Pocsék az idő. Viszont az esőnek nagyon kell örülni, mert nagyon ráfér a vetésre. Tegnap délután gyönyörködve néztük a szokásos szántóföldi séta során, amire  a kutyáink szoktak minket vinni, hogy szinte "kivirult" az őszi vetés ami pár nappal ezelőtt csak poros szürkeségben senyvedt.

 Azt mondtam nem fogok politizálni, de csak az ökör következetes. Talán nem "jelentős" de bizonyos megvilágosodáson mentem keresztül, melyhez ismeretlen és alig ismert barátaim járultak hozzá, bizonyítva, hogy a szociálmédia, ha az ember JÓL használja mennyivel fontosabb mint a hivatalos. Mai bejegyzésem ennek nyomán a Fb-on

Az ellenzék azért bukta el a választást, mert a vidék tudatlan lakossága leszavazta. De a hiba nem a tudatlan lakosságban van, hanem mégiscsak az ellenzékben. MINDENKI azzal a sz@rral főz amije van. A "nép"-et nem lehet leváltani. Viszont arra, hogy AZT, amit a választásra delegált 20000 szavazatszámláló "társadalmi" ha úgy tetszik ellenzéki civil ellenőr egy 12 órás műszak alatt rájött, a teljes ellenzéknek 12 év alatt nem volt érkezése rájönni, nincs mentség, EZÉRT volt a bukás. Természetesen gyalázatos a Fidesz és felszopópártja a KDNP becstelen győzelme, de az, hogy ENNYIRE nem volt képben a "népfront", hogy nemcsak elhitte, de elhitette mindenkivel akinek büdös az orbánizmus, hogy kizárólag a szavazóhelyiségekben való csalás ami miatt nem tudott idáig győzni, az szánalmas. 

És ami nyomán (többek közt) eljutottam eddig a gondolatsorig: 

https://www.facebook.com/622638132/posts/10158742059338133/

Több hasonló írást is olvastam, de ez az egy is elég, hogy  az ember megértse a lényeget. 

Mert csak egy hazánk van. 

Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól. (John Donne London, 1572 – London, 1631. március 31.)

Leráztam magamról a tespedést. Indul a munkásszezon. Kihordtuk a télikertből a leandereket, aztán nekiálltam átpalántázni a maradék paradicsomültetvényt a WC papír gurigákból tejfölöspoharakba. A hajó orrán a decken álló hordókból kiürítettem a vizet, ezzel 540 kilóval könnyebbedett meg a hajó orra, menten kiemelkedett 15 centit a vízből. Erre az "even-keel"-ről való orrabuktatott helyzetre, egy korábbi, rejtélyes eredetű fenékvíz ( máig nem jöttem rá mitől lett, az biztos hogy nem külső víz) teljes eltávolítsa és a bilge tökéletes kiszárítása miatt volt szükség. Miután ez megtörtént a tél folyamán, nem volt szükség többé az orr leterhelésére.

A kölcsönhordókkal visszaautóztam SP-hez, NANÁ, hogy pont most nem volt otthon, így csak beraktam a kapuja mögé, nem tudtam a helyére tenni, elnézést.

Holnap előszedem a hajóról a 20 literes acél marmonkannáimat. Van 6 db ha jól emlékszem, még "Táncoslábú Laces"-től kaptam. Valaha gázolaj volt bennük, de  aztán hogy kiürültek, a csónakmotorhoz használtam egyet benzinnek. Most kis kannákba fogom tölteni ami benne van, elautózok a MOL kútra és megtankolom benzinnel mindet, amíg 480 Ft a 95-ös literje. Lehet ez lesz életem legjobb befektetése. Ennél csak akkor jártam volna jobban, ha akkor jut eszembe , amikor 300 Ft volt literje, ráadásul nem volt benne "bio", mert ezt ha sokáig áll a kannában, alighanem finom szűrőn keresztül kell majd betöltenem az autóba.

Reggelizés közben szokás szerint hallgatom a Klubrádiót. Fiatalos női hang az interjúalany és ÚGY beszél, hogy MUSZÁJ odafigyelni. Dr Bányai Éva klinikai szakpszichológus, professzor emeritus ( https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1nyai_%C3%89va_(pszichol%C3%B3gus) ) Szakterülete a hipnózis, melyet a rákgyógyászatban alkalmaz. Amúgy 80 éves. Az jut eszembe, hogy hogy lehet az, hogy neki is csak egy szavazata van, amikor legalább ezret ér ez az ember? Az hogy van, hogy ilyen emberekkel csakis a jobboldali szellemi fölény magaslatáról lenézett, frekvenciaengedélyétől megfosztott, libsi Klubrádióban lehet találkozni?

"Április négyről szóljon az ének

Felszabadulva zengje a nép!."

Hogy mondta  Kersznovszkaja?  "A szovjet ember mintaképe a diadalmas söpredék". 

És lőn, megint győzött a nép. Nem mondom, hogy nem vagyok elkeseredve, mert nem erre számítottam. A leghatározottabban bíztam benne, hogy végre kiderül, ez a nép nem annyira hitvány sz@r, hogy negyedszerre is arra szavaz aki meglopta, aki sorozatos rossz döntésekkel szembeállította Európával, aki a legprimitívebb hazugságokkal traktálta az összes lehetséges fórumon. Túlbecsültem a népemet. Horthy népét, Szálasi népét, Rákosi népét, Kádár népét, Orbán népét. Öregeket és fiatalokat.

Hallgatom a Klubrádiót, olvasom a netes sajtót. John Fitzgerald Kennedy mondása jut eszembe valahogy úgy szól, hogy "A győzelemnek számtalan gazdája van, a vereségnek egy sem". Talán nem szó szerint így hangzott, sőt nem is ő mondta, MINDEGY. Az egyesült ellenzék úgy spriccelt szét MZP mögül mint a tócsa az autó kereke alól.

Személy szerint nekem pihenés jön és szemlélődés, hogy küzd meg a diadalmas söpredék és okos támogatóik a sz@rcunamival amit a győzelem érdekében mindnyájunkra rázúdítottak. Csináltam 44 évig, csak újra hozzá kell szoknom.

Ma olvastam egy kommentárt, melynek három mondata akár az enyém is lehetne. Miután kitűztem a célt, hogy nem fogok többé felesleges mondatokat kitalálni, ezeket idézem: "Ez nem egy ország. Ez egy vicc. Viszont akkor én is így állok hozzá..." (forrás Svájci bicska)

Az édesvíz szivattyúval az történt, ami az egyik legkellemetlenebb hiba fajta, hogy mire odaértem, hogy elkezdem keresni a hibát "meggyógyult". Pedig este azért nem tudtam zuhanyozni, mert nem volt hajlandó beindulni. De tegnap amikor kivonultam szerszámosládával, műszerrel, azonnal indult ahányszor bekapcsoltam. Fogorvosszindróma. Ilyenkor az ember elkezd nézelődni spekulálni, általában hiába. Ezért én nem tettem, majd ha kijön IGAZÁN a hiba akkor látszani fog. Addig meg megy ahogy most is. Végülis ez nem repülőgép, ahol nagy a kockázat. Legfeljebb nem folyik a csapból a víz. Kikormoztam  a kéményt és megraktam a kályhát, hogy este csak be kelljen gyújtani a zuhanyozáshoz. Na mondom akkor folytatom a naplót, de előtte még hívom J-t, hogy esetleg ebéd. De mondja, hogy szerel a szomszédban (ő is, mi mind ilyen "szerelők" vagyunk ) "M"  vett egy barkácsáruházi magaságyást de elakadtak az összerakással. OK megyek. HÁT....viccen kívül ELVILEG olyan a cucc mint a Lego, csak rakni kell összefele, DE a fa lécek elcsavarodtak, nem passzolnak az illesztések, pillanatszorítókkal és culagokkal kellett összeerőltetni a léceket, mit mondjak, egy Javelin vállról indítható rakétával könnyebben megsemmisítek egy T 80-as orosz tankot, mint amennyi ideig tartott ezt a vackot  hármunknak összerakni. Szóval ez volt ebéd helyett.

Na akkor folytatom ahol tegnap abbahagytam. Ott tarottam, hogy a rendszerváltó értelmiség (jelentsen ez bármit) ELVILEG elsöpörte a "kommunistákat". Persze a vértelen forradalomnak az volt az ára, hogy az előző uralkodó osztály megtarthatta vagyonát, társadalmi státuszát és minden erkölcsi aggály nélkül nyergelt át Lenin-ről Adam Smith-re, ami SZERINTEM még nem lett volna baj, ha a kapitalizmus működik. Végülis a véráldozat senkinek nem hiányzik, egy "igazi" forradalom elég randa dolog, általában az ártatlanok szenvednek a legtöbbet, jobb kihagyni. 

De sajnos az új rendszerváló elit nem tudott kapitalizmust csinálni, a régi meg aztán pláne nem, bebizonyosodott az, amit Szvetlana Alekszijevics állapított meg a Nobel díjas "Elhordott múltjaink" című  regényében, valahogy úgy szól, hogy " a lágerekben szerzett tapasztalatok csak a lágerekben hasznosíthatók". Szóval a "létező szocializmusban felnőtt nemzedék nem tud másban gondolkodni mint szocializmusban. Továbbá, és itt nyitok egy képzeletbeli zárójelet, szavam ne feledjem szóval ezt már én teszem hozzá, MINDEN forradalom előbb-utóbb felfalja gyermekeit (ez eddig nem a saját találmányom), még a vértelen "bársonyos" forradalmak során is bekövetkezik az, hogy a "nagy álmodók"-at akik miután megdöntötték az előző rendet, elfogja a bizonytalanság. Sorra jelentkeznek azok az aggasztó nehézségek, amikkel addig eszükbe se volt számolni. Ezekkel szemben már nem használ az addig jól bevált dumálás, mert egyszercsak megjelennek tömegek, akik elvesztették a megélhetésüket, ezért idegesítően mutogatják ványadt porontyaikat, kivonul a tőke, kiderül, hogy nincs eladható termék, vagy csak jön egy recesszió és azok, akik korábban kávéházakban remek szónoklatokat tudtak  levágni, hirtelen összesz@rják magukat. NA ILYENKOR jelennek meg a szorgos megváltók. Ezeket már nem a forradalmi hév, hanem az egyszerű uralkodnivágyás, a feltörekvés, a javak megszerzésének soha vissza nem térő lehetősége hevíti és az elbizonytalanodott "alapító atyák" kezéből könnyedén veszik át az irányítást, amitől azok már szívesen is szabadulnak meg, mert érzik a tehetségük kevés a helyzet kezelésére. Aztán lesz valami, általában diktatúra, Hitler boldogan szabadul meg a polgári antikommunista támogatóitól, Sztálin pár krokodilkönnyet ejt a kitömött Lenin üvegkoporsója felett, de felakasztatja Zinovjevet, Kamenyevet és jégcsákánnyal agyonvereti Trockíjt, Orbán csak kiebrudalja a Fideszből Fodor Gábort, a szabaddemokratákkal csak megutáltatja a politikát, az MDF-fel, kisgazdákkal meg kitörli a seggét. Így kerek a forradalom, zárójel bezárva.

És itthon is vagyunk a rövid, világra való kitekintésből. A "létező szocializmusban" szocializálódott második generáció elkezdi restaurálni az általa ismert egyedüli rendszert, a proletárdiktatúrát (lett belőle bugrisdiktatúra), miközben a régi rendszerben felnőttek meg kézzel lábbal akarják restaurálni AZT a 40 éve nem létező antik kapitalizmust, amire valamiért úgy emlékeznek mint a Kánaánra.  Ami persze sose volt, ellenben volt két világháború, szörnyű gazdasági világválság, amiben még milliárdosok is ugráltak ki felhőkarcolók ablakain, milliók éheztek, de ők csak arra emlékeznek, hogy a papától elvették a 32 holdat, idevele, de rögtön, dögöljön meg a TSZ! Hogy nem lesz mit zabálni? Ki nem sz@rja le, KÁRPÓTLÁST, IGAZSÁGOT és VISSZA TRIANONT (hogy ennek mi köze a rendszerváltáshoz?).....  és FŐLEG BOSSZÚT!!!! Amikor 30 éve ex anyósomat látogattuk meg Perkátán, döbbenten láttam, hogy a sokmilliós Klaas kombájnok kint rohadnak a szabad ég alatt, mert a TSZ széthullott, megszűnt a gondoskodás,  karbantartás, PONT mint amikor jött '19-ben a kommün és elzavarták a grófot, meg a jószágigazgatót és a cselédek vigadtak, a termény, a gazdaság meg ment pocsékba. Na a "kárpótlás"-ból lett sok ügyvédnek remek haszna, de én még nem találkoztam olyannal aki visszakapta volna apái földjét, nem is lehetett, mert Tesco, meg a Mc Donalds, meg autópálya áll rajta. Különben is....hány forinttal lehet kárpótolni azt akitől elvették a szülőjét, vagy a gyerekkorát?

De szorgalmasan működtek a hatalmat megszerzők, meg az utánuk következők,  és egyre tökéletesebb lett az új bolsevik mintájú rend, HISZEN egyedül ehhez értett az "újelit" is. Lehetett volna persze nyugati típusú polgári demokrácia, de olyan nálunk soha nem volt, szóval hiányzott a minta. És FÖLEG a  a polgár, és a demokrata hiányzott hozzá. Egyáltalán mi volt? Volt bőven 1000 éve jobbágyként szocializálódott szavazó, aki megszokta, hogy a túlélés záloga a vezérkövetés, a szabadság, az alkotmányosság, a törvényesség úri huncutságok, gondolkodni, saját magáról gondoskodni fárasztó, bezzeg Kádár alatt milyen jó volt neki, kellett francnak ez a "rendszerváltás", fenébe a sok hülye libsivel jól átb@sztak minket! És ha már a nagy tömegek is ilyen jól rájöttek, hát az új nagyúr hogyne szolgálná ki készségesen a népakaratot! Orbán Viktor a Liberális Internacionálé nemrég még alelnöke boldogan libernyákozik, ha már erre van igény, nem olyan ember ő, hogy bármit is megtagad a népétől, FELTÉVE, hogy nem kerül pénzébe. Miközben a tömeghangulatnak megfelelően napról napra szülte újjá a bolsevizmust. Megszerezte a TV-t, a Kossuth rádiót, a nyomtatott sajtó 90 százalékát, befalta mint kisgömböc a parlamentet, az alkotmánybíróságot, ő lett a Köztársasági elnök (tudom, tudom nem ő csak a cselédje), az összes fegyveres testület is ő lett, aki meg nem ő, az a családja. Különbözik ez bármiben is a leváltott "kommunizmus"-tól ? ( azért a rend kedvéért, Magyarországon sose volt kommunizmus)   Alig. A korlátlan hatalom egyetlen pártvezető kezében van, rendszere kicsit sem demokratikus, nem liberális, nem is kapitalista, mert a nagy állami pénzek megszerzéséből kiiktatta a versenyt, a rendszer neve bolsevizmus, mely feudalizmussal van nyakon öntve és azzal, hogy erősen húz az orosz mintára, ami meg Putyin alatt folyamatosan fasizálódik, ilyen jelleggel is bír. Annyival rosszabb Kádárnál, hogy most aki nincs velünk az ellenünk van! Már annyi sincs, mint Horn Gyula alatt, hogy az ellenzék bemegy a Nap TV-be és ott elvitatkozgat a kínpadon valakivel a kormányoldalon... jól kinéznénk ha ilyet lehetne! Az állami filmgyártás az Elqrtuk szintű, mint Rákosi alatt a "Dalolva szép az élet" a brigádmozgalomról, vagy a "Civil a pályán" az MHK mozgalomról, a "Felfelé a lejtőn" a munkahelyi lopásról vagy az "Állami áruház" az árufelhalmozó árdrágítókról. EZ a "jobboldali kultúrfölény". Hol lehetne ma egy olyan rendszerfeszegető filmet megcsinálni, mint Bacsó Péter  "Kitörés"-e, vagy pláne "A tanú"-t?

Nem állunk valami jól. 40 éve mi voltunk a lágerben a legvidámabb barakk, azóta magunk ELÉ utasítottuk talán egy kivétellel az összes ex-szocialista országot, amik kivétel nélkül mind mögöttünk kullogtak. Mi az oka ennek? 

Az átlagszavazó válasza erre a kérdésre egyszerű, "a politikusok, a pártok, a miniszterelnök, a sajtó stb" szóval mindenki más ami nem ő. Mindig valaki MÁS. Pedighát a bűnös a "nép". Aki vevő a süket dumákra, aki elhiszi, hogy lehet munka nélkül jól élni, aki hisz abban, hogy csak világkiállítást, olimpiát, futball VB-t kell rendezni és máris munka nélkül  lehet vagyonosodni. Csak kell valami lottóötös. És ezért olyanra kell szavazni aki ezt megígéri.  Ahol a többség ostoba, ott eleve nem lehet ígérgetés nélkül választást nyerni. És persze osztogatás is kell. Minden választás előtt, pontosan kimérve a célcsoportokat. Most ez különösen sokba került, mert a 13. havi nyugdíj, az extra nyugdíjprémium és egyéb pénzszórások valami 1800 milliárdos államadósság növekedést generáltak, amit persze majd vissza kell fizetni. A pillanatnyi állampárt úgy viselkedik mintha nem lenne holnap, mert mindenáron hatalmon akar maradni, hogy elkerülje a bukás esetén a felelősségre vonást. De hát beérett a kormánypárt elültette vetemény, azzal, hogy egyfordulóssá tették a választást azért, hogy a töredezett ellenzékből soha senki ne veszélyeztesse második fordulós koalícióval a hatalmukat, most az első fordulóban indulnak koalícióban, lehet besz@rni Viktor!

Szóval eljutottam a vesszőparipámhoz, hogy nem a fejétől bűzlik a hal, hanem pont fordítva, a fej azért büdös, mert rohadt a test. Gyáva népnek nincs hazája, amilyen a mosdó olyan a törölköző, similis simili gaudet... és még számtalan aranymondás szól arról, hogy választásos rendszerben ha a többség igénytelen, együgyű, irigy, gyűlöletre hajlamos  és lusta, akkor demagógiával könnyedén uralható egy közösség. Ez a többség a minőséget kiveti magából, mert érzi, hogy megzavarja köreit, még a végén tőle is elvárnák, hogy ne legyen bunkó, na takarodjon ez a g€ci okostojás! Minden totális rendszer be tudja kanalazni a szárnyai alá alsószintű végrehajtónak, de minimum választónak tehát a hatalom megfizetett szolgájának a söpredéket. Ez az első szignifikáns csoport. Ezeknek hatalmas elégtételt jelent, hogy amint nyilas karszalagot, ÁVO-s bőrkabátot öltenek, fingathatják a náluk különb emberminőséget akik előtt korábban csak lehajtott fejjel jelenhettek meg. '89-ben költöztünk új társasházba, volt egy alkoholista tehertaxis a házban aki MDF jelvényt hordott és naponta bejárt a gyűléseikre. Úgy beszélt Antall Józsefről, hogy "a Jóska" és hogy rendszeresen beszélget vele. Mondjuk nem hiszem, de ő akkor is azt hitte, hogy akkor most ő az alakuló új hatalom. Pedig csak egy rakás sz@r volt. De a szavazók nagyrésze azt gondolja, és ebben tulajdonképpen igaza van, hogy MOST ő is részese a hatalomnak és ez jó érzés, hisz győztes lett, annyi vereség és megaláztatás után, függetlenül attól, hogy azokat főleg saját képességei hiányának köszönhette. Herman Wouk "Zendülés a Caine hadihajón"  c. könyvében van egy számomra emlékezetes párbeszéd. A nevekre nem emlékszem pontosan, vagy 50 éve olvastam a könyvet, de két tengerésztiszt beszélget, az egyik valami ilyet mond a másiknak: "Azt hiszed ha holnaptól az Egyesült Államokat a cipőpucolók dirigálnák, meg lennének hatódva a nagy tisztességtől? Frászt! Fel lennének háborodva, hogy mekkora igazságtalanság az, hogy eddig nem ők irányítottak!." Szóval az emberek szeretnek győztesek lenni, különösen, ha ezért nem kell semmit fáradniuk, ezért lelkesek a focidrukkerek, ha győz a csapatuk, a dicsőség rájuk is sugárzik. Ez egy meglehetősen jelentős választói csoport, ők dumával, tehát olcsón beterelhetők a karámba. 

A következő a szintén akaratgyenge megvásárolható réteg. Kizárólag azt nézi mit kap. Hogy neki ez mibe kerül, nem érti, nem is érdekli. Még aránylag értelmes emberek is vannak köztük, tegnap többé kevésbé ismerőseim Fb párbeszédét olvasgattam, az egyik győzködte a másikat, hogy mért szavaz a Fideszre, amikor lopnak, azt válaszolta "De legalább adnak is belőle". Nekik nincsenek erkölcsi megfontolásaik. "Mind lop" mondják, ami akár igaz is lehet, de NEM LEHET napirendre térni felette és a tolvajt ki kell venni a rendszerből és megbüntetni! NINCS ALKU! Minden baj a megalkuvással kezdődik, mert nem lehet tudni hol a vége. Aki ezt vallja, az egye meg azt a levest amibe csak egy kicsit pisálok bele! Mit számít az? Attól még  a leves élvezhető. Emberek szívesen tartanak ki elvek, vezérek mellett akkor is amikor már rég kiderült, hogy az elvek és a vezérek akár homlokegyenest  az ellenkezői korább önmaguknak, csak a változás lassan ment végbe, mindig csak egy kicsit és hát ők mindig azt mondták, hogy "na jó, ENNYI még belefér, végülis nem azért váltottunk, ugye azért ő még mindig a mi kutyánk kölyke stb ".... de erre még visszatérek.

A következő a rettegő. Pláne ha van rá oka. Gyenge, szegény, mindig azt nézi hol csap le rá a végzet. Fenyegetéssel terelhető. Retteg, hogy megdugják kirabolják a migránsok, nem kap közmunkát, segélyt, fillérekkel megvásárolhatja a hatalom a szavazatát. Korábban elég volt ez a tömeg a választás megnyeréséhez, a Fidesznek nagy foghúzás volt az, hogy jelentős ellopható pénzekről kellett lemondania, hogy a korábbi 3 kg krumpli helyett nyugdíjprémiumot, 13. havi nyugdíjat kellett beáldozni ennek a rétegnek a fogyatkozását megakadályozandó, reménybeli megvesztegetéséhez.  

Most jönnek a nehézfiúk. Ők a rendszer haszonélvezői. Emberek akiknek cége, egzisztenciája, gyakran egész retyerutyája nem létezne ha a rendszer nem lenne az ami. Övék minden állami megrendelés fő vagy alvállalkozóként, az egész utca csak NER lovagként tiszteli őket a hátuk mögött, de szembe nyalni kell, mert ugrik a megrendelés. SOSE fognak másra szavazni, mint akitől a tápot kapják. Ide tartoznak természetesen az állampárt politikusai is. Mind parlamenti, mind önkormányzati szinten. Ők aztán tényleg családostul (és ajaj mekkora az a család, még a műkörmöse barátnőjének  a barátja is ezen a csecsen lóg) a vezér feltétlen szavazói, szóval ne tessék azt hinni, hogy csak a 133 "bátor" mameluk a parlamentben, ez egy masszív ezres nagyságrendű csoport, ebből nincs nemhogy kilógás, de még kibeszélés sem.

Legvégére hagytam kedvenceimet az állhatatosakat. Nekem ők fájnak a legjobban. Mert barátaim, volt kollégáim, sporttársaim, vagy csak egykori szimpatikus ismerőseim is vannak köztük, családtagjaim szerencsére nem. Azért lett olyan a személyes kapcsolatom velük mert valamikor összekötött velük a kölcsönös szimpátia, vagy csak a munkahely, a sors, az élet. Egy se rossz ember, ha azok lennének nem kerültek volna korábban közel hozzám. De sajnos baj van a gondolkodásukkal. Ők a hűséget, ami elvileg erény nem elvekhez, értékekhez gondolják fontosnak, hanem emberekhez. Tehát ha ők eldöntötték, hogy ők jobboldaliak, akkor a vezért a pokolba is követik. Akkor is, ha a vezér időközben 180 fokos fordulattal távolodott el az akkori hitvallásától amikor beleszerettek. Ha a haza megmentője a haza árulójává vált ők akkor is állhatatosan követik. Közös bennük, hogy őket, vagy felmenőiket valami súlyos igazságtalanság ért valaha az akkori "baloldal" részéről. Elvették a kulákbirtokot, a boltot, a gyárat, a műhelyt, a családot kitelepítették, osztályidegen voltuk miatt nem tanulhattak tovább, ezernyi bűn amit Rákosi alatt elkövettek ellenük a "kommunisták" és ezt soha nem bocsájtják meg és amíg élnek ellene szavaznak....minek is? A kommunizmusnak? Hol van az már? A kommunistáknak? Hol vannak már azok? Valakiknek akikről úgy gondolják, hogy eszmei jogutódaik a bűnösöknek. Hűségesek ahhoz aki valaha kijelentette hogy ő "jobboldali", még ha balról is indult, jött középre, liberálisból lett megélhetési jobboldali. Jobbhíján kötődnek most épp Orbánhoz, még ha MIÉP-ről is indultak, lettek Jobbikosok, most meg épp Fideszesek, vagy Mihazánkosok, de a patás ördögre is leszavaznak, ha nemzeti színűre festi magát, mert dögöljön meg mindenki akire azt mondja a bolsevik Orbán Viktor, hogy baloldali. Mert Orbán akkor is  a mi kutyánk kölyke. És ha nem is baloldali, mint a keresztény konzervatív jobboldali Márki-Zay Péter, akkor biztos a baloldali  (nagytőkés kapitalista ) Gyurcsány Ferenc embere, aki olyan fondorlatos, hogy képes volt a saját feleségét megveretni vele az előválasztáson, hogy a bábját juttassa be vezérnek.

Ki gondol itt már értékekre? Szabadság, becsület, igazság, tisztesség, mind relativizálható fogalmak, és ha a szükség úgy kívánja "meghághatók". mert a cél szentesíti az eszközt. Ha az eszme úgy kívánja szabad bűnöket is elkövetni. Nincs ennél nagyobb gazság! Mert lehet az igazságot hajlítgatni, unortodox félázsiai módszereket alkalmazni, de MINDIG ez okozza még akár nemes eszmék bukását is. Mert ha elviseljük, sőt támogatjuk a becstelenséget valamilyen képzeletbeli nemes cél érdekében, mindig a cél  lesz a vesztes. Oda jutunk mint a népboldogító kommunista eszme, ahogy Jevfroszinyija Antonovna Kersznovszkaja fogalmazza meg a torz rendszert a  "Mennyit ér egy ember" című könyvében  "A szovjet ember mintaképe a diadalmas söpredék". ....." A rendszer három pillére a félelem, az árulás és a szolgalelkűség".

Csak egy példa a végére. Ha egy hatalom olyan egyoldalúvá teszi a tömegtájékoztatást, hogy a minden adófizető által fenntartott köz-TV-ben 4 év alatt csak egyszer engedi megszólalni az ellenzék vezérét, mindössze 5 percig, szigorúan egy senki által nem nézett időszakban, miközben ő meg 4 évig bármikor megszólalhat ugyanott, valamint a választási kampánybeszédét meg egy nap teljes terjedelmében hatszor adja le ugyanaz a csatorna, akkor az a hatalom vegytisztán bolsevik. Márpedig SOHA TÖBBÉ bolsevizmust! Soha nem szabad megalkudni a bűnössel.

Szándékaim szerint ez az utolsó politikával foglalkozó írásom itt a vasárnapi választás előtt..... és remélem utána is. Persze soha nem lehet tudni mit hoz a jövő, de elég szilárd az eltökéltségem. Energiáim fogyatkoznak és komolyan gondolom Assisi Szent Ferenc imájának első énekét: " Uram, adj türelmet, hogy elviseljem azt, amin nem tudok változtatni / De adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amire képes vagyok, / És adj bölcsességet, hogy e kettő közt mindig különbséget tudjak tenni!" , hogy ideje abbahagynom, vagy legalábbis csökkentenem a karaván ugatását. Persze a harcot elsősorban magammal szemben kell majd vívjam, mert  egész életemben külön utakon jártam és nehezen simultam bele az általános megalkuvásba. Most se fogok, csak a felesleges pofázást szeretném abbahagyni. Ha túlvagyunk a választáson és győz a  jelenlegi feudálbolsevik állampárt, akkor bebizonyosodott, hogy reménytelen jobbulást erőltetni, cél a túlélés, a szituáció hasonló mint 50 éve, hogy mindenki beletörődve passzív rezisztenciában élte életét. Ha meg buknak, akkor nagy aggódás jön, hogy a győztesek mennyire lesznek alkalmasak, és szerencsések, mert a helyzetük a lehető legnehezebb lesz egy szakadék felé irányított gazdasággal, szétlopott államkasszával, kedvezőtlen világpolitikai helyzetben, rengeteg, a közigazgatásba lehorgonyzott Fidesz-KDNP taposóaknával. Egyik esetben se gondolom, hogy olyan lesz a helyzet amihez csekély tudásommal könnyen és pláne eredményesen tudnék hozzászólni, BÁR (remélem nem lesz rá szükség) ha az esetleges győztes ellenzék ugyanazt  a becstelenséget folytatná mint a jelenlegi állampárt, akkor azt se fogom szó nélkül hagyni. Mert nem az "oldaliság" ami számít, hanem csakis a szabadság, a becsület és az igazság. Bizony ez még az "Isten-Haza-Család" -ot is felülírja. Mert míg az előzőben az utóbbi három is benne van, utóbbiban nincs, gondoljunk csak arra, hogy  mennyi becstelenséget és igazságtalanságot követtek el az utóbbi jegyében!

Na ezen hosszas bevezető után nagyot ugrok vissza időben, egészen a "létező szocializmus"-ig. Nem tudom pontosan mi volt általában másoknak a baja azzal a rendszerrel, azt tudom NEKEM az, hogy se szabad, se becsületes, se igazságos nem volt. Nagyjából csak azt szabadott ami kötelező volt, becstelenek élveztek hatalmi pozíciójuk okán előnyöket és nem volt jogállam. A nagy tömegeknek viszont megfelelt, mert mégiscsak mi voltunk a szocialista tábor legvidámabb barakkja, mindenkinek volt állása amiben nem kellett magát különösebben megerőltetnie, még pofázni is lehetett a vége felé veszélytelenül, Kádár vallotta, hogy "aki nincs ellenünk az velünk van", szóval aki nem nagyon ugrált azt békén hagyták élni. Kádár mindenki fazekába beletette vasárnaponként a tyúkot és hagyta lopni a gyárból, a TSZ-ből, ez volt a társadalmi konszenzus alapja. Aki persze tovább látott a fazekánál, annak nem tetszett a rendszer, ezek kezdtek mozgolódni. megjelentek a szamizdatok (https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Szamizdat   pl Beszélő ), bizonyos újságok ( Élet és Irodalom, Mozgó Világ ) elkezdtek korábban megengedhetetlen dolgokról írni, ezért aztán kirúgták pl. a Mozgó Világ éléről Kulin Ferenc főszerkesztőt, ami felbolygatta azt az igazából szűk értelmiségi kört ami a rendszerváltás magja lett. Megalakultak ellenzéki (akkor még ez a kifejezés nem létezett, "másként gondolkodóknak" nevezték őket) csoportok, MDF Szabad Kezdeményezések Hálózata ( a későbbi SZDSZ), meg ifjúsági tagozatuk a Fiatal demokraták Szövetsége. Szóval elindult a rendszer erjedése, DE tömegbázisról szó se volt, igazából a tömegeket akkor is (ahogy 1000 éve, beleértve a mát is) leginkább a biztos megélhetéssel kecsegtető jobbágyi életmodell érdekelte. De általános volt valamiért az a tévhit (bevallom magam is hittem benne) , hogy ha van bajunk, akkor az kizárólag az, hogy szovjet uralom alatt élünk egy ránk kényszerített rendszerben (ez eddig igaz), aminek ha vége lenne akkor mi tehetséges nemzet "megmutatnánk a világnak" hogy mire vagyunk képesek (még ez is igaz, 33 év alatt "megmutattuk" csak én nem egészen erre számítottam) utolérnénk még Ausztriát is. És akkor ezt elkezdték tömegek hinni, hogy csak seggbe kell rúgni a "kommunistákat" és mi is ugyanúgy fogunk élni mint a labancok. Miután a Szovjetunióban megjelent Gorbacsov és az ő Peresztrojkája, lett pluralizmus és CocaCola, meg Trapper farmer, ami majdnem olyan volt mint a Lewis. Hurrá!

Emlékezetes könyv vágott SZERINTEM nagy léket a rendszer jegébe, pedig valójában egy vékonyka füzetecske volt Bokor Imre ezredestől a Kiskirályok Mundérban,  mely lerántotta a leplet arról amit amúgy mindenki tudott, hogy milyen korrupt a Magyar Néphadsereg legfelső vezetése. Bár a szerzőt sürgősen nyugdíjazták, de ahhoz képest, hogy tucat évvel korábban ki is végezték volna, ez a rendszer puhulásának jele volt. Szóval vérszemet kaptunk "mi rendszerváltók" értelmiség, és munkás-paraszt, pedig akkor már javában GMK-zott, meg háztájizott, meg TSZ melléküzemágazott és valóban elkezdett "jobban élni" mindenki akiben volt ehhez tehetség és tettvágy.

Kis szünet.  https://fb.watch/c2AUHgHCiy/

Megyek a hajóra hibát keresni, nem indul az édesvíz szivattyú, meg kéményt is kell kormozzak, lehet, csak holnap folytatom.

Élet és halál felett kellett sorozatban döntenem.  A WC papír gurigákba ültetett paradicsom magok elkezdték kinőni a gurigákat, így aztán a bölcsből átültettem a legnagyobbakat tejfölöspohár óvodába. De a magokat amikor ültettem egy gurigába nem egy magot ültettem, hanem kettőt-hármat, néha ötöt, ahogy sikerült az összetapadt aprócska magokkal. Most el kellett döntsem hányat hagyok meg. Ha az egyik nagyon vánnyadt, a másik meg erős, könnyű a döntés, az erős a túlélő. De ha egyformák? Amelyiknek pechje van meghal. Vagy meghagyom mindkettőt, néha hármat és elhalasztom a döntést. Esetleg kiültetem midet aztán öljék egymást! Gondoljátok Isten másképp csinálja az emberrel?

Fenébe, megbetegedtünk. J kezdte tegnapelőtt, hányás, hidegrázás, hasmenés, én folytattam tegnap általános levertséggel és  kifejezetten influenzaszerű tagfájdalmakkal. De azt hiszem átment rajtam, 37,2-ig ment fel a testhőmérsékletem és mára már csak némi fáradtság maradt belőle. J lassabban gyógyul, de ő is sokkal jobban lett mára, már tud valami keveset enni. Azt hiszem van valami aktuális vírus ami nem a Covid, azt kaphattuk be.

Ma ezt raktam ki a Fb-ra. Kedves barátaim. Ismerőseim, kedveltjeim és kedveletlenjeim. Minden hétre esik néhány jelölés, meghívás különféle csoportokba, amiknek a profilja elméletileg érdekel is, de így is túl sok időt töltök a neten, ELÉG VOLT. Ne vegye senki barátságtalanságnak, de nem lépek be sehová, se tagnak, se kedvelőnek, se odafigyelőnek... SOK EZ MÁR nekem így is, sőt éppenhogy elkezdek "leépíteni". Még tervezem az aktivitást a választásig, tehát ezen a héten. Aztán FÜGGETLENÜL a választás BÁRMILYEN eredményétől, erősen szándékozom csökkenteni az aktív részvételemet az internetes kommunikációs világban és ismét megpróbálok "normális" emberi életet élni ehelyett a felzaklatott helyett. Azokat az ismerősöket, akiknél tapasztaltam, hogy teljesen hiábavaló bármilyen épeszű érvelés ostoba politikai hitükkel, betanult és mantrázott szlogenjeikkel, szemellenzős, a tényeket figyelmen kívül hagyó szándékos csúsztatásaikkal szemben, sőt időnként pimasz hazugságokkal támadnak a hátam mögött, már elkezdtem a listáról törölni, ne csodálkozzanak, hogy se rám írni, se tőlem bármit kapni nem lesznek képesek. Legyen nekik könnyű a földi élet, én több szót és energiát rájuk nem vesztegetek, mert a sajátjaim is fogyatkoznak. A blog ( https://amapola.blog.hu/ ) lesz persze tovább is, de a főcsapás iránya az emlékek feldolgozása lesz, akit érdekel érdekel, akit nem, azt nem, a cél, hogy ne járjanak a hátramaradottaim úgy mint én a szüleimmel, hogy igazából akkor akartam volna kérdezni tőlük a "hogy is volt az amikor" kezdetű mondatokkal amikor már nem éltek.

Még megköpöm a markom és egyszer utoljára írok egy választási elemzést, szándékaim szerint talán holnap vagy holnapután, aztán befejeztem..... HACSAK nem történik valami extra. De ezt így nem akarom folytatni, mert a borsó falra hányásából, a karaván ugatásából PONT elegem van. Ráadásul bármi is lesz a választás eredménye, azt egészen biztos, hogy felesleges 3.-a után többé leírnom, hogy 

Botrányba fulladt a tiroli rétes. 

De csak sorjában. Az úgy kezdődött, hogy J tegnap volt 70 éves. A rétes egyszer nagyon ízlett neki amikor SJ-éknél voltam látogatóba és hoztam belőle, azt mondta kell a receptje, mert ő is akar csinálni. Na lett recept, de persze nem csinált, mert.....mert nem...MAJD. Na mondom megköpöm a markom, megsütöm szülinapjára. Persze nem olyan egyszerű. NEM AZÉRT mert olyan hülye vagyok hozzá (persze az is), de az nem úgy van, hogy kimegyek a konyhába és  elkezdek főzni. Mert ott áll mellettem és "NEM AZZAL!....  NE ÚGY!...NE ABBÓL!!.....NE ABBA!!!.... MÉG NEM, MAJD!.... JAJÍSTENEM HOGY FOGOD!!!! Amikor már cafatokban vannak az idegeim, feladom. Végülis igazából csak a gyúrás meg a habverés marad igazán rám, de az is sok kritikával. Viszont semmi se stimmel. A tészta túl lágy, alighanem túlkelt, a töltelék meg kétszer ennyi tésztához is elég lenne, pedig minden a kapott recept szerint lett bemérve, nem fér bele a kinyújtott lepényekbe. Azok amúgyis olyan lágyak lettek, hogy szinte folynak, megfogni nem lehet, a szokásos rétes-sütőfólia hengergetéssel is csak nagyjából ér össze a két széle, de amint elveszem a fóliát máris mászik széjjel. Utólag persze jönnek az okosságok, "a cukrot előtte el kellett volna keverni a tojássárgájával", meg ilyenek, de sajnos amihez nincs kapcsolási rajzom, legyen az halbelezés vagy gyümölcsfa metszés, az nekem nem megy. Na mindegy, nem lett tiroli rétes, lett tiroli lepény.

Viszont FINOM. A tészta habkönnyű, a sütés PONT jó, a töltelék ízletes, szóval ÉN meg vagyok elégedve vele.

Két napja megmetszettem az egyik almafát. Ezzel is úgy vagyok mint a rabbi növendék, ELMÉLETILEG tudom hogy kell. Ugye amikor azt mormolja maga elé "nem értem... nem értem" az öreg tanító rászól: "Kérdezz fiam és én majd megmagyarázom!"... "Nem jó rabbi.....MAGYARÁZNI én is tudom, de NEM ÉRTEM!!!". Szóval tudom, hogy a fa lombjának levegősnek kell lennie, hogy a befelé törő, keresztbe menő ágakat ki kell metszeni, hogy a felnyurgult magasba törő seprűsen besűrűsödött ágakat ki kell ritkítani és visszametszeni néhány rügyre.De amikor ott állok a több év alatt elvadult fa alatt, csak vakarom a fejem. Ráadásul jön J és elkezd tanácsokat osztogatni. NE ÚGY, NE OTT, NE AZT STB" Itt most szigorú voltam elzavartam, a kert azért mégse konyha. Nem mondom, hogy meg voltam magammal elégedve, de a nap végén egy halom levágott ág volt a fa alatt, szóval megtettem ami tőlem telt. J azt mondta a másik fához nem nyúlhatok, azt majd ő. Csak azt nem tudom mikor, mert már jönnek a bimbók. De nekem nem sok bíztatás kell, hogy valamit abbahagyjak amit egyébként is utálok csinálni. Hogy ebben az életemben már se cukrász, se kertész nem lesz belőlem az tuti.

Ma a Délpesti Szennyvíztisztító nyílt napján jártam. Korábban mindent elolvastam arról, hogy miért is van az, hogy az RSD, amin a hajóval állok a ház előtt és amiben nyaranta úszkálunk, időnként kommunális szennyvízzel szennyezett, és a szennyezés forrása ez a bizonyos szennyvíztisztító. Így hát semmi újat nem tudtam meg, de szerettem volna a saját szememmel is látni ezt a létesítményt, hogy hogy is működik. Elöljáróban, egy percig se gondoltam azt, hogy valami bűnös hanyagság okozza az időnkénti víz-szennyezést, olvasmányaimból pontosan tudtam az okot és azt is, hogy a megoldás egyáltalán nem egyszerű, bár korántsem lehetetlen, mindazonáltal messze meghaladja az objektum kezelőinek felelősségét, szóval határozottan nem csatlakozom a hülyék kórusához, akik mindenütt vagy trehányságot vagy pláne összeesküvést vizionálnak.

Akik nem mélyültek el a témában, azoknak röviden. A szennyvíztisztítás a durva szúréssel kezdődik, mind az üledéket, mind a hordalékot, mind az uszadékot több lépcsőben mechanikusan szűrik. Ezek különféle alakú és rácsfinomságú fix illetve mozgó, forgó szűrők, az így kiszűrt anyagot fajtánként elkülönítik, útépítőanyagtól a tüzelőanyagon át a komposztálásig szinte száz százalékig hasznosítják. A bejáratnál egy vitrinben láthatók voltak azok az extrának mondható tárgyak amiket az ember a legkevésbé gondol csatornában fellelhetőknek, a seregnyi mobiltelefontól különleges érméken át egészen a kispuskalőszerig. Ugyanitt láthattuk a hosszabb ideje próbaáztatott különféle ELVILEG lebomló popsitörlőkendőket, és azt is, hogy NEM bomlanak le, hanem igenis eltömnek mindent, (ahogy a pelenkák és intim betétek IS), de ezt magam is tapasztaltam a saját házi szennyvízátemelőm búbárszivattyújával is, amikor a járókerék beállt a törlőkendőtől, szóval számomra a dolog nem volt újdonság. (A Balabán szigeten nem gravitációs, hanem nyomott a szennyvízcsatorna, mert nincs hozzá elég esés, minden ingatlannak külön átemelője van, akik régen olvassák ezt a blogot, emlékezhetnek amikor vagy 8 éve építettem a rendszert.) A szennyvíz ezek után az előkezelő medencébe jut, ez a szokásos (mármint nekem aki nem az első ilyet látom) kör alakú műtárgy, a feneke kúpos, középről áramlik be a fenéken a víz, egy lassan forgó lapát tereli az anyagot, a víz gravitációs úton megszabadul az üledéktől, ez itt már igazából homok, mely lefolyik a legmélyebb pontra ahonnan kiszivattyúzzák egy szeparátorba, ahol megszabadul a víztől, marad a homok ami építőanyag. A víz megfelelő tartózkodás után a medence kerületén sorakozó bukógátakon át jut az üvegházak sekély medencéibe. Itt a fenéken lévő sűrített levegő buborékoltató szőnyeg oxigenizálja a vizet, mely minden öntisztulás alfája és ómegája, csak a természetes vizeinknél ez jóval rosszabb hatásfokkal zajlik mint itt a forszírozott levegőztetéssel. A medence felett lévő járható rácsszerkezetbe növényládák vannak függesztve, melyeknek gyökérzónája a vízbe ér, innen állandó táplálékot kapnak, az egész olyan mint az állat és növénykert trópusi télikertje. A lényeg, itt a víz biológiailag tisztul, mert a szervesanyag amit a vízzel magunkból és magunkról a szennyvízzel eltávolítunk a baktériumok számára éltető táplálék, ahogy a természetes vizek is ugyanígy tisztulnak, csak ott nagyobb a vízhozam és kisebb a szennyező anyag hányad. Amúgy nem kell nagyon rettegni a szennyvíztől, én aki gyakorlott házi duguláselhárító és átemelőszivattyúkarbantartó vagyok bizton állítom, hogy emberből mérgező anyag nem jön ki, a legfontosabb szempont pedig, hogy WC-be csak olyat szabad beleengedni amit az ember előtte megevett, akkor nagy baj nem lehet.

Nos miután a rengeteg bepumpált oxigéntől virulens bacik jól kiették a szervesanyagot a szennyvízből, a víz újabb kör alakú medencébe kerül, ahol utótisztul, itt már szemre kristálytiszta, de azért én nem innék belőle (bár aligha lenne tőle bajom, ha az embernek minden megártana ami tudtán kívül a táplálékon keresztül a szervezetébe kerül, sose szocializálódott volna dögevőből csúcsragadozóvá, hanem  már rég kipusztult volna). Ahogy az előülepítőben itt is a fenéken át távozik a még benne lévő szárazanyag, beleértve az elpusztult baktériumflórát, merthogy ők se élnek örökké, miután kidolgozták a hasznos életciklusukat, innen kiszivattyúzva préselve szárítódnak földnedves komposzttá fertőtlenítés után. A víz is fertőtlenítve van, korábban ezt klórozással végezték, de ez elég veszedelmes dolog, a klórgáz első világháborús harci gáz, manapság UV sugárzással végzik. Keletkezik nagymennyiségű biogáz a folyamat alatt, ezt gázmotorokkal hajtott generátorok villamos energiává alakítják, nemcsak a telep jelentős (számra nem emlékszem pontosan, de megawatt feletti) igényét kielégítve, de az ELMŰ hálózatba még vissza is táplálva. A lényeg, a szennyvíz nem "szemét" hanem nyersanyag, ami szinte teljesen hasznosul.

Namost a lényeg, mitől megy a sz@r mégis kedves RSD-nkbe? Ez a mennyiségeken múlik. Ha minden úgy menne ahogy kell, akkor nem menne bele egy csepp se. Körülbelül napi 50000 köbméter szennyvizet termel dél-Pest. Ez a telep 70000 m3/nap kapacitású, ami elégnek tűnik....DE.  Amikor az egészet méretezték még nem volt minden leaszfaltozva, betonozva, térkövezve és beépítve Budapesten, valamint fele annyian laktak bene. A lehulló csapadéknak a 85 %-át beszívta a talaj. A növények imádták, fák és bokrok nőttek mindenfelé, meg persze fű, meg gaz. Na de ez csúnya. A fák "szemetelnek", van pofájuk hullatni a lombjukat, a földes utakon nem lehet 10-40 %-al túllépni a megengedett sebességet, a parlagfüvet le kell(ene) kaszálni ami macerás, szóval BETON. Ettől a 85 % lement 60-ra vagy még kevesebbre. Ha jön egy hetes eső lesz napi 100000 m3 szennyvíz, amit ha ráengednének a tisztítóra, kimosná a Dunába a baktériumflórát a "víztisztító szakmunkásokat", az egész telep megszűnne működni, mert a baktériumok ugyan újratermelődnek, de az több hét, vagy akár hónap (a biológia egy bonyolult mátrix, gondoljunk csak arra, hogy itt például minden hőmérsékletfüggő és ez csak egy a sokból). Hosszas sírás után Tarlós István adott némi pénzt egy úgynevezett záportározóra, ennek az a feladata, hogy megfogja az esőhullámot, de, és erre voltam a legkíváncsibb, ez mindössze 7000 m3-es, most gondoljunk bele, ha a napi NORMÁL bejövő víz 50000 m3, akkor ehhez képest mennyi az a 7000? Segítek 14%. Hogy érezzük még jobban, egy másfél méter mély futballpálya alapterületű gödör. Ezt az egeret szülték a hegyek, emiatt megy a szennyvíz zivatarok esetén a Natura 2000 RSD-be, miközben a botlábú focistáknak sorra épülnek a száz záportározó költségbe kerülő stadionok, PEDIG ez is beton, vízépítésből is lehetne ugyanannyit lopni, és annak még haszna is lenne, például ha becsatornáznák az Alföldet nem lenne belőle sivatag 10 éven belül. De hát én csak egy tengerész vagyok, biztos nem értek hozzá.

Amúgy meglepett, hogy mennyi ember volt a bejáráson, azt hittem rajtam kívül legfeljebb ha pár tucat embert érdekel a dolog, de sokszázan voltunk olyan 10-20 fős csoportokban egy-egy vezetővel,

talán mégse olyan reménytelen a környezettudatosság az állampolgárokban, mert azért aki ide elzarándokolt, egész biztos, hogy minimum érdeklődő, ettől már csak egy lépés a "tevő". Kérdeztem volna még sokmindent a vezetőnktől, de sajnos a hangom hiányzott hozzá, pedig még a mikrofonos hangerősítő "tolmácskészüléket" is magamra akasztottam, de szabadtéren és gépházban az is kevés.

A telep megnyerően tiszta és rendezett,

indusztriálisan szép, mondjuk engem nem lepett meg, mert Vízügyes és Vegyterves múltam során volt tapasztalatom, de gondolom akik a "szennyvíz" szó hallatán valami koszfészekre gondoltak kellemesen csalódtak. Rám az igazi koszfészek kijövet a HÉV megállóban köszönt, országimázs formában

Ordas hazugságokat sunyi lopott pénzből terjesztő bolsevik propaganda, alig különbözik színvonalban attól amikor az iskolában Pistike kiírja krétával a falra, hogy "jozsi hüje". De hát ugye a "reálpolitika" alkalmazkodik a választói színvonalához.

Emlékeztek még a tavalyi nagy favágásra? Amikor vagy két héten keresztül fűrészeltem, aprítottam a szomszéd levágott nyárfa ágait?  ( https://amapola.blog.hu/2021/02/16/kedd_149   https://amapola.blog.hu/2021/02/18/csutortok_5779  https://amapola.blog.hu/2021/03/09/kedd_988  https://amapola.blog.hu/2021/02/24/szerda_849 ) Hát idáig tartott, csak a hűlt helye van.

Két köteget már a tavalyelőtti fabrikettből is behordtam a cserépkályha mellé, bár mind a hajón, mind a házban még az utolsó nyárfahasábok égnek a kályhában. A nyárfa nem a legideálisabb fűtőanyag, de hát ajándék fának ne nézd a fűtőértékét, így is kitartott  októbertől március közepéig, az öt és fél hónap, nem is rossz. Ez a maradék fabrikett alighanem elég lesz a maradék télre, sőt van ott még lent pár négyzetméter bontott tölgyfa parketta, úgy számolom a négy éves maradék bükkfa mögötte marad valamelyik eljövendő télre. Ha idén nem lesz valami "martalék" tüzelni való fa, például nem leszek képes kiemelni a Dunából az óriás rönköket, akkor sajnos vásárolni kell majd úgy három kaloda (olyan 30 mázsa) fát, ami alighanem horror áron lesz ahogy nézem az árát mindennek, nagyon meglódultak. Például ha két hete vettem volna a terménytelepen a madaraknak a napraforgómagot az etetőbe, akkor még 220 Ft volt kilója. De a múlt hét kedden már 350-ért adták, 7000-et hagytam ott a két vödör szotyoláért az 60 % áremelkedés, ennyit az 5-8 % várható éves inflációról.

Nem tudok másra tartósan gondolni mint a háborúra és nem azért mintha félnék, eszembe se jut, leéltem az életem, de az a borzalom, a mészárlás, a menekülés, emberek akik pont ugyanúgy éltek még két hete mint én, most meg ....ha szerencsések, itt várják, hogy legyen velük valami a bőröndjükön ücsörögve a Nyugatiban, Keletiben. Tegnap este néztem a Heti Napló-ban Benyó Ritát a Nyugati pályaudvarról. Általános panasz, hogy csak a civilek, meg a rendőrök foglalkoznak a menekültekkel, akik százával érkeznek ahogy a vonatok befutnak. SEHOL az állami jelenlét. A menekültek kezelése igazából nem civil feladat. OK adományok gyűjtése rendben, de a logisztika nem civil feladat, ezeket az embereket regisztrálni és az ellátásukat szervezni kellene. Általános probléma, hogy nincs rendes INGYEN WC, nincs hol tisztálkodni embereknek akik több napja úton vannak sanyargatott körülmények közt. Nincs ingyen parkoló a menekülteket tovább szállító civil segítők autóinak. Egy gyereket nincs hol átpelenkázni. HOL VAN MOST a nagypofájú mindig bölcsen nyilatkozó Bakondi György és az ő katasztrófavédelmi csúcsszervezete? Hogy nincs a parkolóban egy baszott nagy sátor, ahol lehetne egy rakás ágy ahol legalább ledőlhetnének a hosszú út alatt elcsigázott emberek, főleg nők és gyerekek, amiben lenne egy elfüggönyözött, rész zuhanyfülkékkel? Víz villany a CSM, Vízművek ELMŰ segítségével órák alatt megoldható lenne, csak hát ez nem pofázás, ami az egyetlen megoldása minden eddig felmerülő problémára a feudálbolsevofasiszta kormányzásnak. Az Orbán Viktor meghirdette "stratégiai nyugalom" igazából bénult bárgyú nézelődés kifelé a dagadt fejből, esetleg egy kis séta "sportos" öltözékben a testőrök gyűrűjében, elégedetten pózolva a szarrá üldözött sorosista civilek által összegyűjtött és logisztikázott adományhalmok közt.

 Nem szabad neveket, helységnevet mondanom, mert Ukrajnában hírzárlat van és az ottani magyarok meglehetősen meg vannak félemlítve. Amíg csak hallja az ember "nyelvtörvény" addig nem is érzi igazán, de amikor lát egy videót testvértelepülésünk iskolájából, ahol kizárólag ukrán feliratok vannak mindenütt, mert még a faliújságra is tilos kirakni bármit magyarul, miközben mindenki magyarul beszél, azért megérti miből is lett elegük az oroszoknak. Csakhát egy hatmilliós kisebbséget kicsit nehezebb fingatni mint 150000 magyart. Leírtam korábban mit gondolok a háborús bűnös Putyinról, szóval nem relatívizálni akarok.

Szomszédasszonyom Kárpátaljára ment egy kisbusznyi segélyszállítmánnyal, melyet városunk gyűjtött össze a testvértelepülésünk igényei szerint. Ez már a második fuvar volt és holnap megint visznek egyet. Korábbi üzenetében megrázó szavakkal ecsetelte a kinti állapotokat. Azon már túlvagyunk, hogy csak a kinti magyarok menekülnek. Ezt most én teszem hozzá, aki akart és volt hová mennie, elindult Magyarországra, de a hadrafogható korú férfiakat akik nem kettős állampolgárok, tehát nincs magyar útlevelük, az ukránok nem engedik ki az országból. ELVILEG érthető, csak hát ez "nem a mi háborúnk". A nacionalista Ukrajna vívja honvédő háborúját a nacionalista Oroszországgal. Ezért most a még békés keleti határra, Kárpátaljára érkeznek a  menekültek. Jólöltözött, jólszituált, oroszul beszélő kultúremberek, akiknek tegnap még munkahelyük, otthonuk, biztos egzisztenciájuk volt, ma szó szerint földönfutók, akiknek csak az maradt a javaikból, életük munkájából, amit magukon viselnek és egy kerekes bőröndben maguk után húznak. Van aki még a gyerekét se tudta felöltöztetni, csak felkapta a kiságyból és kiszaladt vele a házból, amit mögötte szétlőttek.

Na szóval szigorúan névtelenül idézem az üzenetét: "Kedveseim! Soha ne tapasztaljuk meg, azt amit itt làtok és megélek. Mindenkinek, aki hülyeségeket beszél, kötelező jelleggel itt kellene néhány napot dolgozni. Nem vagyok képes hazamenni, mert rengeteg a munka, csecsemők, kisgyermekek. Minden felsővezetés hazudik. Szemem láttára zajlanak a családi tragédiàk. Meglett férfiak sírva borulnak a nyakunkba, hogy nekik azt mondták a magyarok szarházi, szemetlàdàk. A nőket nem merték engedtek kiszállni a kocsiból mert azt mondták nekik, hogy a magyarok lelövik. Tegnap ez a család zokogva hozott nekünk virágot. Éjszaka átlagban 10-20 menekült érkezik, sokan egy napra, akinek már nincs háza, de nincs hová mennie több napra. A megérkezés tartózkodó magatartása mára szinte baráti. Kiveszik a kezemből a felmosót, jönnek segítenek. Mondjuk van három bunkó nő is, akik négy napja kiszolgáltatják magukat, tegnap az ukránok estek nekik, hogy mit képzelnek. Hát ennyi. Nagy ölelés. A XXX-i iskola, óvoda vezetői és munkatársaik megállás nélkül éjjel nappal talpon vannak. Nincsenek szavak arra, ahogy ezek az emberek helytállnak, egyetlen panasz szó nélkül. És még kedvességet is tudnak adni az érkezőknek." 

Mire számírott Putyin, amikor ebbe belevágott? Hogy kenyérrel és sóval fogják fogadni azok akiknek előtte szétlövi a fejük felett a tetőt? 1000 éve élnek egymás mellett és nem ismerik egymást. Az oroszoknak alighanem megvan az erejük hozzá, hogy lerombolják a nagyvárosokat, de hogy fogják birtokolni, pacifikálni azt a hatalmas országot? Ha eddig lehetett azt mondani hogy az ukránok "nem is egy külön nép, pláne nemzet" mostantól azzá kovácsolta őket az erőszak. Milyen motivált harcos lesz abból a férfiból, akinek megölték a családját? Nem tanultak Afganisztánból? Hogy fog Oroszország kimászni abból a gödörből, ami mélyebb mint a hidegháború idején volt, amiben elszigeteltebb lesz a világtól mint valaha volt, mert napról napra bizonyítja be emberhalálok százaival, ezreivel, hogy latorabb latorállam mint Brezsnyev idején volt? Hogy lesz ennek vége?

Kemény volt a tegnap, de délutánra kipucoltam a dzsumbujt a vízieszközeim környékéről.

Aztán ledőltem és azonnal elaludtam. Ami a képen balra látszik azt SP vágta le akkumulátoros sövényvágóval, szóval nem az én művem. De a legkeményebb feladat a vízből kiszedés volt, ennek nagyrészét is ő csinálta, nekem még ez a kicsi is elég volt. Azt hiszem ma egész nap pihenni fogok. Akarok írni is, mert lenne mit, de ahhoz is kell egy kis "erő", csak nem fizikai.

Hát nem voltam tegnap nagyon sikeres. Az a munka ami ha befagyott volna a Duna, a jégen egy délelőttös munka lett volna, az most komplett kínszenvedés. Abba is hagytam egy idő után a rövidtett pengéjű kaszával való manőverezést csónakból, még így is érzem, hogy túlerőltettem a derekam és úgy elfáradtam délutánra, hogy a kutyasétáltatási távot is levettem a felére, mert ellenállhatatlan vágyat éreztem rá, hogy a szinte tavaszias időben leheveredjek a szántóföldre pihenni, mert remegtek a lábaim a fáradságtól. Ha felmelegszik a víz, tehát majd nyáron, bemegyek gyalog a vízbe és a fenéken sétálva levagdalom a gyékényt ahol túlnötte magát.

A víz hozott egy nagy fatörzset, olyan bő 3 méteres darabot. Sajnos a túlpart lakói ha valami útban van, egyszerűen behajigálják a vízbe, az uralkodó szélirány meg mind áthozza hozzám. Ezzel  a nagy fával gondolom nem tudtak mit kezdeni, bedöntötték a Dunába "oszt jónapot". Ez már a második, van még egy belőle, csak az jobb helyen, nincs útban. Nem volt pofám hozzá, hogy visszahúzzam vízközépre aztán vigye a szél máshová, mondom megpróbálom kiszedni. Nagynehezen csónakkal elvonszoltam az Ervin sólyájáig, azt gondolva, hogy ott a végét kihúzom szárazra, és láncfűrésszel felszeletelem, aztán felvágom baltával kályhaajtó méretre, két hónapot simán kifűtök vele, legalább hasznosul. Na alaposan túlbecsültem az erőmet.

Ez a fadarabka többszáz kiló, csak kacagott rajta, amikor megpróbáltam emelgetni a végét. Ma kimentem, hogy elvontassam onnan a másik mellé, hogy ha E jön és le akarná tenni valamelyik csónakját ne legyen útban, de hideg szél fúj, semmi kedvem odafagyni, megvárom amíg kicsit melegebb lesz. Addig további terveket szövök, hogy mit csináljak vele.

10:00 Miközben az este elcsattant egérfogóban a diót pótolom ( nem fogtam semmit, vagy nem is volt egér csak magától elsült az érzékeny csapda, vagy az egér volt túl ügyes ) Örkény egypercesének utolsó sora motoszkál az agyamban: „Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné.” (szerintem a dió jobb csali)

Na megyek, talán kissé felmelegszik az idő (reggel -2°C volt), megpróbálok csónakból motoszkálni.

Talán "apátia" a megfelelő szó az állapotomra. Bár J azt mondja, egyszerűen csak megöregedtem. De én nem hiszek az ilyen hirtelen változásokban. Ősszel, pláne tavaly nyáron még tele voltam energiákkal. Most meg semmi kedvem semmihez. Nem tudok megbékélni ezzel az idegsérülés okozta nyaki hangszálbénulással, aminek csak a legszignifikánsabb jele a suttogássá torzult rekedteség, de sokkal rosszabbak az időnkénti légúti görcsrohamok, a váladékozás, és az ezzel járó gusztustalankodás. Erre a lelkiállapotra ez a borzalmas háború még csak "rátett egy lapáttal". Ami viszont jó, hogy tegnapelőtt voltam teljes labor kontrollon és szinte minden paraméterem bent van a "tól-ig"-ban, egy kivétellel, az össz-koleszterinem kicsit magas, 7,2 volt, de ez se lehet olyan nagy baj, mert a HDL, meg az LDL már normális volt, szóval lehet ha egy nappal előbb vagy később van a mérés már ezzel sincs gond.

Ma megpróbáltam magamról lerázni ezt az undorító enerváltságot, végülis a tavaszi fáradtság is lehet ok, de én tudom, hogy minimum négy öt oka is lehet és egyáltalán nem biztos, hogy közte van az amire egyáltalában gyanakszom. Szóval miután az idő is elég szép volt, nekiálltam a külső munkáknak. Először is a stég mellett álló 470-es behorpadt ponyvájából távolítottam el a száz liternél is több vizet, a ponyvát aládeszkáztam, hogy ne forduljon elő többet a csapadékvíz gyűjtés. Nem volt könnyű, a hajót körbenőtte a gyékény, amit, miután ezen a télen nem fagyott be a Duna rendesen nem tudtam levágni, holnap valamit trükközök csónakból. Nekiálltam az egyik almafa szabályozásának, de hamar elfáradtam, nem is erőltetem, a hosszas lustálkodás után lassan akarok belelendülni a fizikai megterhelésbe. 

Hosszú volt a téli tespedés, megpróbálom magam felrázni. Egy ideje elkezdtem nézni egy tökéletesen idióta TV sorozatot, a címe "Hotel Margaret". Annak, hogy nézni kezdtem egyetlen oka van, kedvenc balatoni kikötőmben játszódik a tihanyi "Berbank"-ban. Sajnos a sorozat nézhetelen, a sztori bugyuta és logikátlan, a szereplők minden tehetségüket latbavetve próbálnak megbirkózni azzal, hogy valamiféle vígjátéki késztetésből idiótákat kell alakítaniuk. Egyetlen sorozat volt a "Vészhelyzet", amit szerettem, de hát ott minden epizód egy mini dráma volt, kidolgozott, hihető történettel, kifogástalan színészi játékkal. Ez a "berbankos" meg alulmúl minden lehetségeset, egy luk a gödörben, ha lehet még a "Drága örökösök"-et  is, pedig abból is átaludtam pár részt mielőtt felhagytam vele. Na így tettem most ezzel is, kedvenc kikötő ide vagy oda.

Sajnos hogy most hogy hívják éppen, fogalmam sincs énnekem ez a neve örökre, mert amikor 50 éve elkezdtem vitorlázni még a "Beruházási Bank" egyesület kikötője volt, ahol mindig barátságos fogadtatásra talált mindenki aki a vihar elől bemenekült, vagy csak egy éjszakára megállt aludni. Hogy most kié a hely nem tudom, de a lányszobor kezében zászlócskával ugyanott áll a spiccen mint amikor 40 éve kikötöttem a  lábához a vendéghelyre, gondolom a természetvédelmi terület miatt irtatlan szúnyogok ugyanúgy véresre csípnek mindenkit aki elfelejti a szúnyoghálót felrakni éjszakára a hajójára, szóval vannak dolgok amik valószínűleg nem változnak, csak a Barát Stefi aligha fogad már baráti öleléssel minden betérő vitorlázót, mint annakidején amikor, ma már hihetetlen, de  mindenki ismert mindenkit aki versenyzett, de még a közeledő hajót is messziről megismertük a sziluettjéről, mert olyan kevesen voltunk. 

Szinte minden más gondolatomat elsöpörte a háború. Azért mondom, hogy "szinte", mert beteg a gyerekem és egyedül van és idegen országban. Nem Covid, de magas láz és gyengeség. És nem tudok rajta segíteni.

Putyin elindított egy háborút. Egy független ország ellen és bármit mond ez akkor is agresszió. Nézem a HÍR TV-t Gajdics Ottó relativizál. Még Gyurcsány is szóba kerül ( naná, majd pont ő nem), meg Kuba és a Hruscsov-i Szovjetunió, Kenedi amerikai elnök idejében az atomrakéta-válság kapcsán. Szóval egy virtigli "jobboldali", a kommunista Szovjetunió viselkedésével mentegeti most Putyin agresszióját. 

Csak hogy felfogjuk mit indított el tegnap Владимир Владимирович Путин.... ma kaptam messengeren egy videót. lementettem és megpróbáltam a Fb-on megosztani, egy perc se telt belé és letiltottak, valamint megfenyegettek, hogy ha mégegyszer akkor végleg. Mondjuk engem előbb-utóbb mindenhonnan klitanak, de ez az első, hogy igazából egyetértek vele. A tartalom TÉNYLEG FELKAVARÓ, ELBORZASZTÓ. Ez is volt vele a szándékom, de nem öncélú, hanem oktató jellegű. Hogy ha valaki még nem érezné, akkor lássa a saját szemével, hogy ez nem videojáték. Ez HÁBORÚ. Öldöklés és embertelen. Valamelyik olvasmányélményemből rémlik fel. "A háború mindannyiunkat szörnyeteggé tesz." Miután nem akarok mégegyszer bajba kerülni, csak elmesélem. 

Egy Lada Niva csomagtartójából lábuknál fogva holttesteket húzgálnak ki a földre. Katonák. A szöveget nem értem, bár nyolc évig tanítottak nekem orosz nyelvet. De elküldtem valakinek aki érti az egészet és megírta, hogy a véres  hullák ukrán katonának beöltözött oroszok. Térdelő orosz katonákat hallgatnak ki elég durván. Érezni a félelmet és a nyomást. Aztán megint a hullák. Fiatal szép arcú katona... csak a bal szemétől fölfelé hiányzik a koponyatető, pár bőrcafat, mellette a kifolyt agyvelő.

A HÍR TV-ben egymást túllicitálva viccelődtek a "Térjünk a lényegre" műsor résztvevői a hülye  USA-n, hogy bemondták, hogy melyik nap fogja megtámadni Oroszország Ukrajnát. Kvázi a világ bohócának állították be, hogy másnap se, meg harmadnap se. Hogy épeszű ember nem gondolhatja komolyan csak ugye a hülye "baloldali", "liberális". Hát tényleg, lehet négy napot is tévedtek ezek a buta usákok a támadási időpontjában. És a második nap már Kijevet támadják. Nézem a TV-t egy harckocsi hirtelen irányt vált valahol Kijev egyik széles főútvonalán és legázol egy vele szemben közlekedő személyautót. 

Most a TV képernyő elől jövök, különféle csatornákon okoskodnak elemzők és politikusok. Miközben ezresével vonulnak a határállomások felé emberek, akiknek annyi maradt az előző életükből, amennyit egy hátizsákban, meg egy kerekes bőröndben magukkal tudnak hozni Magyarországra. A semmibe, ahol nem tudják hol fogják álomra hajtani a fejüket. Te tetted ezt Владимир Владимирович Путин

Hát... szégyenszemre bolti paradicsommagokat kellett elültetni. Többfélét is, például ilyet.

Sehol nem találom az eltett tavalyi magokat. Sebaj...bár kicsit aggódom, hogy ezek a, zacskóikon lévő fényképeken remekül mutató termések a valóságban milyenek lesznek és mennyire lesznek ízletesek, de még az is lehet finomabbak lesznek az eddigieknél. Végülis kapnak napot, vizet, trágyázott termőföldet csak meghálálják.  Gyakran előfordul, hogy amit az ember elsőre balszerencsének gondol (mint most azt hogy nincs meg a vetőmag), később szerencsének bizonyul, soha nem lehet tudni mi lesz a végén, sőt azt se, hogy hol a "vége". Egyébként meg csak meglesznek azok a magok egyszer, azonkívül miután a termés kétharmadrésze lehullik és természetes úton kikelnek belőle a magok, nincs elveszve örökre a bevált fajta, csak később fog kihajtani és beérni mint a télikerben palántázott és május elején kiültetett.

Két napja Budapesten voltam, amit általában utálok. Mármint odamenni. Egyrészt mert eleve utálok kimozdulni. Bárhová. Itt szeretek lenni a világ közepén... vagy legalábbis az ÉN világom közepén és azt akarom, hogy minden nap pontosan olyan legyen mint az előző. Másrészt a "pestremenés" általában eleve valami utálatos dolog miatt van, rendőrségre idéznek (még ha nem is vádlottként, akkor is), valami hatóság fingat éppen, vásárolni muszáj valamit ami nem megy csomagküldővel (utálok vásárolni, ha egymásután három boltba be kell menjek már "idegbe vagyok", nem tudom a nők mit zabálnak rajta, kis feleségem időnként akar nekem venni valami ruhafélét, kézzel lábbal tiltakozom, egy szakasz katonaszökevényt tudnék beöltöztetni civilbe annyi a göncöm, 50 évig is élhetnék még mire elhordom az összeset), temetésre kell menni, szóval csupa "nemszeretem" dolog, de legalább most az egyszer nem ilyenről volt szó. Említettem a két kölcsönkapott könyvet orosz szerzőktől, na azokat vittem vissza Sefcsik Józsi barátomnak.  Hozzá legalább szívesen mentem. Józsi keramikus, specialitása a nagy méret, tehát akkora kemencéje is van, amibe embernagyságú alkotás is belefér. Ez egyrészt előny, másrészt hátrány, mert pár éve leszerződött egy ehhez mért többmilliós sorozat munkára, amire felvett bankkölcsönt, elkészítette, leszállította, csak épp nem fizették ki, erre majdnem ráment a háza, otthona műhelye, egzisztenciája. Én nem is tudom hogy éltem volna túl, szerencsére ő nálam keményebb legény, ha nem is könnyen és sebek nélkül, de átvészelte. 

A rövid körbenézés alatt rengeteget tanultam, hogy ezt (is) egy életen át kell tanulni, mert az, hogy az anyag hogy dolgozik, száradás közben hogy zsugorodik, hogy reped, égetés közben hogy gázosodik ( ha elszúrod az anyagválasztást, akár az egész kemencét kidobhatod) a kemencében hogy tapad, melyik máz hogy színeződik az valami varázslat. És ha nem találod ki előre, he nem próbálod ki, ha hiányzik az előrelátás, ha korábban nem dokumentáltad magadnak, hogy el ne felejtsed, "mikor mit hogyan",  akkor nagyot lehet hibázni. És ha nagy a termék akkor a kár is nagy, ezek nem apró biz-bazok ahol pár dekányi anyag és energia (emberi, villamos, gáz) megy kárba.

Józsival érdemes beszélgetni, egészfalakat beborító könytárszobája láttán Moldova egyik sora jutott az eszembe, "Nem mindegy, hogy ha a gyerek otthon nekidől a szekrénynek, egy befőtt esik a fejére, vagy egy Dante-kötet!" (most is hoztam tőle két könyvet) Szerintem az olvasottság sokat számít, manapság illik lebecsülni a lexikális tudást, de régi elméletem, hogy a legfontosabb tudás a kérdezni tudás, aki már egy jó kérdést meg tud fogalmazni az már tud "valamit", a hülye hiába "gugliz", mert  amit talál azzal csak a tudatlanságát erősíti, hiszen igazából ahhoz keres megerősítést. És a  tudást csakis olvasás árán lehet megszerezni. Mert az olvasás megmozgatja az elmét, míg a mozgókép ellustítja a fantáziát. Klári a felesége finom tiroli rétessel kínált, még soha nem ettem ilyet, kaptam tőle hazahozni is, J kéri a receptet mert neki is nagyon ízlett.

Visszafelé eleredt az eső, de miközben a villamost vártam még jobban megvidámodtam ennek az óriásplakátnak a láttán. 

Ha már az adómat milliószor ennyire költötte el "kormánytájékoztatás" címén a bolsevofeudálfasiszta állam, akkor abból a kevésből amit én is adakoztam a pillanatnyi ellenzéknek legalább erre futotta.

TE ADTÁL MÁR?

Egyébként akinek csak egy napos erkélye van, már annak is érdemes paradicsomot ültetni, ha máshova nem, pár cserépbe, mert nagyon hálás növény, különösen ha annyira szereti mint én, miközben a szupermarketekben kapható paradicsomnak (kivéve talán a cocktail fajtákat) továbbra sincs íze. De még ha ez nem is mindig igaz, akkor is teljesen más íze van annak amit a teljes beérés után, étkezés előtt öt perccel szedsz le a száráról. https://www.google.com/search?q=cserepes+paradicsom&tbm=isch&ved=2ahUKEwjExKKa0ZX2AhUOiVwKHbt8AIIQ2-cCegQIABAA&oq=cserepes+paradicsom&gs_lcp=CgNpbWcQDFAAWABgAGgAcAB4AIABAIgBAJIBAJgBAKoBC2d3cy13aXotaW1n&sclient=img&ei=zA4WYsSuAY6S8gK7-YGQCA&rlz=1C1GCEA_enHU915HU915

A kedvenc hely.

Az ember melegségre vágyik.( https://www.stb.hu/videa/tyeLXgLHwA2H6RcN       58:17-től, de az egészet érdemes végignézni, már persze ha valaki szereti Örkény groteszkjeit..... mint én. )

Melyhez mindenkinek hasonló kellemes vasárnapot kívánok. 

Egyelőre botrányba fulladt a palántaültetés. Sehol nem találom a paradicsom magokat, amiket gondosan kiszárítottam és elraktam tavaly ősszel.

Reggeli idill.

Hiába van viszonylag meleg, mégse igazán alkalmas az idő kinti tevékenységre. Vagy csak én lettem kényesebb. Boldogult anyám úgy hívta "olyan takonyhúzó idő van". Szóval hol eső, hol erős szél (csak úgy döngenek a hullámok a hajó oldalán a fülemtől 20 centire, a kikötőkötelek meg egész éjjel sírdogálnak) , pedig lenne már kerti munka, de semmi kedvem hozzá. Holnap mindenesetre eldugdosom a paradicsom magokat a télikertben a WC papír gurigákba töltött földbe, hogy májusra legyenek kiültethető palántáim.

MONDOM ÉN, hogy itt a tavasz!

A hóvirágok a kertben már több mint egy hete kibújtak.

De már a krókuszok. is nyílnak.

Nekük a nevük is beszédes, ők a "téltemetők".

Sajnos vannak a természetközeli életnek kellemetlenebb velejárói is.  Nos ők a konyhában gondolták az érvényesülést.

Amikor odakint nagyon hideg van akkor szoktak bent megjelenni, rejtélyes utakon beszökve, de már se hó, se hideg nincs kint, élelem is van bőven. Én kint nem bántom őket, már két éve nem csapdázok se a tornácon, se a sufniban, mert magamba szálltam, de idebent nincs kegyelem.

Ma befejeztem Jevfroszinyija Antonovna Kersznovszkaja (Евфросиния Антоновна Керсновская)  döbbenetes könyvét. (ezen a jelzőn, hogy "döbbenetes", egy darabig törtem a fejem, mert igazából nem lehet rá jó szót találni. Egyszerűen ezt a könyvet nem lehet a szokásos módon olvasni. Az embernek a szíve szakad meg olvasás közben, a világ ami feltárul a lapok közül emberi ésszel elfoghatatlan. Még visszatérek erre, de előbb amit mások írnak róla. Ez a könyv utolsó oldala:

( a dőlt szöveg tovább a netről van) Memoárhoz képest szokatlanul hosszú terjedelme ellenére a könyv mindvégig érdekfeszítő. Egyfelől azért, mert Kersznovszkaja döbbenetes dolgokon ment keresztül, másfelől mert tántoríthatatlan erkölcsű, klasszikus műveltségű és ráadásul kiváló memóriájú elbeszélőnek bizonyul, aki személyes sorsára és a tágabb társadalmi kontextusra is nagyobb rálátással rendelkezik.

1940 nyara, a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében a Szovjetunió megszállja Besszarábiát. Kersznovszkaja családját kuláktalanítják. Anyját átmenekíti Romániába, ő maga pedig - abban a hitben, hogy kemény munkával hasznossá teheti magát - megpróbál beilleszkedni az új rezsimbe. Ám az nem kér belőle, és egy évre rá sok ezer honfitársával együtt internálják. A következő időszak fő vonalai részint ismerősek a Gulag-irodalomból: embertelen munkakörülmények a narimi tajga fakitermelésén, teljesíthetetlen normák és ennek következtében fokozatosan csökkentett kenyéradagok, nyáron vérszívók hada, télen mínusz 40 fok. A történet váratlan fordulatot Kersznovszkaja szökésével vesz, melynek során átkel az Ob folyón, és egyedül tesz meg közel 1500 kilométert. Hónapokig tartó bolyongása dicstelen véget ér, egy gyerek komszomolka adja föl a hatóságoknak. Halálos ítéletét tíz év börtönre mérséklik, amit különböző lágerekben fizikai munkásként, ápolóként és bányászként tölt le.

A jó memoárt az emlékező személyisége tartja össze, Kersznovszkaja pedig kivételes egyéniség. Sokat változik, kérgesedik az évek során, de soha nem mállik le róla a civilizáció. Nem panaszkodik, a maga kárára is kiáll a kiszolgáltatottak mellett, ragaszkodik az emberi közösségvállalásba, humánumba vetett hitéhez.

Gorkijjal szólva "az én egyetemeimnek" nevezi megpróbáltatásait. Írása nem csupán saját életének története, tudatosan törekszik arra, hogy az egyéni sorsoknak, a történelem margóján sem szereplő nők és gyerekek szenvedésének minél szélesebb spektrumát dokumentálja. Szuggesztív rajzai a legélesebb pillanatokat rögzítik: anyjával békésen szamovároznak egy dolgos nap végén; meztelen nők vonulnak röhögő katonák előtt;

szifiliszes férfiak letolt gatyával követelik a kórház által elsikkasztott gyógyszerüket;

Kersznovszkaja nővér csont és bőr hullákkal a hóna alatt;

köztörvényes bűnözők vegzálják a politikai elítélt egyetemi professzort; rabnők légyottja a fegyőrökkel a latrinán, egy falat kenyér reményében; egy asszony próbálja megfojtani nem kívánt csecsemőjét. Mindez ceruzával, tollal, finom pasztelltechnikával. Bizarr kontraszt.

Ez egy tizenéves éves kislány, akit "munkahelye önkényes elhagyásáért" ítéltek  kényszermunkára.

Itt hagyták lassan meghalni, miközben az anyja kint várt a láger kapuja előtt, de soha nem láthatta meg a gyermekét még holtan se. Elkaparták a többiekkel együtt mezítelenül bedobálva kétszázad magával egyikébe a tömegsíroknak, amiket még nyáron ásattak meg az elítéltekkel, mert télen a fagyos földben már nem lehetett volna ásni. Aztán tavasszal amikor felengedett a föld és a rothadó hullák a felolvadt hólében úszkáltak rájuk dobták a földet.

Elképesztő ez  a nő. Egyszerűen minden sorscsapást úgy fog fel, hogy ebből neki tanulnia kell.  És minden körülmények közt a maximális teljesítményt nyújtani. Példaképét Jeanne d'Arc-ot tobbször emlegeti, aki állítólag ezt mondta "Tedd amit a legjobbnak látsz, aztán lesz ami lesz". Máskor Don Quijote-hoz hasonlítja magát. Képzett, beszéli a főbb európai nyelveket, bár alighanem főleg autodidakta gazdász és állatorvos, fiatal lány létére, miután apja jogász és nem ért a gazdálkodáshoz, lánya mintagazdaságot létesít, növénynemesítéssel gépekkel és állattenyésztéssel, amiben a béresei mellett maga is dolgozik, példát mutatva nekik. Alighanem ez alapozta meg, hogy fizikailag képes volt túlélni a lágerek poklát, ahol száz kilónál nehezebb ládákat cipel, a 70 kilós zsákokról azt mondja "pihentetően könnyűek voltak". Mindezt olyan élelmiszer fejadag mellett, amin a litvánok nehézsúlyú olimpiai bajnoka hajszál híján éhen halt. Nem ismer megalkuvást, többször majdnem kivégzik, mert kérlelhetetlen igazságérzete, társai védelme okán ököllel támad a kínzóira és nem ő húzza a rövidebbet, csak amikor azok már sokan vannak ellene. Amikor úgy érzi végképp nem bírja tovább, a megaláztatást és a megalkuvásképtelen természetével ellenkező igazságtalanságokat, elhatározza, hogy meghal. Ezért kieszközli, hogy a biztos túlélést garantáló kórházi, kórboncnoki (azt is kitanulta és jobb lett benne mint a tanult orvosok) beosztásából a bányába vezényeljék, ami akkor biztos pusztulásnak látszott. Szerencsére kitartása és jelleme még a szénporból is kiviláglott, rab létére sztahanovista élmunkás, rövid idő alatt kivívja munkatársai, rabok, politikaiak, köztörvényesek és szabadok egyaránti tiszteletét. Persze itt is előbb utóbb szembekerül valaki hatalmassal és innen is arrébb rakják. -50-60 fokban hóban cseréli társaival a hideg miatt a zsugorodástól elpattant vasúti síneket (métere 60 kg) és nem siet a sorakozóra, mert be akarja fejezni rendesen a munkáját. Ezért a felügyelő akinek nem sok kedve volt várni a létszámra a hidegben, ordítva lehordja, de mielőtt kimondaná a szó, hogy "mocskos ku..." ököllel leteríti. Ezért kishíján halálra kínozzák, egyik keze sokáig béna a bilincstől. Miután mindezt és még százféle szörnyűséget túlél "szabadul", de ez nem jelenti azt, hogy hazatérhet, továbbra is a bányában kell dolgoznia, hamarosan már vezető. Ez már Sztálin halála után Hruscsov alatt van, a rettenetes NKVD helyét a KGB veszi át és újabb eljárások sorozatát vívja ki maga ellen megingathatatlan gyémántkeménységű jellemével, mely csodával határos módon végülis ismét megmenti mint annyiszor azelőtt. 

 A Gulag szigetcsoportot Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas író ábrázolásában tanulta meg a világ. Jefroszinyija Kersznovszkaja nevét Oroszország is csak 1990 óta ismerheti, amikor az Ogonyok című hetilap 20 rajzot és szövegrészletet közölt abból a 680 lapból, amelyen egy orosz nő 25 életévének történetét írta és rajzolta meg.
A történet 1940-ben indult Besszarábiában, ahol egy földbirtokos lányaként boldog és dolgos napjait élte. De jött a Molotov-Ribbentrop-paktum, és a Szovjetunió megszállta az országot. Zárult 1965-ben, amikor a Gulag különféle lágereiben, kórházaiban, hullaházában és bányáiban rabszolgamunkát végző asszony hazatért szülőhazájába, és megtalálta az édesanyját. Neki írta és rajzolta le egyszerű iskolásfüzetekbe elveszett huszonöt évének "hétköznapjait".

Néhány emlékezetes mondata:
"Folyjon ki a szeme annak, aki a múltat megtagadja. Ha pedig elfelejti - ne lássa meg többé a napvilágot. Emlékezésem ajánlom azoknak, akiknek nem adatott meg, hogy maguk beszéljék el ezeket a dolgokat."

"A kései megbánások megelőzésének egyetlen ellenszere: sohasem szabad letérni az egyenes útról, a mellékutakon keresve a boldogulást. Nem az a fontos, hogy milyen sors méretett rád, hanem az, hogyan nézel szembe vele."

És most, azon túl természetesen, hogy a naplóm mindig arról szól, hogy épp mit csinálok, rátérek, hogy miért írtam erről ilyen részletesen. Mert bármit is olvasol, a legfontosabb, hogy mit tanulsz belőle. Még a legegyszerűbb lektűrben is találni megszívlelendőt, például sose felejtem el valami amúgy teljesen felejthető cowboy filmben Kirk Douglas így oktat egy sihedert: "Két dologra mindig figyelj oda! Hogy ki a barátod és hogy hova dugod a farkadat!" Nos mint a fenti két emlékezetes mondatából látszik Kersznovszkajára is érdemes odafigyelni. Például egyhelyütt  Ilyet ír: "A szovjet ember mintaképe a diadalmas söpredék". Vagy máshol: " A rendszer három pillére a félelem, az árulás és a szolgalelkűség". Ha valaki, akkor ő biztos tudja. Negyed évszázadnyi lágerélet alatt volt alkalma megtanulni.

De mit kell NEKÜNK megtanulni tőle? Mert csak azért, hogy elborzadjunk és összecsapjuk a kezünket, teljesen felesleges végigszenvednünk vele 670 oldalt. Lehet más mást fog megtanulni tőle, de én azt tanultam meg, hogy a rossz mindig megpróbálja "levágni a kanyart",  megúszni a szabályokat (unortodox, valósághajlító, ismerős?).  A jó mindig egyszerű, becsületes, VISZONT fáradságos. Az embert normális esetben az élet az értékén méri. Persze vannak kivételek, de NORMÁLIS körülmények közt általában a sikert a becsületes, kitartó munka, a tehetség, némi szerencse hozza meg. De LASSAN. Ha nem én, majd az utódom azon amit én megteremtettem, aztán valahogy kialakul egy társadalmi ranglétra. Ez a nő nem véletlenül lett az aki, hanem mögötte vannak a felmenői, akik nemcsak a születésük, de a társadalmi felelősségük vállalása révén is lettek arisztokraták. 

Mi történt Oroszországban 1917-el kezdődően? Az első világháború nyomorúságos helyzete megteremtette a bolsevik hatalomátvétel lehetőségét. Hogy Marx, meg Engels milyen ideológiával járult hozzá a liberális álmodók, Lenin, Trockíj, Kamenyev, Zinovjev és Sztálin (meg a többiek) által végrehajtott "forradalmi terror".-hoz fogalmam sincs, keveset  olvastam tőlük , tanították nekem, tán pont ezért utáltam, mint ballasztot a mérnöki tantárgyak mellé. De ami lett belőle, az maga a borzalom. A forradalom leszámolt a burzsoáziával, ami addig az államot működtette. Aztán Sztálin leszámolt a konkurens forradalmárokkal. Lenin időben meghalt így megúszta, de a többieket kivégezték. Mindig így megy. Ez tán még "rendben is van", de Sztálin paranoiás volt és folytatta a tisztogatást, és megindult a fordított evolúció. Az ország elbunkósítása.  Még Lenin alatt az arisztokratákat a burzsoáziát, tehát a nagypolgárságot és a földbirtokos osztályt irtották ki, esélyt se hagyva nekik arra, hogy netán integrálódjanak az új rendszerbe. De 1937-ben megindult a "nagy tisztogatás" végeztek azokkal a kommunistákkal, valamint minden "külföldivel" is, valamint mindenkivel akiktől tartott a vezér. És "külföldi" volt az is akinek mondjuk az új határok meghúzásakor rokona maradt Lengyelországban. Elpusztították az ország krémjét. Az intelligenciát. Negatív evolúció. A társadalom minőségi leépülése. Ne feledjük! Hogy kezdődött? Pár könyv, igazából közgazdaságtan, újságcikkek unortodox gazdaságpolitikával és retorikával. Aztán jött a söpredék és megérezte, hogy eljött az ő ideje, mert az, hogy ő csak sz@rlapátoló a másik meg ügyvéd, mérnök, az mekkora igazságtalanság! Csak kell írni az NKVD-nek egy feljelentést és máris be lehet költözni az orvos lakásába, azt meg viszik tíz év kényszermunkára Szibériába. MICSODA LEHETŐSÉGEK!  És MINDIG ez megy. Hitler a börtönben írt egy zagyvaságokkal teli könyvecskét, a címe "Mein kampf"  Mindenki kinevette a féleszű, félresikeredett festőt a hülye pártjával. Aztán amikor rácsukták a gázkamra ajtaját azokra akik korábban ezreknek parancsoltak, már késő volt átgondolni. A söpredék lelkesedik minden olyanért amitől valami társadalmilag indokolt kanyar levágásával hirtelen magasat ugorhat a ranglétrán. Hisz csak nyilas karszalagot kell ölteni, ÁVO-s bőrkabátot felhúzni és máris eltűnnek a kellemetlen osztálykülönbségek. A becsület, hűség, igazság, szabadság (vagy a demokrácia, pláne a hozzá tartozó fékek és ellensúlyok) mind "lúzerség", mert valaki elméletet gyártott ami levágja a kanyart. Nem melózni, hanem világkiállítás, olimpia, futball VB, hozza a gazdagságot. És a negatív evolúció, a  "diadalmas söpredék" a félelem, az árulás és a szolgalelkűség pilléreire építve meghozza az új világot. Akinek nem tetszik a folyamat megpróbál előle menekülni. És mindig a hasznosak mennek el először. A  n e g a t í v  e v o l ú c i ó működik.

-Nem sütöm még ki a májat, majd csak ebéd előtt. Mikor akarsz ebédelni? 

( Jóideje az "igazi" ebédet kihagyom. Későn, 9-10 körül reggelizek, ez egész januárban négy szelet bejgli és egy bögre tej volt, amióta meg elfogyott a bejgli azóta valami "komoly", laktató hidegkaja, kenyér, sajt, töpörtyű, szalonna, felvágott, lilahagyma, szezonban meg paprika paradicsom mix az elmaradhatatlan bögre hideg tejjel.  Valamikor 4-5 óra körül "megebédelek", a vacsora meg egy gyümölcs, vagy egy pohár kefír, benne három kávéskanál lenmagőrlemény, én csak fűrészpornak hívom, esetleg hozzá pár szem korpáskeksz de van hogy ha bőséges az ebéd akkor semmi. Így is híztam 4 kilót amióta a pajzsmirigyhormont nem magam, hanem a gyógyszergyár állítja elő )

Na szóval ott tartottunk,  "mikor akarsz enni?"

-Olyan 5 óra felé, ha visszajöttünk a  kutyasétáltatásból. 

-Az nem jó.

-Mért nem? 

-Mert akkor a Lajosnak kell enni adjak.

Jaaa.... elfelejtettem. Életem párja hétfőig "ügyeletes". M-ék Athénban vakációznak és ő a beosztott állatgondozó. Baromfiak, emu és egyéb madarak aránylag rugalmasak, de Lajos a "törpe" malac szerintem nézi az órát. Ha nem kap percre pontosan ugyanabban az időben enni, balhézik. Ezenkívül meg kell pisiltetni, kakiltatni, kiengedni sétálni, M naponta sétálni és legelészni is viszi.

Tudjátok milyen a szovjet törpe? ÓÓriási. Na Lajossal is ez történt. Az ELTE törpemalac etológiai kísérleti programjában volt házhoz kiadott, családtagként nevelt jószág.

Akkor még (2018) így nézett ki. ( a képek Flóra Fb oldaláról valók, "hivatalosan" ő a gazda)

A programnak vége, a Lajos meg csak nőtt tovább. Most lehet olyan bő 80 kiló. A "szobában lakik itt bent", csak nem miakő tyúkanyó, hanem szép nagy disznó, saját szobája van a házban.

Télen bent alszik, meg napközben is bent van, de nyáron van egy túlméretes kosara a tornácon az asztal alatt, abban matrac és paplan, úgy be tud takaródzni, hogy semmi nem látszik ki belőle.

-Na jó, akkor amikor kapok. (sóhajt)

Fhú gyerekek, bejött a tízes idő!  Reggel 7 órakor még semmi, békésen ballagtam a kutyákkal, de 5 perce (mondjuk 9:50 körül) egyszercsak rákezdett. De annyira, hogy nem vagyok egy aggódós, de kimentem ránézni a hajókra. Minden rendben, de 2-3 cm vastagságú letört ágak röpködnek a levegőben és félelmetes a levegőt megtöltő zúgás. Viszont csuda érdekes a víz. Egyelőre még nem szakadt fel a jégpáncél, tehát tök sima minden, semmi hullámzás, de a hajó már összetörte maga körül és ráfekszik a köteleire.

A nagy baj az, hogy már csak ennyi van a karácsonyi bejglimből.  

11:22 Hehe. Böngészem a netet. Mintha az "ellenzéki" médiának más dolga se lenne, mint MZP-t elemezni. Aztán belenézek a ... mondjuk úgy "kormányoldali" média TV műsoraiba. DETTÓ! Jól felkavarta a sz@rt. Az Orbánmédia valami görcsösen arra koncentrál, hogy összegyurcsányozza, mert annyira a Fletóra van kihegyezve minden fegyverük, hogy képtelenek átállni, ráadásul MZP-n tényleg nehéz fogást találni, nem lopta a diplomáját és kriztizálni is csak úgy lehet, hogy szinte dicséret, mert azt elemzik szomorúan, hogy mennyire nem hatásos amiket mond, ahelyett hogy örvendeznének rajta. PONT ugyanez az ellenzéki média. Okostojások ülnek különféle bútorok körül, mögött és ugyanazon sipákolnak. Hogy mért ezt mondta, hogy mért úgy mondta, hogy nem ezt kellett volna stb. MINDEN elemző, jobbról, balról szinte szóról szóra ugyanazt mondja. Tegnap ATV "Civil a pályán" műsor. Csupa okos ember (tényleg, nem viccelek, ahogy a másik oldalon se kivétel nélkül tökhülyék, BÁR azért a felhozatal onnan jóval gyengébb, de nem ez a lényeg), és leragadnak azon, hogy a Márki-Zay mit mondott és ezt hogy fogja kiforgatni a bolsevofeudálfasiszta állampárt médiája. NEM MINDEGY mit mond?? BÁRMIT MOND ki fogják forgatni és úgy fogják tálalni, hogy a megrögzött hívőik meg legyenek vele elégedve.

Tegyük fel MZP mond egy olyat, hogy "Kétszer kettő az mindig négy." Mit fog mondani rá a HÍR TV-n a Bayer Zsolt? "MZP annyira gőgös és nagyképű, hogy feltételezi mi ezt nem tudjuk. Inkább arról beszélne, hogy akarta eladni a városházát a Karácsony, aki aljas módon visszalépett a javára az előválasztáson és autózik a buszsávban!"

TV 2,  Mráz Ágoston Sámuel: "Márki-Zay ismét hazudott egy nagyot. Bár azzal kezdte, hogy kétszer kettő az mindig négy, de igazából arról akarta elterelni a figyelmet, hogy arra készülnek, hogy ha netán kis többséggel meg is nyerik a választást, de megváltoztatnák a kétharmados törvényeket, ami a matematika arculköpése."

Pesti Srácok,  Steffka István ( az exvérkommunista sajtó"Öreg" ) "A nemzetközi liberális világuralomra törő tőke pénzével vastagon kitömött Márki-Zay, matematikával álcázza sötét, baloldali, gyurcsányista nemzetvesztő törekvéseit."

Folytathatnám, de minek, értitek. Azért a végére  még egyet

Vadhajtások, egy átlagos komment egy bármely cikk alatt: "A Zsidóbérenc settenkedő pszeudozsidó Márky-Zay-Salamon még a gyerekeit se tudja összeszámolni, de most itt nekünk tart matekórát!"

Szóval legalább a magát kormánydöntést óhajtó (vagy annak hazudó) média abbahagyhatná a sz@rrágást. Mert ahogy már írtam máshol: "Nem a bolsevofeudálfasiszta kormánypropaganda számít, hogy "jobboldal-baloldal" . Mert olyan nem létezik már régóta. A kérdés az, hogy sikerül e megdönteni a proletárdiktatúrát felváltó  bugrisdiktatúrát. Hogy lesz e demokratikus jogállam, vagy marad a királyság a koronázatlan felcsúti uralkodóval. Hogy felváltja e a szakértelem a kontárkormányzást. Hogy milyen "színű" a kormány tökmindegy, legyen BECSÜLETES! A kultúrát ne váltsa fel a nemzeti barbárság! Ne a pogányok prédikáljanak kereszténységről unortodoxiában. Hogy a valóság ne legyen "hajlítható", hogy a magyar ne legyen már uralkodója által deklaráltan "félázsiai" akit csak korbáccsal lehet uralni! Hogy ne a hülyék dirigálják végre az értelmeseket. Egyébként meg az a véleményem, hogy Orbán Viktor hazaáruló, rabló és tömeggyilkos és aki rászavaz az a cinkosa."

Juteszembe. Ezt mindenkinek meg kellene hallgatnia.  https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyorsreggeli-szemely-2022-januar-24-hetfo-0900-kukorelly-endre-22678 Mindig tetszett nekem a Kukorelly Endre. Na nem a kopasz feje, az nekem is van, hanem ami benne van. Röviden úgy foglalnám össze a pillanatnyilag regnáló bolsevofeudálfasiszta állam kultúrpolitikáját, ezek barbárok. 

Egyébként meg az a véleményem, hogy Orbán Viktor hazaáruló, rabló és tömeggyilkos és aki rászavaz az a cinkosa. (Ez volt az a megjegyzés ami miatt összeütköztem a cenzorral és ami miatt otthagytam a lapot.)

Ezt a képet kevésszámú tisztelőim egyike gyártotta a HVG.hu kommentfalára. 

Valamikor korai huszonéves koromban valamelyik ifjú kedvesemmel láttam egy filmet. Igazából nem a film volt ugye a lényeg, legalábbis az embernek abban a korában amikor beült egy lánnyal a moziba sose az.  Mégis. Valahogy annyira megérintett, hogy ma is emlékszem rá. Különösen a végére. Pedig rengeteg filmet, köztük sok jó filmet láttam azóta és mégse tudom elfelejteni. Néha, nagynéha, mármint amióta könnyen hozzáférhető internet van és  amikor rossz passzban vagyok, amikor kétkedni kezdek az emberben..... úgy általában az emberben, meg néha magamban is, akkor megnézem. Legalábbis a végét. Ami ha szigorúan vesszük egy giccs, egy lehetetlenség, és mégis, megnedvesedik a szemem sarka. A film magyar címe "Santa Vittoria kincse" volt (az eredeti cím: " The secret of Santa Vittoria")

A lány nevére, akivel láttam már nem emlékszem. Pedig belőlük sokkal kevesebb volt mint ahány jó filmet láttam.

Ha valaki megnézné, itt megtalálja  https://mixdrop.co/e/y5zvl1efyh0s4

Valahol megvan magyarul is, csak ahhoz be kell lépni valamibe, azt meg nem szeretem. De miután még a szövegre is emlékszem annyira, hogy kisegít a silány angol tudásomban, különösen a végén, a nyomorult megalázott, még a felesége szemében is értéktelen kisember felmagasztosulásának minden szavára.

Az volt  a mai tervem, hogy levágom a nádat, mert holnaptól jön az olvadás, de sajnos nem elég vastag a jég, nem bír el és semmi kedvem beszakadni. Sajnos pont ott nem járható, ahol nád van. Merthogy az első fagy óta lejjebb ment a víz, de a jég megállt a nádszálakra fagyva. Így a vékony jég alatt ott ahol nád van,  lett 5-6 cm levegő, ami hőszigetelte a víztükröt a további befagyástól. Kint ahol szabad a jégtükör óvatosan járható, de pont ahol kellene beszakad alattam. Deszkára állva esetleg lehetne, de az meg annyira macerás, hogy semmi kedvem nem volt kínlódni vele. Maradt a filmnézés. Azt hiszem idén megúszta a nád. Igazából előttem főleg gyékény, ami rosszabb mint a nád, mert vastagabb és nehezebben vágható.

Utóirat. Furcsa. Vajh miről jutott eszembe ez a film éppen most? Kicsit  érdekeltek a szereplők és meggoogleztam  Hardy Krügert aki a német századost játszotta. Egy hete halt meg 93 éves korában. 

Belekezdtem a másik "nehéz" könyvbe amit  S J hozott, Jefroszinyija Kersznovszkaja "Mennyit ér egy ember"-jébe. Az Alekszijevics könyv után hagytam egy bő hét szünetet, mindig csak nézegettem a könyvet, kézbevettem, aztán leraktam.  Most a 18. oldalnál raktam félre. Az az érzés, ahogy megszeretsz egy hőst, aztán látod ahogy jön felé a végzet, még egy szépirodalmi fikciós regénynél is torokszorító, de most tudom, hogy ez nem "mese" ez az IGAZSÁG. Ahogy a kisembert bedarálja a borzalom. 

Na mondom pihenek, megyek a Fb-ra. Na ott meg felelőtlenül beszédbe elegyedtem egy erdélyi nemzettárssal. Kiléptem a könyv lapjai közül az "élet"-be és szembesültem vele, hogyan zabálja fel a hit a realitást. A határon túli hazafi (némi Gyurcsányozás után) ezzel zárta: " ....ennek vége, új korszak jön ti eltűntök, és újra normális világ lesz. "

Bazmeg változott itt valami a "múltat végképp eltörölni" óta???

Röviden. Végleg megszűnök a HVG.hu kommentszekcióban. Sajnálom az apropót, mert jól elvitatkozgattunk ott sokakkal, talán voltak akik szerettek is, de a cenzorral összeakadt a bajszunk. Írtam is korábban, hogy ezt a szokásos zárómondatomat, miszerint "Egyébként meg az a véleményem, hogy Orbán Viktor hazaáruló, rabló és tömeggyilkos és aki rászavaz az a cinkosa." nem szerette. Egyszer kivágtak miatta, de volt egy közbenjáró akinek valamiért fontos volt, hogy ott ne szűnjek meg és elég potens volt hozzá, hogy elintézze, ha megígérem, hogy ezt a mondatot nem fogom többé hangoztatni visszavesznek. Beleegyeztem és be is tartottam a megállapodást. De AZT, hogy ne is célozzak rá, nem ígértem meg. Nos tegnap egy teljesen semleges témában (Japánban szállító drónokkal kísérleteznek) ezzel lepett meg a cenzor.

Ez egyértemű hatáskörtúllépés f@szméregetés apropóból.  Nem szegtem meg a megállapodást és ez nem trollkodás, a témához szóltam és EZÉRT semmiféle hatóság nem büntetheti a HVG-t, mert nem írtam olyat ami akár de facto, akár de jure sérti a sajtóetikát, vagy ellenkezik bármiféle moderálási alapelvvel. Az óvodás  f@szméregetésbe meg akkor se megyek bele, ha egyenlőek a versenyfeltételek, de itt vele szemben mégcsak esélyem sincs, így egy hét múlva se fogok visszamenni. Kínlódjon a sok neonyilas, feudálbolsevik trollal a slapaj! Velem többet nem kell foglalkoznia. Bár....lehet ha letelt a hét, egyszer még visszamegyek elbúcsúzni, mégse hagyhatom úgy ott a többieket, hogy azt se mondtam "fapapucs".

Jártam már így például a Fialával, akinek sokáig rendszeres betelefonálója, sőt stúdióvendége is voltam, de a mérhetetlen narcisztikus személyisége nem tűrt kritikát, így kivágott vagy 3 hétre, én meg miután letelt, meghosszabbítottam magamnak a moratóriumot három hónapra aztán meg úgy döntöttem, ha idáig működött, jobb ha kitiltom őt végleg. 

Azt írja az újság, hogy  "2021 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 436 300 Ft". Érdekes dolog ez az "átlag". Pillanatnyilag embert nem ismerek akinek ennyi jövedelme lenne, de hát ugye az "átlag" valamilyen szempontból szent dolog. Például délutánonként sétálok két kutyával. Vánszorgok a vacak lábaimmal, a hörgő asztmámmal, a krahácsoló hangszálaimmal olyan egy kilométert fél óra alatt. Ezalatt a megállapíthatatlan keverék ( vizsla, beagle, Jack Russel terrier, dalmata és még a fene tudja mi), mindenesetre pompás kondíciójú kopó, Szmájli fut bő 10 km-t és a főleg shizu, Picur is legalább hármat. Ez összesen 14. A hármunk átlaga majdnem 5km. Az én koromban fél óra alatt szép teljesítmény. Egyszer régen hallottam egy viccet. Három statisztikus elmegy íjjal vadászni. Meglátnak egy szarvast. Az egyik lő, de 2 méterrel mellé JOBBRA. Lő a másik, de 2 méterre tőle BALRA. A szarvas elinal.  Viszont felkiállt a harmadik "hurrá lelőttük".

Ott hagytam abba, hogy jobboldal-baloldal. Szóval soha nem jutott eszembe elgondolkodni rajta milyen "oldali" is vagyok voltaképpen, de ugye a telefonba nekem szegezte a kérdést a hölgy, el kellett döntsem. És el is döntöttem, mindjárt meg is mondom mit döntöttem, de előbb elmesélem mi futott át az alatt a néhány másodperc alatt az agyamon. 

Alapjába véve első blikkre olyan baloldalinak gondoltam magam, de megmagyarázni nem tudtam magamnak se miért. Talán mert "proli" származású vagyok, elsőgenerációs "értelmiségi" ha egyáltalán lehet mérnökre ilyet mondani, mert szerintem azok inkább a bölcsész filoszok, akik nem tudnak egy szöget beverni és a "nagyságrend"-re azt hiszik, hogy az a kettő és a három közti különbség. Mindeközben "baloldali" ugye az aki melós a gyárban, kapdossa a kapszlit éhbérért, örökös létbizonytalanságban él mikor rúgják ki. Jobboldali meg  az unatkozó tőkepénzes aki "szelvényvagdosás"-sal múlatja az idejét, pezsgős vacsorával traktálja a qrvákat, és kizsákmányolja a gyárában a munkásokat miközben zsebrevágja az értéktöbbletet .

Nézzük enmagamat! Szép nyugdíjam van ( ami ugyan messze nem éri el a bevezetőben említett átlagbért, de a minimálnyugdíj többszöröse), IGAZ keményen dolgozó kisember voltam 32 évig érte, de nem nyomorgok és nem kell csirkefarhátat se ennem, BÁR igenis eszem, mert az aprólékkal jó a levesbe, de nem muszájból, hanem gazdaságosság okán. Sőt munkás életem végén még banki megtakarításom is van, amit rettegve figyelek hogy zabálja fel a biztonságos hozamát az azt meghaladó infláció. TEHÁT tőkepénzes, azaz kizsákmányoló jobboldali vagyok. Ráadásul nagyon nem értek egyet azzal a baloldali szokással, hogy a politika lényege az újraosztás, az amit már Margarat Thatcher is említett, hogy a "baloldallal az a baj, hogy előbb utóbb elfogy nekik a mások pénze" ( ő ugyan "szocializmus"-t említett " The problem with socialism is that you eventually run out of other peaple's money"). Ha nagyon kisarkítom... szoktam is mondani, "aki hülye dögöljön meg". Ez nem jelenti azt, hogy egy érzéketlen bunkó vagyok (vagy de?), de az a határozott véleményem, hogy  aki tehet a saját sorsának jobbításáért, de nem teszi meg, mert azt várja, hogy majd mások megteszik helyette, az csak szenvedje el a sorsát! Azt kell kihúzni a bajból aki nem képes rá magától. Ott valóban van kötelessége a társadalomnak.

Hogy is van ez nálunk ebben a pillanatban? A parlamentben egyfolytában baloldalnak titulál mindenkit a FideszKDNP  akik nem ők, magukat meg jobboldalnak nevezik, ráadásul konzervatívnak, polgárinak, patriótának és egyéb tiszteletreméltó jelzőkkel ruházzák fel magukat. A magát baloldalnak nevező pártokból eleve csak kettő van a hat ellenzékiből. Egyáltalában mik ők valójában? 

Ha körbenézek a palamentben a legnagyobb baloldali párt vezetője kőkemény tőkés, milliárdos, a jobboldali fideszvezérnek meg 700000 forint bevallott megtakarítása van, szinte a cipője mellett jár a trottyos, kitérdelt gatyájában a szerencsétlen, ha nem lenne állami autója, kastélya, a testőreinek kellene ölben hordozniuk és egy tisztességes albérletre se telne neki. Ez nem ad igazán támpontot. Nézzük az ideológiát!

Baloldal... ugye két párt mondja magát balosnak, de igazából egymás ellenfelei, baloldali párt nincs is a parlamentben (szerintem jobb is, ezt meggyőződéssel mondom). A többi ellenzéki vegyesfelvágott, a határozottan nevében is jobboldalitól az ökofundamentalista ideológiájú nagytőkésig, bocs ha ezt mondom, de  bár az ő győzelmüket kívánom, de mélységesen be vagyok sz@rva, hogy hogy fognak kormányozni ha nyernek.

Nézzük a jobboldalt!  Legalábbis a magát annak valló Fidesz-KDNP kormánykoalíciót.  SZERINTEM bolsevofeudálfasiszta, magát konzervatív jobboldalnak hazudó konglomerátum. TESSÉK?  Hogy milyen alapon? Nos akit a szavazóképes polgárok felének a felével  választottak meg az nem "többség", csak annak hazudja magát mint Lenin pártja a bolsevik párt. Aki a demokráciából kiciánozza azokat a sokat emlegetett fékeket és ellensúlyokat, aki a tájékoztatást kormánypropagandává alantasítja az bolsevik. Abban a rendszerben ahol az uralkodó osztogatása és nem verseny dönti el ki jut javakhoz, kedvezményekhez, ott feudalizmus van, ha meg ráadásul a közszolgálati TV-ből fegyveresek pofozzák ki  a hatalomnak nem tetsző parlamenti képviselőket, kopasz verőemberek tarták távol közhivataloktól jogaik gyakorlása közben az ellenzéki képviselőket, ahol törvényeket szavazhatnak meg a parlamentben bűnözők, akiknek a bűntársai már rács mögött vannak, de a kormánypárt kezében lévő ügyészség nem emel ellenük vádat, ott fasizmus is van. Ez a jelenlegi rendszer mindhárom "izmus" hátrányait egyesíti bármelyik előnyei nélkül.

Na akkor mi is vagyok én tulajdonképpen a közvéleménykutató kötelező skáláján?  Miközben mindezek átfutottak az agyamon arra jutottam, hogy IGAZÁBÓL én jobboldali vagyok. Nem annyira jobboldali, mint  a milliárdos Gyurcsány és nem annyira baloldali mint az ellenzékben  "bankárkormányt" emlegető Orbán, NEM ők a mérce, valamint nem a száz éve túlhaladott Marx-i, Engels-i terminus technicusok hanem ÉN. Aki vagyok, liberális, demokrata, rendpárti anarchista, patrióta hazafi. Így aztán azon a skálán amin 10-es a jobb-, és egyes a bal oldal, megjelöltem magam egy nyolcassal, mert megállapítom, hogy nagyjából jobboldali vagyok, bár ez eddig nem tudatosodott bennem és terjeszteni se fogom, mert nem szeretném ha összemosnának a maffiózó Orbánnal, igazából ezért is nem mondtam 10-est csak 8-ast valamiféle plusz távolságtartás okán a kamujobboldaltól.

Mélységesen bánt.... inkább elszomorít mint sért, hogy sokan, magukat hasonlóan hazafinak és jobboldalinak gondoló ismerőseim, régi kollégáim, barátaim valahogy nem ésszel, hanem hittel, vagy inkább "hiedelmekkel" próbálják megspórolni a deduktív gondolkodás fáradalmait. Mert azt, hogy a nemzedékeken keresztül jobbágynak szocializálódott, műveletlen tömegek ilyenek, tudomásul kell venni, a világon mindenütt többségben vannak a gondolkodókkal szemben a "követők". Akik úgy gondolják, nekik nincs szükségük saját életvitelre, csak rá kell csatlakozni egy elméletre, egy vezérre és megspórolják a tájékozódás a gondolkodás fáradalmait. De azok akik kedves kollégáim voltak, a barátaim lettek az évtizedek során, vagy csak annyira érdemesnek találtam őket, hogy a nevüket megjegyeztem... finoman fogalmazok, elítélnek engem, gyűlölködéssel vádolnak, mert a "jobboldal" pillanatnyi vezérét elítélem. Merthogy akkor én SZERINTÜK automatikusan "kommunista" vagyok. M GY egészen odáig ment, hogy egyenlőségjelet tett közém és a gyilkos  Szamuely Tibor közé. Merthogy én "azt" akarom. Azt hiszem valami mélységes sértődöttség és értelmetlen bosszúvágy az ami mélyen a lelkekben rejtőzik. MUSZÁJ most utólag valamit "törleszteni".  Az elvett földért, a műhelyért, a "rossz" származás miatti hátrányokért, a kitelepítésért, a "kommunisták" bűneiért amit a nagypapával szemben elkövettek  VALKIN aki ugyan már rég meghalt (mert esetleg a kommunisták ölték meg), de "ezek " ugyanolyanok. Vagy ha nem, majd olyanok lennének.  Vagy ha az se ... AKKORIS!!! Valaki dögöljön már meg! 

 Már kifejtettem máshol, számomra a közélet, annak alakítása műszaki feladat. Az ökrösszekérből nem úgy lett Cassini-Huygens űrszonda, hogy valaki a homlokára ütött és azt mondta (mint Gyurcsány Ferenc) "csináljuk meg!". Hanem előbb lett gőzgép, majd, gőzhajtotta járművek, majd belsőégésű motorok hajtotta járművek, majd .... stb. ÉS MÉG NINCS VÉGE. (hálistennek) Ha komolyan vesszük, hogy az ember társadalmi berendezkedése ugyanúgy alávetett az evolúciónak, mint minden más lény valamennyi funkciója, akkor minden változás csak egy állomás. A pillanatnyi kudarc nem kell hogy eltántorítson a folyamatok örökös javításának gyakorlatától.

Az ellenzéki előválasztás feldobott miniszterelnökjelöltnek egy nemcsak retorikájában, de pillanatnyilag  eddigi megnyilvánulásai alapján úgy tűnik valóban jobboldali embert Márki-Zay Pétert. Én az előválasztáson nem rá, hanem Dobrev Klárára szavaztam, nem azért mert különösebben szimpatizálnék a DK-val, hanem mert nem tudtam ellenállni a gondolatnak, hogy milyen szép is lenne, ha PONT a Fidesz által jellemtelen módon csakis "Gyurcsányné"-nak aposztrofált nő rúgná ki, a jobboldaliságot a gengszterséggel kicserélő (mint amikor Piszkos Fred az arany Buddha rubint szemét kicserélte egy vasúti fénysorompó üvegprizmájával és amikor a Buddha belsejében felragyogott az örömtűz azt villogta a hívők felé, hogy STOP-STOP) Orbánt a luxuskolostorából. De miután MZP nyert nekem semmi gondom nincs az eredménnyel. Mindig csak azt a műszaki problémát kell orvosolni amit kihozott a törésteszt. Kiderült, hogy Orbán alkalmatlan? Cseréljük le! Ha majd kiderül, hogy nem válik be az új akkor majd azt is. Nem királyt választunk örökre, vagy legalábbis életfogytiglan, hanem egy ciklusra kormányt. Ehhez képest az én jobboldali barátaim ugyanott tartanak. Kívülről jobbosok, belülről meg hívő bolsevikok. Csak nekik nem villog a STOP-STOP. Mert kilopta Orbán az agyukból a gondolkodás chipet és "STOP Gyurcsánnyal" helyettesítette.  És az se tűnt fel nekik, hogy azóta Márki-Zay van kijelölve mumusnak. Az ide vezető ösvényt kitaposta a "létező szocializmus". Nem is hinnék, hogy a gondolkodásmódjuk Rákosi emlőin fogant. A korábban említett Nobel díjas Alekszijevics regénynek   van valami olyan a végén, hogy "Hatalmas energiával éptettünk hidakat, de mire meglettek, a folyók másfelé folytak". Meg hogy "A lágerben szerzett tapasztalatokat nem lehet máshol hasznosítani csak a lágerban". Szóval a nép generációk alatt szocializálódott egy kimódolt eszme és azok felkent vezérei mentén és amikor az eszmét kirántották alóla elkezdte keresni a vezért. A tudása nem ér semmit az új körülmények közt, viszont 1000 éve jobbágynak nevelték. Keresi az urát aki eteti, aki gondolkodik helyette. A lágert amit megszokott. És haragszik arra aki másképp gondolja.

Nem szeretem az "Az itt a baj, hogy ..."-gyal kezdődő megszólalásokat. Rádió-betelefonálásokban, kocsmapultoknál támadnak fel a semmiből a megmondóemberek, akik tudják a nagyon bonyolult kérdésekre is a pofonegyszerű válaszokat. (van rá tudományos terminus technicus, úgy hívják Dunning-Kruger effektus, a lényege, az okosok mindig mindenben kételkednek, viszont a hülyék mindenben holtbiztosak) Szóval nem szívesen esnék bele ebbe a csapdába. De ha nem sikerül rövid időn belül véget vetni a Nemzet 1000 éve tartó szétszakadásának, akkor csak évek kérdése, hogy elmeneküljön innen minden értelmes koponya, csak mi öreg csontok maradunk itt akik MÁR nem vagyunk jók semmire, meg azok akik EDDIG SEM voltak jók semmire csak a többi eltartotta őket. A jófekvésű "telket" meg megveszi Kína mert nekik nem pénz bármit is kell érte fizetni az aktuális törzsfőnöknek (mint Afrikában, Amerikában üveggyöngyöket ), a maradék népből meg lesz rabszolga. UFF.

 Ti is úgy vagytok vele, hogy felbukkan a fejetekben egy zene és napokig szól? Nekem napok óta ez, de már unom. Pedig jó.

Tegnap ülök az autóban, színhely Ráckeve, Kossuth Lajos utca. A posta előtt parkolok, sofőr üzemmódban működök, most épp azt várom, hogy J végezzen a patikában. Ha csak tehetem kerékpárral közlekedek, de a "főnököt" amióta autó van képtelenség rávenni biciklizésre, így aztán muszáj volt körbevinni a városon, pedig azt is felajánlottam, hogy csak írja össze mi kell én elmegyek biciklivel és megveszek mindent, de NEM.

Szóval várakozok. Közben elképzelem milyen lehetett itt az élet 100 éve, vagy még régebben, amikor a város alig különbözött a mostanitól, legalábbis ahogy a régi múzeumi fényképeken, rézkarcokon kinéz, de nem autók robogtak a keskeny utcán, hanem szekerek vánszorogtak.

Érdekes a házak a régiek, de azóta sokkal keskenyebb lett az utca.....Ja, beraktak kertet, meg parkolót a közepére.

Szinte folyamatos az egyirányú utcán az autóforgalom mellettem. Balról készülődik keresztezni az utcát és felhajtani szembe az Árpád hídra egy óriási traktor. Akkora kereke van, hogy a tetejét alig érném fel. Méretéhez méltó magasított pótkocsit húz, olyan Hungarokamion méretűt, elsőre furcsa is, hogy férhet be a szűk fordulóba, de nyilván már sokszor kipróbálta. Várja, hogy áthaladhasson, de a forgalom folyamatos, neki jobbról, tán elsőbbség tábla is van, szóval várnia kell. Na aztán adódik egy luk. Nagy gázt ad a gépszörnyeteg (modern John Deere, nem füstöl egy kicsit se csak a hangjából tudni) és megindul a tőle telhető legnagyobb gyorsulással, de hát a traktort nem erre tervezik, a pótkocsi is lehet jó pár tonna, szépen gyorsul, de nem látványosan. Nem tudom mit néz a neki jobbról jövő autó, mert én a helyében láttam volna mi készül. De ő mintha inkább gázt adott volna. PONT a pótkocsit trafálta volna telibe HA nem fékez vészfékkel. Szóval ha annyival jön amennyi a normális itt bent a városban, épp elment volna előtte a karaván.  Ismeritek "azt" a fajta dudálást, na olyat nyom. Pedig csak annyit kellett volna tennie, hogy elveszi a gázról a lábát, akkor szépen elmegy előtte a pótkocsi. Honnan ez a rettenet agresszió mindenfelé?

Azt ígértem politika lesz, az lesz. Nemrég felhívott telefonon valami közvéleménykutató, elemző, vagy hogyafenébe hívják azt aki feltesz egy rakás kérdést száz embernek és mint a kismintából olyan következtetéseket von le amire aztán politikusok, politológusok hivatkoznak, vagy éppen vadul cáfolják, ki-ki pártszimpátiájának megfelelően. Jó hosszan kérdezett, többnyire azzal a technikával, hogy egy  tízes skálán kellett értékeljek állításokat, vagy "véleményem szerint hányas" ez vagy az a dolog. Többek közt válaszolnom kellett arra, hogy a skálán jobb vagy baloldalinak tartom magam ha az egyes a bal és a tízes a jobb. (vagy fordítva, de tökmindegy)

Bocs, mennem kell, folyt köv. 

Hidegek az éjszakák. Reggel is -8 ° C-ra ébredtem. Azért ez a nyárfa nem olyan mint a korábbi bükk vagy tölgy nem tartja a parazsát és a fűtőértéke is kevesebb. Hiába volt éjfélkor 35 fok a szalonban lefekvéskor, reggel 6-ra már csak 12 maradt belőle a langyosra hűlt kályha mellett. De hát ajándék tüzelőnek ne nézd a kalóriáját!

Bár a nap szépen süt, de  kint matatni hideg van, olvasgatok. Befejeztem a Svetlana Alekszijevics könyvet, nehéz műfaj volt. Leírtam már mi volt vele a gondom, nem akarom ismét részletezni, aligha fogom újraolvasni, de rengeteget tanultam belőle, azt kell mondjam mindenkinek el kellene olvasnia. BÁR.... lehet azok a legboldogabbak akik a legkevesebbet tudnak a világról. 

Sokmindenen spekulálok mostanában, talán a korom, talán az időjárás okozta tevékenytelenségem, talán a betegségem, talán az engem mindig is érdeklő feszült politikai helyzet  lökött a befelégondolkodás irányába, nem tudom. Ahogy azt se, hogy jó, vagy rossz e ez nekem. Az, hogy az elérhető fórumokon ezt ki is beszélem magamból, az se egyértelmű, hogy jó vagy rossz. Miután beszűkült a világom, nem találkozom emberekkel akikkel gondolatokat cserélhetek, ez részben adottság is, nincs kivel "kibeszéljem" a dolgokat, DE bevallom őszintén nem is vágyom senkire. Világ életemben ilyen voltam, már 30 évesen is úgy határoztam meg magam, hogy "született magányos" vagyok. Szóval amikor 17 ével ezelőtt nyugdíjba vonultam és megszűnt köröttem a nyüzsgés, ami sokaknak csapás, engem egyáltalán nem ért kellemetlenül, sőt, miután a hajóépítés sok új ismerőst, barátot hozott, kifejezetten jó irány volt. Az, hogy rátaláltam az írásban való "kibeszélés" formára az meg a "rossz"-nak a kompenzálása volt,  megakadályozta, hogy a társaságtalanság ne okozzon belső feszültségeket. Mert azokat korábban a kereső-foglalkozás közbeni kényszerközösség mellékhatásként szükségszerűen oldotta. (Kicsit sprőd most ez a fogalmazás, de nincs kedvem cizellálni, azt hiszem érthető. A gondolataim gyorsabban száguldanak mint a kezem a billentyűkön és végülis ez nem szépirodalom.) Szóval nem történt meg velem az, ami rengeteg sorstársammal, hogy amikor "nyugger" lesz és megszakad a kapcsolata egykori munkahelyével, egyszerre rászakad a magány, észreveszi, hogy a munkahelyi közösségén kívül nem érdeklik mások és ő sem érdekel másokat. Ül otthon és  rágják egymás idegeit a feleségével, akinek szintén elege van abból hogy ez az ember aki eddig elment minden reggel és csak este jött haza most állandóan a nyakán lóg. Egykori technikumi osztálytársamat kérdeztem, mi a francért jár be dolgozni 75 évesen még mindig a munkahelyére? Ennyire hiányzik a pénz? Korábban banki adósságra hivatkozott, de azt már kifizette. Legutóbb bevallotta, nem lenne  mit csinálnia. És ő még szerencsés mert legalább "érzékeli" a problémát. Aki "csak érzi" (érzed a különbséget?) az automatikusan elindul reggel, aztán bekanyarodik a kocsmába ahol a fröccse és alkalmi cimborák mellett várja a halált. BÁR... lehet neki van igaza. Jó az nekem, hogy nemcsak érzem, hanem tudom is, hogy van problémám? Ráadásul azt is tudom, hogy a megoldás a problémákra a testi bajok lesznek. Most még csak kapar a torkom, köhögök, köpködök, nem tudok beszélni, kiabálni, de majd ha megsokasodik a testi baj, ha az élet fizikai szenvedés lesz, mindezek eltörpülnek majd. Soksok évvel ezelőtt, amikor még "abban a korban" voltam,  mondtam, hogy a szerelmi bánat nagy csapás, sokan öngyilkosok lesznek miatta, de nincs az a szerelmi bánat amiből egy szalmonellafertőzéssel járó egyhetes görcsös fosás ki ne gyógyítana bárkit. Szóval a jövő kecsegtető. Kit ezzel, kit azzal. Folytatása következik, alighanem politika lesz.

PS. Nézem az Emailjeimet, minden nap jön pár dolog amit a Hotmail eleve a szemétkosárba rak és időnként automatikusan töröl, de azért abba is belenézek naponta, mert gyakorta fontos dolgokat is szemétnek vél. Most is kidobtam egy "digitális rajztábla" reklámot. ( https://digitalis-rajztabla2.com/) Azt írja, hogy azoknak javasolja (többek közt)  "akik szeretnek rajzolni.... akik szeretnék fejleszteni rajzkészségüket "  Szeretek rajzolni (azt hiszem elég jól tudok is), mondhatom rajzban gondolkodom. Ha valamilyen technikai megoldás kattog az agyamban egyszerre rajzolom és gondolkodom rajta. Fejleszteni meg mindent kell. De ez a sz@r alkalmatlan mindkettőre. Mert a rajznál a vonalvastagságnak, lendületnek, kiemelésnek stb jelentősége van. Képzeld el EZT a skiccet

hogy oldja meg valaki ezen a táblán? ( csak illusztráció, nem én rajzoltam) A papír-takarékoskodás sem indok  a használatára. Az én példám Weiss Manfréd vejének és a gyár igazgatójának,  Chorin Ferencnek a főkönyvelője, aki a feljegyzéseit a kapott levelek borítékára írta papírspórolási okból. Én a számlák és  Orbán Viktor kéretlen leveleinek hátoldalát hasznosítom skiccpapírnak.