Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.

Linkblog

Szombat.

2010.02.21. 18:52 :: A Tengerész

Na hálistennek mégiscsak enged a tél. Tegnap még nagyon randa idő volt, de éjszakára se hült a levegő fagypont alá, viszont esett az eső délután és egész este, pépesítve a maradék gyorsan olvadó hó alól előbukkanó, pillanatnyi lakóhelyünkre, a  hetedik kerületre (a kies "Csikágóra"), annyira jellemző töménytelen kutyaszart. ( ha a Jóisten nem takarítana néha, már lépni se lehetne tőle). De ma már a nap is kisütött, a Duna maradék jegéből délutánra már csak négyzetméterek maradtak a part mentén. Szerencsére a szél is feltámadt, gyorsan szárítva a dágványt, ami az olvadt hó helyén maradt Amapola körül, azzal fenyegetve, hogy a bakancsomon kilószámra hordom be a hajóba a sarat. Szelektálom a munkákat. A nagyobb fák megmunkálását veszem előre, amihez feltétlen kell a jelenlegi kényelmes műhely. Miután immáron fizetnem kell a használatáért, amint készen vagyok a csak itt végezhető munkákkal, azonnal kiköltözöm. Az aprajával, főleg ha tovább melegszik az idő (egyszer csak vége lesz a télnek) megbírok a hajó műhelyében a fuxban, vagy a decken. Tegnap kifaragtam a hálókabin küszöbdeszkáját, ma meg a két több mint két méter hosszú oldaldeszkát, amik a cockpit oldallemezeit takarják. A furnérgyár hulladék kőrisfáját használtam, szilárdsági funkciójuk nincs, csak esztétikai szempontból tartottam szükségesnek, hogy a szép mintázatú fa itt is megjelenjen. Ilyen nagyméretű "fadarabok" lesznek még a körbefutó szegélyléc a mellvéd tetején, lesz egy kinyitható asztal a cockpitban, kell csináljak egy "járót" (rácsos szerkezetű, tehát lehetőleg könnyű, de erős, legalább három méter hosszú alkalmatosság, amin ki lehet menni a hajóról a partra), meg kell csináljam a cockpitba a jobboldali padládát, és egy "boszkalinát", ez utóbbi magyar nevét nem is tudom, ez egy olyan kötéllétra, aminek fa lépcsőfokai vannak.

A héten a Maritime-ban megbeszéltem, hogy a "B K" átveszi a maradék könyveimet. persze jobb szeretném, ha inkább tőlem vinnék el a vevők, így enyém az "árrés" amiért elég keményen megdolgoztam. Mindenesetre több könyvet nem adok ki az életben. Nem mondom, hogy megbántam, de sok munka kevés pénzért.

 

Info az új olvasók részére. Miután bulvárék a hajóépítésemből csak az általuk "szenzációnak" vélt dolgokat csemegézték ki, vajmi kevés, vagy éppen semmi nem szól arról, hogy beleszerettem egy csodálatos ember csodálatos könyvébe (trilógia), ami angol nyelvterületen többszázezer példányban jelent meg. Veperdi Bandi nyugdíjas tengerészkapitány barátommal lefordítottuk, kiadtam maszekban, igazán szép könyv lett (aki kíváncsi, menézheti őket a korábbi oldalkon, mindegyiket lefényképeztem, amikor boldogan hazacipeltem a nyomdából) és Amapolán még van belőle néhány példány, csak nálam vásárolható meg. A könyv fullgaranciás, ha valaki visszahozza, hogy bármi okból nem tetszett, vagy nem erre számított, már adom is vissza a pénzt (eddig elment vagy 500 kötet, de még senki nem hozta vissza, viszont sok áradozó mailt kaptam az olvasóktól). Bevallom jól jönne a bevétel a hajó befejezése során. (persze a pénz mindíg jól jön, de aki  hajót épít {hasonló, mintha házat}, tudja miről beszélek) Még március végéig árulom, aztán ha vízrekerül a hajó és jövök megyek, vége. (Úgy, hogy azok, akik meghatározott sorszámot rakattak félre a harmadik kötetből akár jöhetnének is érte.) A három kötet ismertetője:

SIR JAMES BISSET

VITORLA A LÁTHATÁRON!

Háromárbocos teljes vitorlázatú hajó! A legszebb dolog amit emberkéz valaha is épített. Még száz éve sincs, hogy az óceánok hullámait gyönyörűséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idő múlva a Panama csatorna megnyitása után megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gőzhajók vonszolják őket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakva uszályként.

1898 kegyetlen hideg, esős októberében egy tizenöt kilós legényke, e könyv szerzője didereg a County of Pembroke bark fedélzetén, mint elsőutas tisztjelölt, hogy elinduljon élete első földkerülő útjára. Csenevész testében minden akadályt legyőzni képes elszánt szív dobog, csak a tengert, a hajózást  kívánja, bár legmerészebb álmaiban sem gondolná, hogy mekkora karrier előtt áll. Kivételes tengerészpályáját három kötetben írta meg, miután hatvannégy évesen mint a Queen Elisabeth kapitánya és a Cunard társaság comodoréja, mellékesen két világháborúban kitüntetett hős és "Sir" visszavonult. 

Ez a könyv az első kötet, melyben Bisset leírja a gyermekkorától felnőtté éréséig tartó időszakot, négy földkerülő útját vitorlák alatt, melyből a negyediket már ifjú tisztként tette meg. Az olvasó megismerheti belőle egy tiszteletreméltó tengerészhagyományokkal rendelkező nemzet fiának magávalragadó, néha izgalmas, néha érzelmes, időnként humorral és alapos szakmai részletekkel fűszerezett lenyűgöző élettörténetének első fejezetét. Olyan emberét, akinek az élete példa lehet minden magára valamit adó kalandos kedvű fiú és szilárd akaratú férfi számára.

A 338 oldalas keményfedelű kötet ára 4000Ft

 

 SIR JAMES BISSET

CSAVARGÓK   ÉS   ÚRI   HÖLGYEK 

A „VITORLA A LÁTHATÁRON!”című első kötetből megismert ifjú Bisset belátja, hogy az idő eljárt a szivének oly kedves vitorlás hajók felett. A gőzhajók elterjedésével és főleg a Szuez és Panama csatornák megépülésével lezárult egy fejezet a hajózás történelmében, gőzösökön keres állást. Járja a kor hányatott sorsú tengerésztiszjeinek rögös útját, rozsdás teherszállítókon, mocskos szénszállítókon, jobb, rosszabb, vagy még annál is rosszabb parancsnokok alatt sajátítja el azt a tudást, amivel végül mindössze huszonnégy évesen megszerzi a Különleges Hosszújáratú Tengerészkapitány képesítést. Szorgalmához szerencse társul. Állást kap a Cunard társaságnál mely akkor a világ legnagyobb hajózási vállalata. Szolgál itt is csavargó hajókon, melyek a legkülönfélébb árúcikkekkel megrakva járnak kikötőről kikötőre, eljut a „titokzatos keletre”, és dolgozik hatalmas, az Atlanti Óceánt menetrend szerint járó utasszállítókon, melyek a XIX. századi Európa exodusa idején szállítják a Földközi Tengerről a kivándorlók millióit, többek közt magyarokat az Amerikai Egyesült Államokba, a korlátlan lehetőségekkel kecsegtető „Igéret Följére”. Közben egyre feljebb lép a szolgálati ranglétrán, érdekes kiképzést kap a haditengerészetnél, és második tiszt a Carpathia utasszállítón amikor az a Titanic túlélőit kimenti. „Elsőszájból” olvashatjuk a legendás katasztrófa, és a mentés hiteles történetét, a bekövetkezésének körülményeit, valamint hatását a világ hajózásának megreformálásában. Bisset magávalragadó történetét olvasva vele együtt járjuk a végtelen vizeket a gőzhajós hőskorszak, azóta kohókban megsemmisült, vagy a tenger mélyén örök álmukat alvó legendás hajóinak fedélzetén.

A 424 oldalas keményfedelű kötet ára 4300Ft

 

Sir James Bisset

 KOMODORE

Ez a kötet a szerző életrajzi trilógiájának harmadik, befejező része. A „VITORLA A LÁTHATÁRON!”, és a „CSAVARGÓK ÉS ÚRI HÖLGYEK” hőse, a vitorlások és az ócska gőzösök után végre luxus utasszállítókon szolgál. Harmincnégy tengeren eltöltött év történetét meséli el ebben a kötetben, a tőle megszokott lebilincselő stílusban. A világkörüli utak, az élmények, a számtalan érdekes esemény mindnyájunk fantáziáját megmozgató meséjét szakítja meg a józanésszel felfoghatatlan szörnyűség. Amikor azok az emberek, akik a béke napjaiban a tengerészek testvéri közösségét alkották, és lobogótól függetlenül kockáztatták bármikor az életüket, ha menteni kellett a bajbajutottakat, most hajóágyúkkal és torpedókkal irtják egymást két rettenetes háborúban. Hajók ezrei süllyednek el, tengerészek tízezreit siratják mindkét oldalon. Bisset szolgál hadihajókon és végül a háborús szolgálatba állított legnagyobb utasszállítókon, a két Queenen lesz parancsnok, ahol ezerfős legénység és tizenhatezer katona élete függ egy-egy úton a döntéseitől, melynek felelősségébe néhány út alatt beleőszül. A béke eljöttével még néhány utat tesz, mint Komodore a zászlóshajójával a Queen Elisabethtel, a világon addig épült legnagyobb hajóval, de elteltek az évek, nyugdíjazzák. Beosztottai, akiknek nem csak tiszteletét, de szeretetét is kivívta, érzékeny búcsút vesznek tőle. Sir James utoljára sétál le a járólépcsőn, és az olvasó szívét ugyanaz a fájdalom szorítja össze, mint a szerzőét akkor és ott. Szerencsénkre még sok aktív év állt rendelkezésére, hogy mindnyájunk örömére megírja kalandjai igaz történetét, melynek nyomán vált mindörökké felejthetetlen jó barátunkká. 

A 692 oldalas keményfedelű kötet ára 6000Ft

  A három kötet ára együtt 14300Ft, igazán remek olvasnivaló olyanoknak, akik szeretik a hajókról, netán háborús eseményekről szóló igaz történeteket. Természetesen az egyes kötetek amíg a készlet tart külön-külön is megvásárolhatók. A helyszin az alábbiak szerint változatlan. 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr171778807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása