Aki nem olvassa ennek a blognak a kommentjeit az most kivételesen olvassa el a szerdai   http://amapola.blog.hu/2018/04/04/szerda_321  "Akiga" kommenteket.  Mint testből a vér folyik el az országot éltető kreatív népesség java. A múltkor írtam a demokráciáról. Holnapután kiderül mit ér a demokrácia, ha magyar és ha ilyen unortodox amilyenné a Fidesz tette a kétharmadával, melyhez  határon túli magyarok hazaárulása segítette hozzá. Tessék?  Hogy túlzás a "hazaárulás"? Nos ha valamit eladnak akkor az adás-vétel. Az eladó árulja a vevő megveszi. Európai állampolgárságot adtak el Európán kívüli ország polgárainak szavazatokért cserébe. Ezért ezek a külföldiek segítenek a belföldi szavazók valamely hányadának demokratikus akaratát annulálni. Olyan külföldi állampolgárok, akik jóesetben beszélik a magyar nyelvet, de nem élnek az országban, szavazatuk következményeit nem viselik, az országot adójukkal és egyéb állampolgári kötelességekkel nem erősítik, ha csúnyán akarok fogalmazni csak élősködnek a Haza testén. Ez a választás meghamisításán túl azért bűn, mert gyalázatosabban választ el magyart a magyartól, mint a párizsi béke során visszaállított igazságtalan trianoni határok.

Nyomogattam este a TV távirányítót, százszor látott filmek és bugyuta sorozatok közt egyszercsak a látom a "Keresztapa" című Coppola film valamelyik része megy az egyik csatornán. Először tengerész koromban láttam egy részt belőle tán Svédországban, azóta láttam itthon többször is. Ahányszor láttam mindig valami másról szólt nekem. A jó filmeket azért is érdemes többször megnézni, mert így működnek, a cselekmény mindig más gondolatokat ébreszt az emberben. Más szereplőre figyel fel, a cselekmény más szálát "veszi fel", a mondanivalót másképpen, más oldalról más megvilágításban értelmezi.  Ezt nem tudom jobban elmagyarázni, vagy érti valaki vagy nem, vagy megtörtént már vele vagy nem. Persze ez a népszerű akciófilmekre nem vonatkozik. Elgondolkodtam Akiga történetén a féláron értékesített balatoni vitorlás klubról. Ez ugye napjainkban történt, nem a két világháború közti és a második világháború utáni Amerikai Egyesült Államokban és nem a maffia tett visszautasíthatatlan árajánlatot valakinek, hanem a magyar állam. 

Szóval "d e m o k r á c i a". Mindig lehurrognak, hogy  ne tegyek egyenlőségjelet a nemzetiszocialista Németország és a mai Magyarország közé. Pedig nem teszek ilyet, csak akiknek érzelmi okokból muszáj hibát találni az érvelésemben, azonnal megragadják ezt a kényelmes fogódzkodót, nehogy még véletlenül is szembe kelljen nézniük a hitük megingathatóságával. Pedig csak azt mondom, hogy 1932-ben  Adolf Hitler pártja demokratikus választások során nyert és ennek alapján teljesen jogosan bízta meg Hindenburg a kormányzással. Az eredményt tudjuk. Egy világháború és megy a vita, hogy 40, 50, vagy 60 millió halott. Szóval lehet demokratikusan diktatúrát teremteni? LEHET.

Amikor Magyarországon éppen úgynevezett proletárdiktatúra volt, akkor is voltak választások, azzal a népi demokratikus megszorítással, hogy csak egy pártra lehetett szavazni. Itt még nem tartunk, de a pillanatnyilag nyolc éve uralkodó NER mindent megtett érte hogy úgy lejtsen a pálya, hogy ne lehessen az uralmát megdönteni. Eltűri a kamupártokat, eltűri, hogy ukrán-magyar kettős állampolgárok százával jelentkezzenek be magyar határmenti falvakba, hogy magyar nyugdíjért cserébe a Fideszre szavazzanak, a határon túliaknak szavazati jogot adott, melynek során még a halottak is szavazhatnak, míg a nyugaton élőknek meg akik feltehetően nem azért mentek oda, mert annyira elégedettek lennének a hazai viszonyokkal, olyan későn küldte ki a szavazólapokat, hogy ne tudjanak már határidőn belül szavazni, átszabta a választási körzeteket úgy, hogy a feltehetően nem mellette szavazók olyan körzetbe kerüljenek ahol kisebbségbe lesznek, listázta a híveket a könnyebb egybetartás végett, elfoglalta az alkotmánybíróságot, a legfelsőbb bíróságból kúriát csinált, hogy kirúghassa a neki nem tetsző elnökét, az ügyészség vezetését megbízható kádere, Polt Péter kezébe tette, hogy még véletlenül se indulhasson nyomozás a kormánymaffia ellen ( Don Corleone ilyesmiről csak álmodhatott volna ), maga alá gyűrte és szócsövévé tette a közmédiát, valamennyi megyei lapot, minden olyan tájékozódási lehetőséget ural amiből a szavazók jelentős része, lakhelyük, iskolázottságuk, anyagi helyzetük, igényességük korlátozott volta miatt tájékozódhatnak. Miközben korlátozza és bünteti  a nem kormánypropagandát nyomó maradék médiát, riporterei nem jelenhetnek meg a rendezvényeken, kérdéseik elől elmenekülnek a gerinctelen káderei, élen a haláltmegvetően bátor Orbán Viktorral, aki azzal kampányol hogy egyedül ő képes feltartani a ránkzúduló szaracénok hadát, de ha meglát egy nem "baráti" mikrofont azonnal menekülőre fogja a dolgot. Holnapután ki fog derülni, hogy van e utunk vissza Európába, amit éppenhogycsak megkóstoltunk, vagy megyünk tovább befelé a feudalizmusba, csak nem a Csekonics bárónak, hanem Mészáros Lőrinc kegyelmes úrnak kell majd bokáznia annak aki meg akar élni valahogy Magyarországon.