Idebent tespedek és szégyellem, de jól esik. Semmi kedvem mozdulni kifelé. A bal mellkasi fájdalom egyelőre nem múlik sőt, tegnap kénytelen voltam bevenni egy Algopirint, az egy időre használt, de sajnos megtaknyosodtam és sokat köhögök, ami nagyon fájdalmas.

Kínomban ilyenekkel bosszantom magam: 

Élet és Irodalom

Iványi György e jelzős szerkezettel minősíti az „elszánt" környezetvédőket Költségvetési voluntarizmus (ÉS, 2011/40., okt. 7.) című cikkének rövid, az írás mondanivalójával csak nagyon laza kapcsolatban álló, második bekezdésében.

Tiszteletben tartva a szerzőnek a véleménynyilvánítás jogához fűződő szabadságát, meg kell kérdőjelezni a vélemény alapjául szolgáló „tény" igazságát, melyet meg nem nevezett, de neves vízmérnök ismerősétől hallott. Eszerint: „A hallgatóim elmagyarázták, hogy paradigmaváltásra van szükség a vízgazdálkodásban: a jövőben a cél a víz megtartása. Próbáltam mondani, hogy már a földművelő ember legelső lépése, az ásás célja is a talaj vízmegtartó-képességének növelése volt, és ezt szolgálja azóta is minden - jól vagy kevésbé átgondolt - koncepció, művelet, létesítmény... Megüvegesedtek a szemek. Paradigmaváltás kell, és pont."

A Tiszát szabályozták, hogy töredékére csökkentsék az árterét, a Kárpát-medence legnagyobb természetes vízmegtartó területét. A Hanságot lecsapolták. A bős-nagymarosi terv, villamos energia termelése céljából, a Duna elterelését tűzte ki célul Szigetköz-Csallóközből, Európa utolsó nagy, egybefüggő vizes élőhelyéről. Vagyis, az elmúlt két évszázad vízügyes céljaival ellentétben a jövőben tényleg csak a még megmaradt vizek megtartását kellene szolgálnia minden műveletnek és létesítmények... Paradigmaváltás nélkül nehéz lesz.

(A szerző grafikus) 

Kard Aladár

A PARADIGMAVÁLTÁS, SAJNOS, MEGTÖRTÉNT LV. évfolyam 43. szám, 2011. október 28. Élet és Irodalom

Dr. Hajósy Adrienne geofizikus vitát kizáró tömörséggel jelentette ki 41. számukban: A bős-nagymarosi terv, villamosenergia-termelése céljából, a Duna elterelését tűzte ki célul Szigetköz-Csallóközből, Európa utolsó, egybefüggő vizes élőhelyéről (Üveges szemek, ÉS, 2011/41., okt. 14.). Az ellenérvek sokaságából csak néhányat szeretnék kiragadni. 1) A vízlépcső létesítését nem energiatermeléssel, hanem a folyam komplex hasznosításával indokolta a terv létrehozója, a hazáján kívül világszerte különleges nagyrabecsülésnek örvendő Mosonyi Emil 1942-ben, a VÍZITERV igazgatójaként. 2) Legfontosabb tényezőként a Duna Bizottság a hajózás biztonságát emelte ki, azzal, hogy állandó vízszinttel tegyék lehetővé a folyam hajózhatóságát Kelheimtől a Fekete-tengerig. Erre a célra a bizottság 47 helyet jelölt ki a duzzasztóművek számára. 3) Hazánkban az 1949. évi XIII. törvény fogalmazta meg a hajózás szabályozásának részleteit. 4) A tervek ellen az első politikai merénylet 1977-ben történt, amikor a csehszlovák-magyar szerződés a vízlépcső csúcsra járatását irányozta elő. Ekkor Mosonyi professzor már emigrációban élt, 56-os szerepvállalása miatt semmiféle beleszólása sem lehetett a tervekbe. 5) Az eredeti tervek a tájba illő, környezetbarát megoldásról szóltak. Ezt bizonyítja az Európa-csatorna Altmühl-völgyi, védett természeti területen átvezető megoldása, ami ugyancsak dr. Mosonyi Emil tervei alapján valósult meg. Többek között ezért is tekintélyes környezetvédelmi kitüntetésekkel jutalmazták munkásságát. 6) Az Európa-csatorna mentén jött létre földrészünk legnagyobb mesterséges élőhelye, amivel számos, a kihalás küszöbére jutott élőlényt sikerült megmenteni. A National Geographic magazin is elismeréssel írt erről a hazánkban meg sem említett műről. 7) A Szigetköz kiszáradását igazából a papírtigris-elmélet (1992) kiagyalója, Vargha János köre veszélyeztette, a korszerű dunakiliti zsilip üzembe helyezésének megakadályozásával. 8) A VII. sz. Helsinki-folyosó ügye az egymást követő magyar kormányok ellenállása miatt megrekedt a magyar-szlovák határnál. Vitathatatlan, hogy 1977 óta a mindenkori politikai hatalom kíméletlenül kizárja a szakemberek közreműködését a vízszabályozás területéről is. Ez a paradigmaváltás valóban súlyos károkat okozott. Ideje lenne visszatérni a természetes paradigmákhoz, ahogy a két éve, 99 éves korában elhunyt nagy tudós élete utolsó napjaiban is hirdette: a természetvédők jogos és feltétlenül alkalmazandó igényeinek figyelembevételével olyanokra kell bízni a vizek szabályozását, akik azehhez szükséges alapismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek.

(A szerző az egykori Széchenyi Ödön Egylet volt elnöke)

Dr. Hajósy Adrienne

A VÍZLÉPCSŐ HASZNA LV. évfolyam 44. szám, 2011. november 4. Élet és Irodalom

A hajdani tervezők és építők újra és újra megkísérlik bizonyítani, hogy a bős-nagymarosi terv jó volt, csak politikai okok - és természetesen a zöldek ármánykodása - miatt nem épült meg a nagymarosi erőmű. Így járt el Kard Aladár is, aki hosszabb reflexiót írt (A paradigmaváltás, sajnos, megtörtént, ÉS, 2011/43., okt. 28.) Üveges szemek című (ÉS, 2011/41., okt. 14.) rövid hozzászólásomhoz. „Ellenérvek" sokaságával kísérli meg bizonyítani, hogy a vízlépcsőrendszert valójában nem is energiatermelés céljából akarták építeni. Elegendő közülük az elsőt cáfolni, a többié ebből már következik. Mint Kard Aladár írja: „A vízlépcső létesítését nem energiatermeléssel, hanem a folyam komplex hasznosításával indokolta a terv létrehozója, a hazáján kívül világszerte különleges nagyrabecsülésnek örvendő Mosonyi Emil 1942-ben, a Víziterv igazgatójaként." Ezzel szemben mit mondanak a tények? A hasznokról az alábbiakban rendelkezik a vízlépcsőrendszer megvalósítására 1977-ben kötött magyar-csehszlovák államközi szerződés vonatkozó cikke (teljes terjedelmében közlöm): „9. cikk A Szerződő Felek részesedése a Vízlépcsőrendszer hasznaiból (1) A Vízlépcsőrendszer hasznaiból és előnyeiből a Szerződő Felek egyenlő arányban részesednek. (2) A Szerződő Feleknek egyenlő arányban áll rendelkezésükre a vízerőtelepek teljesítménye, és egyenlő arányban, természetben részesednek a termelt és a vízerőtelepekből kivezetett alap- és csúcsenergiákból. (3) A közvetlenül a Vízlépcsőrendszer felett, illetőleg alatt tervezett dunai vízlépcsők megvalósítása esetén a Szerződő Felek külön állapodnak meg ezek kölcsönös hatásainak figyelembevételéről." Rég volt, de sajnos igaz, ezt akarták az elődök. Kard Aladár írásával ellentétben a Dunát villamos energia termelése céljából akarták csúcsra járatni a magyar-szlovák határszakaszon. Naponta legalább egyszer árhullám veszélyeztette volna a part menti településeket, és hatalmas duzzasztógát magasodott volna a visegrádi vár tövében, elcsúfítva a legtörténelmibb magyartájat. Szerencse, hogy a terv nem valósult meg.

(A szerző geofizikus)

Nos ott kezdődik a gyalázkodás a viziboszorkány  (amúgy Hajósy Adrienne A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Szigetköz bizottságának titkára!!) részéről, hogy Kard Aladár mindenben tényszerű felsorolását idézőjelben "Ellenérvek"-nek nevezi, szóval azok nem ám azok! Csak olyan izék! És mindjárt elő is áll a farbával, hogy a komplex hasznosítás az nem igaz ( a többi ellenérvvel már nem is foglalkozik, piha! Csak nem fog mást is cáfolni, amikor ezt az elsőt így elintézte? Nekem meg az jut eszembe, hogy azokra még ilyen csúsztatva se tud nyögni semmit.), hisz a szerződésben megegyezés van az áramtermelésről, annak megosztásáról, ergo a hasznosítás kizárólag áramtermelés célú. És ezt az ÉS minden összeseküvéselméletre fogékony értelmiségi olvasói be is fogják szopni (ugye a műszaki az nem tartozik az értelmiségi körbe, oda csak az való aki megbukott fizikából, viszont Heideggerrel fekszik és Kanttal kel). Én nem ismerem a szerződést, de biztos vagyok benne, hogy  nem ez a néhány sor volt benne.  Ha Mosonyi Emil és Kard Aladár nem hazudnak a komplex folyamhasznosítás tárgyában, mint ahogy ezt Hajósy Adrienn fentiekben  inplicite kijelenti ezen irományban, akkor bizonyára más is volt benne. Komplex az azt jelenti, hogy KOMPLEX, azaz többféle, sokrétű, közös projekt esetén egy szerződésnek szólnia kell róla. Mit bizonyít ez  pár sor amit a viziboszi előásott? Azt semmiképpen amit akar, hogy a projekt CSAK erről szól. Akkor mit is? Mondjuk számomra azt, hogy a segédvízvezetékszerelő néninek ( a teljes szlovák sikerrel a mi kárunkra megvalósult "C" variánssal kapcsolatosan itt https://www.youtube.com/watch?v=hOJkfY-pKJk hazudozik, hogy is mondta.."rég volt de igaz".) se a tisztessége se az agya nem fejlődött pozitív irányba az elmúlt 20 évben, és ismét büntetlenül puffogtathat hazugságokat országos napilapban annak tudatlan szerkesztői hallgatólagos beleegyezésével.

És a BORZALMAS, TÖRTÉNELMI VIDÉKET ELCSÚFÍTÓ projekt vizionálásához  egy  kép megtekintését javaslom a bajor Dunaszakasz egyik vízerőművéről. http://www.polizei.bayern.de/lib/bild_popup.php?pic=/content/8/0/6/6/2/img_67252_nef_800.jpg Nos ha ez elcsúfítaná a "legtörténelmibb" magyar tájat, akkor semmi szín alatt se ajánlanám Hajósy Adrienne úrhölgynek, hogy arra sétáljon, mert hozzá képest a világ legcsúfabb duzzasztógátja is  bájos. Értem én, hogy valahogy meg kell torolni az alulszexualizáltságot a férfiakon, de miért kell ebbe egy országnak belerokkanni?