Olyan nagy sütésfőzést már nem csinálunk mint régen. Valahogy ebből is kiöregszik az ember. A bejglit a Lipótinál vettem és így J-nek se kellett agyondolgoznia magát vele. Mert nekem azért bejgli nélkül nem karácsony a Karácsony. Már eszem is, nem tudtam neki ellenállni. Nagyon finom, megadták a módját! De töltött káposzta azért van. mert az is hozzá tartozik. Egy "kicsit" sikerült csinálni.
NAGYON finom lett. Pedig még friss, ugye a káposztás ételek akkor igazán jók, ha már kicsit összeértek az ízek, ha már másodszor is fel lettek melegítve. Az illatának meg senki nem tud ellenállni.
Ők a csülökcsontot kapták, meg egy kicsit a levéből, nem is maradt belőle semmi.
Sajnos az áhított fehér Karácsonyból nem lett semmi, minden hó elolvadt. De hát ahogy a Kisherceg mondta a rókának, "semmi sem lehet tökéletes". Viszont az enyhülést kihasználtam, a múltkor nem indult be a csónakmotor, gondoltam, hogy beköpte a gyertyát, most hogy nem fagyott rá a kezem a szerszámokra levettem a kabátját és kicsavartam a gyertyát, hát nem csoda, hogy nem indult.
Ha holnap a jég is elolvad, akkor megjáratom kicsit, de lehet, hogy még vitorlázom is, mert azért hagytam vízen a Tequilát, hogy vitorlázással ünnepeljek. Minden olvasómnak Boldog Karácsonyt kívánok!