Hoppá. Szétesett a program, nem megy a szerkesztés. Soha többet nem csinálok ilyet, hogy korábbi bejegyzésbe szerkesztek bele, úgy tűnik a csinálója a szoftvernek ebbe nem gondolt bele.
Tehát a középkor másik jellemző hajótípusa a három árbocos velencei karakk.
Látszik az ókor praktikus gyors hadihajója helyett a középkori nehézkes, öblös, nagyobb befogadóképességű kialakítás, a tengerre "kivonultak" a bástyák. Az arab, török kalózok a latinvitorlás, tehát jobban kreuzoló (szél ellenében élesebben vitorlázó) karcsú gyors hajóikkal nem véletlenül voltak ezeknek az áruszállítóknak félelmetes ellenfelei. Csak az erődökről a tengerre magukkal vitt ágyúkkal tudták őket távoltartani.
Egy nagy ugrás 300 évvel későbbre, az Endavour , Cook kapitány eredetileg szénszállító hajója ( az admiralitás ajánlása ellenére választotta hadihajó helyett a kis merülésű, lapos fenekű hajót, számítva a zátonyokra) , amivel másodszorra és "igazából" felfedezte Ausztráliát. (Merthogy igazából Abel Jason Tasman járt ott először, de miután a hajónaplókat, térképeket és általában a felfedezéseket minden tengeri hatalom szigorúan titkosan kezelte, száz évig nem tudta senki hogy ott van egy földrész, amit aztán James Cook újra felfedezett) Sajnos beüvegezett, ezért tükröz, pedig nem vakuztam, de így se lett túl jó a kép, pedig gyönyörű a modell.
És ez már a "modern" kor az Amerika kupa névadója 1851-ből.
A szomszédos kis teremben kifejezetten hadtörténeti bemutató. Egy hosszú asztalon apró makettek az USA különböző monitorairól. Ezek a kisméretű, gyors, gépi meghajtású hajók végig kísérték a fiatal állam történelmét kezdve a függetlenségi háborúktól, át a polgárháborún, egészen a vietnámi háborúig.
Egy "kakukktojás" az imperialista hadihajók közt.
És a végén pár harckocsi makett... hát ők kevésbé mozgatták meg a fantáziámat mint a történelmi vitorlások.
Visszefelé lesétáltam a komphoz és ismét átkeltem az RSD-n, kissé lihegve, de egyszuszra megmásztam a 92 lépcsőfokot a Duna szintjéről Soroksárra és haza HÉV-eztem. A legnagyobb meló volt összekalapálni ezt a két bejegyzést, mert a közepén összekuszálódott minden. Az a baj, hogy egyre türelmetlenebb vagyok. A kezem is gyakran remeg, a szemem meg pocsék, ezért se kísért meg a modellezés, mert tudom már nem lennék rá alkalmas.
