Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @aiolosz: Köszönöm. Sokmindent csináltam...vagy legalábbis TÖBB mindent. De bármit is, mindig igye... (2024.05.07. 22:46) Kedd.
  • A Tengerész: @aiolosz: Köszönöm! Hát még én mennyire örülök neki! Volt egy rossz periódusom, amikor nemcsak az ... (2024.05.03. 07:44) Csütörtök.
  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.

Linkblog

Péntek.

2020.07.11. 00:48 :: A Tengerész

Saját termésből készült zöldborsólevest ebédeltem. SOKKAL finomabb volt mint a bolti fagyasztott zöldborsó. A paradicsom pont abban az ütemben érik, ahogy esszük. Azért aki irigyli a "saját termést", harmadik napja takarítom az elburjánzott ágyást a tűző napon. Kezdetben vala a paradicsom és a paprika. Ezek közé ültetett még J zöldborsót, karalábét, hagymát és magától kikelt egy csomó tökféle. J szerint cukkini, sütött is belőle köretnek a hal mellé, szerintem meg kanadai sütőtök.

004_115.JPG

Szinte átláthatatlan dzsungellé nőtték össze magukat.

009_41.JPG

Valahogy próbálok úrrá lenni a dzsumbujon, van közte sok betolakodó gaz, de a paradicsomot is ritkítom. Az úgy volt, hogy voltak a palánták amiket kiültettem, de aztán közte kihajtottak a tavalyi lehullott termés magvai is. Én ki akartam húzgálni őket, okulva a tavalyi túlburjánzáson, de J nem engedte, mert  majd ő ad belőle a Zsuzsinak,meg a Klárinak, meg a Máriának, meg az Icukának. De nekik már volt, meg nem jöttek, meg nem kellett és a paradicsomok maradtak. Most tépkedem metszem, kötözöm, karózom, melyiket hogyan célszerű. Persze már van rajtuk virág, meg zöld termés, J meg helyteleníti a tevékenységet, de ha hagyom, csak azt kockáztatom, hogy befülled az ültetvény és jön, mint tavaly, a paradicsomvész nevű istencsapás, ami egy gombás fertőzés és leperzsel mindent, zöldet, termést, de minimum sok apró bogyó lesz a kevesebb nagyobb helyett, meg rengeteg zöld levél ami nem ehető. Hát kiszívott a nap rendesen, ezt a blogbejegyzést még tegnap délután kezdtem el, aztán vacsora után ledőltem TV-zni kicsit és mitteszisten elaludtam, most ébredtem fel.

Szólj hozzá!

Vasárnap.

2020.07.05. 13:01 :: A Tengerész

13:01 Második hete takarítok a hajón, hosszabb rövidebb megszakításokkal. Csak a headet három nap volt kisikálni. Ilyenkor előkerülnek dolgok, ez például a könyvek közt volt a polcon.

006_69.JPG

Kirakom, mert úgy érzem erősen megfakultak az ismeretek, az "én időmben" még követtük az itt leírtakat, de hát a  Tuss Miki aki ezt az összeállítást készítette az én korosztályom.

007_57.JPG

Az embernek el kell viselnie a fájdalmas veszteségeket is. Ezt az egykor fekete pólót közel 20 éve hordom, még rajta vannak a Katepox foltok amikor a hajót festettem építéskor, mert már akkor is munkásruha volt.

002_190.JPG

003_149.JPG

Mostanra a háta minden levételkor szakad, mállik széjjel, tegnap még viseltem, aztán most nehéz szívvel úgy döntöttem, hogy már nem megy mosásba, mostantól porrongy, majd ez követően géprongy.

A headet szellőztető kürtőben egy rovarháló van, nézem van benne valami furcsa "csomag". 

001_228.JPG

Valami fazekas típusú darázs (szerencsére) elhagyott fészke. Mi meló lehetett ezt a kb 6-7 dekás agyagépítményt oda beépíteni!

17:08 Utána olvastam kicsit ennek a darázsnak. Egész jól eltaláltam a nevét, fazekas darázsnak és lopódarázsnak is hívják. Szerencsére veszélytelen, nem támad emberre. Viszont egy horrorgyilkos, megbénított pókot falaz be az így épített bölcsőbe, amit a kikelő lárva éve fal fel. Elképesztő a természet. Az élő 3D-s nyomtató. (csak persze intelligensebb) https://www.youtube.com/watch?v=1ewSluseceY

Szólj hozzá!

Péntek.

2020.07.03. 17:51 :: A Tengerész

Gyerekkoromból emlékszem egy mesében szerepelt az "égigérő paszuly". Lehet, hogy sikerült elültetnem.

010_31.JPG

Azt hittem elég lesz neki a kerítésmagasság. Hát nem. Felszaladtak a tetejéig, aztán ott össze vissza tekerednek egymást fojtogatva és nyúlnak a semmibe. Fogalmam sincs ezt most .hagynom kellene, vagy inkább visszavágni őket. Azt se értem, hogy csupa egyforma lóbabot ültettem, de van piros és fehérvirágú is köztük. Volt egy aminek letört a hajtása amikor még alacsony volt, az elkezdett gyorsan virágot bontani és már van rajta három terméshüvely is, bár még aprók. A neten se találtam róluk semmi hasznosat. Még fürkészek. ( ahogy Salamon Béla bácsi a főnökasszonyt https://youtu.be/qO6B7rk2a20?t=158, meg a nemzet nagy vezetőjének portyázói a lélegeztetőgépeket) Na mindegy ez a tanulóév lóbab ügyben.

Amit idén is elszúrtam, pedig nagyon fogadkoztam, hogy nem fogom hagyni elburjánzani paradicsomokat....elburjánzottak. Ők voltak az erősebbek. Az ember csak egy kicsit nem néz oda, mert takarít a hajón ( ajaj ez is borzalmas, három napig sikáltam a headet) és visszatérve látja, hogy 15 nullra áll a meccs. Kötözöm, nyesem amit lehet, J meg egyfolytában szekál, hogy "azt nem vághatod le, mert azon már termés van".

Amúgy már ettünk a termésből. Idén is rekordot várok paradicsomból.

011_31.JPG

Van ribizli uborka és tök.

002_189.JPG

Hogy ez milyen tök a fene tudja, majd kiderül milyen az íze. Hogy hogy került az ágyásba elnyomva a dinnyét, rejtély.

Szóval nem vagyok egy feltétlen sikerparaszt, de azért ez-az terem majd.

008_56.JPG

009_40.JPG

Ez valami harapós fajta.

004_114.JPG

Szólj hozzá!

Hétfő.

2020.06.29. 17:34 :: A Tengerész

Egy hete még egy hálózsákot magamra kellett terítsek éjjel a nyári pléd fölé, mert fáztam a hajón éjjel, most meg olyan fülledt meleg volt tegnap, meg ma délelőtt, hogy izzadtunk még az házban árnyékban is. De aztán délután 3-kor bejött az eső, aztán viharos szél, egyből felfrissült az idő, meg mi is.  Kereszthuzatot csináltam a házban, hogy mielőbb távozzon a fülledt meleg. Egyből jobb kedvem lett. Bolond idő. Aztán fél ötre elállt az eső, délutáni sétára indultunk a kutyákkal. NAGYON kellemes volt a viharos szélben sétálva "hűtőzködni" a parton. A vízen tarajos hullámokat hajt a 8-as északi. Úgy elgondolkodtam, hogy telt volna ez a nap mondjuk a vízen. Délelőtt izzadt rohadás a hőségben, aztán jön az eső, sz@rrá ázás, aztán bereffelt vásznakkal küzdelem a viharral, kikötőt, biztonságos helyet keresve, aztán körülményes szárítkozás és tépelődés, hogy hol és mi lesz a vacsora. De nekem indez megvolt már sokszor és igazán hálatelt szívvel emlékszem vissza azokra az időkre amikor bizisten élveztem is. De MOST MÁR nem vágyom rá. Hajók biztonságban kikötve, mi kiszellőztünk és a hűtőben  majd válogatunk, mi is legyen a vacsora. Hogy nem kaland? Hát nem. Hogy öreges? Mégis milyen legyen 75 évesen? És IGEN rohadtul élvezem. SZINTE annyira mint 40 évesen a vihar utáni végre biztonságos tollászkodást. A vágyak alakulnak a korral.

oreg_tengeresz.jpg

 

Szólj hozzá!

Szombat.

2020.06.27. 17:37 :: A Tengerész

Végre nyár van. Csónakkal mentünk a piacra krumplit meg egyebeket venni. Nagy tömeg volt, elszoktam tőle. Nem mondom, hogy visszasírom a járványállapotokat, de egyre jobban utálom a tömeget.  Fiatalon nem zavart, emlékeim szerint. Azt hiszem kezdek embergyűlölő lenni. 

Ilyen a délután. 

009_39.JPG

Az ott a távolban egy kalóz és benne Szekeres András egyetemi tanár, túl a 80-on. Ha alkalmas idő van rendületlenül rója a köröket. Vártam, hogy megdobban a  szívem, jó szél van, az a  kellemes "kereskedelmi", de valahogy semmi kedvem hajóba pattanni és vitorlát bontani. Csak szemlélődnék. Ez sajnos már az öregség.  Amúgy András vitorlájának száma 205-ös, egykori Vízügy -esként manchaftoltam a Farkas Péter 205-ös kalózában. A hajó persze nem ugyanaz, sőt a vitorla se valószínű, csak a szám a klubé egy régi eladott leselejtezett vásznon.

Ma este végre már a hajón zuhanyozok. Néztem a digitális műszert ami a napkollektor keringetőszivattyút vezérli, 40 fokos víz van a bojlerban. Nagy megkönnyebbülés, hogy sikerült ezen a vízhibán túllendülni. Arccal a nagytakarítás felé!

 

 

Szólj hozzá!

Péntek.

2020.06.27. 00:08 :: A Tengerész

Köszönöm mindenkinek a névnapi jókívánságokat!

Tegnap vendégünk volt. J lett rá figyelmes, hogy a P kutya rettenetesen ugat valakit a kertben. Ő volt az.

005_97.JPG

Fejét, lábát farkát behúzva lapulét a kerítés tövében, várva, hogy elmúljon a feje fölül a támadás. A kerítésjavítás miatt esett fogságba. Miután lefényképeztük mindketten, kivittem a Balabán csatorna partjára a nádasba, ahonnan feltűnő sietséggel  beiszkolt a vízbe.

Végre ismét száraz a hajófenék. Illetve eddig is száraz volt egész télen, mert nem adtam rá a nyomást a vízrendszerre, mert tudtam, hogy valahol ereszt. Most hogy megjavult az idő, végre nekiláttam megkeresni a hibát. Kettő is volt és nagy mázlim volt, hogy mindkettő olyan helyen ahol könnyű volt hozzáférni. Az egyik egy golyóscsap a melegvíz cirkulációs rendszerben, itt  az elzáró fogantyú alatt lévő tömszelence eresztett, be voltak rohadva emiatt az acél csavarok a bronz öntvénybe, némi erőfeszítést igényelt az oldásuk, de sikerült, kicseréltem az egész belső részt, ettől megszűnt a probléma. A másik macerásabb volt ismét egy műanyag cső kezdett csepegni érthetetlen módon. Ilyen már volt korábban is ugyanennél a csőszakasznál, teljesen érthetetlen, hogy egy minimum 10 baros cső 1,5 bar maximális nyomásnál mitől lyukad ki, de ez történt immár másodszor. Az egész szakaszt kicseréltem. Miután már  remélhetőleg nem kell fagytól tartani, feltöltöttem a napkollektort és az ehhez csatlakozó forróvíztárolót is a decken. Hogy itt se legyen minden rendben, két gyorscsatlakozóban is cserélni kellett az elszakadt "O" gyűrűt, mert csepegtek. Azért az mutatja milyen bivaly erős a forint, hogy egy 10 x 3 -as "O" gyűrű 50 forintba kerül. Vettem 10 darabot, egy darabig elég lesz, jobb ha ebben áll a vagyonom mint forintban.

Most, hogy ismét van víz a csapokban a hajón, nekilátok a nagytakarításnak, mert rettenet mi kosz gyúlt össze télen, mindenen vastagon áll a por.

Szólj hozzá!

Szerda.

2020.06.24. 22:15 :: A Tengerész

Hát... tegnap leszedtem a TELJES cseresznye termést.

002_188.JPG

Nincs fél kiló, ennek is egy részét megrágták a rigók. Szóval ugrik a Vilmos napi cseresznyés rétes.  Ez egy ilyen év volt, pont akkor fagyott amikor virágzott a cseresznye. Aztán meg a sok nedvesség miatt valamennyi már a fán megrohadt. Mondjuk az is visszavethette a fát, hogy brutálisan le lettek vágva a magasba törő combvastagságú ágai, mert a szomszéd házát fenyegették. Azokról amúgyse tudtam leszedni a termést, mert  olyan magasan voltak. Most van egy olyan 8 m magas fám aminek viszont kefe sűrűre nőtt a lombja, olyan intenzív növekedést produkált a nagy fa erőteljes gyökérzete. Nagyon spekulálok rajta, hogy építek az elágazó fatörzs köré, olyan 3 m magasra egy platformot, mint amire a lombházakat építik és akkor arról állva lehet majd leszedni a termés nagyrészét. Nem lesz kis munka, de megérné (ha belevágnék), mert ilyen nagyszemű és mézédes cseresznyét én máshol nem nagyon ettem.

A meggy valamivel jobban termett, egyszer tudott belőle J meggylevest főzni. Imádom kánikulában a hideg meggylevest, sajnos a kánikula az most hiányzott hozzá.

A paradicsom viszont nagyon ígéretes. Ezek a fürtösek, olyan 30-40 mm átmérőjű bogyókkal,

006_68.JPG

Ezek azt hiszem sárgák lesznek, ezek 50-70 mm-esre nőnek.

004_113.JPG

Eldőlni látszik, hogy a maguktól kinőtt növények valamilyen tökök. Hogy hogy kerültek az ágyásba... rejtély. De van belőlük vagy 5-6 darab, rendkívül erőteljesen fejlődnek. 

007_56.JPG

008_55.JPG

A dinnye palánták viszont nem nőttek meg. Elképzelni nem tudom, hogy ez a tavalyi jó tapasztalat ellenére hogy történhetett.

Nem akarom elkiabálni, de alighanem sikerült megtalálnom hogy hol szivárog az édesvíz rendszer nyomott ágból a víz a hajófenékbe. A használati melegvíz cirkulációban találtam egy golyóscsapot, aminek eresztett a fogantyú alatti tomszelencéje, ezt kicseréltem és megszűnt a probléma. Még találtam a hidegvízben egy éppencsak csepegő csövet, ezt legrosszabb esetben kicserélem.

2 komment

Hétfő.

2020.06.22. 22:58 :: A Tengerész

Tegnap 101 éves korában meghalt Dr Bálint György a nemzet kertésze. Voltam olyan szerencsés, hogy személyesen ismerhettem. Azt hiszem nem nagyon ismertem igazi nagy embereket életemben, de ő az volt. Akik régóta olvassák ezt a blogfolyamot esetleg visszaemlékeznek megismerkedésünk és későbbi találkozásainkra a gesztenyés-kerti famentő akciók során. A legutóbbi itt van, https://amapola.blog.hu/2017/11/19/vasarnap_440 a másik egy évvel korábban. Ott készült ez a csoportkép is, 

gesztenyeskert_4.jpg

Középen Gyuri bácsi karol belém, a lábhoztett gereblye alatt az elmaradhatatlan Sz kutya.

Isten nyugtasson Gyuri bácsi!

Olvasom a hírt a HVG.hu-n és a kommentárokat. Általában mindenki pozitív... de van néhány szörnyeteg aki komcsizik, zsidózik. Előbbit nem is értem, utóbbit értem, de annál szörnyűbb. Elment egy olyan ember aki nélkül szegényebb lett a Haza. Néhány keresztény konzervatív jobboldali barátom, ha talál valahol a neten egy hírt ahol egy feketebőrű ember valami gonoszságot csinál, siet megosztani, hogy "íme a liberálisok, a baloldaliak, stb"  De én nem fogom mondani, hogy íme a nemzeti keresztények. Csak azt mondom, ezzel a söpredékkel árultok egy gyékényen.

Beleragadtam a Vikingek sorozatba. A TV-n kattintottam véletlenül oda és elkezdtem nézni a neten először a hajók miatt. Már a harmadik évad második résznél tartok. Sose hittem volna, hogy egy ilyen quasi szappanoperában fogok megint találni egy aranymondást. A főhős, aki egyszerű harcosból küzdötte fel magát  20 rész alatt királlyá, mondja a fiának azt az örökké aktuális mondatot "A hatalom mindig veszélyes, a legrosszabbat vonzza és megrontja a legjobbat." ( A másik aranymondást egy cowboyfilmben mondta Kirk Douglas egy sihedernek. "Két dologra vigyázz mindig, hogy ki a barátod és hogy hova teszed a farkadat!" Szóval nem az számít mit nézünk, hanem hogy mit jegyzünk meg belőle.)

Szólj hozzá!

Vasárnap.

2020.06.21. 07:52 :: A Tengerész

7:52 Napot akarok látni! https://www.youtube.com/watch?v=6N_EqFchsOY

Még jó, hogy van ez a globális felmelegedés, máskülönben nemcsak a hosszúnadrágot, de a jégergatyát is vissza kellett volna venni. https://www.youtube.com/watch?v=95AhXr1OtO8

ILYEN idő van

003_148.JPG

Pfejjj!

16:18 mennénk sétálni a kutyákkal, naná, hogy szakad az eső. Nem tudom, még, hogy jó vagy rossz hír, talán inkább jó, látom honnan jön a víz az édesvízrendszer nyomott ágról a hajófenékbe, csak még fogalmam sincs hogy férek hozzá, mert a cső még akkor lettek behúzva, amikor nem voltak beszerelve a bútorok és burkolatok.

Ami viszont egyértelműen mai jó, hogy megjavítottam a házban a konyhában a gáztűzhelyt. J már rég rágja a fülem, hogy csináljak valamit, mert a legkisebb rózsa lángőrje állandóan elzárja a gázt, ezért ezt nem tudja használni. Márpedig húsleveshez csak a legkisebb láng jó, mert különben zavaros lesz a leves, ezt még én antiszakács is tudom. Na most, hogy esik odakint, nem volt menekülés, sarokba szoríttattam, nekiálltam szétszedni. Aki esetleg nem tudja, a lángőr úgy működik, hogy a lángban van egy pici termoelem, ami a hő hatására lead pár millivoltot, ez egy kis elektromágnest működtet. Alaphelyzetben egy vasmag elzárja a gáz útját, még akkor sincs lehetősége az égőbe áramlani, ha bármilyen állásba tekergeti a háziasszony a gombot. De a gombot benyomva a vasmag nekinyomódik a mágnestekercsnek, szabaddá téve a gáz útját, az elkezd kiáramlani,  meggyújtva a hőelem áramot termel, ami az elektromágnessel fogva tartja a vasmagot, ezáltal a gáz szabadon áramolhat a gomb elengedése után is, a  láng "állva" marad.  Boldogult édesanyám ezt a meghibásodást a Karancs gáztűzhelynél úgy orvosolta, hogy  a fakanalat bedugta a sütő fogantyúja alá ezzel folyamatosan lenyomva tartva a gombot, de a Gorenjénél nem ilyen a dizájn, kénytelen voltam leszedni a tűzhely tetejét. Mázlim volt, a lángőrnek semmi baja, a csúszósarus csatlakozó megmozgatása és némi kontakt spray után a lángőr működik. Vér nélkül azért ez se ment a szlovénok nem sorjázták le a rozsdamentes lemezt a stancolás után, a tető visszatételekor a borotvaéles éle elvágta a bal mutatóujjamat. Egy-két nap alatt fog gyógyulni.

Szólj hozzá!

Csütörtök.

2020.06.18. 11:19 :: A Tengerész

Emlékeztek még valaki erre?

004_112.JPG

Gamma (magyar) "logarlőcs". Valamikor 1960 táján vettem a Műszaki Bizományiban használtan és használtam a technikumban, majd végig egész pályafutásom során iskolában munkahelyen, amíg csak meg nem jelentek az elfogadható árú zsebszámológépek. Tegnap meglátogatott a lányom. Csak azért jött haza Németországból egy hatalmas VOLVO kombival, hogy kiürítse a lakását, amit kiad. Viszi a szerszámait, az egyik ipari varrógépét, a terv az, hogy kint csináljon egy saját műhelyt és benne ugyanazt mint itthon, csak egy sokkal kedvezőbb közegben.  A selejtezés során bukkant rá a régi kacatjaim közt, ami még legény koromból maradt ott boldogult anyám lakásában amit neki adtam. Ha 60 évig elvolt kidobatlanul, most már maradjon. Majd kidobja aki helyettem fog élni.

"Kivételesen" megint esik az eső, most jöttünk meg Kiskunlacházáról ahova piacra mentünk... volna... de mire odaértünk, már mindenki pakolt, a fűszeres tepertőt lekéstem már elrakták, épp csak pár fej lila hagymát tudtam venni. Medárd nagyon bejött, 10 napja volt és esett, ahogy azóta is minden egyes nap, akkor még 30 napig esni fog. Remek. Már most is rohad a cseresznye a fán. Pedig nagyon készülök a Vilmos napi cseresznyésrétesre.

002_187.JPG

Nem ezt a képet terveztem. Tegnap délután kutyázás közben kinézek a szomszéd stégre egy gyönyörű szürkegém áll vigyázzban a stégen, mozdulatlanul figyelve a vizet, szemével zsákmány után kutatva, lábánál egy tőkésrécével. Besiettem a fényképezőgépért és óvatosan közelítettem meg a helyszínt, még pont láttam méltóságteljesen szárnyrakapni és ellibbenni. Egészen biztosan nem én riasztottam el, egyszerűen csak elunta az egyhelyben ácsorgást... maradt fotódzkodni a kacsa.

Ők is kedves madaraink. Pár napja reggeli kutyasétáltatásnál hallom "recseg" egy kacsa egy olyan stégen ami csak olyan 20 cm-rel van a vízszint felett. Anyamadár, hat kicsinye a vízben sertepertél a stéglábak körül és csipkedi a pókokat, meg amit csak ők látnak. Anyjuk figyelme megoszlik a család és köztem. Nem teszek hirtelen mozdulatokat, úgy 3-4 métere közelítem meg. Nem fúj riadót, kitartóan adja a nekik minden bizonnyal  megnyugtató, rövid reccsenő hangokat folyamatosan csemetéinek, miközben az egyik szemét le nem veszi rólam, de egyelőre úgy ítéli meg, hogy nem jelentek veszélyt. Az egyik rucagyerek megpróbál felugrani a vízből a stégre, de kevés még az ereje hozzá, visszapottyan, olyan 3 hete kelhettek ki a tojásból, még legalább egy hét, hogy sikerüljön a tornamutatvány, a madarak élete gyorsan telik, télre már fel kell nőni nagyra, mert akinek nem sikerül, az pórul jár, esélye sincs a túlélésre, pláne ha egyszer netán olyan igazi, régi típusú kemény tél lesz. Gyönyörködve nézem a bájos családot, amikor  berobban az idillbe a Szmájli kutya, bekergetve kacsamamát a vízbe, ahonnan az hangosan rikácsolva átkozza kicsinyei köréből az ebet. A kutya is beugrik a vízbe, de csak hasig gázol, a kacsamama meg pontosan tudja mekkora távolságot kell tartania tőle, végül a kutya adja fel, én is hívom, hogy legyen elég, mellém sorol, a madarak meg teljes nyugalommal borzolják tollaikat az incidens után a vízen. Hát így néznek ki a hétköznapok....amik semmiben sem különböznek az ünnepnapoktól és ez PONT így van jól.

Reggeli hír meghalt Benedek Tibor vízilabdás, 48 éves volt, egészen szörnyű dolog. Apja Benedek Miklós színész, de én még a nagypapáját is láttam színpadon. https://www.youtube.com/watch?v=K9pJ0R9sppA Mindig az hal meg akinek nem kéne.

6 komment

Szombat.

2020.06.13. 22:34 :: A Tengerész

Tegnap reggel csöng a telefonom, Kutasi Balázs (https://www.facebook.com/balazs.kutasi.1 ) kérdezi, erre van dolga a környéken fogadóképes vagyok e. Hát PERSZE mindig szívesen látom aki jó szándékkal közeledik, miután úgy alakult, hogy függetlenül a járványtól, nem járkálok én már innen sehova. Egyszerűen nincs hozzá kedvem.

Új könyvének mintapéldányát hozza megmutatni. Balázs végighajózott Európán egy Hollandiában vásárolt hajóval, aminek végül Keszthelyen talált kikötőt. Eseménydús útjáról írt egy könyvet most jön ki a nyomdából. Akit érdekel a története, itt https://www.jaratlanutakon.hu/vitorlashajoval-europa-folyoin/ és a fent linkelt Fb oldalán olvashat róla, pár hét múlva lesz tudomásom szerint megvásárolható.

kutasi_balazs_konyv.jpg

Ha lehet, még a kerítéscsinálásnál is "nemszeretemebbebb" munkába kezdtem, nagytakarításba Amapolán. Először is lehúztam az ágyat... azt hiszem ideje volt már még karácsony előtt húztam tiszta ágyneműt, aztán kiporszívóztam az összes matracot a szalonban és a hálókabinban is és átköltöztem aludni friss tiszta ropogós ágyneműbe, vékony nyári takaróval a hátsó hálókabinba. Kicserélem az olvasólámpa kapcsolóját, okoulva a korábbi tapasztalaton, mindjárt négyet vettem belőle  a boltban, mert sajnos ezek a kis nyomógombos kapcsolók csak 2 A-t bírnak ( elvileg) azt is váltakozóáramon, egyenáramra a 20 W-os hidegtükrös halogén fényforrások 12 V-on határeset, nem is bírják sokáig. Sajnos a 12 V-os LED-ek, amiket próbáltam helyettük használni, sorra tönkrementek, mert az akkutöltő 13,8 V-on tartja a hálózati feszültséget, ami tönkreteszi őket. Szóval csapdahelyzet, vagy a kapcsoló megy tönkre vagy a LED-es fényforrás. A kapcsoló olcsóbb és valamivel tovább tart, a LED-ek pár hét alatt kipurcantak.

Az igazi munka csak ezután jön, fel kell szedjem a padlódeszkákat és utána kell nézzek egy újabb vízszivárgásnak. Nem kintről jön, bentről az édesvízrendszerből, szerencsére nem valamelyik tank, hanem valamelyik cső. Sajnos olyan helyen megy a csövek egy része ami nem látható.

18 komment

Szombat.

2020.06.06. 17:02 :: A Tengerész

Tegnapelőtt kemény viharos dél-délnyugati szél fújt egész nap. Délutáni sétánkon hazafelé J felkiált, "odanézz felborult egy gyerek kajakkal!" .(Merthogy ilyenkor a gyerekeknek szoktak kajak edzést tartani a túlpart mentén.) Nézem....sajnos a szemeim ilyen 2-300 métere már nem sokat érnek, de nem tűnik se kajaknak, se felborultnak, inkább egy sodródó csónaknak. Beszaladok a távcsőért, valóban egy gazdátlan kis csónak. A szomszéd kint horgászik és a csónakja motorral lent van a vízen, beszállunk és kimegyünk érte. Könnyű műanyag csónakocska, embernek nyoma sincs a vízen sehol, gyanítom egy stégre lehetett kirakva és a szél egyszerűen befújta a vízbe. Kivontatjuk a stéghez, ilyenkor az az eljárás, hogy be kell jelenteni a talált tárgyat a jegyzőnél és ha nem jön érte senki egy évig akkor a megtalálóé. Na nem kellett nekikezdeni, mert épp csak kikötöttünk, közeledett egy csónak motorral, kérdem, "A tietek?" Mondják "Igen, azért jöttünk". Átdobtam a kötelét, köszönték és elpöfögtek vele. Mondom "azért egy sört dobjatok be Amapolára!" Tibi akivel kiszedtük, hozzáteszi "kettőt!", na azóta is hozzák.

Ma lekacsoltam és felkötöztem a robbanásszerűen beindult paradicsomültetvényt.

004_111.JPG

001_227.JPG

002_186.JPG

Amivel elégedetlen vagyok az a dinnye, nem fejlődik szinte semmit a kiültetés óta és egészen besárgultak a palánták.  Viszont kinőttek maguktól valamik amik lehetnek dinnyék, vagy tökök, vagy uborkák, nagy kérdés mi fog rajtuk teremni. Ezeken már virágbimbók vannak. Muszáj volt felkötözni, mert össze kavarodtak a zöldborsóval.

006_66.JPG

Hogy ne csak ennivaló  teremjen a kertben, itt nyílnak J éppen aktuális  virágai.

005_96.JPG

006_67.JPG

008_54.JPG

003_147.JPG

 

8 komment

Vasárnap.

2020.05.31. 09:15 :: A Tengerész

Nem tudom hogy működik a globális felmelegedés, de ilyenkor, más években, emlékeim szerint valahogy melegebb szokott lenni. Minden reggel 7 órakor szoktam sétára indulni a kutyával ( egy ideje csak a Sz-el, mert amióta a P belehentergett egy haldögbe, J-t sétáltatja szigorúan pórázon)  miután bejöttem a hajóról és végeztem a reggeli piperével. Hát nemhogy a jégergatya nem volt túlzás, de a mosásba kirakott téli sapkámat is hiányoltam. Ráadásul viharos szél is fújt, azt hiszem begyújtok a kályhába.  

A jó hír az, hogy végre kész a kerítés mindenütt. Miközben az utolsó simításokat végeztem a drótfonatos oldalon, kaján örömmel figyeltem ahogy a P kutya tanácstalanul sertepertél le-fel a kerítés mentén, keresve az elmúlt lukakat. Lehet hogy csak beképzeltem magamnak, de esküdni mernék, hogy a fejét is csóválta, nemcsak a farkát.

Ha ilyen idő lesz egész nap, pihenőre vonulok. 

Egy kis tengerésznóta felmelegítőnek. https://www.youtube.com/watch?v=XiMYqDD9kXw

Szólj hozzá!

Szerda.

2020.05.27. 16:55 :: A Tengerész

Utálom ezt a kerítésfoltozást. Ennyit nem lehet guggolni, kissámlit vonszolok magam alatt és irtom a bozótot a kerítés tövében egy zöld alagútban fúrva magam előre, ahol minden szúr, akad, rámtekeredik. Kezemmel tapogatom a drótfonat alját, ami sok helyütt átbújásnyomos, elképesztő hogy tudta a kis kutya megbontani a parányi lábaival, amikor olyan erős a műanyag bevonatos drót, hogy még fogóval se könnyű görbítgetni. Gyanítom profik csinálták a kerítést, szóval ott a földön az alsó kifeszített drótra nem nagyon akasztgatták rá a drótfonatot, a tulaj úgyse látja, nyaljuk fel a pénzt aztán tünés!  A kutya meg bedugja a fejét a feszítőhuzal és a drótfonat közé, aztán addig tágítja, amíg átfér. Ha egyszer megcsinálta, már minden átbújásnál tágasabb a nyílás. Ahol nem megy másképp a javítás ott a kerítésépítés betonrács anyagából vágok foltokat és azokat drótozom a lukakra. Brrr, de utálom csinálni! Már a végén tartok, de az utolsó 5-6 méteren gyakorlatilag egybefüggő új darabot kell alulra rögzítenem, mert egymást érik a búvónyílások.

Tegnap épp ebéd utáni szunyókálásba kezdek (hüm... ez azért elég eufemisztikus, igazából alszom 1-2 órát mint a bunda) amikor szól J, hogy az M1 hívta, madármentők keresnek csónakot hattyúmentéshez, tudok e segíteni. Persze hogy tudok, de az én munkacsónakom több embernek egy hattyút lekezelni kicsi, elkértem SP-től ez egyik masszív kölcsönzős ladikját. Ebben három-négy ember is tópálhat nyugodtan, nem billeg. Elég bizonytalan időben indultam, félő volt, hogy nyakunkba kapjuk a zegernyét.

hattyumentesre_indulva.jpg

egy tengerészzsákba be is pakoltam vízhatlanokat meg kabátokat, mert a madármentő kislány mondta telefonba, hogy ők csak úgy legényesen vannak felöltözve, de őt nem izgatja, ha elázik is, csak a madár meglegyen. Szerencsére az idő csak fenyegetett, a végére még a nap is kisütött.

A helyzet úgy nézett ki, hogy a Malom öbölben egy fészkelő hattyúpárt megtámadott valami ragadozó, feltehetően róka. A tojót széttépte és a gúnárt is megsebezte, tojások és kikelt kis hattyúk is vannak a fészekben, vélelmezhető, hogy következő éjszaka vissza fog jönni a maradékért, ezért mindent ami él el kell vinni a menhelyre.

Csúnya látványt nyújtott a szétdúlt hattyútanya, de szerencsére vízbe nem kellett menni, sikerült  ráállnom a csónak orrát ráfuttatva és a könnyű lányka alatt nem szakadt be a csak vízben álló, letördelt nádak fundamentumával rendelkező fészek. Aggódtunk a gúnár miatt, de szegény annyira sokkos volt az átélt borzalmaktól, hogy egy nagy nyeles horgász kiemelő szákot sikerült ráborítani, a lány ügyesen átnyalábolta és az ölében a hatalmas madárral átevickélt a csónak orrára, ahol a segítőjével lefogták, kicsit megpróbált csípni, de aztán megadóan kinyújtotta gyönyörű hosszú nyakát a padlóra és közömbösen várta sorsa jobbrafordulását. Igaz mindkettőjüket tlibefosta, de nagyobb baj nem történt. Két pelyhes fiókát és egy tojást sikerült még kimenteni.

Miután autóba kerültek, visszamentünk még a széttépett anyáért, ne rohadjon ott a fészekben, ezzel be is fejeződött az akció, mindenki mindenkinek megköszönte a segítséget, én visszamotoroztam SP stégjéhez, közben a bepiszkított padlószőnyeget húztam a csónak mellett a vízben, de ez a hattyúsz@r valami rettenetesen ellenálló anyag, odaérve P szerencsére autót mosott, kéznél volt  a nyeles kefe, azzal lecsutakoltam a szőnyeget.

KAMA3 olvtárs jóvoltából kiderült, hogy a két napja mutatott karós gyökerű növény egy veszélyes invazív kínai ragadozó. https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2019/04/25/alkormos-karmazsinbogyo-kert/ Ezek után kicsit körülnéztem a kertben és találtam még kettőt. J már tavaly is szólt, hogy ez valami nemrendbenlévő növény, de mondtam, hogy olyan  szép, hagyjuk! Na  most kiástam. Nincs kegyelem.

001_3.JPG

 

2 komment

Vasárnap.

2020.05.24. 13:19 :: A Tengerész

Éjjel esett at eső, de még reggel is esőben indultunk sétálni Sz-el. Vizes minden, örömmel jelentem, hogy a kerítésfoltozás folytatását holnapra halasztom. Amúgyis, vasárnap van, pihenek.

A múlt héten olvastam egy cikket a HVG.hu-n (https://hvg.hu/kultura/20200518_A_brit_slagerlistara_kerult_egy_tobb_mint_szazevesen_enekes)  ami nem váltotta ki sem a liberális törzsközönség, sem az illiberális, rendszeresen odajáró trollok érdeklődését, az enyémmel együtt mindössze három kommentárt "aratott". Vera Lynn és az általa énekelt csodálatos dal  kapcsán elgondolkodtam a múlton, jelenen és kicsit a jövőn is. 

75 éve, ilyentájt lett vége a második világháborúnak (és nem mellékesen július 15-én megszülettem én). Európában 1945 május 8.-án, de Japán csak szeptember 2-án írta alá a békét. A vesztesek kivételével nagy ünnep volt ez a  világnak. 75 millió ember halt meg egy rossz párizsi békekötés egyenes következményeként, mely az első világháborút lezárta.  Churchill írta ezt róla az emlékirataiban, nem az én megállapításom. Vagy 20 éve olvastam, úgy hogy nem biztos, hogy szó szerint idézem, valahogy úgy fogalmazott, hogy háborúban elszántnak, békekötéskor meg nagylelkűnek kell lenni, balga hite volt az 1918-as   győzteseknek, hogy egy tehetséges népet örökös vereségre lehet ítélni. Meg is bosszulta magát a dolog, egy vérig sértett, megalázott Németország az 1929-es világválság nyomorától gyötörve egységesen vetette magát, egy "normális" időkben, legfeljebb elmekórtani érdeklődést kiváltó eszelős, Adolf Hitler karjaiba, akit 1933-ra többé-kevésbé demokratikus választásokkal teljhatalommal ruházott fel. Hitler az egyik legpatinásabb országnak, Goethe  és Schiller népének lett a diktátora és elindította a világot az elkövetkező mindössze 12 év alatt lezajló borzalmak felé.

A második világháborúban katonák százezrei harcoltak a frontokon, miközben a sercegő gramofonokon, recsegő rádiókon ugyanazt a Lili Marlen-t hallgatták németek, angolok, amerikaiak várva életet vagy halált. https://www.youtube.com/watch?v=YjXC4N1HXf0 A frontokat minden oldalon színészek, énekesek járták előadásokat tartva, felvidítva vagy elszomorítva a seregeket. Ilyen volt a briteknél Vera Lynn az ő https://www.youtube.com/watch?v=oZ373Wdo8FI dala, a reményt, a minden katonában élő legfontosabb vágyat megtestesítve.

Elmúlt a háború, 40 év után a már csikófogait elhullatott énekesnő ( akit később 99 éves korában az angol királynő a "Dame " címmel tüntetett ki, ami ugyanaz nőknél mint férfiaknál a "Sir"), az évforduló alkalmából ismét elénekelte hallhatatlan dalát, a hangja csak javult, a  belőle sugárzó erő meg elképesztő. Ugyanezt megismételte a fél évszázados évfordulón is. https://www.youtube.com/watch?v=zOpFyDy5CRo  Így mulatnak a győztesek. Akik megcsinálták, akik legyőzték  a gonoszt és akik túlélték. https://www.youtube.com/watch?v=Px6GKO95WU4&feature=youtu.be&t=180  Szóval akiknek van mire büszkének lenni.

A most 103 éves énekes  a koronavírus járvány kapcsán üzente az embereknek, hogy "ez után is fogunk találkozni"  Ez alkalomból szerkesztettek egy virtuális duettet is egy mai énekesnő Katherine Jenkins és a 75 évvel ezelőtti Vera Lynn

vera_lynn.jpg

"részvételével".  https://www.youtube.com/watch?v=GZ0W0wJSa4A .

Az emberiség nagyjából minden két-három emberöltő után esik bele ugyanabba a hibába. Ennyi idő alatt felejtik el a felnövekvő generációk az elmúltak hibáit, követik el ugyanazokat a bűnöket, csábulnak el demagóg hordószónokok önjelölt népvezérek szavaitól. Az internet szabadságával élő szektás hívők által, a diktátorok által megkaparintott tömegtájékoztatással terjesztett egyoldalú tájékoztatással megvezetett ostobák újra és újra rántják magukkal a mélybe emberek tömegeit, juttatnak koldusbotra országokat.  Sikerül e hazánkat megmenteni ettől? Orbán Ottót idézem a végére.

Utópiák forradalmak

Kondérszámra dől a vér,

"A népnek minden hatalmat!"

S jön új hóhér, új vezér.

 

4 komment

Szombat.

2020.05.23. 23:11 :: A Tengerész

A héten végre megjött az árnyékoló szövet a télikert tetejére. Korábban itt nádszövetet használtam, de megette az idő és macerás volt a nyár eleji felrakása, nyárvégi leszedése, kezdettől azt terveztem, hogy találok valami egyszerűbbet. Muszáj árnyékolni az átlátszó polikarbonát tetőt, mert hamar felszalad bent a hőmérséklet 50 fok fölé.  Már jó régen megrendeltem az anyagot egy webáruházban (https://www.agrowebshop.hu/product/4910/arnyekolo-halo-1-5-x-10-m-180-gm2-sulyu-90-os-fenyszuro-belatasgatlo-vedohalo-teraszra-es-keritesre-uv-stabil-hdpe-bezs-takarohalo-sahara-1-5x10.html), ahol figyelmeztetés volt a "kapcsolat" mező elején, hogy a tavaszi csúcsforgalom miatt a szállítás 2-10 napot vesz igénybe, szóval aki nem kapja meg azonnal a megrendelt árut az legyen türelemmel és csak 10 nap múlva reklamáljon. OK kivártam a 10 napot, ránézek az oldalra, javították 15-re. Azt is kivártam, bár rohadt forróság volt már a télikertben napos időben és még bent van egy csomó növény, többek közt bent voltak még a csírázó lóbabok és szerettem volna ha palánta lesz belőlük és nem főtt bab.

Na szóval már a reklamálás sem volt egyszerű, mert telefonszámuk nem volt, írásban kellet visszahívást kérni, de visszahívtak. Mondom mostmár nagyon kéne az anyag, csinos női hang elnézést kér, "mindjárt küldik". OK, nem vagyok türelmetlen, de hát "stb stb. rendben, várom".  A 15 m2 anyag a visszaigazolás szerint szállítással 9190 Ft. Harmadnap kapom a postától az SMST-t, " önnek szállítmánya...stb 11990 Ft utánvéttel". HOPPÁ!!  Mitől lett 30 %-al drágább a cucc a közel három hét alatt amióta várok rá? Szerencsére amikor visszahívtak a boltból elküldték a számot, így a markomban voltak (gondoltam). Hívom a hölgyet, nem veszi fel (szóval mégsem). Negyedikre felveszi, mondom a drámát. Azt mondja nem tud mondani semmit mert ő otthon dolgozik, de utánanéz. Pár óra múlva visszahív, mondja ne vegyem át a szállítmányt, mert igazából azt se tudja mit küldtek, lehet hogy nem azt amit rendeltem, de bizisten máris csomagolják az igazit és annyiért. Másnap jön a postás, elutasítom az átvételt és várom sorsom jobbrafordulását. Mindenesetre a babokat amik már kihajtottak kiültetem az új kerítés mellé.

001_223.JPG

004_109.JPG

002_184.JPG

És lássatok csodát, két nap múlva hozza a postás amit rendeltem és annyiért mint amennyivel visszaigazolták. Az emberi kitartás ismét diadalt aratott a természet vad erői felett!  

A 10 x 1,5 m-es anyagból varrok egy 2 x 3 m-es leplet az Ervin muzeális Singer kölcsönvarrógépén

002_185.JPG

 és másnap kifeszítem a tető fölé.

003_146.JPG

Remekül működik, megszűnt a hőség a télikertben.

001_225.JPG

Ki tudja ez milyen növény? Ez magától nőtt ki J virágai közt.

004_110.JPG

007_55.JPG

Második napja az északi oldali kerítést foltozom. Ott még a régi drótfonat van, ami alatt rejtélyes módon átjár a szomszéd telkére az ágyásokat kitúrni a Picur kutya. P igazi csavargó, a kóborkutya múlt alapvető személyiségjegyeket rögzített nála és valami miatt imád a szomszédban kártékonykodni, szerintem azért mert tudja, hogy tilos. A kertésjavítás nem könnyű, ezen az oldalon elvadult növényzet borítja végig a kerítést, azért hogy hozzáférjek jelentős irtást kell végezzek, melynek fő akadálya J aki ott hisztizik a hátam mögött, hogy ne tapossak rá a pünkösdi rózsára, az íriszre, a csicsókára a loncra, a gyöngyvirágra meg még a fene tudja mire, de könyörgöm, akkor hogy férjek hozzá a kerítéshez? Mondtam neki három lehetősége van, itt a metszőolló csinálja (ilyenkor azt szokta mondani "AZT én nem tudom"), tanítsa meg a kutyáját kerítést javítani, mert az viszont be tud kúszni oda ahova én nem, esetleg tűnjön el a közelből, mert szétdurran az agyam. Ez utóbbiban maradtunk.

 

3 komment

Vasárnap.

2020.05.17. 17:06 :: A Tengerész

Tegnap kész lettem a kerítés projekt melléktermékével, J növényei köré a kikaparásgátlóval.

001_219.JPG

003_145.JPG

001_222.JPG

Éjjel nagy eső esett ami még délelőtt is folytatódott szakaszosan, csak délután 4-re sütött ki a nap, sebaj, amúgyis vasárnap van és jólesett egy nap pihenés. Meg "májusi eső aranyat ér" mondták a régiek, hát ez nagyon kellett is a növényeknek.

Szólj hozzá!

Szombat.

2020.05.17. 00:06 :: A Tengerész

Napok óta rágom magam egy témán, fejben többször neki is futottam, de kevés volt hozzá az ihlet, ha ezt a magasztos kifejezést egyáltalán szabad használni az ilyen botcsinálta bloggernek mint én. De belecsapok, mert muszáj végre.... magam előtt is... sőt megbocsássanak az érintettek, elsősorban magam előtt tisztázni, hogy is áll ez a dolog. Kicsit messziről fogok nekifutni, de hamar rátérek a lényegre, nyugi!

Akik ismernek, olvasnak, tisztában vannak a politikai véleményemmel, ismerik megnyilvánulásaimat, sajnos nehéz azzal megküzdenem, hogy sokan egyszerűen képtelenek gondolkodni másban, mint politikai "oldalakban".Tehát számukra elképzelhetetlen, hogy ha valaki, mint most például én, nem feltétlen híve a pillanatnyilag regnáló feudálbolsevik tolvaj állampártnak, akkor az nem feltétlenül híve és seggnyalója mondjuk valamelyik, vagy mindegyik ellenzékben lévő pártnak. Hogy nem feltétlenül gondolja a határon túli magyarokat egytől egyig élősködőnek, vagy minden kósza arabot Budapest belvárosába letelepítendőnek. És még sorolhatnám. Ezért nehéz nekem akit a különféle kommenttársak egyaránt neveztek fasisztának és kommunistának, lenyilasoztak és lezsidóztak, attól függően, hogy épp kinek léptem a tyúkszemére. Engem nincs aki "megvédjen", mert nekem nincs "oldalam". Sajnos én képtelen vagyok hinni a különféle izmusokban, alkalmi megváltókban, politikai lózungokkal megjelenő véleményvezérekben, ha megkérdezem magam, mi is vezérel, igazából az igazság, a szabadság, a becsület, tisztesség, hazaszeretet az amik reményeim és szándékaim szerint vezérelnek. Szeretnék jó ember lenni és a szó krisztusi értelmében is szeretném szeretni embertársaimat, legyenek akár ellenségeim is. DE! Ettől függetlenül fenntartom magamnak a jogot, hogy hibáikkal, bűneikkel szemben ne legyek elnéző, mert ahogy az egykori teszkós hirdetésben mondja az Esztergályos Cilike "hülye azért nem vagyok" (legalábbis remélem). Na szóval ezután a kacifántos bevezetés után megpróbálok tiszta vizet önteni a nyílt sisakba, vagy a nyílt kártyák közé... vagy valami ilyesmi.

Pár napja úgy éreztem elszakadt bennem valami. Valami ami már nagyon, nagyon régóta feszül, nyúlik. A kiváltó ok az volt, hogy egy senki földönfutót, egy rokkantnyugdíjas momentumos aktivistát, rabosítottak felségsértésért. Tudom, tudom, hivatalosan a vád rémhírterjesztés, ami egy vicc, még a tetőtől talpig Orbán Viktor farzsebében székelő ügyészség se tudott fogást találni rajta, haza is engedték pár órás fingatás után, BÁR a telefonját és a laptopját még nem kapta vissza, mert HÁTHA találnak rajta valamit ami szépségtapasz lehet, hogy valamelyik kormánnyalonc kisnacsalnyik indokolhassa vele azt a gusztustalanságot, hogy valakit hajnali hatkor kib@sznak a felesége meleg segge mellől az ágyból és bevisznek a rendőrségre, ahol lefényképezik a szégyenfal előtt, ujjlenyomatot vesznek tőle és kérdésekkel szekírozzák. Mi megy itt emberek??? Csak úgy mellérakom, hogy fél éve rám és feleségemre rátámadt a vízen egy büntetett előéletű, ittas  ember aki megpróbálta a kis vitorlásomat felborítani, minket vízbefojtani és ennek, amit a helyszínelő rendőrnyomozó akkor víziközlekedés biztonságának veszélyeztetése bűncselekménykén nevezett meg, azóta sincs folytatása, eltekintve a mi kihallgatásunktól.

Az, hogy egy szerencsétlen egyesharcossal elkezdenek packázni, mit is jelent (még akkor is, ha nem az Andrássy 60-ba viszik gumibotozni) ?  AZT, hogy MI MEGTEHETJÜK. Vigyázzon mindenki, mert így (vagy még csúnyábban ) járhat ha nem fogja be a pofáját! Szóval a lényeg a "statuálás". https://www.youtube.com/watch?v=LYNgoXi0DQA

Amikor tavaly megkapta a nemzetvezető azt a hatalmas pofont, hogy bukta Budapestet és több megyei jogú várost az önkormányzati választáson, azzal hencegett, hogy hát viszont az összes megyét ők nyerték. Csakhogy a fontos döntések a városokban születnek, a megyei  közgyűlés igazából megörökölte a nagy semmit a "létező szocialista" rendszerből amikor a döntést mindig a megyei pártbizottságon hozták. Már AKKOR, tehát a választás másnapján megírtam, hogy a nemzet keresztapája mostantól azon fog munkálkodni, hogy a helyi önkormányzatok kezéből kivegye az irányítást, magyarul a PÉNZT és a megyékhez vigye. A koronavírus ehhez úgy jött mint homárhoz a vörösbor ( hogy a Nagy Levint idézzem), most rendeleti úton ki lehet húzni a rebellis, nem a maffiára szavazó bűnös városok zsebéből az 5 milliárdnál nagyobb beruházások iparűzési adóját. Ettől majd megtanulják, hogy máskor kikre szavazzanak! És ne tévedjen senki ez a járványhoz közenincs, pillanatokon belül megszavazásra kerülő törvény hatályban marad a járvány vége után is! Miközben a helyi önkormányzatok bukják az iparűzési adót, a parkolási díjat, továbbra is feladatuk a járvány miatt munkájukat és jövedelmüket elveszítők segélyezése, szóval a nemzetvezető testvér eredményesen szervezi ki az önkormányzatok kasszájából a pénzt és eredményesen szervezi be rájuk a kötelezettségeket. Sorolhatnám napestig még a galádságokat, a saját oligarchák futtatását, hogy Mészáros Lőrinc órabére több mint három középiskolai tanár éves bruttóbére, hogy Andy Vajna halála után is nekik fialnak a kaszinók, immáron Garncsi Istvánon keresztül, de MINEK?! Aki figyel tudja, aki meg hívő az elintézi azzal, hogy "ésagyurcsány"? Szóval elszakadt nálam a cérna és kiakadtam. Minek köszönheti ez a nép azt a szerencsétlen sorsát ami 1000 éve sújtja? Sokáig volt kire, mire kenni. Volt tatár, török, német, ruszki, de több mint 30 éve nincs kire kenni. A pocakos focista persze próbálkozik, évek óta Brüsszel az elnyomó, meg Soros a mumus, de azért ahhoz nagyon hülyének kell lenni hogy valaki elhiggye, hogy egy öreg zsidó tartja a zsebében a teljes komitét Strasbourgban! Hogy a furmányos magyar még a néppártot is megvette kilóra.

Világ életemben problémákat oldottam meg. Megszoktam, hogy keressem az okot. Nem ég a lámpa? Mérjünk, rá, kap e feszültséget! Nem indul az autó? Nézzük meg van e gyújtás, kap e üzemanyagot? Beázik a tető? Másszunk fel rá és keressük meg a lukat! Hol a luk MOST? Hát ott, hogy sz@rháziak vezetik az országot? MIÉRT?  Mert megválasztották őket. Méghozzá kétharmaddal, ami azt jelenti, teljhatalmuk van. Ergo, ki a hibás? Aki rájuk szavazott. Tévedés ne essék, megismétlem ismét, nem vagyok "oldalhívő". Épp Bajnai Gordon kínlódott az országgal, amikor az a zseniális ötlete támadt, hogy ingatlanadót kell kivetni a luxusingatlanokra, meg hajóadót a jachtokra, meg helikopter, meg repülőgépadót stb. Akkor beszéltem azt hiszem először (és egyelőre utoljára) a Bolgár Györggyel betelefonálósban a Klubrádióban és "baldóvernek" neveztem a Bajnait, aki komolyan bevételt remél mondjuk azoktól a nyomorultaktól, akik annakidején fiatalon külterületen vettek olcsó telket és a "létező szocializmus" lehetőségeivel élve kalákában, bontott anyagból, "C" menetlevéllel, szakszervezeti támogatással építettek egy házat, amiben most öregként laknak és az a balszerencse érte őket, hogy felment az ingatlanuk értéke, de a vékony nyugdíjból nem tudnának vagyonadót fizetni rá. Erre a Bajnai azt mondta, hogy akkor adják el és költözzenek kisebbe! B+ Gordon, amiért EGÉSZ életükben gürcöltek, abból most takarodjanak??? A "baldóver" az "én időmben" Angyalföldön a balfasz, de simlis szinonimája volt. Szóval ki is a hibás MOST? Aki a nyakamra (meg a sajátjára, mert aki nem a közvetlen udvartartás tagja ugyanazt kapja jutalmul a rendszertől mint én büntetésből) ültette a rendszert, aki rájuk szavazott. 2018-ban 2,8 millióan. Ami persze nem a választók többsége, de olyan ügyesen kifundálták, hogy az mégis kétharmadot hoz a parlamentben nekik. ( miközben amikor az EU parlamentben a nekik nem tetsző 8-as cikkelyt megszavazta a többség pont azon ágáltak, hogy nem ér, mert az is bele kellene számítson akik nem szavaztak) 2,8 millió. Kik is ők? Hát mondjuk a határon túliak. Akiket megvásároltak a honi adófizetők pénzéből, ők az én f@szommal verik a csalánt, mert csak joguk van, kötelességük kis-Magyarországgal szemben nulla, nem itt adóznak. Becsületes dolog ez? NEM. Ez sunyi bugrisság. Nekem például nem lenne pofám Janukovicsra szavazni az ukrajnai magyarok ellenében akárhány hrivnyát is rakna a zsebembe. Ha a határon túliak nem szavazhattak volna, már nem lenne a Fidesznek és felszopójának a KDNP-nek kétharmada. Aztán kik még? Akiknek leesik az asztalról. Kis falatkák Mészáros Lőrinctől, akiknek a kegyéből eltarthatják a családjukat, megélhetés az állami tájékoztatásnak hazudott plakát és médiadömpingből ami az állam tájékoztatási kötelezettségét megcsúfolva aljas propagandával vezeti félre a választókat. Becsületes dolog? TUDOM, a kenyér nagy úr, de azért büszke ne legyen már rá akit megvásárolt a hatalom. Bizony ez is bugrisság. Aztán kik még? Akik félnek ha kitudódik, hogy nem a hatalomra szavaztak akkor elvesztik a közmunkát, akik annyira lent vannak, hogy az a szalmaszál is számít amibe esetleg megkapaszkodhatnak aminek a másik vége valamelyik helyi hatalmasság kezében van. Őket sajnálom a legjobban, de hát ez is csak bugrisság, kicsiny kiszolgáltatottak kicsiny megalkuvása. Aztán kik még? Akik lesz@rják. Mert olyan hülyék, hogy azt hiszik tökmindegy ki dirigál, az ő sorsukra nincs hatással, különben is mind lop, mind egyforma (egyik sem igaz), egyébként is jobb a győztesre tippelni, totóban is bevált, behúzza az ikszet oda,  vagy el se megy szavazni. Bugris? NANÁ. Aztán ott vannak a decensek. Akiknek ha kiveri is a szemét, hogy ez egy echte bolsi bagázs ( mert aki úgy kommunikál mint a Szabad Nép, aki úgy dirigál mint a Münnich Ferenc, aki úgy fojtja bele a szót a parlamenti pulpitusról a neki nemtetszőkbe mint Kövér László, aki úgy hazudik mint a vízfolyás ... hogy is volt? https://www.youtube.com/watch?v=tSQpt6W6Db0  az bolsevik),  de akkor is kitartanak amellett, hogy ezek nem a "kommunisták". Hogy "lopnak, lopnak, de még mindig ezek a jobbak". Tökmindegy hogy csak egy kis rakás sz@r van az ebédlőasztalon, vagy egy nagy, NEKEM ne legyen semekkora! ( egyébként meg melyik a nagyobb a Nokiás doboz vagy a kamion?) Nem alkuszom. Megalkudni, örökösen mérlegelni, nem kiállni, beletörődni, bugrisság? IGEN!

Nem mondom, hogy nekem egyszerű volt 2018-ban, hogy hova tegyem az ikszet. Magyarországon nincs olyan, hogy "protest vote". Lehet érvénytelent szavazni direkt, de azt besöprik a "teljesen hülyék" kalapba, akik még azt se tudják, hogy kell csinálni. Ezért a kétfarkúakra szavaztam, mert az mutatta meg legjobban milyen sz@r a többi. De én sohase vetemednék arra, hogy tolvajokra, és/vagy aljasokra és/vagy ostobákra szavazzak. Ezeknek a szempontoknak az MKKP tökéletesen megfelelt. 

Hogy jön mindez ide? Amikor a hajnali 6 órakor az ágyából előállított és  rabosított felségsértőről szóló hír kapcsán elszakadt nálam a cérna, ezt írtam a Fb-ra:

"Orbán Viktor 2,8 millió bugris szavazója segítségével sikeresen restaurálta a bolsevizmust. És ez nem rémhír ez tény. És ha a mindössze egy képviselői helyen múló parlamenti kétharmadával nem szavaztatja meg a rendeleti uralmát korlátlan időre, akkor ha kidől valamelyik képviselő, mert elragadja a vírus, akkor esély van rá, hogy az ellenzék nyeri a helyét, akkor meg ugrott a kétharmados hatalma. Szóval ez a járvány úgy kellett a minielnöknek mint egy falat kenyér. És ez is tény."

Mitteszisten, elkezdtek érkezni a hozzászólások barátaimtól: "te most lebugrisoztad a közös ismerőseink, valamint a saját ismerőseid egy jó részét, ...". 

Aztán:"... Írhatnám, hogy a stílus maga az ember, de nem teszem..."

Továbbá:"...,a másik oldalon nincsenek bugrisok!-,ott!-,mindenki csupa tálentum!-,amúgy!-pedig a bugrisozás!-,eddig!-,távol állt tőled,mellőzted!-,vajon mitől indult igy be a gépezet??.."

SOKÁIG tépelődtem és többször nekifutottam ennek az írásnak. Több dolog is felmerült bennem.

1. CSAKUGYAN olyan csúnya dolog "lebugrisozni" 2,8 millió választópolgárt? Erre válaszoltam fentebb.

2. Csakugyan ez volt az egyetlen ami a szemébe ötlött a kommentálóknak? AZ, hogy mire írtam, az csak úgy SUTTY elrepült a fülük, szemük előtt, mellett? Netalán, helyes, hogy valakit megszopatnak, hisz csak egy Momentumos aggastyán.

3. Akkor is ilyen, stílus iránt érzékenyen ráírtak a Bayer Zsoltra amikor EZT írta rólam :" Magyarországon él 2,8 millió tisztességes magyar ember, akik a Fideszre szavaztak. A többi rohadt állat nyugodtan takarodhat innen a francba, még beléjük is rúgok kifelé menet, hogy minél messzebbre repüljenek. Szóval takarodó van picinyeim, ez már a mi országunk!"

Kedves stílusom iránt érzékeny barátaim! Nem osztom a lelkes dr Fritz Tamás, a Civil Összefogás nevű adófizetői pénzekből megélhetési  civil ügyvivő álláspontját miszerint "Ez egy következmények nélküli ország.". VANNAK következmények. Persze nevetségesek. Most épp az hogy én a nevenincs senki fenti levezetés alapján bugrisságnak tartom az állampártra szavazást. Továbbra is szeretlek benneteket, de  nem lehet egyszerre b@szni is meg szűznek maradni. Azzal hogy "oda", a simlisekre, a hazám megnyomorítóira (beleértve szócsövükre Bayer Zsoltra és a stílusára)  szavaztatok,  elvesztettétek nagyrabecsülésemet, de helyette bőségesen kárpótol benneteket mondjuk Német Szilárd, Rogán Antal, Mészáros Lőrinc, Habony Árpád, Bayer Zsolt és a többiek hálája.

Amúgy az élet szép és egyáltalán nem reménytelen, kivéve persze akit hazaküldtek a kórházból meghalni. Nem mondom, hogy BÁRKI lenne kormányon nem követne el szükségszerűen hibákat, az egész világot letolt gatyával kapta el a járvány, holott Magyarországon is voltak  a pandémiára kidolgozott tervek, de ezeket a napi politika berakta a " le van sz@rva " dossziéba, de az, hogy egy ügyvédbojtár végzettségű negyedosztályú futballista gyakorlattal rendelkezésű suttyó vezényli a járvány elleni védekezést számomra cseppet sem megnyugtató. 

Szóval mondom SZÉP az élet J virágai meg különösen.

001_220.JPG

001_221.JPG

003_144.JPG

13 komment

Vasárnap.

2020.05.10. 17:21 :: A Tengerész

Kész a kerítés a Balabán csatorna felé. Funkciója a kutyák távoltartása a szomszédság baromfiaitól. Több mint egy heti munka volt.

002_183.JPG

004_108.JPG

Az igazi meló a festés volt. Elképesztő mennyit kellett pepecselni a rács kétszeri és kétoldali ecsetelésével. Itt a Judit virágoskertjének a rácsát kenem.

keritesfestes_2.jpg

Egy már a helyén van.

001_219.JPG

Ez tulajdonképpen mobil. Néhány helyen letűzött karók közt kanyarog és a Picurt, a kiskutyát és főásót tartja remélhetőleg távol a virághagymáktól.  Ő a kettő közül a zabolátlanabb, ma reggel megtámadott egy nála ötször nagyobb kanhattyút ami a családját védelmezte. Elképesztően harcias jószág lett abból a másfél kilós, éhhalél szélén támolygó szőrcsomóból amit két éve Karácsony előtt két héttel kukáztunk. Most 8 kiló és ha nem tetszik neki valaki, emberre is rátámad és megharapja. Miközben aki meg szimpatikus, annak felkéredzkedik az ölébe és dögönyözteti magát vele. Mit mondjak, őszinte jószág. Ha van kedve, általában van, akkor reggel jön velem és a Szmájlival sétálni, póráz nélkül szaladgál köröttünk. De ha nincs kedve, lecövekel valahol útközben, ma például mindjárt a kapun kilépve a kapu előtt és megvárja amíg visszaérünk és boldogan csatlakozik. Miatta is fontos a kerítés, mert nagy felfedező és nem hajlandó megmaradni az udvaron, ha  valahol ki tudja magát ásni a meglévő kerítés alatt. Nem csavarog el, mindig visszajön, de nem szeretném ha a szomszéd megharagudna mert kikaparja a zöldborsóját ha pockot sejt alatta.

7 komment

Vasárnap.

2020.05.03. 17:10 :: A Tengerész

Tegnap délelőtt bevásároltam a szokásos heti szükségeseket a Lidlben. Szokás szerint J ír egy hosszú listát én meg megveszem. ( valami persze mindig kimarad, ráadásul nekem listám sincs például elfelejtettem, hogy az utolsó söröm is elfogyott, most egy hétig nem lesz söröm) Ő nem mehet emberek közé mert felelőtlen. Ő ugyan azt mondja hogy NEM, de én tudom, hogy nem használná jól a maszkot, kesztyűt és a feltétlen szükségesnél több időt töltene a boltban, mert a nőknek mindent muszáj megnézni, még azt is amit eszük ágában sincs megvenni. Ha veszély van amúgyis a férfi kötelessége szembenézni vele az én konzervatív felfogásom szerint. Nem mondom, hogy nőmet képes lennék megvédelmezni egy háromfős rablóbanda ellen, de a vírus ellen megpróbálom. Lázadozik, de ugyanakkor "elviseli" hogy itthon szunyókál amíg én a bicikliutánfutót televásárolom és hazatekerek vele. Ez a vásárlás amúgy nekem egy vesszőfutás, utálok vásárolni, még boltba bemenni is, nem tudom a nők mit zabálnak rajta.

Amúgy az emberek nem túl okosak. (állapítom meg sokadszorra, szoktam annakidején tanítani gyerekeimnek, hogy vegyék tudomásul, tíz emberből kilencnek csak annyi esze van, hogy nem ül be háttal a moziba) Csak maszkban szabad bemenni a szupermarketbe a felnőtteknek, szóval 65 év felett és csak 9-12 óra közt. 10 órakor megérkezek a bolt elé, kint áll vagy négy fiatal. Nincs rajtuk maszk, közelről beszélgetnek. Egy család lenne? Várják a mamát aki bent vásárol?  Várják, hogy 12 óra legyen?  Bent kevés a vevő, idős házaspár válogat a zöldségben. Szabály az szabály VAN rajtuk maszk. Az asszony a nyakán hordja a férfi a száján. Ami rossz, hogy úgy tűnik a kis forgalmat a polcok, vitrinek feltöltésére használja fel a személyzet. Tele minden ösvény termoszkonténerekkel, raklapokon tornyosuló áruval, göngyöleggel, alig lehet közlekedni a bevásárlókocsival, pedig én mindig a kisebbet tologatom. Viszont minden van a mit J felírt, még friss élesztő is, pedig azt (meg lisztet) egy hónapja aranyért se lehetett kapni.

A kertben elvirágzottak a tulipánok (ott a kép alján az utolsó négy szál), a sárga nárciszok, de a kék s lila íriszek most kezdenek nyílni. Valami szépség mindig van tavasztól őszig. 

004_107.JPG

Ma kiszabtam az összes acélhálót a kerítéshez, a maradékból lesz a virágok köré a "kutyagátló". Egyelőre csak odatámasztottuk az oszlopokhoz, holnap elkezdem festeni, aztán ha megszáradt felerősítem őket a helyükre. Az a drótfonat kupac egy téves koncepció volt. Amikor az új szomszédok elkezdték cserélni a régi kerítést mondtam nekik, hogy ne dobják ki a drótfonatot, mert azt én (mint megrögzött recicláló) majd felhasználom ide. De olyan sietősen bontották a pribékek, hogy az egészből egy használhatatlan kupac keletkezett, ezek a cigányok, bár égett a kezük alatt a munka és semmi nem tűnt el a kerítéstelen napok alatt a cuccaimból, szóval ha minden cigány ilyen lenne minden vállakozó őket akarná alkalmazni, de úgy tűnik csak sittre tudnak bontani bármit is, az anyag garantáltan használhatatlan kerítés céljára. Így lett az alanti acélháló.

001_218.JPG

 

 Még csak oda van támasztva, de a kutyák már tiszteletben tartják.

002_182.JPG

003_143.JPG

 

Szólj hozzá!

Szombat.

2020.05.02. 22:27 :: A Tengerész

Kemény két nap volt. Igazából a kerítést akartam folytatni, de a télikertben a palánták már annyira túlnőtték magukat, hogy némelyik már virágzani kezdett. Ráadásul mivel szorosan egymás mellett voltak az asztalon, megindult a versenyzés a fényért, elkezdtek erősen felnyurgulni, ami azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy már kiültetés közben tőben eltörnek, mert nem támasztják egymást. Szóval nem tűrt halasztást a kiültetés. Kerítés félbehagyva, mint a régi szép időkben amikor apámnak "munkával kellett ünnepelnie" május elsejét, én is belecsaptam a melóba, kiültetem 43 tő paradicsomot, 16 tő paprikát és 21 db sárgadinnyét. A paprika az egyszerű, elég 10 cm mélyre ültetni a kis cserépből, de az eleve magas PET palackokból az alaposan megnyúlt paradicsomokat az alsó levelek letördelése után közel fél méter mélyre kellett elültetni, ez fárasztó volt a 10 cm átmérőjű talajfúróval. Rohadtul kidöglöttem tőle estére, de bírtam. Ez azért töltött el örömmel, mert nyafogtam az elmúlt napokban, hogy hamar kidőlök ha nehéz a meló, most nem volt így. J csak nevet rajtam, de meggyőződésem, hogy átment rajtam a vírus, ezért voltam vagy három héten át gyenge, volt, hogy fájt a torkom, egyszer éreztem, hogy nem érzem a víz ízét, szóval nagyon remélem, hogy ez "az" volt és akkor ezt is ki lehet pipálni.

Ma nekiálltam a felkötözésnek, mert félő volt, hogy a magasabbra nőtt növények eldőlnek. Így néz ki az ültetvény a nap végére.

002_181.JPG

A magasra törő, de vékonyka növényszárakat most nem karókra, hanem  az ágyás felett kifeszített a már tavaly is használt dísznád karókkal is kitámasztott drótokról lelógó spárgákra futtatom. A módszert a netről tanultam, sokkal egyszerűbb mint  minden egyes nővényt karókhoz kötözni. Az ember mindig tanul valami újat.

006_65.JPG

A madzag a növény szárán, annak alsó első levelének tövében van lazán megkötve, a növényt ahogy nő, hetente egyszer egyszerűen a madzag köré kell tekerinteni. Ez utóbbi bizonyára annyira természetes dolog, hogy az oktatóvideó nem is említi, magamtól kellett rájöjjek, nekem nem volt magától értetődő. Fent u.n. lobogócsomóval rögzül a dróton.

007_54.JPG

Ez, ha leérett a termés, tél elején, majd egy rántással oldható, mert jövőre is használni akarom ( a spárga drága holmi). Mondom mindig tanul az ember, a lobogócsomót volt tengerész kollégámtól tanultam a Fb-ról a napokban.

A kertcsinálásban az embert érik meglepetések. Mivel én nem vagyok kertész, a magam módján, a tavalyi kezdeti tapasztalatok után, az akkori hibákat kiküszöbölve láttam hozzá az idei veteményesnek. Már a magok elültetésénél számba vettem mekkora helyem van, gondosan megterveztem a tő és sortávolságot, csekély rátartással kiszámoltam, miből mennyit fogok ültetni és ehhez lefektettem a csepegtető öntözőcsöveket. Erre MOST jön J, hogy "de hát én borsót is akarok ültetni". Még jó, hogy volt a "csekély rátartás". Olyan ez mint amikor az ember villamos elosztószekrényt tervez és mire a kivitelezés elkészül, a tartaléknak szánt leágazások mind elfogynak.

Szóval zöldborsó ültetődik.

003_142.JPG

Ahol úgy néz ki, hogy semmi sincs, ott vannak a parányi sárgadinnye palánták és a borsó. Azért érzem a fáradságot, most ébredtem fel, mert a híradó után belealudtam a TV-be. De ez egészen más fáradtság, harmadik napja tetterősen ébredek és bírom a terhelést. Na nem akkorát mint 30 éve, de tegnapelőtt elő kellett vennem a 12 kilós "népszava" kalapácsot egy recicling kerítésoszlop tövéről leverni a betontömböt  és még egész jól ment a fejfelett suhogtatás.

2 komment

Szerda.

2020.04.29. 22:32 :: A Tengerész

Akinek kertje van sose unatkozik. ( ahogy akinek hajója van, az se.... akinek meg mindkettő...) J jön, hogy az öntözőslaug végéről lelövi a pisztolyfejet a víznyomás. Gondosan levágom a végét és újra rögzítem a Gardena gyorscsatlakozót, de megint lejön. Megdühödök, mondom "ráragasztom". Ehhez előveszem a ragasztópisztolyt. De a baj nem jár egyedül. Nem fűt, nem olvasztja a raganyagot. Szétszedem, íme. ( a 7-es cetlit nem tudom hogy került oda és honnan, hacsak nem a bogarak vitték oda)

001_216.JPG

Azok ott a végében szörnyű halállal lakoltak azért, mert beköltöztek télre a szerszámba, megsültek, egy múltheti ragasztás során.

003_141.JPG

Ez az egy itt alul viszont él, amikor kirázom belőle, hogy eltapossam ( nem szívesen gyilkolok még bogarakat sem, de a csótányok {tengerész nyelven bakulik} és a poloskák kivételek) szégyenszemre elröpül.

005_95.JPG

Sajnos a balszerencsének nincs vége, hiába takarítom ki a bogarakat,

006_64.JPG

ettől még a ragasztópisztoly nem melegszik. Érdekes jószág, sose láttam még ilyet belülről, szétszedtem, azt hittem ellenálláshuzal van benne mint a forrasztópákában, de nem, két alumínium fegyverzet közt van egy kerámia ellenállás. Sajnos három darabra van törve. Hogy EZT hogy csinálták a bogarak nem tudom elképzelni se, lehet csak véletlen a két dolog egybeesése. Megpróbáltam megragasztani, de nem sikerült elszakadnom a bajtól, vízüveget használtam, azt remélve, hogy a hőálló anyag egyúttal szigetelő is, de NEM, miután megszáradva másnap bekapcsoltam egy nagy durranás, egy villanás és persze áramszünet. Sajnos kuka a pisztoly. Ami azért rossz, mert a járvány miatt nem lehet boltba menni újért. Viszont van jó hír is, mindenféle ragasztás nélkül is "állva maradt" a locsolótömlő végén a spricni egy újabb szerelés után.  

Régi projekt indul újra. Említettem már, hogy a kutyák kijárnak hátul a villanypásztoron keresztül, nekiálltam kerítést csinálni. Mit mondjak, négy oszlopot leásni két napba telt. Hamar fáradok. Még mindig azzal magyarázom, hogy kerülget a vírus, de J szerint egyszerűen csak megöregedtem. Ebből lesz a kerítés.

001_217.JPG

Egyszerűbb mint a drótfonat és a kutyák se tudják alatta átásni magukat, ha a hegyes végével beleengedem a földbe. 205 cm széles 5 m hosszú táblák, 40 cm-t levágok a szélességükből, abból lesz a virágágyások szegélye, mert P előszeretettel kaparja ki a virágokat, ha valami izgalmasat sejt a tövükben.  Sz is szeret ásni néha, de valahogy a virágokat kíméli, ő a fűben ás sáncokat. Neki a 40 cm nem lenne akadály, simán átugorja az 1,20-as kerítést, remélem az 1,60-as már visszariasztja a szomszéd tyúkjaitól, viszont még a 20 cm magas ágyásszegélyt is tiszteletben tartja. (Viszont sajátjának tekinti, sűrűn meg is jelöli.)

Szóval gyengülök, meg talán lustulok is. Ma kicsónakáztam a piacra, meg mentem különféle boltokba is mindenféle élemet venni, meg patikába, meg festéket a kerítésre ( egy kiló festék már 5070 Ft volt !), meg felvenni a Papa nyugdíját. Ott kezdődik, hogy utálok vásárolni. És ehhez ma össze-vissza kellett mászkálnom a városban. A járvány miatt ugye van az országos korlátozás, hogy a felnőttek csak reggel 9 és 12 közt mehetnek be  a boltokba. De a piacra viszont csak reggel 6-8:30 közt mehetnek, 8:30 után mehetnek a piacra a 65 év alatti gyerekek. De hát a piacon se töpörtyű, se kenyér, se sajt nem volt. Ehhez át kellett menni a városba. De ugye még nem volt 9 óra. Ez a probléma eszembe se jutott, mert a Pennyben és a péknél a kutyát nem érdekelte, hogy hány éves is vagyok, de a hentesnél, ahol dög meleg volt, hogy egy szál pólóban tudják csapkodni a tőkehúst, én meg gázálarcban és hajnali csónakázáshoz öltözve izzadtam és különben is már rohadtul elegem volt az egész bevásárlásból és a hosszas sorállástól, amikor épp én következnék, egy nő elkezdett pampogni, hogy hiába én jövök, de én csak 9 után jöhetek. Mondjuk úgy, szigorúan szóltam rá, a hentes meg csak a vállát vonogatta hogy hát ő nem tehet semmiről. Még akkor is robbantam amikor a piacon át a csónakomhoz igyekeztem, gyanítottam, hogy itt meg az lesz a baj az őrtálló rendőröknél, hogy fél kilenc elmúlt és én már nem léphetek be a piacra. Azt hiszem látszott rajtam, hogy "hangulatban vagyok", mert a rendőr amikor mondtam, hogy "Gyerekek engedjetek át  a csónakomhoz!" , már ugrott is félre sőt udvariasan köszönt és mondta, hogy "persze". Rohadt éhes voltam az éhgyomorra történő bevásárlástól és ha én éhes vagyok akkor amúgy is sokkal rosszabb ember vagyok, hazatérve még J-vel is veszekedtem egy sort, csak reggeli után nyugodtam meg. Házsártos vénember lennék?

5 komment

Péntek.

2020.04.24. 13:42 :: A Tengerész

Az öreg almafa még mindig meg akarja mutatni mire képes. Tavaly nem sok termés volt, tavalyelőtt rengeteg. Nagyon finom alma, kár hogy kukacos a termés. Persze lehetne permetezni, de ilyesmire aztán végképp nincs időm. Kivágjuk a gyümölcsből a kukacot, a többit megesszük. Bio. Direkt ilyen.

002_180.JPG

Ott a segédmunkás!

almavirag_mehhel_2.jpg

J bajban volt az eprekkel (igazából szamócának hívják). Az a helyzet, hogy a kutyák vagy kikaparják, vagy... hát.... hogyis mondjam "megjelölik". Nem rajongunk a "jelölt" eperért, ezért felraktam magasba. Ezek a már másra nem használható maradékai boldogult Fábián Sanyi barátom bontott korhadt stégdeszkáinak. Erre pont alkalmas azzal a két raklappal együtt, amin a téli tűzifát hozták évekkel ezelőtt. Itt kérem csúcsra van járatva a recicling! Azért is jó, mert J-nek nem kell görnyedni az ültetvénnyel való bíbelődéskor.  A Hungarocell (szintén bontott anyag)a tűző nap ellen védi az edények oldalát, hogy a föld ne forrósodjon annyira fel. 

008_53.JPG

006_63.JPG

2 komment

Kedd.

2020.04.21. 23:25 :: A Tengerész

Összeállt a csepegtető öntözés projekt. Működik a víztorony feltöltése a kútból, a WC tartály szelep teszi a dolgát, lezár amikor a tartály megtelt és leáll a szivattyú. Hogy PONTOSAN menyi idő alatt telt meg a tartály azt nem tudom megmondani, mert közben leállítottam amíg elmentünk a kutyákkal sétálni és nem néztem az órát, aztán meg J nekiállt kertet locsolni, szóval megoszlott a szállított  vízmennyiség, de egész biztos több volt mint fél óra amit korábban saccoltam, talán egy óránál is több volt, de végülis tökmindegy. Vágtam a burkoló ponyvára egy sliccet ami quasi "nívóüvegként" szolgál, lehet látni mennyi épp a víz benne, ebből az egy szempontból nem hátrány, hogy átlátszó a tartály. Ha arrajártamban ránézek majd és látom, hogy már csak félig van, bekapcsolom a szivattyút ami feltölti, majd leáll ha megtelt, ha meg hallom hogy már nem megy a szivattyú kikapcsolom. Ha elfelejtem kikapcsolni az se baj, a lényeg hogy nem kell lesni, hogy áll a töltés. 

Gond lett volna a víz kinyerése a tartályból, mert a leeresztő csonkon spéci menetes fedő van, amihez nem lehet csatlakozót kapni átlag szerelvényboltban. Rendelni elvileg lehet, van aki csinál ilyet, de én az egyszerűbb megoldást választottam. Boldogult Poszlovszki Rezső barátom, vagy 30 éve amikor a balatoni házat építettem és műanyag hordókban napkollektorral melegítettem a fürdővizet, esztergált nekem a hordókhoz tömlővéges csatlakozásokat. Egy darab még volt belőle!  Ezt raktam be a "blindbe" ami a leeresztő csonkot lezárja. Prímán működik.

009_38.JPG

Az innen induló tömlő egy elosztóra érkezik. Ezt némi spekulálás után a virágföld tároló hordó oldalára csavaroztam fel. Fix, stabil hely, közel van  az ültetvényhez.


007_53.JPG

Fentről érkezik a víz a golyóscsapba, alatta a vízszűrő, a T elágazásból függőlegesen lefelé menő tömlő a piros golyóscsapon át csatlakozik a málnák csepegtető csövéhez, a jobbra elmenő pedig a magaságyáséhoz. Amikor két éve a háztető héjalását cseréltük eternitről cserepeslemezre, csak egész doboz pirosfejű lemezcsavart lehetett hozzá rendelni. Maradt majdnem egy egész doboz önfúró lemezcsavar. AKKOR szívtam a fogam, hogy milyen pazarlás. Mostanra alig van már belőle. A szűrő Ausztráliából jött egy szivattyú tartozékaként, amit RP barátomtól kaptam, sajnos a szivattyú már rég halott, két éve újat kellett vennem, de a szűrő vagy 6 éve várta a kacatos ládában, hogy funkciója legyen, LETT neki.

Kis nosztalgia. Ahol nem kellett bilincs ( a maximális nyomás a csepegtető oldalon 1,5 m vízoszlop, azaz 0,15 bar) ott csak drótoztam a csatlakozásokat. A drótvégeket ezzel a fogóval csipkedtem el.

005_94.JPG

Apai örökségem, egészen biztosan öregebb 100 évesnél. KIFOGÁSTALAN szerszám. Pedig rengeteg drótot, szöget csíptem el vele én is, meg boldogult atyám is, sőt azt hiszem ő is használtan jutott már hozzá, annakidején, a két háború közti ínséges időkben nem volt olyan jól eleresztve, hogy herdálja a pénzt. Nincs nyoma a végóélen annak, hogy használva volt. De hát nézzük csak a márkát!

004_106.JPG

Életlen a kép, de azért látszik "GERMANY". Hát igen. Ami szép az olasz,  ami meg jó az német.

003_140.JPG

Volt ugyanebből a fajtából egy vízpumpafogóm is, de sajnos valahogy elkallódott, van azóta, nem rossz márka kettő is, de AZT, amivel apám is dolgozott, örökre sajnálni fogom.

5 komment

Vasárnap.

2020.04.19. 22:18 :: A Tengerész

Két napig fájt a torkom. Ritkán történik velem ilyesmi és most ugye az ember mindjárt "arra" gondol. Ráadásul nem éreztem magam fizikailag se tettrekésznek, ahogy boldogult anyám mondta ilyenkor, "húz lefelé a testem" érzésem volt. Tegnap reggeli után szégyenszemre le is feküdtem és egész nap torokfertőtlenítőt szopogattam. Étvágyam se volt, de magam is elcsodálkoztam, hogy ebédre a jól sikerült kacsaapróléklevesből nemcsak hogy megettem egy tányérral, de, annak ellenére hogy minden nyelés fájt, megettem utána öt lángost is! Nem a nagy "piaci" lángosra tessék gondolni, J olyan kicsiket, kb. 15 cm átmérőjűeket csinál, de akkor is! Éreztem, hogy nem lehet valami halálos kórság ami kerülget. Lázasnak se éreztem magam, úgy hogy délutánra megelégeltem a hentergést és elültettem a WC papír gurigákba a dinnyemagokat. Ez a kutyasétáltatással egyetemben elég is volt tegnapra. 

Ma reggel örömmel tapasztaltam, hogy elmúlt a torokfájás, viszont annyira gyengének éreztem magam, hogy szinte remegtek a lábaim. Viszont a közérzetem kiváló, így nekiálltam a víztorony töltő programnak.

Erről egy kicsit bővebben, mert kérdeztétek, hogy gyűjtött esővízzel töltöm e a tartályt, meg hogy mért nem a Dunából. Esővíz nem lenne rossz, de pont minden csatorna, a tornácé is, meg a háztetőé is az ellenkező irányba lejt. Nem is tudom hogy lehetne odavezetni a tartályba, hacsak nem csinálom a csatornákat újra, ellenkező lejtésre... és még akkor se egyszerű odavezetni. Szóval ez a lehetőség ugrott. Dunából.... nos szivattyú akkor is kell, szóval a villanyt nem lehet megspórolni. Sokan öntöznek a Dunából, vagy, miután szigeten lakunk, a telek másik végében lévő Balabán csatornából. Eltekintve attól, hogy ez azt hiszem tilos, nem is olyan egyszerű. A vízállás ha nem is sokat, de +/- 50 cm-t ingadozik az év során. Ez felveti, hogy hol legyen a vízbeszívó cső. Ha mélyen, akkor iszapot, ha magasan akkor uszadékot szív a szivattyú, állandó veszély a dugulás. Ha közel van a parthoz és lemegy a víz éppen, akkor csak levegőt szív, ha mesze beviszem a mederbe akkor pláne hogy tisztítom ha eldugul, télre az egész csövet le kell vízteleníteni mert szétfagy, szóval csak a gond van vele. Szerencsére van kutunk, csak annyit csináltam, hogy az előző tulajdonos beérte a kézi pumpálással, én felszereltem egy elektromos szivattyút. Télen a fagyveszély miatt levíztelenítem, de áprilistól októberig gond nélkül adja a vizet. Persze a Dunától 15 méterre ez is "dunavíz", csak a kavicsos homok  ami a hordalékszigetünket alkotja megszűri. Ivóvíz jön belőle, kipróbáltam semmi bajom nem lett tőle.

Péntek délelőtt, amikor a Lidlben voltam a heti élelembeszerzésen, PONT találtam egy olyan "Y" elágazót ami  nekem kellett, hogy legyen egy plusz kiállásom a szivattyú nyomóágon a tartálynak.

010_30.JPG

Még aznap délután felszereltem innen egy tömlőt, ami körbemegy a ház falán az ereszcsatorna alatt ( ez az ami a képen felfelé indul meg) és a tartály tetején van vége. Vettem  a szerelvényboltban egy WC tartály töltő szelepet.

001_215.JPG

Leszedtem a víztartály tetejét és kivágtam bele a töltőszelep helyét.

003_139.JPG

Körbenéztem a vashulladékok közt, keresve valami alkalmas darabot a szelep felerősítésére. Kicsit tétováztam miből legyen, sima vaslemezből, vagy rozsdamentesből. A rozsdamentest választottam, nehezebb megmunkálni, de tartósabb lesz. Miközben a szükséges kialakítást végeztem rajta, Örkény István örökbecsű mondata jutott eszembe: "Túlélsz pöcök", hát igen, EZ biztosan.. 

005_93.JPG

Ilyen lett összerakva.

006_62.JPG

007_52.JPG

008_52.JPG

A működés a következő. A csőkút szivattyúját bekapcsolom. Nem hidrofor rendszerű a kerti öntözés, a szivattyút áramláskapcsoló indítja és állítja le. Ha az öntöző tömlők végén lévő pisztolyszelepet működteti az ember, megindul a szivattyú  spriccel a pisztolyfej, ha elengedi a "ravaszt" leáll a szivattyú. ( A rendszeres napi öntözés J munkaköre.) Jelen esetben ha a WC tartály szelep nyit, elindul a szivattyú, ha megtelt a tartály és lezár a szelep leáll a szivattyú. Ennyi. Automatikus a működés de mégsincs túlkomplikálva. A szivattyú nincs állandóan áram alatt, tehát egy esetleges tömlőszakadás (a kutya elrágja a slaugot, volt már rá példa) nem okoz áradást, naponta egyszer beindítja az ember amikor a kertet amúgyis kell öntözni kézzel, ilyenkor a tartály is feltöltődik. Ez utóbbit ma este kipróbáltuk, ha megy a tartály töltés, kevés nyomás marad a kézi spricceléshez szóval a két funkciót időben el kell tolni, de ez megoldható.

Szólj hozzá!

Csütörtök.

2020.04.16. 17:41 :: A Tengerész

Még tegnap felmasszíroztam J segítségével a maradék takarót a víztartályra, a mai nap a palántázásé volt. Kicsit koppantam, mert azt hittem, hogy RENGETEG PET palackot gyűjtöttem még tavaly.... hát frászt, kevés lett. Kellett még koldulni a szomszédoktól, így se jutott mindnek. De úgy döntöttem a paprikák maradhatnak a kis műanyag cserepekben, azoknak kisebb gyökerük van, onnan fogom a kinti ágyásba kiültetni a hónap végén. 

Az eljárás a következő. Az ember levágja a PET palack felső részét, ott ahol elkezd szűkülni. Eból a szempontból se volt igazán jó a palackjaim egy része, mert volt közte több is ami derékban karcsú, ami alatt sajnos le kellett vágni, így a megmaradó alsó rész alig volt magasabb mint a kefíres pohár. A legjobb az 1,75 literes Colás flakon, vagy az ugyanolyan magas, de karcsúbb párhuzamos falú 1,5 literes ásványvizes. Az így kapott "poharakba" a fenekük felett a "lábak" mindegyikénél lyukat olvasztottam forrasztópákával.

005_92.JPG

A még kefíres pohárban álló palánta alsó szikleveleit és a felette lévőkből annyit amennyi elfér a PET palack talajszintje alatt egy csavarintással letörtem. Azt írja erről a nálam okosabb, hogy letörni kell, nem levágni és akkor a csonkolt rész a föld alá kerülve gyökeret növeszt.

Tehát így néz ki a kefíres  pohárban, mellette a PET pohár amibe kerül. ( az SÁ azt jelenti, hogy ebből az az édes, húsos sárga pari lesz amit J annyira szeret)

006_61.JPG

Így néz ki beültetve. Mindegyik kb. 2 cm vízben áll. Itt is érvényes, hogy csakis alulról kaphat vizet. Ezzel az öntözéssel már WC papír gurigába ültetett magonc korukban is sikerült elkerülni a palántadőlés nevű halálos gombafertőzést, pedig idén már nem használtam fertőtlenített földet, közönséges virágföldbe ültettem a magokat.

007_51.JPG

 Ez egy kényelmes napi munka volt.

002_179.JPG

Összesen 35 tő.

 

1 komment

Szerda.

2020.04.15. 12:49 :: A Tengerész

És délre a helyén volt a tartály. (Ami azt jelenti, hogy ma se lesz palántaátültetés. De hát a növények türelmesek.)

003_138.JPG

Bepasszírozva a két tuja közé és még a medvehagymák (ott a legtávolabbi láb és a pirosfedelű vödör közt ) se sérültek.... nagyon.

 A nyugati és a déli oldalt, másra már nem jó, elmerevedett, ócska, használt kamionponyvával takartam le a nap UV sugárzása elleni védelem céljából, erre pont alkalmas

002_178.JPG

25-30 évet kibír, aztán legfeljebb kicserélem. Bár napot igazából csak akkor kap, ha egyszer a szomszéd házat lebontják.  A tetejét és az északi és keleti oldalát is takarni fogom, de olyan kemény meló betuszkolni a merev ponyvát a rács és a tartály közé, hogy holnapra hagytam, 

001_214.JPG

mára ennyi elég volt a munkából.

6 komment

Kedd.

2020.04.14. 22:45 :: A Tengerész

Egy általam korábban kivágott, kiszáradt fa tuskója állt ki a földből a "víztorony" állvány helyén, ezt óvatos fűrészeléssel (hogy a láncfűrész ne érje a talajt, mert az a fűrészlánc halála) minimumra vágtam. Igazából ki illett volna csákányozni gyökerestül a földből, de ezt a munkát rettenetesen utálom, úgy igazítottam az elhelyezést, hogy pont két láb közé essen a maradék, így nem zavar. Vízszintbe igazítottam a talajt, ahol szükséges volt murvát raktam a 9 db metlachi lap alá amiken a állvány lábai állnak, majd helyére emeltem az állványt. Eddig könnyű volt, de most jött a neheze. Fel kellett VOLNA emelni a víztartályt az állványra. Na itt akadtam el mint a tű a lemezen. Az üres tartály valamivel több mint 60 kg , szóval a súly nem vészes, de ez nem egy súlyzó amit az ember megragad és arrébb tesz, ráadásul a hely olyan szűk, hogy nem lehet melléállni. Felette nincs semmi amihez lehetne emelni csigával. Két ember a két ellentétes végéről könnyedén felemelheztné... HA lenne két ember, továbbá, ha nem két tujafa közé kellene beemelni, amik alatt ráadásul a medvehagymák nőnek, amiknek a kitaposása J szemében talán még a virágok letaposásánál is nagyobb bűn, szóval onnan sincs hely odaállni. Vicces, de elő kellett venni a 12 tonnás olajemelőt és fokozatosan megemelni tégláról téglára, tuskóról tuskóra alápakolni. Nem komplikált, csak lassú és állandóan a tornácon kerülgetve körbemászkálni, hol az egyik, hol a másik végét emelni. Kész se lettem vele a nap végére. A terv az, hogy ha elértem vele az állvány magassága, plusz egy collt, akkor bedugok alá két deszkát, amiknek az egyik vége az állványon van, a másik meg a tornác lábazatán és átcsúsztatom a tartályt.

005_90.JPG

Érdekes hozadéka van a projektnek. Ez az anyag volt a tartályban.

009_37.JPG

És a tartály csapját kinyitva a maradék elkezdett csordogálni belőle. A felső képen látszik a kis átlátszó műanyag edényke,  amibe engedtem. Kifolyt vagy egy bő liternyi. Mogguglizva kiderült, hogy ez egy kozmetikai alapanyag szilikonolaj, J például hajvégbalzsamnak használja, azt mondja egy 30 cm3-es adag több mint 1000 Ft-ba kerül. Le is csapott rá egyből. Valaki azt írta, hogy a tartály 17000 Ft vételára nagyon megérte, szóval akkor ebből még lejön legalább 30000 Ft, az olaj ára. Hogy ez kiderüljön, pont az kellett, hogy felváltva emelgessem a két oldalt, mert csak akkor csorgott amikor a csap felé dőlt a tartály.

Terveztem még mára, hogy elkezdem a PET palackokba átültetni a palántákat, mert már erősen növik ki a kefírespoharakat, de nem jutottam el odáig, talán holnap, ha végre áll a "víztorony".

 

Szólj hozzá!

Vasárnap.

2020.04.12. 17:50 :: A Tengerész

Húsvét vasárnap. Először is mindenkinek köszönöm, aki itt, meg a Fb-on megtisztelt húsvéti jókívánságokkal. Külön-külön nem tudok válaszolni a számtalan versikére, animációra, jópofaságra, PLÁNE hasonló válogatásokkal, ezért fogadjátok csak így generálisan; BOLDOG HÚSVÉTOT MINDENKINEK! 

Ünnep ide, ünnep oda, a legkeményebben dolgoztam tegnap és ma is, kész lettem a "víztorony" állvánnyal. Persze csak olyan helyérdekű víztorony, az 1050 literes  tartály fél méter magas 9 lábból álló állványáról van szó. Nem egy monstre alkotás, de azért megteszi, persze ezt is tovább tartott elkészíteni mint gondoltam volna, de hát erősnek kell lennie, mégiscsak több mint egy tonna súly lesz rajta. Sokat kellett hozzá guggolni térdelni, mert ott a földön hegesztettem össze ahol a kép mutatja festés után.

001_213.JPG

Hajnalban arra ébredtem, hogy piszokul fáj a jobb térdem, amikor oldalt fekve rázárom a bal térdemet és nyomja, reggel sántikáltam is, de aztán a munkától bejáródott, most már egy cseppet se fáj. NEKEM bármi bajom van csak a munka használ.

Ne tudom ismeritek e azt, amikor egy dallam, egy nóta előjön az agyatokban és egész nap azt dudorásszátok. Velem gyakran előfordul. Pénteken még boltba akartam menni csavarokért a deszkákhoz de  szomszédok mondták, hogy munkaszünet van, EKKOR esett le, hogy Nagypéntek van. Na AKKOR jutott eszembe, hogy általános iskola első osztályban mit kellett a lányoknak Húsvétkor énekelni. Azóta nem tudom kiverni a fejemből, egyfolytában ezt hümmögöm.

Gyertek lányok öltözzetek fehérbe,

Szedjünk rózsát Rákosi pajtás ölébe!

Had járjon ő a rózsába bokáig, 

Éljen éljen Rákosi pajtás sokáig!

És nemám, hogy kiverem a fejemből és vége!  Folyamatosan szól.

 

1 komment

Péntek.

2020.04.10. 22:59 :: A Tengerész

Tegnap aktív napom volt. Említettem már, hogy keresek víztartályt a csepegtető öntözéshez. Végre találtam egyet a "Jófogás"-on Budapest XVII. kerület, na mondom, "nincs is olyan rettenet messze, el tudok érte menni, mert amúgy akik szállítással hirdetik, azok a vírus miatt most csak nyekegnek amikor rákérdezek. Az ár elfogadható (újonnan 63000 körül vannak). Felhívom az embert, kérdezem van e fekete, mert engem csak az érdekel, az áttetszőt pár év alatt megeszi az UV sugárzás, volt olyan marmonkannám, ami kint maradt a napon, olyan törékennyé vált mint a porcelán. Hallom, hogy rákérdez valakinél, aki mondja, hogy egy darab fekete még van. 20000 Ft az ára. RENDBEN, mondom megyek érte. Szereztem autót SP-től, utánfutót a Borisztól, nekiindultam. Kalandos út volt a tizenvalahány éve nem frissített GPS-emmel, de odataláltam a megadott címre. Abban maradtunk, hogy ha ott vagyok, telefonálok, mert a tartály nem ott van, de ahol van annak nincs címe, ez persze szokásos mezőgazdasági területeken, előkerült az eladó, elmondta, hogy már ott vannak az emberei, a felesége meg még valaki várnak rám, csak oda kell autózzak a telep túloldalára. Na életemben nem autóztam még ilyen úton, kikerülhetetlen mély kátyúkon zötykölődtem az utánfutóval mire végre megláttam egy kövér asszonyságot egy  fiatal emberrel. A nő mindjárt azzal fogadott, hogy "hát tévedés történt, a fekete tartály elfogyott, neki rengeteg a dolga és a Viktor ( az eladó) amikor megkérdezte, nem volt ideje megnézni és különben is a fehéret 25000-ért árulják, de most akkor odaadja  ezt is húszért, ő nem ér rá ilyesmikkel vacakolni stb". Quasi letolt, mielőtt egyáltalán megszólalhattam volna, hogy hát nem ez volt az egyezség. Azt hittem eldurran az agyam. Mondtam, hogy ha tudom, hogy nincs fekete tartály akkor el se indulok érte, fél napom, benzinköltségem elbaltázta. Nem tűnt meghatódottnak, megszokhatta azt a gyakori női technikát, hogy ha hibázik, csak patáliát kell csapni és a férfi meghunyászkodik. Na felhívtam a "Viktort" mondom, hogy gond van, mondja "tudom, igen nincs fekete, de hát odaadja húszért ezt amit amúgy 25-ért  stb". Ebből látszott, hogy ő is tudta, hogy átvágott, de ezt még akkor se mondta amikor elmagyarázta hogy találok oda az árúhoz. (Kezdem érteni miért volt olyan harcias a menyecske, volt kin begyakorolni a technikát.) Mondtam, nem erről volt szó, a hiba az ő készülékében van, mondjon valami jobbat amitől megnyugszom, ha ezt veszem meg akkor még be kell burkoljam fekete agofóliával, vagy le kell fessem, szóval lesz vele dolgom, költségem, hallgatom mi erre a válasza. Na akkor azt mondta legyen 17000. Elfogadtam, futottam a "pénzem után", még egyszer végigcsinálni az egészet, elmenni üres kézzel, jön a négynapos ünnep, fene tudja meddig fajul az ebzárlat a járvány miatt, kifizettem, persze számla semi, a nőszemély a sihederrel felpakolta az utánfutóra a tartályt, én lekötöztem, aztán hazaautóztam vele. 

A következő akció a bejuttatása volt a telekre. A kapu felől az utcafrontról lehetetlen volt, mert vagy növények, vagy a kacatjaim miatt nem volt hely, így a Balabán csatorna túloldalán  a Németh Józsi telkén begurítottuk az utánfutót egész a csatorna partjáig, ott vízretettük a tartályt (J aggódott, hogy elsüllyed, én biztos voltam benne, hogy 1m3 levegő egészen biztos hogy a víz színén tart 60 kilót, csak az úszáshelyzetben nem voltam biztos, de mivel később kiderült, hogy az alján a műanyag raklap-talp és a tartály feneke közt formára préselt acéllemez van,

001_212.JPG

olyan tökéletesen a talpán lebegett a vízen, mintha tőkesúlya lenne. Kötéllel áthúztuk a túlpartra és ki is húztuk J-vel a vízből. Akciódús nap volt. 

Ma reggel szétbontottam a vilanypásztort ( Úgysem ér semmit, a kiskutya hosszú szőrű, ami remek szigetelő, őt nem rázza meg, a Sz meg rájött, hogy ha nekifutásból átugrik a középső és a felső drót közt, akkor még akkor se kap áramütést, ha a hasa, vagy a háta hozzáér, mert ha a lába nem ér a földre, nincs zárt áramkör. Hogy hol tanulta az elektrotechnikát nem tudom, de többet tud mint tíz emberből kilenc, akik azt gondolják, hogy ahhoz, hogy áramütés érje őket elég az, hogy csak hozzáérjenek.) és bevonszoltam a tartályt. Boldogult Fábián Sanyi barátomtól kapott bontott stéganyag használható maradékából csináltam alá egy alapkeretet, ez 50 cm magas vas lábakon fog állni, hogy a tartály teljes kiürüléséig meglegyen a víznyomás a csepegtető öntözéshez.

002_177.JPG

 005_91.JPG

Eleve a szomszéd ház illetve a cseresznyefa vastag törzsének árnyékában lesz a helye, de még le is fogom takarni, hogy a napsugárzás ne tegye tönkre. A háttérben a cseresznyefa törzsének döntve az alapkeret látható.

5 komment

süti beállítások módosítása