Most már azért elállhatna az eső. Pár napja még mondogattam, hogy "nagyon kellett ez, minden ki van száradva", de jóból is megárt a sok. Tegnap pláne nem jött jól.... BÁR nekem valahogy kedvezett az Öreg. Ide mentem: https://www.kisdunamente.hu/programok/x-hangszerkiallitas-es-harmonikas-talalkozo-a-csepel-szigeten/94836/ Amikor csónakba szálltam még egészen rendben volt az idő, a meteorológia jósolta ugyan az esőt, de azt is, hogy abba fog maradni, gondoltam errefelé már abbamaradt.  A HÉV állomás jó másfél kilométerre van a kultúrháztól (én még ezt az elavult kifejezést használom ), számítottam a gyaloglásra, de még jóformán el se hagytam az állomást, kaptam stoppot. Itt vidéken valahogy barátságosabbak az emberek, egy kedves Marutis  kirakott a kapu előtt, ami azért volt jó, mert abban a pillanatban rázendített az eső. Esett is végig a teljes előadás alatt, de a végén elállt. Nekiindultam gyalog, kerülgetve a pocsolyákat és szaporázva a lépteimet, hogy elérjem a HÉV-et mielőtt ismét esni kezd. De most is szerencsém volt, az út felénél leintettem egy autót, ami nemhogy a HÉV megállóig, de a csónakomig elvitt Ráckevére, pedig nem is ott volt dolga és még ő köszönte meg a beszélgetést. Gyakran mondom, hogy rossz a világ, rosszak az emberek, ilyenkor érzem, hogy ez nem igaz, csak leginkább a rosszak azok akik látszanak.

Az évről-évre megrendezett harmonikás találkozókból ez a negyedik amin részt veszek (természetesen nem mint előadó), sajnos otthon felejtettem a fényképezőgépet, sőt még a telefonomat is, így most nem lesz képes beszámoló. De idekopizom a "Csiga" Fb oldaláról azt a számot ami nekem is talán a legjobban tetszett, a számtalan remek fellépés közül. https://www.facebook.com/cserna.gabor/videos/3147446631949239/ Nagyjából az lenne a célom, hogy ebbe az irányba fejlődjön a harmonikajátékom, mert amúgy a hangszer sokszínű. Voltak minden nép zenei stílusából számok, a balkáni baravúrostól a cseh-német pattogóson át a franciás könnyedig (de milyen nehéz az a könnyedtség!), gyakran ugyanattól az előadótól és akkor még  nem szóltam azokról a fellépőkről akik Mozartot és más "komolyakat" adtak elő.

Ha már itt tartunk elbizonytalanodtam. Reggel és este gyakorlok minden nap legalább fél-fél órát, de keveslem a fejlődést. Alighanem valamit rosszul csinálok. Nem biztos, hogy az az út jó, hogy veszek egy számot, azt kottából, vagy fejből hangzás után megtanulom, aztán lépek a következőre. Egyrészt sose tudok egy számot a tökéletesig elvinni. Mindig vannak, lesznek benne hibák. A másik az, hogy mire a negyediket megtanulom az elsőt elfelejtem. De TELJESEN. Lassan egy éve gyakorlom a  Tabányi féle valse müzettet (https://www.youtube.com/watch?v=PWt9kILqCG0) de ettől a szinttől még messze vagyok. Lassabb vagyok és sokat hibázok. Néha az az érzésem, hogy minél többet gyakorlom annál rosszabbul megy. A tegnapi eseményen ott volt Zsófi, aki "egy idős velem". Most váltja a tejfogait, de nem ez köztünk a hasonlóság (amelyik fogam nekem kihullik az helyett sajnos már nem nő új), de velem egyszerre kezdett el harmonikázni három éve. Azóta nagyot nőtt és már zeneiskolába jár, "megragadt" a hangszernél. Nagyon szeretnék vele lépést tartani, de nem tudom hogy mit tegyek, hogy sikerüljön, alighanem reménytelen vállalkozás, az ő friss agya nyilván sokkal fogékonyabb mint az enyém, ami meg sajnos kopik.

Most ránéztem a harmonikás Fb-oldalra és valaki megörökítette ahogy egy csodálatos olasz harmonikát próbálgatok.

Sajnos olyan hangzavar volt, hogy a saját játékomat nem tudtam füllel kontrollálni (sose nézem a billentyűket, ha a vakoknak nincs rá szükségük akkor nekem se, de amúgyse látok semmilyen szemüveggel arra a távolságra, a szemem mindig csukva van játék közben).

A Schüszler Tibi (http://suszitibi.mlap.hu/html/18164730/render) bemutatta újfajta harmonika mikrofonjait, ami felcsillantott egy lehetőséget. Arról van szó, hogy miután egy közel 40 éve történt robbanás miatt a jobb fülemre gyakorlatilag megsüketültem és a bal fülemre is rosszabbul hallok, bár az talán a korom miatt van, szóval gondom van az "irányhallással". Tegnap is az eseményt  konferáló Kardos Zsolt szövegének jó ha a felét értettem. Egészséges hallású ember számára furcsa lehet az amikor azt mondom, hogy "hallom minden szavát, csak nem értem". Egyrészt miután egy füllel hallok, nincs térhallásom, nem tudom soha merről jön a hang. De ez a kisebbik baj. Egy olyan rossz akusztikájú helyiségben mint egy egy szokásos kultúrház, vagy mint a Bach koncerten egy templom, a zenehallgatással semmi problémám nincs, de a szövegfelismerés nem működik, mert az össze-vissza verődő hanghullámok kioltják egymás azon felharmonikusait amik a beszédet érthetővé teszik. A magas hangok még csak hagyján, de mély hangok csak mint huhogás, brummogás jelennek meg az agyam hangfeldolgozást végző részében. Ezen kínomban úgy segítek valamennyit, hogy (mint Zalatnai Sarolta) tölcsért csinálok a  kezemből, csak nem a szám, hanem a fülem mögé-köré teszem, ez sokat segít de nem eleget. Ezen a bajon a hallókészülék se segít, mert minden hangot felerősít, azt is amit nem kellene, tehát a háttérzajt, visszavert zajokat. Valamikor régen a hozzám hasonló süket vénemberek hallótülköt használtak, komolyan mondom már erre is gondoltam, de azért.... na mégse. De ha lenne egy érzékeny mikrofonom, aminek hegyes karakterisztikája van, tehát szűk szektorban irányítom a hangforrásra és CSAKIS arra, azt erősítőn, fülhallgatón keresztül tudnám használni. Szóval ilyen korszerűbb "hallótülök". Léteznek puskamikrofonok, méretes erősítővel, de én nem kémkedni akarok többszáz méterről, csak egy zajos társaságban hallani azt amit épp az előadó mond ahelyett hogy a szomszéd cukorkás zacskójának zörgését erősítené fel nekem a hallókészülékem. Ilyen vidékinek mint amilyen én lettem, gyakorta lenne alkalmam megnézni helyi színházi előadásokat rossz akusztikájú helyeken, párszor próbáltam, de reménytelen élvezni az előadást egy tormateremben, mert semmit nem ÉRTEK az amúgy kihangosított előadásból. Na erre kértem és kaptam a Tibortól kapcsolási rajzot és alkatrész ismertetést, ami alapján egy cigarettásdoboz méretben  (igazából a 9 V-os elem determinálja  a méretet) el tudom készíteni az erősítőt, a mikrofonnak, ami amúgy pici, meg ki kell találjam, hogy mi a legjobb formájú, tokozás, hogy csak azt "hallja" amit kell.

Hát szóval ez volt tegnap, miután a kedves ismeretlen elsofírozott a csónakomig, beültem a vizes evezőpadra és hazaeveztem. Ha méltóztatik elállni az esőnek akkor kimegyek és kimerem a csónakból a rengeteg vizet és elrakom a sátra alá.