Folytattam a ponyvákat, sose lesz vége a patentok, ringlik, latnik, tépőzárak kusza kavalkádjának. Bevallom el nem tudtam volna képzelni, hogy ennyi ideig tart, de mostmár tényleg látszik az alagút vége, hétvégére már csak azért is kész kell legyek mert jön a hideg, esővel. Délelőtt Szíjjártó Gabriella (század vigyázz!! főszerkesztőhelyettes!) volt a vendégem egy fotós fiúval, valahol rám bukkant és immáron a sokadik sajtóriport készült velem, velünk a Szabad Föld számára. Olyan meleg van, hogy nem is kellett a neoprén ruha, délután lemerültem ellenőrizni, hogy átmegy e a kenőanyag a hajócsavar felé a tönkcső bronz csapágyperselyén.... nos nem volt a dolog túlságosan meggyőző, holnap nagyobb mennyiségű zsírral megnyomom a tönkcsövet. Attól tartok inkább a gépház felé ment az anyag, mert a tömszelencén több marék zsír átment, ezért ráhúztam a zsinóros tömszelencére, szemmel persze nem lehet az apróságokat a víz alatt látni, annyira átlátszatlan a víz, a kezem meg nem igazán lett zsíros ahogy a tengelyt tapogattam a hajócsavar alatt, szóval holnap (viszek le magammal lámpát is) addig nyomom amíg holtbiztos nem leszek abban, hogy a vízoldali csapágypersely rendesen megkapta a kenőanyagot. A környezetvédelem érdekében élelmiszeripari gépekhez használatos kenőzsírt használok, ez akár meg is ehető, nem károsítja az élővizet.
Ma kaptam a mailt M GY-től.
A hajónapló vége
A harmadik legénység lemondta a túrát. Így Konrád – a deszkából eszkábált szükségkormánnyal, megbízható motor nélkül – egyedül vágott neki a nagy útnak Brindisiből.
Bő egyhetes vitorlázás után Triesztbe ért. Ott a hajót trélerre emelték és haza szállították. Konrád is itthon van épségben és egészségben. Megköszöntem a jó Istennek.
Nos végülis a történet hepienddel végződött. Ha valaknek felkeltette az érdeklődését a két éve általam lektorált Marton Gyula féle hajósregény (jó könyv tanusíthatom!) és szponzorálni kívánja a kiadást, a világ minden kincséért se habozzon jelentkezni!
Más. Holnap 12:30-kor a Kossuth Rádió "Ütköző" című műsorában Szalma Botond ex tengerészkollégám, későbbi Mahart vezérigazgató és jelenlegi hajózási vállalkozó fog vitázni Illés Zoltán pillanatnyi államtitkárral és Barsiné Pataki Etelkával. Nos Illés Zolit nem minősíteném, ő szerintem minősíthetetlen, Etelkáról meg ezt írja a Wikipédia "...2010. július 10-ei nappal – az 1150/2010. (VII. 9.) Kormányhatározat szerint – kinevezték az Európai Unió Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztosává, mely minőségében – az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége munkájában nyújtott kiemelkedő teljesítményéért, valamint az elnökség sikeréhez tevőlegesen hozzájáruló munkája elismeréseként – 2011 novemberében Schmitt Pálköztársasági elnöktől megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést.[4]..." Nos amilyen a stratéga olyan a stratégia, meg az is aki kitüntette érte. Hajrá Botond!