Lefogyott a kambuza, úgy, hogy délelőtt a csepeli piacra, majd a Tescoba bringáztunk. Otthagytunk egy csomó pénzt, de legalább benzinre nem költöttem ma.
Szegény nagynénémen annakidején sokat derültünk. Textilszövödében dolgozott évtizedeket, ezért korán elkezdett sükletülni. Aki nem volt még szövőgyárban elképzelni nem tudja azt a zajt ami ott volt. Az emberek, egészen pontosan asszonyok, mert férfi csak mint karbantartó dolgozott ott, ez a munka kizárólag nőknek volt fenntartva, szóval csak úgy tudtak "beszélgetni", hogy egymás füléhez hajolva ordítottak. Na szóval szegény "Nene" (én neveztem el így kiskoromban, nem tudtam kimondani a nagynénit és rajta ragadt a név) nagyothallott, akárcsak én mostanság egyre jobban. Ez azzal jár, mint tapasztalom, hogy a beszédhangokból azok a magas és mély felharmonikusok vesznek el, amelyek a pontos megértést segítik. Hallom a szólejtést, a szöveg "formáját" és persze megpróbálja az agyam, mint egy rejtjelfejtő szoftver betölteni a hiányokat. Így lett annakidején Nenénél a meisseni porcelán "nyíltszini", porcelánként visszamondva, ahogy én ma pl hallom a Klubrádióban hogy mííí..."Horn Gyula kicsi pöcse". Na meggooglizom, szóval Horn Gyula kicsi puccsa, amiről szó van, mellékesen ez az akciója volt expufajkás exminiszterelnökünknek, mely lehetővé tette Orbán Viktornak, hogy fércnél maradandóbb salaktörvényt csináljon az alkotmányból és aláírassa azt a bohócállamfőjével. Horn Gyula valószínűleg már nincs abban az állapotban, hogy felfogja, a hatalom birtokában hozott minden demokráciaellenes cselekedet később visszaüt, mint ahogy most üt vissza az is ahogy Rákosi féktelen bolsevizmusa az akkori hívők segítségével felszámolta a koalíciós demokráciát, hogy bevezesse helyette a proletárdiktatúrát. Most mint horrorfilmekben ahogy a rothadó zombik kikelnek a sírjaikból, úgy bújnak elő a nyilasok szellemi örökösei, hogy visszavegyék a helyüket, miután kiderült, hogy félázsiai tahókba nem való a demokrácia, azok csak az erőből értenek. Mielőtt vád érne, hogy a Fideszt összemosom a szélsőjobbal, sietek kijelenteni, hogy nem gondolom, hogy azonosak...nem, csak szeretik egymást használni. Érdekes lesz, ha egyszer minden mesterkedése ellenére Orbán Viktor is eltűnik a kormány éléről (nem biztos, hogy most lesz, mert nem kétséges, hogy neobolsevik hívőivel mindent elkövet majd a választás elcsalására), milyen pofát vág majd hozzá, ha az általa bevezetett neodespota törvények elkezdenek ellene működni. A fideszes Molnár Oszkár, Edelény polgármestere már célzott erre egyszer egy parlamenti hozzászólásában. Csak reménykedek benne, hogy mind én, mind Orbán Viktor, ellentétben a mai Horn Gyulával, felfogóképes állapotban leszünk még akkortájt.
A második könyvet olvasom Tildy Zoltánról. Mindkettőt Rácz Tamástól kaptam, az ő édesanyja Rácz Erzsébet volt aki Tildyt bújtatta a Gestapo elől a háború alatt, majd amikor az köztársasági elnök lett mindaddig a titkárnője volt, amíg azt Rákosi félre nem állította és házi őrizetbe nem vetette. Az egész mocskos kamarillapolitika annyira rímel a mára, anélkül, hogy lenne benne egyetlen Tildy Zoltán formátumú államférfi.... Ahogy az egyéni helyezkedések, a kisstilű tolvajlások, a "fondorlatos félelem", az erővel való gátlástalan visszaélés felmorzsolta azt a lehetőséget ami benne volt a nemzetben, de melynek következtében az ország mára a saját árnyéka, vagy még rosszabb, a karikatúrája lett. Miért mondom ezt? Rákosi aljassága oly mértékben tette hiteltelenné az osztálynélküli társadalom magasztos eszméjét, hogy ennyi idő után is képes egy bugris törtető a tudatlan fiatalokat ezzel ijesztgetni és hatalomra kerülni. Ebben pedig óriási segítségére volt nyolc év utód és segédpárti ostobaság, tolvajlás és teszefoszaság. Mert senkinek ne legyenek kétségei a szocik legnagyobb bűne Orbán. Hatalmas lehetőséget puskáztunk el a rendszerváltás után, mely soha nem fog újra rendelkezésre állni, de még sokszor fogja magát megbosszulni.