Csudaszép a fényes fenekű ladik, megsímogattam, aztán nekiálltam kiszerkeszteni, kiszabni és összeragasztani a kormánylapot. Meghökkentően piciny a 25-ös jollééhoz, pláne Amapola kormányához képest. Annakidején a 25-ös kormányát amikor csináltam lelógott az asztalról, Amapoláétól meg alig fértünk be a műhelybe (akkor még volt "igazi" munkahelyem és ott fusiztam). Ez meg akkora mint egy nagyobbacska pingpongütő. Most ebéd, alvás, aztán elmegyek a parlament elé lelkiismeretfurdalásteljes újévet kívánni a kormánynak, végül a legjobb társaságban, Juditkával szilveszterezünk Amapola összes termeiben. Mindenkinek BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK!
Évbúcsúztatóul egy József Attila vers,
MAGYAROK
Minek magunkat lassan ölni?
Nem jobb egyszerre megdögölni?
Mint rokkant lábbal tántorogva,
Vizes, vak szemmel csillagokba,
Rossz, messzi csillagokba nézni
S régi dicsőséget idézni,
Idézni mind, mi ősi, ódon.
Hogy hátha mégiscsak megszánna
Az Úristen valami módon.
Minek magunkat lassan ölni?
Gonoszság helyett búza nől ki
Az égről földbe hullt szivünkön;
De igaz, nótás, füttyös másnak.
Magyar, köszönj az elmulásnak,
Nincs mit kereskedj már e tájon,
Akad legény, ki ideálljon
S ásóját vígan földbeszúrja!
Mit nyöszörögsz? nem akarsz halni?
Hisz életünk úgyiscsak talmi
S nem is nagyon kell már akarni,
Akaródik ez nélküled,
Agyadban bár égő hodályba zárt
Riadt baromként bőg a rémület.
1923. febr. 15.
különösen az első versszak utolsó négy sorát ajánlom azoknak akik még hisznek benne, hogy az idők változnak. Végül levezetőnek egy "amapolás" zeneszám.https://www.youtube.com/watch?v=D9zxXbFOM40 Juteszembe kitaláltam, hogy a rengeteg kiszáradt japán keserűfű remek alapanyag a pánsíphoz, fogok egyet csinálni és zenélni fogok ha jó a kedvem, vagy ha szomorú vagyok.