Hajónapló

Lent van az összes járólap. Nekem nagyon tetszik. ( a legfontosabb, hogy az ember saját magával meg legyen elégedve :-)  )  Valahogy sokat foglalkoztat mostanában a halál, illetve felbukkan magától. Aki olvassa a kommenteket is, olvashatta, hogy szegény Sanyi 65-öt elvitte a rák, pedig keményen és töretlen optimizmussal küzdött, ellene, de alulmaradt. Amikor pár napja meghalt a Jancsó Miklós, a TV-ben adták az "Oldás és kötés" című filmjét. Nekem kissé vontatott, ma már máshoz vagyunk szokva, de annakidején a hosszan kitartott jelenetek adták a film "művészi" voltát. Szóval miközben Latinovics bolyong a sorsától űzve, az akkori időkben szokásos házibuli egyik jelenetében bemutatnak egy amatőrfilmet, amit  egy bizonyos "Zoli" csinált. Nos "Zoli" bár azt a filmet éppen nem ő csinálta, régi barátom, Bánhidi Zoli, a Johanna nevű Európa 30-as tulajdonos kormányosa. A film kapcsán rákérdeztem a fiára, neki van Email címe, hogy hogy vannak, hát visszajött a szomorú válasz, Zoli is elment 88 évesen 2012 nyarán. Pedig még reménykedtem, hogy egyszer meglátogat Amapolán, de mostmár alighanem én megyek majd hozzá látogatóba, bár nem sietek vele. Nos ő valóban amatőrfilmes volt abban az időben. Megfilmesítette pl. Kosztolányi "Fürdés" című novelláját, olyan sikerrel, hogy Nemeskürty felajánlotta neki, hogy hagyjon fel a gyermekorvosi pályával és legyen filmrendező, kap hozzá pénzt, paripát fegyvert, de ő maradt a szakmában. A Johanna eredeti neve "Veterán" és a tulajdonosa Grofcsik János volt. Tőle, vagy talán valamelyik örökösétől  vette Zoli a hajót. Abban az időben a "veterán" név nem csengett túl jól. ( Zoli nekem azt mesélte, azért keresztelte át Johannára, mert nem akarta, hogy valaki éjjel belesz@rjon a kikötőben álló hajójába.  Ehhez azért az is hozzátartozik, hogy akkoriban nem zártuk még a hajókat, ajtó se volt rajtuk, mégse rabolta ki senki)  Szóval a "veterán" nevet kisajátították azok az "ellenállók", földalatti mozgalmár kommunista, antifasiszta vitézek akiknek érdemeit a fasiszta elnyomás leküzdésében nem akarom kisebbíteni, mindössze Marosán Györgyre hivatkozom, aki szerint ha tényleg annyian álltak volna ellen, mint akik a különféle előnyökért tüsekednek a veteránminősítést megszerezni, akkor a németek aligha érezhették volna magukat Európában a legnagyobb biztonságban éppen Magyarországon. Zoli rengeteget dolgozott a gyönyörű mahagóni Johannán, többek közt kicserélte a tőkesúlyt tartó tölgy fenékgerendát, kissé pironkodott amikor az orvosi táskáját egyik gyermek páciense kipakolta és a szülők elképedve látták, hogy borzalmas  rozsdás kielcsavarok vannak benne, amiket épp az esztergályoshoz visz mintának. Isten vezéreljen békés vizeken Zolikám!

Hogy valami vidám is legyen elmesélek egy történetet, amit a Zolitól hallottam. Grofcsik János, bár abban az időben ez a szó még ismeretlen volt, igazi playboy volt. (Magam is beszéltem egy régi manchaftjával, aki a "Veteránt" nagyjából "erkölcstelen" hajónak írta le. ) Szerette az életet maradjunk ebben és persze a vitorlázást . Abban az időben még másképp néztek ki a vitorlás versenyek, többek közt ágyúszóra rajtoltak a hajók. Egyszer Gofcsik volt a versenyrendező és a parton ő sütötte el az ágyút. De a kilőtt fojtás a strandra esett épen a napozó báró... Fenetudjakicsoda (sajnos a nevét, pedig Zoli mondta, elfelejtettem) orra elé. A báró felháborodott, csendőrért kiáltott, aki meg is jelent és kapta az ukázt, azonnal nézzen utána, hogy ki lövöldözik itten ágyúval. Nem kellett messzire menni, a báró úr is megtehette volna, de hát ugye az snassz, szóval csendőr odacsattog és biztos ami biztos megkérdez egy benfenntesnek látszót, hogy  ki az ott és mit ágyúzik itten?" Az meg válaszol, hogy hát a Grofcsik és verseny startot lőtt. A csendőr vakarta a fejét... hüm,  az báró...izé, ez meg a gróf Csík (ugye ász üti a királyt), én ugyan oda nem megyek a gróf urat rendreutasítani... Azzal eltűnt a balfenéken.

Járólapozom a fürdőszobát. Itt különösen figyelek, két libellát is használok egyszerre, egy méterest meg egy rövidebbet, nem akarom az általános burkolóhibát elkövetni, hogy a padlóösszefolyó a legmagasabb pontra kerüljön. (erről már valahol meséltem) A szükséges lejtést a ragasztó vastagsággal állítom be, elkerülendő, hogy a kiömlő víz a szokásos módon a WC csésze mögé, vagy a mosógép alá, szóval valami feltakaríthatatlan helyre gyűljön. Persze nagy lejtést se szabad csinálni, mert még a végén a mosógép elkezd vándorolni centrifugáláskor. Amikor panelban laktam, volt, hogy a felettünk lakóé kijött a szétrohadt küszöbű fürdőszobából, leáztatva minket.

Elkövettem azt a hibát, hogy mit sem sejtve elolvastam a használati utasítást ami a flexibilis, kifejezetten a padlófűtéshez használatos csemperagasztó zsákjára volt írva. Azt mondja, hogy legalább fél évesnek kell lenni a beton aljzatnak amire felragasztja vele a dolgozó a csempéket. Nem is értem. A beton kötési ideje 28 nap. A házakat a lehető leggyorsabban kell felépíteni, elképzelni nem tudok olyan szituációt, hogy felépítik a szerkezetet, majd elmennek az építők valahova máshova dolgozni és majd fél év múlva visszajönnek burkolni. Amikor szállodai emeleteket újítottunk fel, két hónap volt mindenre, tehát bontásra, építésre, gépészetre és berendezésre. Úgy döntöttem, hogy nem foglalkozom ezzel a dologgal.

Leszedve a súlyozást így nézett ki a fürdőszoba padlója a fűtéskábellel.

Az a nagy luk a WC helye, jobbra tőle beragasztva  (enélkül rohadt bűz jönne visszafelé a csatornából, a WC luk is csak ideiglenesen van nyitva) a padlóösszefolyó Szuez szifonja, a sötétszürke négyzet a bal alsó sarokban a zuhany helye, jobb felső sarkában a szintén beragasztott Szuez szifonnal. A bal felső sarokban lévő fűtetlen hely a mosógépé, jobbra a korábbi ajtó helye előtt a mosdó lefolyó kiállás. A mosdó egyelőre még a  régi  helyén van, ideiglenesen a jövendőbeli válaszfalon túli konyhai lefolyóba kötve, de le és elkerül innen. Ráterítettem az aljzatkiegyenlítőt.

Ahol még kicsit kitüremkedett a fűtőkábel, ráraktam egy darab fóliát és lesúlyoztam. A tápfeszültség 

És az áramfelvétel

És mégis mozog az Ohm!

Kész az előszoba járólapozás. A fürdőszobában leraktam a padlófűtés fűtőkábelét. A hálóra ragasztott fűtőszőnyeg nagyon praktikus, csak a helyiség felét nem tudtam vele lefedni, mert a "tereptárgyak" (mosdóbútor, mosógép, WC csésze  helyének kerülgetése miatt a kábelt jobbnak láttam leszedni a műanyag hálóról. Így viszont valahogy rögzíteni kellett azt a beton aljzathoz. Először megpróbáltam öntapis ragasztószalaggal, de az a betonra nem ragadt igazán, főleg, hogy a 8 fokban elég sprőd kábel rúgta magát amerre éppen a gyári hajlítás megszokatta vele. Végülis csemperagasztó pacnikat használtam, azt leterítettem nylon fóliával és a pacnik felett lenyomattam járólapokkal amiket búvárólmokkal, óriás seklikkel lesúlyoztam. Így a felületre a legszorosabban és a legkisebb vastagságigénnyel ráfeküdt a kábel. A hidegen mért ellenállása 180 Ohm, 300 W-os , 1,3 A lesz az áramfelvétele. Holnap ha leszedem a nyomatást lefotózom és még le is rajzolom bekottázva a fő méreteket, mert ha később valamit le kell dűbelezni netán a padlóra, ne kelljen rettegni, hogy épp a kábelbe fúrok bele.

Áttekintve a fogyást, megállapítottam, hogy túl optimista voltam a csemperagasztó vásárlásakor. Kevés lesz a befejezéshez. Miután a hét végén kész akarok lenni a lerakással még ma kellett vennem pótlást. Bár reggel ónos eső okozta jégen csúszkáltam a decken, meg kifelé a stégen, 10 óra felé úgy gondoltam, hogy a szikrázó napsütés már elolvasztotta, felakasztottam a bringára az utánfutót és elindultam ragasztóért. Hát rosszul gondoltam. Még ahol az autók járnak, ott is összefüggő jég volt az úton, hát még a mi hepehupás utcánkban! Mit mondjak, sikerült elesés nélkül abszolválni a 2 km-nyi utat a boltig meg vissza, de végig frászban voltam. Közben találkoztam a postás kislánnyal aki tolta a biciklijét mert nem vállalta a tekerést  korcsolyapályán. 50 kiló ragasztót hoztam, ez már nagy biztonsággal elég lesz. Délután még elkerekeztem a pékhez is aztán folytattam a járólapozást,  kész a konyha és az átjáró meg az előszoba nagyrésze. Délutánra feltámadt a keleti szél, amikor keletnek tekertem az Árpád hídon marta a képemet, Szolovjov Szedoj operettjének a "Szabad szél"-nek  (az 50-es években ez folyt a rádióból, nekem meg minden zene és dalszöveg beleég az agyamba) a címadó dala jutott az eszembe (ha Orbán élt volna akkoriban most ő énekelné)

"Szél szél, szállj keletről hozzánk 

Szél szél, új világot hozz ránk

stb és a refrén

Bár merre száguld szárnya.

Ott a szabadság él!"

Ui. Meggoogliztam, rosszul emlékeztem azért nem mindenben működik pontosan az a memóriám, nem Szolovjov-Szedoj, hanem Dunajevszkij  a szerző és a vége nem "él", henem "kél". 60 év után ennyi emlékezéskihagyás tán még elmegy.

Meg kell mondjam kicsit aggódtam a csempe reklamációval kapcsolatban. Sok korábbi, jogos reklamáció kapcsán fejlődött ki bennem a rossz érzés. Amikor az ember visszaviszi a levált talpú cipőt, azonnal olyan gyanúba keveredik az eladó részéről, hogy direkt letépte a cipőtalpat, csak hogy gondot okozzon a boltnak. Ehhez képest még csak le se kellett játsszam a videót, az első képek után már mondta is a hölgy a (http://bereczkicsempe.hu/kapcsolat) boltban, hogy semmi gond, megoldjuk. És a legkielégítőbb  úriasszonyi módon elfogadta az általam javasolt megoldást, nem kételkedett az általam közölt törött csempék számában, szóval piszok korrektül elintéztük a dolgot. Ma délután el is kezdtem lerakni az iránysort.

Eltekintve a töréstől, amire a hölgy azt mondta, hogy biztos  valaki leejtette, gorombán rakodta a csomagokat (és még csak sejtetni se engedte, hogy azt gondolná, hogy én voltam) a gres lapok kifogástalanok, sem színeltérés, sem méretpontatlanság nincs köztük. A két hokedlin lévő spéci csempevágót a Sári Pistától kaptam kölcsön (erős váram nekem ő,  Hungarocellvágó, betonkeverő, DOKA állvány stb, minden van a sufnijában, műhelyében ami csak nekem mostanában kell), ilyen fajtával még nem dolgoztam, régebben sokat kínlódtam a barkács fajtákkal, ez egy olyan csempevágó, amivel kéjmámor a szeletelés.

Most hogy megjött a kései tél J is megfőzte a "karácsonyi" kocsonyát. 

Na ezért nem tettem (meg az ára miatt) hajótűzhelyt Amapolába, hanem egy normál Karancsot, azon nem fért volna el J 14 literes fazeka. Gyönyörű havas tájra ébredtünk reggel,a hó belepte a befagyott Dunát, csak a part közelében olvadt rá a jégre. Behavazta a kertet, a háztetőt, meg az utcavégi szomszéd "törpeautóját".

Most, hogy itt a sok tűzifa a kertben leponyvázva ( az árától azért még mindig nem tértem magamhoz, 2600 Ft -ra jön ki mázsája a bükkfának) már nem izgat különösebben a tél megkésett első ( és remélem) utolsó rohama.

Behordtam a házba a hidegpadlóburkolás anyagait, a két erdei köbméter tűzifát nagyrészt J talicskázta be a kapu elől ahol leborította a "Csiga" a fuvaros (amúgy billentyűs zenész, főleg tangóharmonikás és veterán motoros), felraktam a kevés meglévő mellé rakatba, a kalodák faanyagát is felfűrészeltem, az is kitett 3 talicskát, szóval nem kell már aggódni milyen hosszú lesz még a tél. Jól el is fáradtam, ma is megmozgattam vagy 2 tonna anyagot. Délután nekiálltam összekeverni a 10 csomag padlólapot (ez azért fontos, mert a gyártás során kialakulhat kisebb színeltérés az egyes kötegek közt, de ha az ember összekeveri őket akkor ez észrevehetetlen), nos bosszankodva tapasztaltam, hogy a csomagokat kibontva, a csempék kb 20-25 %-a törött. Sok akkor tört el a kezemben, amikor egyszerűen csak felemeltem. Vagy hibás gyártás, vagy miután nem kültéri fagyálló az anyag, kint lehetett az esőn, majd megfagyva lerepedt a sarka, mert ott tört el mindegyik. Abbahagytam a bontogatást és J-vel felvetettem a Tabletre a folytatást, ahogy sorba mennek szét a kezem közt, holnap visszabringázok a boltba a dokumentumfilmmel reklamálni. Pedig azt terveztem, hogy legalább a felét lerakom holnap, hát ennek lőttek. Franc egye meg, megint a bosszúság!

Délelőtt kibringáztunk a csempeboltba. Megvettünk mindent ami a hidegpadlós helyiségek padlójára kell, járólapokat ragasztót, felexi aljzatkiegyenlítőt és ragasztót (padlófűtés). Hirtelen ötlettől vezérelve és beleszeretve egy mintába a bolt választékából, úgy döntöttünk, hogy a konyhai munkapult is csempézve lesz. Orbán ha rájönne, hogy nemcsak az energia, de az építőanyagok meg a kaja (J visszafelé a henteshez is bement) is drágább az én nyugdíjamhoz képest mint  nyugat-európában, elintézhetné már, hogy ezek is olcsóbbak legyenek olyan 50 százalékkal. Mi az neki? Mondjuk ha ez mégse megy, megemelhetné a nyugdíjamat a duplájára. Átmentünk a szembetüzéphez is, nem várom meg amíg elfogy a fűtőanyag, rendeltem két erdei köbméter bükkfát, na itt se látom a rezsicsökkenést. Szóval még szerencse, hogy ilyen pici házikót vettünk, mert így is húzós a felújítás és a fűtés.

Körbefagyott a hajó, mínusz 5-10 fok közt mozog a hőmérséklet de egyelőre olyan vékony a jég, hogy nem kell vele foglalkozni. Hét végére már úgy néz ki pluszok lesznek, remélem így is marad. A ház fűtetlen, faház részében plusz 3 fok van, sokat javított a padló alatt a  hőszigetelés, a padlás hőszigetelt (bár ezen még fogok javítani), már csak a mindössze 7 cm vastag falpanelek külső hőszigetelése van hátra, de ehhez meg kell várjam a stabil, legalább +5 fok feletti külső hőmérsékletet, mert a Rockwool szigetelő lapok ragasztója cementkötésű, meg dolgozni sincs kedvem nulla fok alatt odakint. Holnap kiszállítják a ma megvásárolt anyagot, amíg kitavaszodik elleszek idebent a padló és falburkolással, válaszfalazással. Ha lent van a hidegpadló, akkor ehhez szintbe igazítva lerakom az étkező és a  hálószoba hajópadlóját. Nem lesz egy küszöb se a házban, se szintkülönbség. Ez már a szomorú jövőbe tekintés jegyében alakul így, emlékszem anyám amikor már 90 felett járt, még a szőnyegeket is fel kellett szedem, mert elbotlott a rojtjában. 

Újabb három gyöngyszem az "Ezt a nemzetet nem lehet legyőzni" sorozatból:

Azért a "művelt nyugat" se sokat henceghet. Tegnap vacsora közben National Geographic állatfilmet néztem. A blikkfangos amerikai riportfilm profi kígyófogókat mutat fekete mamba ( a világ legveszedelmesebb mérgű kígyója) befogás közben. A pocakos öregurak egy nyilvános WC-ben meghúzódó kígyót keresgélnek, az amerikaiakra jellemző, "jajdeveszélyes, jadecsúcs, jajdeidegfeszítő" rendezői koncepció jegyében. A vérprofik szandálban, rövidnadrágban egy jajdecsúcstechnológiás, a bombahatástalanító robotok kígyófogóvá átalakított változatával szerencsétlenkednek. Azzal nem találnak semmit. Aztán amikor beóvakodnak, kiderül, hogy a kígyó bebújt egy fedél nélküli klozettartályba. Erre ahelyett, hogy ronggyal, majd rá valami keményebbel eldugaszolnák a tetejét, két mozdulattal leszerelnék és kivinnék az erdőbe, tovább bénáznak a robottal, meg miután az csődöt mond, egyéb alkalmatlan szerszámokkal, hogy  kipiszkálják az állatot. Végül hosszas idegfeszítőnek szánt, de valójában idegesítő szopás után diadalmaskodnak.

Még a tegnapihoz. Olvasgatok a neten http://atlatszo.hu/2013/11/26/lmp-penztarnok-cege-is-nyert-volna-a-felfuggesztett-naperomutenderen/    http://atlatszo.hu/2013/10/31/ujabb-erdekes-nyertesek-az-nfu-gyalazatos-naperomutenderen/   Nos itt az alternatív energiamutyi. Lehet más? Nem lehet. Lehet mutyitlanság? Nem lehet. Aki becsületes és emberséges nem megy a közelébe se a politikának. Aki meg már a homokozóban elveszi a többiek lapátját abból lesz a néptribunus. Van különbség a klasszikus maffiaműködés és a politikai szervezetek, egyének, csatolt oligarchák működése közt? Nincs. Uff.

Mindjárt írok, csak megvacsorázok. Érdekes, nézem a statisztikát, három napig nem írtam és ennek ellenére nem csökkent a napi olvasottság. Nem csak azoké akik csak megnyitják, hanem azoké sem akik időt töltenek az olvasással, sőt napjában többször is visszajárnak. Szóval nem hagyhatom abba, mindjárt mesélem az elmúlt három napot.

18:27 Szóval az úgy volt, hogy kedden felhívott Márti, a "Kisemberné", hogy pénteken este meglepetéspartit rendez a Kisember szülinapjára, elmennénk e. Igent mondtunk, bár elég macerás innen kimozdulni. Ha már úgyis megyünk, több dolgot is kell intézni "odafent" Budapesten. (Miért mondjuk, mondják, hogy "felmenni Pestre", még ha a térképen északabbra is van netán??? Mit mondjak, pláne amióta itt vagyunk a nyugalom szigetén egyre kevésbé gondolom, hogy  szutykos, erőszakos Pest annyira felettünk, vagy bármelyik helység "felett" lenne. Vajh Ausztráliában Pearthből is "felmegy" valaki Sidneybe? Meg fogom kérdezni a Rákóczy Pistit.) Szóval már szerda délután felmentünk, a szomszéd vitt kocsival, felpakolva a havi szennyessel (itt még mindig nem tudunk géppel mosni) meg persze a macskával, merthogy napokra nem akartuk bezárni a házba. Ha egyszer itt is lesz mosógép nagy teher hullik le a vállunkról, az enyémről szó szerint, mert a hátizsák kitömve ronggyal elég nehéz. A csütörtök mászkálással telt. Arról van szó, hogy fejben már a konyhabútor, fürdőszobabútornál tartok, ez egy csomó bútorvasalás, fiókcsúszka, bútorlapszabászat, dekorlemez felderítéssel, ár begyűjtéssel, internetes ár+szállítás összevetéssel, szóval tárgybani infogyűjtéssel jár, na erre vetettem rá magam csütörtökön és péntek délelőtt, úgy gondolom eredményesen. Erős váram nekem a Syntexker(  http://www.syntex.hu/ ), akikkel összebarátkoztam amikor évekig voltunk szomszédok a Kvassay híd közeli kikötőhelyen, meg is rendeltem náluk a dekor anyagot, meg a ragasztót hozzá és körbecikáztam a várost a többi dologért. Közben folyamatosan alakult a koncepció. Ugye valamit megtervezni és kivitelezni kétféleképpen lehet. Az első, amit a "csak tervező" csinál, előveszi a katalógusokat, választ, tervez. A másik amit a magamfajta csinál, tervez fejben, megnézi mije van, mit kap olcsóbban, aztán ahhoz alakítja a tervet. (Az első változat is változik a kivitelezés során persze, csak ezzel a tervező a végén szembesül, magam is jártam így tervező koromban, amikor a művezetésekkor, meg az átadáson szembesültem azzal, hogy jééé, mi lett abból amit én kitaláltam.) Ez persze azt jelenti, hogy fejben nagyon rugalmasnak kell lenni. Amit egy órája már véglegesnek eldönteni gondoltam az máris változik. De én imádom ezt a fázist, amikor az ember agya szinte kivirágzik, hogy ezzel a hülye szóképpel éljek. A "végleges" megoldásokról még nem mesélek, majd a kivitelezés közben képen látszanak. (meg az is, hogy igazából mi lett a végleges) Péntek este azaz tegnap meg odabuszoztunk a Kisemberék barátja házában tartott ünnepélyre. Nem tudom elárulhatom e azt, hogy hányadik szülinapja ez Balázsnak, így csak körülírom, ő 30 évvel fiatalabb nálam. neki ez az utolsó 3-al kezdődő életéve. Mondtam is neki, hogy amikor majd ő lesz annyi mint én most akkor majd nálunk bulizunk, én akkor (feltéve, hogy akkor is 30 év lesz köztünk a korkülönbség) 99 éves leszek. Na ennyiből még a matekból gyengébbek is kitalálhatják, hogy hány éves a kapitány... és a hajózongorista. Jó hangulatú buli volt, bár megállapítottam, hogy sajnos megint én vagyok a korelnök, még a szülei is fiatalabbak nálam, de ezt már megszoktam. Nekem a jó hangulatú buli az ahol senki se lesz részeg, nincs ugrándozás, csak jó beszélgetések, ez megvolt, remélem mások is így érezték, nekem az alkohol leginkább a beszélőkémet indítja be, remélem nem voltam ezzel mások terhére. Ha Balázs elküldi a képeket, betűzök párat ide a blogba. Ma délelőtt kissé kalandos úton visszabuszoztunk ide Ráckevére, merthogy hét végén nincs direkt busz, át kell szállni Kiskunlacházán, a megállók meg (ahogy Magyarországon minden információ), úgy vannak táblázva, menetrendi információkkal ellátva, hogy akik csinálják, közben arra gondolnak, "semmi értelme az egésznek, akik használják úgyis tudják mi mikor megy és hová". Ezért nincsenek utcatáblák, házszámok se sok helyen, aki nem idevalósi az ne járkáljon erre, sőt dögöljön meg. Szóval elindultunk a Népligetből felpakolva ( tisztaruha a puttonyban, egy banyatank tele ugyanezzel, egy kerekes kocsi ketreccel benne a tgrismakett ), 11:20-kor és végül jól átfagyva érkeztünk meg valamikor kora délután a három napig fűtés nélkül marad otthonunkba. A hajón plusz 2, a házban plusz 8 fok volt. Na azonnal gőzerővel elkezdtünk tüzelni, jelenleg itt a hajón ahol a szalonban e sorokat pötyögöm már 35 fok van, alaposan kiolvadtam, de bent a házban is felment a hőmérő 18 fokra, ez az előnye, ha valaki minden baráti jótanács ellenére belülre rakja a hőszigetelést a házban.

Más. Megy a sz@rpaszírozás azóta is atomerőmű ügyben. Érik a Bős-Nagymaros szindróma. Ha jól emlékszem kedden csinált a Fiala interjút a Bajnai Gordonnal. Megüzentem neki a Fialával, hogy a népszavazás amit a pártja és fegyvertársai nevében javasolt nem találkozik egyetértésemmel (jó, tudtam, hogy ettől nem fog a szívéhez kapni, de azt se mondhatja senki, hogy a Tengerész nem szólt időben). Én azt gondolom, hogy akárcsak a vízerőműnél, az atomerőműnél is a döntés egy rendkívül komplex és sok bizonytalansági tényező által befolyásolt gondolkodás eredménye kellene hogy legyen. Úgy gondolom ez különbözteti meg a hülyéket az okosoktól, a hülyék nemzetét az okosokétól, hogy az okosok többször döntenek szerencsésen, mint a hülyék. Az energiagazdálkodáshoz, az erőművekhez, a gazdaság komplex fejlődéséhez, annak iránya, mértéke felbecsüléséhez, a jövendő technikai fejlődés  megsaccolásához, annak környezetre gyakorolt hatásához való értés, mind olyan önmagukban is komplex tudományok, amik tárgyában számtalan nagydoktorit írtak. Ehhez képest ezt a döntést rásózni a Mari nénire (elnézést írhatok Vili bácsit is) felelőtlenség. Még akármekkora szellemi kapacitást is beleölve születhet történelmi távlatban hibás döntés, de akkor legalább megtette a nemzet ami tőle telt. De úgy tűnik kedves politikusainktól csak annyi telik, hogy mint a forró krumplit a döntést a felséges nép kezébe tegyék. Bajnai Gordonnak fingja nincs erről, ő hiába is állítja az ellenkezőjét, politikus. Vagy legalábbis ebben a szituációban úgy gondolja, hogy akként kell viselkednie. Ahogy a cinikus náci mondta, ez több mint bűn, ez hiba. Ahogy a gát dolgában, itt se fog a fontosságokkal köszönőviszonyban se lévő népi döntés születni. Mi is lesz? Kit utálok jobban? ŐKET ( mindenki behelyettesítheti azzal akit éppen ő)! Na azok mit mondanak? Igen? Na akkor én nemet mondok. Passz, oszt jónapot, döntött a nép, elvtársak semmi felelősség, lopunk tovább! Én például nem tudok dönteni. Egyszerűen nem ismerem a szempontokat, hiányoznak az információim hozzá. Mit mond a kormány? Csak így lesz olcsó a villany! Mit mond az ellenzék? Drága lesz a villany! Mit mondok én? Hogy a f@szom tudja! Ki lát a jövőbe? Én pl el tudok képzelni olyan helyzetet, hogy 20 év múlva ha így megy tovább a zöldenergia kábítás, a kistérségi egyedi energiaelőállításra való visszalépésnek az LMP-s filoszok részéről való propagálása, nem az lesz a kérdés, hogy mennyibe fáj a villany, hanem, hogy lesz e egyáltalán?? Vagy ott tartunk majd ahol Venezuela, ahol akinek van üzemanyaga és aggregátora annak van, akiét ellopták annak meg nincs. http://hvg.hu/gazdasag/20130918_Venezuela_fele_vettuk_az_iranyt  Pedig Venezuelának van olaja. Bokros Lajos erre azt mondta, hogy ez a fajta gazdaságirányítás kis túlzással még a Szaharában is képes homokhiányt okozni. Mi a helyzet Orbánnal és Putyinnal? Azt nem kétlem, hogy ha lesz valami a dologból a Fidesznyikek zsebe lesz megtömve. De nekem tökmindegy, hogy Közgép, vagy Vegyépszer, azt már csak a naívak hiszik, hogy a politika nem arról szól, hogy ki és kinek a sleppje gazdagodjon. Legutoljára, ki merem mondani, Kádár János volt aki nem gazdagodott, és az elvtársak is csak úgy mertek alatta lopni, hogy negyedosztályú fenyőt fizettek ki és első osztályú tölgyet vittek haza a házukhoz. Hol vagyunk már ettől??? Aki egy ciklus alatt nem rak el annyit, http://index.hu/gazdasag/2014/01/20/milliardos_kozbeszerzest_nyert_a_felcsuti_polgarmester/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201401 hogy még az unkájának is legyen saját bányája, termőföldje, erdője, szőlőbirtoka, kastélya, cselédsége, Hortobágya kilenclyukú híddal és szolgává  tett, korábban saját gulyáját terelgető csordással http://www.mezogazdasaginfo.hu/?tag=foldberlet  az egy tökkelütött hülye. Mindazonáltal ez semmiféle választ nem ad az atomerőműre, meg arra, hogy ki építse. Említém már, hogy a saját tőke nem jöhet szóba. Ha eldőlt (eldőlt??)az, hogy kell erőmű, ha eldőlt (eldőlt??) az, hogy atom legyen, ha eldőlt (eldőlt??)az, hogy mennyibe kerül, el kell dönteni, hogy ki építse és ki adjon rá pénzt. Sokakkal ellentétben nem gondolom, hogy az oroszok rosszabb kölcsönadók és építők lennének mint bármelyik másik állam és bármelyik másik tőkés. A tőkének nincsenek érzelmei. Oda megy ahol gyarapodhat. Magyaroroszág és az oroszok.... Kifejezetten belpolitikai maszlag, az keni a másikra a sz@rt   aki abból hasznot remél. Magyarországnak nincsenek örökös barátai, vagy ellenségei. Magyarországnak csak örökös érdekei vannak! (Churchilltől loptam, csak ő Nagy-Bbritanniára mondta) Azt sem gondolom, amivel az ellenzék kórusban ugatja az Orbánt, hogy ezzel Oroszország kezébe rakja Magyarország sorsát, mert háromezermilliárddal eladósítja náluk az országot. A helyzet majdhogynem fordított. Ez nem a devizaadósok analógiája, akiket elárverez a bank és mehetnek a híd alá.  Egyrészt a bank se jár túl jól, ha a tartozás feléhez jut csak hozzá az árverezés után. Naná, hogy a monstrekamattal és egyéb csalafintasággal igyekszik jól járni, így jön ki az, hogy 10 millió tőketartozásra 10 év után is van 10 millió hátralék. Félreértés ne essék, nem védem a bankot de hát azt se szeretném ha a bent lévő kis pénzemmel azért nem tudnának elszámolni, mert hát elvitték a devizahitelesek. Viszont egy országot nem lehet elárverezni. Ha az oroszok adnak egy csomó pénzt, attól kezdve akármilyen hihetetlenül is hangzik egyeseknek, nem nekünk kell izgulni, hogy "jajmilesz" hanem nekik. Ők fognak aggódni, hogy vajh vissza tudjuk e fizetni?  A paraszt a tehenét nem azért tartja, hogy uralkodjon felette, hanem azért, tartja, sőt jóltartja, hogy a tejéből megéljen. Szóval szerintem attól kezdve, hogy ideadták a pénzt, még a széket is kipárnázzák alattunk, nehogy aranyeret kapjunk és bánatunkban ne tudjunk fizetni. Persze lehet, hogy egy csepp igazam sincs, de ezeket gondolom ebben a pillanatban. Lehet, ez is olyan lesz mint az egyéb gondolataim, terveim is, hogy alakul, ahogy az idő, a tapasztalat és az olvasóim hozzászólása alakítja. A vélemények, így az enyém is változhat, ezért akartam ezt, amire idáig jutottam leírni. 

22:46 Ma ezt kaptam http://index.hu/tudomany/2014/01/22/egy_napig_a_szel_hajtotta_daniat/ Mindennek ellenére nem gondolom, hogy a "zöld energia" nálunk reális alternatíva. Dánia tengerparti ország, ott sokat fúj a szél. Nálunk jó a termőföld, ha kihasználnánk és világszerte sikk lenne a drága de garantáltan vegyszermentes, géntechnológiamentes tehát sok kéznek munkát adó magyar élelmiszer fogyasztása, ebből sokat keresnénk, vehetnénk áramot a dánoktól, vagy bárkitől akinek van, legyen az ő gondjuk az előállítás. De tegnap pl Ausztrál borokat nézegettem a Sparban. Mi képtelenek vagyunk élni a lehetőségeinkkel. Hollandia termőföld nélkül termel tulipánt és szállít az egész világnak. Nálunk abból akarnak pénzelni, hogy az EU támogatja a parlagföldeket, erre hajtanak most az újsütetű oligarchák.

Vége a betonozásnak!! Nincs több keverőbe lapátolás, "füstölgő" cementes zsákokból töltögetés, talicskázás inamszakadtából. Tegnap reggel kibringáztam az "ittmindenkapható" boltba ( https://plus.google.com/109182292776233618742/about?gl=hu&hl=hu ) új fandliért, masszív jószágnak nézem, alighanem ebben az életemben már nem kell újabbat vennem. Két keverésnyi, azaz 200 liternyi thermobetont kellett már csak bedolgoznom és délre már a kölcsön betonkeverőt takarítottam. Kivertem belőle azokat a bekötött betonmaradványokat is amiket még az előző generációk hagytak benne, beleraktam a puttonyba egy karton sört bérleti díj gyanánt, ma visszaszolgáltatom a gazdájának. Feltéve, hogy eláll az eső, mert egész éjjel esett. Valami miatt nagyon jól állhat a szénám "odafent", mert az Öreg ősztől kezdve egész mostanáig vaj időt csinált nekem, megvárta amíg befejezem ezt a külterjes érintettségű munkát, holnaptól jönnek a mínuszok, jön a tél, de engem már nem izgat.

17:02 Nem nagyon látszik, de már hosszabbodnak a napok. Legalább 15 perccel tovább van világos mint egy hónapja. Még nincs igazán hideg, de érkezik a front. Feltámadt a szél, befúj a gallér alá, az ember akaratlanul is behúzza a nyakát és meggörnyedve közlekedik. Rút aprószemű eső szitál a fejem felett a deckre, még a tőkésrécék is elrejtőztek valahová a nádasba. Meghordtam délelőtt tűzifával a cockpitban a tároló edényt, aggódva szemléltem a tartalékot a kertben, amikor letutajoztuk Pestről még soknak tűnt, de miután két helyen, a hajóban és a házban is fűtünk eléggé megcsappant a készlet. Ha hosszú lesz még a tél (hosszú.. idáig nem is volt) alighanem kevés lesz, még a Mihalik Péter féle "sohaelnemfogy" fának is a végére érünk, márciusban kell majd utánpótlás után néznem. Mindenesetre mind idebent a hajóban, mind odakint a házban egyelőre minimálfűtéssel is kellemes a hőmérséklet. mai ajánlatom https://www.youtube.com/watch?v=k0dCueS3-Fs  Aki játssza ha jól tudom a Tomsits Rudi, Isten nyugtassa. Alattam járt egy évvel a Gömb utcai általános iskolába.  Ott kezdett el trombitálni. Nemesszegi tanár úr,  komoly iskolai fúvószenekart "üzemeltetett", a zenekar valamennyi iskolai rendezvényen fellépett, sőt egyszer valami  állami szabadtéri rendezvényen egy igazi katonazenekarral is felváltva játszott. Éles volt az  ellentét az aranyosan csillogó hangszerek, díszegyenruhás katonazenészek és a horpadozott, fénytelen trombitás ilyenolyangúnyás csóró angyalföldi srácok közt, de bizisten a nagyobb tapsot Rudiék kapták. Nem tudom a zeneszám nevét amit játszottak, de még mindig itt cseng a refrénje a fülemben. (...a ...hang már visszhangozva harsan és együtt zeng sok ifjú szív e büszke boldog dalban.) 

23:00 Három kép, az "Ezt a nemzetet nem lehet legyőzni" sorozatból.

Megjegyzem anno sorkatonaként a virslifőzőhöz hasonló módszerrel, két, egymástól gyufaszálakkal távtartott honvédségi cipőpasztafedélre kötött 220 V-al melegítettük a mosdóvizet a lavórban.

Nagyjából egész nap szemerkélt az eső, nem sikerült az utolsó adagot megcsinálni a hőszigetelő betonból, ráadásul a csekély 30 éve használt fandlim is letört a nyeléről szombaton, pont a piac bezárásakor, így venni se tudtam újat, szóval marad holnapra a maradék, ha az időjárás engedi. Nézegettem, olvasgattam Varró Pista legújabb naplóját, http://ibex.uw.hu/ibex.php az "utak" legutolsó részletét. 

Az időjárás rendkívül kedvező, ingujjban kevertem az udvaron a Thermobetont. Ma ezt kaptam http://index.hu/video/2014/01/09/a38_hello/  . Ne tévesszen meg senkit a "Komárom" . Ez a hajógyár nem Magyarországon van, hanem szemben Révkomáromban, vagy Komarnoban, ki hogy szereti. Szóval a hajógyár szlovák (bár kétségtelen, sok magyar dolgozik benne), nekik megéri fenntartani. Nálunk pláza van a helyén.

Visszatérek a Thermobetonra. Nagyszerű anyag födémek hőszigetelésre, nagyon örülök, hogy rábukkantam. Ha valaki netán ilyet használna, pár sorban leírom a trükköket, amikre nekem magamtól  kellett rájönnöm. Merthogy elsőre elkezdtem úgy keverni, ahogy a szokásos betont. Na az nem jó. Amit meg a gyári recept ír, hogy tovább kell keverni mint a normál betont, az hülyeség, ha nem a következőkben leírtak szerint  csináltam, keverhettem ítéletnapig, akkor sem működött. Felragadt a cement a keverő dobjának falára, nem keveredett a pillesúlyú EPS golyócskákkal, ha sok vizet raktam bele, akkor meg szétlottyant, maga alá vizelt a terítés és a golyócskák cementtelenek maradtak.

Tehát az előírt vizmennyiséget beöntöm a közel vízszintesre állított forgástengyelyű keverődobba. Én 100 litert, tehát a 200 literes EPS őrleményes zsák felét ( mázlim van, volt a háznál egy 100 literes hordó) keverem meg egyszerre, ehhez kb 7 liter víz kell. Egy vödörbe kimérem a zsákon lévő recept szerint előírt cement mennyiséget, ez esetemben 10 kiló. Az álló keverődobban lévő vízzel elkeverem kőműveskanállal a cementet ( tehát nem beindítva a keverőt, mert akkor ahelyett, hogy cementpéppé oldódna, a fele felragad a dob palástjára, a másik fele meg kifröcsköl az ember képébe) mindaddig amíg csomómentes cementtej lesz belőle. Ezután függőlegesre állítom a keverő dobot és beletöltöm a 100 liter EPS őrleményt. Beindítom a keverőt és lassan elkezdem dönteni a dobot. Azért lassan, mert ha gyorsan teszem, kispriccelnek (pláne ha szél van) a  cementtejjel még nem súlyosított, tapadósított golyócskák. Látszik ahogy a fenékről egyre jobban felkeveredő anyag szürkül a cementtől. Amikor már nem fehér, szinte vízszintesre lehet ismét állítani a dobot, persze alárakva a talicskát, hogy az esetleg kipergő anyag ne vesszen kárba. Néha a golyók öklömnyi, keveredni nem akaró rögökké tapadnak össze, ezeket kőműveskanállal benyúlva szét kell morzsolni... .. elvileg a forgást ilyenkor leállítva, bevallom én belenyúlkálok a kanállal, ami amúgy tilos. Pár perc múlva az anyag egyenletes szürke színűvé válik, ha csomómentes, egyenletes állagú, leállítom a keverőt és az anyagot fandlival a talicskába kanalazom.  A 100 liter anyag nálam három talicska. Forgás közben önteni mint a szokásos betont, nem vált be, viszi a szél, pereg szerte ahogy a centrifugális erő dobja, viszont mivel gyakorlatilag súlytalan, nem fárasztó a kézzel kiszedés. Ennyi. Ha jó a víz arány akkor nincs tócsa a kiborításkor a talicska fenekén és a terítéskor se tocsog az aljzat különösebben, merthogy a sóderbetonnal ellentétben ez az anyag nem felfelé, henem lefelé adja ki a magából a vizet. (hja az anyag tudja a fizikát)

Gyönyörű álmom volt. A régi hajómmal hátszélben spinakkerezve fokozatosan mentünk rá az előttünk lévőre. (Nemversenyzőknek mondom, hátszélben ez gyakori, az ember az előtte lévőt "takargatja", ezzel kifogva a szelet a vitorlájából.) A bója felé közeledve kreuzba kellett majdan fordulni, ilyenkor sok mindent kell csinálni, lerántani és elrakni a spinakkert, villámgyorsan behúzni a grószt, svertet engedni és közben "felmenni" a hajóval. Ez egymagában is elég és úgy nézett ki, hogy sikerül még belső helyet is csinálni, de megállapítottam magamban (álmomban!!), hogy alighanem hátulról erősödött a szél, mert miközben a bójakerülést terveztem, valaki rám is rámjött, ugyancsak belső helyért küzdve, szóval alakult a "tutaj". Annyira feszült volt a helyzet, hogy felébredtem rá az éjszaka kellős közepén! Hosszú másodpercekig spekuláltam immáron felébredve a "feladat" megoldásán, egyszerűen képtelen voltam megszabadulni az álomképtől és a  versenystressztől, pedig pontosan tudatában voltam, hogy csak álom volt az egész. Azt hittem teljesen leszámoltam a versenyzéssel, már egyáltalán nem hiányzik. De az álmok árulkodnak. Most hogy e sorokat írom magamnak is be kell valljam, hogy ez csak önámítás. Időnként nagyon hiányzik.

Délre kész lett az aljzatbeton az utolsó szoba alatt. Fóliával letakarva köt az anyag. Holnapra remélem annyira megszilárdul, hogy deszkákon rá tudok menni teríteni a Thermobetont. Ha az időjárás nem szól közbe (ma reggel necces volt a helyzet, hártyajég volt odakint, forró vízzel kevertem a betont az udvaron lévő keverőben), a hét végére múlt idő lesz a betonozás. Mit mondjak nem fogom sajnálni.  A faház rész alatt eltűntek a sírgödör nagyságú üregek, körülbelül 18 tonna anyagot dolgoztam be a padló alá sóder és beton formájában. Jól esett hátradőlni délután, amikor visszatértem a városból  az apróbevásárlás után. A cicának részletekben sikerült kiszedni a varratot a hasából, így megúsztuk az állatorvoshoz menést ez ügyben. A képen a hálóval fogott apró halakból falatozik.

Aztán este amikor abbahagyja a cikázást "leszofázik" ahogy pihenő tengerészek szokták.

Kiürítettem a maradék szobát és majdnem az egész padlót sikerült felszednem a nap végéig. 

Ma ezt https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=X3ACrhMqqyk kaptam. Hm... úgy tűnik Uruguay nem csak a fociban jár előttünk. Pedig a  főnökük nem is focista. Lehet, hogy pont ezért? Az jutott eszembe, hogy nem ugyanaz amikor a hülye okoskodik, mint amikor az  okos hülyéskedik. Egy fociországot egy bölcs ember vezet, egy antifociországot meg egy sunyi focista.

Tegnapelőtt leterítettem a hőszigetelő betont az étkezőbe. Azt, hogy pontosan sík legyen úgy értem el, hogy a tetejére amúgyis szükséges, kiégés ellen védő fóliára azonnal ráfektettem ideiglenesen a hajópadlót, amit lesúlyoztam a 25 kilós ragasztós, vakolatos zsákokkal, vödrökkel. Ennek a Thermobetonnak a kezdő kötési ideje hosszabb mint a szokásos sóderrel kevertnek, ezért pár napig még nem terhelek rá, pedig nagyon szeretném mielőbb rápakolni a konyhában és a másik szobában felhalmozott holmikat, hogy nekikezdhessek a maradék szoba hajópadlójának felszedéséhez. De ma még pihenek, ahogy tegnap se csináltam igazán semmi "építőjellegűt". Olvasgatok, végülis hétvége van. Pl ezt http://www.es.hu/bokros_lajos;melleklet_elvesztett_evtized_140_pont;2014-01-02.html Itt egy ember aki nekem úgy tűnik, hogy tudja és érti. De soha nem fogja tudni megcsinálni, hiába van most már pártja is hozzá, a tömegeknek ez túl hosszú és macerás megérteni, egyszerűbb a hordószónoknak elhinni, hogy "boldogleszelharámszavazolamocskoskommunistákkalszembenakikanépnyúzóbokrossalegyütttettéktönkreazországotdeénmegmentelekarezsicsökkentéssel". De a folyamatosan fortyogó egymás szájából a konc reményét (ha ez nem túlzott képzavar) kitépkedő "baloldal" ( bár ez a szó a rózsaszínliberális alakulványra szerintem messze nem igaz) se mutat különösebb érdeklődést a szakember iránt. Pontosan mint Olaszországban, ahol a hülye, populista Berlusconit (Orbán nagy példaképét) állandóan újraválasztják. Úgy tűnik a demokrácia úgy működik, hogy valami populista megszerzi a hatalmat, jól elszúrja, aztán ha jön az összeomlás valaki mást választanak, aki elkezdi a romeltakarítást, de még sehol se tart, csak épp elkerült a kés a torkoktól, mire azonnal jön valami újabb, vagy a régi demagóg és visszakanyarítja a régi vágányra az országot. Bokros maga is bevallja, hogy ez az írás reménytelen, csak arra jó, hogy saját maga tükörbe nézhessen, ő megtette amit tudott. Az ország, akár nyer Orbán akár veszít és győznek a "másikak", továbbra is sodródik a hülyeség folyóján, a kérdés mikor jön a vízesés.

Mai ajánlatom Dr Rácz Tamás fényképalbuma. Ő az akinek a Varuna nevű hajóján voltunk a nyáron és akinek rossz egészségi állapota miatt soványmalac vágtában siettünk haza időnek előtte. Hosszas kórházi kezelés és a kemoterápia   után hálistennek jól van és a leghelyeslendőbb módon  nagyívű terveket sző. Ez az album a hajója megvétele utáni útját mutatja. https://picasaweb.google.com/101243221600550318346/20080606LakeOntarioCAN_0715NewportRIUSA?authuser=0&authkey=Gv1sRgCP7jouqaxr3PeQ&feat=directlink 

12:23 Komoly tarajos hullámokat ver a viharos erősségű  ÉÉNy-i szél. Képes volt az orránál az iszapba beült hajót vagy fél méterrel leebe taszigálni. De amúgy semmi gond, a kötelek, horgonyok kiválóan tartanak, a nap meg szikrázóan süt, idebent 28 fok, készül a paprikás krumpli, szép az élet.

Kis kényszerpihenő, a tegnap-tegnapelőtti aljzatbeton még nem járható, ezért nem lehetett fóliázni és hőszigetelő betont teríteni rá, ami a következő lépés. Reggel ezért kibringáztam a piacra némi kaja alapanyagért. A nyári szuperpiachoz képest tizede a felhozatal, pl szerszámos stand amiből nyáron 3-4 is van, most egy se volt, de a kofaválaszték is szögényes ilyenkor. Délben megnéztünk két eladó házat a Török Ervin barátommal, akinek bogarat tettem a fülébe az ideköltözéssel, ő az aki a Baylinerrel szokott csatlakozni hozzánk, példánk nyomán ő is le akarja ide hozni a hajóját és a háztartását. Akar még valaki ideköltözni? Rengeteg az eladó ingatlan, bár vízpartiból nincs akkora kínálat és ami van, az árban azért húzósabb, mint a két utcával távolabbiak.

Kész az aljzatbeton az étkező alatt, fóliával letakarva köt az anyag. A maradék 500 lapát sóder végülis 300-nak bizonyult, vagy kevesebbet hoztak mint 3 m3, vagy én lapátolok egy löketre 3 dm3-nél többet. Mindenesetre letakarva púposodik a keverő mellett, kapu becsukva, rend és fegyelem a portán. Csütörtökön reggel jön a szigetelőanyag a faház külsőre.

20:27 Mai ajánlatom ez a Petőfi parafrázis (jó ez a szó ide? Nekem mindenesetre ez ugrott be) https://soundcloud.com/facebook-r-di/lackfi-j-nos-eg-szs-gedre-s

Miután elfogyott a sóder, a hétvége lazasággal telt. Vasárnap felelevenítettem a tengerészek kedvencét , adtam magamnak egy "angolszombatot". Ez olyan, a cég felé munkanapként adminisztrált quasi pihenőnap, vagy inkább csak fél nap volt, amit a jó munkájával, sok túlórával (amit viszont a cég felé soha nem adminisztráltak) érdemelt ki a dolgozó. A gépszemélyzet tagjainak a "kápó" (gépüzemvezető), a fedélzetieknek a "barba" ( parancsnok ) alacsonyabb beosztásokban esetleg a "bócman" (fedélzetmester) engedélyezte. Ilyenkor a kedvezményezett leginkább kabintakarítássa, mosással töltötte az ajándékidőt. Én is nekiláttam Amapola lakóterének kiganézásához, mert miután minden időmet a házon töltöm, a hajótakarítást teljesen elhanyagoltam. Azért ez se volt pihenés, amire a headet körbesikáltam, alaposan elfáradtam a görnyedezésben. Ma reggel 7-re óramű pontossággal megjött a teherautó újabb 3 m3 sóderrel és 2 mázsa cementtel, így folytattam a lapátolást betonozást, amit sötétben reflektorvilágításnál fejeztem be.  3 m3 sóder az pontosan 1000 lapát, 70-et betalicskáztam az étkező aljzatbetonja alá, 54-et elbetonoztam az étkező aljzatbetonhoz, 366-ot csak arrébb lapátoltam a keverőhöz, ha holnap elfogyasztom a további 500 lapátnyit akkor ismét be tudom csukni a kertkaput.

Munka, reggeli közben rádiót hallgatok. Reggel könyvismertetőkben egyre többet hallani vámpíros, szellemes (nem a vicces értelemben), kísértetes  és egyéb hasonló baromságokkal cselekményesített, leginkább a fiatal olvasókat megcélzó sz@rságokról. Amíg csak a Harry Potter működött, még elnéztem nekik a dolgot, még meg is ideologizálták, hogy a fiatalság ezen keresztül szocializálódik a valódi irodalomra. Nekem mára világossá vált, hogy a HP könyvek iskolát teremtettek. A hatalmas anyagi siker számtalan utánzót teremtett, mára elképzelhetetlen, hogy valaki olyan ifjúsági irodalommal arasson sikert mint Móra Ferenc, Dékány András, Mark Twain, vagy Arthur Ransome. És sajnos úgy tűnik, hogy az ifjúság nem lett ettől igazán fogékonyabb az értékesebbre, inkább a kereslet a szerzőket húzta le a saját szintjére. Amikor a sajkacsont törésem volt, a "Gyakorikérdések.hu" weboldalra bejelentkezve sorstársakat kerestem akik már kigyógyultak, hogy konzultáljak velük és jó volt az ötlet, mert sokat tanultam tőlük. Aztán ottmaradtam a siteon ami azzal jár, hogy hetente jönnek a csokorba fogott kérdések. A sok ilyen ezoterikus, áltudományos, kérdés azt mutatja, hogy rengeteg nethasználó, tehát már a mesekorszakból kinőtt, nagyjából ivarérett (na ezzel kapcsolatban is amiket kérdeznek...)  gyerek kérdéseiből kitűnik, hogy képesek ezt a sok marhaságot komolyan venni, amit olvasnak, filmen látnak, videojátékban kipróbálnak. Eredményesen működik úgy tűnik világszerte az "okoshülyék" előállítása, miközben egyre magasabb az iskolázottság, egyre nagyobb a gagyi iránti kereslet, én csak úgy hívom  " bájalex" jelenség, a sz@r a norma.

Cikkcakk Cili kiheverte a műtétet, mára a legmagasabb fa tetejére mászott.  J mindenféle tanácsokat kiabált neki lentről, hogy ne másszon erre meg arra az ágra, meg ne úgy jöjjön le, meg ilyeneket, állandóan retteg, hogy leesik a fáról az állat, amire persze nem figyel egy cseppet se, igaz leesni sincs esze ágában se. Még így férccel a hasában is képes  egy lábbal felhúzni magát egy ágra.

Hát mégegyszer, mindenkinek azt amit legjobban szeretne! Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a jókívánságokat, elnézést akinek Emailben, meg blogkommentben, meg SMS-ben külön nem válaszoltam, de hömpölyögnek itt az események, meg itt a blog arra is jó, hogy egyszerre mindenkivel "salvét" váltsak. Tegnap Cikkcakk Cilit beketreceztem és átevezve a túlpartra HÉV-re kaptunk megcsináltatni a házi kedvenceknél kötelező ivartalanítást. A Gy barátom gyönyörű piciny metszést csinált a hasfalán, az ujja alig fért bele, számomra megfejthetetlen tájékozottsággal turkált a jószág hasában, ahonnan miniatűr dolgokat kampózott elő, kötözött, metszett és két parányi alkatrész eltávolítása után immáron védett a cica nemcsak a nemkívánt terhesség, hanem ami  a fő, a nemi úton terjedő halálos macska AIDS ellen. Fontos volt a műtét, mert az utcából egy termetes kandúr, már igencsak kezdte kerülgetni a kerítést. Most lábadozik a pici, ami úgy néz ki, hogy szokatlanul jól viselkedik, szinte hiányzik, hogy két napja egyszer se harapott belém, semmit nem vert le a szekrény tetejéről és a műtét óta nem követel kaját naponta többször. Pesten éjszakáztunk a régi lakásban, a mellettünk lévő lakást eladták, egyetemisták költöztek be számtalan mennyiségben, a szilveszteri hányáshalom és mocsok is beköltözött velük a házba, mit mondjak, nem túlságosan vágyom vissza a "civilizációba". Ma visszaHÉVeztünk és hazaeveztem a túlpartól, remek érzés újra itthon lenni. Fűtött kályhák, csend, nyugalom, béke. Na ezt kívánom mindnyájatoknak kedves olvasóim!

Úgy döntöttem, hogy erre az évre vége a munkának. Ma délelőtt még betalicskáztam a maradék sódert, 21 talicskát az étkezőbe. A padló felszedése és a fa kereszttartók (amik egyúttal a padlódeszkák párnafáiként is szolgáltak) elbontása után, tegnap estére így nézett ki a helyiség.

 Egy kereszttartó maradt, az amelyik betonból van, ott áll rajta az egyik leghasznosabbnak bizonyult szerszámom, a 12 tonnás olajemelő, amivel Amapolát is emelgettem, ezzel szedtem fel a padlódeszkák nagyrészét és a két szobát elválasztó falat is azzal tartogattam, miután kiszedtem alóla a tartókat, nehogy lezuhanjon, a mennyezetet is magával rántva.

Az a sárga cső, ami szürkével folytatódik a ház alatt átmenő kábel védőcsöve, ezen megy a táp a szennyvízátemelő és a hajó részére az elosztótól. A falat jelenleg a hidraulikus emelő eltávolítása után egy vastag deszka tartja amit a betongerendához és a külső falakat tartó alapkoszorúhoz kiékeltem. Tegnap téglával aláfalaztam a deszkát, a jövendőbeli aljzatbeton felső szintjéig. Ha a sódertert, amit ma beterítettem lebetonoztam, akkor erre kerül majd a talajpára-szigetelés fóliája ( nem nagyon látszik a képen, de a betongerenda ékelése alatt már feltekerve ott van) . A  falat tartó deszkát majd teljes hosszúságban szakaszosan kiékelem. 

Miután idén már nem találkozunk, köszönöm a jókívánságokat és minden kedves blogolvasómnak boldog újévet kívánok.

Lebetonoztam a fürdőszobát. Beraktam a padlófűtés termosztátjának a védőcsövet, melyben az érzékelő nagyjából a helyiség közepén kapja a referencia hőmérsékletet. Ezzel készen áll valamennyi hidegpadlós helyiség padlója a burkoláshoz. Ha letelik a kötésidő, azaz nagyjából Január második felénél tartunk, kapnak egy réteg önterülő kiegyenlítő réteget, mely a fürdőben magába foglalja a padlófűtés kábelszőnyegét, és ragasztom rá a járólapokat. Ha az időjárás is engedi, január végére akár kész is lehetek a hidegburkolással. Kérdés merre lesz a főcsapás, mert ha netán folytatódik a jó idő és megjön januárban a külső szigeteléshez az anyag, akkor inkább azt csinálom, mert minden nap amivel javul a ház hőszigetelése javít a belső komforton, a fűtésköltségről nem is beszélve. Szóval van feladatom bőven, de én ezt szeretem.

Gyógyultnak nyilvánítottam magam. Ennek megfelelően lebetonoztam az előszobát. Az a fehér izé körben egy hungarocell dilatációs csík. Ilyen kicsi felületnél alighanem túlzás ( 100 C fok hőmérséklet növekedésnél tágul 3mm-t a hosszabbik oldal), de kaptam ajándékba, használom.Szép nyugodtan dolgoztam, keveset raktam a talicskába és nem is erőltettem meg magam túlságosan. Igazából a gugolászsás volt kellemetlen ( acélkar, vasmarok, csak a lábaim sz@rok) ami sajnos a beton elsimításához nélkülözhetetlen volt, de cserébe tavaszi időjárással kedveskedett nekem az Öreg, kárpótolva a karácsonyi kihagyásért. A madáretető "felszerszámozva" várja a telet, de egyelőre nincs rá nagy szükség, bár elkezdték látogatni a madárkák. Megdőlt a melegrekord, ingujjban lehetett dolgozni odakint, az ibolya bőszen virágzik a kertben.Viszont a szó szoros értelmében "kint vagyunk a vízből",  egy fél méterrel leengedték alólunk a Dunát, Amapola masszívan ül az iszapban az orrnál látszik, hogy vagy 15 centit kiemelkedett a habokból. A víz olyan tiszta, hogy egy méternél mélyebbre le lehet látni.

Heverészek és (remélem) gyógyulok. Ha az embernek valami fájdalmas nyavalyája van azt többnyire nem veszi észre, hogy javul, de azt kell figyelni, hogy "vajh tegnapelőtt(előtt)  jobban fájt mint most?". Ha igen akkor javulás áll fenn. Ami másnapra is javul az nem is fájdalom. Naszóval tegnapelőtt...talán.

Olvasok, TV-t nézek. Nézem, hallgatom  Ferenc pápát. Jókat mond, de nem mindenben értek vele egyet. (tudom, tudom, naés?!) Az én hitem másképp működik. Nem hiszem, hogy a Mindenhatót különösebben érdekelné, hogy "könyörögjünk hozzá", hogy "féljük", hogy akárcsak tiszteljük is. Ha így lenne, semmivel se lenne különb nálunk. Aki igényt tart arra, hogy a szükségben szenvedők hozzá könyörgéssel forduljanak, aki csak azt segíti aki őt "tiszteli" az nem lehet az EGY IGAZ ISTEN.  Nem tudom ezt jobban elmondani. Én beszélgetni szoktam vele, tanácsot kérek, még viccelődöm is. És...hát igen még káromolom is, de ő ennél bölcsebb, hogy zokon vegye. Amiben hiszek és amit ennek ellenére sokszor nem tudok következetesen művelni az a szeretet. Na itt kell valahol lennie az Istennek. Aki azért állít keresztet, hogy annak árnyékában zavartalanul gyűlölhessen másokat, aki azért imádkozik Istenhez, hogy az ellenségeit legyőzze, az közönséges pogány, az általa állított deszkák meg még ha keresztet is formálnak, igazából gyűlöletjelképek. Mindazonáltal alapos önvizsgálat után se tudok olyasmire visszaemlékezni, hogy valaha valakinek szándékosan ártottam volna,  még olyannak sem aki sokat  tett azért, hogy nekem ártson. Az én példaképem az a tibeti buddhista szerzetes akit a kínaiak börtönbe zártak és  hosszasan kínoztak. Kiszabadulása után megkérdezték, hogy mi volt a legnehezebb. Azt válaszolta, hogy "szeretni azokat akik kínozták". Na valahol itt lakik az Isten.

Hát nem az a karácsonyi behavazott téli táj, de nekünk nagyon megfelel.

Persze C-nek mindenütt ott kell lennie. Nagyot nőtt amióta ideköltözünk. Egyre nagyobb területet hódít meg, hol van már az e remegő kiscica, amit először hoztunk ki a kertbe?

Viszont úgy tűnik, hogy az Öreg nem engedte, hogy  egyetlen fia szülinapját betonozással ünnepeljem, olyan derékfájást küldött rám tegnap reggelre, hogy felkelni alig tudtam az ágyból. Megártott, hogy előző nap lazítottam és csak a bevásárlással törődtem. Szóval az előszoba marad egyelőre ahogy volt.

Áldott békés, boldog karácsonyt kívánok minden olvasómnak! https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10202766772759791&set=gm.585491084850018&type=1&relevant_count=1&ref=nf

Elintéztük a karácsonyi élelembeszerzés nagyját. Azért egész más úgy bevásárolni, hogy az ember nem autóval szenved a csúcsforgalomban, BKV-n tolong, vagy,  gyalog cipekedik, hanem beszáll a munkacsónakba, szép kényelmesen átevez a túlpartra, a szupermarketnél kiköt, kiveszi a csónakból a kiskocsit, televásárolja aztán szépen visszaevez a cuccal a hajó mellé és bepakol. Na ez volt ma délelőtt.  Tegnap kipakoltuk az étkezőben felhalmozott holmikat a konyhába ahol már megkötött a szigetelésvédő beton és elkezdtem felszedni a hajópadlót. Az első léc felszedése mindig bajos, a bognárfejű szögeket amikkel a párnafákra rögzítették, csak úgy lehet kihúzni, hogy vésővel fészket vések a szög feje köré, aztán rácsattintom a vasmarkot ( http://www.argep.hu/trend/PATE/Patentfogo.html ) és aláakasztva a szöghúzó pajszert kihúzom a szöget. A további deszkákat az alávert vésőkkel, csavarhúzókkal feszegetem fel. majd amikor már van annyi hely, hogy beférek a deszkák alá olajemelővel, onnantól már könnyebb a munka, egyszerűen felemelgetem  őket. A szögek feje 90%-ban átmegy a deszkákon, a leszögeléskor alighanem máshova kell majd vernem a szögeket. Tegnapelőtt kicsit lazábbra vettem a tempót,  meg is lett az eredménye, megfájdult a derekam, ha kiegyenesedek nem tudok hajolni, de amikor mégis meggörbülök, akkor meg nem tudok kiegyenesedni. A dolog ismerős régóta, ilyenkor pár nap amíg elmúlik. Ha nekiállok pihenni akkor több. Nekem a pihenés kifejezetten árt. 

Úgy tűnik ez az Asus laptop végképp be fog dögleni, lassú mint a tetű, fújtat mint a gőzmozdony, a Kisember küldött olvasnivalót amihez mindenféléket kellene letölteni, de ami J gépén egy perc se az ezen órákig tart, de többnyire be se indul. Ki fogom menteni a rajta lévő dolgokat egy winchesterre és elviszem valami javítóba hátha tudnak vele kezdeni valamit. Karácsony ide, vagy oda, ha bejön az enyhülés amit a meteorológia ígér, az ünnep alatt lebetonozom a fürdőszobát és az előszoba maradékát, mert aztán ki tudja mikor lesz még egyszer elég meleg hozzá.

Befagyott az udvaron a víz a vödörbe a betonkeverő alatt. Ez sajnos azt jelenti, hogy nem lehet odakint betont keverni, a kölcsönkeverő közel akkora mint a ház, tehát behozni nem lehet, ergo abba kell hagyni a betonozást. Pedig szépen haladtam, a bevasalt padlót kedden a konyhában és az előszobával összekötő átjáróban lebetonoztam. Tényleg, beszélek itt és senki nem tudja hogy néz ki az alaprajz, na mindjárt rajzolok egyet. 

A rajz nem léptékhelyes, de nagyjából arányos. Mint korábban már meséltem a nappali  téglaépítésű, a többi a korábban épült faház. A jelenlegi előszoba volt az "Éva" csehszlovák faház terasza. A fürdőszoba és az előszoba ami még be van vasalva, azt kellene még lebetonozni és akkor ha megkötött annyira, hogy a rárakott deszkákon lehet pakolni, ide kirámolva az étkezőben és a szobában felhalmozott holmikat, neki tudok kezdeni a szobák padlójának felszedéséhez. Jelenleg a faházat villany fűtéssel tartom 10 fok körüli hőmérsékleten, hogy biztos, jó minőségű legyen a beton kötése. Ma megrendeltem a faház külső szigeteléséhez az anyagot, 10 cm vastag vakolható kőzetgyapot lesz (Rockwool Frontlock max E a http://www.tagscherer.hu/termekek.html -től). Ezzel a falszerkezet hőátbocsátási tényezője az "u",  0,9-ről 0,3-ra javul, azaz háromszor jobb hőszigetelő lesz a fal. A nappali a korábban felrakott 10 cm vastag  EPS szigeteléssel és a gipszkartonnal 1,5-ről javult 0.3-ra. Nem egy passzív ház, de azért már nagyon jól szigetelt, a jelenlegi szabvány új építésű házaknál azt hiszem 0.4. Nagyjából kiszámoltam, hogy ahhoz, hogy 0.2-re lemenjek a hőátbocsátással, a jelenleginek majdnem a duplájába kerülne a szigetelés, ami így anyagárban 400000 Ft Ez tűzifa költségben 10-15 éven túl térülne meg, ilyen távra nem spórolok.

A betonozáshoz, mivel a rétegvastagság az acélhálókkal erősített szigetelésvédő betonnál mindössze 2-4 cm, a sódert 2x2 cm-es lukméretű hálón lerostáltam. Az anyagot 1:3 (cement:sóder, ez egy jó erős beton) térfogat arányban megkevertem, majd a konyha ablak alá talicskáztam és az ablakon belapátoltam. (Na hova ment a macska? Naná, hogy az ablakpárkányra! Rezzenéstelenül viselte, hogy az orra előtt 10 centivel röpködjön a lapát.) A konyhába, átjáróba leterített, gereblyével elegyengetett, földnedvesnél valamivel nedvesebb betont kőműveskanállal belepüföltem a rácsba, majd vibrációs csiszolóval való átvibrálás után vas simítóval elsimítottam. Ennél jobb betont nem tudok csinálni. 

Szerdán az acélhálókat drótozgattam, az előszobában, meg a kapuba leborított sódert rostáltam és osztályozva deponáltam a ház mellé, így végre be lehet zárni a kaput. Tegnap felkerekedtünk és elvittük az ötödik védőoltásra C-t az állatorvoshoz. Az Argay Gyuri barátom rendelője a Lónyai utcában pont a volt Vegyterv, majd későbbi Olajterv épülete mellett van, mindig megrohannak a régi emlékek a Vegytervről, első munkahelyemről. Ma visszafelé a HÉV-en Cikkcakk Cilivel a ketrecben volt időm elgondolkodni a tegnapi blogkommenteken. Szóval így a szeretet ünnepéhez közeledve nagyon sajnálom, ha megbántottam valakit a sarkos vélemény nyilvánításommal. Alighanem a saját józanságomon és óvatosságomon kívül a szerencsémnek is köszönhetem, hogy nem kerültem soha olyan helyzetbe, hogy bele kényszerültem volna az adósságspirálba. 41 éves voltam az első gyermekem születésekor, addigra álltam úgy anyagilag, hogy nem kellett kiszolgáltatnom magam és a családomat. Nem látom közelről a tragédiákat, így talán érthető, ha nem befolyásolnak érzelmileg. De megértem és őszintén sajnálom azokat akik becsődöltek emiatt. (juteszembe nálunk miért nincs magáncsődre jogszabályi háttér, mint tudomásom szerint több nyugati országban?) Tehát a háborgásom nem a szerencsétlen áldozatok, hanem az áldozatokat politikai munícióként felhasználó politikusok ellen irányul.  Tudom, sokaknak nehéz elképzelni, de ha  bárki más győzne (nem fog, a Fidesznek akár meglehet mégegyszer a kétharmada is) azzal szemben is ugyanilyen kritikus leszek. RP meg is kérdezte Ausztráliából, hogy "Amit soha nem ertek a diktatura ellenessegedben az az hogy nem szereted a szocikat sem, igy miert is lenne jo ha nem onkenykedne az Orban? Ha keet hulye (mondjuk kozepes) csapat verseng a vezetesert akkor sokkal jobb szerintem ha az egyiknek szilard hatalma van. Ha nem ez a helyzet akkor kialakul az USA stilusu patt helyzet ami oriasi karokat okoz nekik, mint tudod. Vagy Olaszorszagban ugyanaz."

Mire ezt válaszoltam:  " Egy példával szemléltetem. Ha neked két nő közül kell választanod, hogy a púposat, vagy a fogatlant tedd magadévá (ezt neki nem így írtam), nem tiltakozol mindkettő ellen és reménykedsz egy púptalan, épfogsorúban? 

Ma ügyintézős nap volt. Többek közt bankba is kellett mennem. A közüzemi számlák és egyéb fizetnivalóim banki átutalással mennek. Ehhez a banknak megbízást kell adni a pénzszívattyúzók adataival. A minap felhív a mobil telefonszolgáltatóm, de bár magyarul beszél, hallom, hogy ez nem ember, ez egy gép, beszédszintetizátor. Közli velem, hogy tartozom nekik  ennyi és ennyi forinttal, amit ha nem fizetek ki akkor korlátozni fogják a telefonomat. Namármost az átutalást a bank szerverje végzi, annak a felszólításnak alapján amit a szolgáltató szerverje küld a banknak.  Ezekután ha az egyik gép úgy találja, hogy a másik gép keveset fizetett neki, akkor embernek álcázva felszólít engem, hogy fizessek. Arra gondolni se jó, mi van, ha többet fizet az egyik gép a pénzemből a másiknak mint ami jár, mert azt nem reklamálja a másik, én meg észre se veszem, mert ki a fene figyeli egyéb dolga mellett ezeket az átutalásokat? Van abban valami megalázó, amikor a gépek fingatják az embert.

Persze az ember se jobb. Imént a Rogán Antal egészen komolyan azt mondta bele a pofámba, az esti híradóban, hogy miután a bíróság nem volt hajlandó törvénytelennek minősíteni a svájci frank alapú hiteleket, ezért " a bíróság az emberekkel szemben a bankok pártján áll". Eszem megáll. A bíróság soha nem állhat senki "pártján", mert akkor az nem jogállam. A bíróság kizárólag a jog pártján állhat. A bírót kötelezi a tételes jogszabályok sokasága, nem dönthet "pártosság" alapon. Nem gondolom, hogy a Rogán olyan tahó, hogy ezt nem tudja. (perszepersze, tahó, de ennyire azért nem.) Viszont  pontosan tudja, hogy ez a duma a tahóknak tetszik. És miután a tahók többen vannak, mint a nemtahók, ezért biztos a szavazatok többsége. Ez a demokrácia csapdája, mindig a hülyék fogják irányítani az országot. Fontos, hogy minél többen legyenek, ezért minden olyasmit ami a népség kikupálódását segítené, oktatás, nyelvtanulás, egészségrenevelés,  lehetőség szerint korlátozni kell, innen a pénzeket  futballstadionok  építésére kell átirányítani, ott tovább butul és agresszívedik a plebs. A devizahitel meg pont olyan, mint amikor a jelenlegi rendszer által sztárolt, visszasírt, reinkarnálni rendelt  Horthy érában Mari néni 100 pengőt adott kölcsön Józsi bácsinak. A kölcsönadás pillanatában ez 200 kiló zsírszalonna ára volt. És írtak róla papírt ami úgy szólt, hogy  "adós köteles visszafizetni egy év múlva  200 kiló zsírszalonna árát".  Magyarul a zsírszalonna árához kötötték a tartozást, mert abban jobban bíztak mint a pengőben és milyen jól tették, mert egy év múlva már millpengőben számoltak, Mari néni ha 200 pengőt kap vissza, azért fél deka szalonnát se kapott volna. Létezne olyan aki erre azt mondja, hogy Mari néni ezért egy mocskos spekuláns? Legfeljebb csak egy  Fideszes. 

Tegnap befejeztem a hőszigetelő betonréteg terítését az előszobában. Ma kiszabtam az acél síkhálókat amik a járólapok alá, a szigetelés fölé kerülő 2-4 cm vastag simítóbetonba kerülnek. Ez a vasalt, erős betonlemez  védi a szigetelést, osztja meg a fentről jövő terhelést, a benne lévő dupla acélháló akadályozza meg, hogy az esetlegesen fellépő kisebb megsüllyedéstől a burkolat megrepedjen. Szerencsém van az időjárással, bár a nyirkos hideg kellemetlen, behatol a gallér alá, de nulla fok felett van a hőmérséklet, igaz kevéssel, de mégis alkalmas a szabadtéri munkára.

Nem is írtam volna másról, de ma kaptam ezt a vérlázító írást. http://cink.hu/a-fidesz-epp-most-szunteti-meg-a-nyelvtanitast-1482519243 Ennek kapcsán két dolog jut az eszembe. 1. A Fidesz képes öncélúan is szemét lenni egyes csoportokkal, most épp a nyelvtanárokkal, még akkor is ha ebből személyes anyagi haszna nincs is, hacsak nem gondolok arra, hogy valamelyik csókos nyelviskolából akar meggazdagodni és ezért az összes többit el kell lehetetleníteni. 2. A minisztériumába meg tökhülyéket ültet, akik még arra is képtelenek, hogy az egyszerű tőmondatokat értelmezzék, ezért fingjuk sincs milyen törvényt magyaráznak.