A bontott tölgyfa lapokat egy acél-fa kéttámaszú tartó fogja tartani a talaj felett olyan 15 cm-el az oszlopok közt. Tegnap egész nap a tartók összehegesztésével bíbelődtem, le is fényképeztem őket, de ma kiderült, hogy az SD kártya a PC-ben maradt, az meg nem tűnt fel a tűző napon, hogy a fényképezőgép apró betűkkel kiírta a képernyőre, hogy "no card".
Az "L" acél profilról egy rácsavarozott fa "C" profilba fogom állítani a 30 mm vastag tölgy paneleket.
A "C" faanyagát az 5 m hosszú 18 cm széles 20 mm vastag gyalult, csiszolt orosz (ukrán? fene tudja, cirill betűs) deszkákból, gyakorlatilag hulladék nélkül sikerült kézi körfűrésszel felszabni. Két deszka ment el rá. Délelőtt kegyetlen volt ez a munkahely, mert pont oda sütött a nap, de az 5 méteres anyaggal csak ott tudtam dolgozni, a másodikat délután csíkoztam fel, addigra árnyék lett ott, akkor sokkal barátságosabb volt a fűrészelés. A raklap "munkaasztalon" bal oldalt már két darab összeragasztott "L" és a hozzá tartozó két acél tartó fekszik. A vasak le vannak festve kétszer, a fák felszerelés előtt lesznek egyszer lazúrozva. A vasak festésével kicsit bizonytalankodtam. Erős volt a késztetés, hogy a bontott vasanyagot hagyjam ahogy van, valamikor kapott egy alapmázolást, de voltak rajta rozsdanyomok. De hát 76 éves leszek a jövő héten, a kutya nem látja a vasakat ott lent, festés nélkül is kibír 20-30 évet, most ebben a hőségben üljek biciklire, vegyek drága festéket, drótkefézzem, kenjem? De nem tudok sz@rul dolgozni. Úgy, hogy biciklire ültem stb. le van festve kétszer. 100 évet kibír.
A "C"-ből az "L"-et mind a négynél estére össze is ragasztottam.
Ami mindig kevés az a szorító. A régi asztalosok akik már a föld alatt porladnak azt tanították, "nem az ragaszt ami bent marad, hanem ami kijön". Ami azt jelenti, hogy annál jobb az enyvezés minél jobban össze van szorítva a két munkadarab. Ez persze a modern műgyantákra már nem igaz, de én ezt a fehér kulimászt azért rendesen megszorítom, sőt előtte össze is szögeltem, nem az a lényeg, hogy ettől erősebb, hanem, hogy szorítás közben nem tud elcsúszni.