Tegnap a piacon láttam szép cseresznyét. (mondjuk ahol a legolcsóbb volt ott 1000 Ft kilója) Annyira jól sikerült a névnapi cseresznyésrétes, úgy döntöttem, hogy a szülinapi ajándékom is az lesz. Ma megcsináltuk.
J csinált még hozzá túrósat is.
Tegnap a piacon láttam szép cseresznyét. (mondjuk ahol a legolcsóbb volt ott 1000 Ft kilója) Annyira jól sikerült a névnapi cseresznyésrétes, úgy döntöttem, hogy a szülinapi ajándékom is az lesz. Ma megcsináltuk.
J csinált még hozzá túrósat is.
Kis dinnye az,(vagy óriás iborka?) ez a gerezdes,
ez meg az érdes fajta.
Ez a legnagyobb, igazából eddig észre se vetem, annyira beleolvadtak a levelek közé, J látta meg őket.
Szóval most jön majd a kihívás, hogy fogom a karón felnevelni.
A paradicsomok is szépen teremnek, bár azt hiszem elszúrtam, hogy hagytam elburjánzani, de így is pont abban az ütemben érik ahogy esszük. Ez a kis szökevény ami véletlenül nőtt ki a kaktusz mellett. Nagyon akart élni és most hálás az átültetésért.
Ha már kaktusz, most egy másfajta virágzik. A mellette lévő a fehér virágait hamar eldobta, kíváncsi vagyok ezekből a kis pirosakból mi lesz.
A végére egy kép a szomszéd jóbarátokról.

A terv az volt, hogy Zebet a dolmányos varjút, akit pelyhes korában adtak be a madármenhelyre és onnan helyezték ki Flórához, visszavadítják, de ez immáron kizárt, teljesen emberbaráttá vált.... továbbá Lajosbaráttá, ez ami a képen van rendszeres, hogy ott utazik a hátán. Nagy tolvaj, ma csak amíg etettük őket, megpróbált meglépni a lakáskulccsal, a szeletelőkéssel, ami majdnem akkora mint ő és ellopott egy negyed kígyóuborkát is úgy, hogy belevágta a csőrét, de a levegőben elejtette, Lajos résen volt és egyből felkapta, de Zeb némi küzdelem után egy darabot visszaszerzett tőle. A szomszéd gyerekek mathcboxát is felvitte a háztetőre. Gyakorlatilag semmit se lehet szerelni tőle, mert azonnal megjelenik és mindent visz, legyen az szerszám, vagy alkatrész. J karkötője különösen izgatja de a szemüvegét is megpróbálja időnként leszedni. Miután amikor a gazdái távol vannak ő eteti a jószágokat, vele különösen bizalmas a kapcsolata, ha meglátja már röpül a fejére, vállára, karjára és követeli a kaját.
Gyakran emlegetem itt és máshol, hogy mennyire szomorú, hogy alvizi ország létünkre szenvedünk hol a szárazságtól, hol belvíztől. Hogy a "vízgazdálkodás" a Vízüggyel mint intézménnyel együtt kihullott az idők rostáján, felfalta a gengszterváltás, aminek a trójai falova Bős-Nagymaros volt. Hogy miközben megy az ökofundamentalista rémisztgetés a klímaváltozással, amiről kétségtelenül nap, mint nap bizonyosságot nyerünk, ugyanazok a "mélyzöld" véleményformálók elítélnek a klímaváltozással szembemenő minden AKTÍV mérnöki tevékenységet.
Szerény véleményem szerint ezt csakis az emberi tevékenységnek felróni egyrészt helytelen (miután a különböző földtörténeti korokban emberi beavatkozás nélkül is folyamatos volt a klímaváltozás, mért pont MOST maradt volna abba?), másrészt azt várni, hogy ez a folyamat majd attól a visszájára fordul, ha nem használunk autót, villanyt, szóval csakis passzív módon reagáljuk le a feltartóztathatatlannak tűnő folyamatot, nagy hiba. Tavasszal telezokogtuk az országot a katasztrofális zöldségárakkal, melyek a száraz április-májusnak voltak köszönhetők és jelenleg is magasak, csak már megszoktuk (mint a béka az egyre melegedő vizet a fazékban, mielőtt megfő), miközben mindez öntözéssel megakadályozható lett volna. Ha a földek csatornázva lennének, akkor se a szárazság, se a belvizek nem okoznának ekkora kárt és árakat. De mi mintha imára kulcsolt kézzel (frászt inkább ökölbe szorítva és anyázva, az inkább felel meg a nemzeti karakterünknek)teljes passzivitásban szemlélnénk sorsunk alakulását. "Hogy elsivatagosodik az Alföld? Hát istenem, így jártunk!"
Amikor öntözésről beszélek nem feltétlen kell hatalmas drága berendezésekre gondolni, a talaj, a növények néhány csepp vizet is meghálálnak. Egyiptomban kézzel, állati erővel hajtott csigás vízemelőkkel vezették a Nílusból a vizet a kerti csatornákba, de a kínaiaktól se szégyen tanulni, valahogy látszik rajtuk, hogy 3000 évvel nagyobb múltra tekinthetnek vissza mint mi, hogy már akkor tűzijátékban gyönyörködtek és porcelánból itták a teát amikor Európában még embert ettek. Ez ennek a videónak a kapcsán jutott most épp az eszembe. https://youtu.be/YhiojJU3nDw?t=293 Érdemes az egészet végignézni.
Fentiekből látszik, hogy a hőség ismét bezárt a házba, ilyenkor a neten lógok, vagy olvasok. A dísznád paradicsomkarók gyanánt való felhasználása beindította a fantáziámat, elkezdtem bambuszban gondolkodni a kert végébe, ahova korában kerítés helyett egyszerű őshonos nádast szaporítottam a Balabán csatorna partjára. De bármibe kezdek előbb körbenézek a neten. Meg is győztem gyorsan magam, hogy ez a növény nem nekem való. Valószínűleg megölne, mert rosszabb mint a borostyán, vadkomló együttesen, pedig az is kemény volt.
https://gardenista.hu/2018/04/16/ultess-bambuszsovenyt-ha-eleg-bator-vagy/
Kutyameleg van. A besötétített szobában lapulnak a hűsölők. Ott csak 25 ° van, szóval a kinti 37-hez képest tökéletes.
Mások a vízben keresnek felüdülést.
Lement a szennyhullám, szóval az a délpesti szennyvíztisztító lökete lehetett, amit az előző néhány napban olyan undorítóvá tette a vizet. Most szép tiszta. Délelőtt nekiálltunk és lánccal kihúztunk a stég előtti területről három talicskányi hínárt. Utána nagyot fürdőztünk, mert a tűző napon a lánchúzogatás, főleg a kiemelés kimerítő volt.
Ez itt a SAJÁT termés amit a reggelihez (sajtos croissant és hideg tej) fogyasztottam. Azt hiszem nem élünk rosszul.
J kibringázott kajáért a Lidlibe. Ezt hozta. Még nem tudom mivel eszem.
Reggel hűvös volt, kifejezetten borzongtam amikor 7 órakor kutyáztam a parton. Viszont a víz förtelmes. Valami helyenként habzó barna uszadék felhőzik a tetején, nem tudok megszabadulni a gondolattól, hogy a szippantósok az éj leple alatt ide nyomják a szennyüket. Foglalkozni kéne ezzel. Valami mozgó labor hajón, ami folyamatosan cirkál a vízen és mellé rendőri segítség, ami ha lebuktatja a szennyezőt, mindjárt előzetesbe rakja. Nem akarok megint politikával undoríttatni, de AZ, hogy a XXI. században EZT képtelenség megoldani, nonszensz. Nem mondom, hogy könnyű lenne, de szerintem nem is lehetetlen.
Aztán kihasználva, hogy enyhült a hőség, nekiálltam paradicsomot kötözni. Nem tudom a profik hogy csinálják, nekem már létrára kell másznom, hogy felérjem a tetejét. Metszőollóval kezdtem nyirbálni az oldalhajtásokat is, mert annyira elburjánzottak, hogy nem is látni a termést a levelektől, ami egymagában azt hiszem nem lenne baj, de így napot se kap a termés és megintcsak a saját eszemre hagyatkozva úgy gondolom, hogy az íz, a tökéletes beérés miatt fontos. Na azért a reggeli hűvösségnek hamar vége lett, én meg pontosan azt csináltam amit mindenütt hevesen ellenjavallnak, pláne idős korban, 10 óra után voltam a tűző napon. Kegyetlen volt, viszont vagy azért mert pár napja megjelent az "Ancsa" ( AN-2-es repülő) és jó párszor végigszórta levegőből a területet, vagy mert még nekik is melegük volt, szúnyog alig csípett meg. Nem álltam le pihenni sem, mert tudtam, hogy ha elmegyek hűsölni, nem lesz lelkierőm még egyszer nekifogni, de fél egyre kidőltem, éreztem, hogy muszáj abbahagynom, ha nem akarok hőgutát kapni. A nagyjával végeztem, majd este, vagy holnap reggel befejezem. Már kétszer ettem a termésből reggelire néhány szemet, de az igazi szüret még azt hiszem pár hét, mert lassan kezdenek pirulni. Az ízük mindenesetre tökéletes.
Tegnap kora reggel a piacra csónakáztam cseresznyéért. Azt hiszem említettem... de lehet hogy csak a Fb-on, hogy cseresznyés-meggyes rétest akarok sütni. Valamikor gyerekkoromban ez volt a névnapi ajándék apámnak, aki szintén Vilmos volt és nekem. Anyám és a nagynéném nyújtották direkt erre a célra szolgáló abroszon, a konyha közepére kitolt asztalon a tésztát. Csoda finom volt, ma is érzem az ízét. Azóta megöregedtem, szüleim se élnek már, de elhatároztam, hogy magamnak fogom megsütni, legalább ebben az egyben legyen "olyan" a névnap, mint 60-65 éve. Sajnos a mi meggyfánk leérett, cseresznye meg idén valahogy nem termett, illetve lerázta a sok vihar, illetve olyan magasan van a fán, hogy csak a rigók lakmározhattak belőle, így ki kellett érte menni a piacra. Csak néztem...egy kiló cseresznye 1300 Ft. Két kiló kellett a rétesbe, hoztam még sárgabarackot, az "csak" 500. Valaki valamelyik fórumon ekézett másokat a banánpókok kapcsán, hogy mért kell banánt venni, amikor van magyar gyümölcs, alighanem az ára is az okok közé sorolható. Szóval nekiálltam rétest csinálni. Mondjuk réteslapból, mert a tésztanyújtás az mesterfok lenne, de hát van bolti réteslap, nem hajszolok rekordokat. J segített, ami jó volt, mert hiába van a recept a neten, a fogásokra, amiket soha nem ír meg senki, mert ugye azt "mindenki tudja" (frászt) így nem kellett rájöjjek. Ilyen lett.
Sütés előtt,
és sütés után.
És NAGYON finom. Nem pont olyan mint a mamáé volt... mert OLYAT senki nem tudna csinálni, de tökéletesen meg vagyok magunkkal elégedve. Mára már csak a fele van meg.
Amúgy a névnapom hétfőn volt, szóval megcsúsztam a projekttel, de ennek oka van. Ott kezdődött, hogy a Picur kutya, aki egy meglehetősen agresszív szőrgombóc, megtámadta a hattyúkat a parton, ahol épp napozott a család két felnőtt madár és négy süvölvény fióka. Mire én is odaértem, a hattyúk a parttól olyan tíz méterre úsztak, P meg hasig állt a vízben és mindkét fél hangosan anyázta a másikat. A parton, csak egy csomó fehér toll jelezte, hogy itt valami összecsapás volt. Magamhoz hívtam a kutyát, aki szokásától eltérően azonnal abbahagyta a balhét és olyan "bújósan" viselkedett. Ahogy megsimítom a fejét valami ragadósat érzek, mondom magamban, mibe mászott már megint bele, amikor látom, hogy ez vér. Hát kaphatott egy nagyot a gúnártól a fejére. A seb nem volt nagy, de miután amúgyis volt pont ott egy kis daganat a bőre alatt, elvittük állatorvoshoz. Abban maradtunk, hogy jobb azt a valamit kivenni a bőre alól, nem valószínű, hogy rosszindulatú lenne, de ha már így alakult, kerüljön ki onnan. És akkor ha már ehhez altatni kell, csinálja meg az ivartalanítást is, mert napokon belül elkezdhet tüzelni, ami további gondokat vet fel a Szmájlival kapcsolatban aki meg egy "férfiereje teljében lévő" kankutya. Na ez a kettős műtét volt hétfőn, utána fokozott odafigyelést igényelt a jószág (mert a kutyának egyáltalán nincs betegségtudata, ez menne bele Dunába, dágványba a friss műtéttel) erre ráment a hét, ugrott a rétes. De ami késik nem múlik, tegnap meglett.

Kapott egy appart kis sztreccs védőruhát, így nem tudja piszkálni a sebét, sokkal barátibb, mint a hagyományos tölcsér gallér amivel a kutyákat korábban bosszantani szokták. A jobb szeme felett látszanak a fejsebe öltései, azt nem tudja nyalogatni, bár a "kezével" időnként piszkálja, de nem vészesen. Jövő hét közepén ha minden jól megy kiszedem a varratokat.
Tegnap vendégek voltak. Ede technikumi osztálytársam és barátai csónaktúráztak erre. Telefonegyeztetés utána piacon találkoztunk, én gyümölcsvásárlás, ők a piac mint helyi jellegzetesség bejárása kapcsán, én végezve hazasiettem, ők piacozás, ebédelés után kötöttek ki a stégünknél. Kicsit kiheverték a napon való tartózkodást az árnyas télikertben, aztán elmentünk a lagúnába, amit Ede barátai még nem láttak.




A képeket Berkes Sanyi készítette ( a fenti képen jobb oldalt napszemüvegben evezővel)
Viszlát "fiúk" gyertek máskor is!

Az élet él és élni akar. Amikor az első paradicsomültetésem befuccsolt, mert túl mélyre ültettem a magokat, visszaürítettem a földet a WC papír gurigákból a vödörbe és új magokat ültettem. J később ebbe a "használt" földbe ültetett ezt-azt, apró keltetőcserépbe, többek közt egy karácsonyi kaktusz hajtást. Aztán ez lett belőle.
A minimális föld miatt paradicsom bonszai lett, ráadásul amikor megfogtam a műanyag "cserepet", forró volt a napsütéstől, szóval szenvedett a növény, de nem volt hajlandó elpusztulni. Egész meghatódtam, átültettem agy tízszer ekkora cserépbe.
Ez az idő csak a kaktuszoknak való.
Házban 27°, télikertben (árnyékolással) 32°, tornácon árnyékban huzatban ( a tornácon még ha áll is kint a levegő, mindig lengedezik valami áramlat) 33°, napon fogalmam sincs, ha kiraknék egy folyadékos hőmérőt, lehet szétdurranna. Annyit tudok mondani, hogy a hajón a napkollektor szabályzóját feljebb kellett állítanom 55°-ról 60°-ra, mert már nem állt le a keringető szivattyú, folyamatosan ment ( ami nem különösebb baj, mert annyit termelnek a napelemek, hogy így is 14 V körül van az akkufeszültség), ami azt jelenti, hogy az 50 literes hőszigetelt tároló legalján is 55°-nál melegebb a víz. Most (15h30") megnéztem, 57°-os a víz a bojlerban. A hajón a szalonban 33,6°van, a Dunavíz a hajó alatt 28 fokos. Ideális lenne fürdőzéshez, de mivel áll a levegő, gusztustalanul koszos a teteje, nincs kedvünk belemenni. Túl sokat olvastam mostanában a délpesti szennyvíztisztító túlfolyóján belemenő rengeteg tisztítatlan szennyvízről, ez se csinál hozzá igazán kedvet. Azért ez gyalázat, hogy itt van egy földi paradicsom és BÁRMILYEN indokkal megtörténhet az a XXI. században, hogy csak úgy beleengedjük Budapest szennyvízét direktben a csatornából. Gyakorlatilag arra hivatkoznak, hogy Baross Gábor a vasminiszter szúrta el a dolgot, mert Budapesten nem épült külön csatorna a csapadékvíznek és a kommunális szennyvíznek, ezért amikor olyan nagy esőzések vannak mint pár hete, napokon át, vagy például tegnapelőtt este, akkor túlfolyik a szennyvíztisztító. Mondjuk 1870 környékén amikor Budapesten robbant az építkezési láz, még senkinek nem jutott eszébe tisztítani a kommunális szennyvizet, tehát külön csatornarendszer nyilván mint fogalom se merülhetett fel, ráadásul SZERINTEM egyáltalában nem árt az, ha időnként tiszta esővíz átmossa a csatornákat kevesebb a szerves bomlás és a dugulás, csak persze a szennyvíztisztítók elé/mellé kellenének nagy záportározók, ami nyilván belekerülne majdnem egy stadion árába, így inkább megy a szar a Dunába. A Duna meg kifolyik az országból ahogy épp kedve tartja, ezzel tökéletesen megvalósítja a Karátson Gábor féle ökoprogramot, miszerint a vizeket úgy kell hagyni ahogy vannak, majd ők döntenek a sorsukról. Ennek alapján a gengeszterváltás idején elkezdődött a vízügy felszámolása, Illés Zoli kiadta a jelszót, "nincs kártékonyabb egy vízügyes mérnöknél". A folyamat ma is tart, a Vízügytől elvétetett tevékenysége 80 százaléka és ahogy én látom megszűnt minden ami a vízgazdálkodás tárgykörbe tartozik. A természetes vizeink, viziútjaink nincsenek karbantartva, alvizi országként nincs megoldva mezőgazdasági csatornázás, meliorizáció talán Kádár óta fel sem merült mint fogalom, marginális a mezőgazdaságban az öntözés, tározás pláne, még minisztérium sincs a szakma felett, hacsak nem nevezzük annak, hogy batagozták a BM, szóval a katasztrófavédelem, tűzoltók és rendőrök alá az árvízvédekezést, a környezetvédelmet mag a kormányhivatal jogászai alá. (akárcsak a közlekedést, mint ez a Hableány tragédiája kapcsán került reflektorfénybe mint gazdátlan terület, de a fő hogy van propagandaminisztérium, bár ez a név túl durván emlékeztetett volna a nácikra, így csak a Miniszterelnöki Kabinetiroda nevet kapta.) Na ennyit arról, hogy szaros a Duna.
Szóval szégyen gyalázat, de ebben a hőségben semmi kedvem a napon sertepertélni, nem mondom hogy nem lenne odakint teendőm, de megvárom vele amíg hűvösebb lesz.
A növények némi öntözésen kívül más gondozást nem igényelnek, a sárgadinnye elkezdett virágzani a karókra kötözve.
A paradicsom pirul, megkóstoltam az első érettnek tűnő szemet... még nem volt érett, de így is finom volt.
Miután idebent vagyok a hűvösben, többet lógok a neten. Ezt tegnap találtam, imádom ezt a nőt. https://www.youtube.com/watch?v=i86U0_7ZocU A hölgyet úgy hívják, hogy Gladys Ingle, de a légi attrakciói után csak Angel-nek azaz angyalnak nevezték és 86 évesen halt meg ágyban párnák közt 2009-ben.
A neten van egy zenés változata is a filmnek, de azon sokkal rosszabb a képminőség, ezért a zene külön így hangzik. https://www.youtube.com/watch?v=3puIUukno9A szerintem ez is remek. Egyébként is ez az a kor ami a kedvencem... kivéve az első világháborút, ami ugyanúgy megmagyarázhatatlan mint a második volt és a harmadik lesz.
Nekiálltam takarítani a hajón. Mit mondjak.....elég elhanyagolt a szalon belső. Elkezdtem felszedni a padlódeszkákat, alatta porszívózni. Rég elfeledett dolgok kerülnek elő ilyenkor. Ez például a ballagó tarisznyám. Nem herdáltam el az útravalót, még mindig benne volt az 5 fillér, amit iskolámtól, az Üteg utcai Villamosenergiaipari Technikumtól 56 éve kaptam. A pogácsa már elfogyott.....
Főleg zsörtölődni fogok, pozitív csak a végén lesz. Tegnap vacsora közben nézem a Viasat Explore csatornát. A műsor eredeti címe "Scrap Kings", a magyar változata " A hulladék királyai". A "scrap"-nek, van egy olyan jelentése is, hogy újrahasznosítható hulladék, szóval azt hittem itt valami környezetvédő módon bontanak majd szét dolgokat, ahogy én szoktam, hogy csak az megy a kukába ami TÉNYLEG nem lehet már semmire felhasználni. EHELYETT?? Azzal kezdi, hogy valahol Angliában van egy "csúnya öreg ház" ( kiderül, hogy 30 éves) téglából, fagerendákból. Mert egy szép új modernet fognak helyette építeni. Amúgy szerintem nem csúnya, de hát gustibus nen est disputandum. Piros téglákból épült, a látszó faszerkezet meg szép fehérre van festve, ráadásul a festés hibátlan, az egész egy jólápolt ház külsejét mutatja. Gondolná a magamfajta, szépen kibontják a használható gerendákat (én a balatoni házam teljes faszerkezetét tetőt, a földszintet az emelettől elválasztó gerendafödémet egy 100 éves bontott ház faanyagából építettem), aztán kitermelik a szép piros téglákat, mert abból még remek dolgot ehet építeni. EGY FRÁSZT! Egy barom nagy lánctalpas nekiáll a harapó markolójával letépni a tetőt, széttúrni a falakat és az egész megy a sitteskonténerbe.
A következő epizód még szomorúbb. Két idióta elindul a bontó telep felé egy kétkieles, olyan 9 m körüli vitorlással. Az egészet, kihasználva hogy megáll a "saját lábán" felpakolják egy autószállító utánfutóra, nagyjából megkötve spaniferekkel. Ha én angol rendőr lennék és meglátnék egy ilyen vontatást az autóúton, bilincsben vinném el a sofőrt. Meg is kellett állniuk, mert elkezdett az egész billegni a tréleren. Na úgy-ahogy megpántolták még egy hevederrel és eljutottak a bontóig. Ahol megintcsak várta őket a harapógép amivel az előző házat is bontották. Megjegyzem ránézésre egy egészen jó állapotú, sérülésmentes hajócska volt, mégcsak kagyló, alga se volt a fenekén, a fedélzeti korlátokra rákötözve az árboc, ahogy azt téli tároláskor el szokták rakni kiemelés után, szóval egy kis takarítás után akár vízre is mehetett volna megkezdeni a szezont. A barom szakember meg aki ott trónol a fotelban a markoló kezelőfülkéjében, ahogy volt nekiesett a markolóval. Qrvára csodálkoztak, hogy az árbocot nem tudta levenni róla, mert az ugye rá volt kötve a korlátokra, máskülönben már az odaúton elhagyták volna. Rángatta cibálta, tört szakadt minden, mire leszaggatta darabokban. Közben említést tettek róla, hogy az megy az alumínium hulladékok közé, de az, hogy egészben felhasználni, hogy a korlátokat leszerelni, a fedélzeti szerelvényeket lebontani stb. AZ fel se merült. Végülis szétharapdálta az egész hajót és mindenféle szelektálás nélkül bepüfölte egy szemétkonténerbe. Brávó! Szóval ezek a Scrap Kingek (milyen lehet a nemking?), erre élveznek a britek....kezdem érteni a Brexitet.
Muszáj volt ismét nekiállni kötözni a burjánzó paradicsomültetvényt. ( alighanem túlságosan hagytam őket burjánzani, jövőre rendszabályozottabb lesz a termelés,
de azért a végeredmény már alakul)
Egészen biztos, hogy ezek a szúnyogok teljesen másfajta szúnyogok mint amik pár évvel ezelőtt voltak. A jól öntözött növények közt laknak és falkában marnak. Kötözéskor mindkét kezem foglalt, agyoncsapkodni is csak módjával tudom őket, véresre csíptek az alatt a több mint egy óra alatt amíg az ültetvénnyel bíbelődtem. Pedig megpróbáltam még a citromfüves bedörzsölést is ellenük, nem használt ( lehet a szúnyogokat kell bedörzsölni). Viszont a hajóra ami a parthoz kikötve áll már nem jönnek ki (hálistennek). Pedig korábban a hajón is állandó küzdelem volt a szúnyogokkal, idén elő se kellett vennem a konnektorba dugható elpárologtatós szúnyogirtót, ami korábban az egyetlen, valóban működő védelem volt ellenük. Nemhogy a hajóban, de már a stégen sincsenek. VALAMI megváltozott az tuti.
Délelőtt füvet nyírunk, kertben, parton, J locsolt is. Egyszercsak megjelent a kapu tetején Zeb a dolmányos varjú.
Már nem marad meg otthon, becserkészi a környéket. És megismeri az embert. Szerencsére úgy tűnik idegenekkel bizalmatlan, de J-t aki napokon át etette, örökre a szívébe zárta. De engem is ismer, aki ritkábban adtam neki enni, hagyja magát simogatni. MINDEN érdekli, most odaát voltam náluk, Z csaptelepet, leeresztőszelepet cserél a kiszerelt fürdőszobai mosdókagylón, ott sertepertél a keze alatt, alig lehet tőle dolgozni. Ha meglát valami apró alkatrészt, már viszi is elrejteni, mindent kipróbál, hogy mit lehet vele kezdeni. A varjú, mint az összes hollóféle énekesmadár (na jó az ember nem gondolná a károgásról, hogy éneklés, de hát az) intelligenciája vetekszik a főemlősökével. Nem tudok betelni a megfigyelésével. Pillanatra meg nem pihen, minden felkelti az érdeklődését. A szomszéd házat felújítják, tegnapelőtt hosszasan tanulmányozta, rendezgette a sitteskupacot, meggyőződésem, hogy bármit meglát, azon töri a fejét, hogy "ezt vajon mire tudnám használni?"
"Ha már itt vagyok körülnézek nálatok."
"Ááá, szóval itt vagy nem akarsz enni adni?" Ezt persze varjúul mondja, hangosan károgva, csőrét tátogatva.
Hát lehet így locsolni?
"Lerágom az ujjad, ha nem adsz enni!"
Úgy, hogy J lerakta a slaugot, átballagott hozzájuk és megetette a követelődző jószágot. Aki aztán visszakísérte és a továbbiakban immáron jóllakva, a szilvafáról nézte figyelmesen mit matatunk a kertben.
Itt mindenki süteményt eszik...szóval talán mégis egész jól sikerült. Mindenesetre nem lehet azt mondani rá, hogy " a kutyának se kell".

Rettenetes ahogy tombolnak a szúnyogok. Nekiálltam paradicsomot kötözni, csak úgy felhőznek ki a levelek közül, ráadásul mindkét kezem elfoglalt a munkával, tele vagyok csípéssel. A végén még odáig fajulok, hogy amit sose tetem, be kell fújnom magam valami szerrel. Régen utáltak, csak a legelszántabbak fanyalodtak rám, de ezek most vagy valami másfajták, vagy annyira éhesek, hogy nem válogatnak. Vagy az én illatom lett étvágygerjesztőbb az öregséggel.
12:00
Tréningezek. Mielőtt a rétesbe belevágnék, egy egyszerűbb süteménnyel próbálkozok. Ez egy ilyen meggyes izé. Most lett kész. Minden ment mint a karikacsapás szerintem jól néz ki, az íze meg majd kiderül ha kihűl. Este elmesélem.
17:22 Első nekifutásnak nem is rossz. Kicsit tömött a tésztája, na nem annyira hogy "fujtós" legyen, de lehetne légiesebb is. Legközelebb a tejföl helyett kefírt teszek bele. Aztán a recept gazdája SP azt mondta, hogy finomlisztből kell sütni. Lehet réteslisztből jobb lenne.
Tart a meleg. De reggel korán elviselhető, SŐT ma reggel amikor a kertben matattam 6 órakor még borzongtam is a hűvöstől az árnyékban. Ehhez igazítva rendeztem a kerti földművelést, hétre mire végeztem vele és beindult a hévség, mi a kutyákkal már csak sétáltunk a parton. Minden palántát, dinnyét paradicsomot kiültettem a sebtében kialakított ideiglenes ágyásokba, a többi a természet dolga. Azért ideiglenes, mert ha működik idén a próbaüzem, jövőre hozatok 3 m3 kerti földet (hogy honnan azt még nem tudom biztosan) és véglegesítem a magaságyás szisztémát.
Még akkor is elfogadható kellemes volt a levegő amikor 8 előtt csónakkal mentünk a piacra, déli szél volt ami ritkaság, de alighanem ez hozza Afrikából a hőséget, viszont visszafelé már izzadtunk, még jó hogy nem kell evezni... nem lehetett könnyű a gályaraboknak. "Nagy" piac volt, tömve emberekkel, nem is lődörögtünk ott sokáig, csak amíg muszáj volt, hús, zöldség, töpörtyű, kenyér aztán suhanás haza. Ja, én a szúnyogcsípéseimre komaasszonyomtól azt a tanácsot kaptam, hogy kenjem magam Antivakarinnal, mert az csodaszer. Felballagtam a patikába, de ANNYIAN voltak, hogy az ajtón se fértem be, én nem állok sorba semmiért ha csak nem az életem múlik rajta, visszafordultam és marad ami eddig egész életemben, a szúnyog csíp én meg vakaródzom. ANNYIRA nem érdekes, ha el vagyok foglalva valamivel, eszembe se jut.
Az imént megetettük a szomszédék állatait. Zeb a dolmányos varjú már nagyon éhes lehetett, mert már az utcáról hallottuk ahogy károg, rettenetes balhét tud csapni ha elmarad a kaja.
"Mi van, nincs több? Megeszem a szemüvegedet is!"
Fiatal állat, néhány hete pelyhesen került ide, kezdetben a röpdében lakott, de egyszer kiszökött és elmaradt egy napig, ettől annyira megijedt, hogy azóta 50 méternél messzebb nem repül el a háztól, bennünket a ház előtt menő villanyvezetéken ülve fogadott hangosan lelkesedve. Amikor mentem haza egy kis darabon még el is kísért.
Lajos a másik kosztos, kénytelen beérni pár szelet uborkával, mert mostanában fogyókúrán van, folyamatosan hullik a fáról a mézédes fehér eper, amit azonnal felzabál és hát... szóval dagadt mint a disznó.
Hát lassan már nekem is sok ez a meleg. Öregszem, vagy miafene, de semmi kedvem se volt napközben kimenni a jó hűvös házból. NAGYON meghozta az eredményét, hogy annyit dolgoztam a ház hőszigetelésével. Télen minimális fűtés kell, most meg 17:40 -kor is csak 27 ° van idebent. Kint a napon agybuggyantó hőség, a télikertben 43° nyitott ajtók mellett, még a szellős árnyékos tornácon is 33 °van. MUSZÁJ volt kertet művelnem, mert a dinnyepalánták kinőtték a tejfölös-poharakat. Ehhez ások egy 80 cm széles, 30 cm mély árkot, megtöltöm éretlen komposzttal (érett jobb lenne, de ez van csak) , aminek a tetejére visszatöltöm a kiásott földet. Elmondva egyszerű, de tele van a tavaly kiirtott kúszónövények gyökereivel, szóval csákány, balta kell hozzá és csak utána az ásó, lapát. Tegnap déltájban csináltam... úgy érzem eljutottam az erőm végéig. Két óra alatt kidőltem. Ma reggel hét előtt nekiálltam, sokkal kellemesebb a hőmérséklet még ilyenkor, viszont sok a szúnyog. Bár még mindig kevesebb mint este. Mert naplemente után nekiálltam a burjánzó paradicsomültetvényt kötözni....véresre martak. Azóta is vakaródzom. Tudom nem szabad, de tegye fel a kezét aki tartósan meg bírja állni. Ma kiültettem 12 tő sárgadinnyét. Olyat teszek amire mindenki azt mondja, hogy hülyeség de én kipróbálom. Miután nincs sok földem, a dinnyét is karóra futtatom. meglátom mi lesz belőle. A neten ezt találtam. https://balconygardenweb.com/growing-watermelon-in-containers-and-pots-vertically/ Ha neki működik, nekem mért ne? Ráadásul én sárgadinnyét ültettem, az könnyebb. Szóval meleg van. A hajón a napkollektor 60°-os vízzel töltötte tele az 50 literes tartályt. Jó lenne fürödni a Dunában, de koszos a víz. Tele van haldöggel, most még egy döglött kacsa is ideúszott és az se javított a vízen, hogy a délpesti szennyvíz tisztítóból záportározó híján heteken át ide folyt Budapest tisztítatlan szennyvize.
Növényekről. Saját termésű hagymát eszem reggelire a szalonnához (az sajnos nem saját termés), a meggylevest J saját meggyfa terméséből főzte tegnap. Ennek azért örülök különösen, mert két éve győzköd, hogy vágjam már ki ezt a meggyfát, csak bajnak van, beteg, fertőzi a többi növényt. De sajnáltam, így, igaz nem nagy meggyőződéssel de levágtam pár beteg ágat, inkább meguntam, mint befejeztem a söprűszerűen elformátlanodott fa megrendszabályozását. Kiderült, hogy rendkívül hálás érte, elborította a termés, még a földön fekvő ágak is tele vannak gyümölccsel.
Délelőtt SP-nél voltunk cseresznyét szedni, a mi cseresznyefánk termése még éretlen, az övé meg már ontja a cseresznyét. Azért más az amit az ember maga szed, mint amit a boltban vásárol. Mindig nagyra fogom értékelni a kertészek tudását, mert jómagam semmit nem értek hozzá. Szóval szomorúan nézem, hogy a két cseresznyefa ami a szokásos sétálóutunk mentén áll a Dunaparton és tavaly még ettem a mézédes (bár kukacos, de ha az ember nem nézi és nem gondol rá tökéletesen élvezhető) termésükből, tavaszra teljesen kiszáradt. Kopasz ágaikkal ott állnak holtan, pedig egy éve még éltek, virultak, semmi jelét nem mutatva az elmúlásnak. Nem értem, fiatal fák voltak, mindössze 20 cm körüli törzsátmérővel.
Állatokról. Ki lát a kutya lelkébe? Sétálunk kint az utcán, én a Szmájli meg a és Picur, összetalálkozunk Krisztikével, aki a Nelli kutyájával sétál. A három kutya vidáman bandázik, mi békésen beszélgetünk. odaérünk a kapunkhoz, kinyitom, K megfogja N nyakörvét, mert máskülönben mindhárom kutya berohanna feldúlni a kertet, így csak az én két kutyám megy be a kapun, pontosabban P-t kicsit hívogatni kell, mert éppen egymást nyalják falják N-el, szóval nagy a barátság. Csukom a kaput Kriszti számol " egy, kettő, három"... mire kimondaná a négyet Picur, aki felelősnek tartja magát a ház őrzéséért, dühödten csahol, vicsorog, hogy ELŰZZE a kint meglepődve ácsorgó Nellit. Ki érti ezt?? Ha kinyitnám megint a kaput és kiengedném, ismét felhőtlen barátok lenének, de amíg elválasztja őket a kerítés, ellenségként tekint minden kutyára és a legtöbb emberre is. Van akit meg is harap ha bejön a kerítésen belülre. Egyáltalán nem olyan jámbor jószág mint a Szmájli, akinek mindegy kicsoda csak jöjjön és simogassa. Viszont ha ivarérett kankutya az illető, akkor meg ez a " jámbor jószág" azonnal rátámad.
Megyünk csónakkal a piacra ma délelőtt. Fent magasan a part felett siklik egy szürkegém. Semmi szárnycsapás, kiterjesztett szárnnyal úszik a levegőben, aztán egyszercsak belecsavar a termikbe és egy kör alatt emelkedik annyit, hogy már nem is látom. Hát igen a szürkegémnek nem kell a variométer, neki 100 millió éve volt, hogy beleszokjon a vitorlázórepülésbe.
Emberekről. Továbbra is megy a tömeges hisztéria a hajóbaleset körül. Ma épp azon akadtak ki többen a 444 kommentfalán, hogy ha a Margit hínál lett volna egy vízirendőrállomás akkor többeket meg lehetett volna menteni. Persze. Sőt ha a Dunát lebetonozták volna akkor az egész meg se történik. Amikor erre azt mertem írni: "Van állomásuk a Kopaszi gátnál a Rákóczi híd tövében, onnan még az északi összekötő hídhoz is felérnek 10 perc alatt. Ha autóval karambolozol az autópályán, oda se ér ki se rendőr se tűzoltó, se mentő ennyi időn belül. Pedig ott többen halnak meg naponta, mint víziközlekedési balesetben 10 év alatt. ", egy feldühödött igazságosztótól megkaptam a beosztásom: "Nem érnek el 10 perc alatt onnan, még akkor sem ha teljes menetfelszereléssel a mentőcsónakban vannak. Egyébként meg igen, ha van a Margít híd lábánál egy vízimentő állomás, akkor lehet, hogy 1 érted 1 embert megtudnak menteni. Persze neked az semmi, mert te annyira okos vagy és láttál már filmet is ahol fuldokolnak".
Nagyon okos fotelhajósok kifogásolják, hogy mért ott van a rendőrállomás amikor onnan folyásnak felfelé kell menni egy balesethez, így tehát nyilván lassabban érnek oda. Az eszébe se jut, hogy akár Budafoknál is felborulhat valaki egy kenuval, de azt hiszem Dunaújvárosig nincs vizirendőrség, sőt talán még ott sincs.
Megy a poénkodás is, hogy menyit sz@roznak a béna szakemberek a kiemeléssel, hogy talán Karácsonyra meg is lesznek vele, meg a Notre Damot is előbb fogják restaurálni mint kiemelni a Hableányt. Erre már nem tudtam mást írni: "Ez egy nehéz feladat. De megvan az az előnye (nézve a kommenteket immáron több mint egy hete), hogy mindenki aki amúgy egy IKEA bútor összerakáshoz, egy darab leesett csempe felragasztáshoz vagy egy kutya megfürdetéséhez is külső segítséget kér, az eset kapcsán megfellebbezhetetlen szakértői tanácsokat, kritikákat és negyedosztályú poénokat fogalmazhat meg." Ebben a tragédiában, ahogy ezt egy ország értelmesebbik része lereagálja (szóval az aki van annyira írástudó) ILYEN szinten képes megnyilvánulni, látszik, hogy mért tart az ország ott ahol. Mert sz@r az emberminőség.
Csupa hétköznapi dolgot csináltam. Miután hirtelen kitört a nyár ( a múlt héten még fűtöttem a hajón az esti zuhanyozáshoz), átköltöztem éjszakára a fűthető szalonból a hátsó hálókabinba. Ez alkalomból ágyneműt is cseréltem... rá is fért, emlékeim szerint karácsony táján húztam utoljára át az ágyat szóval nem kapkodtam el a dolgot. A melegre való tekintettel immáron többnyire nyitva a head tetőablaka, ide varrtam egy új gumizott szúnyoghálót, mert a régi alaposan elvásott és jönnek a szúnyogok, legyek meg a sok mezei poloska. Azért ilyen laza, hogy lentről a hálón keresztül is tudjam a fedelet nyitni csukni.
Ha már varrtam, kicseréltem a szandálom pántján a szintén elvásott tépőzárat, azt hiszem rajtam kívül ember nincs az országban aki nem kidobja és vesz egy új szandált a kínainál kettőötért, hanem megvarrja. De kivételesen már a harmadik szezont bírja anélkül, hogy keresztbe eltört volna a talpa, ami ezeknél rendszerjelenség, adtam neki még egy szezon esélyt.
Ezt gyakorolom harmonikán 
aki nem emlékszik rá ez a szám: https://www.youtube.com/watch?v=ic0wVPSIrxU Nos bajban voltam a kísérettel. mert ezek az akkordok amik be vannak írva a kottába, nem tetszenek, sehogy se stimmelnek. Nem tudom az igazi zenészek hogy csinálják, ez valahogy az "összhangzattan" tudományába tartozik, hogy mik azok a hármashangzatok, amik alkalmasak egy dallam kísérésére, a zenei elméleti tudásom meg abszolút alkalmatlan az azt hiszem matematikai összefüggések kiókumlálására. Miután a külső segítség se működött, nekiálltam csak a fülemre hagyatkozva kitalálni a hangszeren. AZTÁN írtam vissza kottába úgy hogy tükörben néztem milyen gombokat nyomogatok és az irkából néztem ki hogy az épp milyen akkord. Biztos nem ez a legcélravezetőbb módszer, de végülis többszöri nekifutásra összesen olyan 3-4 óra alatt sikerült egy nekem fülre tetsző kíséretet kreálni. Így néz ki, ha netán valakinek kedve lenne eljátszani.
Kinőtték a WC papír gurigákat a dinnyepalánták.
nagyon kell sietniük ha termést is akarnak hozni a tél beállta előtt, mert itt a nyár. Egészen pontosan ma van az első napja. Miután tegnap még tél volt (komolyan az esti zuhanyhoz be kellett kapcsoljam a hajón a hősugárzót), ma viszont már pólós, rövidnadrágos az idő, szóval a tavasz kimaradt idén. A befőzőparadicsomok még ráértek volna, de ha már nekiálltam, azokat is átültettem tejfölöspohárba. Azt ugyan még nem tudom, hogy ha azt is kinövik a növények akkor hova fogom őket átültetni a kertben, mert a magaságyás tele a már lassan méteres korábbi paradicsom ültetvénnyel, de majd addigra kitalálom.
Két napja volt a nagy hajóbaleset a Dunán.
A tragédia szörnyű, 1954 óta nem fordult elő ehhez mérhető hajóbaleset ( akkor a "Pajtás" motoros borult fel Balatonfüred előtt) Magyarországon. Azóta viszont nagyot változott a világ. Akkor a regnáló bolsevik hatalom, most az Internet világa tette gyakorlatilag lehetetlenné az eset tárgyilagos és szakszerű elemzését.
Nem akarom prejudikálni az eseményt, a kivizsgálás folyik, majd kiderül, hogy valójában ki volt a hibás. De lelassítva a meglehetősen rossz minőségű time-lapse (gyakorlatilag gyorsított film) felvételt bennem az a vélemény alakult ki, hogy a nagy turistahajó hibázott. Egyértelműen hátulról éri utol a Hableányt, majd ütközik vele. Nekem volt egy olyan érzésem, hogy elsőre a Margit szigethez közelebb hídnyílást célozta meg, de mintha az utolsó pillanatban korrigált volna ( esetleg a magas víz miatt az ugrott be neki, hogy be fog szorulni a híd alá és ezért választotta a tőle jobbra lévő magasabb ívű hídnyílást), de gyakorlott hajóvezető nyilatkozott úgy a Fb-on, hogy ezt a szakaszt így kell meghajózni nagy hajóval, hogy be tudja venni a kanyart a sziget mellett. Mindenesetre az utolérő hajónak nincs útjoga, ennek alapján nem tudom minek kellene kiderülni, hogy ne a Viking Sigyn legyen a hibás. Utolérte, ütköztek, ennek következtében a Hableány keresztbe fordult és felborult, a többit a sebes ár elintézte. A hírek szerint (gondolom a time-lapse képek expozíciós idejéből kiszámolták) hogy a Hableány hét (!!) másodperc alatt süllyedt el. Itt egy jobb felvétel a történtekről.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=5&v=TgMpWHshO-o
Namármost elképesztő kommentáradat vette kezdetét mind a Fb oldalakon, mind a különféle netes social média és egyéb médiafelületeken. A tragédia miatt természetes az érdeklődés, de megdöbbentő az a magabiztosság, amivel olyanok akik hajót csak képen láttak, esetleg kiskorukban elvitték őket a szüleik a Hapcin egy viszibuszozásra , azonnali megtorlást, a teljes viziközlekedés rendjének megváltoztatását, a regnáló hatalom megbuktatását, a belügyminiszter lemondását és egyéb marhaságokat követelnek. Természetesen egy ember halála is pont eggyel több mint amennyi felett könnyű napirendre térni. DE. Ez is egy közlekedési baleset, azon kívül, hogy vízen esett meg, minősítésében nem különbözik attól ami naponta megesik a közutakon, hogy valaki elnézi a helyzete, esetleg szabályt vét. De AZT már mindenki megszokta. Úgy veszi, hogy természetes (holott ugyanúgy nem az mint ez). Heten meghaltak, hetet kimentettek a viziközlekedés környező részvevői, húszan eltűntek, nagy valószínűséggel azok is halottak és már valahol Szerbiában viszi őket a víz, vagy elakadt a hullájuk valahol, hogy mindet megtalálják e valaha is még az se biztos. Szörnyű. De pontosan ennyi ember meghal Magyarországon nagyjából egy hét alatt a közutakon (további kétszer ennyi egy életre megnyomorodik) és SENKI nem követeli, hogy a maximális sebességet korlátozzák 30 km/órára, hogy csak felfújt légzsákkal lehessen autózni, hogy az utakra ne szabadjon egy limitált mennyiségű autónál többet felengedni, hogy az autókat félévente kelljen műszaki vizsgának alávetni, hogy a közutakon kilométerenként legyen rohammentő, helikopterekre telepített sürgősségi ambulancia, műszaki mentőállomás és egyéb ötletek. Mert az Internet "szakértő" közönsége valami hasonlókat követel a víziközlekedésre. Legyen mindenkin mentőmellény ha hajóra száll, elmarasztalják a mentést ami lassú volt ( arra persze, hogy hogy lehetne kimenteni egy 7 másodperc alatt víz alá került hajó belsejéből az embereket senkinek nincs válasza), hogy sürgősen meg kell tiltani, hogy annyi hajó legyen a Dunán, hogy esőben sötétben ne lehessen hajózni és egyébként is csak olyan hajókat szabadjon vízre tenni amik nem tudnak elsüllyedni. Jómagam sokat irkáltam az elmúlt két napban különféle fórumokra, megpróbálva a félreértéseket jószándékúan, mégcsak nem is irritálóan kioktatóan korrigálva közzétenni, olyan ledorongoló válaszokat kaptam, hogy csak néztem ki a fejemből. Nagyjából ezt írtam ( ezt a HVG cikkéhez kommentáltam, melynek törzsközönsége az esetet kormánybuktatónak gondolta, de a szakmai részt tekintve mindenütt ez volt a lényege a mondandómnak) : " Én lennék az utolsó aki egy jó szót szólna a kivándorlástámogató tolvajpárt védelmében amennyiben azt jogos kritika illetné. DE EHHEZ okozatilag köze nincs sem a kormánynak, sem semmilyen hatóságnak. Ne süllyedjünk már le a fidesznyaloncok szintjére akik ha szarba lépnek akkor is a Gyurcsányszálat keresik. A vizirendőrök épp eleget macerálják a viziközlekedés résztvevőit, amit itt sipákolnak páran az pont olyan mintha a közutakon állandó fokozott ellenőrzést követelnének és minden autósbaleset után a belügyminiszter lemondását. Az, hogy amint hajóra száll valaki kötelező legyen nentőmellényt felvennie irreális elvárás, olyan mintha autóban kötelező lenne felfújt légzsákkal közlekedni. Nagyon szomorú dolog történt és meghalt a Dunán majdnem annyi ember mint egy sima nyári hétvégén az utakon, mégse követeli senki, hogy leálljon az autóforgalom minden péntek déltől hétfő hajnalig. Meg azt sem, hogy szabályozni kellene, hogy csak kevés autó mehessen az utakra. Térjünk már észre emberek!!"
Mintha a falnak beszélne az ember. Idézek egy választ egy hajós Fb oldalról: "Ha nincs tapasztalata nagyhajóval akkor ne szakértsen." Másik ugyanonnan: "Ha nem látott szakértőket, akkor jobban figyeljen, hisz az orbánista M1-ben nyilatkozott több alkalommal is hajózási mérnök, hajózási cég tulaja, stb. elemző műsorokba. Megszólalt a mentésben résztvevő szervek több szóvívője, szakértője. Akkor önnél nagy információs hiány van, vagy csak okosabb mindenkinél!" ( ezt egy olyan kommentáromra írta amiben azt kifogásoltam, hogy Karácsony Gergyely úgy nyilatkozott, hogy "valamennyi szakértő egyetért abban, stb" én meg hogy még egyet sem hallottam volna aki azt mondta volna, hogy a viziközlekdés szabályozatlansága okozta volna a balesetet) Ha már itt tartunk Karácsony Gergely is elengedhetetlennek tartotta (vagy mondták neki), hogy itt az ideje a saját pecsenyéjét sütögetni Tarlós István rovásra a havaria parazsán. https://www.facebook.com/karacsonygergely/videos/1233567590142672/ Elképesztő. Ezt írtam a Fb-ra " “Szakértők szerint a sétahajózás szabályozásának hiánya vezetett balesethez, még ha közvetett módon is” .... EGYETLEN szakértőt sem láttam, hallottam még így nyilatkozni. AZ NEM szakértés, amikor egy újságíró megkérdezi azt az ismerősét akinek a sógora egyszer már ült csónakban, hogy mi a véleménye az esetről. Még a politikusok is meghülyültek. Karácsony Gergely az első öt percben csakis butaságokat mond. 1. A Duna nemzetközi viziút, a rajta való közlekedést államközi egyezmények és nemzetközi előírások szabályozzák, nem Budapest főpolgármesterének dolga, felelőssége és hatásköre annak szabályzása. 2. A hajókat törvény szabályozta időközönként hatóság ellenőrzi (az más kérdés, hogy azt is felzabálta a pártpolitika), nem úgy van, hogy egy reggel felébred a főpolgi és azt mondja, "ugyanmá' ellenőrizze valaki a hajókat!". 3. A BKV hajóknak meg az alvállalkozók hajóinak semmi közük nem volt az esethez, egy SVÁJCI hajó ütközött egy magyar magáncég hajójával. Értem én, hogy kampány van, de 1. nem feltétlen szükséges MINDEN parázson az MSZP-Párbeszéd pecsenyéjét odamenni sütögetni, 2. a jobboldali idiótaság ellenszere nem a baloldali idiótaság, hanem az ÉSZ.. ami vagy van, vagy ezek szerint nincs. Mert az is vicc, hogy a TEK felügyeli a mentést. Szóval még a katasztrófavédelem sem elég megbízható hozzá. Nyilván aki jól bunyózik és lő az remekül ért a vizimentéshez is. És mindezt úgy mondom, hogy alapvetően szimpatizálok Karácsony Gergellyel, mert abszolút nem vagyok a kivándorlástámogató tolvajkormány és kiszolgálója, Tarlós István híve."
Egy reakció a tisztázó szándékú kommentáromra ezúttal az általam gyakran látogatott 444.hu-ról. Ezt is arra a fejtegetésemre kaptam, hogy ezt a balesetet amit emberi hiba okozott, sem műszaki, sem jogszabályi változtatás nem tudta volna megelőzni, ahogy a mentésre se lett volna mód egy hét másodperc alatt elsüllyedt hajó esetében: "De igazad van, csak azért mert lehetnek olyan balesetek, amikre nem lehet előre 100%-ban felkészülni, akkor hagyjuk is az egészet a picsába. Ennyi erővel baszki zárjuk be az összes iskolát, mert hát nem lesz az összes tanuló Nobel-díjas....Tényleg, hát a fasznak fejleszteni, fejlődni bármiben is? Fenének törekedni arra, hogy legközelebb egy ilyen baleset ne okozzon lehetetlen kihívást, hanem tudjunk mihez nyúlni?!
Hát hová vezetne az, ha tanulnánk egyetlen egy balesetből is?!"
Ezt egy ( a nicknévből valószínűsithetően) hölgy írta arra, hogy azt mertem leírni, hogy a környező utasszállító hajók azért nem tudtam menteni, mert alkalmatlanok rá, azt csak csónakból lehet: "a new yorki hudson glider esetében láttunk erre ellenpéldát. utasszállítók, kompok teljesen korrekt módon mentettek ki 155 embert a folyóból." Az, hogy válaszoltam neki, miszerint ott a repülőgép fényes nappal, jó időben, úszva maradt a vízen és órák voltak a mentésre, az emberek a gép szárnyán ácsorogva várták, hogy mint a stéghez, odaálljon bármi hogy átvegye őket, nem indította véleménye megváltoztatásár. Kitartott amellett, hogy hát én mondtam, hogy alkalmatlanok, na ugye hogy alkalmasak mégis. És még folytathatnám. Világ életemben megpróbáltam a szarba szöget verni de most se sikerült. Korunk egyre kevésbé alkot maradandót. A márványt, égetett téglát felváltotta a gipszkarton, az építőmestereket a művészek, a polihisztorokat a betanított segédmunkások, az írástudókat a kommentelők, a proletárdiktatúrát a bugrisdiktatúra a szocializmust meg a focializmus.
A végére valami megnyugtató, családom nőtagjai tévéznek.
Megkaróztam és felkötöztem a paradicsomokat. A szomszédtól mentett és kiszárított dísznádakat 2,5 m magasságban kifeszített horganyzott drótok tartják kidőlés ellen. Hogy fent jobb legyen a benapozás, kicsit kifelé megdöntöttem mindkét sor karót. Ennél tudományosabban nem tudok paradicsomot termelni.
Mondom, hogy ez itt a földi paradicsom. A legnagyobbak olyan pingponglabda méretűek.
Őszre befőzőparadicsom kel a WC papír gurigákban a télikertben és kétféle sárgadinnye.
Utóbbival lehet, hogy elkéstem, de most jutott az eszembe, hogy tavaly olyan magot is elraktam. Majd biztatom, hogy siessen a növéssel, bár magától is igyekszik, már bújnak ki a földből, pedig csak 6 napja ültettem el őket.
Más. Holnap szavazunk az EU parlamentbe küldendő képviselőkről. A véleményemet aki olvassa egy ideje ezt a blogfolyamot ismeri. Amiről mindezidáig nem beszéltem, hogy melyik pártra NEM fogok szavazni. Legjobban nem szavazok a Fideszre és felszopójára a KDNP-re. A szememben pillanatnyilag nincs szégyenletesebb dolog, mint a kivándorlástámogató, neobolsevik, népbutító tolvajpártra szavazni, akik nemzeti színekkel álcázzák a gazságaikat. Második legjobban nem szavazok az LMP-re, akik az atomenergiáról szóló abszolút szakértelmetlen és a megújulókra vonatkozó még szakértelmetlenebb energiakoncepciójukkal áltatják a technikai analfabéta bölcsésztársadalmat. Nem szavazok sem a szocikra, sem a DK-ra, bár Dobrev Klárával kifejezetten szimpatizálok, maximálisan egyetértek az európai egyesüléssel, ami csak idő kérdése hogy bekövetkezzen, a kérdés csak az, hogy lesz e előtte nagy háború ahogy az USA megalakulása előtt volt, mert amúgy Európa államai közt kisebb az érdekellentét mint annakidején észak-Amerika északi és déli államai közt volt. De sem a szocialisták, sem a DK nem "okos", abból a rengeteg félmagas labdából amit a kormánypárt folyamatosan feladogat nekik, elvétve tudnak egyet-egyet lecsapni, helyette Bangóné fetreng a földön és egyéb performanszokkal próbál kormányt dönteni. Ráadásul amikor egyszer mond igazat (na jó nem egészen, a fidesz szavazók nem patkányok a patkány intelligens állat) akkor is ilyen falhugyozó szöveggel próbálják kivédeni, hogy "kiforgatták a szavait", pedig pont azt mondta amit érteni lehet alatta. Az egyetlen ember aki intelligenciájával kimagaslik a masszából a Vágó István kvízprofesszor, de sajnos rejtegetik, pontosan nem tudom mért. Nem szavazok a Jobbikra, bár amióta a neonyilas bunkók "mi hazánk" néven kivált belőlük, jelentősen javultak, de azért ahhoz, hogy én elfelejtsem nekik Gaudi Nagy Tamást, Morvai Krisztinát, Novák Elődöt meg a többi EU zászló égetőt, nekem még idő kell. Nem szavazok a kétfarkú kutyákra, pedig szívem szerint megtenném, mert pont belepasszolnak a rendpárti anarchista értékrendembe, de ez alighanem elveszett szavazat lenne, mert őket mindenki viccpártnak gondolja, pedig szerintem csak viccesek, a viccpárt az a többi ami ellenzékben szerencsétlenkedik. Szóval a Momentumra fogok szavazni.... jobb híján. Azzal amit mondanak egyetértek. Egyetlen aggodalmam van, nagyon hasonlítanak az 1989-es Fiatal Demokraták Szövetségére, amiről mára kiderült hogy kb. annyira demokrata amennyire fiatal. De hátha nem törvényszerű, hogy a történelem mindig ismétlődik.
Aztaaaa! Süvít a szél, esik az eső.... vízszintesen. OLYAN IDŐ VAN, hogy a kutyáknak nincs kedvük kimenni! Délután négy óra van, ilyenkor szoktunk nekiindulni, kimentem velük a tornácbejáratig, még az "esernyő" alá se mentünk tovább, egymásra néztünk és visszafordultunk a házba. P-t már korábban kiengedtem, de csontszátaz volt a bundája, ki se dugta az orrát a fedetlen világba. Amikor visszafordultam és teljes egyetértésben velük elhalasztottam a délutáni sétát (azt hiszem holnap reggelre), azonnal röpült J ölébe, aki frászt kapott, mert azt hitte a kutyából szokás szerint csorog az esővíz, de aztán megnyugodott, hogy se víz se bűz ( azt pontosan nem tudom mitől van, hogy az amúgy szinte illatos jószág amint vizes lesz bűzlik, gondolom az anyag amivel a szőrét a természet impregnálta ilyen).
Tegnap hálistennek nem esett egy csepp eső sem, legalábbis amerre én jártam. De elég változatos volt az idő, szinte nagykabátban indultam, de mire a kiskunlacházai vasútállomáson letett a busz, már égetett a nap. Az apropó ami miatt Pestre indultam nem volt vidám, egykori osztályfőnököm temetésére mentem. Elég sokan összegyűltünk, a 35 fős osztályból is voltunk vagy tízen. Igazoltan távol 12-en, ők a "túlvilágon" várják Bélát, ők sajnos már megelőzték. 90 éves volt, szóval nem történt semmi rendkívüli, nem is szomorkodtuk túl a dolgot, csak visszaemlékeztünk, hogy mennyi minden volt amit tőle tanultunk meg és azóta is kihatott egész életünkre. Pedig csak 4 év volt, sőt csak három, mert az elsőben nem ő volt az osztályfőnökünk és mégis. Az én gyerekeimnek például már nem volt ilyen tanárélménye. És azt hiszem a helyzet az oktatással már a gyerekeim iskolaideje óta is sokat romlott. Azt hiszem ez nagy baj.
Isten nyugtasson Béla!
Saját termésű fokhagyma fő a levesben.
A kenyér az nem saját sütés, J a boltban vette
kettévágva így néz ki
Nem tudom mit tesznek bele, hogy ilyen "anyaghiányos" legyen.
Szép napunk volt tegnap. Itt volt K a lányom Piszével a kutyájával. Kicsit aggódtunk, mert a Szmájlival jól kijönnek, de a Picur még nem lett bemutatva Piszének. ( bajban vagyok, mert nem tudom szokás szerint a személyneveket a kezdőbetűkkel rövidíteni, mindkettő P) Picur a kerítés védelmében rettenetesen harcias.
"Engedjetek ki! SZÉTTÉPEM!!!

De miután megszaglászták egymást, kezdeti tartózkodás után teljes barátság lett. Amíg az udvarban voltak hárman, Picur szokása szerint watchdog üzemmódban funkcionált a kerítés mellett és ha veszélyt észlelt, jelzett, mire előrohant a hátsó udvarból a nehéztüzérség.

Séta a Dunaparton.

Pisze épp a vizet rázza magáról, "porzik" körötte a levegő, ilyenkor aki nem akar elázni, menekül.

A végére sajnos elromlott a hangulat Sz két idegen kutyával is "összeszólalkozott", a második különösen kellemetlen volt, mert egy kölyök spánielt, amivel eddig farokcsóváló, nyalakodó baráti viszonyban voltak, megpróbált széttépni. Bunyó ordibálás, hárman is a földre kerültünk, nekem eltört a jobb kezem kisujja, Sz rettenetes verést kapott tőlem, azóta én is ő is búskomorak vagyunk, innentől vége a szabad rohangászásnak, séta csakis pórázon. Szerencsére a kiskutya megúszta vérző seb nélkül.
12:21 Már megint esik az eső. Nem panaszkodhatnak a mezőgazdászok, bepótolja amit március-áprilisban nem esett. Persze ha még egy hétig ilyen idő lesz akkor el lehet kezdeni a mantrát, hogy azért drága minden, mert a földeken rohad el.
Reggel még elkaptuk a kutyákkal az esőmentes órát, igaz sár, pocsolya az van bőven, a fű és az aljnövényzet is csurom víz, szóval ők azért rendesen eláztak. Ez persze őket egy cseppet sem izgatja. Azt az eljárást vezettem be, hogy séta után némi jutalomfalatokkal édesítve a rabságot becsukom őket a télikertbe két órára, ott nagyjából megszáradnak és nem itt a házban a nappaliban bűzölögnek. Főleg a P szaga elviselhetetlen, ha vizes lesz a bundája. Tegnapelőtt ráadásul eltűnt a rekettyében, jóideje nem izgulok miatta, mert tudom, hogy mindenféleképpen hazajön, de most sajnos nekiállt beleenni meg belefetrengeni egy nagy rothadó halba. Egyszerűen kibírhatatlan volt a szaga. Nekem amúgy nagyon rossz a szaglásom, de EZ még nekem is sok volt. J nekiállt megfürdetni, nem tudom hogy bírta vele az összezártságot a zuhanyfülkében, mert neki olyan szaglása van mint a vadászkutyának, pedig még én is majd elhánytam magam, csak amíg behoztam a jószágot az udvarról a fürdőszobába.
Amúgy "jó gyerekek" csendben alszanak, P a szófán,
Sz a matracán,
csak akkor élénkülnek fel, ha valamiért az ajtó felé indulok. De elég annyit mondanom, hogy "most nem" (tehát nem megyek ki a kertbe, udvarra dolgozni, mert akkor feltétlen velem tartanak), már fordulnak is vissza. Nagyon megtanulták a regulát mindenféle erőszakos nevelési eszközök nélkül is.
Beszéltem már Féja Géza "Kuruc idő" című könyvéről, amit quasi véletlenül olvastam ki. Nagyon érdekes, hogy azok a nagy történelmi nevek, amik későbbi korokban, mint reformerek, rebellisek, hazamegmentői tűntek ki, a kuruc időkben rendre árulók, labancbérencek, Lipót császár hívei voltak. Úgy látszik a túlélésnek már akkor is a hatalomhoz való dörgölődzés volt a titka, ezt aztán a pórnép azóta is másolja, de némi reményt nyújt az, hogy a leszármazottak megerkölcsösödtek, talán valamelyik Orbánunokából még lesz nemtolvaj, gerinces magyar ember. Annyi áthallása van a történetnek és vele a történelemnek a mára, hogy lehetetlen nem észrevenni, hogy az ellentét magyar és magyar közt folyamatosan jelen van egész történelmünk folyamán. Amúgy én kötelező olvasmánynak jelölném Börcsök Mária "Kettészakadt Magyarország"( https://moly.hu/konyvek/borcsok-maria-ketteszakadt-magyarorszag ) című könyvét a középiskolákban, persze ez homlokegyenest ellenkezne a jelenlegi nacionalista feudálbolsevik állami szemlélettel. Sokmindent írtam itt a blogban, amit "politizálásnak" lehet nevezni és gyakran volt olyan érzésem, hogy egyrészt felesleges, meg nem is értek hozzá igazán. De talán egyik sem igaz. Mert ha csak az van, hogy "kiengedem magamból a gőzt", már csökken a belső nyomás, valamint azt kell látnom, hogy akik csinálják, akik ebből élnek, azok is hülyék hozzá. Az alapvetés lett sajnos, hogy a"politika" alatt már semmi mást nem ért senki, mint a hatalom, a pénz megszerzésére irányuló pártpolitikát. Ezt gondolják az emberek, a választók de sajnos a politikusok is. Nagy téma ez, nem is akarom túlságosan boncolgatni, csak annyit róla, hogy az uralkodó Orbán Viktor és csatlósai egyértelműen nap mint nap újjászülik a bolsevizmust, az ellenzéket meg könnyedén manipulálják a céljaik érdekében, pont mint ahogy én a kutyáimat vezetem pórázon, vagy jutalomfalatokkal, megtévesztéssel az orruknál fogva. Mert én okosabb vagyok náluk, ahogy OV is az ellenzék legnagyobb részénél. Például nemrég nagy vihart kavart, hogy Bangóné "lepatkányozta" a fideszeseket. https://youtu.be/GGazAIpPTYw?t=178 Nos én még annak az összeesküvéselméletnek sem vagyok a híve, hogy megvették őket kilóra, hanem azt gondolom, hogy egyszerűen csak buták. Pl a Bangónéval nem az a legnagyobb baj, hogy patkányozott, mert még a leghülyébb néző is hallhatta, hogy PONTOSAN a fidesznyikekről beszélt, hanem az, hogy kizárólag hülye performanszokkal ( fogjuk meg egymás kezét és feküdjünk hasra, fújjuk le piros festékkel a kormányplakátokat és egyéb béna elemista szerencsétlenkedések) gondol kormányt dönteni. ERRE még rátett az Ujhelyi egy lapáttal, amikor mindenütt azzal jött elő, hogy "Bangóné nem is úgy gondolta" , "azt nem is a fidesz szavazókra mondta" stb. DE AZOKRA és még igaza is volt. Ennél még az is jobb és gerincesebb lett volna ha beleállnak, hogy IGEN aki a Fideszre szavaz az patkány, sőt rosszabb, mert a patkány egy intelligens állat, a fidesznyik meg ostoba és/vagy tolvaj. Hogy legyen világos mindenki számára, ami nekem speciel az, hogy nincs nagyobb szégyen mint fideszesnek, azaz hazaárulónak lenni.
Hogy ez túlzás? Na figyelj! Amikor az EU ügyészség aláírásokat gyűjtöttem, odajött hozzám vitatkozni egy nemzeti ikon és a végén levonta a tanulságot: "Ha maga olyan ügyes lenne mint a Mészáros Lőrinc, akkor maga is lehetne olyan gazdag!" Amúgy az ellopott összegnek a többszöröse az a kár ami a Hazát érte azzal, hogy kivették a versenyt, a kapitalizmus motorját a gazdaságból, ezzel egyrészt rekonstruálva a kijárótípusú "létező szocializmust" mely a hazai gazdaságot a versenytársak mögé utasította, másrészt kiűzték vele az országból azokat, akik kvalitásaik révén alkalmasak lettek volna a Haza sorsának jobbítására. Ha létezik hazaárulás akkor EZ AZ.
A Fidesz BÁRMIKOR simán az emberek pofájába vágja, hogy aki nincs velük az hazaáruló, hogy büdösszájú komcsi, hogy nem magyar, hogy ellenség. Tessék? Hogy nem? Na figyelj mit mondott rám Bayer Zsolt a Fidesz fő ideológusa, politikáját mindenkor készségesen a hétköznapi emberek nyelvére fordítója :„Magyarországon él 2,8 millió tisztességes magyar ember, akik a Fideszre szavaztak. A többi rohadt állat nyugodtan takarodhat innen a francba, még beléjük is rúgok kifelé menet, hogy minél messzebbre repüljenek. Szóval takarodó van picinyeim, ez már a mi országunk!” Mit kell ezek után itt ellenzékben finnyáskodni? Mint a kurva aki szalvétával fogja a f@szt szopás közben.
Amúgy hogy nem látom én rosszul a dolgokat arra időnként megerősítéseket kapok. Létezik egy nálam minden bizonnyal sokkal okosabb ember Bojár Gábor ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Boj%C3%A1r_G%C3%A1bor), a világpiacon is sikeres maréknyi magyar cég egyikének, a Geraphisoftnak a megalapítója. Nemrég ezt a linket kaptam valakitől. https://www.youtube.com/watch?v=sIgMofK6G7Y Fentebb említettem saját gondolataimat, UGYANEZT mondja, szinte betűre ugyanazt, amit én évek óta. És ő is szinte ugyanazzal zárja mint én, hogy majd ha Mészáros Lőrinc központi fűtés és víz-gázszerelő, aki két parlament ciklus alatt lett Magyarország leggazdagabb nagyvállalkozója, az osztalékaiból számított 11 millió forintos órabérrel, a világpiacon nanotechnológiával fog versenyezni amerikai, japán, koreai cégekkel, AKKOR majd visszavonom amit mondtam róluk. Pedig idáig azt se tudtam ki az a Bojár Gábor.
Szégyenszemre ma ugyanabban az öltözékben mentem sétálni a kutyákkal, amit a leghidegebb télben is viseltem. És egy cseppet sem volt melegem. Miközben tegnap még pólóban fejeztem be a konyha és az étkező ablakok szúnyoghálózását.
Volt itt korábban is szúnyogháló, de teljesen alkalmatlan, kivehető fa keretre rögzített régi fajta, a keretek és a tok közt jókora résekkel, amiken ki-be járhatott minden rovar. Na ennek vetettem véget. Ezek sokkal puhább anyagból vannak és sok spekuláció után a legkisebb méretű műanyag vezetékcsatornával rögzítettem a széleiket a bepattintható fedél alá szorítva. Nincs keret, nincs hézag, nincs bogár. Mert dacára a hidegnek megjelentek például a mezei poloskák, leginkább a hajón, tegnap este nem figyeltem oda és majdnem megittam egyet ami a poharamban volt, a másik meg két napja a párnám alatt. Én amúgy nem undorodom tőlük annyira mint az emberek általában, azt mondják például, hogy büdösek, én egyáltalában nem tapasztaltam. Ha látok egyet, megfogom és kidobom a vízbe. Ha az ember természetközelben él, tudomásul kell vegye, hogy ahhoz hozzá tartoznak a rovarok, rágcsálók és egyéb "nemszeretem" élőlények. Ifjúkoromban egyszer sátraztunk a Balatonon kajakkal és Györökön egy középiskolai tábor vert mellettünk tanyát ahol az egyik tanárfeleség folyamatosan hisztizett, hogy hiába takarítja folyamatosan a sátrat, állandóan bejönnek a bogarak. Engem maximum akkor zavart ha az arcomon mászkáltak. J viszont fél a pókoktól. De sajnos azokat a szúnyogháló se tartja távol, azok valahogy csak úgy lesznek mindenfelé. Felőlem a plafonon, a sarokban nyugodtan élhetnének, de J mindig leporszívózza őket (kézzel a világ minden kincséért meg nem fogná), pedig mondom, hogy megfogja a szúnyogot. Azzal is szerencsém van, engem alig csípnek, de J-t ha csak egy darab kerül a légtérbe azonnal megharapja. Bár van kivétel, tavaly valami másfajta mutánsok voltak a nyár elején, na azok engem is szerettek, de szerencsére nyár közepére valahogy elfogytak.
Mindkét ablakra felszereltem a rolettákat,
nagyon kulturált lett végre a napellenzés. (Olyan hideg van, hogy a vörösbort az ablakban hűtöm.)
Viszont a sok eső jót tett a kertnek.
Arcuk van az oroszlánfejű virágoknak.
Még a paradicsomot se kell locsolni.
Működik. Lajos a csomagtartóba hintett csalifalatok ( és az MR vizsgálat ) felé indul.
Lelazúroztam az ablakkereteket (épp befejeztem mire rákezdett az eső), most megebédelek és alvásnak indulok.
Reggel +2° volt odakint. Szép...május 8-án. de hamar melegedett az idő, mert azért a napnak már ereje van, már persze ha kisüt, de az utóbbi napok állandó esőzése után ma is maradéktalanul napos volta az idő, szóval már kellemes volt a csónakázás a piacra. J szokás szerint virágokat vett, én libatöpörtyűre vadásztam, de nem volt.
Hazatérve nekiálltam a rolletta projektnek. Arról van szó, hogy nyáron erősen felmelegíti a keleti fekvésű két ablakunkon keresztül a konyhát és az étkezőt a nap. J mindenféle papundekliket szokott belülről az üveg elé rakni, de ez egyrészt nem túl elegáns, másrészt ha a sugárzó hő már bent van az ablakon belül akkor megette a fene. Kinyomoztam hol kapok olyan rolettát mint ami gyerekkoromban volt a gerébtokos ablakok külső és belső szárnya közt, az ember lehúzza ott marad, ha ránt egyet rajta felszalad. Nem volt könnyű, mert mindenféle másfajtát gyártanak leginkább, de megtaláltam, többek közt ezért voltam a múlt héten Budapesten. Miután itt másfajta ablakaink vannak, itt csak a külső oldalára tudom rakni a dupla üvegnek, a szúnyogháló mögé. ( a szúnyogháló külön projekt lesz, merthogy azt is meg kell újítsam ) A feladat ott kezdődött, hogy rendes hozzáférést kellett teremtsek az ablakokhoz kívülről, mert úgy körebenőtte a gyöngyvirágszőnyeg a házat keletről, hogy nem lehetett odamenni a virágok letaposása nélkül. Most kiástam egy négyzetméternyit, valahová át fogjuk ültetni és helyette csináltam egy ösvényt a ház körül található himi-humikból a hozzáféréshez.
Ezt akartam holnap folytatni, de délelőtt "gangwayt" kell csináljak Lajosnak a szomszéd törpemalacnak, mert annyira nem törpe a bő 50 kilójával, hogy kézben könnyű legyen berakni az autó csomagtartójába amikor MR vizsgálatra viszik ( etológiai egyetemi vizsgálati alany ). Készséggel felsétál(na) az összecsukható műanyag rámpán amit vettek neki, de az kutyához való, a malac meg párosujjú patás és elcsúszik rajta, ezért gyorsan be kell borítsam csúszásgátló lábtörlő anyaggal, mert délre az egyetemen kell lennie.
VÉGRE kisütött a nap. Akinek esze van megy sütkérezni.
Két mini projektet fejeztem be, az esőszünetekben korábban lefestett 250 literes vashordóba átpakoltam a zsákokból a virágföldet és lebiztosítottam a hátsó tornácajtót ami eddig időnként kiakadt amikor függőleges zárt állásból "előtető"funkcióra quasi vízszintesre állítottam. Láncfűrésszel felkaszaboltam még egy nagy ágat amit letört a vihar a ringlófáról, meg pár, még tavalyról maradt rönköt, minden ment száradni a jövő téli tüzelőhöz, ezzel is telt ez a szép nap. Ja, három paradicsom tövön van már cseresznyemagnyi terméskezdemény! Csuda izgi.
Anton Csehov Дама с собачкой után szabadon.
Májusi eső aranyat ér....ezzel vigasztalom magam, miközben két napja beszorultunk a házba. Pedig az valahogy az életem részévé vált, hogy legalább délelőtt minden nap valamiféle szabad ég alatti tevékenységet végzek. Tegnap még elmentem esernyő alatt a kutyákkal sétálni (őket nem különösebben zavarja az eső.. kivéve hazajövés utána lábmosást, szárítkozást), de ma erős szél jött, esernyő nem működik, vízhatlanba meg nincs kedvem beöltözni, de ha így megy muszáj lesz a jószágok miatt.
Szóval beszorultunk a házba, olvasgatok, a zongorán, harmonikán gyakorolok.
Kezembe került egy történelmi regény Féja Gézától a "Kuruc idő".

Véletlenül kaptam, könyveket rendeltem egy antikvár honlapról és úgy látszik eladhatatlan volt, berakták térkitöltőnek a dobozba. Jól tették. Lebilincselő a cselekmény, bár kezdetben szokatlan volt a stílus és a nyelvezet, de az olvasás is olyan mint a szokatlan ételek, rá kell érezned egy új fogás ízére. ( a sörrel voltam így, 14 évesen elképzelni nem tudtam a felnőttek mit zabálnak rajta) A kuruckorról igazában annyit tudtam amit történelemórán tanítottak, a filmekben meg csak aktuálpolitizált, idealizált ábrázolással találkoztam ( Rákóczi hadnagya, Tenkes kapitánya), arról, hogy milyen sötét korszaka volt ez a történelmünknek, igazából nem tudtam. Valahogy Európának ezen a felén nem ért véget a "sötét" középkor a reformációval. Bánom, hogy a könyv olvasásának kezdeti szakaszában elkezdtem utánaguglizni, hogy a szereplők valóban léteztek e, vagy kitalált személyek, így sajnos megtudtam, hogy a főhőst, akinek a sorsa gyermekkorától összefonódik a cselekménnyel, Caraffa, Lipót császár zsoldosvezére kínhalállal büntette.
Bevallom Féja Gézáról semmit nem tudtam, azon kívül, hogy a nevét ismertem. Bár 1978-ban meghalt, a könyv tele van a mai korra értelmezhető áthallásokkal. (talán mert csak mi hisszük, hogy minden "kor" más, valójában a történelem, akár a drámai szituációk örökkön ismétlődik, mert az ember semmiből se tanul) Nyilván csak az én fejemben teremnek meg ezek, de nem tudom az adott kortól nem elvonatkoztatni azt a ( bujdosó kurucokat a hatalomhoz való dörgölődzés, a félelem, az irigység, a birtokszerzés okán ) elárulókra vonatkozó mondatot "e nemzet mindég bőven termette a besúgókat".
Utánaolvastam a szerzőnek (nekem nagy kincs az internet, TALÁN megvan bennem az a képesség, hogy képes vagyok kiszedni a gyémántot a szemétből), Bajcsy Zsilinszky eszmetársa volt és ugyanolyan méltatlanul felejtődött el mint az, még a tisztességes jobboldalon is átengedve a fejekben helyét a megalkuvó és határozatlan, bűnös Horthy Miklósnak.... és még eljöhet Gömbös Gyula sztárrá avatása is ha így haladunk.
Hát ennyit a májusi esőről.
Jó nagy zivatarok voltak tegnap este. A több napja tartó nyárias idő egy hirtelen betörő hidegfronttal oldódott, este bejött a 10-es idő ráadásul ami ritkaság déli széllel. Cibált rángatott mindent de kár nem esett, se hajóban se kertben, se házban. Reggelre elállt az eső, de sárban sétáltam a kutyákkal. Ez persze bennünket egyáltalán nem zavar én gumicsizmát húzok ők meg amúgyis állandóan "sárcipőben" járnak. Viszont bizonyos dolgokban meggyőzhetetlenek. Miközben még a jeges Dunába is bármikor berohangálnak hasig (ez egyébként a kicsinél egy komoly fejlődés volt, mert sokáig a víz közelébe se mert menni, aztán egyszercsak felfedezte, hogy nem harap, most már bemegy megtámadni a hattyúkat is), amikor a sáros mancsok LANGYOS vízben történő lemosására kerül sor a házba való bejövetel után, húzódoznak. Nyílt ellenállás persze elképzelhetetlen, de a "fúrólyukba" is bebújnának, csakhogy megússzák. Pedig J úgy ereszti hozzá a vizet ahogy a csecsemőfürdetéshez szokás, a csuklóján ellenőrizve, hogy nem túl forró e, de utálják. Főleg Sz fél tőle, behúzott farokkal teljesen lemerevedett testtel retteg az inzultus során és látványos felszabadult boldogság vesz rajta erőt amikor vége a tortúrának.
P csak szomorú beletörődéssel veszi tudomásul az elkerülhetetlent.
Tegnap nem halogattam tovább, levertem, raskétáztam, forgódrótkefével lesikítóztam a Dunából kfogott vashordóról a rozsdát és nekiálltam lefesteni, gondoltam ma folytatom, de közbeszólt az eső, folytatása következik.
Ja elfelejtettem mutatni milyen lett a kemence amit S P épített amihez a kéménybe a füstcsappantyút csináltam.



https://www.facebook.com/istvan.sari.98/videos/2335537353176800/
Idill Húsvét után.
Elromlott kicsit az idő, nincs sok kedvem kimenni, pedig lenne dolog odakint. Majd meglátom....
Mindenkinek boldog Húsvétot kívánok!
J már locsol(ja is a paradicsomültetvényt).
A lányomnak is ültettem három egységet vödrökbe ( eddig mindig azt mondtam "kislányom", de hát egy 30 éves nőre már mégse mondhatok ilyet, bár anyám "kisfiamnak" hívott még 58 éves koromban is), amiket majd az erélyére fog kirakni.
A nádkerítés Sz kutya ellen van, "aki" minden kiálló tereptárgyat szeret "megjelölni". Az első növény ami elkezdett virágzani, pont a lányoméi közül az egyik, de már szinte mindegyiken vannak már bimbók.
Április 11, a költészet napja József Attila születésnapja. Én ezzel az egyik kedvenc versemmel ünneplek.
https://www.youtube.com/watch?v=8Btn0MAqfW0
Tavasz van. A hajón, a téli átlag 15-18 kWh napi fűtés lecsökkent 1 kWh körülire. Ez itt a meggyfa
ez meg az egyik almafa a kertben.
Nem terveztem még kiültetni a télikertből a paradicsom palántákat, de sajnos kinőtték már a magasított PET palackokat is,
némelyik már 70 centi magas, muszáj volt elkezdeni. 40 centi mélyre fúrom ez elsőt
Miután a luk elég mély kihúzom a fúrót
és a benne lévő földet vödörbe ürítem, még szükség lesz rá.
Az ültetés előtt azt az alsó két ágat letöröm,
aztán a PET palackot belefektetem egy félbevágott KG cső egyik felébe. A PET palack felső felét levágom a földlabdáról, majd ráhelyezem a cső másik felét, átfordítom, hogy a maradék palackfél legyen felül, leemelem róla a csövet, majd a korábbi alsó felét is leveszem a földlabdáról a palacknak a fenekével együtt, visszazárom a KG cső másik felét és az így bezárt gyökérlabdás növényt függőlegesre állítom, miközben a fenekét befogom a tenyeremmel, hogy ki ne csússzon a csőből és óvatosan belesuttyantom a lukba.
A csövet feltöltöm talajszintig földdel ( a két letört ág csonkja a föld alá kerül, onnan az elmélet szerint plusz gyökerek fognak kihajtani, ezzel növelve a termést), majd óvatosan egymás után kihúzom a két félcsövet és kész. Ezzel az eljárással sikerült a gyökereket a lehető legkíméletesebben áthelyezni.
Az első három kész, holnap folytatom. Nagyon remélem, hogy nem fog bennük kárt tenni egy esetleges kései fagy, elvileg a "fagyosszentek" májusban jönnek, de képtelenség lett volna addig várni a kiültetéssel, olyan rohamosan nőnek ezek a télikertben. Majd figyelem a meteorológiát és ha netán éjszakai fagy lenne alkalmazom a teljesen elfeledett módszert, a füstölést.
Valamit mindig hoz a víz. Ez a hátránya annak, ha az ember az uralkodó szélirányhoz képest leeben lakik. A szomszédok ezt halászták ki. (akkor még megvolt feneke teteje, szóval úszott a vízen)
Tépelődtek, hogy mit csináljanak vele, végülis magamhoz vettem a rozsdás holmit, mert terveim vannak vele. Először is kinyitottam mint a konzervdobozt. Ez persze nem volt olyan egyszerű, mert bár jócskán rozsdás, de a lemez erős, pont ez a jó benne, mert engem kiszolgál amíg élek. Állandó probléma, hogy a zsákos virágföld (amit rendszeresen vásárlunk J virágaihoz, meg most az én paradicsompalántáimhoz) tárolása. Miután nincs soha azonnal felhasználva, ide-oda rakodáskor a zsákok kiszakadnak, a nap megeszi a fóliát és törékennyé válik, szóval a "drága jó anyaföld" szétszóródik, kárbavész. Na ebben fogom tárolni. A fedőlemez kivágást sikítóval kezdtem, de egyrészt a peremtől nem lehetett jól hozzáférni, másrészt zabálja a vágókorongot, szóval drága megoldás, így hidegvágóval vágtam körül. Előtte a vésőre egy szárat hegesztettem, mert a 2 kilós kalapáccsal teljes erőből ütlegelve a bal kezemet nem éreztem igazán biztonságban.
A rozsdát elkezdtem pikettálni (tengerész műszó, a rozsda leverése a kalapács hegyével), meg raskétázni, túlzásba vinni nem fogom, csak annyira, hogy le lehessen festeni valahogy, mégse legyen ilyen ronda..