Mindenszentek...Halottak napja... Még az idő is gyászos, esik az eső, a nap mintha örökre eltűnt volna az égről. A szüleimre gondolok, meg a nagyszüleimre, akiket nem ismertem, csak családi történetekből, mert meghaltak mielőtt megszülettem volna. Apám már kilenc éves korában árva volt, egy távoli nagybácsi, de főleg a nővérei nevelték, de nagyjából elvárás volt már abban az életkorában is, hogy pénzt keressen, teniszlabdát szedni járt a Margitszigetre, meg szemétből szedett ki ehetőt. Anyám 12 éves korától kenyérkereső volt, gyakran az egyetlen a családban. Ha valaki a mai nyomorról beszél elgondolkodom... vannak még mélységi távlataink. Hálát adok Istennek, hogy nekem nem ilyen élet jutott és bármi jön is ezek után, az én szaldóm már örökre pozitív marad. Tegnap azzal a, bevallom kissé morbid, kérdéssel leptem meg a lányomat, hogy nincs e kedve hozzá, hogy ahelyett, hogy majdani halottak napján virágot hozzon a síromra, inkább most látogasson meg, használja ki az alkalmat addig amíg élek. De úgy tűnik minden időpontja foglalt a hétvégére, de azért megígérte, hogy hamarosan jön, én meg cserébe megígértem, hogy élek még egy darabig.
Várok a kimenéssel amíg kicsit javul az idő, kicsit barangoltam a neten. Nem vagyok Népszava olvasó amúgy, de most erre http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=596338 bukkantam valahogy. A cikk írója az a Kasza László, aki annakidején a Szabad Európa rádió egyik leggyűlöltebb szerkesztője volt a "létező szocializmus" vezérei részéről. Kommunistaszimpátiával a legjobbosabbak se vádolhatják. Csak olvasom és csóválom a fejem. Hogy lehet az általa leírtakkal "nemegyetérteni"? És ha valaki egyetért, hogy hihet mégis abban, hogy az aki most vezet az jól csinálja? És ha nem hisz abban, hogy jól csinálja, hogy hiheti azt, hogy csak csinálja így tovább? Hogy amikor azt mondja, hogy "Hajrá Magyarok" akkor arra gondol EZ a magyar út?
19:34 Jajaj. Nem panaszkodni akartam! (valamelyik komment nyomán exkuzálok) Szavam nem lehet a gyerekre. Dogozik olyan szinten, hogy eltartja magát, egyetemre jár és profi zenész. Kevés az ideje, ki kell használnia a hosszú ünnepet. Majd jön a jövő héten, semmi gond. Kemény élet a fiataloké manapság, nekünk könnyebb volt.
Ma a műhelyben pakoltam a helyemet. Eldaruztam onnan az ott lévő nehéz gépet, kipakoltam a szemetet, egy csomó odaszórt fahulladékot fel is aprítottam, megy a kályhába. Odadaruztam még a szerszámoknak két darab üres, háromajtós vas öltözőszekrényt. Mindig szomorúan nézek ezekre az ÁBKSz-ból (Ár és Belvízvédelmi Központi Szervezet) átkerült rakásba halmozott sok szekrényre, ez azt mutatja, hogy valaha ennyi embernek volt ott munkája. Mára már az ÁBKSz se létezik. Perszepersze névleg még megvan, de ahogy nézem csak vagyonkezelő, a régi épületeket adja bérbe. Szerettem volna bevinni a Mákvirágot, hogy ahol megszívta a nap az UV álló epoxi bevonatot (szóval azért nem egy lakk, tanultam, nem lehet elfedetlenül hagyni, kell a natúran hagyott részekre pár réteg UV álló lakk), de a szakadó esőben nem volt kedvem kint manőverezni. Merthogy kerekeket kell szerelni rá (átrakni a bicikliutánfutóról), vízretenni, majd kisólyázni és bevonszolni a műhelybe.