Kértek tőlem "igazi" újságba cikket a "Föld napja" alkalmából. Nem biztos, hogy ilyenre gondoltak, bár jeleztem, hogy nem lesz vidám írás. De hát ez jött ki belőlem:
Szombat.
2021.03.20. 09:13 :: A Tengerész
3 komment
Péntek.
2021.03.19. 14:11 :: A Tengerész
Mielőtt kedd déltájban hazatértem Budapestről, még volt egy feladatom, J rámparancsolt, hogy hozzak neki a KFC-től "keddi kosarat", mert annyira kívánja. Bár a hátam közepébe se kívántam az egy perccel se tovább Pesten tartózkodást, mint ami feltétlen szükséges, de parancs az parancs és a KFC amúgyis szembe van a Keletivel ahonnan a vonat indult, bementem érte, épp elértem a vonatomat. De annyira kifárasztott az egészségügy, hogy amint hazaértem ledőltem és aludtam egy bő órát. Komolyan mondom az intézményekben való tipródás jobban igénybe vesz mint a favágás. Amúgyis annyira megszoktam a napközbeni alvást, hogy már nem is kötődik az ebédhez, amit ráadásul újabban többnyire teljesen kihagyok, hogy már délelőtt 11 óra körül elkezd lecsukódni a szemem.
Szerdán is korán ébredtem, igazából nem is aludtam rendesen, mert a rámszerelt Holter hóbelevanc miatt le se vetkőztem, zuhanyozni nem lehet vele, így ki se mentem a hajóra aludni, csak úgy héjastul eldőltem a szófán a TV előtt és már reggel 4 órakor kipattant a szemem, nem is tudtam elaludni újból, teljesen kizökkentett a komfortomból az egeszségügy. A reggeli terhelésről már írtam tegnap.
A 7:40-es vonattal már mentem is Budapest felé. Ez a nyugalom ideje, a vasút nem olyan mint a ráckevei HÉV, amiről mindig csodálom, hogy a kocsik megmaradnak a síneken, mert annyira hullámos a pálya, hogy lehetetlen olvasni, az ülésről majd leesik az ember, egyszerűen botrány ami van és olvasom, hogy új szerelvények beszerzése folyik. Ennél nagyobb marhaságot elképzelni nem tudok. A régi NDK-s vagonokkal NEKEM semmi bajom, szemre kifogástalanul karbantartottak, kétségtelenül nem újak és a dizájnjuk is elavult, az ülések lehetnének kényelmesebbek is, de egyáltalán nem ez a baj a HÉV-vel. De a vonat az más. Itt is vannak régi kocsik, amik kétségtelenül kissé lepukkantak, de a pálya tökéletes, hangtalanul surrannak a kerekek, nincs kattogás, PLÁNE NINCS ugrálás, dülöngélés. Zavartalanul olvasok. Icukától aki a budai házát üríti ki örököltem vagy 3-4 méternyi könyvet, nagyon jónak kell lennie a szívemnek, mert ezeket kiolvasni egyéb bokros teendőim mellett lesz vagy 2 év. Eggyel végeztem is mire visszaértem délután. De ez még messze van most, előbb végezzek a kardiológiával. Azt gondoltam, hogy csak hopp leadom a Holtert amit reggel tisztálkodás előtt a mellszőrzettel együtt leszaggattam magamról, azt gyorsan kiértékelik és már mehetek is haza. De úgy jártam mint Pelikán gátőr, "akkor még nem sejtettem.." hogy ez a nap nehezebb lesz mint az előző. Pedig jól indult. Épp csak kijavítottam az e célból magammal vitt vastag filctollal a tegnapi golyóstollas 314-es számot szép vastagra (és hogy mennyire nem dolgoztam előző nap hiába, a mellettem ülő kis hölgy megjegyezte, hogy ő a golyóstollas feliratom alapján találta meg az ajtót), máris nyílt az ajtó és leadtam a nejlonzacskóba csomagolt készüléket. Kérdeztem mennyi idő amíg kiértékelik, mert ugye addig nem tudnak fogadni a földszinten ahonnan a beutalót kaptam az ultrahangra és a Holterra, mondták 10-20 perc. Ez nem hangzott rosszul, bizakodva vonultam le a földszint 10 elé. NEM TETSZETT. Túl sokan várakoztak. Az SZTK álmoskönyv szerint ez SOSE jelent jót. A másik intő jel, hogy minden idavalósi állandóan jött ment. Fehér, rózsaszín, kék, zöld köpenyek suhantak, csattogtak a kórházas egyen Scholl papucsaikban a folyosókon különféle ajtókon ki-be jőve. Ha jó lenne a logisztika akkor mindenki ülne a seggén és végezné a dolgát, max.. a betegeket szólitgatnák és engednék ki-be az ajtókon, de az, hogy a személyzet nyüzsög az azt jelenti, hogy sz@r a logisztika. A computer digitális jelei helyett az alkalmazottak futkostak a különféle munkahelyek közt. De hát nem volt mit tenni vártam hogy szólítsanak. Úgy egy óra múlva rákérdeztem, hogy "netán....", de mondták, hogy "majd". Azalatt a 3 óra alatt kiolvastam a könyvet, még jó, hogy biztos ami biztos kettőt hoztam magammal. Érdekes könyv volt ( https://www.antikvarium.hu/konyv/james-purdy-az-unokaocs-84631) , igazán jónak, kedvemre valónak nem nevezném, ugyanakkor érdekes, hogy egy semmit hogy lehet úgy megírni, hogy mégis végig fenntartsa az olvasó érdeklődését. De egészen biztosan nem ez lesz amit többször is elolvasok.
Na de aztán csupa jó történt velem. Fiatal rezidens doktor értékelte a leleteimet, a lényeg, MINDEN jó ami a szívemet érinti. Minimális gyógyszerszedés mellett bizakodva tekinthetek az eljövendő évek elé. Még kimentem a Garayra kacsazsírért, mert ez volt a következő parancs, vettem 2 kilót és máris suhant velem a vonat hazafelé.
Fél négyre otthon voltam, kutyasétáltatás, sünetetés, ebéd és el is telt a nap. Ledőltem kipihenni, azonnal elaludtam és fél hétkor tértem magamhoz. Na hát ez volt megerőltető kedd-szerda. Tegnap írtam amit írtam, meg kitakarítottam Cuki a süni lakását, kicseréltem a murva almot, mert már ammóniás szaga volt, felmostam a PVC padlót Domesztosszal és kicseréltem tisztára az óriáskerekének a burkolatát (valamire fel lehetne használni a süntrágyát, mert ilyen agresszíven ragaszkodó anyagot még keveset láttam). Ez volt az utolsó nagytakarítás nála, a továbbiakban csak a napi rutin lesz, 3-4 hét múlva szabadul, megy vissza a kertbe a paradicsompalántákkal együtt, ahol a Picur kutya találta, sok meló volt vele, de egy kicsit hiányozni fog ez a csinos vadállat. Mert amúgy szelidíthetetlen, kőkemény ragadozó, nem olyan mint a divatos afrikai törpesünök, ezzel nem lehet komázni, mert harap.
MÁS.
Hogy a pártállam jóvoltából megszűnt a Klubrádió az FM-en, csak telefonon, meg az asztali PC-n tudom hallgatni a neten. Ugyanez a helyzet a Tilos rádióval, kívül vagyok az adó vételkörzetén, így az is csak a neten jön. Ezért a hajón Kossuthot hallgatok. (a kereskedelmi rádiók hablatyolása beleértve a sz@r zenéjüket nem érdekel) Vegyes a tapasztalat. Mondtam magamnak, talán nem is rossz, hogy rákényszerültem, legalább kapok a "másik oldaltól" is tájékoztatást, nem mondhatom magamra, hogy a véleménybuborékomat hizlalom egyoldalúan a "baloldali liberális" médiával. DE ROSSZ! Mindjárt az elején azért, mert e "köz" (?) médiának kiegyensúlyozottnak kellene lennie, tehát az, hogy egyértelműen kormányszócső az aljas dolog, a Kossuth rádiót MINDNYÁJAN tartjuk el az adónkból, az, hogy a bolsevik kormány kisajátítja, közönséges lopás. A kulturális műsorokkal nincs is baj a Kossuthon HACSAK nincsenek tematizálva ellenzékutáltatásra, mert ilyen is van. De ezt ismerem még az eggyel korábbi bolsevizmusból, ahogy ott a "vörös farok" volt a kötelező, itt a "nemzeti bullshit" a végére. De ezeket a kulturális műsorokat aránylag könnyű felismerni, mert ugyanolyan primitív propagandaszagúak mint anno Kádár idején amit az elvtársak igyekeztek letolni a dolgozók torkán kultúra címén. Amik meg nem ilyenek, az viszont kifejezetten magas színvonalú, pl. csak tátottam a szám Both Miklós zenekutató előadása hallgattán az ukrán népzenéről. Azt hittem egy öreg ember ennyi tapasztalattal és ilyen érdeklődéssel de utánaolvasva látom, hogy egy fiatal zseni. Hasonlóan kellemes csalódás ért a Hír TV-nek (amit egyébként a velejéig aljas Bayer Zsolt miatt kerülök ) egy "Vetítő" című műsora megtekintése során, még fel is vettem a két részletet, ami Weiss Manfrédnak és családjának, gyárának történetéről szólt. Nekem kitüntetett érdeklődési köröm a reformkor utáni Magyarország történelme, ez a kétrészes mini sorozat hibátlan volt és hálistennek nem vágták ki belőle a hivatalos jobboldal által gyűlölt kiváló jobboldali Ungváry Krisztiánt sem. SAJNOS megbocsájtó hangulatomon jelentősen rontott, hogy a felvett műsor elején ottragadt a gusztustalan stúdióbeszélgetés a még gusztustalanabb Kocsis Mátéval, aki meggyőződéssel oltogatta a csatorna FideszKDNP vallású nézőit Gyurcsánnyal, aki a "népellensége" (sztálini terminus technicus, ezzel a váddal végeztek ki, küldtek Gulágra százereket), mert azt szeretné ha sok magyar halna bele a járványba, mert a fideszlogika szerint ettől lesz sok szavazója az ellenzéknek.
Ez a vezérfonal úgy tűnik folyamatos és valami központi ukáz lehet állampártéknál, mert kedden koránkelve hallgatom a Kossuthot, ahol Nagy Katalin (aki többek közt Orbán Viktor heti igehirdetéseinek alázatos alákérdezője) Lánczi Tamás politológussal. (https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2021-03-17_06-00-00&enddate=2021-03-17_09-10-00&ch=mr1 6:36:05-től érdemes hallgatni, de a reklámblokkolót ki kell hozzá kapcsolni ) ugyanez a mantra. Már az indítás megalapozza a riport (?... felmondják a leckét párbeszédesre dramaturgizálva) " ...Némi következetlenség tapasztalható a baloldalon" Mintha a teljes ellenzék baloldali (ugye egyetemes bélyegző, címke, szitokszó) lenne, erre a Lánczi rákontráz egy teljes hazugságot, hogy " az elmúlt egy évben.. stb" mintha nem Magyarország miniszterelnöke mondta volna bele ugyanezen mikrofonállvány arcába, hogy nem zárjuk be az iskolákat, aztán másnap, hogy bezárjuk az iskolákat, vagy azt, hogy nyitás lesz aztán egy hétre rá, hogy szigorítás lesz, aztán, hogy mindenkit meg fogunk gyógyítani, hogy a vírust már levittük a szőnyegre, hogy a védekezést a halottak számával mérjük, aztán, hogy a védekezést a beoltottak számával mérjük és még egyéb naponta, hetente változtatott ellenirányú miniszterelnöki aranyköpések, amire nem kérdez vissza a mikrofonállvány (csak próbálná meg máris repülne, nincs benne a forgatókönyvben), hogy ha hülye az ellenzék legyen az az ő baja, de az hogy hülye a miniszterelnök aki a saját akaratából felel a járványkezelésért, az MINDNYÁJUNK baja. Nincs kedvem az egész beszélgetést méltatni, mert minősíthetetlen. DE egy közszolgálati rádióban akár helye is lehetne egy ilyen riportnak, HA utána azt a sokszor emlegetett ellenzéket is meginterjuvolja ugyanaz a "riporter" feltéve ugyanazokat a kérdéseket. AZTÁN majd a hallgató eldönti kinek van szerinte igaza. VAGY netán csinál egy stúdióvitát. Na EKKOR közszolgálati az adófizetők pénzéből eltartott média. Az, hogy a szavazók felének a kétharmada (még annyian sincsenek) megválaszt egy diktatúrát, az nem demokrácia, az egy rakás sz@r és aki erre szavaz az hazaáruló. UFF.
2 komment
Csütörtök.
2021.03.18. 20:30 :: A Tengerész
Nehéz keddem és szerdám volt. Nekem már az is sok, ha egy hónapban netán egyszer Budapestre kell mennem. De hogy KÉT NAP EGYMÁSUTÁN ..... már nagyon a piros mezőben van a mutató. Pedig ez volt. Kedden reggel 8-ra voltam idézve szív-ultrahangra a Haller utcába. A vizsgálat 6:20-ra volt kitűzve, de az volt az ukáz, hogy már 20 perccel előtte jelentkezni kell. Ez hajnali kelést, autózást és vonatozást jelent. Ott voltam valamivel 8 előtt. Megyek a szokásos kapu felé 50 méteres sor ki az utcára. Kérdezem mi van? Oltásra várnak én menjek egy másik kapuhoz. Hideg viharos szél, 60, 70 pluszosok vacognak a járdán tipródva, néhányan kísérővel, látszik állni alig tudnak a lábukon. Mindenki időpontra jött. De ugye Káslernak (Pintérnek? frászt Orbánnak) nem kell az ellenzéki segítség, inkább ott rohadjanak meg az öregek az utcán!
Na megyek a másik kapuhoz, ott is hosszú sor. Megyek az elejére, mondom az őrnek én időpontra jöttem, nyolcra, mindjárt annyi van. Ő meg mondja, hogy nyugodta álljak be a sorba itt mindenki időpontra jött. Tényleg a többnyire mindenkinek valamilyen papírt lobogtat a szél a kezében. Aránylag gyorsan megy a sor, 8:20-ra be is jutok a szélfogóba. Ott lázmérés kikérdezés, Covid felmérőlap kitöltés, aztán jelentkezés az ott kialakított pultnál. Ez egy plexi fallal van elszeparálva a kuncsaftoktól, mikrofonba kell beszélni de a túloldalon lévő betegirányító maszkba motyog, idekint mindenki ordibál, én félig süket vagyok egy qrva szót nem értek abból amit mond, azt se tudom épp hozzám beszél vagy a mellette lévőhöz. Van egy lengedező papírlappal beragasztott covidszűrő nyílás a plexifalon, azon át próbálok hallgatódzni, ez ugye megköveteli azt a megszokott testtartást, hogy a kuncsaftnak mindig alázatosan meg kell hajolni, ha a magas hivatalban próbál érvényesülni. Nagynehezen megkapom a szükséges papírokat, irány a harmadik emelet 314-es ajtó, amit a computer kiírt az egyik cédulámra. Itt az un. Holter EKG-t fogják rámszerelni, én csak úgy hívom mellszőr epilláló, az öntapadós elektródák 24 órán át maradnak rajtam, a hozzá tartozó drótok egy kis cigarettásdoboz méretű készülékbe futnak a derékszíjon, a doboz rögzíti folyamatosan a EKG jeleket. Miután már volt rajtam ilyen, pontosan tudom mi az eljárás, csak egy baj van, hogy NINCS 314-es ajtó. Van 315-ös és 317-es de 314-es az egész emeleten nincs. Pedig még a kukatárolóba is benéztem. A másik gondom, hogy a másik papír szerint szív-ultrahangra is kell menjek, az a 317-esben van. Namármost, ha a Holter tappancsokat rámragasztják, akkor aligha tudja majd a vaslót tologatni rajtam az ultrahangos orvos, szóval a magam paraszt agyával úgy gondolom, hogy előbb az ultrahangra kellene menjek. Az időpontom persze már rég lejárt. A 317-es előtt már ülnek jópáran, viszont még mindig bajom van a 314-essel, mármint az, hogy HOL VAN? Az elméletem az, hogy gyorsan le kéne adjam a jelentkező lapot a Holtere, aztán menni az ultrahangra, amig ott végzek megy a sorom a Holternél, de HOL VAN? Végülis az apróbetűs ajtóra ragasztott szöveg segít ki a 315-ös ajtón, ami azt közli, hogy EKG és Holter vizsgálat van itt. De persze még mindig nem biztos, hogy az én logikám megegyezik az egészségügyével, ahhoz, hogy bizonyos legyek még kell vagy 10 percet várjak a 315-ös ajtó előtt mire kijön valaki helybéli és rákérdezhetek, hogy vajh ez e ahol jelentkeznem kell. Mondja "persze". De akkor mért van 314 a lapon? Szemmel láthatóan furcsállja a kérdést, ő itt van hosszú ideje ő tudja, megvonja a vállát, mindenesetre elveszi a papíromat, mondja majd szólítanak. Na sietek a 317-es elé, kérdezem az egyik ott várakozót, hogy mi újság, mondja itt ül már lassan egy órája, de még senki nem jött ki az ajtón szólítani, pedig 8-ra szól az idézése. Ekkor már 8:55 van, ezek szerint nem vagyok elkésve a 8:20-as időpontommal. Ha már itt tartunk rákérdezek a többiekre is, én ilyen beszélgetős vagyok, itt vár a 8:40-es nő is és befut lihegve a 9 órás kuncsaft is, kérdezi mi újság, mert kicsit elkésett, mert ugye az irka szerint már 20 perccel korábban kellett volna érkeznie. Amikor megtudja, hogy még a 8 órási beteg se került sorra, megnyugszik, de mintha szomorúság is látszana az arcán. Persze tele vannak a falak plakátokkal, hogy a járvány miatt tartani kell a távolságot, meg csak minden második ülőhelyre szabad ülni a padon, de csak egy darab négyülőkés pad van amire már vagyunk négyen és alighanem jön hamarosan a következő páciens is, mert a computerben rend van.
MÁZLIM VAN! Nyílik az ajtó és elveszik a lapomat. Aztán várunk. Aztán még nagyobb mázlim van. Nem telik el negyedóra sem és ENGEM szólítanak. Pirulva megyek az ajtóhoz és mondom, hogy alighanem tévedés van, mert én a 8:20-as vagyok, de itt van a 8 órási is, de nagyvonalúan mondja a fehérköpeny, hogy "az az ő baja".
Innen gyorsan megy a dolog, a szokásos terhesvizsgálat csak feljebb, mondja utána a doktorkislány, hogy az eredményt az orvosom megtalálja a neten. Kérdezem én is meg tudom e nézni ügyfélkapun át a rendszerben, mondja valószínű, de ha akarom kinyomtatja. Akarom. Szemlesütve elsuhanok a 8 órási bácsi előtt, irány a 315-ös Holter ajtó. 10 perc várakozás, kijön valaki kérdezem nem keresett e már, mondja igen, jöjjek be már elő is készítette a cuccot, vetkőzzek. Ragaszt, felövez, mondja hozzam vissza holnap, nyugodtan levehetem otthon reggel mielőtt ide indulok, a lényeg nem a pontos 24 óra, hanem hogy legyen benne éjjeli alvás és nappali tevékenység egyaránt. Kifelé jövet még golyóstollal felírom az ajtóra ragasztott papírra, hogy 315 egyenlő 314-el, az úttörő ahol tud segít, ezzel megspórok akár többszáz embernek is a jövőben egy keringést a harmadik emeleten, megvolt az aznapi jócselekedetem.
Amikor hazatérek biciklire ülök és csinálok terheléses EKG-t a rajtam lévő kütyüre, betekerek a városba erőltetve a hídra való felhajtást oda és vissza, ha van baja a szívemnek a magas pulzus csak kihozza, aztán ha kiolvassák odabent, látszani fog. Ugyanezt másnap reggel megismétlem, ezúttal futással, a Sz kutyát pórázra véve futok ameddig úgy érzem, hogy elfogyott az oxigénem, a pulzusom fent van 120 felett, na nagyon sokáig nem bírtam, de végigcsinálom a teljes szokásos sétát, ezúttal nem sétatempóban hanem 120-as percenkénti lépésszám felett. Ez a két terheléses szakasz csak elég lesz a Holteren a diagnózishoz.
Folytatása következik.
Szólj hozzá!
Hétfő.
2021.03.15. 10:27 :: A Tengerész
Nemrég írtam valamit egy tengerész Fb. oldalra, amire egy volt kollégám (akinek amúgy egy bejegyzésére írtam quasi válaszként azt a "valamit"), felszólított, hogy máshova is írjam meg, ahol többen olvassák, merthogy olyan jó. Hát nekem csak ez a blogom van, amit olvasnak ahányan olvasnak, nem számítok "influencer"-nek ezzel a néhány tucat olvasómmal, de hát nekem csak ez van, a celebséghez több kell mint ami én vagyok, ezért csak itt tudom megosztani. De ahhoz, hogy folyamatában érthető legyen miért is írtam amit írtam, előbb ide kell idézzem az ő megszólalását.
Feleségek, menyasszonyok, barátnők

2 komment
Szombat.
2021.03.13. 17:05 :: A Tengerész
Tavaszi fáradtság? Még mindig a favágást érzem? Időjárásváltozás? Állandóan csak aludnék. Már naponta négyszer alszom. Éjjel, reggeli után, délután és este a TV előtt. J dettó. A folyón viharos szél volt, de kiraktam neki a szélárnyékba a kertbe a nyugágyat és ő is lepihent. A végén még az is lehet, hogy megöregedtünk.
Pedig még vannak terveim. Múlt héten biciklire pattantam volna, de lapos volt az első gumi... defekt. Még mielőtt bezártak volna a boltok, pénteken mentem gyorsan kényszerűségből autóval a bringaboltba. Némi tétovázás után beruháztam két új külsőre és belsőre. Még az eggyel ezelőtti feleségemtől kaptam a 40. szülinapomra a biciklit (júliusban 76 leszek), úgy döntöttem egy új garnitúra gumit megérdemel. Viszont ENNYIÉRT utoljára még teljes garnitúra autógumit vettem a Wartburgra. Na mindegy ha ez is eltart 35 évig, akkor megérte, majd meglátom.
Szólj hozzá!
Kedd.
2021.03.09. 21:48 :: A Tengerész
Minden zugolyban tűzifa van,
de kész a favágó projekt. 2021-22 tél végéig biztosítva van a téli tüzelőanyag.
Ott jobbra egymás tetején három tuskót hagytam meg tőkének, ha majd gyújtóst hasogatni, üllőt rátenni (erre a célra egy vasúti sindarabot használok) kell.
Meg kell mondjam alaposan elfáradtam a végére. Ugyanakkor rendkívül jó érzés, hogy bírtam, hogy MÉG ment, sőt jól ment. 76 évesen. Tiszta véletlen, hogy pár napja más apropó kapcsán idéztem egyik kedvencem Danny Kaye egy videóját valakinek. Őneki összesen 76 évet adott az Isten, hogy csodás tehetségét megmutassa a világnak. Bár ő egy bohóc volt, de azért akármilyen bohócot nem engednek a New York Filharmonikusok karmesteri pulpitusára. Ez a szám egy általa vezényelt koncert zárószáma. Érdemes megnézni az egész koncertet, feledhetetlen élmény, ezen szám előtti cseppet sem vicces mondatai pedig akár az USA quintesszenciája is lehetne.
Szólj hozzá!
Csütörtök.
2021.03.04. 21:07 :: A Tengerész
Kedd délelőtt 11 órára így nézett ki a terület, ahol két hete még a nagy farakás volt.
Azt az egy tuskót azért hagytam meg a Máriának, hogy hátha össze kell még vágni valamit, kalapálni rajta, szóval valami olyat csinálni amihez kell egy fix aljzat amin ütni lehet. Ő ugyan hümmögött hozzá, mert egy olyan kert lebeg a szemei előtt, amiben soha többé nem kell már semmi "erőszakosat" elkövetni, legfeljebb füvet nyírni, vékony ágacskákat nyesegetni, de én tudom, hogy nem létezik olyan egy családi házban, ahol havonta legalább egyszer nincs szükség valamit megkalapálni egy legalább kilós kalapáccsal. De mondtam, hogy ha nagyon útban van visszajövök és felvágom ezt is.
A végén már úgy belejöttem, hogy 12 talicska ment át egy 3 órás műszakban és csak egyszer álltam meg pihenni közben úgy 5 percre. És olyan nagyon el se fáradtam. Most második napja dugdosom el itthon az aprítékot a kocsibeálló mellett.
A rakások tetejére fóliatakarás kerül. Még hátravan a Dunaparton deponált mintegy 10 db tuskó, ez még egy nap lesz felvágni, egy másik elpakolni és akkor vége a projektnek.
Majd elfelejtettem, vasárnap elültettem a télikertben a WC papír gurigákba kelni a paradicsom és paprika magokat. Fele annyi paradicsomot keltetek mint tavaly, semmi szükség arra, hogy több legyen mint amennyit elfogyasztunk, csak felesleges meló kötözni, lehullott tavaly is, vagy száron szottyadt össze a termés kétharmada.
Akartam még írni egy kis társadalomkritikát is, de közben elment a kedvem tőle.
Szólj hozzá!
Szombat.
2021.02.28. 01:30 :: A Tengerész
6 komment
Szerda.
2021.02.24. 17:10 :: A Tengerész
Tegnap este megint elromlott a lábam. Már nem ijedek meg különösebben, bár most nagyon elkezdett fájni, alig tudtam kibicegni a hajóra, különösen a stégbejáróra levezető négy lépcsőfok ment nehezen, aztán be a deckre, le a cockpitba, onnan a szalonba meg még három lépcső. A térdembe elölről belehasító éles fájdalom most is hirtelen jelentkezett, amikor leültem a PC elé este még semmi bajom nem volt, amikor meg fel akartam állni alig sikerült. Viszont reggelre jelentősen enyhült a fájdalom, a szokásos kutyasétáltatás már egész jól ment és a favágás, talicskázás meg teljesen rendberakta.
Szaporodik az anyag.
Mondjuk reggel amikor az első fejszecsapást intéztem az aktuális tuskóra, úgy éreztem, hogy ennyi elég is volt. Mintha cserbenhagynának a tagjaim. Minden nehezen hajlik, nem akar mozogni, PÁLNE erőt kifejteni, igazából le kéne ülni. Olyan barátságosan kezd simogatni a Nap. De aztán erőt vettem magamon és legyőztem a kísértést. Valahol a negyedik talicska környékén kezdett felengedni az érzés. Úgy tűnik bemelegedtem. Hatot tűztem ki napi célnak, de nyolc lett belőle, délután egykor befejeztem. Ez a "műszakvége" amikor ilyen fárasztó munkát végzek. Utána egyből lefeküdtem és elaludtam, egy ideje kihagyom az ebédet, illetve valahová délután 5 és 6 közé kitolom, a vacsorát meg többnyire teljesen kihagyom, ha netán mégis éhes leszek, akkor úgy este 10-11 közt eszem egy két falatot. Ágyba éjfél előtt ritkán kerülök, de a TV előtt rendszeresen elalszom tízpercekre. Nem épp "normális" napirend, de nekem megfelel.
Visszatérve a favágásra, mert ez most a fő projekt, ez, ami a képen látszik, olyan negyede, legfeljebb harmada a teljes mennyiségnek, tehát a bő kétharmad még hátra van.(ez nem olyan mint a parlamenti kétharmad, szóval nem a felének az 51 százaléka, ez igazi matek)
Szólj hozzá!
Szombat.
2021.02.20. 20:23 :: A Tengerész
Ma elővettem a kisebbik Fiskars fejszét (https://balta-fejsze.arukereso.hu/fiskars/x25-xl-ronkhasito-fejsze-1830g-122483-1015643-p300143873/) erre ugyan az van írva a leírásban, hogy "rönkhasító", de igazából félkezesnek is jó, mert könnyű üreges műanyag nyele van, viszont kétkezesként használva könnyedén felhasogattam vele azt amit az "igazi" nehéz baltával odaát talicskába emelhető méretre vágtam és ide deponáltam tegnap, tegnapelőtt az autóbehajtó placcra. Ezeket a "pogácsákat" még arrébb görgetni se tudtam, nemhogy talicskába rakni, bele se fért volna belőlük egy se, ezért ahova a favágók lerakták, ott helyben csapkodtam szét őket. Mondjuk elnéztem a fiúkat, volt köztük olyan 2 m magas 120 kiló körüli is, elképzelhető, hogy amit én gurítani se tudtam azt ő elvitte lábon a kupac mellé, de a tetejére már ő se rakta fel. Miközben billegtettem azokat amiket épp át tudtam hozni talicskával és az utcán a Dunaparton raktam le, azt gondoltam, ez olyan bemelegítésféle lehetett volna a Fekete Lacinak https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_L%C3%A1szl%C3%B3_(er%C5%91sportol%C3%B3) a kőgolyó emelgetéshez, esetleg félkézzel. Szóval üres a placc, be is álltam a lányom autójával az utcáról.
Helyén a kályhaajtó-méretre vágott fa. Szörnyen vizes egyelőre, amikor a nagy tuskókba belevágtam a baltát, de még nem hasadt el, csak beleállt (szóval nem voltam elég elszánt a csapáskor, hogy széthasadjon), körbe a beleállt balta mellett víz jelent meg ami kiszorult a rostokból. Furcsa, de egy kicsit megsajnáltam ezt az élőlényt, ami lám "vérzik". Kell neki szerintem két nyár amire kályhakész, légszáraz lesz.
A háttérben a tavalyelőtti télről maradt fabrikett, ezen a télen a tavalyról maradttal tüzeltünk, már a 2019-20-as tehát legutóbbi télre se rendeltem tüzelőt, annyire kevés fogyott az előző télen, hogy pótolta ami a kertből kikerült levágott ágfa a nagy cseresznyefa csonkolásból.
De eggyel hátrébb ott van a tavalyelőtt-előtti maradék is, szóval idén se kell tüzelőt venni, lesz ideje kiszáradni a mostaninak.
Aki visszanézi a három nappal ezelőtti rakás képét, láthatja, hogy a nagy kupac semmit nem csökkent, csak a mellette, a földön fekvő "pogácsákat" hordtam el és ebből is csak az autóbejáróban lerakott felaprítottak kerültek végleges helyre, szóval ez a teljes mennyiségnek legfeljebb ha 8-10 százaléka, a többi a ház előtt az utcán van ahol hagytam két napja, meg itt kerülgetik a tyúkok. Holnap teljes pihenőt tartok, mert bár egyelőre nem éreztem nagyon megerőltetőnek a munkát, de azért tegnap reggel amikor az első csapásokat mértem a gurigákra, éreztem a testem és hogy nem megy olyan jól mint előző nap. De ha belejövök, remélem egy hónap alatt végzek a munkával. Igazából nem is árt, sőt kifejezetten hasznos, a téli tespedésben felszedtem három kilót (hja a 10 rúd bejgli és egyebek), mire végzek, megint 70-71 közt leszek. Ahogy a Mártha kápó (kápó = gépüzemvezető olasz tengerésznyelven) mondta rám annakidején a maga 140 kilójával az Újpest folyamtengerjárón, első hajómon, "Hogy néz maga ki?! Lötyög magán a gatya!" Na én így szeretek "kinézni".
Na ez volt a nehezített fahordás, a háztetőről PONT ott folyt le az esővíz ahol a talicskával áthaladtam a sárban csúszkálva, látszik is a mély árok amit a kerékkel szántottam a pázsitban, szegény Mária nagy "örömére", aki egész nyáron ápolgatta a gyepet, még a tyúkjait se engedte rá, nehogy kicsipkedjék. De most engem sajnál, mondta is J-nek, hogy "Csak nehogy a Vilinek valami baja legyen ettől a megfeszített munkától." Ki is akasztott nekem erősítőnek egy zacskó csokoládét arra a kiskapura ott szemben, ami a baromfiudvart szeparálja a füves kerttől.
Szóval haladok, a kedvem töretlen, amihez hasonló jókat kívánok minden olvasónak.
Szólj hozzá!
Csütörtök.
2021.02.18. 13:51 :: A Tengerész
Ma reggel kiautóztam J-vel a kiskunlacházai vasútállomásra, Pestre ment papázni, meg le kell fényképezni a gázórát, mert az üresen álló lakásra elszámoltak valami fergeteges gázszámlát a nulla fogyasztásra. Mentem volna fel a Gázművek netes oldalára, de persze nem működött a belépés, valamit kutyultak, a jelszót nem fogadta el, az új jelszót csak írta hogy küldi, de nem küldte, a telefonra csak reklámot nyom, meg azt, hogy nyomjam ezt a gombot vagy azt a gombot, nagynehezen elküzdöttem magam egy emberi hangig, mondta hogy hát biztos ez volt kiírva az ajtóra, mert ugye a leolvasó nem tudott bejutni, amin cseppet se csodálkozom, hisz itt lakunk évek óta, de hogy kiírni semmit nem írtunk ki az ajtóra az tuti. Na abban maradtunk, ha kapnak egy friss fotót a gázóráról a változatlan mérőállással akkor visszaszívják a számlát.
Visszafelé útbaejtettem az ottani piacot, mert teljesen kifogytam a tepertőből, sültszalonnából, sajnos a termelői tejes nem volt kint, pedig fentem a fogam a házi brindzára meg vajra, mert a kőrözöttem is elfogyott. Pedig kell az energia, mert tegnap nekiálltam a fáknak. Azokból a rönkökből amiket képes voltam begurigatni a talicskába, áthoztam hozzánk a ház elé vagy tízet, itt fogom felaprítani az utcán és már kályhakészen rakom el a tornácon, meg ahol helyet találok,
további 5 vagy 6 rönköt amit megmozdítani se voltam képes, ott helyben felaprítottam a nagy hasítóbaltával, meg ahol csomó volt benne és a balta visszapattant róla, láncfűrésszel és darabokban talicskáztam haza.
Nem mondom hogy könnyű, de nem is olyan nehéz mint tartottam tőle. NAGYON oda kell csapni neki és akkor hasad. Nézni kell, mert mutatja magát a fa, hogy hol hagyja magát hasítani és akkor úgy megütni amilyen erővel csak képes vagyok és ha lehet még nagyobbal. Szóval elsősorban hinni kell benne, hogy el fog hasadni. Még egy tanács, ha valaki hasonló helyzetbe kerül. SOHA ne vágd a baltádat a tuskó közepébe! Úgy kell vágni, mintha a tortának csak a széléből akarnál levágni húrirányban egy max 10 cm-es darabot ahol a legvastagabb a hasa a "D" betűnek. Akkor le fog hasadni, feltéve hogy hiszel benne, hogy lehasad és beleadtad minden erődet. Ekkor kialakul két hegyes maradék a tortából, amit megint le lehet csapni és így tovább. Ha közbe jön a csomó, eszedbe ne jusson erőlködni ( ha csak nem a sport a cél), láncfűrész bele a csomóba és kész. 13 órára itt tartottam. Ami a képeken látszik az olyan 6 órás munka volt összesen tegnap és ma, közben rövid pihenőkkel, szóval szándékosan nem hajtom magam, hagyom a testem hozzászokni a terheléshez. Az igazi ellenfél Mária udvara, mert sár van, amiben rohadt nehéz tolni a talicskát, meg kászmázik benne a gumicsizmás lábam, meg közben figyelni kell és csukogatni a kertkapukat, hogy ne lépjenek meg a szárnyas jószágok ( tyúkok kakasok, pulykák meg Lujza az emu), meg a Lajos a malac, aki ha teheti beoson a baromfiudvarba felzabálni a korpájukat. Ja és vigyázni, hogy ne verje ki a szemem a sok ág, mert M1 annyira szereti az almafáit, hogy nem vágja le az ágakat, inkább cikk-cakkban görnyedten közlekedik köztük, de négykézláb nehéz talicskát tolni.
Könnyű izomláz, mint valaha egy normál edzés után, semmi fájdalom, igazából komoly fáradtság se, sőt kimondottam elégedett jó érzés, nem rossz teljesítmény egy vénembertől. Meglátom, hogy mennyire tudom tartani, vagy esetleg növelni a tempót ahogy belejövök, de az is lehet, hogy ha fáradok akkor kihagyok egy egy napot, mindenesetre a "kásahegy" belátható időn belül eltakaríthatónak tűnik.
6 komment
Kedd.
2021.02.16. 17:47 :: A Tengerész
Kemény napom volt. Reggel éhgyomorra nekiálltam a kikötőmben levágni a nádat, gyékényt. Ki kellett használnom, hogy perceken belül elolvad a jég és a munka lehetetlené válik. Mert azt a vadállati munkát nem vállalom be többet, mint két éve, hogy csónakból vágjam. Most se volt egyszerű, mert a szélén még csak megbír embert a jég, de bent recsegett, csak deszkákon, jégre fektetett alumínium létrán állva állva lehetett dolgozni, amit macerás rakosgatni.
A legnagyobb munka kellős közepén csörög a telefonom, M1 érdeklődik, hogy mikor viszem el a fáimat, mert útban van a kertben.
Ez is egy kemény téma. Rossz szomszédság török átok, M1-éknek van három hatalmas nyárfa a telkükön. De a falevelek, lehulló ágak átmennek a szomszédba, ami a szomszédnak nem tetszik. Ezét aztán beperelte őket, hogy veszélyes fáik vannak, amik rá fognak dőlni az ő házára. M1-ék hívtak faröntgenező szakembert, aki szakvéleményt, számítógépes metszeti képeket adott, hogy a fák egészségesek, de a drága jó bírónő a felperesnek adott igazat és elrendelte a fakivágást, illetve legalábbis csonkolást. Z, M1 férje hívott tegnapelőtt, hogy (tudva hogy fával fűtök) kell e nekem a fa. Naná hogy kell! A nyárfa fűtőértéke ugyan 20 %-al kevesebb mint a bükkfáé, tőlgyé, de majd többet rakunk a tűzre. Jöttek a pribékek nagy erőkkel és a három fából a szélsőt estére lebontották a felére (gondolom egy raklap pénzért). Namost a feladat, hogy ezt a rakást
meg ezt
meg még az apraját amilyen sebesen tudom, talicskázzam haza, mert amikor M1-nek említettem, hogy még az idén eltrógerolom, nem látszott boldognak. Mindenesetre hozzákezdtem. Ez egy ágnak a fele tőben.
Ez egy másik "ág".
Vagy ez is az.
Ami nagyon látszik, hogy ez a fa, ezek az ágak biztos nem voltak a kidőlés határán, szóval ez egész munka értelmetlen, de törvényes és költséges természetpusztítás.
Holnap megköpöm a markom és nekiállom hordani. Ahogy erőm engedi, mert a nádaratás után két talicskával is elég volt, remegnek az inaim. És ezt nemcsak haza kell hordani, hanem ott amíg friss, szóval könnyebben hasad fel is kell fűrészelnem, baltáznom kályhaajtó méretre. Ki fog derülni mennyire vagyok még "férfi".
5 komment
Vasárnap.
2021.02.14. 23:37 :: A Tengerész
23:04 A Klubrádió "Búcsú a frekvenciától" műsorát hallgatom. Szomorú nap ez, éjféltől megszűnik a rádió "földi" frekvencián sugárzása, addig fondorkodott a feudálbolsevizmus amíg csak elhallgattatták ezt a rádiót. Ahogy a többi nem kormánnyaló médiát is Népszabadságtól a megyei lapokon, köz(?)TV-n át az Index.hu-ig. Persze drága pártállamhívő barátaim most felhördülnek, hogy hiszen minden teljesen törvényes volt. Nos drágáim, volt egy rádió aminek a második legnagyobb látogatottsága, ( támogatása meg velem együtt a legnagyobb) volt valamennyi magyar kereskedelmi rádió közt, az meg hogy egy ilyennek az elhallgattatása törvényes, az csak arra mutat, hogy a törvények törvénytelenek. Ugye az is teljesen törvényes volt, hogy a rabszolgák gyerekeit el lehetett szakítani a szülőktől és eladni, ahogy az is, hogy kínvallatással kicsikart vallomás alapján boszorkányokat máglyán elégetni, ahogy az is, hogy bűntelen állampolgárokat lágerekbe lehetett hurcolni és halálra dolgoztatni, majd gázkamrákban megölni, ahogy az is, hogy rendszernek nem tetsző állampolgárokat lakhelyükről sertésólakba kitelepíteni... és még sorolhatnám. Az aktuális hatalom az aktuális söpredék támogatásával minden történelmi korban megtalálta hogy törvényesítse az igazságtalanságot. Most is ez folyik. Sajnos bármekkora a nekiveselkedés, az internetes rádiózás nem fogja pótolni az FM sugárzást. Mert azt például nem fogja pótolni, sem egy PC, sem egy okostelefon, sem egy netes rádió, hogy nagyjából az összes helyen ahol előfordulok nap közben, van egy FM rádió és a Klubrádió szólhatott rajta. Valaha lelkes Tilosrádió hallgató voltam, amit szintén hallgathatnék a neten, de ugyanezen okból amikor kiköltöztem az adáskörzetéből, megszűntem Tilos hallgatónak lenni. Mert komplikált így, mert nem fér bele a "hátérrádiózás napi tevékenység közben " üzemmódomba.
0:01 Ezzel zárta a Klubrádió egy perce a kishíján 20 éves adását. https://coub.com/view/1e6jvv
4 komment
Vasárnap.
2021.02.01. 17:15 :: A Tengerész
Szögények vagyunk de jól élünk. Pár napja pizza van reggelire.
Már melegszik nekik a sütő.
Azt hiszem ezen a télen ma volt először igazi tél. Felébredve kinézek a hajószalonból az ablakon, fehér mesevilág. Aztán nézem a külső hőmérsékletet, -0,9 °C, szóval nem fog sokáig tarani a hó. Gyorsan le is fényképeztem, mert mire végeztünk a kutyákkal a sétával, már minden olvadt.
Találkozunk a két Krisztivel és az ő kutyáikkal, Nellivel és Parázzsal, a négy kutya fergeteges bandázásba kezd, időnként a sárban hemperegve.
Szmájli még csak hagyján,
de a Picur, mire hazaérkeztünk, a hosszú bundájával leginkább sárgombócnak néz ki.
Ilyenkor száműzetnek a télikertbe, ahol néhány órát száradnak mielőtt bejöhetnek a házba. Érdekes módon valahogy maguktól megtisztulnak.
Szólj hozzá!
Vasárnap.
2021.01.24. 11:21 :: A Tengerész
Azt mondja a rádió, TV, hogy "visszatér a tél, sarkvidéki hideg légtömegek...stb" . Nézem az Aigner Szilárdot az eumet.hu-n (tudom nem él már, de nekem örökre ő marad ez az oldal) egészen -1, SŐT -2 °C hideg is lehet a jövő hét közepén! MI VAAAN??? Tél van gyerekek, január, a tél dereka mégis mennyi legyen? AZ a nem normális, hogy tegnap is + 10 volt, tegnapelőtt meg +12 ! Ingujjban dolgoztam a kertben. Ki is vittem vissza a hajóra a honvédségi mikádót, ne foglalja az előszobában a fogason a helyet, ismét elég a kockás flanel favágókabát, kesztyűből is elég a vékony. Ez sorban a harmadik tél egymás után ami nemtél. Még a tavaly előtti beszerzésű tűzifa se fogyott el, tavaly nem is vettem, de még a tavalyelőtt előtt előttiből is van egy kalodával.
Az imposztorok.
Ja... utóirat. Nagy csapás ért. Ma reggel elfogyott a karácsonyi bejgli. :(
Szólj hozzá!
Vasárnap.
2021.01.17. 22:25 :: A Tengerész
Gyerekkoromban gyakran fáztunk télen. A szobában nem is volt kályha, csak a konyhában egy sparherd (hívják többféleképpen "sparhelt"-nek "spórheld"-nek, hivatalosan "takaréktűzhely" a német der Sparherd tükörfordítása), azon főztük, sütöttünk és jobbára mindenféle hulladékkal működött, anyám még a krumplihéjat is kiszárította és eltüzelte, szóval TÉNYLEG spórolós üzem volt, ami akkoriban nem volt környezetszennyező, lévén műanyagok még nem léteztek. Volt ugyan szén meg fa a pincében, de azzal nagyon módjával kellett bánni.
Éjszakára a fűtetlen szobában dunyhával takarództunk, hogy ne legen olyan dermesztően hideg az ágy, a sparherden mindig állt egy nagy mosófazék, tele vízzel, azt betöltöttük egy csatos kristályvizes üvegbe, beraktuk a dunyha alá és akkor feküdtünk le amikor már átmelegítette az ágyat. Reggel dermesztő hideg vízben mosakodtunk a lavórban, apám aki sportember volt midig derékig, én bevallom csak olyan cicamosdást műveltem, apám nagy rosszallására. Fürdőszoba nem volt, hetente egyszer elballagtunk a Rákospatakon túlra Tripoliszba a kádfürdőbe, ahol az ember befizetett egy fürdést, kapott egy pici szappant, egy pár gyékény papucsot meg egy törölközőt és egy kabinban egy kád forró vízben megfürödhetett. Ezért, vagy nem ezért, én még mindig nagyra becsülöm, hogy meleg otthonom van. Ez valahogy elhalványodott azok alatt az évtizedek alatt, amikor panelban laktam, ahol természetes volt, hogy mindegy milyen az idő odakint, bent gatyában lehet lenni, sőt néha ha nagyon meleg van ablakot kell nyitni ( a radiátorszelepet nem volt ajánlatos tekergetni, mert hamar elkezdett csöpögni a vacak tömítése), de most ismét érzem a régi érzést, amikor kint süvít a szél és jegesedik az ember orra, aztán milyen jó, amikor egyszercsak itthon vagyunk és 25 fok meleg van a házban.
A kutyák amint húzom a "játszónadrágomat" a sétához már járják a táncukat, hogy MEGYÜNK! Mindent tudnak, de amikor hazaérünk, a Szmájli akinek rövid szőre van és nagyon tud vacogni amióta benti kutya lett belőle (korábban kint aludt a kutyaházban, de amióta lemészárolta a szomszéd baromfiudvarát bent alszik), egyből húz a helyére a kályha mellé.
Szóval ő is nagyra értékeli a komfortot. A Picurnak hosszú szőre van, nem fázik, ő egy darabig megpróbál elsunnyogni a bejövetel elől, hogy kedvére terrorizálhassa a kerítésen át az errejárókat, de rászoktattam egy kompromisszumra, egy darabig maradhat a télikertben ahol az üvegen át kilát az utcára és balhézhat. De nem is kell neki látnia, fantasztikus milyen szimata van, bent a télikertben, de még a házban is, csukott ajtókon át megérzi, ha már a sarkon bekanyarodik az utcába egy idegen kutya és megy neki csaholva az ajtónak. Szerencsére szinte szó szerint "a kutya se jár felénk", szóval a dolog elviselhető. Amúgy a fene érti, azokkal a kutyákkal amikkel puszi pajtások kint az utcán, amint a kerítésen belül van rettenetes veszekedést produkál, mindjárt azután, hogy ő bejött az meg kint maradt. Az emberek közt is válogat, míg Sz mindenkivel barátságos, senkit nem ugat meg, bárki simogathatja, hálásan csóvál, P van akinek beül az ölébe, udvarol neki hogy simogassa, másokat meg megugat és ha teheti bele is harap a bokájába. Általában azokat akik első pillanatban nem kezdenek neki hízelegni, ha meg felfedezi, hogy valaki tart tőle azt egyből megtámadja, ami azért elég vicces egy ilyen zsebkutyától. De kétségtelen remek pszichológus, mert képes terrorizálni ezeket az embereket. Kukázott kutya lévén nem ismerem az előéletét, de alighanem férfi bánthatta, mert ezt mindig férfiakkal teszi, a nőkkel szemben megengedőbb. Viszont ha idegen férfi azonnal őszintén, kedvesen szól hozzá, leguggol és megsimogatja, azt azonnal elfogadja barátnak. De ha az illető csak egy kicsit is bizonytalan, már támad is.
Fentieket még délután írtam sünfürdetés (időnként büdös a Cuki) és etetés előtt. Aztán kimentem a hajóra kihamuzni és bekészíteni a kályhát, most (22:17) voltam kint begyújtani, a decken -7,7 °C van a szalonban meg +2,7 °C Úgy egy bő óra múlva lesz bent kb. 18-20 fok, akkor kimegyek gyakorolni a harmonikával, rárakok még egy tuskót az addigra parázzsá vált tűzre, mire befejezem a muzsikálást lesz 27-30 fok, akkor lefekszem, olvasok amíg észre nem veszem, hogy ugyanazt a mondatot harmadszor olvasom el de még mindig nem értem, akkor becsukom a könyvet, lámpát oltok és úgy 10 másodpercen belül már alszom is reggel 6:30 ig..... vagy tovább, mert néha, mint tegnap és ma is elalszom és van, hogy 7 után ébredek. No jóccakát mindenkinek!
Szólj hozzá!
Péntek.
2021.01.15. 19:04 :: A Tengerész
Valamelyik nap este szokás szerint nyomkodom a TV távirányítót. Duna TV "Gyilkosság a Hermian úton" megy. Nagyon érdekel a XX. század történelme, gróf Tisza Istvánról van szó, akit apám csak "Tisza Pistának" hívott korszakának egy részét meg úgy, hogy "békében még úgy volt". Ezen kívül nem sokat tudtam róla, szóval a film érdekelt, ott is ragadtam. A filmet érezhetően a mai rendszer kurzustörténészei csinálták, de az, hogy ennek megfelelően liberálisalázásra van kihegyezve, nem zavar, én már az eggyel ezelőtti bolsevik rendszerben megtanultam a "sorok közt olvasni", le tudom hántani a propagandát a mondanivalóról. Mindenben egyetértek amit megtudok Tisza Istvánról, sőt az ellenzékéről is. Kedvemre való derék magyar ember lehetett, különösen ha ez volt róla Mikszáth Kálmán véleménye is. Miközben komoly erőfeszítéseket tesznek az alkotók, hogy a mondanivaló nemhogy áthallásosan, de ordítóan utaljon a mai ellenzéki obstrukciókra, begurul a hálóba... már annak akinek szeme van a látásra, füle a hallásra, egy hatalmas gól.(12:49-től tessék nézni)
Ez tutira nem lehetett az alkotók célja. Ha Tisza István lenne ma a miniszterelnök, aki mellett úgy tűnik, hogy a jelenlegi állampárt teljes mellszélességgel kiáll, mert szükségük van patinás hősökre akikből magukat ámító módon eredeztethetik (végülis mibe van az nekik?), és akit én is államférfinak és nem politikusnak tartok, a Fidesz szavazóinak 80 %-át, akiknek kártékony nemzetrontó, antieuropéer hatalmukat köszönhetik, az urnák közelébe sem engedné. Hogy kedves állampárthívő barátaimat megnyugtassam az ellenzéki szavazók egyharmadát sem. 14:30-nál van a vége a lényegnek. AZÓTA se sikerült ezen a csapdán túllépni, pedig ha sikerült volna, mára a populizmus nem uralkodhatna világszerte a politikában, a demokrácia nem lenne a hülyék diktatúrája és talán nem nyikhajok ülnénk a parlamentben hanem úriemberek.
3 komment
Kedd.
2021.01.12. 08:20 :: A Tengerész
Huh...az első hideg reggel ezen a télen. Felébredve kihűlt kályha és 12 °C belső hőmérséklet fogadott a szalonban. A külső hőmérő -6,3 fokot mutatott, amikor felöltözve kitópáltam a deckre, sűrű köd fogadott és összefüggő jég a hajó körül.
Első alkalom volt, ezen a télen hogy felvettem a Veperdi Banditól örökölt honvédségi mikádót, idáig csak a "lidlis" flanel kabátban flangáltam. Olyan hideg van, hogy még a PC is lefagyott, visszatérve a kutyasétáltatásból mindig azzal kezdődik a nap bent a házban, hogy bekapcsolom a PC-t, beállt a tegnap esti kikapcsolási állapot, de hosszas várakozás után se hagyott kattintani semmire, kénytelen voltam kikapcsolni a tápfeszültség megszüntetésével, mert másra nem reagált, majd utána újraindult és felkínálta, hogy helyreállítja magát, amit hagytam neki.
De semmi gond, a téli tüzelőből idáig talán 20-25 százalék ha elfogyott, pedig ezen a télen a hajón is fával fűtök, mert egyrészt nagyon nem gazdaságos a villanyfűtés amit tavaly csináltam, másrészt kályhával sokkal melegebb van és nagyon jó érzés este 30 fokban a barátságosan parázsló kandalló (igazából üvegezett ajtajú kályha) mellett nyugovóra térni.
Szóval ilyen világ fogadott ma reggel.
Vigyázni kell, mert minden vastagon deres, csúszik a járó is mint a fene.
Tegnap úgy döntöttem, hogy vége a betegségnek, tehát a kényszerű lustálkodásnak, fizikai kímélésnek. Mondjuk nem esett rosszul, egészen hozzászoktam, de felszedtem két kilót tőle. Elsőnek szétcsapkodtam a nagy baltával azt a göcsörtös tuskót amit tavaly nyár óta kerülgettem, az első adagot mindjárt be is tüzeltem belőle este a hajókályhába (ennek nagyobb az ajtaja mint a cserépkályhának a házban). Aztán lebontottam a karácsonyi fényfüzért lézerfényjátékokat, elvégre túlvagyunk a vízkereszten, kikormoztam a hajón a kéményt, mert éreztem némi huzatcsökkenést, egy kicsit porszívóztam is, meghordtam tűzifával a hajón a kézikészletet és a házba is behoztam a cserépkályha mellé két vödörrel, könnyebben kap lángra a fa ha előtte egy-két napot melegszik a kályha mellett. Szóval így telik a boldog újév. Jobbat nem is kívánok.
Szólj hozzá!
Hétfő.
2021.01.11. 22:17 :: A Tengerész
Na mégiscsak leírom, legfeljebb kinevettek. A múltkor már említettem, hogy remekül alszom és valami elképesztően színes bonyolultságokat álmodom. Szóval mára virradó éjszaka.
Gyerekkori jóbarátommal Bandikával autóúton tolunk egy hosszúkás dögnehéz faládát ócska, támolygó, kétkerekű vasabroncsos kézikocsin, lejtőn felfelé egy város felé. Süt a nap, hőség van. Az autók húznak el mellettünk, mégis utolérünk egy rozoga tragacsot, valami amerikai őskövület Cadillac, hosszúkás hátsó lámpákkal, felette krómozott szárnyakkal, rozsdabarna színe van, de talán nem is a szín hanem a rozsda rajta, alig vánszorog, meg kéne előzni, mert még gyalog is gyorsabbak vagyunk nála, de félő, hogy elütnek akik minket és őt is előzik. Tudatában vagyok, hogy tilosban járunk, autóúton tilos kézikocsival közlekedni. Szerencsére az emelkedő tetejére érünk, lejtőnek sebességet nyer és mi is könnyebben toljuk a kocsit. Előttünk a város, az út beérve kettéválik.
-Itt kell legyen valahol, emlékszem, csak azt nem tudom, hogy jobbra vagy balra.
- Kettéválunk, én jobbra te balra, a két út később összetalálkozik.
-Mi legyen a kocsival?
-Itthagyjuk a bokor alatt, a kutya nem jár erre gyalog, senki nem fogja bántani.
Elindulunk, én balra megyek és nemsokára megtalálom a helyet amit keresek. A kirakatról megismerem. Belépve látom, egy köpenyes ember Danamid gömböt esztergál.
-Jónapot, mi lesz abból?
- Egy gömb, oldalán lukak, amiben van egy másik gömb, amiben van egy kisebb gömb, amiben meg egy még kisebb és így tovább...
- Ezt ismerem, láttam már ilyet, de az elefántcsontból volt és kisebb.
-Igen. De hát amióta állatvédelem van, nem lehet már elefántcsontot használni marad a Danamid. Mi tetszik?
- Dolgozik fémmel is?
-Persze láthatja kint a táblát. Ötvös és ékszerész.
-Arannyal is?
-Azzal is ha van.
-Vesz törtaranyat?
-Igen, mért eladna?
-Igen, de nem tudom hány karátos. Maga meg tudja állapítani? Lehet hogy csak 14 karátos, de az is lehet, hogy huszonegy.
-Nem probléma, meg tudom állapítani.
-Hogyan?
- Egyszerű. Berakom egy edénybe amiben meghatározott mennyiségű víz van. Aztán megmérem mennyi vizet szorított ki, ebből megvan a térfogata, megmérem a súlyát, a kettőből kijön hogy hány karátos az arany.
- Hüm... nehéz ügy. Mekkora az edénye és mekkora mérlege van?
-Mért menyi aranya van?
-Nem tudom pontosan, olyan 2-300 kiló lehet.
És kinyitom a szemem, egyrészt mert fél hét van, ilyenkor szoktam általában ébredni, azonkívül még álmomban is érzem, hogy annyira szürreális a mese, hogy nem tudom folytatni. Annyi változott csak az álomhoz képest, hogy fordítva csináltam amit a filmes dramaturgok szoktak csinálni, ugye ők egy könyvet írnak át filmre én meg az álmom filmjét szövegeztem meg, hogy legyen benne poén, mert álmomban az első perctől tudtam, hogy ékszerészt keresünk, hogy a ládában arany van, de akkor nem lett volna poén, csak unalmas mese.
2 komment
Csütörtök.
2021.01.07. 09:01 :: A Tengerész
Tegnap meghozta a postás a tökömet. Jó nagy csomag.
Szeretitek a sült tököt? Én imádom. Nagy bánatom, hogy nem lehet olyan szép nagy "úritököket" kapni már a piacon, meg sehol, mint gyerekkoromban azokat a "parázs" tököket amiket árultak. Helyette mindenütt a kanadai sonkatököket látni. Kérdeztem az egyik kereskedőt mért van ez, azt mondta az emberek nem veszik, mert nehéz darabolni. Nálam is termett a kertben, véletlenül, kihajtott a tavalyi komposztból, nem rossz, de ízben elmarad a régihez képest. Szóval ez a tököm se a régi már. De a kereskedőtől megtudtam, hogy a régi az a "nagydobosi" fajta. Kis guglizás után megtaláltam ezt az oldalt. https://egy.hu/zonantul/a-nagydobosi-tok-nalunk-szinte-csaladtag-interju-filep-laszlo-es-piroska-toktermesztokkel-108054 És lehet a neten rendelni és elküldték és OLYAN. Pont mint gyermekkoromban! 11000 Ft volt 18 kg, házhoz szállítva, kibelezve, feldarabolva, konyhakészen csomagolva lehegesztett fóliatasakokban küldik, szóval nincs vele macera sem.
Mindjárt be is rakom a második adagot a sütőbe. Még a nap is kisütött!
4 komment
Szombat.
2021.01.02. 11:46 :: A Tengerész
Lustálkodom. Mondjuk vannak a fix elfoglaltságok, kutyák mozgatása (vagy ők engem), hajón a kályha bekészítése, Lucky Cuku sün házának, edzőkerekének kitakarítása és a jószág megetetése, gyakorlás a harmonikával, ez napi két és fél óra, de azon kívül nem sok mindent teszek ma sem.
Valahogy eszembe jutott BB King és egyik kedvenc filmem a "Blues Brothers". Itt a második rész csúcsszáma,
vagy egy tucat olyan sztárral akik bármikor megtöltöttek közönséggel egy stadiont. BB Kinget (Isten nyugtassa) magam is láttam a Budapest Kongresszusi Központban amikor Magyarországon volt koncertje.
Szólj hozzá!
Péntek.
2021.01.01. 10:14 :: A Tengerész
Hát kérem ez az év jól indul!
Ez az idő fogadott a hajóról kilépve.
Azok ott nem hegyek a távolban, hanem a hideg fellegek leszorultak alacsonyra, ahogy a fizika parancsolta. Balra a még alvó város piheni ki az éjszakát. Tiltás ide, vagy oda, éjfélkor tűzijátékoktól volt fényes az égbolt.
Körpanoráma a szomszéd stégről, jobbszélről az én birodalmammal indul.
Nagyon irigykednék arra aki itt él, ha nem én lennék az.
Boldogságot mindenkinek és köszönöm a sok jókívánságot, igyekszem megfogadni.
1 komment
Ráadás 2020 dec. 31 Csütörtök és Szilveszter.
2020.12.31. 12:46 :: A Tengerész
És ismét a kedvenc év végi dalom.
Mégegyszer BÚÉK !
2 komment
Csütörtök.
2020.12.31. 09:39 :: A Tengerész
A bölcs öregek szerint ha ma nem esik a hó, akkor az idén már nem is fog. (most olvastam a Fb-on)
Valahogy nincs mostanában írhatnékom, lehet ebből is kinő az ember egyszer. Amúgyis aggódom a blog miatt. Vannak gyanús jelek. Alighanem összefügg a dolog az Index összedőlésével (OK nemzetvédő barátaim, akkor a MEGMENTÉSÉVEL) mert alighanem az Indamédiától is távoztak a munkatársak akik a technikai hátteret biztosították, így például nem lehet az olvasóknak lapozgatni a blogot előre-hátra mint korábban, én meg nem tudom az elrontott bejegyzéseket törölni, mert nem adja ki a korábban a "gépházban" elérhető listát, így csak szaporodnak a kidobhatatlan piszkozatok. Nem lehet továbbá belinkelni megnyitható hivatkozásokat sem. Úgy tűnik karbantartó szakember nélkül maradt a blog.hu. Aggódom, hogy egyszer csak bedől az egész és ugrik tizenvalahány év munkája. Mert a szöveg mentésére még csak kaptam ötleteket, de a berakott képanyag már nem menthető a saját helyén. De hát semmi se tart örökké és ha egy Esterházy Péter életműve nem méltó arra hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum eltárolja, akkor milyen alapon várom el én azt egy ingyenszervertől?
Azért van jó hír is és ez az ami igazán fontos legalábbis nekem. Gyógyulok. Persze ez enyhe túlzás, hozzáértők szerint a pajzsmirigybetegség nem gyógyítható, viszont az állapota kontrollálható és odafigyeléssel kordában tartható. Végülis 35 éve volt a műtétem vele, ha azóta most jelentkezett először probléma, idén voltam 75 éves, ha újabb 35 évre sikerül most megoldani, az nekem elég. Az számomra egyértelmű (bár majd vizsgálatokkal még igazolandó), hogy a szívpanaszaim oka a pajzsmirigyhormon túltermelés volt, illetve még most is van. Viszont azzal, hogy egy hónapja szedem a Metothyrint (igaz csak fele adagot, mint amit előírt elsőre az endokrinológus) a dec. 28.-án mért TSH értékem (ennek a számnak a kórosan alacsony értéke az ami alapján a kardiológus megállapította, hogy nagy valószínűséggel a szörnyeteg EKG-m oka a pajzsmirigy túlműködés) egy hónap alatt egy nagyságrendet javult! A normál érték 0,25-5 ig terjed, szóval elég tág a határ, de én még ebbe sem estem bele, mert a kardiológiai laborban novemberben TSH<0,005-öt mértek, most meg 0,05 mlU/l volt az érték. Számomra egyértelmű, hogy ez állt a szívpanaszaim mögött, mert míg akkor mind frekvenciában, mind amplitúdóban teljesen aritmikusan dobogott a szívem, úgy egy hete semmiféle ilyesmit nem éreztem. Továbbá akkor meg kellett kérnem J-t, hogy menjünk lassabban a kutyákkal, mert mintha ülnének a mellkasomon, most simán bírom a tempót. Most EZEK után mit izgassam magam, hogy mit ugatnak a politikusok?
Amúgy meg, miután rám lett parancsolva, hogy csökkentsem a fizikai aktivitást, egészen hozzászoktam a lustálkodáshoz. Ez a mufurc idő amúgyse csábít tüsténkedésre, sokat alszom, szerencsére mint a tej, felőlem dülöngélhet a hajó, süvíthet a szél, düböröghetnek a hullámok 20 centire a fejemtől a hajó oldalán, alszom mint a bunda. Ja...és elképesztő történeteket álmodok, hosszú komplikált cikornyás sztorikat, komolyan mondom néha kedvem támad leírni, csak félek, hogy kiröhögtök.
Szóval mostanában nincs sok cselekvés amiről érdemes írni, ezért lett ilyen lukacsos szerkezetű ez a blog.
Na szóval minden olvasómnak, tisztelőmnek és undorodónak vidám Szilvesztert és boldog újévet kívánok!
11 komment
Csütörtök.
2020.12.24. 09:08 :: A Tengerész
Akartam írni egy hosszabb bejegyzést, mert sokminden eszembe jutott, de rájöttem semmi kedvem hozzá. Bocs. Mindenkinek a lehetőségekhez képest boldog karácsonyt és Szilvesztert kívánok ennek a pocsék évnek a végén! Ne feledjétek, az alkohol öl butít és nyomorba dönt!
3 komment
Vasárnap.
2020.12.06. 23:08 :: A Tengerész
Íme a mikulás- és karácsonyi ajándékom magamnak . Az új szennyvízszivattyú, 84190 Ft + 2000 a futár. Nem az a szokványos ajándék.
A kiszerelt meghibásodott szivattyú.
Na azért hogy így néz ki az hosszas slaugolás eredménye, mert elsőre egy sárgombóc volt ahol a sár az ugye nem sár volt.
Ez a kis 750 W-os búvárszivattyú ami szó szerint kimentett minket a sz@rból.
Az új szivattyú beszerelve, a kábele még nincs behúzva abba a sárga csőbe ami kilóg ott balra lent az akna falából ( benne a vékony kötél, amit a régi kábellel behúztam a csőbe az új szivattyú kábelét behúzni vele), de már tökéletesen működik, estére a végleges bekötés is megvolt.
A régi szivattyút egyelőre elraktam, tavasszal javítása következik.
Szólj hozzá!
Szerda.
2020.12.02. 17:19 :: A Tengerész
Hát ez megint nem az én napom volt. Épp készítem be a kályhát a hajón, amikor J dörömböl a stégről, hogy elment az áram én csináltam e valamit. Hát ez kizárt, napközben napelemekről működik minden, a parti áram be sincs kapcsolva. De nézem a kapcsolótáblán, valóban nem ég a parti táp kontrollámpája. Na ahogy végeztem a kályha kihamuzásával és a tüzelő bekészítésével az esti begyújtáshoz, elkezdtem keresni a hibát. Nem volt könnyű, valami állandóan verte a FÍ relét. Már mindent kihúztam, lekapcsoltam, de még mindig verte. Legutoljára lekapcsoltam a szennyvízátemelő szivattyút. Na EZ volt a bűnös. Kikötöttem, rámértem, 6,7 kOhm a földhöz képest, szóval ez bizony testzárlat. A jelenség szomorú, nem olyasmi amit csak úgy meg lehet seperc alatt javítani. Elővettem a kis mobil búvárszivattyút amit még azután vásároltam miután majdnem sikerült tavaly nyáron elsüllyesztenem a hajómat és rácsatlakoztattam a collos tömlőt. Na ezt nem volt egyszerű kiteríteni, mert kint a hidegben tárolva olyan lett feltekerve a nyáron puha slaug, mint a spirálrugó. Valahogy kihúztam és a szivattyút leengedve a félig telt aknába, a szennyvizet átemeltem a régi, már nem használt emésztőgödörbe. Persze ez nem egy állapot, megrendeltem egy komplett új szivattyút https://elpumps.hu/termekek/darabolos-szennyviz-szivattyu/bt-6877-inox/. Az a tervem, hogy ha majd meleg lesz odakint, szétszedem és megjavítom. Minden alkatrész kapható hozzá, de nincs fűtött helyem a javításhoz, ez meg nem olyan munka amit szabad ég alatt fagyott kézzel csinálni lehet. Ha megjavítom lesz egy tartalék szivattyúm. Amúgy a Vízművek ilyen szivattyút használ, https://www.szivattyuwebaruhaz.hu/termekek/zenit-grs-daralos-szennyvizszivattyu de ebből egy annyiba kerül mint az enyémből három és az se tud többet se emelőmagasságban, se szállított mennyiségben, sőt, a Zeit még gyengébb is. Bár a szállított mennyiségnek itt különösebb jelentősége nincs, legfeljebb a gyengébb 2 perccel tovább üzemel mire kiszívja az aknát. Amúgy a Zenit azért jobb elvileg, mert azt a Vízművek cseréli ha baja van, de nekem ne jöjjön be ide a tornácra senki gumicsizmás pribék összemászkálni mindent, meg kieregetni a sz@rlét a tűzifám alá, mindig jobban járok ha én csinálok meg valamit mintha idegen munkaerőt veszek igénybe.
Szólj hozzá!
Szerda.
2020.11.25. 13:08 :: A Tengerész
Vége a jóvilágnak! Négy napja leszedtem a kertben az utolsó, még valamennyire használható paradicsomokat. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de az ENYÉM. Na ennek is vége. Ahogy bejöttek éjszakára a mínuszok, meglottyadt az összes.
Levágtam az utolsó három kanadai sütőtököt is. A két kisebbiket amik nem voltak egészen beérve megsütöttük, egész ehető volt, a nagytól,
ami viszont teljesen beérett különleges ízélményt várok...majd kiderül.
Aztán. Beköltöztem a fűtetlen, hátsó hálókabinból a szalonba a kályha mellé. Nem azt mondom, hogy azért mert fáztam, az első igazán hideg, reggelre - 5,7°C-ra lehűlő éjszakát is békésen átaludtam az elalvás előtt elektromosan alaposan befűtött ágyamban dupla takaró alatt (csak az volt rossz este elalvás előtt, hogy olvasáskor a kezem majd lefagyott a könyvön), de az történt, hogy reggelre kívülről csurom víz lett a felső paplanom. Ugyanis az ember alvás közben jelentős mennyiségű vizet párologtat el a bőrén keresztül. Ez normális esetben átmegy a takarón keresztül a környezetbe. De a hideg kabinban a külső levegővel találkozva azonnal lekondenzált belőle a víz. Próbáltam szárítani napközben, de ebben a hidegben nem száradt. Szóval beköltöztem a szalonba, ahol most a hulladék fákkal fűtök, egy takaró is elég éjszakára és még reggel is 10 fok felett van a hőmérséklet.
Húztam tiszta ágyneműt is és megkezdtem a nyári ruházat elpakolását. Ez a téli előszedését jelenti egyúttal, de két jó meleg bolyhos bélésű tréningnadrágomat sehol se találom. Tavaly vettem őket a régi (hát tán még kamaszkori) "mackónadrágjaim" helyett, amik az évtizedek alatt átlátszóvá vékonyodtak, hát SEHOL nem találom őket. Rejtély hogy tudnak dolgok eltűnni egy parányi házban és egy még kisebb hajóban.
A jó hír, hogy a padláson elfogytak az egerek. Második hete mind a négy egércsapda, melyekben az ősz beállta óta minden héten volt 1-3 agyoncsapott egér, érintetlen.
Cuki a sün tegnap, miután a nagytakarítás után visszaraktam a házába, este fél nyolctól éjjel kettőig egyfolytában ügetett a sünkerékben. Elképesztő.
2 komment
Kedd.
2020.11.24. 14:34 :: A Tengerész
Ahogy itt ülök a gép előtt, feltekintve a fejem felett a polcon ilyenek vannak.
A padláson még van vagy kétszer ennyi meg egy doboz tele érmekkel, plakettekkel. Ez csak azért érdekes, mert a középsőnek ez áll a talapzatán.
Nem rossz nevek. '83 után a Magyar Vitorlás Szövetség úgy tűnk, hogy eltrehányodott, több nevet már nem véstek fel, gondolom betelt a tábla, újat nem csináltatott senki. csak úgy odaadták minden évben annak aki nyerte, merthogy vándorkupa VOLT. De már nem vándorol. Merthogy 1989 október 23.-án megszűnt a Népköztársaság. És mivel 1988-ban én nyertem a kupát, '89-ben már nem hirdettek győztest így itt maradt nálam örökre.
Ma nagytakarítást csináltam a sünházban, mert már volt egy kis ammóniabűz. Kidobtam a murva almot, a PVC padlót feltöröltem Domesztoszos szivaccsal, kiszellőztettem, megszárítottam és feltöltöttem szilikonos macskaalommal és friss tiszta murváva a kerengő padlóját. A Cuklit ez alatt az alvókuckójával együtt visszaraktam a macskahordozóba és elhelyeztem a cserépkályha mellé. Amit nem gondoltam volna, a 40 W-os kályha kevés a ház hőfokon való tartásához, a jószág nagyon okosan fel is költözött a kályha tetején lévő alvókuckójába, pedig amíg nem volt ilyen hideg, addig a kerengőben aludt a legtávolabbi sarokban. De hát már éjszakára mínuszok vannak és a télikerben is csak 10 fok körüli a hőmérséklet. Szerencsére Icukától kaptam egy 60 X 60-as hősugárzó panelt, aláraktam a sünház és a hőszigetelő Hungarocell lap közé, ezzel a padlófűtéssel összesen 120 W a fűtőteljesítmény, ez már gond nélkül befűti a kéjlakot. Ami nagyon jól bevált, háztartási papírtörlő összetépkedve, abból csinál magának a kerengőben a kedvenc sarkába búvóhelyet, most, hogy megint jó meleg van a padlószinten, ott szeret aludni.
Ja, Cukiról kiderült, hogy hímnemű, végre sikerült annyira megszelidíteni, hogy az ölemben hanyatt fekve kitárulkozott és megmutatta mije van. Tegnapi mérés szerint 509 g a testsúlya. 6 hét alatt nőtt meg ekkorára 132 g-ról.