Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.
  • littke: Hat ezek szep kepek. (2024.04.06. 19:08) Szombat.
  • A Tengerész: @KAMA3: Az valóban mese habbal, hogy ilyen egyszerű szerszámmal le lehetne feszegetni a deszkákat.... (2024.04.04. 01:34) Kedd.

Linkblog

Vasárnap

2008.04.06. 19:12 :: A Tengerész

Megpukkadok a méregtől. A nyavajás Technodrive (olasz) irányváltó. Lemerültem a gépházba, hogy a lebontott melegvízboyler tartóít lesikítózzam és az ezekhez kihorgonyzott gázbowden mechanikának új tartókat hegesszek. Gyorsan megvoltam vele, de óvatoskodni kellett a lábaimmal, mert a fenékben valami gyanús lé volt. Hm. Amikor a boylert kiszereltem némi víz kifolyt emlékeim szerint, de nem ennyi. Ráadásul valami piros szin van benne. Megnézem a vadiúj irányváltóban a nívópálcát, mert az ATF (Automatic Transmission Fluid) folyadék (tkp. valami speciális igen híg olaj) piros. Nos a pálca szerint üres a váltó, pedig az előírt mennyiséget szigorúan betöltöttem egy éve amikor a motort úgy 10 percig járattam. Egy edénybe leeresztem az irányváltóból a kristálytiszta világospiros lét, kijött belőle bő egy deci, aztán konyec. Ráadásul a leeresztőcsavar rendesen megvolt húzva, tehát nem valószinű, hogy ott szivárgott ki a fenékbe. Mindíg utáltam az olasz cuccokat (ami jó az német, ami szép az olasz) hát megint bejött. Fejjel lefelé lógva egy flakonnal kiszívtam a lötty nagyját majd beöntöttem egy lapát fűrészport, meg pár deszkadarabot, hogy talpalhassak rajta.  Hogy a lábam egyáltalán beférjen le kell bontasam a kipufogó flexi darabját is. Most nekiállhatok kiszerelni az egész irányváltót, mert valami tömítés hiányzik, de az is lehet, hogy a seggfej  olaszok kifelejtették a szimmeringet. A baj, csak az, hogy hogy ahhoz, hogy szétbonthassam a tengelykapcsolót, le kell  vágjam a tolócsapágy házának tartóját amit keservesen hegesztettem be  sanyarú körülmények közt szorongva, mert máskülönben nem tudom hátrafelé a tengelyt kitólni. Mindezt  fejjel lefelé, mondjuk egy  nap a kiszerelés, padra kirakni, feltölteni valami híg olajjal, megkeresni hol ereszt, megjavítani, visszarakni. Jó esetben két nap keserves munka.  És még jó, ha csak ennyi, mert ha komolyabb a baj (amit pillanatnyilag azért nem gondolok) a garanciámat már fújhatom, vagy négy éve vettem ezt a váltót a Vaszkó Bélától ennyi idő után semmi garanciára nem számíthatok. Úgy kell nekem, miért építem ilyen lasan a hajót. Ennyit Technodriveékról.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr58413950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása