Hajónapló

Nem írtam az ajándékokról, pedig illett volna. És most is csak arról jutott eszembe, hogy kérdésem van az olvasók közt található expertekhez. De sorjában. MP amikor megjött Ausztráliából elhozta a Kindle olvasót és extra ajándékként még 3 db nagyfényerejű  LED-es fényforrást. (nem akarom "égő"-nek, vagy "izzó"-nak nevezni, mert hisz nem az) Remekül helyettesítik az olvasólámpáimban és a konyha pult feletti spot lámpámban idáig használt 20 W-os halogén spot izzókat és az áramfelvételük azok másfél amperével szemben  350mA,  tehát ötödrésze. Aztán. Kaptunk Tardoson B-éktól egy kis zsák diót, azt töröm most házi feladatként a karácsonyi bejglihez. És most a kérdés, merthogy izgalmas feladat a Kindle üzembe helyezése, a magamfajta alacsony szintű informatikai műveltséggel. Ugye a Kindle arra van kitalálva, hogy vegyél könyvet az Amazontól és olvasd! De persze én nem ezt akarom, hanem netről letölteni ingyen könyvet. Azám, csakhogy amit letöltöttem PDF formátumot (amúgy amikor összedugtam a PC-vel, boszorkányos sebességgel le tudtam tölteni rá egy könyvet) azt nem tudom a rajta lévő rendszerrel "betünagyítani". Mert nyilván az arra a formátumra van kihegyezve amit az Amazon használ, de 1. nem tudom az milyen, 2. nem tudom, a pdf-et hogyan lehetne átkonvertálni ebbe az ismeretlenbe. Hát ezért kérdezem itt a szakértő olvasókat, tud e valaki tanácsot adni? Mert így az én szememmel ezek a hangyaf@szányi betük olvashatatlanok.

21:50 Vissza az egész. Vagy legalábbis a fele. Majd egész nap ezzel vacakoltam és Greaser (erős váram nekem az olvasóim) is sokat segített Emailben meg telefonon (többek közt kaptam tőle egy "Rejtő összes"-t Kindle formátumban ). Szóval megvannak az eredetileg rajta lévő könyvek is, amiket RP (akitől ajándékba kaptam) töltött még rá Ausztráliában, csak én mentem bele egy olyan menősorba tutomon és szándékomon kívül, hogy "elveszett" a korábban a "home" gombbal előhívható tartalomjegyzék. Szóval ma ilyen "limánynap" volt, kihasználtuk az utolsó napos időt és sétáltunk egy jót odakint, de igazi munka semmi, szóval "angolszombat". Persze a PDF továbbra is aprócska, de miután beregisztráltam az Amazonhoz, szükség esetén élvezhetem az átkonvertálás szolgáltatásukat.

Tegnap délelőtt kész lett a szék. Gondom volt a kéder bevarrásával, mert a saját gépem nem volt hozzá elég erős, a gumicsónakos Ferinek az ipari gépével varrtam, de annak meg nincs keskeny talpa. Hát...kicsit görbe lett, de ahogy a róka mondja a Kishercegnek: "Semmi se lehet tökéletes". Ülni rajta remek. Aztán elrobogóztam MP-hez aki most jött haza a Ausztráliából, ahol hatalmasat vitorláztak RP hajóján zátonyokkal tarkított veszélyes vizeken. Arrafelé nem sokat vacakolnak a természetes vizeken a kitűzéssel. Ugyanis Ausztrália egy olyan ország ahol úgy gondolják, hogy az állampolgároknak joguk van saját belátásuk szerint eldönteni, hogy mit csináljanak. Ha úgy döntenek, hogy elég ügyesek ahhoz, hogy térképek és saját fantáziájuk segítségével képesek hajózni valahol, ezt megtehetik, az állam nem szól bele a dologba. ha valaki összetöri a hajóját az az ő dolga. Alighanem  azt is gondolják, hogy a rendőrségnek az a dolga, hogy a bűnözőktől védje az állampolgárait és nem saját maguktól. Nálunk ez fordítva van. Ahogy hallom a balatoni bóján, horgonyon, vadkikötőben állás ellen az a legfőbb hatósági érv, hogy fokozottan fennáll a lopás veszélye a hajókról, ami ugye arra kényszeríti a rendőrséget, hogy megbüntesse a hajótulajdonosokat. Hogy netán a tolvajokat kéne megfogdosni az ennél tágasabb kreativitást igényelne, ez szűk keresztmetszet. A napokban alkalmam volt egy "kis ablakon benézni", amit valaki olyan nyitott nekem aki nagyon közelről lát rá az utóbbi évek BM átszervezéseire ( APEH-NAV-TEK-BRFK). Hát...amiket hallottam. Olyan apróságok már fel se tűnnek senkinek, hogy a rohamátszervezések közepette évtizedekre titkosított akták kerülnek éppen ki a folyosóra ahol az gázol közéjük aki éppen arra jár. Ezekután mit várjunk a gyalog(vagy motorcsónakos)rendőrtől, ha a "nehéztisztek" közt is éppen dúl a fejetlenség? Említettem, hogy a lányom gitárját kilopták a Tesco parkolóban az autóból, azt feltörve. "Természetesen" egy hónap múlva kapott egy levelet az eredménytelen nyomozás megszüntetéséről. A Tesco biztonsági kamera képét ugye csak a rendőrségnek adják ki. de azok nem tartottak rá igényt... Még megzavarta volna a nyomozás menetét.

4 éves voltam amikor egy gyerek, velem egykorú, átkiabált a kettővel arrébb lévő ház udvaráról, hogy van e kedvem átmenni hozzá játszani. Volt. Aztán ő is átjött hozzám. Hol barátkoztunk, hol összeverekedtünk (általában én húztam a rövidebbet), de a barátság lett a domináns. Tart ma is. Csete Bandi a legjobb barátom, amikor megelégelték a várost, ahogy én is, ők nem hajóra, hanem Tardos faluba költöztek. Ma náluk voltunk látogatóban, merthogy szép dolog a sok új blogbarát, de a régi barátokat se szabad elhanyagolni. Vonattal mentünk Tatáig, oda B elénk jött kocsival. Még sose voltam Tatán, kicsit sétáltunk a tóparton a vár tövében, klassz a város Tardos falu meg szép nyugodalmas. Ja csakhogy kicsit árnyaljam a Jobbik csodálatos világképét. B-ék szomszédja egy cigánycsalád. A családfő nemrég halt meg, autóbuszsofőr volt, amikor nem a helyi buszjáratot vezette éjt nappallá téve dolgozott valamit a mintaportáján. Szóval nincs olyan hogy cigány, meg zsidó, meg ez, meg az. Hasznos ember van meg káros. Aki tegnapelőtt megszólalt a parlamentben, hogy listázni kéne a zsidókat az pl káros. A numerus clausus PONTOSAN ezzel kezdődött. Az is jellemző az egész "tisztelt ház"-ra, hogy ettől mindenki összefosta magát és senki nem volt (mondjuk párttársa az éppen elnöklő Balczó Zoltán legkevésbé) aki rendreutasítsa Gyöngyösi Mártont, vagy  ahogy időnként Gyurcsányt szokta a Fideszstáb közbekiáltásokkal szekálni, hangosan megjegyezze, hogy mocskos nyilas.

Nagy a zavar arrafelé a fejekben, a hatalmi harc minden emberi tisztességet felülír. A hazugság neve "kommunikációs stratégia", a "nem" tetszés szerint jelenthet igent is (vagy fordítva), ha éppen a pártérdek úgy kívánja. Tegnap vagy tegnapelőtt Gulyás Gergely azt volt bátor közölni velünk, hogy a választási regisztráció mindössze egy percet vesz igénybe. http://www.orientpress.hu/106936 Nos szívesen végigcsinálnék Gulyás Gergellyel egy kísérletet. mondjuk lemennénk BAZ megye valamelyik kis falujába ahol rámutatnék egy 60 évnél idősebb emberre. Mégcsak nem is a helyi falubolondját, vagy vezéralkoholistáját választanám ki, hanem az elsőt aki leszáll a buszról. Óra indul. Gulyás Gergely kap nem egy percet, kap tízet. Persze csak azt az eszközt használhatja amivel az alany rendelkezik. (gyalog, biciklivel a f@szomtudja hány kilométerre lévő "Tanácsba" jelszóért, aztán azzal haza beregisztrálni a neten, persze csak ha van Mari néninek PC-je stb) Ez alatt kell megoldania, hogy a kísérleti alany regisztrálva legyen. Ha nem sikerül, minden további percben adok neki egy akkora pofont amekkorát csak jogosnak gondolok. Kíváncsi vagyok hányat kap, vagy hánynál fáradok el. 

Szóval ez a veretgyártás (legalábbis nekem) nem megy gyorsabban. Szabni varrni a vasakat, pláne fúrni a saválló acélt, ami eszi a szerszámot aprólékos munka. Az első két kép a main és a mizzen gaffjának vereteit mutatja. Ezek  csuklósan csatlakoznak az árbocokon csúszó "U" alakúra hajlított laposvasakhoz. Így néztek ki reggel amikor nekikezdtem lehajtani 1,5-ös lemezből a szélesítéseket, hogy ne tudjanak billegni felhúzáskor, leengedéskor. Hát ráment a nap amire estére a harmadik képen látható formájukat elnyerték. És ez még csak a sprőd kétharmadkész állapot, át kell csiszolni az egészet és salétromsavval lemaratni, a savat közömbösíteni, szóval lesz még vele meló, sőt az árbocon sikló részt marhabőrrel be is kell borítani. Ezért szűkszavúbb mostanában a napló, erről a bigyózós munkáról sokat nem lehet mesélni. A negyedik képen a szék támlája már lekárpitozva látható (hm az alsó sor dísszögelés lehetne egyenesebb), az ülőrésszel elakadtam, mert rajta a rugóborítás, a dupla afriktömés (kókuszháncs), a rávarrt takarással, de muszáj elmennem holnap műbőrért valahova a kéderekhez, érdekes lesz ha majd a boltban azt mondom, hogy 3 cm-t kérek az 1,40-es anyagból. Mindazonáltal elégedett vagyok magammal, úgy döntöttem, hogy így év végéhez közeledve (amúgyis nemrég volt nov. 7.) kitüntetem magam a Munka Érdemrend Ezüst Fokozatával, szerintem dolgoztam annyit érte, mint az aki annakidején kapta és abban a házban lakott aminek a bontásánál kukáztam. De ha mégsem, akkor abban azért biztos vagyok, hogy kapta olyan is aki fele annyit se melózott életében mint én. 

Vacsora után néztem a Duna TV-ben a "Rózsa Sándor"4. rész ismétlését. valamikor a '80-as években ment, emlékszem Hofival az élen mennyit cikiztük, hogy ilyen rosszul megy a szögedies őzés benne, meg olyan szarok a figurák.... Hát, meg kell mondjam összehasonlítva a mostani TV műsorok minőségével, a színészek, a színművészek pirosseggű majombohóccá alacsonyításával, a sok idióta amerikai szarral ami ömlik a képernyőről, ez volt bizony a csúcs. Csak el voltunk kényeztetve. Az inga leng, jobbra-balra, mi csak kapkodjuk (csóváljuk) a fejünk. Jobbágyság-reformkor-úrimagyarország-vörösdiktatúra-fehérterror-proletárdiktatúra-puhadiktatúra-rablókapitalizmus-neobolsevizmus....most éppen mi jön? Pedig ha jól belegondolok nincs minőségi változás (csak mennyiségi, de aki tanult dialektikus materializmust az tudhatja, hogy a "mennyiségi változások előbb-utóbb minőségibe csapnak át"). Magyarországon a polgári demokráciának nincsenek hagyományai. Itt mindig valamiféle diktatúra volt. Koppány diktatúráját Szent István diktatúrája váltotta és így ment tovább és tovább. Úgy átlag 30 évente az éppen hatalomra került vezér kifosztotta az alattvalókat. Legjobban árulkodnak a szavak. A szavazást X párt "nyerte" meg. X párt szerezte meg a "hatalmat". X párt "győzött", stb, stb. Soha senki nem mondta azt, hogy a szavazók X pártot bízták meg a nemzet irányításával. Hogy X párt fogja szolgálni a nemzetet. Ha netalán kezdenének valamiféle kicsiny csírái kibújni a demokráciának, azonnal jön egy diktátoraspiráns és mindenkit aki mást gondol mint ő, kikiállt a haza ellenségének. Aki magyar vele tart, ergo aki nem tart vele az nem magyar. 

Tegnap vasazás közben hallgatom a Klubrádió "Szombat délelőtt" műsorát, Csomós Róbertet kérdezgeti a Kun Zsuzsa. ( http://pescador.uw.hu/ ) Csomós Róbertről már írtam korábban, vendégünk volt Amapolán a parti party alkalmával, a Kisember hozta magával, aki úgy tűnik gyűjti az érdekes embereket. Ennek a rendkívüli embernek egy története nagyon megragadta a figyelmemet. Fiataloknak szokta elmesélni, amikor azok életük kilátástalanságán keseregnek. Éppen az ÁVH vendégszeretetét "élvezte" és mikor magánzárkájából (ahova azért csukták be mert nem volt hajlandó megenni a férgekkel teli kelkáposztafőzeléket), időnként  kiengedték sétára az udvarra, gyakorta megfordult a fejében, hogy összetöri a koponyáját  a kapurácson, ahogy Rajk László titkára, testőre tette korábban ( egyáltalán megfordul a fejében a most gyakorta "kommunistázó" ifjaknak, hogy hány kommunistát gyilkoltak meg a kommunisták?) szétverte a fejét. De végülis nem tette meg. És úgy alakult, hogy egy hónap múlva  a tengerparton süttette a hasát fagylaltot nyalogatva monokinis lányok társaságában. Szóval fel a fejjel, csak semmi nyavalygás!

Egy réteg széklakkozás, egy kis árbocveretlakatolás. Megy minden, csak ez nem egy gyors, látványos dolog. Hogy azért kicsit színesebb legyen a blog, J ma lefényképezte ahogy a madarak boldogan (remélem) birtokukba vették az etetőt. Korábban közelebb volt a hajóhoz a házikó, de akkor nem találtak rá a kuncsaftok, vagy féltek a közelségünktől, a szélcsapkodta lobogótól. Így arrébb raktam a part közelébe, két nap alatt a birtokukba vették, csak így már messzebbről kell gyönyörködni bennük. A képeken is látszik, hogy erős telével lehetett csak becserkészni őket. Az utolsó képen azt a pillanatot sikerült elcsípni amikor a cinke szárnyát összecsukva repülése végén besuttyan a lyukon.

Kezdek hinni benne, hogy van (odafent?) valaki aki húzogatja a strigulákat. De messzebbről kezdem. Meséltem, hogy Dunaharasztiban a Direct Line cégnél találtam egy barátságos fiatalembert aki megígérte, hogy összeszednek nekem valamennyi saválló acél hulladékot. Nos hívtam tegnap, női hang jelentkezett, hogy az illető otthagyta a telefonját az asztalán és ma se lesz bent, szóval majd hívjam máskor. Viszont azt is írtam, hogy egyszerre több vasat is tartok a tűzben, ma hívott PL aki a Bisset könyvek kapcsán volt látogatóm és mondta, hogy megvan a kontakt személy, megbeszéltünk egy találkozót, ahova odarobogóztam, onnan meg autóval vittek tovább egy céghez, ahol volt mindenféle kívánatos anyag. Szándékosan nem írok se neveket, se cégneveket, mert az üzlet barter, mármint a küldőm és a  kiszolgáló közt, amit elképzelhető, hogy tiltanak az adójogszabályok. A lényeg az, hogy a végén, amikor fizetni akartam, senki nem volt hajlandó pénzt elfogadni. Márpedig kb 15-16 kiló saválló acél még ócskavas áron se aprópénz. Nem egy gyakori jelenség a mai elridegült merkantilista világban. Nálam időnként előfordult, hogy valami anyagomból volt maradék és ha kellett valakinek odaadtam és amikor fizetni akart érte mindig azt mondtam, mondom, hogy ez nem egy bolt, itt ha van valami ami nekem nem kell és valakinek meg igen, az viheti. Hát most (és nem először) visszafelé is működött a dolog. Talán megérdemeljük. Nem kell szólni nekünk soha, ha látjuk, hogy valakinek segítségre van szüksége. Pár napja két ember küszködött a sólyán egy motorcsónakkal, nem bírta a könnyűcske Opel az autópályagumikkal, kipörögtek a kerekei a betonon. Eldobtuk amit éppen csináltunk és kérés nélkül futólépésben mentünk J-vel tolni az autót, ki is rántottuk a csónakot az utánfutóval a vízből, mint a sicc. Az emberek hálálkodtak (egyikük még valami "mivel tartozom"-ot is mondott), de mi már húztunk is vissza a dolgunkhoz. Ezért mondom, hogy valahol valaki...ha nem lenne nagyképűség azt mondanám, hogy az "Öreg" figyel rám. 

Szóval lett anyagom, délután már, miután ráraktam a második réteg lakkot a délelőtt egyszer lelakkozott szék farészeire, folytattam a veretgyártást. Jó "húzós" meló, hogy érzékeltessem, próbáljon valaki 5-ös lemezből bilincset hajtani egy 155mm átmérőjű árbocra, hogy szép is legyen (nekem sikerült). Most, akárcsak mint a kőfaragók és balett-táncosok, párhuzamosan folytatok kárpitos és lakatosmunkát.

Megint az történt velem, hogy vacsora után úgy elálmosodtam, hogy csak úgy "héjastul" eldőltem és már aludtam is.Nemrég ébredtem, szóval már megint "holnap" van.

Társaságot kaptuk, egy hetyke kis exvontató, ezzel a mini  boxerhajócskával érkezett sötétedés után Máté Gábor (hüm... a vezetéknevében nem vagyok biztos), itt telel mellettünk a Rácz Józsi hajójára kötve. G pilóta, rá is rádőlt a Malév, most nagyívű hidroplános sétarepülési projektre készülnek a Rácz Józsival, Isten adja, hogy bejöjjön nekik a vállalkozás.

Ma (azaz tegnap), miután a saválló acél anyagra várakozás miatt áll a veretgyártás, elkezdtem széket kárpitozni. A térképasztal mellett egy elég hitvány kukázott szék működik, amit eleve ideigelenesnek gondoltam és kidobásra szántam. Amikor a napokban a Syntexkeresek raktárában voltam feltűnt egy nagyon szép szék felhajítva a polcok legtetejére. Kérdeztem Attilát, aki ott a "halljakend" (így hívom azt a mindenkori leghasznosabb embert bárhol, aki mint egy igazi Privát Elek a vagonok és titkos ládák tudója {nem Rejtőfanok ne próbálják megfejteni} ) " Mi az a szék ott?" Azonnal vágta rá, hogy "Vidd el!". Megköszöntem, sőt némi söröket is helyeztem kilátásba hálából. Na ma (mármint tegnap) lebontottam a kárpitot róla, a fa részek tökéletesek, igazi epedás szék, abból az időből amikor a bútorgyártás még kézi munka volt ( a fenekén lévő foszladozott papírból annyi kiderült, hogy valamiféle KTSz készítette a III. kerületben és háromszázvalahány forintba került), nem tudatlan betanított munkások gányolása hitvány anyagokból szalagmunkában. Van még rengeteg anyagom abból a bútorszövetből amivel a hajó matracait, párnáit kárpitoztam, azzal fogom átkárpitozni, így ahhoz passzolós lesz a szék, de az is lehet, hogy  "ellenpontozom", mert ez olyan szövet, hogy kétoldalas, azaz mindkét fele lehet színe-visszája, majd kitalálom. Holnap ( azaz ma) reggel el kell menjek kerek fejű kárpitos dísszögekért, mert ha megvarrtam az új huzatot (hüm.. azt nem néztem, hogy a kéderek menthetők e) bele kell verjek a székbe 234 darabot, legalábbis ennyit húzogattam ki belőle amikor lebontottam a régi foszladozó szövetet. Ami viszont jó, hogy se a rugókhoz, se a kókusz töméshez, se a vásznazáshoz nem kell nyúljak, mert azok még jók. Na megyek "igazábólaludni", immáron lezuhanyozva pizsamában.

19:44 Hehe. Ha nem most, a nap végén olvastam volna el a kommentjeiteket, az a vád érhetne, hogy kincskeresés okán szedtem szét még jobban a széket. Igazából az a helyzet, hogy nem bírtam magammal és, bár jónak nézett ki a  rugókkal, zsákszövettel, afrikkal tömött belső rész, mégis úgy ítéltem meg, hogy ha már ennyit dolgozok vele, akkor ezt is felújítom. Szétszedtem hát rugókig és találtam is törött rugókat. Ezeket kipótoltam, a fa részeket átcsiszoltam és lepácoltam. Közben mondtam neki (Örkény után) " Te szék, te szék, te túlélsz engem.".

21:13 Amikor még rendesen William-nek ( Howard Taft)és nem Bill-nek (Clinton) nevezték az USA elnökét. https://www.youtube.com/watch?v=X6MsGsNkFqI 

22:11 Valamikor 3 éve már ajánlottam ezt http://www.trilulilu.ro/video-film/blues-brothers-new-orleans-film , most is a saját blogomban találtam rá googlizva. Azóta is szeretem.

Lefogyott a kambuza, úgy, hogy délelőtt a csepeli piacra, majd a Tescoba bringáztunk. Otthagytunk egy csomó pénzt, de legalább benzinre nem költöttem ma.

Szegény nagynénémen annakidején sokat derültünk. Textilszövödében dolgozott évtizedeket, ezért korán elkezdett sükletülni. Aki nem volt még szövőgyárban elképzelni nem tudja azt a zajt ami ott volt. Az emberek, egészen pontosan asszonyok, mert férfi csak mint karbantartó dolgozott ott, ez a munka kizárólag nőknek volt fenntartva, szóval csak úgy tudtak "beszélgetni", hogy egymás füléhez hajolva ordítottak. Na szóval szegény "Nene" (én neveztem el így kiskoromban, nem tudtam kimondani a nagynénit és rajta ragadt a név) nagyothallott, akárcsak én mostanság egyre jobban. Ez azzal jár, mint tapasztalom, hogy a beszédhangokból azok a magas és mély  felharmonikusok vesznek el, amelyek a pontos megértést segítik. Hallom a szólejtést, a szöveg "formáját" és persze megpróbálja az agyam, mint egy rejtjelfejtő szoftver betölteni a hiányokat. Így lett annakidején Nenénél a meisseni porcelán "nyíltszini", porcelánként visszamondva, ahogy én ma pl hallom a Klubrádióban hogy mííí..."Horn Gyula kicsi pöcse". Na meggooglizom, szóval Horn Gyula kicsi puccsa, amiről szó van, mellékesen ez az akciója volt expufajkás exminiszterelnökünknek, mely lehetővé tette Orbán Viktornak, hogy fércnél maradandóbb salaktörvényt csináljon az alkotmányból és aláírassa azt a bohócállamfőjével. Horn Gyula valószínűleg már nincs abban az állapotban, hogy felfogja, a hatalom birtokában hozott minden demokráciaellenes cselekedet később visszaüt, mint ahogy most üt vissza az is ahogy Rákosi féktelen bolsevizmusa az akkori hívők segítségével felszámolta a koalíciós demokráciát, hogy bevezesse helyette a proletárdiktatúrát. Most mint horrorfilmekben ahogy a rothadó zombik kikelnek a sírjaikból, úgy bújnak elő a nyilasok szellemi örökösei, hogy visszavegyék a helyüket, miután  kiderült, hogy félázsiai tahókba nem való a demokrácia, azok csak az erőből értenek. Mielőtt vád érne, hogy a Fideszt összemosom a szélsőjobbal, sietek kijelenteni, hogy nem gondolom, hogy azonosak...nem, csak szeretik egymást használni. Érdekes lesz, ha egyszer minden mesterkedése ellenére Orbán Viktor is eltűnik a kormány éléről (nem biztos, hogy most lesz, mert nem kétséges, hogy neobolsevik hívőivel mindent elkövet majd a választás elcsalására), milyen pofát vág majd hozzá, ha az általa bevezetett neodespota törvények elkezdenek ellene működni. A fideszes Molnár Oszkár, Edelény polgármestere már célzott erre egyszer egy parlamenti hozzászólásában. Csak reménykedek benne, hogy mind én, mind Orbán Viktor, ellentétben a mai Horn Gyulával, felfogóképes állapotban leszünk még akkortájt. 

A második könyvet olvasom Tildy Zoltánról. Mindkettőt Rácz Tamástól kaptam, az ő édesanyja Rácz Erzsébet volt aki Tildyt bújtatta a Gestapo elől a háború alatt, majd amikor az köztársasági elnök lett mindaddig a titkárnője volt, amíg azt Rákosi félre nem állította és házi őrizetbe nem vetette. Az egész mocskos kamarillapolitika annyira rímel a mára, anélkül, hogy lenne benne egyetlen Tildy Zoltán formátumú államférfi....  Ahogy az egyéni helyezkedések, a kisstilű tolvajlások, a "fondorlatos félelem", az erővel való gátlástalan visszaélés felmorzsolta azt a lehetőséget ami benne volt a nemzetben, de melynek következtében az ország mára a saját árnyéka, vagy még rosszabb, a karikatúrája lett. Miért mondom ezt? Rákosi aljassága oly mértékben tette hiteltelenné az osztálynélküli társadalom magasztos eszméjét, hogy ennyi idő után is képes egy bugris törtető a tudatlan fiatalokat ezzel ijesztgetni és hatalomra kerülni. Ebben pedig óriási segítségére volt nyolc év utód és segédpárti ostobaság, tolvajlás és teszefoszaság. Mert senkinek ne legyenek kétségei a szocik legnagyobb bűne Orbán. Hatalmas lehetőséget puskáztunk el a rendszerváltás után, mely soha nem fog újra rendelkezésre állni, de még sokszor fogja magát megbosszulni.

Kétszer ragasztottam meg a munkás bakancsom talpát, de megint levált hátul. Kikandikált belőle a sarkam. Idáig jó volt így is, de ha jönnek az esők, vizes fűben gázolni a sólyatéren, majd később hóban, nem igazán alkalmas. Úgyis beszerezni indultam elkanyarodtam a munkaruhás boltba, felpróbáltam egy újat és már le se vettem, a régit ott kidobtam a kukába. A fiamnak vettem úgy 15 éves korában, ő egy év múlva kinőtte, én hordtam még dolgozni 10 évet, kiszolgálta az idejét. Az új biztos nem fog ennyi ideig tartani, nem szeretem az öntött poliuretán talpat, egy idő után vagy megkeményedik és eltörik, vagy szétmálik ahogy a kínaiaknak éppen az "újraműanyag" recicling anyaguk sikerül. De gumitalpú nem volt. Nem csodálom. Mindenből csak a hitvány van készleten minőségre senkinek nincs pénze ezért a boltok se tartanak ilyesmit. Igazából saválló anyag ügyben indultam neki. Több vasat is tartok a tűzbe. Egyik könyvvevőm ígérte annakidején, hogy ha ilyesmire van szükségem segít, most szaván fogtam, jövő hétre ígérte, hogy utána néz. Aztán kaptam egy címet a Weiss Manfréd területén, az nincs messze mondom oda elugrok. na nem volt semmijük. Nem messze onnan van egy hatalmas színesfém átvevő telep, de azok meg nem árusítanak, csak hivatásos kereskedőknek. Mondtam, nem baj, ha nem adják pénzért ingyen is elfogadom, de ezekkel nem lehet beszélni. Annyira be vannak szarva a megszigorított színesfémkereskedelemre alkotott törvényektől, hogy semmi szabálytalanságról nem lehet szó. Hogy az, hogy nekem nem adnak el 10 kiló vasat, mennyire nehezíti meg, hogy az éjszaka leple alatt ellopjanak mondjuk a HÉV sínek mellől 100 m rézsodronyt és értékesítsenek, azt gondolom csak a jogszabályalkotó tudná megmagyarázni, de hát a jogászok fejébe sok minden belefér. Juteszembe az idevonatkozó vicc:

Bírósági tárgyalás, a vádlott ügyvédje faggatja az orvos tanút.

-Biztos benne, hogy amikor vizsgálta az áldozatot, az már halott volt?

-Igen.

-Tapintotta a pulzusát?

-Nem.

-Vizsgálta a légzését?

-Nem.

-Szívverését ...?

-Azt sem..

-Akkor hogyan lehetett benne ennyire biztos?

-Az agyveleje egy serpenyőben  mellette volt az asztalon.

-És ez önnek elég bizonyíték arra, hogy az illető már nem él?

-Nos, általában elég...de most ha belegondolok, ha az illető ügyvéd akkor könnyen lehet, hogy tovább praktizál. 

A másik cég a Direct Line, kint van Dunaharasztiban, korábban többször jártam arra autóval, ugyanabban az utcában van a Jafholz ahol vettem párszor fát. De most már nincs autóm, hát elindultam robogóval. Ezzel csak az a baj, hogy a KRESz szerint  nem szabad autópályán. autóúton robogózni. Ahhoz viszont, hogy Dunaharasztit szabályosan közelítsem meg, vagy 5km-t vissza kellett volna mennem a Gubacsi hídig. Nem volt hozzá kedvem. Végülis az egész élet egy nagy kockázat, rámentem hát az M0-ásra, beálltam egy kamion mögé, a másik meg mögöttem ment, csak nem szúrnak ki a hekusok, 70-el mentünk szép békésen, nem is lett semmi baj. Amúgy az a szabály, hogy ha a gépjármű 60-al tud menni akkor felhajthat a sztrádára, de ugye robogó eleve nem mehet 45-nél többel. A Direct Line-nál is minden rendben volt. Az a helyzet, hogy ha valahol egy akármilyen műhelybe bemegyek én azonnal otthon vagyok. Ha beleszippantok a levegőbe és megérzem a forgácsoláskor használt fúróolaj szagát, vagy ha gépjavító műhelyben vagyok a kifolyt hajtóműolaj szagát, ha hallom a gépek zúgását, esetleg dübörgését, tudom, hogy nekem való a hely. (ennél csak a hajógépház a jobb) Megszólítottam az első embert és útbaigazítást kértem, mindig azt szoktam kérdezni, "Merre van itt a rangidős?" Ilyenkor, akárcsak most is útbaigazítanak valaki olyan középvezetőhöz, aki már elég nagy ember ahhoz, hogy segítségemre legyen, de még nem akkora, hogy méltóságán alulinak érezze velem foglalkozni. (ráadásul tapasztalatom szerint az ilyen cégvezetőfélék még gyakorta tudatlanok is, szakmai kérdésre értelmezhetetlen válaszokat adnak, hja a pénzügyérek uralják a szakmát, meg is látszik az országon). Na így ismertem ma meg Szántai Mihály gyártásvezetőt, szimpatikus fiatalember (nekem már mindenki fiatal, gyerekkoromban a rendőr "bácsi" volt, most meg azt látom, hogy suhancok), hamar szót értettünk, hétfőn összeraknak nekem amit találnak, 8-as anyaguk biztos, hogy van, a 4-es. 5-ös még kétséges. Így megy ez, az árbocok faanyagait is sok hét volt amíg sok fatelepről összeszedtük, kis feleségemmel gyakorta több kamionnyi deszkát átválogatva.

No. Ez már az "igazi" csütörtök. Délelőtt a lakatosműhelyben a nagy táblaollóval felszecskáztuk különféle csíkokra azt a 3mm- vastag saválló lemez darabot ami az egyetlen használható volt veretgyártás szempontjából a hulladék, maradék anyagjaik közt. A tegnapelőtt készült skiccekből kiszámoltam a körülbelüli anyagfajtákat, méretet és szükségletet, a legvékonyabbat a 3-ast ez kiadja. Meg is csináltam délután a mizzen gaff árboc felőli végére csavarozandó darabot. Ezek a veretek a történelmi időkben, amit ez a hajó megjeleníteni akar, szerényebb igényű hajókon kovácsolva, a drága jachtokon bronzból öntve készültek. Nálam egyik technológia se kerülhet szóba, így saválló lemezből "faragom" hegesztem, ez igényel némi kreativitást, elég sokat is vakarództam az egyes darabokon és még korántsem tartok ott, hogy tuti megoldásaim legyenek (ez nagyban függ attól is, hogy végül milyen anyagot sikerül szereznem) de valahogy meg fogok birkózni a dologgal. Ez az első, ami ma estére nagyjából kész lett nagyon biztatóan néz ki, apróság, de ha valami jól sikerül erőt ad a folytatáshoz, a komolyabb darabok elkészítéséhez.

Ma felhívott a Vaterán megkeresett ember és volt olyan kedves, hogy a városban auótztában  felém kanyarodott és elhozta a két Hardy tárcsát. Hálából megmutogattam neki Amapolát.

Kis zavar van, mert már elmúlt éjfél, szóval amikor azt írom, hogy "ma" az tegnapot jelent. Szóval "ma" előtt volt a tegnap (érthető nem?) amikor kihurcoltuk a rudakat. Aztán a Syntexkeresek raktárában tárolt faanyagaimat is áthordtam a műhelybe és végül ma az összes veretkészítés szempontjából szóbajöhető saválló anyagomat is összeszedtem. Nem lesz ez egy egyszerű dolog, egyelőre spekulálok és gyártom a skicceket. Folyamatosan puskázok a könyveimből, pl ebből http://www.polc.hu/konyv/versenyhajok_es_luxusjachtok/133019/  rengeteg részlet találok, csak adaptálni kell a saját körülményeimre. Szóval egyelőre anyaggyűjtés és tervezés, sok nem fog látszani pár napig itt a blogban. Ma délelőtt meglátogatott greaser kollega, sokat tanultam tőle androidos navigációs szoftver alkalmazás tantárgyból, meg mutatott  Kindle Ebook-ot is, abban bízom, hogy ha ilyen gyakran kell új eszközökkel és ismeretekkel megbarátkoznom talán sikerül kitolni az aggkori elhülyülést pár évvel. Az általa használt szoftver a Navionics, kicsit szokatlan a chartplotterektől eltérő színeivel, viszont részletesebb (legalábbis egy ismert görög partszakaszt összehasonlítva) mint az a gépemen lévő tengeri térkép amit PC-re találtak ki.  És az ára nem olyan füldhözverő, mint a gyári chartplotterek szoftvereié, pl ezen https://play.google.com/store/apps/developer?id=Navionics  (Marine : Europe) rajta van az összes európai hajózható belvíz is nemcsak a tengerek.  De HD felbontásban (ami a tableten kellmesebb) is csak 14235 Ft, ami sokkal kellemesebb ár, mint a gyári chartplotterekre árult szoftverek, arról nem is beszélve, hogy a hardver eszköz (a tablet) is csak töredéke egy gyári plotterének. Szóval alighanem ez lesz a jövő.

Hehe. Kicsi a világ. Googliztam ugye a Hardy tárcsát és találtam a Vaterán, ráadásul felébe kerül mint az autósboltban. Na írtam az eladónak, hogy két darab kellene, mire válaszolt, hogy : Megoldható a kettő darab is.
Hallottam ma reggel a Fiala műsorba / már nem először/ tetszet.  

Hát élet ez ? http://haerdekel.hu/egy-falu-utak-nelkul/  

Kihordtuk a műhelybe az összes rudakat, bumokat, gaffokat, árboctoldást, csak a két árboc maradt a hajón. Elkezdem kitalálni a vereteket a rudazatra. Az a sajnos, hogy közben tönkrement a lakatos cég, csak a romjai vannak meg a korábbi széles saválló anyagválasztéknak, mindet eladtak a MÉH-ben amiből pénzt lehetett csinálni. Ha valakinek van ötlete hol lehet 4-es, 5-ös saválló anyagot, hulladékot, dirib-darabokat kukázni jelezze! Hol vannak már a régi szép idők?! Valaha amikor az első hajómat építettem a a Ferihegy 1-el szemben volt egy vastelep ahol hegyekben állt az anyag. Nem véletlen, hogy a Furtenbacher Tóni ott kezdte a pályafutását. Délután csak úgy beestem a Bárdi autóalkatrészkereskedésbe, azt hittem, hogy hipp-hopp kapok Lada Hardy tárcsát, de nem tartanak ilyesmit, körbe kell nézzek máshol, majd meggooglizom. Amúgy valamelyiktek javasolta a menesztőtárcsát hozzá, a neten kínálta egy ember  ( http://racing-bazar.hu/alkatresz/egyeb/hardy_menesztotarcsa_ladara_elado ) , majd egy hónapja megrendeltem, kétszer felhívtam kétszer ráEmaileztem, összevissza dumál. Csak azt tudnám minek hirdet? Mindegy, összerakom anélkül, mert hamarosan olyan hideg lesz a gépházban, hogy összefagy a fenekem a hajóéval ott ücsörögve. Átadtam J-nek a madáretető komplexumot, ez talán már a legkényesebb cinegeízlést is kielégíti. 

Cinege, cinege.... Emlékszem mit ugattam az egykori honvédelmi minisztert, hogy volt pofája egy élet munkájával összelopni egy villát a púderos negyedben. Hogy kifizettek negyedosztályú fenyőt a fatelepen és elhoztak elsőosztályú tölgyet. Amocskoskommunisták.  Bezzeg most a tisztességes antikommunisták fél ciklus alatt összelapátolnak maguknak meg a családnak egyet-kettőt. És most már nem kötelező dolgozni sem. Megszűnt a KMK (tudatlanoknak; közveszélyes munkakerülés, akinek nem volt munkahelye megbüntették), még koldulásból is szabad élni. Hatalmas a fejlődés.

19:09 Hehe. Meggoogliztam a Hardy tárcsát. Első helyen a saját blogom jött be.

Hála Istennek senki nem halt meg tavaly óta az osztálytársaim közül. Ettünk ittunk, csak a végén rontott egy kicsit a hangulaton, hogy "Satya" felháborodott, vette a kabátját ás elszáguldott. Hát....igen ő Fideszes. Neki valahogy olyanra egyszerűsödött a világ, hogy aki nem ért egyet a Viktorral, az nyilván szemkilövető gyurcsánnyik. Pedig a helyzetet legjobban a Kelemen Feri jellemezte. " A szocikat csak utáltam...ezektől már kezdek félni is".

Amúgy szinte valamennyi osztálytársam  nagyjából a pályán maradt, ha nem is a villamos szakmában, de mindenféleképpen a műszaki életben talált megélhetést, legtöbbünk már nem aktív, de vannak igazi kemény legények, akik még mindig "csúcsra járnak", a bal oldalamon a sötét zakóban pl Viszoczky Rezső, aki minden villannyal működő fővárosi tömegközlekedési eszköz és főleg azok villamos energiával való ellátásának  szakértője, legyen az Combino, vagy éppen a most érkező Alstom metrókocsik. Kérdezgettem a 4-es metróról, pl megtudtam, hogy az a bizonyos fúrópajzs ami a lukat csinálja a város alatt 5MW teljesítményű (!!!) és a segédüzeme (csillesor, rakodók, stb) még plusz 1,5MW. Csak úgy tudják egy hosszú nyomvonalon energiával ellátni, hogy a városi középfeszültségű 10kV-ot feltranszformálják a duplájára, hogy minél kisebb legyen a feszültségesés és így a fél város alatt át tudtak fúrni egy betápról. Rengeteg problémával kellett megküzdeni az építés során, ez egy kiszámíthatatlanságokkal és állandó kihívásokkal megtűzdelt mérnöki feladat, hol vízbetörés ( érdekes megoldás, pl a japánok ez ellen úgy védekeznek, hogy mindent lefagyasztanak amerre a fúrás halad, így gyakorlatilag vízbetörés nem fordulhat elő, mert csak akkor hagyják felmelegedni a környezetet amikor már bent vannak a tübingek szigetelve), hol sziklás részek hátráltatják a munkát, egyszerűen csak az outszájderek agyában fordulhat meg olyan gondolat, hogy egy ilyen munkát, pláne korlátoltan rendelkezésre álló pénzalapokkal, pontosan határidőzve lehetséges megtervezni. Ez nem a politika játszótere ahol az van amit éppen az hazudik aki erősebb. 

Miután ma hajnalban a Keletiből indult a vonatom Miskolcra nem jöttem haza a hajóra aludni, hanem J lakásában aludtam, a pályaudvartól párszáz méterre. Hát, egész éjjel forgolódtam, pedig az ágy kényelmes, matrac párnák minden kifogástalan, korábban évekig laktunk ott, de én mostanra már csak hajón tudok aludni. Itt leteszem a fejem, lecsukódnak a szemeim és reggel kinyitom őket. 

Fél hétkor elindult velem és Kata lányommal a vonat és mentünk a csontkovácshoz. A vonatozás nagyon kellemes volt, végre hosszan hallgathattam gyermekemet, alaposan kibeszélgettük magunkat, nem sürgetett az idő, bár vittem úti olvasnivalót, de bele se néztem, mert folyamatosan áradt belőlünk a szó, már ezért megérte elmenni vele. Viszont megérkezvén jött a "fekete leves". Hát ez valami kegyetlen dolog.  Ropogtak a csontjaim...  mit mondjak...soha nem volt ilyen kezelésben részem és alighanem ez volt az utolsó is... hogy röviden és plasztikusan fogalmazzak (Emlékszik valaki amikor a masszőr Chaplint dögönyözte a gőzfürdőben? Na az jutott az eszembe.) a félórás kezelés alatt több ízben ennél közelebb sz@r a lukhoz csak reggel volt. Hazavonatozás után még megtoldottuk az együttlétet egy közös ebéddel, aztán elbúcsúztunk. Mindent egybevéve szép nap volt, bár a kezeléstől az egy hete tartó nyakfájásom, ami már kezdett szűnni kiújult (csoda, hogy a fejem nem szakadt le, amikor megcsavarta, mint Steven Seagal amikor kinyírja a rosszfiúkat), de hát végülis nincsen öröm üröm nélkül, továbbá amibe nem halsz bele attól erősödsz, és egyéb ilyen marhaságok...

Hazatérve egy hajót daruztak ki mellettünk, én nem szeretek beleszólni más manőverébe, most se tettem, de idemásolom, igy NEM SZABAD hajót daruzni. A csúcspélda ez, https://www.youtube.com/watch?v=Qv8W4W-iJvE  .Mi a hiba? Nos az, hogy az emelőbrágákat (azokat a hevedereket amik az emelést tartják) MINDIG ki kell kötni előre és hátra, hogy a hajó fenekén nehogy össze-, szét-, elcsússzanak. Ilyen egyszerű, mégis a "profik" gyakran elhanyagolják.

Más. A vonaton beszélgetve jutott eszembe egy vicc amit nemrég olvastam valahol a neten. Zanzásítva: Megérkezik egy panzióba egy külföldi vendég, a panziós bizalmatlan, előre kéri a húszezrest. Megkapja, rohan vele a henteshez kifizetni a tartozást, hentes megy a lakatoshoz aki megjavította a zárat a bolton, lakatos viszi a pénzt a a városka szajhájához kifizetni a tartozást, szajha viszi a panzióshoz megadni a legutóbbi fuvarok elmaradt szobadíját. ( A viccben hosszabb volt a lánc, de a lényeg szempontjából nincs jelentősége.) Ekkor azonban megjelenik a vendég, hogy nem marad, miután nem is használta a szobát, kéri vissza a pénzt, amit a panziós készségesen vissza is ad. A vicc közzétevője azt a következtetést vonja le a történetből, hogy "ilyen egyszerű a körbetartozás felszámolása". Én nem gondolom, hogy ennyire egyszerű lenne, de egyszerűen nem tudom arra a kérdésre a választ, hogy HOVA LESZ A PÉNZ A VILÁGBAN? Merthogy legtöbb ország adósságteher alatt nyög (vagy vigyorog nemzeti karaktertől determináltan). De ha mindenki tartozik mindenkinek akkor hova tűnik el a pénz? Akik kiássák a földből a nyersanyagot, pénzt kapnak érte, de elköltik azoknál akik a nyersanyagból előállítják a termékeket, a pénznek cirkulálni kellene oda-vissza. De ezek szerint ez nem így van. Erre mondta Kata lányom, hogy mondjuk ha valaki festményt, műalkotást vesz belőle, akkor nem kerül vissza a pénz a termékelőállításba. De ez se stimmel, mert akár a festő, akár a galériás a kapott pénzt elkölti. Ha meg  nem költi el akkor bankba teszi, amely azt kihelyezi kölcsön formájában. DE AKKOR MÉGIS HOVA TŰNIK EL A PÉNZ? HOGYAN LESZ BELŐLE KIFIZETHETETLEN ADÓSSÁG? Ki az aki ezt a láncot megszakítva  nem költi, nem teszi a bankba, hanem mondjuk egyszerűen a seggébe tömi? Én úgy gondolom, hogy ez egyszerűen matematika. Márpedig a matek az egyetlen dolog ahol nincs lacafaca, kidumálom, átpolitizálom, rá-. bele-, alá-, föléhazudom. Ezért imádom. Drága olvasóim én egy paraszt műszaki agyat tartok a koponyámban. Elmagyarázná nekem ezt a közgazdasági rejtélyt valaki?

Hehe. Látom a kommentekben, hogy többek fantáziáját megragadta a madáretető. Nos köszönöm, sokat tanultam. Szóval eszkalálódni fog a projekt, ezek szerint kell csináljak oldalt nyitott, felül fedett  etetőtálcát is. Amúgy ez a házikó sincs még egészen készen, bár a Mákvirág hulladék főzésálló minőségi nyír rétegelt lemez anyagából készült, de le lesz kültéri lazúral kezelve, szóval nem fog kicaflisodni a teteje. Jövő nyárig biztos itt maradunk, tehát lesz időnk gyönyörködni a madarakban. Viszont lesz egy csúnya, de fontos feladat is. Mérhetetlenül elszaporodtak a szarkák és a szürkevarjak és miután fészekrablók, az énekesmadár populációt szinte teljesen kipusztították. Valamit ki kell találjak a gyérítésükre. Lehet csapdázni őket és ha nem lenne tilos melegvérű állatra légpuskával vadászni, az is számításba jöhetne, de valami miatt ez még ilyen dúvadakra is tilos. Vagy legalábbis tilos blogban írni róla...

Még ráckevei tartózkodásunk alatt többször próbáltam kiküszöbölni azt a bosszantó ráncot, ami a kis csónak vitorláján fut keresztben. Az akkori végső megoldás az volt (ha csak nem akarom átszabni a vásznat), hogy a rudazaton kell alakítani, nevezetesen mind a gaffot mind a bumot meghosszabbítani. Ideiglenesen léccel, dróttal ki is próbáltam akkor. Most mindkét rudat rendesen, ferde illesztéssel meg is toldottam, tegnap és ma méretre gyalultam, csiszoltam, kerekítettem, vágtam. A képen bekarikáztam a toldásokat. Így a meghosszabbított rudakon tere van a sarkok és élek  feszegetésének, ezáltal a megfelelő vitorla öblösség beállításának. Mondjuk ez nem egy versenyhajó, tehát nagy jelentősége nincs, de egyszerűen nem vagyok képes elviselni egy olyan csúfságot, hogy az ÉN vitorlám ne produkálja az ÁLTALAM elérhető maximumot.

Kiszúrtak velem a közmunkások. J már régóta rágja a fülem, hogy csináljak neki egy szép madáretetőt (minden télen visszatérő téma), ne ezek a kivágott PET palackok csúfoskodjanak a fákra akasztva a parton. Namármost nemrég a Vízügy szerencsésen megszabadult a közmunkások... mondjuk így "gyűjtögető" részétől (amíg csak tőlem loptak nem volt olyan aggasztó a dolog, de miután az ő raktárukba is betörtek, úgy tűnik megtalálták a megoldást) és maradtak azok akiket magukra lehet hagyni, mert se a szerszámokban, se a környezetben nem tesznek kárt. Szóval ezek a csipkés lelkű fiúk csináltak már két nagyon szép madáretetőt, amiket J látva fokozta a nyomást rajtam, hogy most aztán én is lássak neki. Hát ha már úgyis famunka van, beadtam a derekam és tegnap este összeróttam ezt.

Ma délután és holnap nincs meló, szokásos évi osztálytalálkozóra megyek (mindig aggódom vajh ki halt meg tavaly ilyenkor óta)  holnap  meg csontkovácshoz Miskolcra. Hálistennek pillanatnyilag nincs panaszom, de a lányom talált ott egy szuperment, aki csodákat művel gerencoszlopokkal, tolószékeseket állít talpra (remélem velem nem fordítva lesz), kipróbálom. 

Délelőtt ráraktam még egy réteg lakkot a boci natúr részeire, aztán felszereltem a helyükre a lekezelt fa korlát és szegélyelemeket. Hoztam ivóvizet, behordtam egy pár napi adag tűzifát és hopp már itt is volt az ebédidő. Délután elmentem az idei utolsó alkalomra, hogy megvegyem és dedikáltassam, a Kopár Pista könyvét a Kihívás I.-II.-t. ( http://porthole.hu/horizont/kopar-istvan-kihivas-i-ii-7591 ) Korábban már vaciláltam, hogy elmenjek e a hasonló tárgyú eseményre az A38-as hajóra, de az van, hogy valahogy nem szeretem a felhajtást. Sok ember, pofafürdő, jópofizás...olyan emberkerülővé váltam öregségemre. De gondoltam mostanra elmúlt a tömeg, a Kövendi Dénes boltjába a Marinába szólt a meghívó, hát felkerekedtem. Végülis jó hangulatú beszélgetés volt, mindenkit megismertem (remélem) aki engem felismert, még a kis-Kopár is emlékezett rám. Azért "kis", mert az apja a volt siófoki Mahart üzemigazgató is kedves ismerős, valahavolt 25-ös jolle flottatárs (mármint az a  flotta a valahavolt, ő szerencsére még él), na ő a nagy-Kopár.  A fiával a földkerülő Kopár Istvánnal meg a Budapest tengerjárón hajóztam együtt, ő rádiós-kambuzer volt én meg elektrikus. Aztán a Mahart vitorlás klubban is együtt voltunk évekig. Hülye fejemmel nem vittem fényképezőgépet, megkértem a Dénest csináljon pár képet az eseményről a telefonjával, ha átküldi ahogy ígérte, iderakom őket. Odafelé BKV-val mentem, visszafelé a Sevcsik Józsi http://www.sefcsik-keramia.hu/mindenamitkeramiaboleltudkepzelni.htm hozott kocsival a kapuig. Beszélgettünk a mostanról...mit mondjak, a sokadik vállalkozó ismerősöm akinek úgy tartoznak nagyon komoly munkákért milliókkal (köztük az állam!), hogy soha nem fogja megkapni. És ez a pénzügyi kupleráj ami tönkreteszi a vállalkozásokat kormányokon keresztül folyamatosan fennáll, a maffiokrácia  a gengszterváltás óta kiirthatatlanul burjánzik, miközben egymás képére kenik a sz@rt kedves reuzáló és levitézlett miniszterelnökeink, a másik kezükkel könyékig vájkálnak a sajátjukban. Demján Sándor nagyvonalúan adakozik a TV képernyőn. K mondja a lakatosok főnöke: A k anyját, inkább azt a 6 milliót adja meg amivel nekem tartozik!!

22:26 Na itt vannak a képek. Párat mutatok.

Nézem a TV híradót. Szíjjártó Péter (nagy kedvencem, ő a Fidesz legokosabb embere)Kuvaitból nyilatkozik hazánk ottani lehetőségeiről. Többek közt azt mondja nagy az érdeklődés magyar vízügyi szakemberek iránt. Könyörgöm adjuk nekik oda a teljes Dunakört  Karátson Gábor taoista filozófussal, Hajósy Adrenne vízvezetékszakértővel ( https://www.youtube.com/watch?v=hOJkfY-pKJk ) az élen! Esetleg még fizethetünk is valamicskét az araboknak, csak vigyék őket! Ott úgysincs folyó amire gátat lehetne emelni, tehát ideális a pálya részükre.

Ma lelakkoztam a boci natúr farészeit. Hagytam száradni és visszavonultam összes termeimbe a hajóra. Esernyővel kellett közlekedni, mert szinte állandóan esett, hol szemerkélve, hol zuhogva.  Délután összeraktam a próbakapcsolást a hajó 12V DC rendszerének árammérésére.  A 40A-es shuntre  paralel kötött multiméter 200mV-os  méréshatárba kapcsolva működik ampermérőként. Tehát  ampert mutat, bár persze igazából a shuntön méri a feszültségesést. Különféle és különféleképpen kapcsolt autóizzókkal terhelve állítottam be négyféle próbaterhelést 2-10 A közt. 4,4 MOhmos előtétellenállással mutatja ugyanazt az értéket amit a sorbakötött A mérő. Tizedampernyi eltérések vannak, de "kicsire nem nézünk", annyira nem kell precíznek lenni a mérésnek. Amúgy érdekességképpen a négy hitelesítő műszeremet sorbakötve (három digitális multiméter és egy egyenáramú lakatfogó) a mutatott értékek közt is voltak 5%-os eltérések. Most feltételezve hogy  Gustav Kirchhoffnak igaza volt, többet vártam volna ezektől a digitális firlefrancoktól. Fájó szívvel, de meggyőztem magam, hogy a főkapcsolótáblán való rombolást minimalizálandó mégse fogom berakni a szép tükörskálás galvanométert akkufeszültségmérőnek, hanem, miután nem  panelműszert építek be, hanem a régi multimétert, kihasználom a lehetőséget és ugyanannak a műszernek lesz egy átkapcsolója, egyik állásban ampermérő, (a tekerős átkapcsoló 200mV állásban ) a másik állásban voltmérő (20 V  állásban) funkciója lesz.

23:33 Olvastam egy viccet: 

(szombat reggel 8 óra)
- Azonnal kapcsolja a főnökét, panaszt akarok tenni! Nem ébresztettek fel, most el fogok késni a munkahelyemről, és a gyerekek is az iskolából...
- Elnézést, de ma szombat van, biztos, hogy kell ma iskolába menni?
- Ne szórakozzanak már maguk is, a gyerekek is ezzel jöttek.

Kihordtam  rengeteg szerszámot a műhelybe, első munkaként lecsiszoltam és lekentem a korlátokat. Ma Török Ervinék jöttek ebédre. Ezt a két képet E csinálta. A parti fákhoz nem emlékszem már hol a Petőfi család faszobrai vannak ilyen természetkímélő módon kikötve. A második képen a Dunán tapasztalt "tiszavirágzás" látható.

Érdekes (érdekes? inkább bosszantó, megalázó) történetet mesélt. A Nagydunán hajóztak amikor megtalálta őket a vízirendőr. Csináltak egy egészen hülye manővert a rendőrmotorossal és "V"alakban (!!!) melléjük kötöttek, vonszolva őket folyással szemben a szétfelé nyíló hajótestekkel, szóval valami egészen idióta módon, aztán megbüntették őket tízezerre, merthogy ködben hajóztak radar nélkül. Mutatta  papírfényképet amit utána csinált, (sajnos nem tudom iderakni, a gépben már hiába kerestük)olyan 3-400 m volt a látótávolság, és kívül voltak a hajózóúton.  Megkérdezte, hogy ki dönti el, hogy jók e a látási viszonyok. Azt mondta a rendőr, hogy "ÉN!". 

Olvasva a kommenteket, látom érdeklődésre tarthat számot, mi is a helyzet patkányfronton. Nos lehet, hogy a hordócsapda elsülése akkora sokkot váltott ki a jószágban, hogy messze elkerül bennünket. J valamelyik reggel egy kétségbeesett cinkét engedett ki a csapdából, ma meg az egész ajtót eltávolította és kiette a csalit valami nagyobb lestű állat, amelyiknek kicsi volt a bejárat és a hátával fellökte a csapóajtót. Vagy egy nyest lehetett, de inkább szürkevarjú,  vagy szarka, mert ezektől a madaraktól minden kitelik.  Szóval nem akarom elkiabálni, de egyelőre nincs semmi nyoma  patkánynak, a benti agyoncsapós fajta csapdák is érintetlenek napok óta. 

Ma gyönyörű reggelre ébredtem, mondom jéé, visszajött a nyár. Ingujjas idő volt, főleg a napon. Bevittük a bocit a műhelybe karbantartásra, valamint leszereltem a fa korlátelemeket és azok is bementek a műhelybe, mert az időjárás megtette a magáét. Lecsiszoltam délután az összeset, holnap kapnak kültéri lazúrt. Szóval egyelőre karbantartás jellegű dolgokkal indul a téli szezon.

Mindenszentek...Halottak napja...  Még az idő is gyászos, esik az eső, a nap mintha örökre eltűnt volna az égről. A szüleimre gondolok, meg a nagyszüleimre, akiket nem ismertem, csak családi történetekből, mert meghaltak mielőtt megszülettem volna. Apám már kilenc éves korában árva volt, egy távoli nagybácsi, de főleg a nővérei nevelték, de nagyjából elvárás volt már abban az életkorában is, hogy pénzt keressen, teniszlabdát szedni járt a Margitszigetre, meg szemétből szedett ki ehetőt. Anyám 12 éves korától kenyérkereső volt, gyakran az egyetlen a családban. Ha valaki a mai nyomorról beszél elgondolkodom... vannak még mélységi távlataink. Hálát adok Istennek, hogy nekem nem ilyen élet jutott és bármi jön is ezek után, az én szaldóm már örökre pozitív marad. Tegnap azzal a, bevallom kissé morbid, kérdéssel leptem meg a lányomat, hogy nincs e kedve hozzá, hogy ahelyett, hogy majdani halottak napján virágot hozzon a síromra, inkább most látogasson meg, használja ki az alkalmat addig amíg élek. De úgy tűnik minden időpontja foglalt a hétvégére, de azért megígérte, hogy hamarosan jön, én meg cserébe megígértem, hogy élek még egy darabig.

 Várok a kimenéssel amíg kicsit javul az idő, kicsit barangoltam a neten. Nem vagyok Népszava olvasó amúgy, de most erre http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=596338 bukkantam valahogy. A cikk írója az a Kasza László, aki annakidején a Szabad Európa rádió egyik leggyűlöltebb szerkesztője volt a "létező szocializmus" vezérei részéről. Kommunistaszimpátiával a legjobbosabbak se vádolhatják. Csak olvasom és csóválom a fejem. Hogy lehet az általa leírtakkal "nemegyetérteni"? És ha valaki egyetért, hogy hihet mégis abban, hogy az aki most vezet az jól csinálja? És ha nem hisz abban, hogy jól csinálja, hogy hiheti azt, hogy csak csinálja így tovább? Hogy amikor azt mondja, hogy "Hajrá Magyarok" akkor arra gondol EZ a magyar út?

19:34 Jajaj. Nem panaszkodni akartam! (valamelyik  komment nyomán exkuzálok) Szavam nem lehet a gyerekre. Dogozik olyan szinten, hogy eltartja magát, egyetemre jár és profi zenész. Kevés az ideje, ki kell használnia a hosszú ünnepet. Majd jön a jövő héten, semmi gond. Kemény élet a fiataloké manapság, nekünk könnyebb volt.

Ma a műhelyben pakoltam a helyemet. Eldaruztam onnan az ott lévő nehéz gépet, kipakoltam a szemetet, egy csomó odaszórt fahulladékot fel is aprítottam, megy a kályhába. Odadaruztam még a szerszámoknak két darab üres, háromajtós vas öltözőszekrényt. Mindig szomorúan nézek ezekre az ÁBKSz-ból (Ár és Belvízvédelmi Központi Szervezet) átkerült rakásba halmozott sok szekrényre, ez azt mutatja, hogy valaha ennyi embernek volt  ott munkája. Mára már az ÁBKSz se létezik. Perszepersze névleg még megvan, de ahogy nézem csak vagyonkezelő, a régi épületeket adja bérbe. Szerettem volna bevinni a Mákvirágot, hogy ahol megszívta a nap az UV álló epoxi bevonatot (szóval azért nem egy lakk, tanultam, nem lehet elfedetlenül hagyni, kell a natúran hagyott részekre pár réteg UV álló lakk), de a szakadó esőben nem volt kedvem kint manőverezni. Merthogy kerekeket kell szerelni rá (átrakni a bicikliutánfutóról), vízretenni, majd kisólyázni és bevonszolni a műhelybe.

Sajnos nem lesz hely a fűtött műhelyben télre, így megint a lakatos csarnokban leszek télen, a tavalyi helyemet béreltem ki ahol a Mákvirágot is építettem. Mondjuk annyiból szerencsésebb mint tavaly, hogy nem kell fűtött sátrat építenem a munkahelyre, mert nem fogok műgyantázni, viszont ha ugyanolyan hideg lesz a tél, mint az elmúlt évi, akkor részint befagy a fenekem, részint meg az összes gépem kábele  eltörik. Meglátjuk. Ma délelőtt bevásárlás volt, délután meg a műhelyben csináltam magamnak a helyet. 

Ja. Elnézést bananarepublicatól, meg mindazoktól, akiknek a kommentjét eltüntettem ahelyett, hogy válaszoltam volna. Arról van szó, hogy a "kimoderálom" és a "megnyitom" lehetőségek egymás mellett vannak. És ha melléütök akkor kitörlődik a komment és visszahozni már nem tudom. Most is ez történt. A kérdés az volt, hogy mit tervezek szélkormányt, vagy robotot. Nos egyelőre egyiket se. Olyan messze vagyok ettől, hogy még csak nem is gondolkozom ilyesmin. (Most eszembe jutott az az ember aki azért fulladt bele nemrég a Balatonba, mert kiesett a a hajójából amit a robot vitt tovább.)

19:52 Juteszembe. Képzeljétek megtudtam egy rádióműsorból a napokban, hogy korábban kirívóan közösségellenes magatartást tanúsítottam. Mielőtt valaki azt hinné, hogy leányiskolák előtt cirkuláltam nagykabátban kirívóan,  sietek kijelenteni, hogy ilyesmiről nincs szó. Viszont, idézem: Kirívóan közösségellenes magatartást tanúsít az, aki közterületen fás szárú növényt ültet el. Amikor 22 éve beköltöztünk a Mogyoródi-Jerney utcai lakótelepre, egy dzsumbuj, építési törmelékkel borított terület volt a ház körül. Lelkesen gereblyéztünk, fűmagot szórtunk,  fagyalt ültettünk (ezek még nem fás szárúak), de egyszer elmentünk "szeddmagad"-ban diót szedni és nyolcat elültettem cserépbe, ebből négyet tavasszal kiültettem a ház elé, egyet elloptak, de három mostanra szép nagy termő diófává cseperedett.  Remélem elévült a dolog..

Hát ahogy elnézem, ma se lesz munkanap. Még az orrom se dugom ki a deckre ha így megy tovább. Süvít a szél, esik az eső. De idebent minden szuper. Még hátul alszunk a fűtetlen hálókabinban alaposan betakaródzva, úgy alszunk mint a bunda, J hamarabb fog beköltözni a szalonba aludni, de én egészen a komolyabb mínuszokig szoktam húzni az időt, amíg alulról a matracon keresztül nem kezdek el fázni. Én kelek mindig elsőnek, befűtök a kályhába, ma reggel 16 fok volt a szalonban, de mire J kibújt az ágyból, már 29 fokkal fogadtam. A jó hőszigetelés és a kevés légköbméter könnyűvé teszi a fűtést, talán ha 2-3 kiló hulladékfával tüzeltem be, hogy ezt elérjem. Mindenféle terveket szőttem mára, de mindenhez ki kellett volna menni pakolászni, hát ha így marad az idő nem lesz belőle semmi. Reggelente ha ilyen az idő, az éjjel érkezett Emailekkel kezdek, ha jó idő van akkor estére marad a PC macerálás. Ma is a Rákóczy Pisti Emailjeivel kezdtem. Róla idáig keveset beszéltem, pedig sokkal többet érdemelne. Azt már említettem, hogy annakidején együtt kalózoztunk a Vízügyben és jóbarátom és Ausztráliában él nem is tudom már mióta, de nagyon régen. Szóval napi kapcsolatban állunk, ő az én állandó konzultánsom hajóépítés, általános műszaki problémák és társadalmi problémák tárgyban. Ő az én ablakom a nagyvilágra, miután olyan angol nyelvű szakmai és gazdasági sajtót olvas amit én soha, tájékozott és nálam okosabb ember. Kinti szemmel is jelentős szakmai karriert csinált, nem mellékesen felesége Zsóka is egyetemi professzor, nemrégen ha jól emlékszem a Yale-en volt vendégelőadó. P-vel együtt aggódunk Európáért és általában a "fehér ember" dominanciájának visszaszorulásán. Nem rasszizmus ez, legalábbis én nem tartom magunkat rasszistának, egyszerűen csak szeretném, szeretnénk, ha Európa és a világnak az a része amit az európai kultúra termékenyített meg, megtartaná azt a helyét a nagyvilágban amit kivívott magának és nem kellene tartani attól, hogy leigázza az iszlám erőszakossága, vagy a ferdeszeműek, szorgalommal párosult,  európai értelemben véve minden erkölcsösséget nélkülöző gyakorlatiassága. Pár napja a tablet PC-k kapcsán történt Emailváltásunk a Samsung és az Apple közti perekről szólt. Egyet nyer az egyik, egyet a másik, adok-kapok Európában és az USA-ban.  (Részletek http://index.hu/tech/2012/10/25/maris_elkeszult_a_kinai_ipad_mini-klon/  http://index.hu/tech/2012/10/26/bocsanatkeresben_is_alaz_az_apple/ ) Erre a második, általam kibogarászott linkre írta P az alábbiakat: 

16:56 Új idő szerint. Merthogy visszaállíttattak az órák. Sötét is van odakint a korai időpont ellenére, mint a bálna seggében. Viszont koradélutánra elállt az eső. Gyorsan behordtuk J virágoskertjét a műhelybe nehogy szétfagyjanak a hibiszkuszok. Aztán nekiálltam és feltúrtam a parti rejtekhelyet és lássatok csodát felleltem a shuntöt, meg még egy finom precíziós tükörskálás deprez műszert. A kettőnek semmi köze egymáshoz, különböző helyen és időben kukázott holmik, de itt a hajón most értelmet fog nyerni a létük és sokévi tárolásuk a kacatok közt. Nagyon nehezen találtam rájuk, már attól tartottam mégiscsak kihajítottam egy gyenge rendcsinálós pillanatomban őket, de hálistennek nem. A mA -re skálázott alapműszerből  az akkufeszültséget 10-15 V közt tizedvoltos pontossággal mutató táblaműszer lesz, a shunt a beleütött gyári adatok szerint 40 A és 60 mV, ezt kell összehozzam a nemrég vásárolt http://www.hestore.hu/termek_10025586.html panelműszerrel, ebből lesz egy quasi "középnullás" (mínuszt mutat  kisütőáramnál) ampermérő.  Még azt kell most megkonstruálni, hogy a fenébe fog ez elférni az idáig is  túlzsúfolt főkapcsolótáblán.

Több okból nem mondom, hogy pocsék nap volt. Első, hogy ha az ember vízen él akkor nincsenek pocsék napok, csak jók és jobbak. Másrészt ma délben kedves látogatóm volt, régi kolléga a Vegytervből, első "kisfőnököm" csoportvezetőm Zala Tivadar. Jól elbeszélgettünk a régi és a közben eltelt sokévtizedes időkről. De az időjárás amúgy valóban kedvezőtlen, gyakorlatilag egész nap esett az eső, nem is csináltam semmi "hasznosat", csak heverésztem és olvasgattam, mint egy tipikus nyugdíjas. de hát végülis az vagyok nem?? Bár a szokásos hóvégi internetlassulás miatt nem tudok videó és hanganyagokat letöltögetni, azért azoknak akik hozzám hasonló vén csontok, iderakok két linket. Mindkettő ZT terméke az első http://civilsoft.hu/ a "Fotózás és videózás" menüpontra kattintva a jobb alsó sarokban "Egy klipp megtekintése" alatti ikonra klikkelve megjelenik egy szuper 8-as kamerával készült Vegsterves osztálybuli, valahol én is ott voltam alighanem, de nem látszom a filmen. A másik ZT első komoly útja Nyugateurópában az akkor nagyon menőnek számító 250-es Jawával. https://www.youtube.com/watch?v=gwzCj9ZCm7c&feature=plcp

Ha már nem csináltam ma semmit amiről beszámolhatnék, idelinkelek még egy anyagot amit ma kaptam https://www.youtube.com/watch?v=gwzCj9ZCm7c&feature=plcp . Matterhorn külön felhívta figyelmemet Illés kedvenc  mondatára " A mindenkori átlagos vízhozam." Nekem fel se tűnt, de ennek a mondatnak az égvilágon semmi értelme. Mert vagy a mindenkori aktuális vízhozam, vagy az átlagos (évi, havi stb.), de ez  fábólvaskarika. Mint az egész  belterjes, egymás vállát veregető tudatlan közösségben elmondott ostoba beszéd. A Dunakör zsenije Karátson Gábor nem volt jelen, betegsége miatt felesége olvasta fel forradalmi üzenetét, de azt is megjegyezte, hogy férje elsősorban művész és filozófus. Szerintem meg az egyletével együtt elsősorban csoportos elmekórtani eset, de ez sajnos olyan, hálistennek ritkán előforduló  ragályos elmekór, mely tömegfertőzést okozva az utóbbi 100 év legnagyobb anyagi és erkölcsi kárát okozta a hazának. Nemcsak hogy politikai okokból megakadályozták egy komplex műszaki ökológiai, gazdasági terv alapos mérlegelését és szakmai fórumokon való kitárgyalását, hanem személyes presztizs és alighanem anyagi okokból, kormányokon átívelő rejtélyes hatalmukkal azóta is megfélemlített állapotban tartanak mindenkit aki ezt megpróbálná.

Már harmadszor kapom ezt, hol Emailben, hol egyéb ajánlásban, iderakom, mert elgondolkodtató.
           Ady Endre 
Nagyváradi Napló - 1902. január 31-

"Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége szeretett úri véreim? Mert magam is ősmagyar volnék s nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenkit aki különb mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen mintha itt sem lettünk volna.

Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat. Vadászunk, halászunk, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezredéves álomról.

Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút, meg ez a sok zsidó, aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre. Fel a sallanggal, fringiával, szentelt olvasókkal, kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal, és ősökkel! Menjünk vissza Ázsiába!."

Ady Endre 
Nagyváradi Napló - 1902. január 31.

Valóban. Mi is változott az elmúlt 110 év alatt? 

Lóg a lába az esőnek. Ma bevásárlókőrúton voltam. Betévedtem teljesen véletlenül egy Military boltba  és hosszas tépelődés után végülis vettem egy USA sivatagi terepszínű jó meleg mellényt sok zsebbel. Mégse az az erdei kamuflázs,  amit minden horgász visel, ha már nincs rendes civilszín. Tulajdonképpen egy csáklyáért mentem a Maritime boltba a Beregszászi Katihoz, de mellette volt ez a katonai bolt. A csáklya J-nek lesz karácsonyi ajándék, a zsilipekben kötelet kirakni. Nagyon furmányos szerkezet. https://www.youtube.com/watch?v=7EAwDS9i9p0&feature=related

Ezt nézzétek! https://www.youtube.com/watch?v=3EjoaKWCJdw&feature=related Először azt hittem elszakadt a kötél. De ránézve ahogy rá van akasztva a pilonra, a hülye is látja, hogy ebben a szögben, húzásra le fog akadni. Lezser digók nem adnak ilyesmire.

Kaptam ezt is. http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/illes_zoltan_nem_lesz_keresztgat_sem_a_dunan_sem_a_tiszan/2304108/ Csak előzetes regisztráció után szabadott bemenni és többeknek "nem jutott hely".

Tegnap villanyszerelés volt J szüleinél, ma meg duguláselhárítás. Vannak dolgok amik működhetnének jobban is. Annakidején úgy gondoltam, hogy az a jó, ha minél kevesebb lyuk van a hajó fenekén. A seacockok, kingstoneok fenékszelepek örökös hibaforrások, ad abszurdum egy hajó elsüllyedését is okozhatják. Az, hogy nem külső hűtővízzel megy a motor, szerényen jegyzem meg zseniális ötlet volt részemről, amit az ÉN szememben semmit nem csökkent az, hogy később kiderült már "ki volt találva". Viszont ha most csinálnám a hajót, a mosogató lefolyóját a legrövidebb úton kivezetném a hajófenéken, de hát anno úgy gondoltam, hogy összehozom a mosdó lefolyóval, hogy csak egy lyuk legyen a hajófenéken. Ez azt eredményezte, hogy az elhúzásban lerakodik a zsíros trutyi és úgy évente egyszer teljesen eldugul. Na ezzel a gusztustalan melóval kellett ma foglalkozni. Így néz ki tőle a szép fehér head.

Mai ajánlatom. http://www.shp.hu/hpc/userfiles/erdosvirag/nepszabi_magyar_gyerek_javitott_vers.pdf

21:34 Kaptam egy Emailt egy régi kollégától. Idekopyzom.

Rengetegen voltuk. hazatérve nézem a Híradót, a BM közleménye szerint viszont mindössze 20000-en... Mit mondjak, amikor ezeket a képeket készítettem akkor még viszonylag kevesen voltunk, odaértem fél háromkor, még fel tudtam kapaszkodni a TV-sek dobogójára és onnan fotóztam, (előttem a Farkasházy, ő is fényképezni mászott fel) aztán csak áramlott a nép, kezdésre moccanni nem volt már hely annyira összeszorult a tömeg. Megtelt a hídfő, alatta a tér, a Szabadsajtó út, a Ferenciek tere egészen a Kossuth Lajos utca elejéig, ott volt a rendőrkordon, de lehet, hogy azon túl is álltak, nem láttam odáig. Most mértem ezt a területet, meg a Kossuth teret a Google Earthön, a Kossuth tér ha hozzáveszem a becsatlakozó utcák torkolatát, mondjuk 20%-al nagyobb. Ott voltam '89-ben amikor kikiáltották a harmadik köztársaságot, akkor voltunk 150000-en, még nem volt lezárva a tér egyharmada, egész az Országház lépcsőjéig lehetett állni és tele voltak az utcák is körben. Most ugyanezen a területen, ahogy a TV híradó árnyaltan fogalmazott az MTI közlése szerint 400000-en voltak, mely állítást a BM megerősített. (Hm, merték volna nem...) Sok jó Fideszes kis helyen is elfér, hát még a nagyon, sok jó Fideszes. És hisz benne, hogy hazugságban az igazság. Unortodox matematika. Kétszer kettő az öt. 

Emlékszem (megvert engem az Isten ezzel az emlékezőtehetséggel) valami szocialista realista színdarabra, ahol egy tanító egyest adott a diáknak, mert a "botját" szót nem "bottyát"-nak írta, hanem "botját"-nak. Merthogy újsütetű gyorstalpalón lett parasztkáder tanár volt az istenadta. És a színdarab megmagyarázta, hogy "általában" valóban úgy helyes ahogy a diák írta. De a szocializmus építésének ezen kezdeti szakaszában az a fontos, hogy olyanok tanítsanak, akik ha hibáznak is, de nem a régi erkölcsöket táplálják a diákokba, hanem szocialista embereket nevelnek belőlük. És ehhez pont ilyen tanárok kellenek és ebben az esetben, átmenetileg a "bottyát" a helyes. Nekik unortodox nyelvtan, nekünk unortodox matematika. Van különbség?? Ja és a gazdaságpolitika mindkét esetben unortodox.

Miközben ezeket a sorokat írom a Szerelem c. magyar filmdráma megy a TV-ben. Kétszer már láttam. Csodálatos. De hát a múltat másképpen magyarázzák akik nem élték meg. Nem látják....nem látják, hogy minden  mindig kezdődik elölről. Mi az emberre a legjellemzőbb? Hogy semmiből nem tanul.

Délelőtt folytattam a felkészülést a télre, mert a hét végére már havazással ijesztget a meteorológia. Kicsit nehéz elképzelni, a mai meleg után, de jobb félni, mint megijedni. Ezért fát vágtam több hétre valót és elraktároztam fedett helyre. 

Kész a legújabb csapda. Elég nagyot csináltam, és élvefogót, mert ha netán nem patkány, hanem menyétféle, nyest, nyuszt, esetleg görény akkor éppenhogy nem irtandó (pláne, hogy védett faj), hanem a szövetségesem a patkányok elleni harcban. A klasszikus ládacsapda kicsit "tengerészesítve" lefestve, felállítva. A hulladék perforált lemez csíkból (másfeles lemez, egy oroszlánt is benntartana) hegesztettem egy egyik végén zárt, másik végén Gillotine ajtóval záródó alagutat. A deszka padlójú alagút végén van egy, a bejárathoz közeli végén csuklós taposólap, távolabbi végén szögre szúrt csalival (jelenleg dióbél). A távolabbi véget egy hulladék rádióból kitermelt skálahúr tartja függesztve, mely átbújik a tetőn, a tönkrement hegesztőtrafó fogantyún vízszintesbe fordul és egy lemez erőkar hosszabbik pontjára akad egy gemkapocs horoggal. A rövid karból indul egy bicikliküllő ami a lezuhanó ajtó furatába van dugva. Ha az állat rálép a taposólapra, hogy elérje a csalit, akkor meghúzza a zsinórral a lemez billegényt, az kihúzza a furatból a küllőt és lecsapódik az ajtó. Elsőre nem volt az erőkaros játék, működött, de nagynak ítéltem a kihúzáshoz szükséges erőt. Viszont ezzel az 1:4-es áttétellel már egészen kis erő (hány dekás lehet egy patkány?) is elég. Ez az elmélet, felállítottam a közelbe a pontonra, majd a gyakorlat során kiderül mit ér a dolog. 

Más.  Miközben ezeket a sorokat írom apósom retteg a Skipeon J-vel a holnapi tüntetésektől. Pedig én ott leszek a Millásokkal. Azt is megpróbálom elmondani miért, csak előbb megvacsorázom.  Kicsit messziről fogok nekifutni. Mindenféle internetes fórumokat olvasok és olvasom a kommenteket is. Ugye a "Magyar Nemzet" nem tekinthető egy szélsőjobbos sajtóterméknek? Nos olvasva a rendszeresen odakommentelőket, szóval az "oda" tartozó olvasókat, azokat akiknek ez az újság ír, egészen megdöbbentő a hangnem és a mögötte lévő parlagi bunkóság. De még a legkevésbé antiszemita neonáci hozzászólók közt is uralkodó nézet az, hogy Nyugateurópa az ellenségünk, a bankok ugyanazok mint a szovjet tankok, azonnal ki kell lépnünk az EU-ból és kelet felé fordulni (csak tudnám hova, az oroszokhoz megint gyarmatnak, vagy  Kínához, esetleg az unortodox Észak Koreához?), szóval ugyanaz az ellenségkreálás ami Rákosi alatt a Wall Street hiénáit okolta minden bajunkért, lett a legfontosabb fegyvere a magát nemzeti színekkel álcázó neobolsevik kormánynak. És aki ezt mondjuk egy ilyen jobbosok által uralt fórumon a legenyhébb formában is szóvá teszi azt az ottani véleményvezérek (sokan pont nyugaton élők) azonnal büdöskommunistának, Gyurcsánybérencnek, ávósivadéknak nevezik netán nemes egyszerűséggel lemocskoszsidózzák. Magam is voltam már nagyjából mindegyik. Namármost. Miután a többségi kőmosott agyak ismét beszopják, hogy az a buli, ha van egy olyan vezérünk aki a béka segge alól froclizza Európát, miközben mindent elkövet, hogy a demokráciát meghekkelje, hogy az a buli, ha olyanok ülnek be a hivatalokba akikhez képest a seggem elektronikus agy, viszont fideszfanok, akkor ezek megint ki fognak menni százezren békemenetelni, a zsebükben tartott média ismét azt fogja hazudni, hogy 800000-en vannak és a Fritz Tamás  megint ujjongani fog a kamerák előtt, hogy mekkora támogatottsága van a kormánynak, ergo helyes az út. Szóval ha százezren mondják azt, hogy  2X2 = 5 és csak tízezren, hogy négy akkor a kétszerkettő az öt. Ez pedig vegytiszta bolsevizmus. Többen vagyunk, ergo nekünk van igazunk. A hétköznapi bolsevizmussal egészen kiskoromban megismerkedtem. Amint megismertem a betűket, habzsolni kezdtem a könyveket, válogatás nélkül kiolvastam a szüleim, majd a szomszédok könyvespolcait, aztán a szembemunkásszálló könyvtárát. Aránylag korán tettem szert olyan ismeretekre amikről a "mértékadó" osztálytársaimnak fogalmuk se volt. "Mértékadó", ha van olyan az olvasók közt aki nem tudná, egy gyerekközösségben az aki a legerősebb, az aki veri a többieket és akit nem vernek. Szóval nála van a kétharmad. Ilyenek mint a Gólik, vagy a Susik (még a nevük is félelmetes, mint a Pásztorok a "Pál utcai fiúk"-ban), később hozzánk bukott a Dömötör. Én "egyke" voltam és soha nem vert  meg se apám, se anyám. Nekik sok testvérük volt és alighanem tapló szüleik akik verték őket, ők meg egymást, a Dömötör azzal is dicsekedett, hogy a bátyja olyan erős, hogy a börtönben szétfeszítette a rácsokat puszta kézzel. Angyalföldön ahol születtem és éltem majd 30 éves koromig ez volt egy, ha nem is tipikus, de egyáltalán nem kivételszámba menő  családmodell. Egyszer beszéltem a többieknek az atomokról, mint elemi részecskékről amik olyan kicsik, hogy nem látszanak, de ha szétrombolják őket abból lesz az atombomba, akkor az  volt az ellenérv, hogy akkor amikor fát vágunk miért nem hasad ketté az atom, akkor annak is atombombának kellene lenni, az a válasz nem volt vitaképes, hogy azért mert olyan kicsi, hogy hozzá képest a legélesebb balta is baromi vastag, kinevettek, mert ők jobban tudták, mert ők erősebbek voltak. És mivel makacskodtam elfogadni a vereségemet, ráadásul jó tanuló voltam és szemüveges ezért előbb leanyáztak, amit ugyancsak nem fogadtam el, ezért megvertek, hogy tudjam nincs olyan, hogy atom, meg ilyen marhaságok. Aztán volt az úttörőmozgalom és én elmondtam, hogy az úttörő az más néven pionír és azokat nevezték így akik új földrészeket fedeztek fel kalandos módon, szóval akik a haladásnak törtek utat, de a kétharmadnak az volt a véleménye, hogy ez marhaság az "úttörő" az azért úttörő...mert...mert hogy miért, nos ezt ők se tudták, de az anyám ismét k lett és jött a verés, ami ki is jár mindenkinek aki leáll a hülyékkel vitatkozni, mert mint tudjuk a félázsiai magyar csak az erőből ért. Nos tele a tököm azzal, hogy iskolából ipegcsak kiserdült szarjankók tanítsanak nekem '56-ot, aki ott voltam ahol "az ég zengett" és mindenre emlékszem. Hogy megmagyarázzák nekem a fehérre, hogy fekete és fordítva. Nagyon sajnálom azokat akik csalódva a szoc-libek nyolcéves balf@szkodása nyomán hittel hittek abban, hogy Orbánnal más jön (mellesleg valóban más jött, rosszabb), de nem jött be a reményük. Bár bejött volna, de minden csak rosszabb lett.  Hiába hazudták, hogy nem lesznek megszorítások, lettek. Hiába hazudják, hogy fontos nekik a demokrácia, mindent megtesznek azért, hogy csak névleg legyen az, de ahogy Lenin mondta "minden hatalom a népé" és azt értette alatta, hogy a nép az ŐK. Azt látom, hogy aki állami állásban van ugyanúgy kussol mint Rákosi alatt. Azt látom, hogy a köbevésett Alaptörvényt ha éppen nem passzol a napi agyrémhez egy pillanat alatt módosítják. Azt látom, hogy a jogállam döglődik, az van amit kikaparsz kilopsz elcsalsz magadnak. Nekem ez nem tetszik. Egyet tehetek, odamegyek ahova azok mennek akiknek ugyancsak nem tetszik. Mert azok akiknek meg ez qrvára tetszik azok meg amoda mennek és ha túl kevesen mennek oda ahova én akkor megint azoknak lesz igazuk akik azt mondják, hogy Európa nem a hazánk, hátra arc, gyerünk vissza Schmidt Pali tárogatókísérete mellett a kumisszal édes sztyeppékre, esetleg csókot váltani  a Törkménbasival, vagy az azeri gyilkossal. És ha majd más kormány lesz, BÁRKI és az is hazug lesz és csaló akkor az ellen is tüntetni fogok, mert más fegyverem nincs a hülyeség ellen, és aki nem lesz ott az azt jelenti, hogy neki ez az egész nem fontos, vele nyugodtan csinálhatnak bármit.

Tévedés ne essék, a saját sorsommal ami a személyes boldogulást illeti tökéletesen elégedett vagyok. Megtettem mindent, hogy így legyen, olcsó mederhasználati díjért lakunk, hulladékfával tüzelek, turkálóból öltözködünk, rántott csirkecombot ebédeltünk és holnapra meg ez lesz (rásütött sajt alatt tejföl, hús és káposzta), szóval nem a saját jólétem kérem számon a rendszeren. Még azt se bánnám, ha csak az életszínvonal csökkenne, hisz egész Európa sz@rban van, a gazdaság támolyog, az a duma csak választási hazugság volt, hogy nem kellenek a megszorítások. De azt, hogy egy egész kormányzást a napi kommunikációra alapozzanak, hogy bele a pofámba hazudjanak Szíjjártó és Selmeczi nevű senkik, hogy félázsiainak  tekintsenek akit erővel kell dirigálni, akivel szemben ha minden kötél szakad (értsd az unortodox gazdaságpolitikájuk továbbra se jön be, hogy mondta Orbán? "Isten ne adja") még a demokráciától idegen módszerek is megengedhetők, kikérem magamnak. Holnap 15 órakor.

Ja. És megint apad a Duna. Ma lement a víz vagy 30 centit. Amikor kiálltam a korláthoz, hogy "kicsavarjam az uborkát" azt láttam, hogy visszafelé folyik a víz. Talán mindkét zsilipen folyik az SDR-ből  kifelé? (SDR= Soroksár-Ráckevei Dunaág). Nem sokáig tartott a nagy szárazság utáni, a  hajózás szempontjából valamennyire kedvező állapot. Sebaj, majd a Fidesz esze Illés Zoli megoldja.

Kevés dolog történik mostanában, ezért nincs minden nap történet. Kihasználjuk a jó időt, megcsináltuk a szükséges bevásárlásokat, van megint egy hétre kajánk, aprítottam tűzifát és elraktam a parton fedett helyen, meg a cockpitban, hogy ha megint megindul az eső, ne akkor kelljen vele foglalkozni. Folyik a küzdelem a patkánnyal. Szerencsére amióta J kirakta a pontonra a kacsáknak gyűjtött száraz kenyeret, azóta nem jár be a hajóra. Így néz ki egy vekni kenyér, pedig le volt takarva egy asztalon a bicikliutánfutó műanyagládával, de van körben egy keskeny rés, hát ezt tette egy éjszaka alatt a kacsatáppal. Tegnap este megpróbáltam egy 200 literes hordóból, egy asztallapból és egyebekből egy csapdát készíteni, nagyon furmányosan kieszeltem, úgy működött, hogy a csalikenyér egy ferde csúszópályán volt, ami átbillen és lezuhan a hordóba ha rámegy az állat, miközben az asztallap ferdén rácsúszik a hordóra, megakadályozva, hogy kiugorjon, este hallottuk is, ahogy "elsül" a csapda, minden tökéletesen működött, kivéve azt, hogy a hordóban nem volt patkány. Hogy tudott kiugrani lefelé zuhantában, rejtély. Mindenesetre reggelre bosszúból széttúrta a pontonra kirakott szemetet. Ma a lakatosműhelyből a Nánditól kaptam hulladék perforált lemezt és nekiálltam csinálni egy ládacsapdát, ez már személyes ügy ezt velem nem lehet csinálni, megfogom a nyavalyást.

Tegnap szakadó esőben jártam a várost különféle aktuális beszerzések miatt, ma folytattam immáron szebb időben. Azt hinné az ember minden van, kapható, de mégsem. Mégcsak nem is pénz kérdés, bár persze az ár se mindegy. (Nagyon nem mindegy.) Például szerettem volna venni egy olyan pufajkamellényt amilyet valamikor minden melós hordott, nincs ujja, nincs gallérja, steppelt vászon, jó melegen tartja a hátat és a veséket, ugyanakkor a karok szabadok, nem akadályoz a munkában. Hát nincsen. Se a használt katonai, se a munkaruhaboltokban, se máshol. Műanyag van mindenféle de az nem jó.  Amit pl J-től kaptam két éve, azt egy tél alatt cafatokra hegesztettem. Elég egy szikra és olvad rá egy luk (hegesztés=sok szikra sok luk), de volt, hogy ki is gyulladt rajtam. Ami van munkaruha, vadász/horgász zöld, meg terepszínű (utálom a terepszínt, műkatona, áldzsíájdzsó, hobbideszantos civilkamuflázs ) az vékony, kevés mínuszban, alig van benne valami bélés. Bolyhos bármi, tehát pl pulóver se jó, mert famunkánál beletapad a fapor, fűrészpor,  forgács. Az árak meg... Egy egyszerű munkaruha felsőért, olyan használtért, amit már vagy háromszor kimostak kértek 1500-at a Lónyai utcai boltban. Újonnan ugyanez 9990Ft a Baross utcai nagy munkaruházati üzletben. Sz@rt ér a pénz. Délfelé AdSa jött látogatóba jól elbeszélgettünk. Délután vizet töltöttünk a hajóba, mert már az utolsó, a négyes tankot fogyasztottuk több mint egy hete, lehet csak pár liter volt benne, már vasárnap szerettem volna csinálni, mert akkor nincs autóforgalom, de akkor esett az eső, így mára maradt a dolog, nem győztük emelgetni a slaugot, hogy a kisebb kocsik átmenjenek alatta, meg ki-be csatlakoztatni a  teherautók áthaladásakor. Mondja a TV-ben a sok élsportoló a reklámban, hogy heti egy óra sport kell mindenkinek, nekünk ezekből kijön naponta akár több is. Végülis tökmindegy szervezetnek, hogy lovagol, vagy slaugot húz-von, esetleg gépházban kúszik-mászik. 

A nap reggel úgy tűnt végképp elmúlt az égről, olyan idő volt mint a ködös Albionban, mindenről csorgott a víz, így hát bevettem magam a gépházba és kiszereltem   Lada Hardy tárcsát amit Ráckevén raktam be. Ki kell cseréljem újakra az akkor csak kiegyenesített csavarokat és be kell rakjak biztonság okából egy ilyet http://racing-bazar.hu/alkatresz/egyeb/hardy_menesztotarcsa_ladara_elado, amit valamelyik kommentelő javasolt. Ez arra szolgáll, hogy ha teljesen szétszakadna a tárcsa akkor "sántaüzemben" el tudok vánszorogni mondjuk egy horgonyzóhelyig, ami fontos lehet mondjuk egy zsúfolt hajózóútban. Amit beraktam Hardy tárcsát, amúgy hibátlan, most két lehetőséget kell mérlegeljek 1. Marad a Lada tárcsa. Hátránya, hogy nagyobb erő hatására elszakad. Előnye, hogy nagyobb erő hatására elszakad és mint a lánc leggyengébb szeme, 2000Ft-os beszerzési áron és három órás szerelés árán védi a hajtás többi alkatrészét, melynek pótlása ennél sokkal jelentősebb költség, netán meg se oldható ha olyan alkatrész károsodik amit már nem gyártanak. 2. Kicserélem  egy BMW tárcsára, ez soha nem fog elszakadni az autóversenyző szerint, viszont nincs olyan lánc aminek ne lenne leggyengébb szeme. Namármost ahogy fent említém ha ez netán egy fogaskerék a váltóban? Merthogy az, hogy korábban a nagyszilárdságú átm. 12-escsavarok (méghozzá 6 db), elgörbültek, miközben a tárcsa elszakadt az azt mutatja, hogy korántsem a rezgés, vagy az egytengelyűtlenség okozta a hibát, hanem egy egyszeri nagy erőhatás, amit magamra vállalok, valószínűleg valamely ügyetlen menőverezésem során történhetett. Ha ügyesebb leszek, ahogy már vagyok is némi gyakorlások után, akkor ez többet nem fog előfordulni, tehát pontosan erre a Lada tárcsára van szükségem, mert ez védi meg a propulzió egyéb értékesebb részeit egy bármilyen okból bekövetkező túlterhelés okozta meghibásodástól. Alighanem bespejzolok ilyenből http://auto-motor.vatera.hu/alkatresz_felszereles_szemelygepkocsi/eroatviteli_alkatresz/valto/lada_hardy_kardan_osszekoto_1654110299.html pár darabot és egyet a BMW-ből is. Ha mégis kiderülne, hogy óvatos használat ellenére is rendszeresen szakadnak, még mindig ráérek berakni az erősebbet.

Mai ajánlatom. http://w.blog.hu/2011/08/12/a_komcsi_orok#more3147473

Hallgatom (mint évtizedek óta minden vasárnap reggel ) a Kossuth rádió "Vasárnapi Újság" műsorát. Hatalmas a várakozás a határon túli magyarok (vagy legalábbis magyarokként regisztráltak) szavazatainak dolgában. Százezreket emlegetnek akik majd eldöntik a választásokat. Magyarul nem beszélő dédunokák fedezik fel dicső magyar gyökereiket és csatlakoznak. Ehhez mellérakom, hogy lassan 100 éve annak, hogy a hazai állapotokkal elégedetlenek folyamatosan áramlanak kifelé az országból. A legújabbkori felerősödése ennek a folyamatnak, hogy  tanult értékes fiatalok tömegével indulnak neki, hogy élhetőbb országot találjanak maguknak diplomás ablakpucolóként valahol a nagyvilágban. Most a kitántorgási célpont éppen Ausztrália és Új-Zéland. Alakul a szép új világ. Ötmillió külhoni "magyar" fogja megszavazni, hogy melyik klán szipolyozza ki az itthonmaradó ötmilliót. Földet nem vásárolhat Magyarországon csak aki itt gazdálkodik és nincs rá pénze, de azt, hogy csináljanak e bőgőhúrt a f@szomból azt minden exmagyar megszavazhatja Alaszkától Szingapúrig.

10:07 Azt mondta tegnap a meteorológia, hogy eső lesz. Ma meg napsütés. Ehhez képest tegnap sütött a nap, most meg sötét van mint a bálna seggében és kimenni nem merek a deckre, nemhogy szerszámokat kipakolni, mert mindjárt esik az eső. Vissza is kapcsoltam a gépet, J meg a TV-t, természetfilm van, körömnyi teknősbékákat mutatnak, ez engem is érdekel, nem úgy mint a sorozatok, mert amióta a "Vészhelyzet"-nek vége nem nézek ilyesmit, J viszont "függő". A film éppen felhívja a figyelmet a veszélyeztetett mocsári teknősökre, sajnos nálunk már a tudatlanságból betelepített ékszerteknősök nagyjából kiszorították ezt az őshonos fajtát. Ezúton kérek elnézést mindazoktól akiknek a Skipeon történt üzeneteire nem válaszoltam, mindezidáig csak ingyentelefonként használtam ezt az eszközt és fogalmam se volt, hogy az a jobb alsó sarokban rezgő sárga folt benne a számok a nem fogadott üzeneteket jelenti, most megnéztem mi is az amivel idáig nem törődtem, hát ez volt. De nagyrészük az aktualitását vesztette, szóval válasz már nem lesz, illetve ami aktuális azt meg "vettem".

19:53 Megy a duma a TV híradóban a víztárolásról, öntözésről. Észbekaptak a hatalmasok. Miután a meglévő csatornákat, berendezéseket hagyták lepusztulni, szétlopni, a gengeszterváltó kávéházi szuperokoksok Mosonyi Emilt, aki már 10 éve felhívta a figyelmet a veszélyre lesajnálták, gúnyolódás céltáblájává tették ( Fábri Sándor TV bohóc egyszerűen leelvtársazta az 56-os kiállása miatt egyetemi katedráját elvesztő, Dégen Imre strómanjává alázott, majd az országból kiüldözött professzort) miután egész életükben eladhatatlan művészi termékek előállításán szorgoskodva állami csöcsökön közpénzeken éltek, úgy szocializálódtak, hogy nyilván mindenki ezt teszi, tehát a "vízügyi lobbí" is csak alibiből akar építkezni, (bocs mindjárt folytatom, csak nézem a Felix Baumgartnert ahogy ugrik az űrből) igazából csak tömnék a zsebüket a jó zsíros állami beruházásokon (Illés Zoltán pár hete még mindig ezzel érvelt a duzzasztás ellen) ezzel elvonva a pénzt a művészektől. Most, miután a meglévő csatornarendszet nem gondozták, betemették, beszántották, a vízügyet lenullázták, majd jönnek a csókosok az EU-s pénzeket elkölteni a nagyívű tervekre. 

Amúgy a Baumgartner fantasztikus volt. 40 km szabadesés után úgy ért földet mintha csak 600-ról ugrott volna.