Itt a tavasz. Hó már csak foltokban, viszont sár az van doszt. Ha felszárad végre, a "külső körlet" rendezéssel indítok. Addig marad a benti piszmogás, blogok, régi képek digitalizálása, zenélés, olvasás. Apropos a Kisember ismét hajón zongorázik, folytatta a blogját is, bár ő már a Karibon van, de a blogja még Szentpétervárnál jár. http://vizizene.blog.hu/
Amikor jól mennek a dolgok, akkor jön a derült égből a gumibot ( ahogy Fülig Jimmy mondja). Reggel épp indulok a kutyával, amikor jön szembe a Jóska (az ács aki szembe lakik a Balabán csatorna túlpartján akivel a háztetőt csináltuk), mondja eltűntek a tyúkjai, gyanús a Szmájli kutya, merthogy a Balabán be van fagyva át tud menni a kert végéből. Szagolgatja a kutyát, de nincs se tyúkól szaga, se vérnyom rajta, mondja nem valószínű. Mondom azért nézzünk csak körül a kert aljában ( magamban meg voltam róla győződve, hogy csak róka lehetett mert az én kutyám nem "olyan").El se kellett menni odáig, három kivégzett tojótyúk a kertben, amikor később alaposabban körbenéztem, egyet találtam még a szomszédban, a többit nem tudom hova rakta. Szóval meggyilkolt 8 tyúkot és egy kakast. most túl az anyagi káron, amit természetesen vállalok, de hogyan tovább? Többen is tartanak szárnyasokat a környéken, olyan kerítésem nincs és nem is tudok csinálni ekkora terület bekerítésére ami alatt nem tud átmenni, kibújni aláásni, átmászni. Egyelőre sajnos lánc van éjszakára, ha kijavul az idő akkor nekiállok ketrecet csinálni. Fene egye meg! Még igazából haragudni se lehet rá, mert engedelmes jó kutya, csak hát kopó az istenadta, a vadász természet benne van. Persze a dögökre való ráutaló magatartással keményen megvesszőztem, szóval pontosan tudja, hogy bűnös, de eddig is tudta, hogy nem szabad bántani őket, sokszor vittem oda a tyúkokhoz, nyulakhoz elmagyarázni neki, hogy nem szabad, mert rettenetesen akarta támadni őket. De hát nem bír az ösztöneivel, ismét egy lény ami úgy viselkedik mint az újságírók a sajtófogadáson. Még az a szerencse, hogy a Józsi annyira jó srác, hogy majdhogynem még ő kért elnézést, ne kössem láncra szegény kutyát, inkább nem tart többé tyúkokat.
Van nekem az a kellemetlen remek tulajdonságom, hogy nem dobok ki semmit ami még jó lehet valamire. Néha évekig, évtizedekig őrizgetek kacatokat, aztán egyszercsak kellenek valamire és milyen jó, hogy vannak. Emlékszem amikor a balatoni házat építettem, olyan alkatrészekből csináltam a betonkeverő hajtóművét, amit vagy 20 évvel azelőtt kukáztam a vastelepen és kétszer költöztem vele másik lakásba, ment a cucc pincéről pincére. Amapolába is számtalan ilyen relikviát építettem be. Most nem kellett évekig várni, valaminek a felhasználására, amit amúgy elsőre rajtam kívül mindenki kidobott volna. Egész furcsa reciclinget fogok most elkövetni. Említettem, hogy fogok még írni olyasmit ami a politika tárgykörbe sorolható. Most az történt, hogy az élet és egy olvasó megkímélt a fejtöréstől, hogyan is öntsem formába azt a bajt ami a fejekben lett, a kórt ami emészti a Nemzetet és amiért a felelősnek a pillanatnyilag regnáló miniszterelnököt tartom. A jelenséget, hála egy olvasómnak, nem kellet fáradságos munkával megfogalmazzam, leírjam, ha valaki kíváncsi rá, a keddi blog
http://amapola.blog.hu/2018/02/28/kedd_408
komment párbeszédfalát olvassa végig amit Artika 2000-el folytattam! EZ MAGA A JELENSÉG. A megbűvőlt állampolgár.
Nehezen indul be a tavasz. Már csak -2,5°C volt reggel, szóval nem -17 mint két napja, de ez is elég, hogy egy csepp olvadás se legyen. A madarak is érzik, mielőtt leesett volna ez az utolsó hó, csak úgy fumigálták az etetőt, most bezzeg ki be röpködnek egymást kilökdösve belőle, még lent a hóban is szorgalmasan csipegetik a napraforgót amit fentről az erőszakosak kitúrtak, még szerencse, hogy a macska bent alszik Judit ágyában..Ki is megyek megnézni, nem kell e utána tölteni az etetőt.
Hát volt még benne, de nem sok, töltöttem bele egy bögrével. Úgy csináltam meg, hogy középen egy garatból jön lefelé a mag, amit alul két oldalt, keskeny nyílásokon szedegetnek ki a madarak az etetőtálcára. Ez egy jó elképzelés volt, de ők persze mohók és kaparják kifelé amennyit csak elérnek. Szóval pont úgy viselkednek mint az újságírók egy sajtófogadáson.
Amúgy énnekem tetszik ez az idő, gyönyörű a havas természet, hálistennek a télt tűzifának, amit nyáron bespejzoltam a fele fogyott el legfeljebb, szóval vidáman élünk. Van elfoglaltságom is több mint amivel elbírok, most, hogy a http://kopar.blog.hu/ lapzárta még messze van pl folytatom a régi képek digitalizálását.Most épp a régi tengerész diák akadtak a kezembe.
Valahol malájföldön.
Vagy éppen Indiában, ahol ilyen volt a "rendes" taxi
Ilyen meg a "tuktuk" ( az a rendkívül jóképű skinhead a sofőr mellett én vagyok)
Ahányszor megálltam valahol, a nők felkiáltottak "ubrájna". Elképzelni nem tudtam mi ( vagy ki) a vén bánat az az "ubrájna"), pedig kézzel lábbal sőt angolul is magyarázták, hogy ő arrafelé az éppen rendkívül népszerű filmek szereplője. Évek múlva jöttem rá, hogy "Yul Brynner" westernek mehettek akkor éppen arrafelé, csak hát ők úgy ejtették ki a nevét ahogy az odavalósi írással kiírták a stáblistára.
A forgalmat sűrű sípszóval és lendületes karmozdulatokkal dirigálja a rendőr.
Ő arrafelé nem minősül hajléktalannak, ez egy elfogadott életforma, az ágya a háza.
Magyar tengerészek alkudoznak fűrészrája orrnyúlványára. Egy most is itt áll az íróasztalom mellett. Volt egy rakás ilyesféle kacatom amiket szorgosan hazacipeltem a világ túlfeléről, aztán az évek és költözködések, házasságok, válások során "elkoptak". A napokban amikor valamit kerestem a padláson, a fejemre esett egy óriásteknős páncélja. Ez volta bosszúja, pedig nem is én fogtam ki a tengerből, Alexandriában vettem az "Indiántól" valahány piaszteréret.
Van egy rakás dia, meg negatív, kell valami normális albumot csinálnom amit akit érdekel nézegetheti a neten.
Ismét jégpáncél fedi a Dunát. De ebből már korizás nem lesz, a jég még csak 3-4 cm vastag itt a part mellett és bár ma reggel 6-kor -17, 6 fok volt a decken, de a hét végén már enyhül az idő, úgyhogy nem is fárasztom magam a hajó mellett a jég feltörésével, ha megsüti a nap a fekete hajóoldalt, megolvad magától. Mert a napnak már van ereje, ott látszik a hajnali képen ahogy épp felkel a tornác alatt.
De a hajót még nem süti, csak a túlpartot.
Ja és ha csütörtök, akkor természetesen http://kopar.blog.hu/2018/03/01/ggr_2018_29_resz
Fentieket még reggel írtam, azóta mindenféléket csináltam, többek közt szokás szerint ebéd után lefeküdtem aludni. Mondjuk a különbség annyi volt, hogy nem ebédeltem, mert nem voltam éhes. A súlyomat úgy tartom, illetve úgy mentem le 75 kilóról 70-re, hogy nem eszem csak annyit amennyit lemozgok. Most, hogy az időjárás a szobába kényszerít és sokat ülök a PC előtt, rendszeresen kihagyom az ebédet. Szóval lefekszem aludni, jó mélyen "húzom a lóbőrt" amikor csörömpöl a telefon. Naná, hogy 14:30-kor hozza a futár E csónakmotorját amit megkért, hogy rendeljem meg neki a Vaterán. Mondjuk hamar felébredtem miközben kitópáltam a kapuba a derékig érő mínuszokban átvenni a cuccot, mire visszaértem, hiába dőltem ágynak, már nem jött álom a szememre. Benyomtam a TV-t, mondom hátha visszaalszom tőle, de csak még jobban felébredtem. Az 1-esen "sajtáj" volt a parlamentből ami ugye úgy néz ki, hogy kiáll a két szószék mögé Kovács Zoltán kormányszóvivő és Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, szembe meg ülnek a sajtómunkások és Lázártól kérdezhet akinek a Kovács szót ad. Még soha nem láttam ilyet és minél tovább néztem annál éberebb lettem. Jobb bárminél. Elsősorban ha ilyet nézek, nem kell nekem esti híradót nézni a belpolitikai hírek miatt és főleg nem kell spekulálnom, melyik oldali sajtó mit hámoz ki a hallottakból, még véletlenül se történhet meg velem az, hogy egyoldalúan tájékozódom, ennél már csak az lenne jobb ha én kérdezhetnék, de hát ugye az ember ne legyen telhetetlen.
Szóval mindjárt az elején volt egy olyan érzésem, hogy eléggé hátrányos, mondhatni megalázó a kérdezők helyzete. Csak az és akkor beszélhet aki/amikor szót kap és ezt nem mondjuk sorsolással, feliratkozással választják ki, hanem a Kovács dönti el. Tehát pl. a napokban volt egy angol pali aki miután hónapokig kérte, hogy a Lázár szóbaálljon vele, de nem kapott lehetőséget, beült a sajtájra és ott se kapott szót, mert feltételezték, hogy olyat akar kérdezni amire nem szeretnének válaszolni. Sajnos ez bolsevizmus (lefordítom a lényeget, "mi vagyunk többen nálunk az erő, másnak kuss van, csak az élhet akinek megengedjük"). És ez még akkor is így van, ha Amerikában is így csinálják. A másik a sajtómunkások színvonala. Nem tudom mennyiben járult ehhez hozzá a mesterségesen nyuszivá kényszerítés, de olyan érzésem volt, hogy itt a nyúl kérdezi az oroszlánt. Persze lehet, hogy mindenki be van szarva, hogy ha keményebben kérdez, legközelebb nem engedik be és akkor mehet máshová kenyeret keresni, szóval nehéz a sajtósok élete belátom. De ettől függetlenül gyenge volt a többség. Az ATV képviselője egy hölgy például olyan határozatlanul és unalmasan kérdezett, hogy kifejezetten idegesített. Lehet hogy írni tud, de kérdezni tutira nem. Az ember nem tesz fel olyan kérdést amire tudja a választ, sőt azt is tudja, hogy a kérdezett nem fog rá őszintén válaszolni, de gyanítom amikor feltette azt is tudta mit fog neki "nemőszintén" válaszolni a Lázár. Ha ilyen kérdésem van, megpróbálom behúzni a csőbe a kérdezettet, ( mondjuk azért az aki a Lázárt csőbe akarja húzni, annak nagyon korán kell felkelni, de hát ugye tudomásul kell venni, hogy nem mindenki Németh Szilárd a Fideszben se) De AZÉRT megkérdezni valamit, hogy utána laposra verjenek a válasszal, értelmetlen. És ha ez egyszer megtörtént nem kérdezem meg mégegyszer ugyanazt, mert megint megkapom. És ebben a Lázár nagy. Mert meg kell vallani a Lázár csillog-villog. Labdát nem hagy lecsapatlanul és olyan megfoghatatlanul tekereg a kérdések közt mint két kígyó egy vödör takonyban. Nem láttam a műsornak se az elejét, se a legvégét, de amit láttam abban a Lázár maximálisan kihasználta ellenfelei gyengeségét valamint a hatalmi pozícióját. Egyetlen kérdés volt amire igenis szakszerűen és részletesen válaszolt, a politikailag teljesen semleges téma, a "mi lesz a halászokkal, miután betiltották a halászatot?". Ha bármi másról kérdezték, vagy felmondta a mantrát, - ami most hogy kitalálták hogy már nem a Soros a legnagyobb ellenség ( azért azt is ekézte rendesen), már az ENSZ-et kell hibáztatni, ahol ugyan semmiféle kötelező migránsbetelepítést nemhogy nem szavaztak meg még, de még tárgyalni se tárgyaltak róla, még előterjesztést se fogalmaztak meg, de a választási kampány miatt a Fidesznek MUSZÁJ valakit, valamit utáltatni a nyájával, különben mint oldott kéve széthullanak a gyűlöletes libsik vasmarkában-, vagy egészen pimasz módon elszabotálta a választ. általában a kettőt vegyítette, Ha csak nem az alákérdezős lakájmédia valamelyik reprezentánsa kérdezte, mert akkor nyíltan és egyenesen megmondta a bátor kérdezőnek, hogy IGEN, ÚGY VAN a sötétlelkű ellenzék a bűnös, akik benne voltak régen is minden disznóságban, most meg lenne pofájuk kormányt buktatni, hogy jönnek ők ahhoz. Mert a Fideszhitű nézőt tökéletesen kielégíti egy olyan válasz, amit a Lázár adott arra a kérdésre, hogy ( csak a lényeget mondom) "Mi a véleménye arról, amit az LMP-s Hadházy Ákos az OLAF jelentés alapján állít, hogy a miniszterelnök veje az apósa közreműködésével lopja a pénzt?" , arra az a szakszerű válasz, hogy Hadházynak csak azután tűnt ez fel, hogy nem kapott az apja állami támogatást a földjeire. Na erre csettint a Fidesznyik szavazó elégedetten, "de jól megadta a szemét lipsinek". Csakhogy ez nem válasz értelmes ember számára. Mert nekem a villásfaszú ördög is kérdezhet, ha jót kérdez, amire a választ én is szeretném tudni, de hát a miniszterelnökünk kedvenc válasza is egy lapát szart ér amikor azzal debattál egy hozzá intézett kérdésre, hogy "ez egy reménytelen helyzetben lévő párt kétségbeesett próbálkozása". Ez nekik a "vita". Fogom máskor is nézni a sajtájt, kár hogy alvásidőbe esik.
23:11 nemsokára holnap van. Búcsúzóul
Reggel kinézek a hajóról, ismét hó fed mindent. Már éjjel 2-kor amikor kimentem a hajóra ( ha nekiállok kopácsolni a http://kopar.blog.hu/ -t röpül az idő, pláne mostanában, hogy nincs kész anyag, amit csak fordítani kell, úgy kell mindent összeszedni a netről, lefordítani, értelmezni, megfogalmazni, összerakni azzal amit István levelezéséből, amiket másolatban kapok ahogy a különböző partnerekkel intézi a beszerzéseket, kapja a verseny rendezőtől az utasításokat) esett sűrű apró szemekben, reggelre olyan 2-3 cm hó borított mindent. Olyan gyönyörű volt a hólepte világ, a puha csend, hogy amikor elindultunk a szűz porhóban boldogan viháncoló Szmájli kutyával sétálni, mélyeket szippantva a tiszta hideg levegőből semmi más nem jutott eszembe mint az, hogy " de jó élni"! Mire visszaértünk már ismét nagy pelyhekben esett, nem is mentem ki, csak az "esernyő", meg a tornác alól fotóztam le az ismét hólepte világot. megszakításokkal egész nap esett a hó, a délutáni séta ugyanilyen élvezetes volt a ligeterdővel szegélyezett úton, meg a gyengén befagyni készülő Duna mentén.
MÁS Merthogy ugye történt tegnapelőtt egy s más Hódmezővásárhelyen. Tegnap megnéztem ezt https://www.youtube.com/watch?v=mg_l7T92NSw&feature=em-comments Időnként belenézek az Echo TV "Sajtóklub"-jába, nem igazán mazochizmusból, de ugyanezen okból nézek néha TV 2-t és MTV 1-et is mert szükségesnek tartom magamat dresszírozni, hogy még véletlenül se fordulhasson elő velem is az a gyakori hiba, hogy az ember bezárja magát egy véleménybuborékba, miután csak egyoldalú hírforrásokat néz, hallgat. Szóval Satóklub. Azért amikor rákapcsoltam az adásra sose bírtam végignézni, mert egyszerűen ökölbe szorult a kezem attól a fölényesen mosolygó gúnyos gőgtől, ami a Bayer Zsolt arcáról sugárzott. Én ugyanezt az "elvtársi" gőgöt láttam eleget a kötényhasú, duplatokás hivatásos forradalmárok arcán akik a kongresszusaikon fújták telipofával, hogy "föl föl, te éhes proletár", amikor meg voltak győződve a sérthetetlenségükről és örökös hatalmukról. És csak annyinak kellett történnie, hogy Hódmezővásárhelyen minden előzetes számítás, közvéleménykutatás ellenére egy "jöttment " civil megverte az abszolút esélyes Fideszes jelöltet a polgármester választáson és ezt az örökös impertinens pimasz cinikus vigyort ami szinte rágyógyult a Bayer képére, mintha letörölték volna.. Ha másra nem is lett volna jó a hódmezővásárhelyi választás ( szerencsére jó volt), erre mindenféleképpen jó volt, Ez az ember beszart.
A másik amiről szól ez a történet, hogy MOST jönnek rá, hogy az a taktika, hogy szemköztszarták a saját táborukban is a gondolkodókat és kizárólag a bugrisokra gyúrtak rezsicsökivel, Sorosozással, Kósával, Némettel, csótányetetéssel riogató Fazekassal, ezzel elvadítva minden értelmest maguktól, az lehet, hogy mégse nyerő. Ahogy Bencsik András mondja " abba kéne már hagyni a Sorosozást". Csak nem? El tetszettek baszni? De mi lesz helyette? Mert ha kifolyik a gyűlölet a téglák közül, az a malter ami összetartja az egész tákolmányukat, a fejükre dől az egész. Ha valaki kételkedik benne, hogy az egész hatalmuk a gyűlöletre épül akkor hallgassa meg a "Pesti Srácok" nevű kormánypénzekkel jócskán támogatott hírportál főszerkesztőjének Huth Gergelynek a kirohanását, a hódmezővásárhelyi győztes Márky-Zay Péter ellen ( 13:00-tól). Akinek annyi a "bűne", hogy képes volt elindulni szabad választáson a Fidesz jelöltje ellen és nyert. Ettől lett egyszerre " szerencsétlen, gumikeresztény senkiházi személyiségzavaros" . Egy hétgyermekes, vallásos, magát jobboldaliként meghatározó, több nyelvet beszélő becsületes családapára mondta ezt a Huth, miközben a kerekasztalbeszélgetés másik három résztvevője nem szólt közbe, hogy "állítsd már le magad"! A részvevők erőteljesen gyalázták az egymással való lepaktálásért, a közös jelöltek állításáért az ellenzéki pártokat, ami egyrészt szuverén ügyük, másrészt kénytelenek erre, pont azért, mert a Fidesz a 2/3-ával teremtette meg azt az egyfordulós választási törvényt, mely erre kényszeríti majd a parlamenti választások résztvevőit. Beleolvasva a YouTube videó alatti kommentekbe, melyek egyike ( többek helyeslése, "lájkolása" mellett ) sürgeti a keményebb "beleállást" a dolgokba ( mások a leszámolást sürgetik végre a ballib áruló nemzetrontókkal), mondom régen zuhanyoztam már szarban, voltam bátor megjegyezni, hogy ha annyira beleállósak akkor talán egy vitába is beleállhatnának, hogy ne csak egymás vállát veregessék itt a stúdióban, hanem vitázzanak olyanokkal akik mást gondolnak. És ez vonatkozik kiváltképpen Orbán Viktorra aki retteg a vitától, ha a parlamentben interpellálják és ha igazat akarna mondani csak azt tudná válaszolni, hogy "hát igen lopunk mint a szarka", ehelyett azt "vitázza", hogy "ez egy reménytelen helyzetben lévő párt próbálkozása". Az meg kész röhej. ahogy bármely kormánypolitikus ha meglát egy mikrofont, melyet nem valamelyik vazallus médiamunkás tart a kezében, futásnak ered. Na lettem mindjárt Gyurcsánybérenc hazaáruló, volt öszödi beszéd és minden ami csak elképzelhető. EZ a képernyőn a magát nemzeti, keresztény, igaz magyarnak tartó elitje és a kommentszekcióban meg a törzsközönsége, szavazó bázisa a a kormánypártnak. Legközelebb a demokráciáról fogok beszélni.
13:20
Utolsókat rúgja (belénk) a tél. Tegnap este -10,5° C volt és ma napközben se volt + hőmérséklet. Három napja viharos széllel jött a hidegfront, azt mondta a meteorológia, hogy pillanatnyilag az Északi-sarkon is melegebb van mint most nálunk. De a hét végére vége, jön a meleg. Egy biztos, szél akármekkora lehet, nem fogja rángatni a hajót, 3 nap alatt lement alólunk a víz vagy 80 centit, a főbordáig ül a hajó az iszapban, nem kell tartani attól, hogy igénybe veszi a kikötőköteleket.
Ez most már tavaszig így lesz, csodálkoztam is, hogy csak most engedték ki a vizet az RSD-ből, máskor már ősszel elkezdték, igazából nem tudom mi az oka a téli vízszint csökkentésnek. Ami biztos még, hogy ezen a télen már nem fogunk korcsolyázni.
Gyors kérdés: Tudja valaki, hogy lehet a facebookon talált videót lementeni, másolni? A http://kopar.blog.hu/ szerkesztésekor gyakran csak a facebookon találok anyagot a versenyzőtársakról. Jó lenne az ott talált videókat berakni a blogba, de nem tudom hogy kell. Lehetséges egyáltalán?
Hólapátolással indult a nap.
Nulla fok van, látszik hol van a "hőhíd" szóval hol megy el jobban a meleg a fűtött szalonból.
A parton meg ilyen a világ.
Nyomom a kopárblogot, mert holnap lapzárta és még sehol se vagyok.
Ezt a blogot a praktikus szükség szülte. Nem tudom van e itt valaki még azok közül akik az első megjelenés óta olvassák ( bizony, már 13 éve), de akkor azt hiszem megírtam, hogy a felesleges és fárasztó pofázást akartam vele elkerülni. Még állásban voltam és a kollégáim többnyire tudták, hogy hajót építek. Ahányszor belém ütközött valaki az volt az első kérdése, "na mi van a hajóval?" És akkor elmondtam tegnap épp mit csináltam, de egyrészt fárasztó volt sokadjára is elmondani ugyanazt, másrészt én, sokakkal ellentétben valóban keményen melóztam a munkahelyemen, nem volt sok időm fecsegni, pláne ha láttam, hogy a kérdezőt nem igazán érdekli a téma, csak valamit épp jópofáskodni akart. Elkezdtem tehát leírni hogyan építem a hajót és amikor valaki rákérdezett, csak azt mondtam "nézd meg a neten" és máris mentem a dolgomra. Aztán úgy alakult, hogy megszerettem az írást. Jól esett a nap végén összefoglalni mit is csináltam, később meg amikor elfelejtettem "hogy is volt amikor..." csak visszanéztem hogy hogy is csináltam és mikor. Aztán lettek olvasóim, akik a barátaimmá váltak, drukkoltak nekem, felkerestek, tanácsot adtak és kértek, szóval az írás az életem részévé vált, segített sokmindenben, többek közt egyfajta feszültséglevezetővé vált, ha valami nyomasztott, kiírtam magamból, még ha nem is feltétlen arról írtam ami nyomaszt. De most arról fogok.
Hosszú ideje nyomaszt. Akik régóta olvasnak, azoknak talán feltűnt, hogy jóideje nem írtam a politikáról, pedig egy időben gyakran hangot adtam sose titkolt véleményemnek. Volt aki korábban olvasóm volt, de látványosan hátat fordított nekem (hogy finoman fogalmazzak) amikor világossá vált előtte, hogy nem osztozom vele a bálványimádatában. Mások, akik csak mást gondoltak mint én, egyszerűen elhallgattak, tán már nem is olvasnak, elfelejtettek. Nem mondom, hogy nem bánt de azt sem mondom, hogy miattuk álltam le, mint ahogy azt sem, hogy azért hagytam abba a véleménynyilvánítást mintha bármi is megváltozott volna bennem, és szégyellném a pálfordulást, egyszerűen csak nem volt kedvem csaholó kutyaként méltatni a haladó karavánt. Mert azzal tökéletesen tisztában vagyok, hogy hiába ugatok, egy ̶k̶u̶t̶y̶a̶ fecske nem csinál nyarat. Most azonban elmondom mit gondolok.
Néhány dolgot, ha úgy tetszik magyarázatként és még véletlenül se magyarázkodásként (remélem világos a distinkció) előrebocsájtok. Világ életemben "egyesharcos" voltam, csapatjátékosnak nem vagyok jó, önfejű vagyok, makacs és individualista. De sose voltam érvekkel meggyőzhetetlen, mert soha nem okozott nekem traumát valamely tévedésem elismerése, ez azért enyhítő körülmény a konokságomra. Ennek megfelelően sose értettem azt, amikor valakik amikor felfogták, hogy rossz véleménnyel vagyok politikai bálványukról, egyből valamiféle másik táborhoz véltek tartozónak, azonnal elkezdtek "másikhívőnek" címkézni és debezzegeztek, hogy akkor nyilván azt gondolom hogy az a "másik" milyen faszagyerek, pedighát dehogy ő tudja hogy sőt. Mintha törvényszerű lenne, hogy ha ő tartozik valahová akkor nyilván én is. ( amúgy az ilyenek rendszerint többesszám első személyben beszélnek) Hát nem. Sose voltam egyik pártnak, vezérnek sem kritikátlan híve, a szavazáskor mindig azt mérlegeltem vajh a választékból melyik a kevésbé kártékony. Így szavaztam például 1998-ban a Fideszre, mint általam elképzelt kisebbik rosszra. De sem velük, sem azokkal akikre később szavaztam nem volt olyasfajta érzelmi kötődésem, mint azoknak a lelkes idealistáknak, akik valamiféle vezérben való lángoló hitüktől lelkesítve minden velük egyet nem értőt a haza ellenségének tekintenek. Sajnos a hitet nem vezérli sem megfontolás, sem logika, ezért a hitviták értelmetlenek. Akiket lelkesített a kommunizmus világmegjavító eszméje, azokat az olyan apróságok nem ingatták meg hitükben, mint a parasztok nyavajgása, hogy addig verték őket, amíg a frissen kapott földjüket be nem adták a TSZ-be. Az igazi kommunista még akkor is hitt a rendszer tökéletességében amikor gumibotozták az Andrássy út ( bocsánat akkor épp Sztálin útnak hívták) 60-ban, Faludytól tudom, hogy Havas Endre kommunista és tudós irodalmár még akkor is Rákosit éltette amikor éppen agyonverték. http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/FALUDY/faludy00734/faludy00743/faludy00743.html Azok a lelkes fiatalok akik a kékcédulás választási csalást elkövették, hogy Rákosi kommunista pártja minél több mandátumot kapjon az 1947-es parlamentben, meg voltak győződve róla, hogy helyesen cselekszenek, hiszen a nép ellenségeit akarják kiszorítani a törvényhozásból. kit érdekelnek a szabályok, kit érdekel a tisztesség, a demokrácia, amikor a pártfogolt érdekeinek mindenáron való érvényesítéséről van szó? "AZOK" csak hitvány cenkek, hazaárulók legjobb esetben félrevezetett ostobák, "MI" tudjuk a frankót és gondoskodunk róla hogy "AZOK" bukjanak. A történelem örökkön ismétli önmagát, csak ahogy kihalnak a generációk elfelejtődik a tanulság és az emberek ismét beleesnek ugyanabba a csapdába, ámítók szép szavakkal az erre hajlamosakat elbűvölik és emberből hívőkké válnak. Attól kezdve csak konzerválni kell, a hitet, ahogy a kertész ápolgatja a növényt, háziasszony dunsztolja a befőttet, hogy sokáig elálljon. Az egyszer hatalomra került politikus karbantartja hívei hitét, mert az hatalmának fundamentuma. Ha egyszer a gyümölcs elkezd férgesedni, a befőtt penészedni, a hívő kételkedni, megette a fene az egészet. A hit fenntartásának ősi eszköze a gyűlölet és a félelem. Kreálj ellenséget, címkézd meg mint a nép minden bajának okozóját és egyúttal biztosíts róla mindenkit, hogy te vagy aki megvéd tőle. Amíg a többség hinni fogja, hatalmad biztosítva van. Néró állítólag felgyújtotta Rómát, hogy a keresztényekre kenhesse, a nácik a Reichstagot, hogy a kommunistákra, Sztálin bevezette a "nép ellensége" terminust technicust amivel gulágra küldött mindenkit aki nem volt hívő. A hit fenntartásának fontos eszköze a hívők önbecsülésének felkeltése. Azt sugallni a célszemélyeknek, hogy "te vagy a Nemzet, te különb vagy, téged eddig lenéztek, elnyomtak, a.... azok... a tudjukkik, a keresztények, a zsidók, a burzsujok, a kommunisták, azok akiket épp ellenségnek kiszemelt a hatalom. A hitre csábulás erős iniciálója a primitív tömegeknél a hatalom egy csekély szeletének átengedése számukra. Mekkora motiváló erő az, hogy a susztersegéd aki korábban csak a cselédlépcsőn ballaghatott fel a harmadikra nagyságosékhoz a megtalpalt cúgoscipővel, egyszercsak nyilaskeresztes karszalaggal jancsiszöges csizmában csattoghat az intarziás parkettájukon, kedvére turkálva a finom holmikban, sőt a remegő kisasszony, mostanára már csak szimplán zsidólány bugyijába is belenyúlhat? Pontosan ugyanakkora, mint hosszú bőrkabátban éjjel betörni az álmukból felriasztott másodosztályúvá degradált értelmiségiek otthonába, és a tegnap még főnöködvolt családapát ismeretlen helyre elhurcolni. Minden diktátornak fontos, hogy potenciális ellenfeleit a söpredékkel félelemben tartsa. A söpredék szereti ezt, végre úgy érzi, hogy kikerült a kloákából ahol amúgy társadalmi rangja szerint a helye lenne és egyre hívőbbé válik. Ha a hit erős, a kiábrándulás is keserű lesz. Legalább négy ország népének többsége hitt a fasizmusban mint nemzetmegváltó eszmében és ahhoz, hogy a kiábrándulás bekövetkezzen, hatmilliójuk hullája kellett hogy beborítsa három világrész csatatereit.
Miután így történelmi környezetbe helyeztem mondanivalómat rátérek napjainkra. Akik régen is olvastak ismerik dühös kirohanásomat Orbán Viktor ellen. Voltak akik letorkolltak, mások csak nem osztották abbéli vélekedésemet, miszerint egy közönséges hazug csirkefogó. Tiszta szívvel mertem állítani, én lennék a legboldogabb, ha mostanra kiderült volna hogy tévedtem. Egy barátom az első ciklus elején 2010-ben azt írta, idézem: "3 év mulva vitassuk meg ezt a témát . ok? Elteszem a mail-t és megkereslek vele bárhol jársz. :-)". Nos nem keresett meg vele, én kerestem meg amire ezt válaszolta: " Köszönöm a 3 év utáni megkeresést. nem kívánok érvelni..sem győzködni. " Ez volt tehát 2013-ban. Én lennék a legboldogabb, ha kénytelen lennék elismerni, hogy tévedtem, hogy valóban jót tett az országnak az "elmúltnyolcév". De nem tett jót.
Elterjedt érv az Orbánvallásúak körében, hogy ha nem lett volna leváltva a Bajnai kormány akkor ugyanott lennénk ahol Görögország. Erre az első válaszom, hogy egyrészt senki nem tudhatja "mi lett volna ha....." Mert amikor buktak a szocik akkor épp benne jártunk a világválságban, igazából ez tett be nekik, meg az országnak, ettől kerültünk az államcsőd szélére, Orbán uralkodása alatt meg szépen kilábalt belőle a fejlett világ, minket is húzva magával és nem mellékesen több Marshall segélynyi pénzeső hullott az országra, másrészt meg a Fidesz is csak a magánnyugdíjvagyon államosításával, a "nemmegszorítás" kormányaként 50 db újfajta adóval, továbbá a forint 20 %-os inflálásával tudott kimászni a szarból. Nos úgy nem nehéz pénzügyi egyensúlyt teremteni, ha Matolcsy Györgynek Orbán jobbkezének a pincéjében van egy kis nyomda ahol mindig tud annyi pénzt nyomtatni amennyi épp hiányzik a kasszából. De még azt se mondom, hogy mindez hiba volt, mert VALAHOGY muszáj volt megállítani az országot a romlásban, mindezt ( vagy más ugyanilyen fájdalmasat) valószínűleg Oszkó Péter is megette volna, ha maradnak, az más kérdés, hogy a Fidesz ellenzékben milyen őrületes csinnadrattával muzsikált volna hozzá. Tehát eddig még nem is mondtam rájuk rosszat, csak azt, hogy ez az érv miszerint ott lennénk mint a Görögök, nem áll meg semmilyen szinten sem. A másik érv a Fideszfanok tölténytárában az állandóan hangoztatott " a szocik is ugyanúgy lopnak". Ezek szerint még a hívek is készséggel elismerik, hogy a Fidesz egy tolvaj párt. Nos én nem vagyok ilyen megengedő. Ne lopjon egyik sem. Aki lop, bukjon le és kerüljön börtönbe! De ami nagyon nem stimmel, az az "ugyanúgy". mert nem ugyanúgy. Orbán Viktor nem lop, hanem maffiaállamot teremtett. Mert aki olyan ügyészt szavaztat meg a parlamentben ülő többségi vazallusaival, aki rendre meghiúsít minden ellene induló nyomozást, az visszaél a törvénnyel, megcsúfolja a parlamentáris demokráciát. Aki felvásároltatja a vazallusaival a médiát, melyből a szavazók többsége csak az ő diadaljelentéseiről értesül, az ezzel a szavazás igazságosságát, tisztességességét, becsületességét is befolyásolja. Márpedig az igazság, a becsület, a tisztesség abszolút fogalmak, csak tisztán értelmezhetők, hogy csúnya hasonlattal éljek, egy pohár bor akkor is ihatatlan, ha csak egy egészen picike szar került beléje. Továbbá az "ugyanúgy" az úgy ugyanúgy, hogy a szocik három nagyságrenddel kevesebbet loptak ( segítek, az ezredrészét), vagy még annyit sem, a Nokiás doboz a raklapnyinak vajh hányadrésze? De ezzel nem azt mondom, hogy a szocik jók voltak. Csak azt, hogy ez a második érv sem helytálló. A harmadik érv, hogy a Fidesz szakértőkből áll akik két ciklus alatt egész jól belejöttek a kormányzásba. Azért hagytam a végére, mert ez a leggyengébb. A Fidesz szakértelme mint cseppben a tenger, legjobban megmutatkozik az ócsai lakópark minden józan érv ellenére való keresztülerőltetésében. Hogy képesek voltak azt hinni ( vagy a tervezett építésből húzható sáp érdekében keresztülverni mindenen, melyik a jobb variáció? ) hogy családok, amik városokban ahol korábban megélhetésük volt, de valami miatt anyagilag ellehetetlenedtek, majd kint a prérin mint a pionírok egzisztenciát teremtenek maguknak. Másik ami hirtelen eszembe jut, az Erzsébet utalványokat, amivel bennünket nyugdíjasokat akart megvásárolni a Fidesz, az eredeti terv szerint a kormányhivatalok dolgozói kézbesítették volna ki a címzetteknek. Remek. Télvíz idején az üvegablakok mögött ülő kisasszonyok felkelnek székükből és körömcipőben kitipegnek a félvad kutyákkal őrzött tanyákra bokáig sárban az utalványokkal. Lázár János a Fidesz legélesebb koponyája, mindaddig védelmezte a tervet, amíg Kövér Lászlónak nem kellett szembesülnie azzal otthon a konyhában, hogy felesége a szigetszentmiklósi hivatalvezető a szájába rágja, hogy mekkora hülyeség is ez. Ezek mondjuk apróságok, de nagyon jól mutatják azt, hogy a Fidesz észérvekkel meggyőzhetetlen, csakis az erőből ért. Mert amúgy gyáva mint a nyúl. Előjöttek a netadóval, de azonnal visszakoztak amint kiment százezer gyerek az utcára tiltakozni. Hogy valami pofája legyen a dolognak gyorsan kinevezték valamiféle internetes koordinátornak a Deutsch Tamást, aki egy darabig hablatyolt a kamerák előtt internetről, aztán szép csendben maradt minden a régiben. A Fidesz atombombája a migránskérdés. Ennek a hibás kezelésére még az sem mentség, hogy egész nyugat-Európa sáros ez ügyben. Elemzők, tanácsadók tömkelege húz zsíros fizetést azért, hogy megmondja mi lesz jövőre, meg azután, mégis az, hogy ha háború és nyomor tör ki a közel-keleten akkor onnan elkezdenek majd menekülni az emberek oda ahol nincs háború és nyomor, az senkinek nem ütött szöget a fejébe. Aztán egyszerre csak jöttek. Mit tett a Fidesz? Először is méregdrága magyar nyelvű óriásplakátokon tájékoztatta a majdani külföldieket, hogy tartsák tiszteletben a kultúránkat. Nagyon hatásos akció, méltó a szakértő kormányhoz. Ezután nem segítséget kért a folyamatosan pumpolt állítólagos gyarmattartójától az EU-tól, nem kerítést épített beléptetőkapukkal, határőrséggel, menekülttáborokkal, hanem azért, hogy a nyomorultakkal kifejezetten belpolitikai hangulatkeltés céljából riogassa a lakosságot, kempingeztette őket a Keleti pályaudvar előtt, meg az Erkel színház tövében. Amikor már snassz volt az általa teremtett helyzet, átszállította őket Ausztriába, mert amúgy egynek se volt kedve itt maradni. Ez egyúttal jelzi is azt, hogy mennyire alaptalan az örökös riogatás, hogy az EU kötelező letelepítést erőltet ránk, arra lett volna esetleg kvóta, hogy el kell bírálnia Magyarországnak valamennyi bevándorlónak a menekült státuszát, amire ha valaki ide akar jönni amúgyis köteles. Amikor már minden egyéb feleslegességgel elbíbelődtek, kezdtek kerítést építeni, nagyjából egy évvel később, mint kellet volna. Az, hogy a kerítés Európát védi csak részben igaz, de nekem az is elég ha Magyarországot védi. Az kifejezetten hazugság, hogy bárki le akarja bontani a kerítést és Magyarországot elárasztani muzulmánokkal, de hát a Fidesz már régóta kizárólag annak a kétmillió bugrisnak a szavazatára gyúr aki mindent elhisz neki, mert egyrészt nincs esze utánagondolni, másrészt nincs módja más médiából tájékozódni mint amit einstandolt magának adófizetői pénzből a kormánypárt. A Fidesz nem jobboldali, nem konzervatív és nem polgári párt, jelentsenek ezek a fogalmak bármit is, hanem egy mindenáron uralkodni akaró rablómaffia, mely nem válogat az eszközökben. Hol vannak már a pártból, vagy a környékéről is azok a magukat jobboldalinak, konzervatívnak valló politikusok, mint mondjuk Bod Péter Ákos, Chikán Attila, vagy Mellár Tamás? Hallotta valaki az elmúlt két évben megszólalni a párt korábbi alelnökét Pokorni Zoltánt? Ott van helyette alelnöknek a beszélő disznósajt, Németh Szilárd. Nem tudom elemes, vagy hálózati mint anno Brezsnyev, de előbb betáplálták beléje, hogy "rezsicsökkentés", aztán a javított szoftverrel meg hogy "Soros" és azzal valamennyi sajtótájékoztatóját képes abszolválni. Apropos Soros. Fogalmam sincs Soros jó ember vagy rossz ember, olyan nagyon ne is érdekel, ha a véleményemet kérdezi valaki, szerintem egy idealista, aki rájött, hogy a rengeteg pénzét nem tudja a sírba magával vinni, ezért megpróbál valami jót tenni vele és támogatja azokat akik a fenséges nép érdekeit képviselik az elnyomással szemben. Ebben a minőségben támogatta Orbán Viktort és társait is, akikkel úgy járt mint az egyszeri ember aki a fagyott kígyót a keblén melengette. De tegyük fel, hogy egy fondorlatos öreg Schylock, aki egyfolytában valami gonoszságon töri a fejét! Komolyan el tudja valaki azt hinni, hogy tutto kompletto megvásárolta a teljes brüsszeli adminisztrációt azért, hogy a fehér keresztény civilizációt a barbár szaracén hordákkal kitörölje a történelemből? Írt ezt azt, de ezen írás mitől lenne ez a brüsszeli adminisztráció service manualja Európa üzemeltetésére? Az egész Fideszkampány a Soros tervvel riogatás, a kerítésbontással riogatás csak az a maszlag amivel kábulatban tartja a kormánypárt a szavazógépét és tematizálja a tehetségtelen teszetosza ellenzéke mindennapi megszólalásait. Miközben Mészáros Lőrincnek Orbán Viktor házi pénznyelőautomatájának csak a 2016-os osztalékból származó órabére ( 11 millió forint) több mint három középiskolai tanár éves bruttó munkabére. Ki hiszi azt el, hogy mindaddig amíg Orbán Viktor össze nem veszett a lopott pénzen korábbi állandó jellegű tettestársával, Simicska Lajossal, aki korábban minden közbeszerzésen nyert, attól kezdve meg vesztett és a semmiből feltűnt egy gázszerelő és hirtelen csak ő nyer mindenütt, az tisztességes és megfelel a közérdeknek? Hogy az rendjén való dolog és kizárólag a véletlen meg a soha nem látott őstehetség eredménye, hogy egy gázszerelő kisiparos egy ciklus alatt többet harácsol össze mint anno a Festeticsek, Károlyiak, Nádasdiak, Esterházyak együttvéve nemzedékek alatt. És itt jutottam el a főbűnhöz. Mert nem az a legnagyobb baj, hogy rabló a főnök, hanem az, hogy elvette az ország esélyét a felzárkózásra. A "létező szocializmus" abba bukott bele, hogy nem tudta hatékonyan működtetni a gazdaságot. A tervutasításos rendszer, a káderkapcsolatokkal működtetett gazdaság, a kontraszelektált káderállomány elvesztette a versenyt a kapitalista modellel szemben. Orbán Viktor nem a Horhy rendszert szüli újra nap mint nap, hanem az államkapitalizmus legrosszabb formáját, a kézivezéréléses neobolsevizmust. Ahol kizárólag a főnökhöz való hűség az ami meghatározza a hierarchiában betöltött helyet. Elhiszi valaki értelmes ember, hogy Mészáros Lőrinc képes átlátni és hatékonyan működtetni 200 különböző profilú céget? Tessék már megmondani mit exportál, mekkora a cégei által előállított termékek összességének hozzáadott értéke? Mert az, hogy rajta ( még még néhány strómanon) keresztül történik a hazai és EU-s adófizetők által befizettet pénzek egy részének elköltése azt nem a zsenialitásának, hanem kizárólag a főnökének köszönheti. Ennél még a kései Kádár korszak káderpolitikája is jobb volt, hol jön a Fazekas Sándor földművelési miniszter, szakképzettségére nézvést és jogász, Kádár egykori minisztereihez, mondjuk a Váncsa Jenőhöz, Dimény Imréhez, vagy Romány Pálhoz képest? Szóval Orbán Viktor legnagyobb bűne, hogy miközben az ország folyamatosan marad le a volt szocialista országok versenyében, miközben a történelem folyamán soha nem látott pénzeső hull az országra, az EU-s állampolgárok befizetéseiből, ezt a pénzt nem a belső versenyképesség serkentésre (mely majd a világpiacra is kiléphet) használja fel, hanem földhözragadt klientúráját építgeti, ezzel a mindezidáig egyetlen működőképes modellből a kapitalizmusból kiveszi a versenyt, ezáltal életképtelenné téve azt. Az amit unortodox gazdaságirányításnak nevez életképtelen, fenntarthatatlan és amint a világgazdaság megtorpan, netán újabb válság tör ki, Brüsszel meg felhagy azzal, hogy pénzzel tömje ellenségeit, szomorú jövő vár az országra. Ez Orbán Viktor igazi bűne, elpasszolta az esélyt, ami nem adatik meg minden évszázadban, de tán még sose volt ekkora a történelem folyamán. Egy biztos, nyugodtan el lehet felejteni amit korábban gondoltunk, hogy mi magyarok valami ritka tehetséges nép vagyunk, akik örökös balszerencséjük miatt nem tudják kifutni ami bennük van, mert ugye az elnyomók, a tatár, a török, a labanc, a német, a ruszki nem engedi. Lassan 30 év telt el mióta azt csináljuk amit akarunk. és akkor bűnbaknak egy szerencsétlen vén zsidót tud csak előkaparni a regnáló hatalom, hogy minden bajunk okozójának megjelölje és mint a mumussal a kisgyerekeket ijesztgesse vele prosztó választóit, hogy rá szavazzanak. Ha ez megtörténhet, az ország meg is érdemli a sorsát, mert igazából ezek után a Fidesznek a parlamentbe bekerülni se szabadna. Megy a nyafogás, idézek egy Fb választ: " Nem mondom én, hogy jó lenne a mai vezetés, de azt sem látom, hogy ha bárki másra szavaznék, akkor változna a helyzet " Mekkora birkaság! tehetetlenségünkben hajtsuk eleve bárd alá a fejünket! Egyetlen dolog van ami bármelyik másik pártot alkalmasabbá teszi az ország irányítására, mégpedig az, hogy a Fideszen kívül egyik pártnak sincsenek igazi hívői. Tehát másnak nem nézi el senki a tizedét se mint amit a fideszhívők elnéznek Orbánnak. Egyik párt se merné hatalomra kerülve a töredékét se elkövetni annak a bűnhalmaznak amit a Fidesz szemrebbenés nélkül elkövet. Komolyan gondolja valaki, hogy ha mondjuk Gyurcsány Ferenc a vejének juttatna mint miniszterelnök, az OLAF által kinyomozott csalással többmilliárdos közbeszerzést verseny és referencia nélkül, akkor egy percig is a hivatalában maradhatna? De Orbán megteheti, mert a szavazói buták és vakok. Korábban még lehetett mentsége mindenkinek aki A Fideszre szavazott, mert nem lehet mindenki mindig képben és lehetnek averziói a többi pártokkal szemben, ahogy nekem is van mindegyikkel szemben és lehet talán naiv embernek hinni is Orbán Viktor bülbülszavú szónoklatainak ( bár valamennyire értelmes embernek feltűnhetne, hogy átlagban két évente a homlokegyenest az ellenkezőjét hangoztatja mint annakelőtte) . De ezen tények ismeretében amiket itt felsoroltam, többé nincs mentsége. Az a véleményem, hogy a Fidesz tolvaj és hazug, aki pedig rászavaz az a cinkosa.
Más. Találtatott két kölyökkutya, ránézésre olyan 3-4 hónaposak lehetnek. Valami lelketlen ember gondolom kirakta őket (valamiért mindkettőnek csonkolták a farkát) és a környéken bolyongtak, egy ízben a Szmájli is hazahozta őket játszani, tüneményesek voltak ahogy bolondoztak a kertben, de hát nekünk három kutya sok lenne. Kedves kezes barátságos jószágok, bátrak, élénkek, érdeklődők, bolondulnak a simogatásért és a jó szóért. Egy darabig itt vendégeskedtek a szomszédban, nem néztek ki amúgy kóbor ebeknek, mert jól tápláltak voltak és szemmel láthatóan emberhez szokottak. Egyik szomszéd elvitte őket a Noé állatmenhelyre, ott örökbe fogadhatók, ha valakinek kutyára van szüksége. Valószínűleg testvérek, mindkettő szuka. Túl vannak a karanténon, egészségesek mint a makk, Sierra és Tasha lett a nevük. Megkapták az első oltást és féreghajtást.
http://www.noeallatotthon.hu/gallery/GAZDIT-KERESNEK/KUTYAK/Sierra/
http://www.noeallatotthon.hu/gallery/GAZDIT-KERESNEK/KUTYAK/Tasha/
Megcsaltam Amapolát. Tegnap este elindultam, hogy szokás szerint begyújtsak a hajón a kályhába de meglepődve tapasztaltam, hogy szakad a hó, már az alatt az 5m-es úton is belepte a ruhámat amíg a szemetet kivittem a kapuhoz. Elgondolkodtam, hogy a sötétben végigbotorkálni a hóval akkor már több cm vastagon belepett stégen, járón decken és úgy döntöttem kivételesen bent hálok a házban. Reggel ez a kép fogadott.
Mindjárt megyünk nyugi, csak töltök egy kis eleséget a madáretetőbe! (Sz addig nem mozdul a kapuból, amíg én ki nem lépek és nem jelölöm meg az irányt, hogy épp északnak vagy délnek indulunk.)
C egyelőre bizalmatlanul szemléli a fehér világot a Tequila alól.
De aztán ahogy elindulunk a kutyával a nyomunkba szegődik. 
Hármasban szoktunk sétálni a következő sarokig, ott ő láthatatlanná válik és csak akkor kerül elő ismét hazakísérni minket amikor visszaérünk a sarokhoz. Kijelölt magának egy olyan 0,5-1 négyzetkilométernyi területet, amit rendszeresen bejár, de onnan nem megy ki semmilyen okból.
Az új háztetőről leszánkázik a hó.
Az utca csak reggel volt ilyen,
délutánra már nyoma se volt a hónak. gyorsan jött, gyorsan elolvadt.
Zongorán gyakorlok egy új számot, de bajban vagyok az akkordokkal. Régi barátomhoz a Googlehoz fordulok mindig ha elakadok, de most nem akar segíteni. Az ujjrendről van szó. Mert mondjuk egy F dúrt le tudok fogni ( a zongorát szintetizátor/harmonika üzemmódban használom, mert igazából a harmonika a cél, de vízszintes billentyűkön könnyebb begyakorolni ) A C F hangokkal 1, 2, 5-ös, vagy 1, 2. 4-es ujjakkal meg F A C hangokkal egy fekvéssel lejjebb 1, 2, 3 -es 1, 2, 4 és 1, 2, 5-ös ujjakkal, melyik a helyes? Nyilván a kérdésre a válasz a tanárnak annyira egyértelmű, hogy fel, se tételezi, hogy ezt el kellene magyarázni. De nekem nem magától értetődő.
Akik olvassák a kopárblogot http://kopar.blog.hu/ is, tudnak róla, hogy keresek jó minőségű kazettás magnót Istvánnak, mert úgy tűnik Amerikában ez már teljesen kiveszett. Nos lehet, hogy nálunk is. Kaptam ex tengerész barátaimtól egyet 
csak egy kicsit véres a torka, ha nem lesz jobb, meg fogom szervizelni, de egyrészt dögnehéz, a hajón minden deka számít, másrészt Istvánnak lesz két beépített hangszórója, igazából egy kazettás autómagnó-rádió kellene, az könnyű, kicsi és eleve 12 V DC-ről megy nem kell 9 V-ról átalakítani. Ha valakinek esetleg van egy elajándékoznivaló darabja, hogy megkerülje a Földet, kérem jelezze! Amióta nem vagyok budapesti nem tudom hol van üzemelő bolhapiac, mert az "én időmben" ami volt a Keleti mögött a Verseny utcában és a Pecsánál azok már elmúltak.
Lesz még régi kép, de teljesen elástam magam a kopárblogba. http://kopar.blog.hu/ Még szerencse, hogy egész nap esik az eső, úgyse tudnék nagyon mást csinálni, de ma, sőt gyakorlatilag tegnap is egész nap csak azt írtam. Kemény meló összeszedni a netről az anyagot, lefordítani, egységbe szerkeszteni az Istvánból kihúzott részletekkel. Szegény borzasztó prés alatt van egyrészt a hátralévő rengeteg teendő miatt, másrészt az örökös pénzszűke miatt, én meg folyamatosan hírekért szekírozom. De a saját magamnak megszabott csütörtöki lapzárta nem hagy kíméletet. Elkezdtem reggel olyan 9 körül, aztán feltűnt, hogy éhes vagyok. Odanézek a monitor sarkába, délután fél 4 van. De 95%-ig kész a csütörtöki anyag. Hát így múlatom az időt.
Lassan gyűlik a támogatás és elég vékonyan csordogál. Nem mondom, hogy nem remek dolog az, hogy ennyien támogatják, de ha tízszer ennyien lennének még remekebb dolog lenne. Mert olyan brutális árak vannak ( aki hajózik tudja, hogy MINDEN ami hajóra való a többszörösébe kerül annak ami ugyanolyan, de nem hajóra való). Márpedig a US Coast Guard előírások szigorúak csak tengerre minősített alkatrészeket szabad beépítenie a Puffinba.
Pcsék idő van, a legkisebb kedvem sincs odakint működni, benti projektbe kezdtem, melyet jóideje halogattam, időutazok a múltba. Két hete amikor Pesten voltam kinyitottam boldogult édesanyám volt lakásának pincéjében azt a szekrényt amiben a régi legénykori fotós kacatjaim kerültek legalább 40 éve már. Elhoztam azokat a fekete-fehér negatív filmtekercseket, amikről már a papírképek is rég elkallódtak a sok költözés, selejtezés során, ha egyáltalán készültek. Hirtelen szembetalálkoztam ifjú önmagammal. Ez a kép például első hajómon az M/S Újpesten készült 1975-ben.
A Kheopsz piramis és én.
Ez is akkortájból ( trapéznadrágkorszak), Tunisz városfalán ülve, balról jobbra Fritz Imre hajószakács (aki a legjobb kenyeret sütötte amit csak hajón ettem), Balázs Gábor matróz és én a hajóelektrikus. Rengeteg kép van, sokévi anyag, melyből most, hogy már van szkennerem könnyedén tudok pozitív képet csinálni. Nos amiért halogattam a dolgot... valahogy féltem nekikezdeni, szembenézni a rég elmúlt idővel. Nem tudom igazából miért. Mindenesetre miközben ilyesmikre emlékszem, hogy ki sütötte az Újpesten a legjobb kenyeret, egy csomó képen szereplő régi lánynak már a nevét se tudom, pedig oka volt annak, hogy lefotóztam őket. Most rágom át magam ezen a kásahegyen, ollózom a negatív tekercseket 6-os kockákra amit a szkenner "eszik", cérnakesztyűben belepattintom a tárba és nézem a monitoron a múltat. Ez például az első hajóm a "Tengerész" (róla ragadt rám a név is a Balatonon) amit egy társasház udvarán kezdtem deckelni.
Amikor kész lett szalonnasütéssel ünnepeltünk.
Ez a rekettyés amibe izzadtságos munkával kivonszoltuk az udvarról amikor elkészült, hogy Balatonra szállítsam, azóta aszfaltozott utca a budai "púderos" környezetté avanzsált zárkertekből, úgy hívják Beregszász utca. Annakidején a Normafától lecsatolás nélkül tudtam idáig lesíelni. Szóval nemcsak én változtam meg azóta. ( pl eltűnt a hajam és ahogy a fürdőgatyás képet nézem, ahhoz képest határozottan megcsöcsösödtem)
Hát így múlatom az időt ezekben a télutói napokban.
Reggel amikor kutyáztam épp nem esett az eső, de visszafelé úton már szemerkélt, de amint bejöttünk a házba rákezdett rendesen. Azóta Sz békésen alszik összegömbölyödve a szőnyegén a kályha előtt a nappaliban, én meg írom a következő heti kopárblogot. ( a mai itt van http://kopar.blog.hu/2018/02/08/ggr_2018_26_resz) Ebben a rút időben mást nem nagyon lehet csinálni, szabadtéri programok, mint pl favágás kilőve. Az imént bejött a macska is, ő ki-be jár az előszobából a fürdőszoba alatt vezető alagúton át a szabadba, csavarni lehet belőle a vizet, de úgy tűnik nem zavarja, most felmászott az ablakpárkányra és nyalja ki magából a vizet.
Amiért írok, miután a GGR versenyszabályok csak az 50 évvel ezelőtti technikai eszközök használatát engedélyezik ez vonatkozik a szórakoztató elektronikára is. Kopár Istvánnak szüksége lenne a Puffinra jó minőségű, működőképes kazettás magnóra. Kint nem talál már ilyesmit, amije meg van öreg készülék, javítást igényelne amihez meg már nincs szakember. Ha valakinek van elfekvőben amit neki ajándékozna, akkor valahogy érte megyek, vagy ha eljuttatja nekem külön megköszönöm és kiviszem neki a rajt előtt Franciaországba. ( Kapcsolat a vilmosbartyikkukachotmailpontcom -on {a kéretlen reklámok miatt így})
Mondhat bárki bármit ennek a télnek vége van. Igaz reggel mindent vékony hó borított, de délelőtt már eső esett, délre meg kisütött a nap. Bő egy hete amikor olyan kemény déli szél volt amit itt még soha nem tapasztaltam és a hajót a kereszthullámok taszigáták, a jobboldali kikötőcölöpöt ( aminek az a funkciója, hogy a hajót ne engedje el a stégtől a járó hosszánál messzebbre) vészesen cibálva, a cölöp felső végét kikötöttem a szomszéd stég lábához a vízvonal közelében, ezzel stabilizálva elhajlás ellen. Aztán nagyon megszerettem ezt a kötelet. A bajt jobb megelőzni mint utólag okoskodni, miután vége volt a szélviharnak szépen fennhagytam a kötelet, ami azóta korlátként funkcionál amikor reggelente a havas, lefagyott stégen botorkálok kifelé a hajóról. Nem kell egy nagy elesés, netán combnyaktörés, jobb a béke. Egyébként is megcsendesedtem. A munkát beosztom, a tempóm lelassult. Nem érzem ugyan nagyon a koromat, de az erőfeszítéseket délelőttre koncentrálom, délután lazább feladatokkal bíbelődöm. Három napja délelőtt fűrészeltem baltáztam, talicskáztam a cseresznyefa levágott ágait, gyönyörűen sütött a nap. Egy órára ( ez általában az ebédidőm) jól elfáradtam, de az ebéd még készült, úgyhogy kivittem a nyugágyat a stégre és a teljes szélcsendben élveztem a simogató napsugarat. A macska beült az ölembe, a kutya mellémfeküdt a deszkákra, egyik kezemmel a macskát simogattam, a másik kezemmel a kutya füle tövét vakargattam és a behunyt szememet a nap felé fordítva végtelen nyugalmat és megelégedettséget éreztem.Nem igazán vágyom ennél többre már. Tegnap meg semmi kedvem nem volt kimenni a pocsék hideg nedvességbe, ott egye meg a fene a favágást, megvár, inkább idebent a kellemes melegben írtam a kopárblogot, kész is a teljes heti anyag holnap lapzártakor csak egy "entert" kell nyomjak és kint van a neten. Hát így. Ha nincs is extra projekt ( azért tavaszra biztos kitalálok valamit) eltelik a nap, én még életemben nem unatkoztam. Általában a napirend korai kelés, gyakorlás a harmonikával, utána Szmájli kutya elvisz sétálni, reggeli, délelőtt valami szabadtéri munka, ebéd alvás, megint séta a kutyával, aztán esti molyolás a neten, blogírás ( a http://kopar.blog.hu/ kemény feladat, sok idő elmegy vele, de szeretném jól csinálni, talán sikerül is) begyújtás a hajón, aztán ha meleg van már, gyakorlás a hangszerrel, zuhanyozás, lefekvés. Ilyen tempó mellett az embernek van ideje eltöprengeni dolgokon, vagy észrevenni ami mellett más csak elszáguld sorsától űzve. Ez a fa pl alighanem csak nekem tűnik fel délutáni, esti sétáinkon.
Szmájlit valami más érdekli éppen, alighanem a kerítés mögött hangosan ugatva tomboló rab "kolléga".
Viszont a Peti kutyát valamiért kutyába se veszi.
Hát így.
Eredményes nap volt. Elsősorban megjelentem az eheti fejezettel. http://kopar.blog.hu/2018/02/01/ggr_2018_25_resz
Aztán végre túllendültem a régi telefonból a számlista átmentésével az új telefonra, Varga Zoli olvasóm küldte a menühöz a kulcsmondatot. Én ott szúrtam el, hogy örökösen a "beállítások" (villáskulcs ikon a Nokiánál) menüben kerestem, közben a "Telefonkönyv" ikon alatt a "Másolás" almenüben kellett volna.
Megjavítottam a levélszekrény zárját és összeraktam a csónak villanymotort, ami egy bosszantó apró hiba miatt leállt, a piacról részben evezve, részben SP motorcsónakja mellé kötve jöttünk haza a múlt héten. Eredményesen installáltam a TV GO-t J új táblagépére, hogy tudjon Pesten is TV-zni, ne kelljen neki a puszta falat bámulnia az üres lakásban, miközben egész héten ott alszik, mert naponta gyógykezelik. Nem mondom, hogy utolértem magam a restanciával, mert a fele fa még mindig ott van összevágatlanul az udvaron, de határozottan haladok.
Kis színes a végére, itt látható Flóra ( a tavalyi mannschaftom) és az ő Lajoskája.
Lajos most még Pesten lakik F-el, de le fog kerülni ide hozzánk a szomszédba Szmájlinak játszótársnak.
Ma egész este a telefonommal szarakodtam. Az volt a menet, hogy az új telefonból kiszedtem a kis SIM kártyát, a nagyobbító kerettel, amit kivágtam a lapjából az új kártyának átalakítottam nagyra és bedugtam a régi telefonba. Arról átmentettem az új SIM kártyára a számokat, majd visszadugtam az új telefonba és máris ott voltak a számok. Kivéve amik nem. Mert a régi SIM kártyán 249 telefonszám volt, de ebből csak 141- et rakott át az új kártyára feltehetően csak azokat amik nem a kártyára, hanem a telefonra voltak elmentve. Hogy hogyan kell a kártyán lévőket a telefonra átmásolni azt sehogy se tudom kitalálni. :(
Egész délelőtt vágtam tördeltem az ágakat, aztán még mindig majd ugyanannyi van mint volt, bár a rakás elérte az ő tetőfokát.
Tudom, tudom. Elhanyagoltam az olvasókat, nem szép dolog, sevylor rám is pirított. Ugye mint tudjuk az ember felelősséggel tartozik azok iránt akiket megszelídített. Szóval egyszerűen képtelen vagyok utolérni magamat. Itt van ez a cseresznyefa amit legallyaztam. Elképesztő babra munka a hatalmas kazal ág felaprítása bozótvágókéssel és láncfűrésszel. A favágók ugye úgy csinálják, hogy a vastagjából lesz a tűzifa, a vékonyát meg máglyában elégetik az erdőben. De nekem egyrészt nincs helyem hatalmas tábortűzre, másrészt vizes, nem ég, a halálom amikor valamelyik seggfej lerohan a telekre és elkezdi a vizes gizgazt füstöltetni utcahosszat, harmadrészt meg nekem a vékony ágak lesznek a gyújtós amikor jövő télre megszáradnak, most is épp azzal gyújt be J a cserépkályhába, amit tavaly gallyaztam az almafákról. Aztán hol hó esett, hol eső esett, ami hátráltatott, amikor meg épp sütött a nap valahova kellett menni. Szóval még mindig nem vagyok túl a feladaton. Ez úgy a fele,
a többi még így néz ki.
Erősen leköt a http://kopar.blog.hu/ szerkesztése, ami mostanra, hogy leköröztem az amerikai szerkesztőt saját adatgyűjtés, fordítás, sok óra munka van benne. Szeretnék szintet lépni a harmonikával, legalábbis technikában, a jobb kezem gyűrűsujjának középső ízét úgy tűnik kissé túlterheltem, hetek óta érzékeny, most pl. gépelésnél is fáj. De pillanatnyilag a fő ellenség az informatikai elektronikai kütyük. Egészen ártatlanul indult, bár én előre tudtam, hogy baj lesz belőle, ezért is halogattam a régi Nokia 6020-asom lecserélését. De hát már több sebből is vérzett, a nulla gomb pl már többnyire nem működött rajta csak szétszedve az alaplapon nyomkodva, nem is mertem soha kikapcsolni, mert a PIN kódjában is van nulla. Szóval rászántam magam egy új telefonra. A népszerű okostelókkal az a bajom, hogy; 1. nagyok, kényelmetlen a nadrágom bal zsebében, márpedig én nem fogok cargonadrágot hordani a telefon miatt, 2. nálam az teljesen megszokott, hogy fogdosom koszos kézzel, leejtem, beleejtem valamibe hetente kétszer, egy nyolcvanezres (vagy drágább) telefont nem szívesen vennék újat havonta. Sajnos NINCS már olyan telefon mint a 6020-as ami mindezt bírta 15 éven át. Na végülis megalkudtam magammal egy félokos (vagy félbuta ) CATERPILLAR B30-assal, mert ezt a Tmobile szolgáltatóm ideadta 5030Ft-ért, mégse nyolcvan. Ezt lehet vízbe ejteni, ha nem mélyebb mint 1m, gumírozott a háza, tehát eléggé ütésállónak néz ki, szétesni biztos nem fog, mert semmije se pattintható, hanem csavarok tartják össze. Sajnos széltében-hosszában 1-1 centivel nagyobb, mint a régi Nokia, de még mindig "egykezes", nem egy akkora lepény mint egy 5"-os Iphone. Ha már ott voltam a Tmobilenál, mindenféle egyébre hagytam magam rábeszélni, J régóta nyúz egy tabletért amin tud TV-t nézni, amikor egész héten a pesti üres lakásban csak a falat bámulja, merthogy a folyamatos gyógykezelés miatt hétfőtől péntekig kénytelen szegény ott lakni, de ehhez a UPC-vel az amúgyis lejárt hűségidős szerződést fel kellett bontani, a házat szétfurkálni kettesben a Tmobile szerelővel éj optikai kábeleket behúzni a két TV-hez PC-hez. De ez még mind semmi. Mert van ez az informatika gyűjtőnevű borzalom, amire a vájtagyúak fölényesen mosolyognak, pedig ez egy igazi sokoldalú kib@száshalmaz. SEMMI nem működik SEMMIVEL. És nem kizárólag azért mert ÉN nem értek hozzá. Itt van pl egy "egyszerű" probléma. A régi telefonomban van 250 telefonszám. Mondom nem létezik, hogy csak az a módszer legyen az új telefonba való átírásra, hogy kiírni papírra, aztán bepötyögni. Pedig ez lesz! Mert ugye a kézenfekvő módszer, hogy a SIM kártyára rámásolni a telefonkönyvet aztán az viszi az új telefonba. De az új telefonba nem jó a régi kártya, abba kisebb kártya való. tehát ez ugrott. Na mondom megyek Boriszhoz, ő három házzal arrébb székel egy pincében, körötte halomban a PC alkatrészek, szétszed, átalakít, megjavít, formáz, le- és feltölt, újratelepít és megold mindent ami kütyü. Mondom a problémát, mondja semmi baj, megoldjuk. DE! A régi Nokiához ilyen adatkábel már nem létezik. Sebaj akkor áttesszük a Sim kártyát egy másikba. De az ugyan képes bluetooth kapcsolatba lépni az új telefonommal, de mégse kommunikál, mert ugye a szoftver...ja, hát ja ugye....Sebaj akkor majd letöltjük PC-re és onnan majd...De ahhoz előbb egy applikációt le kell tölteni a netről és utána megy majd mint a karikacsapás. De nem megy. Nem a boga Istennek se megy. Borisz hümmög és drótokat dugdos különféle lukakba. Úgy két óra múlva megelégelem a dolgot, a 250 telefonszámból 200 úgyis olyan ami még aktív dolgozó koromban került bele, sokról már azt se tudom kicsoda, a többit ami még kell szépen bepötyögöm egyenként. És akkor még nem beszéltem a tabletről, ami elvileg mindent tud, csak én nem tudok vele semmit, mert minden másképpen van mint a régi 7"-os kis Samsungomon, továbbá ott a két TV távirányító, amiken a gombok fele máshol van és mindnek más a funkciója mint a régi megszokottnak, ezektől olyan ideges tudok lenni, hogy legszívesebben összetipornám apró darabokra az összes kütyüt. mert ezt nem lehet megtanulni. Ez annak megy aki ebben benne él, de még az is állandóan kínlódik. Mert amint megszoktál valamit, már meg is változott. Az csak a filmekben van, hogy a computerzseni odaül a gép elé és már működik is minden. A valóságban soha semmi nem működik elsőre, aztán másodikra sem, aztán amikor végül sokadikra beindul, akkor mire mindenki megtanulja, hopp, már kijön egy új verzió és kezdődik elölről a szopás vele. UTÁLOM a kütyüket.
Munkás hetem volt. Levágtam a nagy cseresznyefa vastag ágai közül vagy ötöt. Volt köztük súlyosan károsodott is.
Úgy lehetett ilyen, hogy fent magasan letört egy ág valamikor sok éve és a törési felületen, melyet a fa nem volt képes öngyógyítással beforrni, behatolt a víz és folyamatosan rohasztotta a gesztállományt métereken át lefelé. Nyilván a fa koros voltával is összefügghet a dolog, ahogy az is, hogy az életerős ágak mellett könnyen pattanó, kiszáradt vékony gallyak is voltak szép számmal. Ugyanakkor a fa valamennyi vágott felületen lédús, tehát nem tudom hogy van ez a téli nedvkeringés leállás, de hogy ez a fa mint a szivacs tele van nedvességgel az biztos. Mint ahogy az is hogy az ágakon duzzadt rügyek vannak . Mindössze két vastag magasbaszökő kócos ág maradt a fán, ezek is csak azért, mert az eső, majd később a hó akadályozta a munkát. De az történt, hogy ma hallgattam egy műsort a rádióban ami pont a fagyógyításról szólt és azt mondta a szakember, hogy nem szabad a fákat nagyon drasztikusan visszavágni, mert akkor a gyökérzet is károsodik, mert a kisebb lombfelület gyökérelhaláshoz vezet, ami nem áll meg. Szóval elbizonytalanodtam, egyelőre meghagyom a fa maradék ágait, így is duplán túlvágtam a maximumnak nevezhető 20-30 %-ot. Hát meglátjuk tavasszal hogy válaszol a fa a megifjítási kísérletemre.
Ma levágtam a második "gallyat".
Az ősi favágó módszer szerint a tervezett döntés irányába ék alakban bevágni
majd a túloldalról átvágni. A gond csak az, hogy ez ilyen magasan volt.
Eeegen, szóval ott a kitolt létra tetejénél. Nem mertem az egészet egyből levágni, fentről kezdtem részletekben bontani, amikor egy darab leesett, lejjebb engedtem a létrát és újra vágtam lejjebb. Amikor már a vastag részhez értem, előbb a legmagasabb pontra kötöttem egy kötelet aminek a vége a földre ért. Elkezdtem vágni, de amikor már úgy éreztem, hogy eléggé meggyengült, lemásztam és a kötéllel megpróbáltam messzebbről biztonságos távolságról letörni, szóval sose maradtam fent végig, mert bevallom féltem. Bármennyire is igyekszem kiszámítani a dőlést és zuhanást, történhet meglepetés. Jobb odalent a földön a hosszú kötéllel messze a fától amikor törik a több mázsás darab. Ehhez persze többször fel-le kellett mászni, mert elsőre nem vágtam át eléggé (meg másodikra, meg harmadikra se ), de aztán csak elgyengült annyira, hogy a kötelet a lengés frekvenciájával, annak amplitúdóját egyre erősítve, szóval ütemesen rángatva egy nagy reccsenés és pont oda esett a vastag darab ahova akartam. Volt ág, nincs ág. 
Az évgyűrűket megszámolva, ez az ág nagyjából akkor hajthatott ki a törzsből amikor letettem az úttörő eskümet, még emlékszem a végére, " A dolgozó népért és a hazáért Rákosival ELŐRE!" Hát már ez is történelem, nemcsak a Jóska gerendája.
Tegnap átmentem a szembe Józsihoz kölcsönkérni a hosszú létráját, mert kihasználva a jó időt elszántam magam rá, hogy megalacsonyítom a hatalmas cseresznyefát, aminek a termését csak lehulló szemét formájában látom minden évben, mert olyan magasra nőtt, hogy csak a rigók férnek hozzá ( egyetlen ága hajlik le olyan alacsonyra, hogy a talajszintről is szedhető, de az is a szomszédba nyúlik). Józsi az akivel a háztetőnket is csináltuk, ő ács és végre rászánta magát, hogy a saját házukat is beborítja gerendaburkolattal. Ilyen nagy munkába kezdett.
Ezek a gerendák több mint 100 évvel ezelőtt épült házak un. "csapos gerendafödém"-ét képezték, szóval bontott anyag, amit hangyaszorgalommal tisztítottak meg ilyen szépre. Megszámoltam egyik bütüjén az évgyűrűket, 60 felett volt és alighanem a megmunkálás során pár elkopott a külső részről, szóval akkortájt kezdhettek növekedni a Kárpátok szent bércein, amikor az országban beindult az a pezsgő időszak, melyet utólag "reformkor"-nak neveztek. Mindig meghatódom, ha kézzel megérintem a történelmet.
Aztán Jóska egyik emberével átcipeltük hozzám a hosszú kitolható létrát. Már az is kemény feladat volt, ahogy ( kötél és erőkímélő fortély segítségével) sikerült egyedül felállítanom és a cseresznyefához támasztanom, ennyi elég is volt tegnapra. Aztán ma lefűrészeltem az első, olyan 25 cm körüli átmérőjű első ágat. Azt remélem, hogy ha naponta végzek eggyel, akkor a jövő héten kész lehetek vele. Ettől a projekttől azt várom, hogy a vastag ágak visszavágásával, megifjul a fa, az alvó rügyekből friss hajtások bújnak elő, melyeket lesúlyozva, vízszintes növekedésre kényszerítek, így a termés egy alacsony létráról elérhető lesz. Ma kölcsönkértem még a Józsitól a testhevedert is és biztos ami biztos, alaposan megkötöttem magam a létra tetején, mert amikor "magam alatt vágtam a fát" amire rá kellett üljek a fűrészeléshez, kissé elgyávultam, hogy az egyetlen dolog amibe kapaszkodni tudok, az a két kézzel tartott láncfűrész. Mondjuk nem mögöttem vágtam az ágat, hanem előttem, tehát nem a lehulló részen ültem, de amikor letörik egy ekkora ág akkor az egész fa belerendül. Egy ilyen vastag, ferde ág elfűrészelése amúgyis macerás. Nem lehet felülről teljesen átvágni, mert mielőtt a túloldalon kiérne a fűrész, letörik az ág és lehasít egy darabot a megmaradó, törzs felé eső részből. Hogy ezt elkerülje a dolgozó, előbb a föld felőli részről kell bevágni, de óvatosan, mert ha túl mélyre megy a láncfűrész akkor az ág súlyától beszorul a vágásba a fűrész és kiszedni gyakorlatilag lehetetlen. Tehát az ágon ülve előbb "vakon" a láthatatlan túloldalon érzésre be kell fűrészeli annyit, hogy a fűrész még épp ne szoruljon be, aztán a felém eső oldalról teljesen átvágni. Amikor már recseg, akkor már csak azért kell izgulni, hogy leesés közben nehogy elakadjon más fába valamely ága, mert akkor előfordulhat, hogy a levágott vastag vég megindul vízszintesen a favágó irányába. Szóval a favágónak nagyon otthon kell lennie érzésre a statikában, fejben le kell játszani a "mi történik ha" variációkat. Az első ágat minden gond nélkül abszolváltam, a lehullott ágat felfűrészeltem és mivel a szomszéd telekre esett, a darabokat átdobáltam a kerítésen hozzánk, legalább egy heti tüzelő a jövő télen. Holnap felbaltázom, nedvesen jobban hasad mintha megvárnám amíg kiszárad. Hétfőn kitolom hosszúra a jobboldali dupla támasztó létrát és azt az ágat fogom lebontani fentről kezdve fokozatosan aminek itt a képen hozzá van támasztva. Az igazán csiklandós a többi ág lesz, azokat nem szabad hagyni leesni, mert valamelyik házat agyonvágnák. Izgi lesz.
Ebéd előtt még a vágási felületet is lekezeltem. Ehhez létezik egy Fagél nevű anyag, ami nekem most éppen nem volt, viszont volt méhviaszom és az előző tulaj által az építkezéshez használt és a sufni mögött hagyott, kökemény, kagylósan törő bitumenem egy zsákkal. Valamikor a fa vitorlás hajók deckjének deszkái közti hézagokat olvasztott kátrány-viasz keverékkel öntötték ki, ha ahhoz jó volt akkor gondolom a fa sebkezelésére is alkalmas, Egy lábosban egymásba olvasztottam kb fele-fele arányban a viaszt a kátránnyal és rácsorgattam a vágási felületre. Persze rögtön rádermedt, de felmentem egy hőlégfúvóval és alaposan ráolvasztottam a fára a kenyőcsöt. Ennél precízebben nem tudok eljárni. Így néz ki a lecsonkolt ág. ( a létrán azok az izék szőnyegpadló darabok, mert ez volt a tetőlétra a háztető csináláskor)
Hát kérem ez már a boldog újév. Kifejezetten és célzatosan álltam neki a hajón porszívózni és port törölgetni. A babona azt mondja, hogy mindezeket nem szabad január 1-én csinálni, mert akkor egész évben ilyen kellemetlenségekkel fog foglalkozni aki ezt teszi, nos annyira utálok takarítani, hogy talán így kényszerítve leszek rá, hogy többször tegyem, ne csak akkor amikor már minden vízszintes felületre írni lehet a porba, a padlón meg hömpölyögnek a "bakapihék". Amúgy szép nap volt enyhe idővel és némi napsütéssel, még most este is 3,3 ° van odakint, a szél teljesen leállt, napközben kellemes könnyű bríz volt, szinte kedvem lett volna vitorlázni, csak ugye már nincs a vízen a Tequila. A http://kopar.blog.hu/ -ba reggel kiraktam István újévi köszöntőjét, aprítottam egy adag gyújtóst, kivittem egy kis tüzelőpótlással együtt a hajóra, más hasznosat nem csináltam ma, azért a január 1-ének is van határa.
-7° volt reggel, de szélcsend, egyáltalán nem fáztam amikor a kutyával ballagtunk a parton a szokásos reggeli sétánkon, miközben tegnap a + 1,5°-ban majd megfagytam a viharos szélben. Előző este és éjjel komoly szálvihar volt, de az új háztető kiállta a próbát. Hártyás jég van a part közelébe, de ahogy nézem az előrejelzést, ebből nem lesz ezen a télen korcsolyázás. Sebaj, nekem az is jó, így meg megmarad a tűzifa, jövőre nem kell annyit venni. Merthogy mondhatnak nekem akármit a hivatalos statisztikák ( a fene tudja mit raknak a fogyasztói kosárba amivel mérik), csak a kalodás bükkfa amit itt lehet kapni, nyár óta 12 %-al lett drágább. Mindazonáltal a fűtéssel nem spórolunk, szeretjük a meleget, idebent ha 20° alá megy a hőmérő,már rakjuk a kályhát. Ezzel a képpel búcsúzom az évtől
mindenkinek Boldog Újévet Kívánok!
Tegnap valami olyan csodás tavaszias volt az idő, hogy rábeszéltem J-t, hogy menjünk a piacra csónakkal. Végülis december 27.-én melengető napsütésben a Dunán ladikázni nem akármilyen élmény. Az is volt, bár amikor odaértünk a piacra kiderült, hogy mindössze három, azaz 3 db árus szerencséltette jelenlétével a piacteret, de nekünk ez is megfelelt, mert igazából kolbászért mentünk ("ha nincs kolbász a padláson, nem ér semmit a Karácsony") és a háromból ketten kolbászt és sonkát árultak.
Egyelőre az Outlook béta verzióját használom levelezésre, miután az alfát nem sikerült kitatarozni, ezt utálom, mert nem tudom beletördelni a bejövő Emailekba a válaszokat, gondolatban barátkozom a rgranc által javasolt megoldással, de konkrét lépéseket még nem tettem, reménykedek csodában, hogy hátha magától megjavul a régi Outlook.
Ma, lévén csütörtök, kijöttem a következő Kopárbloggal. http://kopar.blog.hu/2017/12/28/ggr_2018_20_resz
Heuréka! A fentieket valamikor déltájban írtam. (Most 17:47 van.) Miután kiraktam a netre mindenféle mással foglalkoztam, megebédeltem, aludtam, majd miután felébredtem látom J ül a nappaliban és szöföl a neten. Mondom belenézek a gépébe neki hogy megy az outlook, merthogy ő is azt használ. Semmi gond, simán hagy válaszolni az Emailre amit régebben neki küldtem. Na beülők a szobámba kijelentkezem az outlookból, majd bejelentkezem ismét. Az outlook a régi rendszerben kifogástalanul működik, nem kell kínlódom ezzel az utálatos béta verzióval. Ha nem is csoda történt, de majdnem.
Mayday, mayday! Tud valaki segíteni? Korábban Hotmailt használtam levelezésre, ami több éve megváltozott Microsoft Outlookra . Békésen használtam mind a tegnapi napig, amikor is megváltozott. Az Emaileket megkapom, de se válaszolni ( a "Válasz és a visszafele kanyarodó nyíl"), se új levelet írni ( + ÚJ) nem tudok, mert amint ezekre kattintok felad egy üres oldalt. Van egy olyan lehetőség, hogy "béta verzió", abban nagy kínnal sikerült egy Kopártól kapott Emailt megválaszolni, de ezt is mindenáron a piszkozatok közé akarta berakni, most is azt mutatja mintha ott lenne, csak onnan tudom, hogy mégis elküldte, hogy István válaszolt rá.
Honnan tudja a karácsonyi kaktusz, hogy mikor van karácsony? Mert pont két napja kezdett el virágzani a télikertben.
Pedig időjárásilag semmi jele a Karácsonynak, se hó, se igazi hideg. Tegnap pl a stégen napoztam szőrös családtagjaim társaságában.
Ma megcsináltam az év utolsó projektjét. Ha megnézitek az előző bejegyzésben szereplő képet, a stégről a hajóra vezető járó mellett áll egy vasoszlop. Nos a járó még 30 centi széles sincs, nyáron nincs is semmi gond vele, még hálistennek nem szédülök rajta ki-be mászkálni a hajóra, de a napokban volt, hogy esett rá a hó, aztán megolvadt, majd éjjel ráfagyott, csúszott mint a fene. Nem lenne jó buli bezuhanni róla a hajó és a stég közé, jobb a bajt megelőzni. Szóval ma hegesztettem a vasoszlop tetejére keresztbe egy méteres csövet, ami benyúlik majdnem a hajó fölé, ebbe mint korlátba meg tudok kapaszkodni, ha csúszik a járó. Ezzel idénre vége a melóknak, holnap még karácsonyi díszeket rakok fel ide-oda, aztán csak henyélek, zenélek blogolok.
Mindenkinek áldott, boldog békés Karácsonyt kívánok!
https://www.youtube.com/watch?v=_xL7tciCqjs&list=RD_xL7tciCqjs&t=73
(Igen, tavaly is ezt küldtem, de még mindig ez a kedvenc karácsonyi zeném.)
Ps. Ezt még tegnap írtam, csak elfelejtettem publikálni, ma, 24.-én nézem mit keres itt még mindig a vázlatok közt.
Nézem a külső hőmérőt, ahogy minden reggel arra esik az első pillantásom a headbe menet (nyáron a napkollektor melegvizének hőmérsékletét, télen a külső hőmérsékletet mutatja) -7,1°, kifelé menet a hajóról látom éjszaka befagyott a Duna.
Az egyik szemem sír a másik nevet, lőttek a kényelmes csónakkal való közlekedésnek, ha muszáj Pestre mennem valamiért, mehetek körben 2,5 km-t gyalog a HÉV-ig, viszont ha így marad(na) az idő, Szilveszterre akár korizni is lehetne. De ahogy nézem az Aigner Szilárd oldalát ( tudom, meghalt már, de nekem örökre ő marad a http://www.eumet.hu/14-napos-elorejelzes/) nem lesz korcsolyázás, de egyelőre a csónakázás sem működik, amíg a jég el nem olvad.
Idill a nappaliban, miután alaposan befűtöttem a cserépkályhába.
Megvolt tegnap a Kopár előadás a Sportok Házában. Morgással kezdem, nem ártott volna, ha az MVSZ nagyobb teremet biztosít, mert csak azért nem mondom, hogy "még a csilláron is lógtak", mert nem volt csillár, de amúgy dugig voltunk. A másik, hogy az MVSZ elintézte az esemény közlést azzal, hogy Magyar Sportok Háza, Budapest 1146 Istvánmezei út 1-3., de a többség kedvéért, akik velem együtt alighanem még sose jártak ott, ugyan beírhatták volna a közlésbe, hogy "bejárat a Dózsa György út felől", így sokan felkoppantunk egy sorompóra az Istvnmezei úti telekhatáron. Na mindegy, kimorgolódtam magam, mert amúgy az est véleményem szerint remekül sikerült, mindenféléket megtudtunk, a részletekkel csütörtökön jövök a http://kopar.blog.hu/-n.
Délután szokás szerint csónakkal mentem Amapolától a túlparti HÉV végállomáshoz, számítva a kései hazaérésre jó melegen felöltözve, ez, különösen jól jött a tervezettnél sokkal későbbire sikeredett éjszakai hazatéréskor. Merthogy Csikós Lacival még elmentünk a rendezvény után a sarki kocsmába kicsit beszélgetni, aztán még meglátogattam J-t aki a száműzöttek keserű ( és mellékesen fájdalmas) kenyerét eszi a Hernád utcai lakásban, merthogy szegényt harmadik hete fizikoterápiázzák a Péterfyben mint ambuláns beteget valamiféle zsábával, amiről idáig csak azt tudtam, hogy van ilyen, főleg viccekben, de most kiderült, hogy ez NAGYON nem vicces, szenved mint a kutya. Na még ő is rámsózott egy koffernyi macskakaját, mert azt most akciósan kapott, hogy vigyem haza. Szóval eltelt az idő, sietve értem el azt a 24-es villamost amivel reményeim szerint elcsípem a 22:35-ös ráckevei HÉV-et, de pechemre, nem ment végig, hanem lerakott félúton, mert garázsba ment, amire kalandos úton (még stoppolni is próbáltam, ami Budapest belterületén úgy tűnik reménytelen) eljutottam a Vágóhíd végállomáshoz 22:40 volt, így aztán a megállóban bóbiskoltam 23:30-ig mire jött az utolsó HÉV, még jó, hogy nem azt késtem le. A HÉV-en előbb megpróbáltam olvasni, de folyton elaludtam, mire elraktam a könyvet, amitől azonnal felébredtem. Éjjel egy órakor szálltam csónakba, jó hideg volt, szerencsére az induló megállóban való 50 perces fagyoskodás után a vonaton a hosszú út alatt jól átmelegedtem, kifejezetten élveztem a hazautat a Dunán át a túlpartra. Annyira szép volt a távolban az ünnepi kivilágításban pompázó híd, meg a város, hogy leállítottam a motort, hogy kissé átfagyott ujjakkal lefényképezem a látványt, de sajnos mint az várható volt ez lett belőle, a többit tessék hozzáképzelni!
Ma egy kicsit fát vágtam, tüzeltem a házban meg a hajón, mert a tegnapi "hosszú eltáv" során minden belterem lehűlt, rájöttem, hogy tudok egyszerre olvasni a képernyőn cikkeket, meg közben zongorán Hanon ujjgyakorlatokat csinálni. Ez az előnye az új bútornak.
