Lassan, de vastagszik a jég. A hajó már nem mozog, teljesen körbefagyott, de a belső fűtés hővesztesége miatt még vékony a jég, viszont a stég mellett a csáklyával már erő kell betörni, olyan 3-4 centiméter körül lehet. Ma délután 4 órakor a szokásos kutyasétáltatáskor láttam két ismerős idiótát korcsolyázni. Hívott minket is az egyik, de mondtam, hogy ÉN biztos nem megyek rá mielőtt nem lesz 10 cm vastag és már megyek is innen haza, mert semmi kedvem őket menteni, ha beszakadnak.
Most látom, hogy egyrészt amikor az ember még jól lát mennyire sötét van már a fényképezéshez, másrészt meg milyen koszos az objektív.
Most olvasom Herman Wouk "Forrongó világ" című könyvét. A dolog érdekessége, hogy ez egy regénytrilógia első kötete és úgy hozta az élet, hogy különféle turkálókban legelőször a harmadik kötetet, a "Végső győzelem"-et, majd a másodikat a "Háború"-t leltem fel és most a legelsőt vettem meg antikváriumban. Szóval fordított sorrendben olvasom őket. Kifejezetten fáj, hogy a regény hőseit most az első kötetet olvasva nem tudom "megmenteni" azoktól a magpróbáltatásoktól, végső tragédiától, amik ( én már tudom, hogy) a második és harmadik kötetben várnak rájuk.
Amúgy a napok békésen telnek, egy hete "egyet fizetsz kettőt vihetsz" bejgli akció volt a Lipótiban, gyorsan vettem kettőt, mert bejglifüggő vagyok, minden nap azt eszem reggelire Karácsony óta. Sajnos már csak három rúd van. Különösebben nem izgat, hogy 12 napja lejárt a szavatosságuk, ami nincs megkezdve kint van a tornácon lévő hűtőszekrényben, nincs ugyan bekapcsolva, de így sincs benne több 3 foknál.
