A mai nap eseménye. Veterán jármú kiállítás ismét Ráckevén. Az eseményt Vereckei Zoltán alpolgármester nyitja meg.
Aztán érkezik a plébános (igaz nem veterán járművel)
és megáldja a rendezvényt
Itt még a kutya is veterán
A bicikliről nem is beszélve
Sokkal több a jármú mint tavaly, nem is vállalkozom teljes bemutatásra, itt vannak sokan akik tavaly itt voltak, itt megnézhetők https://amapola.blog.hu/2018/08/26/vasarnap_646 nem fotóztam őket újra, inkább csak azokat mutatom akiket/amiket tavaly nem mutattam.
A sor a munkagépekkel kezdődik,
csühögnek, zakatolnak, működnek benzinnel és gőzmeghajtással, mindnek az volt a dolga valaha, hogy szíjhajtással működtessen cséplőgépet, szivattyút, vagy bármit azokban a régi időkben amikor még a munka javát kézi és állati erővel végezték. Ma már mindenre van spéci gép, csak lassan ember nincs aki dolgozzon vele.
Van itt szépen kiadjusztál öreg Zetor
de van olyan antik traktor ami még aktív dolgozó, nyoma sincs rajta a nyugdíjas életnek, úgy áll itt ahogy bejött a kaszálásból, még a fűnyíró adaptert se vette le róla a gazdája.
Pedig nem mai darab ez a Hanomag se.
A traktorokról tavaly bőven beszámoltam, itt nem időzök náluk tovább, a legnagyobb a Rába Steiger 250 lóerős óriás, képet nem is tudom mért nem csináltam róla, két jellemző és kissé meglepő adat róla, a legkisebb sebessége alapjáraton 2,5 km/h és 100 óránként kell a motorban olajat cserélni.
Rengeteg a motorkerékpár ezek az újabb kiadású veteránok, többnyire Harleyk
Aztán jönnek a Pannóniák. rengeteg van belőlük hálistennek.
Egy még régebbi 250-es Csepel, amikor még nem is Pannóniának hívták,
még mindig napi használatban.
Ez itt egy szovjet csoda az "IZS" mondtuk rá annakidején, hogy "megy izs, meg nem izs".
Ez egy nagyon furcsa oldalkocsis motor, nem tudtam rájönni, hogy micsoda, mert volt benne a BMW-ből, meg a szovjet Ural-ból, meg a Dnyepr-ből valami, aztán valaki felvilágosított, hogy hiába keresem, ez egy többféle motorból összerakott jármű, filmes kellék volt, nagyon szép állapotban van.
A "bar" előtti világban, technikumi diákként tanultam, hogy az "atü" az "atmosphere über", azaz a légköri nyomás feletti nyomás, szóval a kereket 1,75 bar-ra kellet felpumpálni.
Erre a motorra nem tudtam rájönni micsoda.
Ez meg
ez.
Hogy honnan kerülnek elő ilyesmik? Rejtély.
Van rajta kormányzár is.
Ne ezt ismerem. Romet kismotor, volt ilyenem, igaz Riga mininek hívták, a gyerekeim ezen tanultak motorozni, tönkre is tették.
Ez is egy szovjet csoda, a Dnyepr-re hasonlít, de meg nem mondom micsoda, az van ráírva нтз, azaz enn-té-zé, nagy ország sokmindent gyártottak ott a vesztes Németországból vendégül látott mérnökök vezetésével.
Mögötte egy UAZ, aki volt katona ismeri, én még GAZ-t az elődjét is vezettem a seregben, bár akkor még nem volt jogosítványom se, de hát ott sokmindent megcsináltunk. Amikor sárkányrepültem, ilyennel szállítottuk a sárkányokat, meg persze gyalog a 40 kiló cuccot a hegytetőre, ki is nyírtam vele a derekamat. csak nyálcsorgatva hallgatom Flórát, hogy a siklóernyője 3 kiló, eljátszottam a gondolattal, hogy bele kéne vágni ismét a repülésbe.
Majdnem volt magyar terepjáró is,
de aztán mégse.
EZ viszont teljesen magyar fejlesztés, a gazdája azt mondta egy hét alatt csinálta, ingyen furikázta vele a kicsiket egész nap. Az egészen picik a mama ölében a pótkocsin.
A nagyobbak már egyedül a hordókban.
Na ez milyen autó? ...... IGEN, de csak majdnem Trabant, ez a közvetlen elődje a P 50-es. Gyönyörűen helyreállított veterán.
Ha már német autó, itt egy igazi veterán a DKW junior.
Motorja, a háromhengeres lett a Warburg alapja.
Érdekes történet ez is, Valamikor volt az Auto Union, német konszern, amit kettévágott a második világháború utáni béke, ami kettévágta Németországot. A gyár egyik fele nyugatnémet gyár lett és lett belőle AUDI a keletnémet fele meg lett a VEB Sachsenring Automobilwerke ( a VEB azt jelenti "Állami Vállalat" , nálunk is így hívtak mindent gyerekkoromban). Szóval eredetileg ugyanaz a gyár volt. Nos a két rendszer közti különbséget ha valaki plasztikusan érzékelni akarta, csak egymás mellé kellett tenni egy AUDI 100-ast meg egy Wartburg 1000-est.
Két német klasszikus szépség. A Mercedes
a gépház mit a patyolat,
és a BMW
A másik véglet, az amcsi benzinfalók.
Az örök szerelem, életem első autója az R4-es is itt van.
Alighanem ő a a bemutató rangidős veteránja. Boldogult apám, aki 1901-ben született és sofőr volt, mesélte, hogy vezetett olyan autót aminek még fából voltak a kerekei.
Talán éppen ilyet.
És végül a kiállítás legszebb darabja.
