Hajónapló

Na jól kinézek. Azt mondja a Klubrádió néprajz szakértője, hogy aki újév első napján csinál valamit, azt fogja csinálni egész évben, ezért nem szabad "nemszeretem" dolgokat csinálni, szemetet kivinni, nagymosást csinálni stb. Na én 1-én kéményt kormoztam, mert a hajón a begyújtás már rettenet füstöléssel ment csak, folyamatosan visszapofázott  a kályha. Bevallom utálom csinálni, bízom benne esetemben nem igazolódik a babona, nem kell majd egész évben, remélem elég lesz még egyszer ebben a maradék téli szezonban. De muszáj volt belecsapni, mert már egy további begyújtást se volt kedvem kínlódni vele. Most viszont prímán szelel a kémény, miután egy 5 literes festékes lata kormot szedtem ki a csövekből öröm a begyújtás.

Szóval a semmi és a végtelen közt.......  Miért KELL MÉGIS?        (hosszú szünet)       Mert ez az élet.  Mert a világ, ahogy a tudás, vagy annak hiánya (ami ugyanaz, csak másik oldalról közelítve) is végtelen, a végtelent meg nem tudjuk elképzelni, mert az egész tudásunk a végességre épül, amit a magunk földhözragadt módján próbálunk értelmezni, mert minden amit felfogni vagyunk képesek véges, a matematikusokon kívül senkinek nincs lövése se hozzá, odaraktuk sorompónak, mesgyehatárnak Istent, akit a tanítással szöges ellentétben az ember alkotott a saját képmására, mert ami a végtelenben létezik azt muszáj volt "végesítenie", hogy beleférjen a tudatába. Fingunk sincs róla micsoda, ezért kreáltunk egy kaporszakállú bölcset, akinek van eleje, vége, jutalma és büntetése, lehet szeretni és gyűlölni, fohászkodni hozzá és rettegni tőle, megpróbálni adománnyal, imával ( hízelgéssel) megvesztegetni, nevében bűnözni és kegyeit keresni, kicsinyes önzésünkhöz pártfogónak remélni, hozzá únos-untalan protekcióért esedezni, ezzel bevallva, hogy sz@runk mi arra, hogy NEKI mi a szándéka velünk, mi azt akarjuk tőle, hogy épp akkor és most NEKÜNK  tegyen szívességet, na AZT el tudjuk képzelni. De EZ is csak mellékszál, futnak a gondolataim szerte-szana és csak rohanok a betűimmel mint bogarász a lepkehálójával utánuk.

Szóval itt van ez a nagy katyvasz, amiben tanácstalanul ácsorog az ember a véges elméjével és megpróbál fogódzókat keresni. És persze előbb-utóbb megtalálja. Ki ezt , ki azt. Mert az ember azért lett csúcsragadozó, mert ő tudott egyre jobban alkalmazkodni a folyamatos változásokhoz, ezért állandóan azok megoldásán töri a fejét.  De közben, rettegve a végtelen tudatlanságától elkezd hiedelmeket gyártani. Mivel az evolúciónak is van hatásfoka, mely alkalmasint  messze van a 100 %-tól,  nemcsak fajokról, de  gyakran a hiedelmekről is kiderül, hogy pusztulásra vannak ítélve, ha úgy tetszik ez Isten akarata. "Boldogok akik hisznek, mert nincs szükségük bizonyosságra" mondta Jézus Tamásnak (vagy mondott valami ilyesmit arámiul, amire így emlékszik aki leírta azt amit előtte sokan lemásoltak és lefordítottak és amire én valahogy így emlékszem) Hát ha valóban EZT mondta ( vagy mást ami ugyanezt jelenti), akkor ennél kártékonyabb szöveg még a  "Lenin összes"-ben sincs, pedig én sokáig éltem abban a rendszerben amikor mindent, ami szöges ellentétben állt a gondolkodó elmével, Leninből vett citátumokkal igazoltak. (még akkor is ha benne se volt, de hát még azok se olvasták végig akik abból éltek)

Mert ami bejött az embernek ahhoz, hogy túlélje ( na nem az egyén, hanem a faj, mert volt olyan hiedelem, hogy kib@szott nagy piramisokat kell építeni, hogy a fáraó túlélje a túlélhetelent, ez belekerült pár millió rabszolga életébe, akik ezt nem élték túl, de jól hoz pénzt most Egyiptomban a turizmusból élőknek) azt, amit leegyszerűsítve "történelem"-neknevezünk, az az, hogy minden korban voltak akik használták az agyukat és csak azt fogadták el amiről bebizonyosodott tapasztalataik szerint, hogy segíti az egyén, vagy a közösség boldogulását. Ami nem ment át a józan ész szűrőjén azt a "hitetlenek" még akkor is elvetették, ha ezért máglyán égették el ( "GULAG"-on éheztették halálra, kitelepítésben pusztították stb) azt akit rajtakaptak gondolkodáson. Ha megpróbálok Isten fejével gondolkodni, ami persze eleve lehetetlen, mert még a tanítás szerint is végtelen az ő bölcsessége, az enyém meg a végtelentől mérve végtelenül kicsi, de azért próbálkozom, akkor mindezeknek semmi jelentősége. Hisz az ember, amint megfelelőek a körülmények korlátlan mennyiségben szaporodik, az élet meg örökkévaló, tehát annak semmi jelentősége, hogy hány porhüvely és milyen körülmények közt pusztul el, a lélek úgyis halhatatlan, az anyag meg megmarad.  De azért valami csak számít, legalábbis annak aki erre a rövid földi létre emberkülsőt öltött és nem épp svábbogárét. Mi az ami IGAZÁN az egyén túlélése szempontjából számít? Nevezzük  munkahipotézisként "siker"-nek! Mi az, vagy inkább mik azok a fogódzók, amik mentén élni kellene, hogy valamennyire is egyénként és közösségként sikeres legyen. Most tekintsünk el attól, hogy kinek mi a "sikeres", mert már ez is hatalmas  merítés, amitől az egyik boldog, a másiknak a fél fogára sem elég, de ebbe megint nem mennék bele, maradjunk annyiban, hogy sikeres az ( az egyén vagy közösség)  aki úgy érzi, hogy sikeres, VAGY akit jó sokan mások annak tartanak.

Igazából mindenki erre törekszik, legyen az ember vagy termeszhangya. Na itt aztán jönnek a különféle hiedelmek, amik a tapasztalat és semmi esetre sem a hit mérlegén bizonyulnak sikeresnek, vagy sikertelennek. Például azok a termeszek amik megtanulták, hogy csakis észak-déli tájolással és az uralkodó széliránynak megfelelően építsék a lakótelepeiket  (https://hbt-lako.blogspot.com/2013/12/termeszvarak.html ) életben maradtak. 

Amik viszont abban hittek, hogy lapos várakat kell építeni, mert volt egy termesz-Leninjük, akinek elhitték, hogy πcsába a királynővel, a múltat el kell törölni, azok kipusztultak. Na ja! De erre a termeszeknek  volt kb. 400 millió évük, az embernek meg (legalábbis amit én annak nevezek, mert én attól számítom aki már képeket festett a barlang falára) még 100000 SEM! A különbség csak nagyságrendben is három!

De hát az ember nem termesz, ami abban is megnyilvánul, hogy alighanem egy termesznek eszébe se jut, hogy ő bármiben is különbözik a többi termesztől, tehát aligha áll neki forradalmi ideológiákat gyártani, NEMÚGY mint az embernek! Namármost egyrészt az elv, hogy minden ami él, élni akar és ezért mindent megtesz amit hasznosnak gondol, nyilván a mind az egyén, mind a faj fennmaradása szempontjából hasznos, az ember nem juthatott volna a tápláléklánc csúcsára ha nem eszerint fejlődik. Másrészt viszont kíméletlen versenyt eredményez, melyben az evolúció (és Isten) törvényei szerint a lemaradók elpusztulnak. Van e az embernek a földön további 3 00 900 000 éve ahhoz, hogy felzárkózzon a termeszekhez? Szerintetek? Naugye. Ráadásul, ha lenne is, ADDIG mi lesz és főleg mi lesz .. nem is velem vagy veled, de a most születő unokáddal azalatt az elképzelhető 100 év alatt amit esetleg lesz szerencséje megélni? 

És most hogy megérkeztem az emberhez, maradnék is itt. Az ember vágyai nagyjából konstansok, létfenntartás, fajfenntartás, ebben megegyezik minden más élőlénnyel, amiben különbözik tőlük attól ember. Hogy átfogó képet alkot a világról, hogy képes egyéni érdekeitől elvonatkoztatva gondolkodni, tervezni és cselekedni. A tervezésben törekszik minél jobb hatásfokra, ez önmagában még nem káros, sőt törekvés a termesz-hatásfok felé mert ha csak egy százalékkal lenne rosszabb a termeszvár, az egész törzs kipusztulna. És itt jön vissza az elején emlegetett hiedelmek világa. Elkezd hinni járulékos "csodákban". Hogy a boldoguláshoz nem kell a szorgos munka, tisztesség, becsület, igazságosság, elég valami lottóötös szerű nagy ugrás. Ez nagyon csábító hiedelem. Mert a szorgos munka fárasztó, az igazság "hajlítható", a becsület a "lúzerek" találmánya, a szakértelem bolsevik kamu, a forrásokat meg nem megteremteni kell, hanem erővel elvenni attól akinek van és akkor a haza fényre derül. Milliók mámorosodnak bele egy-egy sikeres hiedelemgyáros kamujába. Általában egy szorult helyzet is kell hozzá. Amikor tömegek vesztik el a létbiztonságukat, megélhetésüket, válság, pláne háború, vagy járvány dúl, könnyen válnak sokan "hívővé", valamely új, sosemvolt, vagy csak "átcímkézett", korábbi ideológia kettőpontnullás változatának lelkes támogatóivá. Ezek a különféle "izmus"-ok akkor a legveszélyesebbek, ha kezdetben sikert hoznak. De miután alapjában szembe mennek az elvekkel, ha úgy teszik az egyén számára szabott isteni elvekkel, bukásra vannak ítélve. 

Említettem, milyen elképzelhetetlen mély benyomást gyakorolt rám Szvetlana Alekszijevics Nobel díjas riportkönyve (és gyakorol, most is, mert képtelen vagyok egyszerre három- négy oldalnál többet olvasni belőle annyira felkavar, szóval én aki többszáz oldalt olvasok el naponta egy könyvből ha belelendülök, már hetek óta olvasom). A "dicsőséges nagy októberi forradalom"-tól a "Nagy honvédő háború"-t, a sztálini diktatúrát, gorbacsovi peresztrojkát, a Szovjetunió széthullását magába foglaló dokumentáció  egy száz éves elb@szott ciklust fog át, egy hiedelmen alapuló nagy kísérletet, mely milliók életét tette tönkre, milliókat pusztított el a legszörnyűbb kínok közt, milliókat tett gyilkossá és hatásában még mindig nincs vége. Mert ha a moszkvai metróra felszáll egy kaukázusi kinézetű ember hátizsákkal, akkor megretten az az anya akinek a kislánya arca elégett, amikor egy  tizenéves csecsen fiú, aki egyébként szelíd, jó gyerek, jó tanuló volt ezért a szülei taníttatni akarták de ő inkább felrobbantotta magát egy moszkvai metróállomáson. Mert összetákoltak a nagy rendezőelv hiedelme mentén egy birodalmat, aminek a népei amint lehullott róluk a kötelék, elkezdték kis hiedelmeik mentén egymást gyilkolászni és gyilkolják a mai napig.

Szóval. Leng az inga. A történelem ingája. Az energiája állandó. De emberi erők megpróbálják mind az amplitúdóját, mind a lengés frekvenciáját befolyásolni, mert balga hitükben azt gondolják, hogy a saját javukra téríthetik el a fizikát. De ha az ingát jobban kilendítik egy irányba, annál jobban fog kitérni a másik irányba, ha megszűnik, márpedig MINDIG megszűnik a befolyásoló erő ami szembe megy az alapértékekkel. Mik az alap-értékek?  Szorgalmas kitartó munka, becsület, igazság, szeretet. Minden diktatúra egyforma, mert mind szembemegy ezekkel és mind megbukik előbb vagy utóbb, és mind mély sebeket hagy maga után melyek nehezen gyógyulnak. És ezen az alapon minden diktatúra tökéletesen egyforma. És aki az értékeket bármiféle dicsőnek, kívánatosnak tartott elvek, hitek, vélelmezések alapján "hajlítani" relatívizálni tartja lehetségesnek az bűnös. Bármilyen mentséget is gondol magának kitalálni.

Először is köszönöm mindenkinek a jókívánságokat és elnézést, hogy nincs energiám külön-külön mindenkinek megköszönni, válaszolni arra a sok villogó, pörgő-forgó informatikai leleményre, színes karácsonyi, szilveszteri képeslapra, ami az interneten rámzúdult, ráadásul hasonló trükkös izével, én csak a gondolataimat tudom megosztani, mert igazából csak azok foglalkoztatnak, egyre kevésbé érdekel már más. 

Miközben ezeket a sorokat pötyögöm, a fejhallgatóban Neumann János szellemi végrendeletét hallgatom a Klubrádió interpretációjában. ( https://www.klubradio.hu/archivum/hangjatek-2022-januar-01-szombat-1400-22204 ) Próbálom a figyelmemet megosztani az írás és a műsor hallgatása közt. Ha valakinek van hozzá kedve (javaslom, hogy legyen) hallgassa végig. Többé-kevésbé passzol a jelenlegi hangulatomhoz.

Szóval ahogy fogyatkozik a fizikai aktivitásom, úgy fordulok egyre inkább befelé. A gondolatok világába. Csak remélem, hogy ez nem az aggkori elhülyülés kezdete. Hogy ebbe az irányba most mennyit taszított a beszédképesség csökkenése, a társág kerülése elundorítósodásom kapcsán, nem tudom, de azt hiszem nincs is jelentősége. Igazából nem "sajnálom magamat", nagyon nem szeretném, ha valaki így értelmezné a gondolataimat. Nagyon szerencsés természetem van a legtöbb bajt ami ér képes vagyok pozitívan reagálni, leegyszerűsítve, valahogy zsigerből működik bennem az azonnali "dejó, hogy nem jártam rosszabbul" reflex. Nem vesztegetek erre több szót, sokkal fontosabb dolgok kavarognak bennem.

Miért vagyunk, milyenek vagyunk, milyeneknek kellene lennünk, mik azok a fogódzók, amikbe kellene kapaszkodnunk, hogy JÓL éljünk? Egyáltalában mit jelent JÓL élni?

Elsősorban "jól" élni...már a szót se találtam el, inkább "helyesen" az ami megközelíti a fogalmat ( még ez se igaz, mert ehhez a "helyesen" fogalmát kellene definiálni) ami már régóta jár a fejemben. Korábban kaparásztam is a témát itt, meg máshol is. Nem mondom, hogy most itt ki fogom tudni fejteni, mert meggyőződésem, hogy csak az elején vagyok egy útnak, aminek a végén TALÁN okosabb leszek... de még ez se biztos, lehet csak oda jutok, hogy a tanulnivaló végtelen és a végtelenhez képest teljesen mindegy, hogy semmit, vagy keveset, vagy sokat tudunk meg, mert a semmi, a kevés és a sok közti távolság a végtelenhez képest egyformán végtelen, melynek tükrében teljesen értelmetlen bármiféle erőlködés a semmiről a sok felé törekedni. De ez túlságosan reménytelen szcenárió, le is szállok erről a lóról.

Elkövettem azt a hibát, hogy elmentem reggelizni, teljesen kiestem a gondolatfolyamból. Tartottam tőle, de éhes voltam. Azt hiszem szünetet tartok, holnap folytatom, hátha visszajön az ihlet. Amúgyis a gondolatok reggeli kutyasétáltatás közben jönnek, ez a nyugalom félórája, de MÁR mire beérek és lelök a gép elé, fogy az emóció.

Hát megint eltelt egy év. Terveztem egy hosszabb írást, de hiányzik hozzá az ihletett állapot. Így marad jövőre.  Viszont szép napos idő van odakint ( 15 °C lesz ma, azért ez nem normális dolog), úgyhogy megyek "reszelek" egy kis fát begyújtani. Apropos, tüzelő. Tűpontos volt a becslésem, azt mondtam nyáron, hogy a tárolóhely hiányában az udvarra kiszorult tűzifa (nagy volt a bőség idén, még a tavalyelőtti se fogyott el a tornácról és ehhez hozzájött az ajándék nyárfa) ki fog tartani az év végéig, nos ma reggel hordtam be a tornácra a készenléti vödrökbe az utolsó darabokat, míg az ott, fedett helyen tárolt mennyiség érintetlen, bármilyen hideg tél jön is ránk még a jövő év elején, nekünk már biztos nem okoz fűtésgondot a tüzelőanyag hiány.

Mindenkinek vidám Szilvesztert és boldog újévet kívánok!

1:00 Varázslatos éjszaka.  Semmi szél nem fúj, isteni béke, összefüggő tükörsima jégpáncél fedi a "kis" Dunát, rajta tükröződik az épp csak fogyatkozni indult Hold ragyogása. Távolban a város ünnepi fényei, a friss levegőt harapni lehet. Ha lenne mínuszos hálózsákom, bizisten kedvem lenne kint aludni a decken.  De a hajóban sem rossz. Izzik a kandalló ablak mögött a parázs, a digitális hőmérő +30°C belső-,  és -7,8°C külső hőmérsékletet mutat. 

Este kora-karácsonyi-koccintáson voltunk pár háznyira barátainknál, kicsit elbódított és beszédessé tett a görög édesbor, amit szamár fejjel éhgyomorra ittam, mert enni csak azután kértem amikor már három pohárral magamba töltöttem.

Akik ismernek, tudják, hogy beszédes természetű vagyok, bár sose voltam egy "party-arc" de valahogy ha belelendülök, úgy alakul, hogy egyszercsak én viszem a szót. Na ennek vetett véget a nyaki műtét okozta hangszálbénulás, rekedten suttogok, mint Don Corleone, ami normál hangerőnél elég egy beszélgetéshez, de, és ezt csak most kezdtem észre venni, egy baráti összejövetelben egészen sajátos a társalgás dinamikája. De ha az embernek valami testi baja lesz elkezdi felfedezni, hogy ami korábban természetes volt, az voltaképpen mennyire nem az.

Mert hogy is van ez? Vagyunk páran és megy a beszélgetés. Akinek beugrik valami mondanivaló az PONT akkor és ott kicsit megemeli a hangját, hogy felhívja magára a figyelmet, "közbevág" és kiereszti a mondanivalóját. Na EZ nekem NEM MEGY. És ha lemaradsz az aktuális végszóról, ha nem vagy képes közbevágni, "ráülni" a hullámra, "illeszteni" a mondandódat az abban a pillanatban elhangzott előzőre...... kész, csak legyintek. Mert két másodperccel később hiába van netán lyuk, te már nem passzolsz bele, mert elröpült a végszó, a gondolat. Mintha a puzzle-t próbálnád máshova rakni. Különösen áll ez arra, ha pont te mondanád a poént. A ráadás meg, a torokban kaparó érzés irritálta  köhögési rohamok, időnként  köpködéssel tarkítva még saját magam számára is nehezen elviselhetők, nemhogy másoknak. Miután ezt már korábban felfedeztem, elkezdtem nem menni emberek közé, mert ettől rosszul éreztem magam. Bambán hallgatni, miközben mások vidáman beszélgetnek....nem volt kedvem. A tegnap esti kicsiny összejövetelre elsőre nem is akartam elmenni. De egyrészt nagyon kellemetlen lett volna távol maradni, másrészt szeretem is őket és jól esett velük lenni. Elején szokás szerint gubbasztottam, de aztán a bor megoldotta a nyelvem (sajnos a bénult hangszálamat nem) és elsősorban kipanaszkodtam magam, másodsorban amennyire tőlem tellett megragadtam a szót. Csak remélem, hogy nem voltam elviselhetetlen. De jólesett végre kicsit megszólalni.

Most azt szólom, hogy minden olvasómnak, barátomnak és tisztelőmnek, vagy aki csak épp idevetődött, békés, boldog Karácsonyt kívánok. 

(Tudom, giccs, meg lejárt, agyonjátszott lemez, de nekem ebben a pillanatban mégiscsak ez IS a Karácsony)

22:52 De kiderült, hogy nincs még vége a napnak. Bözsikéék kitalálták, hogy tartsunk "karácsonyi szigetbulit". Bözsike a sziget "majdnem" rangidőse (nála csak egyetlen idősebb házaspár lakik itt), ő most töltötte be a 80-at, valamikor az ő szüleié volt ez az egész sziget amin lakunk. Összegyűltünk hát egy alkonypartyra úgy harmincan, tán valamivel többen is, de az egész szigeten nem lakunk tán negyvenen se, szóval majd mindenki ott volt. Mindenki hozott innivalót, a hölgyek kitettek magukért mindenféle sütikkel, volt forraltbor és vidámkodás, nagy dumálás és nevetések...már aki tudott dumálni, de erről már szóltam. Mondjuk ez a kép beszédes. Az a piros sapkás a sámlin jobbról a harmadik én vagyok. Maci kutya, egy nyugodt labrador kijött a szembeházból megnézni mi újság, odajött hozzám, megsimogattam az okos fejét, mondtam neki "pontosan tudom hogy érzed magad".

Valami miatt mindig hajnali 1:43 van amikor úgy döntök hogy leteszem a könyvet és álomra csukom a szemem. SOHA nem nézem előtte az órát, de szinte mindig ennyi az idő, legfeljebb 1:45. Mindegy hogy este tizenegykor, vagy  1:30-kor fekszem ágyba. Most csak annyi volt a különbség, hogy általában akkor teszem le a könyvet amikor harmadszorra olvasom el ugyanazt a mondatot és rájövök, hogy fogalmam sincs mit olvastam, ekkor villany oltok és már alszom is. Most viszont azért teszem le, mert úgy érzem ideje aludni. De nem tudok. Kint legalább 8-as idő van süvít a szél, billeg a hullámok döngette hajó, a fülemtől 20 centire döbbennek a hullámok, de nem ezért nem tudok aludni, EZ sose zavart. Az agyam pörög, éberebb vagyok mint délben. Már említém, hogy Szvetlana Alekszejevics  Elhordott múltjaink- ját olvasom, kivittem estére a hajóra. ROSSZUL tettem. Nem elalváshoz való olvasmány. (be is hoztam a házba) Ha letettem a könyvet se hagy elaludni. EZT  mindenkinek el kellene olvasni. Nem azért, hogy ne tudjon aludni, végülis szerintem 2:30  táján nekem is sikerült, de semmit nem tudtam amiről eddig azt hittem, hogy tudom. Bár azért sokmindent megéreztem. Megéreztem, hogy a HIT micsoda pusztítóan ártalmas dolog. Nekifutok.

Mi itt Magyarországon nem hittünk. TALÁN voltak néhányan akik igen, de a többség, szóval gyakorlatilag mindenki tisztában volt vele, hogy a "rendszer" a "létező szocializmus" majd belőle az átmenet a kommunizmusba egy rítus, amit úgy kell csinálni mintha hinnénk bene, de lóf@sz az egész. Az se hitt benne aki hirdette, aki tanította, aki vizsgázott belőle és én se aki 4-esre kollokváltam belőle. Merthogy muszáj volt, ha mérnök, kazánfűtő, vagy ívhegesztő akartál lenni. (mindhárom akartam és lettem) De a nagy "testvérnél" ez másképp volt. Ott milliók VALÓBAN hitték. Ezért volt borzalmas a rendszer és ezért volt borzalmas az összeomlás. 

Alexijevics végiginterjuvolja a Szovjetunió történelmét. Azokat a még éppen élő kommunistákat, akik hittel és meggyőződéssel  belezték ki Kolcsak fehérgárdistáit 16 éves vöröskatonaként, akik ugyanolyan parasztok voltak mint ők, azokat a fehérgárdistákat, akik földet tömtek az elfogott vöröskatonák felhasított hasába és mindezt azért mert HITTEK. Azokat a hithű kommunistákat, akiket kishíján halálra kínoztak azok a kommunisták, akik velük léptek be a pártba, de nekik épp nem kellett  börtönőrnek lenni, mert a feleségük családja nem rekedt a határok meghúzása után Lengyelországban, ezért véletlenül megbízhatónak minősültek, mert nem éltek rokonaik "külföldön". Hogy mi van egy ilyen mondat mögött amit egy eszer  ( az amolyan orosz szociáldemokrataféle) fogoly azt mondja, " Hogy én mennyire örülök annak, hogy ti kommunisták pont úgy ültök itt mint én, és ti se értitek az egészet!" Hogy mi volt amögött, hogy mi volt abban a rendszerben, amikor az egyik kommunista azt mondja a másik meggyőződéses kommunistának, hogy "mi most téged addig fogunk kínozni, amíg bevallod, hogy áruló vagy, mert ez a párt utasítása". És aki ezt elmeséli, csodamód túlélte és amikor már a németek ott voltak a nyakukon azt is megúszta, hogy nem végezték ki, na nem a németek, hanem a kommunisták, aki, a pártutasításnak megfelelően minden kommunista politikai foglyot kivégeztek, csak a rablógyilkosokat engedték szabadon, aztán kikönyörögte, hogy katona lehessen és fegyverrel harcolhasson a hazájáért a németek ellen és túlélte a háborút két sebesüléssel és három kitüntetéssel, miközben mellette meghalt az a kommunista bajtársa aki a kínzója volt a börtönben. Azt mondja "bátor ember volt, hálát adok Istennek, hogy nem én voltam akinek a kihallgatónak kellett lennie". Ez az ember azután, hogy a feleségét elvitték mellőle egy este, mert annak "külföldi" rokonai voltak soha többé nem látta azt viszont, csak azt a hírt kapta, hogy sertéseket gondozott az egyetemi tanárnő és a moslékból lopott néha, de így is elpusztult éhen. De ő túlélte és most mesél. Az unokája meg hallgat, csak néha megereszt egy egy "szovjet" viccet. "Pályaudvar. Egy bőrkabátos ember kétségbeesetten szaladgál. Végre meglát egy másik bőrkabátost. Elvtárs, párttag vagy vagy pártonkívüli? Párttag vagyok. Akkor mondd meg már merre van itt a budi, mert beszarok!" Jó vicc mi? Mégse tudok röhögni. Meg aludni se .

Említettem, hogy nézem a HÍR TV "Vetítő" sorozatát. Előszeretettel nyomják a "kommunista múlt" szörnyűségeit, "malenkíj robot", hadifogság, kitelepítés, padláslesöprés, kuláklista, Recsk és egyéb szörnyűségeket. IGAZ, sőt még ennek a többszöröse is. Megtörtént, szomorú. Csak az apropó sanda. Miért is nyomják? Mert azzal ijesztgetnek kimondva kimondatlanul, hogy aki ma baloldali EZ mind az ő bűne, mert "megint ezt akarja, mert szemkilövető, meg.... a f@szom tudja mi, csak sz@rt lehessen kenni mindarra ami nem Orbán Viktor és tolvajbandája. Nos ha valaki lát is nem csak néz, pontosan látja, hogy a "bolsevizmus", továbbá minden diktatúra úgy kezdődik, hogy a valóságot, a tisztességet elszakítják az erkölcstől, alkotnak egy unortodox elméletet, azt a hívőkkel elhitetik, mellé azt is, hogy ez a hit feljogosít a hagyományos értékek megtagadására. Akik hisznek a hagyományos értékekben, azok ettől visszahúzódnak, a söpredéket csak a megszerezhető haszon érdekli, azok felismerik, hogy itt az alkalom felülkerekedni mindazokon, akik amúgy magasan felettük állnak a társadalmi ranglétrán, de ha nyilas karszalagot, vagy ÁVÓ-s bőrkabátot öltenek, azonnal grasszálhatnak csizmában méltóságosék intarziás parkettáján, ahova susztersegéd korukban csak a cselédlépcsőn és csak az előszoba ajtóig juthattak el. AZTÁN ezzel a söpredékkel megizmosodva már el lehet törölni minden humánumot. 

Persze más kort élünk, teljesen felesleges már a hatalom érdekében betiltani a pofázást, a vicceket, a lényeg a hatalom. Ahhoz meg elég, ha a valósághajlítgató bolsevik vezér megszerzi a televíziót, az ügyészséget, az alkotmánybíróságot és a korlátlan parlamenti többséget, attól kezdve ezzel a söpredékkel megizmosodva a hívői soha nem fognak kiábrándulni belőle, mert fel se fog tűnni nekik, hogy épp ő az aktuális bolsevik.

Most épp egy párhuzamos állam épül. Az állampárt megpróbál (meglehetős sikerrel) annyi pénzt kilopni az államból, hogy ha netán jövőre megbukik, akkor is legyen annyi a kasszájában, amiből egy párhuzamos árnyékállamot működtethet. Az előre alapítványokba kilopott intézményekkel, a sok évre fixen lehorgonyzott kádereivel, akik garantáltan működésképtelenné teszik azt a csontvázat, amit itt hagy maga után megnyerhető országként. Szofisztikált ez a bolsevofeudálfasizmus, igazi Orbán féle unortodox lelemény.

A képen Behemót kakas és legjobb barátja Őzike látható. Állítólag elválaszthatatlanok. Behemót M2 kakasa, aki sok évig látta el itt a szomszédban "kakasi" funkcióját a baromfiudvarban. A MeToo mozgalommal mitsem törődve elég gorombán bánt a tyúkokkal, de a pulykákat sem kímélte. Még Lujzát az emut is terrorizálta, bár objektív okokból nem szexuálisan. De aztán utolérte minden férfi sorsa, elkezdett öregedni és a fejére nőttek a "nők". Az egyik pulykalány "megemberelte" magát, elégtételt vett a rajta esett rengeteg erőszakért és rettenetesen megverte kakas urat. Az öregség (tizenéves már) másban is mutatkozott, daganat lett a lábán, ezért bentlakó lett a madárkórházban, akikkel M2 kihelyezett ápolói kapcsolatban van. Behemót megcsendesedve, testi vágyai és lehetőségei fogytával úgy tűnik elégedetten tölti öreg napjait állandó orvosi felügyelet alatt, helyét  a baromfiudvarban új kakas, Zeusz vette át.

Úgy tűnik engem is elővett a hanyatlás, rohadt napokon vagyok túl. Elkezdett fájni a nyakam. Mondom "biztos elaludtam", van ilyen bár nekem nem szokott, pláne hogy nap közben jött ki, de egyre jobban fájt. Na mondom kicsit bemozgatom, hátha ellazul. Na EZT nem kellett volna. Három kemény éjszakám volt, erős fájdalmakkal. A legkisebb hajlító, vagy pláne forgató nyomatéktól a csillagokat láttam, attól is könnyek szöktek a szemembe, ha az egyik oldalamról  a másikra akartam hengeredni, pedig még alvásra is felvettem J nyakmerevítő gallérját (neki már volt ilyenje). A PC előtt ülve az a fejmozdulat is erős fájdalommal járt ami a monitorról a billentyűzetre való le-fel tekintéshez szükséges, csak a szemüveg alatt pislogtam a szemem kigúvaszva mozdulatlan fejtartással. Nyilvánvaló a nyaki csigolyák közé (ropog mint  a fene ha mozgatom a fejem) beszorult az ideg. A második nap betapétáztam a nyakam hátul, fültől fülig Flectorral és lóadag Ibuprofent vettem be, mert még a testhőmérsékletem is felmászott 37, 3-ra. Enni csak tejbegrízt  szürcsölve, mert se a számat rendesen kinyitni, se rágni nem tudtam a fájdalomtól, de még fogat mosni se. Mostanra 3 nap után fájdalom nélkül alszom, de bólogatni, fejet forgatni még nem merek.

Könyvekről.  Említettem tán, hogy betűmániás vagyok, ha nem fúrok-faragok- hegesztek stb akkor írok olvasok. Vonaton most egy kukázott könyvet, a Török Rezső 1939-es "Jó házból való tanársegéd" című művének reprint kiadást. Nem mondom, hogy oda vagyok érte, azt hiszem, hogy bár a felénél se járok még, de tudom a végét. Nyelvezete kifejezeten vicces, mert például egy rég elmúlt kor szlengjét próbálja egy olyan szereplője szájába adni amit SZERINTEM maga a szituáció zár ki. Az orvos szakmai részek pedig kifejezetten idegesítően unalmasak. De mint korrajz tanulságos lehetNE a mai ifjúságnak, HA érdekelne rajtam kívül (aki meg nem vagyok se mai, se ifjúság és beszélem nemcsak azt  nyelvet, hanem az előtte és utána lévőt is) bárkit is igazán az a kor. Mindazonáltal ha már belekezdtem végig is fogom olvasni, soha nem tudhatja az ember mi válik hasznára még egy ilyen avítt lektűrből is.

Lefekvés után egy 1835-ben fogant, 1920-ban kiadott, ugyancsak kukázott kőnyvre alszom el. Azt kell mondjam Edward Bullwer Lytton nyelvezete, bár mai érzékszervekkel dagályos és unalmasba hajlóan aprólékos, de még mindig közelebb áll hozzám, mint a Török Rezső 120 évvel modernebb stílusa. A szerző jeles angol államférfi, szóval nem a mai tahó politikus mintaképe, felmenői és leszármazottai is "szőrők" és earlök, ez a regénye  "A diktátor" ( https://moly.hu/konyvek/edward-lytton-bulwer-a-diktator) egy nevezetes, valóságban is élt történelmi személyiség köré szőtt tragiko-romantikus kaland történet, mely annyira megihlette Richard Wagnert, hogy nagyoperát írt belőle.

Cola di Rienzi egy kifejezetten Orbán Viktor-szerű történelmi hős, aki kezdetben az igazság, szabadság bajnoka  a nép bálványa, de megrészegülve saját hatalmától és elbukva az őt kezdetben támogató bunkók cserbenhagyása okán (bár még csak a könyv felénél tartok, de látom hogy ez lesz, meg meg is googleztam a személyt) csúnya véget ér, ahogy remélem magyar reinkarnációja is fog. A helyszín a mediterrán Európa a középkori pestisjárványok idején, amikor Itáliát a kiskrályok cafatokra szaggatták, az erőszak volt az úr olymértékben, hogy még a Pápa is Avignonba menekült vagy 70 évre, illetve csak egy menekült a többi hetet ott választották és töltötte ki hivatalát. Ezt  a könyvet, ha az ember képes túltenni magát a kétségtelenül a maitól jelentősen eltérő stílusán, azért érdemes elolvasni a magamfajtának, mert megóv attól az általános becsípődéstől, hogy "jajdesz@r itt és most nekünk, ilyen sz@r meg reménytelen még sose volt". DEHOGYNEM! És még lesz is sokkal sz@rabb. Vagy legalábbis dolgozunk rajta. A "nép" megbízhatatlan, utál adót fizetni, közterheket viselni, könnyen lelkesíthető, de mindenkit utál aki kiemelkedik a soraiból és valahogy olyan az egész, hogy kiemelkedni is csak azoknak sikerül akik erre igazából érdemtelenek, csak az marad fenn aki vaskézzel kormányoz, de az meg abba bukik bele a végén. És ez alighanem ismétlődik évszázadonként legalább egyszer, bár mostanára ez is gyorsulni látszik.

Említettem, hogy Sefcsik Józsi járt nálam a múlt héten, na ő hozott még két könyvet kölcsönbe. Harmadiknak rossz időre a kevésbé nyakfájós napokra Szvetlana Alekszijevics 2015-ös irodalmi Nobeldíjas " Elhordott múltjaink" c. regényét  "fogtam be". Na ez aztán.....Igazából eláll tőle a szavam. Riportregény melyben azok a  posztszovjet emberek szólalnak meg akik végigélték, szenvedték, nyomorogták valamely, időszakát  a létező Szovjetuniónak. Aki beleolvas ebbe a könyvbe (én legalábbis így érzem) minden korábbi elképzelést, legyen az BÁRMI is a "szovjetekről" (mert van ebben mindenféle nációjának visszaemlékezése annak a hatalmas VOLT uniónak) nyugodtan elfelejtheti. Olyan borzalmas emberi szenvedések, amiket ép ésszel felfogni sem lehet. Tegnap ezt a könyvet vittem ki a hajóra elalvás előtti olvasásra és nem működött az ami máskor mindig, hogy belealszom a könyvbe. 3 órakor raktam le, de négykor még mindig ébren voltam, annyira gyötörtek a gondolatok. Felfoghatatlan, megemészthetetlen, irracionális képek, csak magamat ismétlem szóban és elmében, ha az ember mégis megpróbálja, ahogy más könyveknél megszokta, beleélni magát az ábrázolt sorsokba, úgy érzi, hogy azonnal le kell magát öntenie acetonnal és felgyújtani, ahogy ezt egyik, csak úgy érintőlegesen említett szereplő tette. Nem szoktam keresgélni szavakat, de itt nem találok olyat ami igazából jó lenne arra, hogy érezd mibe zuhan bele aki elkezdi olvasni. Kiemel a valós életből, dobál 100 éven át előre-hátra az időben és térben, elveszi a józan eszed, hited bármiben is, úgy kell belőle kimászni, mint egy rémálomból és még akkor se hiszed, hogy kint vagy. Mert BÁRMIKOR visszajöhet. Mert semmi se változott azon feltételekből, melyek közt mindez megtörtént.

Különösen vicces mindezek után amikor kiáll egy 40-50 éves taknyos a kamerák elé és azt mondja "a kommunizmusban ez meg az volt". MELYIKBEN? PONTOSAN MIKOR? PONTOSAN HOL? Nemhogy év, de hónap nap, óra, perc és koordináták pluszmínusz századfok pontosságal. 

Még viccesebb bármiféle hit. Vagy nem is vicces, halálosan veszélyes. Mert minden bajt valamiféle hit okozott. Hitt a kínzó és hitt az áldozat, akik ráadásul állandóan cserélődtek. Számomra ha van egyáltalán tanulság, azon kívül hogy minden reménytelen, az az, hogy az alap értékektől való eltérés hosszabb távon mindig halálos. Tehát ha kilépünk a becsület, igazság, emberség háromszögből BÁRMILYEN indokkal, pillanatnyilag nemes célnak tűnő elmélet, ábránd, nagy terv, világmegváltó idea, történelmi nagyság csábítása okán, annak rettenetesek lesznek a következményei. Mindig.

Kérlek, szeress engem!

Kis feleségemnek szoktam mondani: "Légyszíves bánj velem úgy mint a kutyával!"

Ha én cica volnék, száz egeret fognék / De én cica nem vagyok, csak négy egeret fogok.  Szóval ez nem feltétlen egy állatbarát otthon. Nem mondom, hogy kedvemet lelem a gyilkolászásban, különösen a gerínces melegvérűekében, de hát vagy ők, vagy én. Az utóbbi időkben kissé elhanyagoltam az egércsapdák ellenőrzését, na tegnap J mondja, hogy ő bizony hallja ahogy az egér rág valahol a konyha-fürdőszoba szektorban. Mondom megnézem a kihelyezett "agyoncsapós" típusú csapdákat. Na mindjárt találtam két fogást egyet a konyhai mosogató alatti tárolóan, egyet meg a gáztűzhely mellettiben. Az étkezőben lévő hűtőszekrény mellett meg egy csapda el volt sülve, de egér sehol. Kidobtam a hullákat, dióval újracsaliztam a csapdákat és megnéztem mi a helyzet a padláson. Ott  négy csapda van állandóan felállítva, három érintetlen, de egyben volt  egy, alighanem  régebbi fogás, mert a pórul járt egyedet félig felfalták éhes fajtársai. Kanibalizmus, nem szép dolog, de hát az éhség nagy úr. Este miközben nézem az étkezőben a szófán a TV-t egy csattanást hallok, bevilágítva a hűtőszekrény és a fal közti résbe, látom "elsült" a csapda és mellette egy holttest. Kipiszkálva semmi külsérelmi nyom, vagy az ijedtstégtől állt meg a kicsi szíve, vagy úgy vágta kupán a csapókeret a lakót, hogy vér nem lett. A tanulság, gyakrabban kell ellenőrizni a csapdákat, mert a természetközeli életnek rengeteg előnye van, de ha elszaporodnak a betolakodók a házban, az nagyon kellemetlen tud lenni. Márpedig ahogy hűl le a levegő odakint, úgy lesz egyre nagyobb  a késztetés a környék apró lakóban, a melegebb otthon keresésre.

Készülök írni a könyvekről s ennek kapcsán sokminden másról is, de még nem érett meg bennem, hiányzik az igazi  ihlet ( vagy csak lusta vagyok), úgy, hogy egyelőre ennyi. Egyébként meg az a véleményem, hogy...a  többit tudjátok.

Randa az idő. Második....sőt harmadik napja téli álmot alszom.

Szerdán délelőtt még itt volt látogatóban a Sefcsik Józsi kis feleségével, akkor csodás idő volt. Délután beoltottak harmadikra Pfizer-Biontech-el, ettől kellemesen elálmosodtam másnapra, más mellékhatása nem volt, de átaludtam a rákövetkező néhány napot. 
A baj az, hogy már csak egy adag van a szalontüdőből. Józsi ugyanis négy adag szalontüdővel lepett meg, amit hatfelé osztottam be, de sajnos így se tart örökké. Pedig finom bejglit is hozott még ami már elfogyott,  tegnap este meg pizzáztunk, J sütötte az itthon található alapanyagokból, kivételesen visszatartottam magam a csatolt alkoholtartalmú italoktól és csak vizet ittam, így szerencsésen elkerültem a gyomorégést. Sajnos a reflux miatt absztinenciára vagyok kárhoztatva. Nem nagy baj, sose voltam igazi piás, ahogy egy tengerésztársam annakidején fogalmazott "ahogy te NEM iszol az már nem normális", azóta ez a helyzet csak "romlott". 

Oltás. Nem számítottam ilyen intenzív ellenzésre. Én a leghatározottabban helyeslem az oltást, még úgy is, hogy belátom, nem ad tökéletes védelmet, hogy messze vagyunk még a járvány végleges "megfejtésétől" és még akkor is hiszek a szakembereknek hogyha időnként kiderül tévednek. De abban csökönyösen nem hiszek, hogy "emberkísérlet" folyik, meg az összes konteóban amivel az oltásellenesek árasztják el a netet. A velük való vitába ugyanúgy belefáradtam, mint  a politikai párbeszédekbe, HÍVŐKKEL reménytelen vitázni, már Jézus is megmondta (legalábbis azt hiszem ő volt) , valami olyasmit, hogy "boldogok akik hisznek, mert nincs szükségük bizonyosságra". Ő ugyan aligha a feudálbolsevik Fideszre és felszopójára a KDNP-re, vagy a koronavírus elleni védőoltásra gondolt, de hát itt még az isten se tud okos lenni. 

Refrén, Egyébként meg az a véleményem, hogy Orbán Viktor hazaáruló, rabló és tömeggyilkos és aki rászavaz az a cinkosa.

Apropos. Említettem, hogy kivágtak a HVG.hu kommentfaláról. Azóta mindenfélék történtek. Én magamban lezártam az ügyet és megkértem egy olvtársat aki rendszeresen kommentál ugyanott, hogy a nevemben búcsúzzon el a törzsközönségtől, mégse menjek el csak úgy, hogy azt se mondom fapapucs. 

De ő azt mondta, megpróbál szót emelni értem a moderátornál, hátha sikerül visszakönyörögnie. Én igazából azt se tudtam pontosan mivel érdemeltem ki a tiltást, bár gyanús volt, hogy megsokallták a rendszeresen ismétlődő refrénemet a hozzászólásaim végén. Nemsokára jelentkezett a közvetítő és összehozott a rangidőssel, aki elég foghegyről, de utalt rá, hogy jól sejtem, a baj a refrénnel van. De visszaengedtek.  Így aztán ott folytattam ahol abbahagytam, a törzsközönség egyetértésével.

De nem az aktuális moderátoréval, ISMÉT kitiltottak. Megvontam a vállam, így jártam, akkor vége. Vitázni amúgysem volt kivel, meg méltatlan is lett volna. Én tudom, hogy minden szavam IGAZ volt, de OTT nem én vagyok az aki megmondja mi az igaz és mi a nem és mi az ami igaz, de esetleg valakire veszélyes. Lehet olyan szem a láncban aki többet kockáztat mint én aki már nem kockáztatok, leéltem az életemet, nincsenek már túszaim (akik állandóan kinövik a cipőjüket és minden szeptemberben iskolába kell őket indítani egy rakás pénzért stb), tehát szó szerint SEMMIT nem tehetnek velem. Ha fizikailag megsemmisítenek azt is lesz@rom.

De a közvetítő nem adta fel, kitartó lobbizásba kezdett és kivívta, hogy visszaengednek ha megígérem, hogy feladom a refrént. Rövid gondolkodás után elfogadtam a visszautasíthatatlan ajánlatot azért hogy szólhassak, mert nekem fontos és azt mondták többen, hogy nekik is az és ebbe gyorsan beletörődtem. 

Szóval amnesztiával feltételesen szabadultam. De én olyan toleráns pali vagyok, hogy még őket is megértem. Talán az a baj, hogy nagy a terhelés a moderátorokon. Eleve egy rohadt lélekölő munka lehet, nyilván arra sózzák rá aki a legkisebb a rangsorban, utálja, de ez a belépő szint az újságíráshoz ( régen úgy hívták "slapaj" ami nem volt egy kifejezetten magasztaló jelző), tehát szűrőt használ bizonyos szavakra, amiket ha felismer a gép már vágja is ki. Engem például "zsidózásért" vágtak ki a NOL.hu ról, mert arra már nem volt energiája a moderátornak, hogy felfogja, hogy AZ EGÉSZ komment maró, gyilkos irónia az akkor még kökeményen antiszemita és rasszista Jobbik ellen. Mondjuk a 888-ról már csak simán igazságért vágtak ki egy életre, még a legelején, amikor kényesek voltak az ellenvélemények szűrésére, mert azt remélték, hogy majd akkor is lesz elég kommentár ha finnyásak.

Mondjuk, hogy pontosan mi a bajuk velem, azt egyenesben NEKEM nem írták meg. Állítólag  a "tömeggyilkos" volt  a baj.  Amúgy az ÉN mércém szerint 30000 covid halott a járvány azon felelősétől aki saját maga jelölte meg magát a védekezésért felelősnek jogszabályban, kimeríti a fogalmat. EZÉRT írtam. Mert szerintem a szavak igenis jelentenek valamit. Nem csak azért vannak, hogy elszálljanak a szélben mint a fing.

Persze mindenki érdeklődik, a kommenfalon állandóan magyaráznom kell mi történt, de egyszer majd ennek is vége lesz és megnyugodnak a kedélyek. Egy jellemző párbeszéd:

téged tényleg kivágtak innen valamiért? miért...?

Válasz

A refrénért. Kétszer. Pedig az volt a lényeg.

A HVG válasza 

Nagyon, nagyon, nagyon régi kedves ismerős talált rám a Messengeren, kacskaringós úton a, HVG-hu kommentárfalán bukkant a nevemre. Eszembe jut egy régi történet, amit már egyszer megírtam 2006-ban, szóval 15 éve. de most előkerestem, az Internet nem felejt (hálistennek) szóval magamat idézem:

2006, február 26. Vasárnap.

....Miközben ezeket a sorokat írom az AMAPOLA szól CD-rõl. A kedves "Papó" a méltatlanul meghurcolt Tilos Rádió méltatlanul meghurcolt akkori ügyvezetõje vette fel nekem 21 különbözõ feldolgozásban, azóta állandóan ezt hallgatom, már amikor zenét kívánok. A tüzes, buja, forróvérû rumba feldolgozásként elõadó "Los Indios" együttest hallgatval eszembe jut egy régi történet. Valamikor '88-'89 táján villanyszerelõ voltam az Átrium Hyatt szállodában és amíg az átriumban esténkén improvizáló zongorista szabadságon, vagy külföldi turnén volt, egy echte délamerikai gitártrió vette át a zenélést. Imádom ezt a zenét, elsõ este is fentrõl, hallgattam. A ponchoba öltözött fiúk-, kettõ indián, a harmadik bozontos szakállas, igazi gaucho szólógitáros, bravúros futamokat penget, spanyol énekük ragyogó, hol lágy andalító, hol szilaj szárnyaló, szóval ilyet csak a bennszülött délamerikaiak tudnak, kész. Lejjebb megyek pár emeletet, meg akarom nézni közelebbrõl is õket, (valaha én is pengettem) hogy csinálják ilyen tökéletesen. Szóval face to face latinamerikával. Két igazi indián és.....leesik az állam. Amikor megszólítom õ is meglepõdik. Misi (a bozontos). Együtt tanultunk sárkányrepülni a Takácsi Gézától Hármashatárhegyen. Egykori növendéktársam, amúgy az újpesti erõmûben energetikus és ezek szerint álruhás latin. Most derül ki, Kubában gyerekeskedett, ezen a zenén nõtt fel. Mi a tanulság? Igazán semmi. Ha csak az nem, hogy sohase gondolkodjunk (csak)sémákban. Minden megtörténhet. ....

Na szóval aki megtalált tegnap este Messengeren az a Misi. Dejó!

Ja! Visszaengedtek a HVG-re kommentálni, de megint letiltottak. Elbúcsúzom tőlük, aki akar itt a blogban megtál..

Nézem tegnap valamelyik TV csatornán a Covid híreket. Azt mondja a Merkely Béla (Széchenyi-díjas magyar orvos, kardiológus, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, a Semmelweis Egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. ) aki SZERINTEM nem mellékesen a kormány megmondóembere járvány ügyben, hogy ő attól aki be akarja vele oltatni magát a vírus ellen, megkérdezi milyen oltást óhajt és azzal oltja. 

MÁR ELNÉZÉST INNEN A BÉKA SEGGE ALÓL!  De jó ez így? Honnan a πcsából legyen tisztában egy laikus ( az orvosok nagyon büszkék arra, hogy ők nem azok, és nagyon utálják, ha a beteg okoskodik) azzal, hogy a rakás vakcina közül, NEKIK épp mi az ami jó? Hogy nekem az Internetről kell kibogarásznom, hogy a két vektor típusú oltásom után harmadiknak ismét egy vektor, vagy inkább egy RNS vakcina az alkalmasabb?? Hogy annak aki valamiféle szteroidot szed (mint én az asztmámra), hiába oltatta be magát gondosan, ne csodálkozzon, ha utána meghal koronavírusban, mert a szteroid  hatástalanítja a Pfizer védőoltást? Nem azért tartunk el egy akkora államgépezetet a belünk bőgőhúrrá feszítése árán is, hogy legyen egy kib@szott grémium szakértőkből aki az ilyesmikben tájékoztat minket?? Lesz e egy nemzeti konzultáció ilyen marginális ügyben is, vagy csak az olyan életbevágóan fontos dolgokat kérdezik meg az egész néptől, hogy (kicsit leegyszerűsítem, de ez a kérdés lényege) "Akarja e ön, hogy a családokat a kormány támogassa, vegy inkább dögöljenek meg a kölkeikkel ott ahol vannak?" 

02:23 Akik rendszeresen olvassák ezt a blogot biztos találkoztak már a Fb  hivatkozásaival is. Azt is láthatják, hogy gyakran hivatkozom az általam előszeretettel látogatott HVG.hu különböző cikkeire, amiket ott gyakran kommentálok. Ez amolyan szelep féle ahol kiengedem a gőzt, meg eleget teszek népnevelő hajlamaimnak. 

Na ennek úgy tűnik vége. Jelentem utolért az ami korábban a NOL.hu-n majd hogy a másik oldalról is legyen valami, a 888.hu-n utolért, letiltottak. Egyúttal a néhány tízezer korábbi kommentáromat is törölték, szóval mintha elő se fordultam volna. ELVILEG ezt olyannal szokták csinálni aki valami nagyon rossz fát tett a tűzre, de én ugyanabban a stílusban irkáltam sok hónapon át, eddig nem volt ellene kifogása a moderátornak, most úgy látszik valami változott. ÉN BIZTOS nem változtam.

Ilyenkor az a szokásos megoldás, hogy az ember új néven beregisztrál és folytatja ahol abbahagyta, a notórius kitiltottakat a stílusukon kívül onnan lehet felismerni, hogy kevés hozzászólásuk van és hamar eltűnnek. Sajnos miután "A Tengerész" immáron vagy 40 éve a NEVEM, ezen sajnos nem tudok... na jó nem FOGOK  változtatni, így legnagyobb sajnálatomra a HVG.hu kommentfalán a jelentlétemet megszüntetem. 

Búcsúzóul: Egyébként meg az a véleményem, hogy Orbán Viktor hazaáruló, rabló és tömeggyilkos és aki rászavaz az a cinkosa.

19:45 ( még mindig csütörtök van, pedig azt hittem, hogy már holnap van, de tegnap már ma volt csak még korán). Felmerült a kommentben a kérdés mért nem alszom éjjel. Alszom én. PISZOK jó alvó vagyok. Ha én egyszer leteszem a fejem, alszom mint a bunda. Csak nekem mindegy, hogy éjjel van vagy nappal. Nemcsak alvás, étkezés szempontjából is. Úgy alakult, hogy későn reggelizem. Olyan 10-11 óra körül, legalábbis így télen, amikor nem tudok kint a szabadban dolgozni, így aztán nincs is miért siessek a reggelivel. Ezért aztán későn ebédelek, olyan délután 5 körül... vagy később. Ezek után a vacsorát többnyire kihagyom. Ebédidőben alszom egyet, korábban ez volt az ebéd utáni alvás. Az "ebéd utáni" alvás meg a TV előtt a híradó után.. puff, már le is csukódik a szemem. Felébredek este és akkor még lógok a neten, írok ezt-azt, meg még ha van kedvem TV, közbe rövid alvások, így aztán kijön, hogy éjjel 2-kor még blogot írok teljesen éber álapotban, majd olvasok még egy órácskát. Ébredés reggel 6-6:30 közt magamtól mindenféle ébresztés nélkül, 7-kor már megyek a kutyával. Hát így. 

Na tegnap....izé, ma hajnalban..... De pillanat előtte....  Ugye pártunk és kormányunk különös tekintettel az LMBTQ gyermekvédelmi izére, baromira megszigorította, mit is szabad mutogatni a kiskorúaknak a televízióban. Ezért aztán az összes reklámtartalmakat a büntetéstől való félelem okán megelőzi egy felirat és be is mondják, hogy "csak 12 éven felülieknek". Ezzel eleget tettek a törvénynek. Ne szóval alszom a szófán, éjjel 1 óra múlt és közben nyomogatom a távirányítón a gombokat. Valamelyik csatornán szexfilm megy, szoft ugyan de b@sznak mint fene, elölről, hátulról, középről, alulról, felülről, ketten, hárman. AZTÁN hopp megszakad a film és jön a REKLÁM! De előtte ahogy kell, NEHOGY BÜNTETÉS LEGYEN belőle, "A következő stb csak 12 éven felülieknek!"  És reklámozzák az olaj nélküli légkavarós sütőt, meg az akármilyen élelmiszerlánc bombaáras péksüteményeit. Itt kell élj, hogy elhidd!

Ha így maradok kizárva a HVG-ről lehet több blog lesz. Be kell valljam grafomán vagyok.(van ilyen szó?)

Gyönyörű volt a reggel. Bár fagyott, de már kezdett sütni a nap, miközben a Dunát néhány méter vastagon köd borította. Visszaérve a reggeli sétából, mondom, lefotózom. Mire kiértem beborult az ég. Egyáltalán nem volt olyan szép idő mint tegnap, de folytattam a rendcsinálást a tornácon, amit tegnap kezdtem.

Nem tudom ki hogy van vele, de nem rajongok az ilyen munkáért. De már elviselhetetlen volt az állapot. Amikor "benne vagyok" valamiben, hajlamos vagyok a rendetlenségre, mert hajt a munkakedv. Holnap úgyis folytatom stb. Aztán utána meg elmarad a rendcsinálás, mert ... szóval elmarad. Erre rárakodik a következő meló, aztán az utána következő és eltelik pár hónap és már semmit se találok. Aztán valahogy megszokom a dolgot és akkor meg ha rendet csinálok akkor nem találok semmit. Most ez lesz. De hát azt a rettenet qplerájt már nem lehetett elviselni. EZ MOST már az "alakuló" rend. Képzeljétek el milyen volt előtte!

A hűtőszekrények elvileg üzemképesek, de szerszámszekrény funkciójuk van.

Kint szakad az eső, én idebent a jó meleg szobában Cziffra Gyögy zongorajátékát hallgatom a Klubrádión. A műsor Dráfi Kálmán zongoraművész közreműködésével jeleníti meg közös emlékeit a Mesterrel, Cziffra bravúrzene betétekkel. Cziffra elképesztő zenész volt, most 100 éve született. Sorsa, élete, a huszadik századi hányatott sorsú magyar zseni etalonja. Az, hogy egy ilyen műsor nem a közrádióban főműsoridőben "aranykeretben" hallgatható, hanem az állampárt által az internetre űzött quasi "ellenzéki" rádióban, mint cseppben a tenger mutatja a bugrisuralmat. EZEK ábrándoznak "jobboldali" kultúrfölényről!  Szégyen, hogy a "jobboldali" hogy lett mára a tahóság szinonimája. Egy primitív, kulturálatlan felcsúti párttitkárivadék betömött a seggébe minden olyan tiszteletreméltó jelzőt, mint a konzervativizmus, kultúra, patriotizmus, nemzet, hazaszeretet, hűség, becsület, szabadság, igazság. Bár sajnos az igazsághoz azt hiszem hozzá tartozik, hogy legfeljebb csak az történt hogy a "rendszerváltás" után az ország a "kommunisták" által ráerőltetett kulturálódási kényszer alól "felszabadulva" visszatért az évszázadok alatt kialakult, természetes jobbágyi elbutult állapotába.

Mondja a Klubrádió, hogy EU-s pályázat van elektromos biciklire. Ez olyan bringa ami rendes pedálos, de van rajta akkumulátor, ami rásegít amikor az ember fárad. Bevallom lejtőnek felfelé már nem igazán szeretek tekerni, van ismerős aki nagyon dicséri, lehet vele menni 25-el is, szóval mondom "mért ne" . HÁTHA! Elkezdtem a neten kitölteni a pályázati űrlapot amikor is elértem a pályázható kerékpárok és kereskedők jegyzékéhez. Teljesen kezelhetetlen!! Elsősorban nincsenek árak, miközben ki van kötve, hogy csak max 90000 vagy 150000 Ft lehet a támogatás, attól függően, hogy pedál-vagy nyomatékszenzoros a kerékpár rásegítő rendszere. Honnan tudjam, hogy amire támogatást kérek az NEKEM azon túl mibe fog kerülni? Az egészen látszik, hogy aki csinálta, fogalma sincs hogy hogy működik egy vásárlás. 

Körbenéztem a neten és egy találomra kiválasztott kereskedőtől kértem tanácsot, aki a pályázati lehetőségeket is említette a honlapján. Kedves volt és gyorsan kaptam tőle választ típusokkal és árakkal. Válaszoltam is. "Az igazság az, hogy én már belevágtam az állami támogatás kérésbe, de a típus, gyártó, kereskedő kiválasztásnál elakadtam a pályázati oldalon a kezelhetetlenül hosszú listánál. Ezután kezdtem egyáltalán nézelődni a neten és akadtam Rád. És ekkor szembesültem az árakkal ( ennél olcsóbban szoktam jó autót venni), valamint az ehhez képest a pályázaton ESETLEG elnyerhető jelentéktelen összeggel és az eljárás komplikáltságával. Nem életszerű az egész.  NEKEM legalábbis nem. De kösz! Maradok a 35 éves rásegítés nélküli Csepel Schwinn-nél."

Na ilyen amit NEM veszek https://www.ambringa.hu/pegasus-premio-evo-5-lite-comfort-elektromos-kerekpar-500wh-grafit-szin-7573 Dugják fel maguknak a pályázatukat!

23:00  begyújtottam a hajón a kályhába, hogy mire kimegyek aludni, jó meleg legyen. Amúgy nincs hideg, meleghullám érkezett, 9,4 ° C van odakint a decken. Kivételese nem csak a kályhában van láng.  Mindenszentek napjának estéje van. Gyertyát gyújtottam a hajón drága elhunytaim emlékére. Persze óvatosan, a mécses virág alakú üveg tálkában áll a tálka meg a rozsdamentes mosogatóban. A hajótűz nem játék.

Ahogy öregszem úgy érzem egyre jobban testközelinek a halált. Valamit amit nem várok, de nem is félek tőle. Röviden, leszük, vagyunk, voltunk.

7:10 Óraállítás volt, elvileg egy órával tovább lehetne aludni, de hiába feküdtem le egy órával később, akkor is a "régi" idő szerint ébredtem, az "új" 7 órára már a kutyázáson is túlvoltam. Gyönyörű az idő, béke, nyugalom, de sajnos idén se fogjuk megúszni a telet. Pedig olyan sokáig volt meleg ősz, de már egy hete átköltöztem a hálókabinból a szalonba, mert bár az ágyat tudtam villannyal fűteni, de a kezem lefagyott ha kidugtam a takaró alól a könyvet tartani.

Mert az elalvás előtti olvasás kimaradhatatlan rítus, még ha csak egy fél oldal akkor is. Amikor viszont már harmadszor olvasok el egy mondatot de még mindig nem tudom mit olvastam, akkor tudom, hogy "na most vagyok álmos", becsukom a könyvel, lerakom, lámpát oltok és 10 másodperc múlva már alszom is.

Szóval egy hete nekiálltam porszívózni, port törölni, kitakarítani, a szalont, tiszta ágyat húztam és tüzelőt hordtam ki a hajóra. Amíg ilyen mínusztalan, sehideg semeleg idő van csak himihumival tüzelek a kályhában, most fogy el a nyáron épített pavilon zsáknyi apró fahulladéka, meg a gally nyesedékek amik második éve száradtak a tornácon felaprítva halomban, kartondobozokban, legalább végre lesz valami rend, már nagyon utáltam kerülgetni. De hát nálam szabály, hogy tüzelőnek használható faanyagot, begyújtáshoz használható papírt nem dobok ki, ahogy semmi mást sem ami "egyszer még jó lesz valamire". A lényeg, jól esik nyugovóra térni a barátságos melegben, a hullámok ringatta hajóban.

17:01 Persze ha hátratoltuk az órákat az azt jelenti, hogy egy órával korábban van sötét is. Tegnap "ilyenkor" még sütött a nap, most korom sötét van odakint. De mindez nem jelent semmit. Ami tény, nyáron a délutáni sétakor a lábunk előtt van az árnyékunk, most 25-30 méterre elnyúlik keletnek és visszafelé jőve már épp csak látszik a nyugati part házai, fái felett a Nap hanyatló, tündöklő koronája, pedig reggel még ilyen verőfényben úszott minden.

"A KIRÁLY BESZÉDE"

Előzetesen az apropó, tegnap volt az '56-os forradalom 65 éves évfordulója. Ebből az alkalomból megemlékezések voltak országszerte, én most csak a pillanatnyilag regnáló magyar miniszterelnök beszédéről szólnék. A valamilyen okból  "Békemenet"-nek  nevezett felvonulás résztvevői előtt mondta el, akit az egész érdekel itt meghallgathatja.

Vettem az erőt és fáradságot, végigkínoztam magam a beszéden. Van néhány hozzáfűznivalóm. Miután Orbán Viktor semmiféle nyilvános vitára nem áll ki, a parlamentben a kellemetlen kérdésekre nem válaszol, a média számára is csak olyan riporterek mikrofonjaiba szól bele akiket előtte betanítottak, hogy mit és hogy kérdezhet, így kénytelen vagyok magam értelmezni az elmondottakat, amikre amúgy az állítólag százezres tömeg hallhatóan nagy tetszéssel, többszöri közbetapsolással, tehát lelkes egyetértéssel reagált. 

"Emlékezzünk a 65 évvel ezelőtti napokra és a tizenöt évvel ezelőtti délutánra. Nem szokványos helyszín ez. Tizenöt évvel ezelőtt ezekben a percekben itt, az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán farkasszemet nézett egymással a múlt és a jelen. Tizenöt évvel ezelőtt az ifjúkommunisták október 23-ából november 4-ét csináltak. Az egyik oldalon a könnygázgránát, gumilövedék, vipera, azonosító nélküli egyenruhák és vízágyúk. A másik oldalon a becsapott és megalázott nemzet állt, akinek ötven év elteltével újra azt kellett hallania, hogy hazudtak neki reggel, éjjel meg este. Az egyik oldalon a trükkök százaival kicsalt, foggal-körömmel védett hatalom, a másik oldalon a szabadság óriás betűi mögött sorakozó, elkeseredett emberek."

Hát szóval ez most nem a megemlékezés a forradalomról, hanem megemlékezés 15 évvel ezelőttről. ÁM LEGYEN! De akkor emlékezzünk meg arról is, hogy úgy kezdődött, hogy előtte egy hónappal ugyanazok akiket a szónok itt "becsapott és megalázott nemzet "-kén említ, tömegesen megtámadták, majd fosztogatták a TV székházat, felgyújtották az ott parkoló autókat, rátámadtak a rendőrökre, az itt említett időpontban meg ugyancsak gyújtogatva és rendőröket dobálva vonultak a Rákóczi úton az Astoriától a Blaha Lujza tér irányába. Magam is elképedve néztem a TV közvetítést, hogy a rendőrök viperával vernek egy idős asszonyt, majd a segítségére siető idős férfit, akik szemmel láthatóan nem voltak sem randalírozók, sem garázdák, de hát a rendőrök egy rendszerben sem voltak híresek az adekvát és kreatív intézkedéseikről. Ezt így torzítani népbutítás. A   "trükkök százaival kicsalt, foggal-körömmel védett hatalom"- ról meg az elmúlt  11 év kormányzása, a visszamenőleges törvénykezés, a fékek és ellensúlyok lebontása, a kiherélt demokrácia jut eszembe, ezek szerint csak nekem, az ott megjelent 100000-nek meg nem. 

"Dönteni kell, és a döntésünk megmutatja, kik is vagyunk valójában. Egy egész nemzetről derül ki, mit is ér. Hallgat vagy protestál, beletörődik vagy fellázad, félrenéz vagy felegyenesedik, elkullog vagy harcol. Nem bújhatsz el, mert egy magasabb igazság ellentmondást nem tűrően láthatóvá teszi magát, és szembesít: vagy ide, vagy oda kell állnod. Szempillantás alatt kiderül, ki a jó, és ki a rossz, ki áll a történelem jó, és ki a rossz oldalán."

Milyen igaz! Mintha csak magam mondtam volna. EZÉRT kell ezt a beteg embert jövőre kirúgni és ezért üdvözlendő, hogy a demagóg demokráciagyilkos elfoglalja helyét a börtönben, a Haza meg visszafordulva a Belaruszia felé vezető úton Európában.

Ezután szó esik mindenféléről, köztünk bolyongó fantomról (még véletlenül se mondva ki Gyurcsány nevét, így is elégszer előjön lázas álmaiban), sokat kommunistázva (mintha nem a KISZ-es bőrét levetve indult volna el liberálisnak) és egyéb hangulathergelő elemekkel vegyítve, de hát ha a parlamenti demokrácia velejárói, hogy más pártok és elvek is léteznek akkor ezt egy politikusnak el kellene viselni tudni, ha meg bűncselekmények történtek akkor egy olyan királynak akinek a zsebében van az ügyészség, alkotmánybíróság képesnek kellene lenni büntetni. De ezek szerint bűncselekmény nem történt, lehet tovább haladni, nem tetszett mondani eddig semmit.

"Talpra állítottuk Magyarországot. Egymillió új munkahelyet hoztunk létre." Konkrétan hazugság. Gyurcsányt a saját hülyeségén kívül a 2008-as pénzügyi világválság vitte térdre,  a gazdaságot meg Bajnai Gordon hozta rendbe Oszkó Péter pénzügyminiszter szakértői közreműködésével nagyjából politikamentesen, kizárólag a helyzet diktálta megszorítások és szükségintézkedések segítségével és ezt annakidején első felindulásban Orbán Viktor is elismerte. Amikor átvette a kormányzást az ország "talpon volt" és neki csak az volt a dolga, hogy a nemzetközi felívelés közben ne szálljon le a hullámról. Az egymillió munkahely meg úgy jött létre, hogy a fele a külföldön dolgozó magyar, a másik fele meg közmunkás. Akiknek a bére viszont nem számít bele az átlagbérbe mert akkor nem mutatna olyan jól a statisztika. Ja és az is foglalkoztatottnak számít aki egy hónapban csak egy napot dolgozott. 

"Lerúgtuk magunkról a devizahiteleket"  Folytathatná, ha az igazságot akarná mondani, hogy "és felvettünk helyette kedvezőtlenebb kamattal másikakat, hogy ne kelljen az IMF-nek elszámolni vele hogy elloptuk"

"letörtük az adókat," Hazugság, egy adó az SZJA volt ami csökkent, de helyette több mint 50 olyan adó lett ami addig nem volt, tehát összességében az adóterhek nőttek.

"és eljutottunk odáig, hogy jövőre a minimálbér is nagyobb lesz, mint az átlagbér volt a szocialisták idején. "  Nos időközben eltel 11 év, ami alatt a forint a felét éri, tehát a vásárlóérték akkor már csak a fele, valamint az átlag úgy jön ki, hogy benne van a sok NER lovag fizetése is, aki a gyárban kapdossa a kapszlit csak alulról néz az átlagbérre, még mindig nem tetszett mondani semmit ami igaz.

"A tizenharmadik havi nyugdíjakat visszaépítjük" . Állítólg 11 éve Európa motorja és példaképe vagyunk a szárnyaló gazdaságunkkal. Akkor mért csak MOST, és mért csak négy év alatt? Mert a nyuggereket kábítani kell?

"Van saját magyar világunk és magyar életünk, van alkotmányunk, amely garantálja, hogy soha többé ne tehessék meg azt, amit ’56-ban és 2006-ban tettek velünk."  Hát ja.... a közmédia csakis kormánypropagandát nyom, az alkotmány helyett meg alaptörvény van amit többször módosítanak, mint ahányszor az ember gatyát vált. Szóval se stabil demokrácia, se stabil jogállam. EZ a "magyar világ" Orbán szerint. De megtapsolták, szóval azoknak akik ott voltak tetszett. 

"Átléptünk a nemzetrészeket elválasztó határokon, és újra egyesítettük a magyarokat. "  Lefordítom. Megvásároltuk a határon túliak szavazatait, egyszerűen levélben szavazhatnak még akkor is ha már meghaltak, a családtagjaik megtehetik helyettük, miközben azokat a magyarokat akik elhagyták az országot, miközben a külföldi munkájukat a magyar statisztikába beszámítjuk, a szavazást számukra megnehezítettük, hogy nehogy eszükbe jusson ellenünk szavazni. Ezután a szokásos Európa és LMBTQ gyalázás jön, szeretik a hívei, ahogy Putyint és a kommunista Kínát is. Ugorgyunk!

"És azt se felejtsük, akárki volt is az ellenfél, akárkivel is kellett szembefordulnunk, a baloldal mindig a hátunkba került, és ott ártott, ahol csak tudott. Mindenki láthatja, megint szervezkednek és fenekednek, szórják a békétlenség, a gyűlölködés, a viszály és az erőszak magvait. Ellenfeleink azt hiszik, ha báránybőrbe bújtatják a farkast, akkor nem fogjuk felismerni. De mi rögtön felismerjük: tudjuk róla, hogy farkas. Azt is tudjuk, hogy a farkas meg fogja enni a nagymamát, sőt már meg is ette, ezért tűnt el az „összefogás” bendőjében mindenki, aki a farkassal cimborált, és higgyék el, van ott még hely az újabb és újabb percemberkék számára. Írva van: Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok. Gyümölcseiről ismeritek meg őket. A jó fa jó gyümölcsöket, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöket terem. Valóban, a baloldal fáján csak baloldali politika nőhet. Csak egy baloldal van, akárhányféleképpen is maszkírozzák magukat. Hazugságokkal kezdik, erőszakkal folytatják, és csődöt hagynak hátra. Akik tizenöt évvel ezelőtt az emberek közé lövettek, ma újra színpadra készülnek."

Cimkézés, csúsztatás, hamis tényállítás, a hit valósággá transzformálása, ijesztgetés és képes beszéd. Azt, hogy 10 év után eljutott odáig a bénázó, szerencsétlen, egymással is hadilábon álló ellenzék, hogy összefognak ellened, az PONT annak az eredménye, hogy nem hagytál számukra más utat amikor egyfordulóssá tetted a mamelukjaid segítségével kasztrált alkotmánnyal a választást. Ennyi. Köszönd isteni szerencsédnek, hogy erre ilyen hosszú idő alatt jöttek rá, ha csak 4 év előtt megtették volna már kevesebbet lophattál volna egy évnyi nemzeti jövedelemmel. Senki nem lövetett az "emberek" közé 15 ével ezelőtt, a gumilövedéket (amivel nem lehet célzott lövést leadni, tehát "szemet kilövetni" sem) a gyújtogató csőcselék ellen alkalmazták, EZ elfogadott dolog, akár a könnygáz. Ami meg ezen túl történt az rendőri túlkapás, köze nincs semmilyen politikai iránymutatáshoz.

"És valahol a „Nagy Víz” túlsó partján készülődik már Gyuri bácsi is. " Nem szép dolog a jótevőd kezébe így beleharapni kutya!  Amúgy mire készülne egy 91 éves ember akinek már a pisálás is kihívás? Szégyen, hogy annyi történelmi ellenség, török, tatár, német, ruszki után egy szegény öreg zsidó filantróp, aki a saját vagyonából költött milliárdokat volt hazája felemelésére maradt ellenségnek, akire rá lehet kenni az összes hülyeségünk méltó negatív következményeit.

"Most nem lőfegyverük van, hanem Facebookjuk." Ja neked meg a teljes KESMA megfejelve a köz(SIC)médiával. Még mindig te vagy a Góliát mindenki más akit csak "moslékkoalíciónak " aposztrofál a házmestered meg a Fb-al Dávidkodik. Ezután hosszas hangulatfestő geil duma jön, akár tetszhet is annak akit nem befolyásol, hogy egy hazug szemfényvesztő szájából hangzik el, "szemedbe küldi a fényt, így lesz a fejben sötét". A vége különösen szép, "Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője. Nekünk Magyarország az első, ezért a mi kormányzásunkkal még azok is jobban járnak, akik nem ránk szavaznak."  Ez is egy vélemény. Az enyém meg az, hogy Orbán Viktor hazaáruló, rabló és tömeggyilkos és aki rászavaz az a cinkosa.

"Tudom, sokan vannak, akik nem veszik komolyan az ellenfeleinket. Sokan gondolják, 2006-ért már elégtételt vettünk, sorban aratjuk választási győzelmeinket, jól halad az ország szekere, nincs hát mitől tartanunk. És valóban: amit a baloldal csinál, annak több köze van a szórakoztatóiparhoz, mint a felelős politikához. " Mint amikor valaki megy a sötét erdőben és azt hajtogatja, "nem félek, nem félek" . Nagyonis komoly a veszély és te ezt pontosan tudod Viktor! Ezért igyekszel a választásokon túl nyúló időre is kilopni a kasszából amit csak lehet, csilliárdokkal még jobban eladósítva az országot, a jövőt lopva el a jelen és a múlt után, bebetonozva a pozícióikba a vazallusaidat az uralkodásod utáni időre is. A "baloldal ( ami egy cseppet sem az, bár baloldalibb mint amilyen jobboldali te vagy, sötét maffiózó) az egyetlen dolgot teszi amit hagytál neki tenni, összefog ellened. És fogadok TE ott a kolostori magányodban cseppet sem élvezed a showt.

"Öles betűkkel hirdették a plakátokon, hogy legyőznek bennünket, aztán a karácsonyt se érték meg. Rendeztek maguknak egy választást, de még azt a választást se tudták megnyerni, amin csak ők indultak." Ez olyan mint amikor az óvodások a nyelvüket öltögetik egymásra.  Meg is tapsolták, meg kikacagták sokan, de hát ez egy olyan szellemi színvonalú közönség aki erre vevő. A paraszt a zsiráfra is azt mondja "ilyen állat aztán tényleg nincs is", ti meg amikor látszik a demokrácia csak néztek ki a fejetekből. Az meg, hogy nem az nyert akit megjósoltatok, hogy ez egy lejátszott meccs, hogy a lapok le vannak osztva, titeket ejtett pofára a legjobban. Nos ti így szálltok le a bicikliről. Az Öles betűkkel hirdették a plakátokon meg a te műfajod és mi fizetjük.  Óvodás tempó, ki sz@rt a függöny mögé, mindig a másik ugye. 10 éve nincs buszmegálló ahol ne te plakátolánál valakit akit épp utáni kell.

"Azon versenyeznek, melyikük lehet majd Brüsszel és Soros György hazai helytartója. Ki lehet az, aki az ő kegyelmükből uralkodik majd a magyarok felett, ki lehet az új budai pasa, az új helytartótanácsi elnök vagy az új pártfőtitkár. " Ez a legszebb. Mint cseppben a tenger látszik benne az egykori "fiatal demokrata" demokráciafelfogása. Ezek szerint ő most az "uralkodó a magyarok felett", ő a budai pasa (még ha kolostorban is lakik) , meg még a helytatrótanácsi elnök is, meg a pártfőtitkár. Nem a nemzet szolgája, nem a közjó biztosítója, hanem uralkodó. És kinek a kegyéből ( a 2,8 millió félkegyelműn kívül aki rászavazott)? Kiét is keresi? Putyinét, aki szinte hazajár ide? A kínai elvtársaiét?  Kit hív be a nemzete ellen, tán barátja Erdogan törökjeit? Tőle még ez is kitelik. Na ezért kell helyette mást választanunk jövőre.

És végül. "Valóban néhány levitézlett baloldali párt miatt nem kellene ilyen sokan összegyűlnünk, de az okos ember nem ringatja magát illúziókba. Bennünket ne tévesszen meg a hazai baloldal éppen csak pislákoló ítélőképessége és látványos szerencsétlenkedése. Nem ez számít. Ami számít, az a mögöttük álló nemzetközi szereplők ereje. Ami erős, ami az igazi kihívás, sőt fenyegetés, az a nemzetközi hátország, pénz, média és a hálózat, amely mögöttük áll. Ez olyan súlyos erő, amit csak több millió magyar együtt győzhet le, és együtt szoríthat ki az országból. Időben szólunk: aki eddig belénk harapott, annak belénk is tört vagy elvásott a foga. Hiába volt az ellenség hatalmas, mi nem futottunk el, és most sem fogunk meghátrálni, mert tudjuk, hogy együtt fogjuk végigcsinálni. " Aha. Szóval a "tudjukkik" . 

Forgolódnak a tőkés birodalmak,
csattog világot szaggató foguk.
Lágy Ázsiát, borzolt Afrikát falnak
s mint fészket ütik le a kis falut.
Egy nyál a tenger! Termelő zabálás, -
kis, búvó országokra rálehel
a tátott tőke sárga szája. Párás
büdösség-felhő lep bennünket el.

Nem mondták neki, hogy József Attila proletárköltő már nem trendi? Hogy szinte kommunista?  Persze ha kínai, vagy orosz az a pénzkölcsön, az a politikai befolyás  az a hátország, pénz, média és a hálózat, amely mögöttük áll akkor jöhet. Az igazság az Viktor, hogy be vagy sz@rva. Elqrtad. Nem kicsit, NAGYON. Egy ország vetette beléd a bizalmát és valóban örökké uralkodhattál volna egy ilyen birka nép felett, ha nem vagy ennyire mohó. Ha nem kell minden ami csak van, csak neked, csak a családodnak, csak a cselédeidnek. Ha hagyod a szakértelmet a gazdaságban működni. Ha nem vagy menthetetlenül bolsevik. Ha megpróbálsz valóban jobboldali, valóban konzervatív, valóban nemzeti politikát vinni. Így viszont mostanra ez a szánalmas agyatlan tapsoló horda maradt neked aminek a felét így is pénzért kellett toboroznod, egy részét külföldről. Arról az állításról meg, hogy "...Időben szólunk: aki eddig belénk harapott, annak belénk is tört vagy elvásott a foga. Hiába volt az ellenség hatalmas, mi nem futottunk el, és most sem fogunk meghátrálni," csak annyit, hogy  itt utoljára csatát talán Mátyás király nyert, az igazság az, hogy aki csak akart mind szarrá vert minket szánalmas széthúzó hülyéket, szóval a mi győzelmeink is olyanok mint a rendszered, UNORTODOX, mi így szállunk le a bicikliről.  UFF.

Szieszta.

Már jólesik a napon lenni, nem úgy mint két hónapja amikor építettem a pavilont.

Vénasszonyok nyara.  Azért éjszaka már hideg van, tegnapelőtt reggel dér volt a decken.

Helyén az új gangway. Amikor még friss volt a lazúr, szitáltam bele homokot csúszásgátlónak, de nem nagyon tapadt meg, mindegy vannak lécek keresztben. A deszkák leszedhetők, szóval szükség esetén létrának is használható.

Éppen ideje volt cserélni a régit. Felülről még kinéz valahogy,

de átfordítva a túloldalára így néz ki a parti görgős vége. ( a görgők már az újon vannak)

Tegnap este  Kiskunlacházán voltunk kamarakoncerten. Ritka csodás élmény volt. Erről van szó (idézet a Rendezvényfigyelő.hu "ráckevei kistérség" oldalról)

11.  OROSZ EST Egy kiállítás képei… Kiskunlacházán a PMK Galéria termében október 17. 18 óra.
A első MONARCHIA BÉRLET 2021 – es évadának utolsó előadása.
Előadják: Alexander Kashpurin (szentpétervári zongoraművész)
Schuster Andrea (hegedűművész)
Varga István (klarinétművész)
Magyar Melinda (fagottművész)
Műsor: Prokofiev: Rómeó és Júlia (3 tétel a balettből)(hegedű – zongora)
Shostakovich: Romanze (hegdű-zongora)
Glinka:Patetikus Trió (klarinét-fagott-zongora)
Mussorgsky: Egy kiállítás képei
Belépő: 2000 Ft melyek a helyszínen megvásárolhatók.

 Nos a "Monarchia" szimfónikus zenekar szinte házizenekara térségünknek, valami miatt szeretik a Csepel szigetet, minden évben van nagyzenekari koncertjük valamelyik templomunkban, a kamaraegyüteseik meg még több előadással jeleskednek, de EZ még az amúgy minőségi kínálatból is kiragyogott. 

Mindenki nagy volt, de a pálmát a vendégművész vitte el. ÉN ÍGY ZONGORÁZNI ahogy ez az orosz srác zongorázott, Cziffra György óta embert nem láttam és nem hallottam. És még csak 27 éves, ha jól emlékszem. Pedig hát ugye ez egy vidéki kultúrház nulla akusztikával és hitvány zongorával.

Sajnos PONT valahol a harmadik-negyedik tétel közt jött rám a fuldoklás, pokoli volt. A nyavajám miatt időnként a magam számára is undorító, vagyok, krákognom kell(ene) és köpködnöm, nyeldekelnem, na ezt visszatartottam, ilyenkor jön az egyre erősödő kibírhatatlan kaparó érzés és a végén a torokgörcs. A koncertet nem akartam megzavarni kirohanással, amennyire lehetett igyekeztem csendben fulladozni, miközben szememből a könnyek, orromból a takony patakzott. Sajnos nem lehet igazán már emberek közé mennem. Az ember aránylag hamar hozzászokik még a szokatlan dolgokhoz is. Azt már kezdem megszokni, hogy csendben vagyok. Sose voltam egy nagy "partyarc", de valahogy mindig úgy alakultak a dolgok, hogy ha mégis társaságban vagyok, egyszercsak én beszélek és a köröttem lévők engem hallgatnak. Na ez most úgy van, hogy eszembe jut valami, mondanám, de aztán csak legyintek. Félre is húzódom már ha több ember közé keveredek. De ez megszokható. Ahogy az is amikor J lekiabálja a fejemet a szokásos házastársi patáliák során. A rosszak a fulladásos rohamok. Egyelőre a legjobb kezelés a magam teljes lenyugtatása és az apró lassú légzés orron át ( ha van kéznél vietnámi balzsam az orrlyukakba), miközben a tüdő azt parancsolja, hogy "szájon át nagy levegőt GYORSAN!!" . De ennek ellen kell állni, mert olyankor valami szelep lezár a torkomban és SEMMI levegő nem megy befelé. Úgy tűnik egyfajta nyomorékságba estem és ezzel meg kell békéljek.

Ti tudjátok mi aza "podcast"? Meggugliztam, elolvastam, de azután se tudom igazán.  Biztos én vagyok a hülye. Mindenesetre innen indulva megtaláltam amit csak későn kezdtem el hallgatni, de attól kezdve nagy figyelemmel. Pedig csak egy "egyszerű történet". Mégis lebilincsel. Szóval használni már használom a "podcast"-ot, de hogy igazából miben különbözik egy archívumtól, azt még nem tudom. Az első részt még "élesben" hallgattam egy héttel ezelőtt, ez már felvétel. https://www.klubradio.hu/adas?hanganyag_id=20575  ( az elsőt is megtalálja aki akarja a Klubrádió "podcaston", jelentsen ez bármit is) Ajánlom mindenkinek, de különösen azoknak a barátaimnak akik tapsikoltak amikor a feudálbolsevik állampárt elvette a pribékjei révén a frekvenciát a Klubrádiótól.

Néztem tegnap este a HÍR TV -n  a "Butaságom története" c. filmet Ruttkai Évával és Básti Lajossal.  A HÍR TV-t okkal nem néző olvasóimnak írom, hogy ez egy olyan filmsorozat része volt a csatornán, amiben a "létező szocializmus" visszásságait, ostobaságát, gonosztetteit akarják megismertetni a későbbszületettekkel. (pár hete itt néztem a "Te rongyos élet" -et Udvaros Dorottyával és nem kizárólag a meztelen fürdése miatt) Nos annakidején nem létezett más csak állami filmgyártás. És csupa olyan film megy ami akkor készült. Ha már visszásság jutott elsőre az eszembe, AZ nem visszásság, hogy AKKOR állami finanszírozással elkészülhettek ezek a filmek, MA meg a mai visszásságokat (ostobaságokat, gonosztetteket) esély sincs bemutatni állami támogatással? Pedig úgy megnéznék egy állami filmet ( na jó azt se bánom, akár magánpénzből, mondjuk Mészáros Lőrinc támogatásból), Tiborc István és Orbán Ráhel meggazdagodásáról! Megállapítom, hogy Aczél György ( eredeti foglalkozása kőműves segéd) ízlése valahogy választékosabb volt mint Orbán Viktor ( eredeti foglalkozása nincs) nemzetvezetőé. A ̶s̶t̶í̶l̶u̶s̶ káderpolitika maga az ember.

Tegnapelőtt leszedtem reggelire az idei utolsó paradicsom termést. Ott balra az a sárga szintén paradicsom, de már nem igazán érett be, ízre nem rossz, de már csak olyan sápadtka.

Említettem az öregedést. Gyengülök, fáradok és az agyam is kopik. Például említém a motorbekötési sz@rakodásomat. Na  S P vérszemet kapott, hogy ilyen jól sikerült a csörlő projekt, és előkapart egy másik csörlőt is a kacatok közül, amin van egy nagy motor ami terhelve csak morog de nem indul. Annakidején működött, de elromlott és miután egyébként is gyenge volt, félrerakta és utána vette ezt amivel küzdöttem három napot mire jó lett. Na először az Ervin kínlódott vele, aki villanyszerelő, de azt mondta fél nap után, hogy feladja, műszere sincs amivel ekkora áramot tud mérni, amit lehet megpróbált, többek közt a motorindító kondenzátort is nézte, ami jó volt, ahogy minden más is, de a motor mégse működik. Na nekiálltam, 39 A-t vett fel a motor ( le is verte a bejövő áramvédelmet) ami extrém sok és üresjárásban is csak lassan forgott, szóval nem pörgött fel, ugyanakkor kézzel rásegítve beindult mindkét forgásirányba, tipikus segédfázistekercs működés hiány. A segédfázis reléje jó volt, a tekercs se volt szakadt, nézem a műszerrel, Ω-ban mérve a kondenzátor átad, pedig ugye az egyenáram nem megy át a kondin, ez bizony átütött. De az Ervin esküdözött, hogy amikor ő nézte akkor még jó volt a kondi, feltöltve amikor összeérintette a végeit szikrázott, szóval tárolta a töltést. Csak legyintettem, mondom simán CSODA. Levettem a körfűrészről az azonos értékű ( 120 μF) kondit rákötöttem, indult és az áram megállt 5 A körül. Nyafogtam hogy mostanában kevés a sikerélmény, na ez például az volt. Szóval ha mázlisták vagytok és eléritek azt a kort amit én már igen, akkor ilyesmikre számítsatok, hogy lesznek sikertelenebb napjaitok is amikor az se megy ami máskor meg igen.

Na szóval visszatért a munkakedvem, már megint tüsténkedek hálistennek, talán beletörődtem az állapotomba. Nem is a beszédképtelenségem izgat igazán, az időnkénti fulladásrohamaim jobban zavarnak, de azt is megtanultam kezelni, csak rohadt gusztustalan vagyok olyankor, pár napja a buszon jött rám, na az szörnyű volt. Viszont ha dolgozom, pláne ilyen szarápásan, akkor barátságtalan vagyok, mert leköt a munkám, nem érek rá jópofizni, de amikor ellustulok egész szeretetreméltó tudok lenni.  Most például vettem egy alumínium létrát, gangway ( bejáró a hajóra) lesz belőle, mert a régi már elég rozoga, jobb kicserélni MIELŐTT beszakad alattam, mint UTÁNA amikor már összetörtem magam, vagy belefulladtam a jeges Dunába. A gunwale-t nedvesen és hidegen apránként hajlítom a hajó oldalára, de felrakni már csak tavasszal fogom. 

Na ez is kész. Nem gondoltam volna, hogy ennyit fogok nyűglődni a SP csörlőjének a bekötésével. Elszoktam a villanyszereléstől ha olyan amihez egy kis gógyi is kell. Háromfázisú motor egyfázisról, indító és üzemi segédfázis kondival irányváltó kapcsolással, meglévő kapcsolók átvariálásával. Határozottan kopik az agyam. Lassulok, felejtek amikor bonyolultabb dolgokat kell végiggondolni, ráadásul elkalandozom, szétszórt vagyok és elemi hibákat vétek. Azért sikerült úgy megcsinálni 3 különböző kábel 5 végének a bekötését, hogy egyszer se felejtettem el a megfelelő lukakon átdugni őket mielőtt bekötöttem, beforrasztottam volna  a 28 különböző kábeleret.

Pityu a kertje végében sólyájázza ki a csónakjait, azért volt a dolog lassan időszerű, mert sajnos vége a szezonnak, már nem tolonganak nála a kölcsönözni vágyók, még az is lehet, hogy hamarosan fagyni fog. Bár ha jól emlékszem 3 éve volt utoljára "igazi" jég télen. 

Az időjárás ismét "POCSÉK" üzemmódra váltott, kimenni sincs kedvem a meleg házból. Merthogy szégyenszemre J befűtött a cserépkályhába. Még a Szmájli kutya is dideregve jött be a kertből, ahova megszokásból kikéredzkedett. 

Nemcsak az időjárás szomorú. A mai első hír amire rábukkantam, meghalt Kálmán László nyelvész professzor. 64 éves volt. Emlékezetére álljon itt egy cikke a sok közül! 

https://qubit.hu/2021/05/09/miert-kinozzak-a-kisiskolasokat-olyan-nyelvtani-feladatokkal-amik-meg-a-hivatasos-nyelveszeken-is-kifognak

Kisütött a nap és reggelre a térdemben az éles fájdalom is enyhe sajgássá szelídült. Séta közben meg szinte teljesen elmúlt. P botját visszacseréltem a nála hagyott, a kutyasétáltató pálcára. Szép az élet!

10:42 Röpül az idő. Szmájli kutya ma 6 éves. Mintha tegnap lett volna, amikor 5 hónapos kölyökként hazacipeltük nem túl messziről. J aggódott is, hogy visszaszökik a szokatlan új helyről, de felesleges volt az aggódás. Mintha örökké ide tartozott volna, egyből otthon érezte magát. Viszont amikor reggeli sétáinkkor elmegyünk egykori gazdája háza előtt, MINDIG megáll farkat csóválni, ha Gyuri itt van kitörő örömmel üdvözli, nem győznek ölelkezni, még puszit is kap régi gazdájától amit viszonoz is, de pontosan tudja hol a családja.

Gondoltam felköszöntöm, de olyan jól alszik a kályha mellett. Gondoltam írok még ezt-azt, de nincs kedvem, talán majd este.

16:27 Elromlott a bal lábam. Tudom mért. Kivételesen bent aludtam a házban, nem a hajón. A múltkor is amikor két bottal jártam két napig ugyanez volt. J elment Pestre és mivel másnap hajnalban is ott volt dolga, bent aludt a pesti lakásban. Na hogy a kutyák ne érezzék magukat éjjel egyedül, bent aludtam velük. Persze tök fölösleges volt elvannak magukban is. De a bal térdem egyből elkezdett fájni, megint bottal járok, kénytelen voltam reggel kölcsönkérni SP-től egyet hogy a kutyasétáltatásból haza tudjak bicegni. A fene egy meg! Remélem holnapra elmúlik. 

Levettem azt a fahasábot a cserépkályha tetejéről, amit még tavasszal raktam fel száradni, ez volt a próba hasáb abból az ajándék nyárfából amit nagy fáradsággal felaprítottam és hazahordtam. 1352 g volt amikor odaraktam, most 757 g. Ez 56 % -a az eredtinek, tehát 44% volt benne a víz.  Nem túl megnyugtató, mert azt jelenti, hogy a rengeteg fának amit elraktároztam télre csak az 56 %-a (jóesetben) ami fűtőanyag, a többi, ha ugyanígy kiszáradt odakint, elpárolgott. És akkor még tegyük hozzá, hogy ez nyárfa, tehát a fűtőértéke tömegre vetítve vagy 25 %-al kevesebb mint az "igazi" tüzifának. Még ha venni akarnék is hozzá pótlást, akkor sincs helyem elrakni, szóval legfeljebb a tél végén. Ha igaz az (mitől lenne?) amit rebesgetnek, hogy az évszázad hideg tele várható (honnan veszik?) lehet sz@rba leszünk márciusra. Mondjuk három éve nem volt "igazi" tél, statisztikailag elképzelhető hogy most az lesz. Na majd kiderül.

Sajnos az utolsó adag sztrapacskát ettem meg ma délben reggelire. ( elfelejtettem reggelizni) Ez nosztalgia sztrapacska volt. Én főztem. Boldogult apám imádta ezt a juhtúrós "tótgaluskát", ahogy én is imádom. De elég melós dolog csinálni, úgy hogy anyámat nehéz volt rávenni, így hát időnként a "Tatyó" nekiállt megfőzni, ahogy most én is. De utálta szaggatni, ezért hatalmas galuskákat csinált, PONT mint én. Na hát  ezért "nosztalgia" mert pont olyan mint amit drága jó édesapám főzött. Nincs ennél jobb étel tejföllel, sült szalonnakockákkal és sörrel. A világ végéig elélnék rajta, biztos a tót apai ági felmenőim vérének a hatása.

Rossz az idő, hol esik, hol eláll. Nem lehet kint melózni. Bár a lábam miatt úgyse tudnék. Két napom elment egy kapcsolóval való bíbelődéssel, már az agyam se a régi, egy kézi görgős átkapcsolót kellett úgy átvariálni, hogy SP új csörlőmotorjához tudjon egyfázisról ki-be kapcsolni, plusz forgásirányt váltani. Az ember széteszdi, minden szétugrik, se a fejem, se a kezem nem a régi már, nincs türelmem semmihez. Azt hiszem jó lett, de majd holnap összeszedem magam átsántikálok és bekötöm, majd kiderül a gyakorlatban, hogy működik e. Kéne valami sikerélmény...BÁR a szennyvízátemelő búvárszivattyú ( amit télen cserélni kellett mert verte a FI relét) másodikra jó lett (elsőre beázott). Leengedtem a Dunába 48 órára 1,5 m mélyre, nem lett testzárlatos és működik. Szóval van egy teljes értékű tartalék szivattyúm, ha netán az újjal bekövetkezik az ami ezzel bekövetkezett 7 év használat után.

Már vasárnap elkezdtem írni ezt a blogbejegyzést, de aztán valahogy elkedvetlenedtem.  Határozottan rossz passzban vagyok, ilyenkor nem megy semmi. Ott kezdődött, hogy pénteken megvolt az utolsó logopédiai gyakorlat, a szakasszony szerint javult a hangom, szerintem meg nem. Ráadásul kishíján megfulladtam az ultrahangos idegmasszázs közben beállt légcsőgörcstől, ha nem szedem össze magam, ott fulladok meg a klinika alagsorában, mert mire leért volna valaki a sebészetről gégemetszeni már késő lett volna. De amikor konstatáltam, hogy a levegő csakis kifelé megy belőlem, befelé semmi, abbahagytam a pánikolást és a hápogást és nagyon lassan és nagyon-nagyon kicsiket próbáltam az orromon át beszívni az éltető levegőből, közben minden mozdulatot leállítva, hogy legalább az agyam kapjon némi oxigént. A logopédus is, akire szerintem a frászt hoztam az elkékült fejemmel, megnyugodott, meg is jegyezte, "kezd visszajönni a színe". Úgy, hogy abba is hagytuk a masszázzsal elegy szógyakorlatokat, abban maradtunk, hogy majd otthon. De csak másnap mertem folytatni.

Ezután meglátogattam a sebészt aki operált, aki (mire nagysokára sorra kerültem a rengeteg betege közt, eszméletlen az orvosok leterheltsége) megragadva a nyelvemet és kihúzva, benézett a torkomba, miközben magas hangok kiadására bíztatott, ha nem is ezekkel a szavakkal, de megállapította, hogy "ez bizony lóf@x". Vallatóra fogtam a doktort, hogy végülis mi ez, hogy lett, mire számítsak és mi az amit tehetek én személyesen sorsom jobbrafordulása érdekében.  Nos leegyszerűsítve, idegbénulás ami érinti a gégét, mindent amit ideg mozgat, beleértve a baloldali hangszálat. (azt hiszem kettő van belőle egy bal és egy jobb oldalt) Úgy lett, hogy a 35 évvel ezelőtti pajzsmirigy műtét során eltávolított pajzsmirigy lebeny a hegedéskor befonta az ideget, amiről most aprólékos munkával le kellett fejteni. Ennek során ismételten megújuló vérzés lépett fel az ideg környékén, ezt az erek folyamatos elégetésével lehetett csak lokalizálni, különben elvérzek az asztalon. Ezt a  macerát az ideg zokon vette és ezek szerint megszűnt funkcionálni.  Ettől nem vagyok képes sem frekvenciatartományban, sem hangerőben megfelelő hangképzésre, valamint gátolt a nyelési funkció. Például egy pohár italt csak kortyokban és másodperces szünetekkel, különben félrenyelek és jön a fuldoklás. Étkezésnél is ugyanígy, nagyon kell vigyázni a falatokkal. Beszéd csak megfontoltan, közben a torkomban állandóan gusztustalanságok képződnek, amiket felköhögök, krákogok és állandóan ki kell köpjek, emberek közé menni nincs kedvem, mert a magam számára is gusztustalan vagyok. Tenni nem tudok semmit, ma beszéltem a logopédussal telefonon, azt mondta szorgalmasan csináljam a beszédgyakorlatokat, aztán majd két hónap múlva megbeszéljük. A sebész meg azt mondta, egy év ami a gyakorlat szerint az az idő amikorra le lehet mondani a gyógyulásról. Ha ez alatt semmi se változik, lehet fontolgatni többféle műtétet is, de az eredmény nagyon bizonytalan. Bár volt már akinek másfél év múlva jött vissza a hangja, de ez a csoda kategória. Na ez úgy megalapozta a hangulatomat a hétvégére. Nem mondom, hogy el vagyok kenődve, mert van az a szerencsés természetem, hogy bemesélem magamnak, hogy mekkora mázlim van, lehetnék sokkal rosszabb helyzetben is, végülis a technikumi osztálytársaim közül az egyharmad már nem él, hozzájuk képest én... stb. De azért rányomja a hangulatomra a bélyegét a dolog. Bár remek volt az idő és dolgom is tengernyi, mégse csináltam semmit, olvasgattam, lógtam a neten, bambultam egyszerre 30 TV csatornán, amit ha nagyon ámítom magam akár pihenésnek is hazudhatok magamnak, de hát nekem a "pihenés" az mindig valami lázas céltudatos tevékenység, na ennek mostanában nyoma sincs. 

A továbbiak apropója, hogy a Klubrádió elbukta a földi frekvenciáért indított utolsó perét is immáron jogerősen. Nem megyek bele a bolsevik kormánypárt minden aljas cselekedetét vallásos hittel helyeslő barátaim elméleteinek cáfolatába (tökfelesleges a hit ellen érvekkel harcolni), de egyet azért kiemelek a bíróság ítéletének indoklásából. Azért nem kaphatta meg a közkincs frekvencia használatát, mert a gazdasági működése nem megalapozott. Ugyanis 10 éve kizárólag a hallgatói adományából működik, szóval a többi kereskedelmi rádióval szemben amik "biztos" reklámszerződésekkel bizonyítják a stabil működésüket, nem elég biztos a gazdasági alap. Na most 10 éve EZ MŰKÖDIK. Azoknak meg akik kizárólag reklámból élnek, mennyivel biztosabb a "lábuk"? Hogy kötöttek szerződést az őket eltatró állami cégekkel, amiknek kiadták parancsba, hogy tartsák el őket? Hacsak így nem... Miközben olyan aki a Klubrádióban, a második leghallgatottabb kereskedelmi rádióban reklámozni merészelne, soha többet közbeszerzésen nem nyerne, EZT meg senki nem meri kockáztatni. EZ persze nem olyan diktatúra mint amikor elvitték a Sztálin út 60-ba a pincébe félholtra verni aki nem tetszett, de a különbség csak mennyiségi, nem minőségi. 

De én megteszem ami tőlem telik, hogy ne legyek csőlátó. Említettem, hogy amióta a Klubrádió csak a neten szól, a hajón a Kossuthot hallgatom, pedig megtehetném, hogy ott is a telefonon hallgatom a klubrádiót, mint kutyasétáltatás közben, de nem teszem. Ez reggel felkelés, a pipere, öltözködés, este meg a zuhanyozás, lefekvés közben van, ENNYI untig elég is a Kossuthból, mert komolyan mondom elviselhetetlen az a primitív elméket vezetőszáron tartó egyoldalú hazug propaganda amit nyomnak. De kínzom magam vele, mert nem kerülhetek abba a helyzetbe, melyben sok honfitársam van, hogy bezárom magam egy buborékba. És kedves  hívő barátaim MOST hagyjátok abba a hülye dumát, hogy "debezzeg a Gyurcsány" mert én akkor is szóltam, bár IGAZ nem ilyen hevesen (bár hevesebben mint amekkora mennyiségi különbség van a Nokiás doboz és a néhány vasúti szerelvény közt), de azért a Klubrádióból is kihessegettek, amikor a Bajnait lebaldóvereztem.

Na de hogy jön ez ide...? Tegnap éjjel kivételesen felkaptam a fejem, mert irodalmi műsor keretében Heltai Jenő karcolatokat adott elő a zseniális Rajhona Ádám (Isten nyugtassa, emlékeztek még az "Egészséges erotikára"?). Már az maga is beszédes, hogy éjjel kettőig kell várni, mire nem hányingerkeltő műsort ad a "közszolgálati", de bevallom Heltai Jenőről idáig legfelejebb a "Néma Levente" kapcsán hallottam, de munkássága nem volt számomra ismert. De fejemet felkapva és az álmot szememről elűzve egyre nagyobb élvezettel hallgattam a műsort. Még az éjjel rágoogleztam a telefonon a szerzőre, és ráéreztem mekkora zseni is volt.

Most megint hátrálok kicsit és nekifutok a témának. Ebben a nagy katyvaszban amit úgy általában "politizálásnak" neveznek, én a fogódzót nem pártokban, pláne nem vezérekben, vagy izmusokban, elméletekben, történelmi múltban való elmerülés alapján kialakított hitekben, és egyéb mankókban gondolom megleni, hanem az alapértékekben. Becsület, tisztesség, emberség, igazság, logika, matematika és végül a legfontosabb az egyén szabadsága ( IGEN, ha úgy tetszik a liberté azaz liberalizmus. Ami PONT addig tart amíg a másik egyén szabadságát nem sérti). Ezek amik alapértékek, nem relativizálhatók. Az összes "izmus" úgy lett, hogy elkezdett ezektől eltávolodni. Kijelölt fontosabbakat és elhanyagolhatókat. Akár mindet nem figyelembeveendőnek nyilvánította. Ebből MINDIG baj lett.  A pillanatnyilag regnáló hungarikum, bonsai Leninutánzat egyenesen azt hirdeti, hogy a valóság érdekeink szerint hajlítható, ami akkora marhaság, hogy csak 2,5 millió magyar hiszi el. Pedig 10 millióból 9 millió magyarnak csak annyi esze van, hogy nem ül be háttal a moziba, de ezek szerint 6,5 még ehhez is túl okos. Visszatérve Heltaira, a Wikipediában szíven ütött egy verse.

Ahogy a szintén megboldogult és felejthetetlen Raksányi Gellért mondja a "Vánnnyadt bácsi"-ban, "Igaz, igaz, mintha csak magam mondtam volna" (https://www.facebook.com/watch/?v=829069527130636)

MINDENBEN amit gondolok, amit vélek, amit leírok ezeket az értékeket keresem, gondolom védeni. Nem mérlegelek, hanem ehhez mérek. Biztos hibázok is, nem gondolom magam az orákulum letéteményesének, de soha nem fogok az alapértékekkel szembemenő elvekben, személyekben hinni és nem fogom befogni a pofámat (kiterítenek úgy is)

azért, mert azt mondják, "Maradj csöndben! Ne gyűlölködj!" És nem érdekelnek a következmények személyes jövőmet illetően. Mert az már úgy sincs. Múltam van, volt, olyan amilyen, leéltem az életem szabad vagyok. Az alapértékek szembeköpőit nincs az az indok amiért elnézően kellene kezelnem. Mert bármikor bárkik megtették, lettek volt akár sokmilliónyian, abból baj lett. 

Amúgy a Klubrádió a legjobb valamennyi közt. És a Pesti TV-n HÍR TV-n vagy a "közszolgálatin" szocializálódott barátaim sajnálhatják, hogy nem hallgatják. Mert nem csak éjjel élvezhető. Vasárnap a reggeli kutyázás közben lebilincselt az "Utcafront" szombat délutáni adás ismétlése (https://podcasts.apple.com/us/podcast/utcafront-2021-szeptember-25-szombat-17-00/id1582818818?i=1000536587317), amiben ilyen csodák voltak mint ez 

https://falanszter.blog.hu/2020/11/04/ezek_a_kupolak_epulnek_vissza_hamarosan_budapesten#gallery-1604457562_2

vagy ez.

 https://lepcsok.eoldal.hu/cikkek/olvasnivalo/a-kettos--harmas--spiralis-lepcsok.html

És még számtalan műsor van a bugrisdiktatúra kultúrfölénye jegyében kiutálva az FM hullámsávról, ami a közhiedelemmel ellentétben nem csak a "drága jó Bolgár úr"  műsorában kaffogó, fogatlan komcsi és pszeudonyilas betelefonálók fóruma. UFF.

Hát szégyenszemre aláraktam a lepedő alá a villanyfűtést, mert olyan dermesztő hideg volt az ágyam a hajón előző éjjel is, hogy dupla takaró alatt is vacogott a fogam amikor lefeküdtem. Gyorsan jött a tél. Egy hete még 30 fok volt, ma reggel meg 7°C odakint a decken amikor keltem, de bent a hajóban is csak 11. Az a technika, hogy este amíg nyekergek a harmonikával, meg melegszik a fürdővíz a villanybojlerban (bezzeg pár napja még a napkollektor adta az 50 fokos vizet), addig az ágy is felmelegszik. Három napja vasárnap még milyen meleg volt az "Ászok fesztiválon"!

Az "ászok", az a helyi, horgászok, vadászok, bográcsászok ünnepe a piactéren. De ott van mindenki aki számít, mi nem nagyon járunk sehova, de M1 külön szólt, hogy menjünk már el, ne legyünk annyira zárkózottak. 

Itt épp palacsintatésztát kever.

Ők az "egyesület".

A horgászok pörköltet és halászlét kínáltak.

Kérdeztem a csinos kislányt, hogy hova kell a pénzt bedobni, mert nem akartam lejmolni, nem vagyok horgász, pláne egyesületi tag, de azt mondta nem lehet adakozni.

Itt a félelmetes halőrök egyike is. Nekem ugyan nincs félnivalóm, nem vagyok még horgász se, pláne rabsic, de sokaknak vannak a környéken rossz élményeik. 

Csináltam több képet is, de J telefonjával fotóztam és most azt írja ki  a PC, hogy  "Hiba történt! Néhány fájl nem felelt meg a követelményeknek. Maximum 20, egyenként 5MB méretű fájlt (jpg, png, gif, bmp, tif) tölthetsz fel! " De csak a képek mintegy felénél. Pedig ugyanolyan körülmények közt készültek ugyanazzal a telefonnal. Talán annyi a különbség, hogy a feltölthetetlen képek "nagytotálok" . Én ehhez nem értek. A lényeg, szép volt jó volt.

 Tegnapelőtt dupla szivárvány alatt sétáltunk délután. (ez is nagytotál, mégis átment... fene érti)

A természetben élő embereknek nem kell meteorológus, hogy tudják, jön az időjárásváltozás. Pásztorok, földművesek ismerik a "jeleket". Tegnap még nyár volt, de estére más szaga és színe lett a levegőnek megjött és megváltozott a szél is. Még nyári hőség volt, sőt éjfél után nem sokkal amikor mentem ki a hajóra aludni kifejezetten forró déli szél fújt. A déli szél nagy ritkaság, erős lehűléseket és viharos északnyugati szelet szokott 12 órával megelőzni, én nem vagyok szakértő, úgy nevezem "megjött a szívása" az "idő"-nek.  Ilyenkor másnapra esik a hőmérséklet és a szél átvált északnyugatira. MINDÍG. Az hogy az északnyugati milyen erős lesz azt megjósolni biztosra nem lehet, minimum élénk, de olykor viharos. Ma olyan 4-es, 5-ös körüli, még nem tarajozó hullámokkal működik, és a hőmérséklet esett vagy 5 fokot. Mindezt reggel 7 óta. (most 14:07 van) De hát nem panaszkodhatok, hosszú nyár volt, a projektjeim nagyrészével jól haladtam. Mondjuk Amapola gunwale-ja még messze van a késztől, de ezt ellazsáltam, kifárasztott a pavilonépítés, nem tudok már mindig a maximumon pörögni.  Amúgyse vészesen sürgős, ami elrohadt, elrohadt, bajt nem okoz, majd haladok vele ahogy kedvem és időm van hozzá. 

A kerti pavilonra kívülről felkentem még egy réteg lazúrt a fényes fajtából, nagyon csinos lett, kap majd egy réteget belülről is, de ez már nem sürgős, a lényeg az volt, hogy a téli időjárás kívülről ne tegyen benne kárt.

Szorgalmasan járok logopédiára, rámegy egy héten két nap, más eredményét nem tapasztalom. Kissé elcsüggeszt..... vagy a "kissé"-nél egy kissé jobban. De hát tudtam, hogy a vége sz@r lesz, úgy tűnik kezdődik. Miután időre kell járjak a klinikára, vége a felelőtlen "majd akkor megyek Pestre ha nagyon muszáj és kedvem van és szép az idő" állapotnak, ismét számít nap óra, perc fene megette, 16 éve amikor nyugger lettem, két lakással korábban leraktam a mosdó szélére az órámat, mert nem kellett többet, gondolom azóta is ott van, most megint figyelnem kell az idő múlását.  De órát nem veszek az biztos. Miután a szokásos közlekedés, hogy átcsónakázok a Dunán és HÉV-re szállok olyan viharos szélben mint ami például most van, már macerás, ha meg mellé zuhog az eső, akkor meg végképp, muszáj volt vegyek egy autót. Csak a vonatig, vagy bevásárláshoz a városig kell, szóval amíg élek nem fogok belerakni 5000 km-t, megelégedtem 700-ért egy most vizsgázott 17 éves Suzuki Wagon R-el, amiben van közel 200000 km, de nem rohad, legalábbis ahogy meg tudtam nézni a kereskedőnél. J úgyis azóta rágja a fülemet autóért amióta ide költöztünk, hát akkor ez is megvan. Azt hittem örülni fog neki, de inkább megsértődött, hogy bezzeg amikor ő mondta hogy kell akkor nem vettem, de most, hogy nekem kell, egyből. Ebben az életemben már nem fogom magam kiismerni a nőkön.

Idenézzetek mit olvastam ki!

A kukázott könyv belső oldalán

1950-es kiadás. Nincs beleírva, hogy kinek az alkotása a fedlap, de hogy  egy orosz gyárra nem latin, hanem cirill betűkkel van kiírva a gyárosok családneve, abban, még ha fikcióról van szó akkor is biztos vagyok. A könyvek sorsa néha izgalmasabb mint a tartalmuk, kíváncsi lennék mi lett a kitüntetettel és a kitüntetőkkel és hogy vajh hogy került oda a könyv ahonnan én kaptam. Merthogy nem egy lebilincselő "bestseller", nem akarom a nagy író érdemeit kisebbíteni, de a 17. oldalon talált meglepően friss gondolaton kívül, miszerint "Ne feledd: a butáknak csak a mesékben van szerencséjük", Porcsalmi László közrendőrnek se lehetett sok öröme az ajándékban, mert a cselekmény vontatott, mondhatnám unalmas, átrágtam magam rajta, várva hogy valami felvillan, de azon kívül, hogy megmutatta azt a reménytelenül sivár sorsot ami gazdagnak, szegénynek  egyaránt jutott a "Nagy októberi szocialista forradalom" előtti évtizedekben és utána, mást nem találtam benne ami felvillanyozott volna. Vártam végig, hogy lesz "valami" de csak az lett, hogy egyszercsak vége volt. Így utólag a többi 300 oldalt nem nagyon volt értelme elolvasni, hacsak nem azért, hogy többet tudjak meg a XIX-XX. század Oroszországáról.

Ilyet még nem láttam (igaz nem vagyok egy gyengeáramú elektronika specialista). Monitor megadta magát. Egyszerre csak elsötétült a képernyő, de időszakosan pillanatokra bevillant a kép. Kikapcsolás és pihentetés után a hiba 20 másodpercre megszűnt, de aztán egyre gyorsabban  jelentkezett újra egyre rövidebb idejű képfelvillanásokkal. Szóval lett egy spéci multivibrátor. Na mondom olyan ez mint amikor egy kondenzátor megpusztul. Belenéztem és EZT láttam. Több kondenzátort valami megkövesedett sperma borít. Létezik, hogy elpukkantak és ilyenek lettek? De ENNYIRE?? Vagy ez valami gyári izé ami így sikerült? De akkor mért csak a kondik?