Azt, hogy építek e egy 4 m-es katamaránt, még nem döntöttem el. De hogy tervezek egyet az biztos. Namármost haladni kell(ene) a korral, elszállt az idő a papíron tervezés felett. Nagyon szeretek skicceket készíteni, de a hajó tervezés elég bonyolult dolog, egy hajótest kiszerkesztése, a test vonalrajza, a vízvonal és bordametszetek szabályos alakja még egy meglévő hajóra se könnyű, hát még amikor folyamatosan számolni kell a trimmet és mindannyiszor változtatni, ahányszor nem az jön ki aminek kell. Amikor Amapolát terveztem, valamikor 2004-ben, még elérhetetlen volt számomra egy hajótervező szoftver, sokat kellett dolgoznom rajta zsebszámológéppel és exelbe írt algoritmusokkal és az, hogy a hajó evenkeelen úszott amikor vízre került nemcsak az alapos munkámnak, de alighanem a szerencsémnek is köszönhető, azokat a tényezőket amiket a képletekbe becslés alapján lehetett csak behelyettesíteni, szerencsésen saccoltam meg. Mondjuk a szerencsével mindig jól álltam, de erre nem lehet azért állandóan építeni. Szóval elkezdtem vágyni egy hajótervező programra. Abraxas olvtárs sokat segített annakidején amikor a Mákvirág tervét csináltam, az ő számítógépes programja alapján szabtam ki a palánkokat, most is tőle kértem tanácsot. Ő a " Delft Ship" nevű, a netről ingyen letölthető programot javasolta. Igenám, de nem fut a gépemen, mert a grafika legalább Open GL 3.0-t követel, az enyémen meg csak 1.1 van. Persze elsőre azt se tudtam eszik vagy isszák, de ugye amióta van Internet azóta ha az ember kitartó okosodhat. Abraxas is segített, szóval kiókumláltam a gépem némi kibontása után, hogy egy ilyen kártya http://compker.hu/termek/34269 bedugható az alaplapba, mert pont olyan dugóhely van rajta kiképezve. Meg is rendeltem, de a nagy karácsonyi tumultus miatt csak az ünnep után tudta volna a futár kihozni, viszont annyira felizgattam magam vele, hogy inkább elmentem érte ma Pestre a boltba. Így egyrészt megleptem vele magam karácsonyra, másrészt elbíbelődhetek vele az ünnepek alatt. Amit még nem tudok, a régi videokártyát a leírás szerint ki kell szedni a gépből, a bajom csak az, hogy nincs benne ilyen, az alaplapra van applikálva a régi grafikus hardver. Majd elkezdem googlezni is, de ha valaki tudja hogy kell inaktiválni írja meglegyen szíves! Na szóval utaztam Pestre, meg Pesten. Most le fogok írni valamit, ami már hónapok óta habzik bennem (fékezett habzású gondolatok), de nem tudtam rászánni magam a megfogalmazásra, de ha most nem írom le Karácsonyra, akkor sose fogom. A legutolsó apropó a mai metróélményem.
Ülök az M3-as (tudjátok a kigyulladós fajta) metrón, velem szemben fiatal, jóképű férfi és csinos lány. A fiú haja 3 mm-re nyírva, amolyan börtönfrizura, szakálla is hasonló, ami feltűnik, hogy ellentétben mindenki mással, akinek az arca felett valamiféle "V" vagy "M" alakban kezdődik a haj, neki egyenesen indul, mintha egy láthatatlan vonalat húztak volna keresztben a homlokán, alatta semmi, felette minden átmenet nélkül indul a sörtefrizura, fene tudja miféle vérkeveredés, valami déli típus. A lány barna, hosszúhajú, állán gribedli ha lehet mondani ilyet, meghatározhatatlan eredet a kaukázusi vonalon. Egy biztos, ezek szerelmesek. csak egymást bűvölik, időnként összeér az ajkuk, nagyjából két megállón át búcsúzkodnak így, mert a fiú leszáll. Újabb fiú és lány száll fel. A lány csinoska szőke, hegyesorrú, szláv beütés, de a fiú, na az csúnya mint az ördög. Az orra olyan palacsinta mint a visszavonult profi bunyósoké, csak az övé gyárilag ilyen, mert a fülei vékonyak, szóval nem a ringben tatarozták ki az arcát ilyen rozogává, haja is fogyatkozóban, pedig innen van még a harmincon. De mit számít ez! Csak az számít ahogy a lány ránéz, meg ahogy percenként mintegy véletlenül összeér az ajkuk (csak remélni tudom, hogy ha gyereket csinálnak és az lány lesz, nem az apjára fog hasonlítani). Ezek kérem úgy lángolnak, hogy félő, megint kigyullad a metró. Pedig mégcsak tavasz sincs, az emberek fázósan bújnak a gallérjuk mögé, magamat is beleértve, hja, hol vannak már azok az idők amikor más is lelkesített mint a hajószoftver? Mért írom le mindezeket? Mert ezek kérem itt ivarzanak és ereikben több tucat vérvonal keveredik és tovább fogják adni hálistennek remélhetően sikeres utódoknak és a kutyát nem fogja érdekelni ha eljön egy értelmesebb kor, hogy kinek mik a felmenői és honnan származott ide. Hagyjuk egy kicsit ezt a vonalat lógva és járjuk körül a mát, kicsit másfelől, mit ahogy az előző blogbejegyzésben tettem. Rettenetes az acsarkodás az emberek közt. Minimum kétfelé szakadt az ország, bár ez a megállapítás helytelen, mert mindig is ketté volt szakadva, nem részletezném a történelmi hátteret aki nem hiszi olvassa el Börcsök Mária "Kettészakadt Magyarország " című könyvét én kötelező olvasmánnyá tenném a középiskolákban. Mindazonáltal volt a fiatalságom során legalább két-három évtized, szóval kb egy emberöltő, amikor ez a kettészakadtság ne volt ilyen szembeszökő. Mára szinte (vagy nem is szinte) gyilkos indulatok feszülnek az emberek közt. Emberek meg vannak róla győződve, hogy a "másikok" a patás ördög megtestesítői, úgy beszélnek állampolgár társaikról, mint aljas férgekről, elpusztítandó kártevőkről. Magam is hajlamos voltam elhinni, hogy ezeknek az embereknek tényleg torz a lelke. Gyakori fellelhetőségük a különféle blogok kommentszekciója és ahol facebook névvel lehet beirkálni, visszakereshetők, már persze ha nem álnévvel álprofillal trollkodnak. Vettem a fáradságot és egynémely különösen ordas beszólónak kicsit megnéztem az oldalát. És meglepődve láttam, hogy amúgy egészen emberszerűek, sőt kifejezetten nemes gondolatokat, emelkedett hangulatú versikéket, boldog mosolygós családi képeket, vicces történeteket népszerűsítettek, szóval ezek jó emberek! Hát akkor honnan ez a gyilkos düh bennük ez a vadállati hév amivel minden józan észt mellőzve gyalázkodnak, fenekednek? Itt van egy derék nagypapa, a kisunokájával fényképezte magát a facebookra , úgy hívják Aladár Molnár
https://www.facebook.com/profile.php?id=100011117082409 A szép kert amivel bemutatkozik nyilván a becsületes szorgos munkája eredménye, a kutyát is szereti és a barátai is milyen szép mosolygós joviális emberek, itt mindenki a nemzet oszlopa. Nos idézem amit jegyzett a kamionos terrorista lelövése kapcsán:
https://www.facebook.com/andras.ugron A nemzet megtestesítője, a haza védelmezője a föld sója. De nekibuzdulásában egy cseppet se zavarja miközben a Népszabadság beszántása kapcsán a liberálisokat hazugozza, hogy ha egy újság csődbe megy akkor nem az a tisztességes módja a szerkesztőség kirúgásának, hogy azt hazudják nekik, hogy csak elköltöznek, azért kell mindent összecsomagolni. Engem arra emlékeztet, amikor a zsidóknak azt mondták, hogy jól jegyezzék meg melyik fogasra akasztják a ruhájukat, hogy fürdés után gyorsan tudjanak odaérni a vacsorára. Aztán rájuk nyitották a gázt. Ezeknek az embereknek eszükbe nem jut, hogy liberálisnak lenni azt jelenti, hogy hinni a szabadságban. Hogy a liberális, aki én is vagyok, azt gondolja, hogy az ember felelős a cselekedeteiért, hogy mindent szabad ami másnak nem árt és semmit se szabad ami másnak árt. De amióta Torgyán József kimondta, hogy "liberális férgek rágják édes hazánk testét" azóta megvan a bűnbak minden bajunkért. É meg azt mondom, hogy a legnagyobb hazaáruló, aki a hatalmát az ősi, oszd meg és uralkodj elvre alapozza. Nem akarok mismásolni, ez itt és most Orbán Viktor, amúgy a Liberális Internacionálé nemrég még alelnöke, a nemzet köpönyegforgatója Magyarország keresztapája a törvényes maffiózó. Akinek sikerült mára teljesen és visszafordíthatatlanul egymás ellen ugrasztania, de főleg a vékony réteg gondolkodó ellen uszítva az alapvetően jószándékú, de buta, vagy legalábbis gondolkodásra rest embereket, ezzel a saját gazdagodása, a kicsinyes nagyravágyása érdekében a Nemzetet évtizedekkel visszavetve a haladás útján és amilyen gyorsan változik a világ, ahogy a kiművelt emberfők fejvesztve menekülnek az országból, tán végérvényesen Európa perifériájára szorítania a Hazát. Pedig magyar itt mindenki, a vér menthetetlenül keveredik, ahogy a metrón elnézetem a fiatalokat, csak majd az ivadékaik is azon fogják egymást marni, hogy ki a nagyobb magyar, ha egyáltalán a Hazában élnek még egyáltalán.
Jó lenne hinni benne, hogy a szeretet a végén győzni fog, hogy az emberek majd valahogy rájönnek, hogy a hőn áhított felemelkedés legfőbb akadálya az egymás gáncsolása. Hogy míg a mágnes attól "erős", hogy az elemi dipólusok mindegyike azonos irányba "húz" miközben a lágyvasban meg egymás erejét oltják ki a részecskék. Ilyen ez az ország is. Azért gyenge, mert egymást oltják ki a jószándékú energiák. Hinni nem tudok benne, csak leírtam. Nem fogok már ilyeneket írni, értelme nincs, farra hányt borsó, szándékom szerint ez volt az utolsó ilyen tárgyú naplóbejegyzésem, most is nehezen szántam rá magam, tán nem is minden olyan lett mit ahogy hónapok óta kavarog bennem, "ugorgyunk" ahogy Pósalaky úr mondá Nyilas Misinek, minden kedves olvasómnak Boldog Karácsonyt kívánok.