Kitataroztam a táblámat. Mert azt mondta szerdán egy hölgy, hogy elsőre ő azért nem foglalkozott velem, mert azt hitte koldulok. Aztán amikor mégis megnézte alaposabban, akkor ugrott be neki, hogy miért is sétálok itt a piacon. Így aztán aláírtam még kékkel, hogy miért is koldulok aláírásokat. Mások meg azt gondolták, hogy a piaci lopások ellen gyűjtök aláírást. Szóval ezért a kiegészítő tábla.
Érdekes dolog ez a jobbágyság. A többség lelkét felfalta a Stockholmszindróma. Pénteken bíbelődtem ezzel a táblával, mondom kéznél van az aláíróív, átsétálok a szomszédokhoz, hogy ugyanmá...... Ötből kettő aki aláírt. És ezek mind a barátaim. Az első mindjárt rákezdett a szokásos mantrára, hogy "és akkor a többiek jobbak?" Magyaráztam, hogy EZ most nem erről szól, hanem arról, hogy bármelyikek legyenek tökönragadhatók. Mintha a falnak beszéltem volna, már mondta is " nézd meg milyen szar az utca, egyik se csinálja meg!" (Mellékesen ő ásta, vagy neki ásta vízművek a gödröt amikor csőtörés volt a hozzá bejövő ágon.) Másik mondta, hogy ő aztán sehova se írja oda a nevét, mert abból csak a baj lehet, házastársa fellélegezve a döntés felelőssége alól, mindjárt kontrázott, hogy csak nem fog ellenkezni a párjával!
Köztünk szólva én örülök, hogy ilyen az utca. Ez egy lakó-pihenőövezet, békés és csendes, csak az jön ide aki itt lakik, vagy itt van dolga. Ha leaszfaltoznák, mindenki erre autózna, mert "megmutatom neked, milyen szép itt a part", meg lenne aki ha nem tud ötösbe kapcsolni 50 méter után rossz lenne a napja. Annyira nem rossz az út, hogy hússzal ne lehetne rajta vidáman autózni, többel meg ne lehessen menni, mert akkor hiába lenne a tábla, hogy tilos az átmenőforgalom, meg hogy lakó-pihenőövezet, itt mindenki magyarból van, sz@rik a táblára, megy amennyi a csövön kifér. Nekem meg a kutyának ( meg a szomszédasszony tyúkjainak, Behemótnak a kakasnak, meg Lujzának az emunak, meg a Lajos nevű törpemalacnak) pont jó így az utca. De tényleg, ha aszfalt lenne, mind rosszul éreznénk magunkat tőle.
Szóval piacnap lévén ma is kicsónakáztam a piacra feltáblázva.
Nagyon könnyen indult, nem mentem még 50 métert és majdnem megtelt egy lap (10 sor van egy lapon). Aztán mintha elvágták volna. Érdekes kísérlet ez. Részben technika, részben alkalmazott pszichológia. Gyorsan rájöttem, hogy a tömegbe belekeveredni abszolút rossz megoldás. Ha nincs az embereknek bőségesen idejük elolvasni, megrágni a mondanivalót, nem fognak pozitívan reagálni. Szerdán azért működött, mert kevesen voltak. De ma csak úgy tudtam hatékonyan dolgozni, hogy leálltam a piac északi végére és vártam. Még a szemkontaktust is csak akkor vettem fel, ha volt rá kifejezett igény. Volt aki odajött és kérdezett, jobbára azt, hogy "na és kik lopnak?". Ez egy fogós ravasz kérdés, mert jobbára provokáció. Amint válaszolok, hogy pillanatnyilag a kormányra és csókosaira gondolok, azonnal jön az egyenválasz: Mind lopnak! Erre van válaszom, mert azt mondom "egyetértek, ezért kell az EU ügyészség, hogy BÁRMELYIK lop el lehessen kapni". Persze a kormányoldalon elkötelezettek ezzel nem érik be, ilyenkor nem bocsátkozom vitába, egyrészt mert kontraproduktív, rontja a "boltot", amíg vitázunk potenciális aláírók távoznak, másrészt SOHA egyet se lehet meggyőzni, csak magamat fárasztom. Volt akinek azt mondtam, hogy "tudja mit, magának azt se hagynám hogy aláírja". Viszont volt néhány olyan ritka eset is, hogy valaki valóban nem tudta mire irányul az akció, ezeknek miután elmagyaráztam, alá is írták. De ez annyira elenyésző, hogy szerintem országosan számítani ilyenekre tömegével nem szabad. A célközönség azok a kormánypropagandával nem elbutított, és/vagy nem anyagilag megvásárolt, és/vagy nem zsigerileg ellenséges ( meggyőződésük, hogy ez valami bolsevik ármány amit a libsizsidók találtak ki a magyarok ellen) alanyok, akik alapvetően egyetértenek velem, de arra is lusták, hogy kimásszanak a foteljükből, amiben amúgy bőszen kommentálnak a kormány ellen és felkeressenek egy aláíróhelyet. De hát enni csak kell és ezért kimennek a piacra. Persze voltak nem kevesen akik előbb-utóbb valószínűleg megtették volna, de azért most örömmel üdvözölték, hogy itt az alkalom. Amúgy nagyon békés volt a manőver, egy középkorú, az átlagnál jobban öltözött pár volt a kivétel, szemre beleillettek az aláírókról kialakított tapasztalati képletembe, de amikor közeledtek és rákérdeztem, hogy aláírnának e, a férfi megvetően odavetette "magának biztos hogy nem", majd peckesen elsiettek. A piac amúgy zsúfolt volt,hosszú sorok álltak a kajás és piás standok előtt, csak a szabadság nem kelendő árucikk, előttem négynél többen sose vártak aláírásra, de többnyire magamban ácsorogtam. Jól el is fáradtam, nem ment még ki belőlem egészen ez a nyugat-nílusi láz. De az is lehet, hogy csak öreg vagyok.
Már távozni készültem amikor egy, a "Viza" hajóra telepített pálinkásbutik előtt beszélgető ember azt mondta, hogy ha meggyőzöm őt akkor aláírja. Na megpróbáltam. Mindenben egyetértettünk, de azt mondta a végén, hogy értelmetlen az egész ő csak a forradalomban hisz. Na neki mondtam, hogy ha akarná se hagynám hogy aláírja. ( minden forradalmat ellenzek, ha erős a hatalom elvérzik a lázadó tömeg, ha gyenge, akkor magától is kimúlik a zsarnokság, ha meg kicsi a tömegbázis, nevetséges kudarcba fullad az egész, márpedig ezt a max 10 %-ot akik valóban utálják a NER-t és szeretik a szabadságot, erős bázisnak nevezni gyermetegség) A végén megkérdezte, hogy kinek gyűjtöm az aláírásokat ( amúgy általános volt a meglepődés amikor rákérdeztek, hogy melyik párt vagyok és közöltem, hogy magánzóként működök minden külső támogatás nélkül ), mondtam, hogy a Hadházy Ákos akciója, na akkor kitört, hogy "ANNAK?", hát annak sose írna alá semmit. Kérdeztem mi a baja vele, mondta rengeteg, na ekkor otthagytam, mert már így is sok időt eb@sztam rá.
Hazafelé csónakáztam a Dunán amikor szembe vitorlázik velem a 80 éves BME-TTK professzor barátom, mondom merre jártam, mire ő is aláírt egyet, pedig nem volt egyszerű, mert össze-vissza forgatott minket a szél. Így tarok most összesen 102 aláírásnál. Folyt. köv. jövő szerdán.
