Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.
  • littke: Hat ezek szep kepek. (2024.04.06. 19:08) Szombat.
  • A Tengerész: @KAMA3: Az valóban mese habbal, hogy ilyen egyszerű szerszámmal le lehetne feszegetni a deszkákat.... (2024.04.04. 01:34) Kedd.

Linkblog

Hétfő.

2019.07.15. 08:47 :: A Tengerész

08:47

Húúú. ANNYI jókívánságot kapok, hogy nehezen győzöm megköszönni. Elnézést ha valakinek elfelejtem. Ezúton köszönöm MINDEN kedves barátnak, ismerősnek, kedvelőnek, aki gondolt rám abból az alkalommól, hogy 1945 július 15.-én  délután fél hatkor megszülettem.

Boldogult anyám gyalog ment be az angyalföldi Frangepán utca 53-ból, ahol laktunk, a Róbert Károly kőrúti kórházba, mert csak néha járt a villamos, még nagyon háború után voltunk. 36 éves volt, az akkor már idősnek számított és ez volt az első terhessége, kicsit félt is. Vele egy szobában vajúdott egy fiatal kismama, aki egyfolytában ordított a fájdalomtól és még az üveges gyógyszerszekrényből kis kiszórta a földre a polcról ami rajta volt. Szegény mutter csak várta, hogy rajta mikor fognak azok a borzalmas fájdalmak előjönni. Aztán egyszercsak megnézte az orvos és mondta hogy mostmár menni kell, én meg megszülettem. Az időpont onnan fixálódott, hogy a doktor megnézte a zsebóráját és azt mondta neki "Látja, ha  az előző fájást nem mismásolta volna el, akkor már fél hat előtt meglett volna a gyerek.".

Sovány voltam mint az agár, de hát mitől is lettem volna kövérebb, amikor anyám 46 kilós volt  (kb  165 cm magas) mielőtt megszült, mert enni azt nem volt mit. El is apadt a teje nem sokkal rá, hogy megszülettem. Tápszer még nem volt, a sárgaborsót meg a lóhúst még nem akartam megenni, úgy tűnt éhenhalok. De szerencsére a szomszédban volt egy kecske, a Mici, kipróbálták a tejét rajtam, ha jól tudom felesbe vízzel hígítva és úgy tűnik működött, ha holnap meghalok is már megérte. Viszont erős a gyanúm, hogy a konok, kitartó, makacs természetemet a Micitől örököltem.

20:02

Munkás szülinap volt. Na nem mintha enélkül dologtalanul ünnepeltem volna, nálam minden nap "munkanap",de most volt olyan feladat is amit nem én találtam ki magamnak, hanem az élet hozta. Ott kezdődött, hogy SP barátom kórházba került, méghozzá egyből intenzív osztályra. Most szigorú fekvés és kétnaponta gépeken engedik át a vérét. Hirtelen jött a betegség és alighanem több hét lesz mire kitatarozzák, de remény van a teljes gyógyulásra, bár ha időben elkapták volna a kórt és elsőre nem zavarják haza, hogy ne lábatlankodjon itt (úgy tűnik az első lépcső, hogy megpróbálják a beteget lebeszélni arról, hogy baja van, a háziorvos küldte vissza, hogy ne legyen ilyen nyámnyila, hanem erőszakoskodjon, hogy csináljanak vele valamit, merthogy óráról órára egyre jobban bénult lefelé), olcsóbban megúszta volna. Szóval SP az aki csónakokat kölcsönöz http://olcsosetahajo.hupont.hu/ és most a felesége egyedül maradt a munkával, amit leállítani, pláne most szezonban nem lehet, mert akkor a rokkant nyugdíjból kell megélniük, szóval éhkopp.Tegnapelőtt kikölcsönöztek egy csónakot és az Angyali sziget északi végénél sikerült valahogy lefullasztani  a motort, amit aztán nem üresben, hanem sebességbe kapcsolva próbáltak elindítani, addig rángatták a berántózsinórt amíg a kezükben maradt. A csónakot otthagyták egy háznál a stéghez kötve, azért kellett ma elmenni. J-vel odacsolnakáztunk, magunk mellé vettük a beteget és hazahoztuk. Folyt. köv. holnap, jön E a motorspecialista, a másik jóbarát, majd megnézi mi van. De hát erre valók a barátok.

Még egyszer köszönök minden jókívánságot!

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr514947136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MaKata 2019.07.15. 14:02:15

Jesszus, Vili, mi maradt édesanyádból szülés után, ha előtte 46 kg volt? És, ha már beszámolsz, azt is írd meg, hogy Te hány grammal születtél.
A Frangepán utcában lehetett kecskét tartani? Igaz az akkori Frangepán még külváros volt.
A kecsketej viszont valóban nagyon jó, sokkal egészségesebb, mint a tehéntej, pedig sokáig lenézték, a kecskéket a szegény ember tehenének tartották (bezzeg most csillagászati áron kaphatók a kecsketej termékek). Én és a testvéreim (hatan voltunk) is azon nőttünk fel (Sárváron), de nekünk saját kecskénk volt, először egy (ő volt a Pici), aztán felneveltünk még egyet (az meg Cupi). Szerintem inkább a szívósságodat örökölhetted a Micitől, a makacsságot ne kend rá (a kecske nem szamár)

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2019.07.15. 14:18:52

@MaKata: 1. Hát gondolom olyan 38. 2. Súlyomat nem tudom, de 52 centi voltam állítólag és alighanem több hajam volt mint most, mert ahogy mesélte a mama, a "madám" megfésülte kakastaréjba, olyan lehettem mint most a Szíjjártó Peti. 3. Anyám még tyúkokat is tartott, de megették az oroszok. Amikor elment panaszkodni a "major"-hoz (őrnagy, ritka rendes fehérorosz tag volt, nem engedett semmi erőszakoskodást, egy katonát agyon is lövetett érte, civilben amúgy tanár volt, nagy mázlink volt vele, mert mellettünk volt a Petneházy utcai kenyérgyár, félig szétbombázták, a kémény rádőlt a kerítésre, így az egész terület a szovjet katonai felügyelet alá került), az széttárta a karját, mondta "mámká, vojná, vojná", szóval "kismama ( anyám ugye velem volt terhes)ilyen a háború". De már iskolás gyerek voltam amikor a szomszédban még tartott a Bendi néni disznót.

Rónarider 2019.07.15. 22:19:05

Sokat, boldogat, jó egészségben!

TomRed · http://www.deauville.hu 2019.07.15. 22:26:34

Boldog születésnapot kívánok! Isten éltesse sokáig jó egészségben!

pernahajder Campbell 2019.07.15. 23:06:15

Nagyon boldog születésnapot kívánok!

Rónarider 2019.07.16. 10:33:19

@A Tengerész: Lehet egy találós kérdésem születésnapod (utáni nap) alkalmából?
Néztem a posztot a virágzó kaktuszokról. Ha jól látom, szabadban vannak most, vagyis szabadon járhatják a méhek.
A kérdés az lenne, egy közeli kaptárban szocializálódott méhnek olyan-e a kaktusznektár, mint szabolcsi gyereknek mangót enni? Szóval az nekik vajon "déli gyümölcs"? :)

(nagy tisztelője vagyok a méheknek és a méhészeknek is amúgy)

ik260t 2019.07.16. 12:27:00

Isten éltessen még sokáig, Tengerész!
süti beállítások módosítása