Napok óta viharos szél fúj, ma reggelre különösen beerősödött. Ez azért rossz nekem, mert túl azon, hogy tép, szaggat mindent, rángatja a hajót, szóval idegesítő, a decken való munkavégzést nagyon megnehezíti. Egyszerűen nem tudok a munkára koncentrálni, amikor belefúj a szél a fülembe, ráfagy a kezem a szerszámra, valahogy a gondolatokat is kifújja a fejemből. Pedig miután kifogytam a parti műhelylehetőségekből a hajón kell dolgozzak és ezzel a kerekes projekttel nem férek be a fuxban lévő hajóműhelybe. A szikrázó napsütésben amúgy remekül lehetne dolgozni, erre is számítottam amikor a műhelybérletem lejártát odakint időzítettem, de ez a makacs szélvihar keresztebe tesz mostanság. Azért próbálkoztam, eljutottam az eszköz csóakgörgető funkciójának majdnem teljes befejezéséig, műhelyben működik, terepen se lesz gond vele, már csak felületkezelni kell. Jön a bicikliutánfutó funkció kialakítása, na ebben hátráltat az időjárás.
Tegnapelőtt tartoztam az ördögnek egy úttal. Már anno megmondtam, hogy nem kellene elmenni a tüdőszűrésre, a vízen élünk jó levegőn, fertőzésmentes környezetben, nem dohányzunk, stb. de "J" addig erősködött amíg csak elmentem vele. No nemrég kaptam egy levelet, hogy menjek felülvizsgálásra, de előtte egyeztessek telefonon időpontot. Megintcsak ellenkeztem volna, de "J" rámparancsolt, szóval telefonáltam, egyeztettem, elmentem, a megadott időpont előtt fél órával ott voltam...12-en voltak előttem. Leültem, majd később felálltam sorbaállni, mert a magyar ember márcsak olyan, hogy hiába jött 23.-iknak akkor is odaáll az ablakhoz elsőnek, mert feltételezi, hogy akik ott ücsörögnek a padokon csak pihenni tértek be a rendelőbe. Vártam egy órát, akkor kijön a nő, hogy már csak hármat(!!!) tud bejegyezni, mert a doktornőnek hatkor el kell mennie. Előttem egy ember elkezdett dühöngeni, hogy most van itt negyedszer megbeszélt időpontra, más azért sírt, hogy neki csak oxigént kellene receptre felírni, mert otthon döglődik a hozzátartozója, na őt még fogadták, én csak annyit kérdeztem, hogy ha ez így van, akkor miért nem szóltak egy órával ezelőtt, nem vártam volna feleslegesen (arról nem is beszéltem, hogy a telefonban is mondhatták volna, mert akkor nem jövök ide), a válasz az volt, hogy "nem lehetett tudni, hogy a doktornőnek el kell mennie" (gondolom épp állásinterjúra megy Angliába). A lényeg, sarkonfordultam és az életbe nem megyek többet se tüdőszűrésre, se kontrollra. Tudom az összes ellenvéleményt, az én érdekem, meg hát erre telik az egésszégügynek, de nem megy ki a fejemből, hogy a politikai elitnek van már külön kórháza, rendelőintézete, fogászata, mi meg le vagyunk sz@rva. Ez a rendszer ugyanúgy nem működik mint a demokrácia, a jogállam. Papíron van, gyakorlatban nulla.
Szóval átmeneti javulás után a rossz hangulatom visszatért amit különösen erősít az, hogy a jobb combforgóm tegnap elkezdett fájni, szokás szerint nem foglalkoztam vele, de mára annyira beerősödött, hogy a lágyékomba is beleszurkál, nehezemre esik lépni is, biztos a tüdőrák lekúszott a seggembe, amúgyis holtfáradt vagyok lefekszem aludni, szép napot mindenkinek!
20:37 Megvan mitől vagyok fáradt. Egyből elaludtam amint elheveredtem, de felébredve olyan koradélután, érzem, hogy több ez sima fáradtságnál. Bedugok egy lázmérőt 37,5. Szóval úgy tűnik a tüdőgyógyászaton az egy órás egymás nyakába lihegésben sikerült elcsípnem egy kis influenzát. Mégse mentem teljesen eredmény nélkül orvoshoz. Ráadásul "J" mondja, hogy a parti vasláda (amiből nemrég ellopták a kukta fazekat meg a rozsdamentes tálcát) tetejéről már megint lelökték az asztalt. Felöltöztem és kieveztem a partra (majd elvitt a viharos szél amikor keresztbe kapott), szerencsére a lakatpántba belehajtott és meghúzott 10-es imbuszcsavarról kézzel nem bírta lehajtani az anyát a tolvaj, de begyűjtötte a bográcsozás, parti sütésfőzés ott lévő többi kellékét a 2-es vaslemez platnit, meg az alátámasztó vasakat. Az se kérdés többé hogy viszik ki a portán a nemzetközi könyökméretnél (fiatalok számára a Kádár rendszerben ez volt a gyárbóllopás mértékegysége) nagyobb darabokat, jelen esetben a vaslemezt, azt mondja a portás, hogy autóval is szabad volt bejönniük vasat gyűjteni, valami különös okból a hátrányos helyzetűek megsegítési programja keretében. Ez a vasláda úgy vonzza őket mint a mágnes, alighanem rejtett kincseket sejtenek még benne, bár csak az van benne amit a korábbi tolvaj bent hagyott, de ezt az újabb kényszermunkára idevezényeltek nem tudhatják. Felmentem az irodába, hogy jelentsem a dolgot az illetékesnek, de már nem volt bent, így a szakaszmérnökség vezetőjének "K"-nak panaszkodtam el a dolgot, de az az igazság, hogy nem akartam még az én nyavalyámmal is szomorítani, elég neki az ő keresztje. Elmondta, hogy a közmunkaprogram keretében 800 embert kell foglalkoztasson az I.-es szakasz. Ebből jelenleg 500 van még csak munkában, itt a telepen úgy 30-an lehetnek. A Vízügy nem válogathat, a munkaügyi központ azt küldi ide aki már senkinek nem kell. Ezek az emberek néhány üdítő kivételtől eltekintve semmihez nem értenek, a munka az egésznapos lapátra támaszkodásból, napon sütkérezésből áll, arra nincs ember, hogy jelentős létszámmal ellenőrizze is, hogy mit végeznek, de amúgy se nagyon van mit csinálniuk, a felszerszámozottságuk és szakértelmük az egyiptomi piramisépítőknek a töredéke lehet. Egyszer megfigyeltem többszöri arrajártamban egy embert aki egy nap olyan 5 négyzetméternyi gazt húzogatott ki kézzel. Az egy olyan irodai asztal mellett kitalált dolog, hogy majd dologra lehet szoktatni olyanokat akik semmihez se értenek, semmit csinálni nem akarnak és semmi szerszámot nem lehet a kezükbe adni mert tönkreteszik. Még ha értelmes feladattal el lehetne látni őket. De az hogy egy nap alatt kiásnak egy gödröt és elültetnek egy vadon talált diófa magoncot (gondolom arra nincs pénz, hogy nemes oltványt vásároljon a Vízügy), szóval eddig itt volt, most meg már amott...én nem látom értelmét. De hát én már öreg vagyok, a zseniális fiatalok akik most irányítják az országot biztos jobban tudják. Szóval elnézést kértem "K"-tól, hogy háborgattam, az én gondom az övéhez képest semmi. De ha elkapom valamelyiket amelyik a ládámat kerülgeti el fogom verni.