Vastagszik vastagszik a jég.(De azért alattam mégis beszakadt. Részletek később.) Az úgy kezdődött, hogy mint írtam, szépen befagyott a Duna. A hangsúly a "szépen"-en van, szóval tükörsima, korcsolyázásra való. Ki is sétáltam rá tegnapelőtt amikor minden zúzmarás volt, mint egy karácsonyi képeslapon.
Sz izgatottan szaladgált hajóra, stégekre, hogy tudna odajönni hozzám ( a reggeli és esti séták kivételével amikor rejtélyes illatok után rohan kilométerek tucatjait, napközben állandóan a lábam alatt van, az se zavarja ha sikítózok, hegesztek, érzem a megperzselt szőr szagát ahogy hullik rá a szikra, őt nem zavarja ) de nem mer rálépni a jégre, nem is erőltetem, nem kell hogy megszokja és rámenjen esetleg amikor vékony és beszakadhat alatta. Hogy ne szorongassa a jég a hajót, az egyik oldalon végigvágtam mellette egy keskeny léket, amit kitömtem náddal, gyékénnyel amit a szomszéd partja előtt vágtam. A léket ásóval készítettem és gereblyével szedtem ki jégdarabokat, ehhez a munkához biztos ami biztos deszkákon álltam, nehogy beszakadjak. Aztán túlságosan felbátorodtam a nádaratás közben és amikor a hajó mellé tömködtem az anyagot már elhanyagoltam a deszkákat. meg is lett az eredménye, a benti kályhához, zuhanykifolyóhoz legközelebb lévő darabon, miközben a nádat tapostam befelé a lékbe, egy nagy darabon megnyílt alattam a jég és belecuppantam. nagy baj nem történt, a telefonomat biztos ami biztos előtte szerencsére a mellényem felső zsebébe tettem, a víz itt meg nem sokkal több mint 1 m mély, nem lett vizes amíg, nem könnyen de kikapaszkodtam az "egészséges" jégre. A gumicsizma vízzel megtelve nem segítette ezt a manővert. Érdekes módon nem is volt igazán hidegérzetem, de amikor bent a házban levetkőztem, pecsenyepiros volt a bőröm ott ahol a ruha lazábban érintkezett vele és hát a zacsival üveget lehetett volna karcolni. Aztán amikor lezuhanyoztam és szárazba öltöztem (J-nek csak azt mondtam, hogy kimegyek összeszedni a szerszámokat) azért befejeztem a nádtömést, immáron óvatosabban, a szilárdabb jégről, meg a deckről csáklyával. 
Van virág a kertben ami még télen is nyílik.
De a legszebb, J kedvence bent a nappaliban az ablakpárkányon. Úgy hívják Hippeastrum, de az emberek csak úgy hogy Amarilis.
