Délelőtt kibringáztunk a csempeboltba. Megvettünk mindent ami a hidegpadlós helyiségek padlójára kell, járólapokat ragasztót, felexi aljzatkiegyenlítőt és ragasztót (padlófűtés). Hirtelen ötlettől vezérelve és beleszeretve egy mintába a bolt választékából, úgy döntöttünk, hogy a konyhai munkapult is csempézve lesz. Orbán ha rájönne, hogy nemcsak az energia, de az építőanyagok meg a kaja (J visszafelé a henteshez is bement) is drágább az én nyugdíjamhoz képest mint  nyugat-európában, elintézhetné már, hogy ezek is olcsóbbak legyenek olyan 50 százalékkal. Mi az neki? Mondjuk ha ez mégse megy, megemelhetné a nyugdíjamat a duplájára. Átmentünk a szembetüzéphez is, nem várom meg amíg elfogy a fűtőanyag, rendeltem két erdei köbméter bükkfát, na itt se látom a rezsicsökkenést. Szóval még szerencse, hogy ilyen pici házikót vettünk, mert így is húzós a felújítás és a fűtés.

Körbefagyott a hajó, mínusz 5-10 fok közt mozog a hőmérséklet de egyelőre olyan vékony a jég, hogy nem kell vele foglalkozni. Hét végére már úgy néz ki pluszok lesznek, remélem így is marad. A ház fűtetlen, faház részében plusz 3 fok van, sokat javított a padló alatt a  hőszigetelés, a padlás hőszigetelt (bár ezen még fogok javítani), már csak a mindössze 7 cm vastag falpanelek külső hőszigetelése van hátra, de ehhez meg kell várjam a stabil, legalább +5 fok feletti külső hőmérsékletet, mert a Rockwool szigetelő lapok ragasztója cementkötésű, meg dolgozni sincs kedvem nulla fok alatt odakint. Holnap kiszállítják a ma megvásárolt anyagot, amíg kitavaszodik elleszek idebent a padló és falburkolással, válaszfalazással. Ha lent van a hidegpadló, akkor ehhez szintbe igazítva lerakom az étkező és a  hálószoba hajópadlóját. Nem lesz egy küszöb se a házban, se szintkülönbség. Ez már a szomorú jövőbe tekintés jegyében alakul így, emlékszem anyám amikor már 90 felett járt, még a szőnyegeket is fel kellett szedem, mert elbotlott a rojtjában. 

Újabb három gyöngyszem az "Ezt a nemzetet nem lehet legyőzni" sorozatból:

Azért a "művelt nyugat" se sokat henceghet. Tegnap vacsora közben National Geographic állatfilmet néztem. A blikkfangos amerikai riportfilm profi kígyófogókat mutat fekete mamba ( a világ legveszedelmesebb mérgű kígyója) befogás közben. A pocakos öregurak egy nyilvános WC-ben meghúzódó kígyót keresgélnek, az amerikaiakra jellemző, "jajdeveszélyes, jadecsúcs, jajdeidegfeszítő" rendezői koncepció jegyében. A vérprofik szandálban, rövidnadrágban egy jajdecsúcstechnológiás, a bombahatástalanító robotok kígyófogóvá átalakított változatával szerencsétlenkednek. Azzal nem találnak semmit. Aztán amikor beóvakodnak, kiderül, hogy a kígyó bebújt egy fedél nélküli klozettartályba. Erre ahelyett, hogy ronggyal, majd rá valami keményebbel eldugaszolnák a tetejét, két mozdulattal leszerelnék és kivinnék az erdőbe, tovább bénáznak a robottal, meg miután az csődöt mond, egyéb alkalmatlan szerszámokkal, hogy  kipiszkálják az állatot. Végül hosszas idegfeszítőnek szánt, de valójában idegesítő szopás után diadalmaskodnak.