Szándékaim szerint ez az utolsó politikával foglalkozó írásom itt a vasárnapi választás előtt..... és remélem utána is. Persze soha nem lehet tudni mit hoz a jövő, de elég szilárd az eltökéltségem. Energiáim fogyatkoznak és komolyan gondolom Assisi Szent Ferenc imájának első énekét: " Uram, adj türelmet, hogy elviseljem azt, amin nem tudok változtatni / De adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amire képes vagyok, / És adj bölcsességet, hogy e kettő közt mindig különbséget tudjak tenni!" , hogy ideje abbahagynom, vagy legalábbis csökkentenem a karaván ugatását. Persze a harcot elsősorban magammal szemben kell majd vívjam, mert egész életemben külön utakon jártam és nehezen simultam bele az általános megalkuvásba. Most se fogok, csak a felesleges pofázást szeretném abbahagyni. Ha túlvagyunk a választáson és győz a jelenlegi feudálbolsevik állampárt, akkor bebizonyosodott, hogy reménytelen jobbulást erőltetni, cél a túlélés, a szituáció hasonló mint 50 éve, hogy mindenki beletörődve passzív rezisztenciában élte életét. Ha meg buknak, akkor nagy aggódás jön, hogy a győztesek mennyire lesznek alkalmasak, és szerencsések, mert a helyzetük a lehető legnehezebb lesz egy szakadék felé irányított gazdasággal, szétlopott államkasszával, kedvezőtlen világpolitikai helyzetben, rengeteg, a közigazgatásba lehorgonyzott Fidesz-KDNP taposóaknával. Egyik esetben se gondolom, hogy olyan lesz a helyzet amihez csekély tudásommal könnyen és pláne eredményesen tudnék hozzászólni, BÁR (remélem nem lesz rá szükség) ha az esetleges győztes ellenzék ugyanazt a becstelenséget folytatná mint a jelenlegi állampárt, akkor azt se fogom szó nélkül hagyni. Mert nem az "oldaliság" ami számít, hanem csakis a szabadság, a becsület és az igazság. Bizony ez még az "Isten-Haza-Család" -ot is felülírja. Mert míg az előzőben az utóbbi három is benne van, utóbbiban nincs, gondoljunk csak arra, hogy mennyi becstelenséget és igazságtalanságot követtek el az utóbbi jegyében!
Na ezen hosszas bevezető után nagyot ugrok vissza időben, egészen a "létező szocializmus"-ig. Nem tudom pontosan mi volt általában másoknak a baja azzal a rendszerrel, azt tudom NEKEM az, hogy se szabad, se becsületes, se igazságos nem volt. Nagyjából csak azt szabadott ami kötelező volt, becstelenek élveztek hatalmi pozíciójuk okán előnyöket és nem volt jogállam. A nagy tömegeknek viszont megfelelt, mert mégiscsak mi voltunk a szocialista tábor legvidámabb barakkja, mindenkinek volt állása amiben nem kellett magát különösebben megerőltetnie, még pofázni is lehetett a vége felé veszélytelenül, Kádár vallotta, hogy "aki nincs ellenünk az velünk van", szóval aki nem nagyon ugrált azt békén hagyták élni. Kádár mindenki fazekába beletette vasárnaponként a tyúkot és hagyta lopni a gyárból, a TSZ-ből, ez volt a társadalmi konszenzus alapja. Aki persze tovább látott a fazekánál, annak nem tetszett a rendszer, ezek kezdtek mozgolódni. megjelentek a szamizdatok (https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Szamizdat pl Beszélő ), bizonyos újságok ( Élet és Irodalom, Mozgó Világ ) elkezdtek korábban megengedhetetlen dolgokról írni, ezért aztán kirúgták pl. a Mozgó Világ éléről Kulin Ferenc főszerkesztőt, ami felbolygatta azt az igazából szűk értelmiségi kört ami a rendszerváltás magja lett. Megalakultak ellenzéki (akkor még ez a kifejezés nem létezett, "másként gondolkodóknak" nevezték őket) csoportok, MDF Szabad Kezdeményezések Hálózata ( a későbbi SZDSZ), meg ifjúsági tagozatuk a Fiatal demokraták Szövetsége. Szóval elindult a rendszer erjedése, DE tömegbázisról szó se volt, igazából a tömegeket akkor is (ahogy 1000 éve, beleértve a mát is) leginkább a biztos megélhetéssel kecsegtető jobbágyi életmodell érdekelte. De általános volt valamiért az a tévhit (bevallom magam is hittem benne) , hogy ha van bajunk, akkor az kizárólag az, hogy szovjet uralom alatt élünk egy ránk kényszerített rendszerben (ez eddig igaz), aminek ha vége lenne akkor mi tehetséges nemzet "megmutatnánk a világnak" hogy mire vagyunk képesek (még ez is igaz, 33 év alatt "megmutattuk" csak én nem egészen erre számítottam) utolérnénk még Ausztriát is. És akkor ezt elkezdték tömegek hinni, hogy csak seggbe kell rúgni a "kommunistákat" és mi is ugyanúgy fogunk élni mint a labancok. Miután a Szovjetunióban megjelent Gorbacsov és az ő Peresztrojkája, lett pluralizmus és CocaCola, meg Trapper farmer, ami majdnem olyan volt mint a Lewis. Hurrá!
Emlékezetes könyv vágott SZERINTEM nagy léket a rendszer jegébe, pedig valójában egy vékonyka füzetecske volt Bokor Imre ezredestől a Kiskirályok Mundérban, mely lerántotta a leplet arról amit amúgy mindenki tudott, hogy milyen korrupt a Magyar Néphadsereg legfelső vezetése. Bár a szerzőt sürgősen nyugdíjazták, de ahhoz képest, hogy tucat évvel korábban ki is végezték volna, ez a rendszer puhulásának jele volt. Szóval vérszemet kaptunk "mi rendszerváltók" értelmiség, és munkás-paraszt, pedig akkor már javában GMK-zott, meg háztájizott, meg TSZ melléküzemágazott és valóban elkezdett "jobban élni" mindenki akiben volt ehhez tehetség és tettvágy.
Kis szünet. https://fb.watch/c2AUHgHCiy/
Megyek a hajóra hibát keresni, nem indul az édesvíz szivattyú, meg kéményt is kell kormozzak, lehet, csak holnap folytatom.
