Szóval megjött a tél. Reggel hatkor szokás szerint ébredek a hajón, a szalonban ahol alszom ilyenkor télen, most épp 10 °C van (rátekerek kicsit a villanykályhára), a külső hőmérő -3,5-öt mutat. Amire végzek a borotválkozással, öltözködéssel és a harmonikázással, kint -4,3, bent +12 fok van. Eddig nem fűtöttem a hajón csak éjszakára, akkor is csak ilyen spórolósan, de mostantól bekapcsolva hagyom a villanyfűtést, este azért az a plusz 6 fok ami fogadott tegnap, kicsit durva volt. Ami nagyon bevált az az elektromos ágymelegítő, mialatt este gyakorlok a hangszerel, kellemesen bemelegíti a derékaljamat, mert a legrosszabb a takarékos helyiség hőmérsékletben, hogy enélkül dermesztően hideg ágyba kellene bújni. Így viszont aludni tökéletes az akár 10 fok is a hajón.
A reggeli séta során viszont, miután elállt a szél, a tegnapinál nyolc fokkal hidegebb is kellemesebbnek tűnik a Veperdi Banditól (isten éltesse sokáig, tegnap volt a névnapja) kapott honvédségi mikádóban.
Most várom, hogy egy kicsit melegebb legyen, hálistennek hét ágról süt a nap, aztán kimegyek a kertbe és kitermelem a leszáradt paradicsomot az ágyásból a karókkal, feszítőhuzalokkal, mert szombaton jön az ipari alpinista a szomszédhoz és lebontjuk a házuk fölé magasodó cseresznyefám ágait, mert veszélyezteti a tetőt. A manőverhez jobb ha nincs ott lent a sok karó.