Egészen új, legalábbis számomra új területen tévelygek. Miután ebben a komolytalan időjárásban komoly munkához nem tudok odakint kezdeni, pl neki kell lássak amint kijavul az idő Amapola külső karbantartási munkáinak ( hogy ne jusson a hajó olyan szomorú sorsra mint az egykori Szőke Tisza, amit Sün linkelt http://www.origo.hu/auto/20160225-ez-a-hajo-vegleg-eluszott-a-szoke-tisza-tortenete.html mert bizony a hajók folyamatos ápolást igényelnek) a kertet kezdtem el fejleszteni. Úgy kezdődött, hogy diót törtem decemberben a karácsonyi bejglihez és elég kemény munka volt a szó szoros értelmében, mert a diófa aminek ága a szomszédból hozzánk átnyúlik elég kemény, nehezen törhető gyümölcsöt terem. Elkezdtem gondolkodni azon, hogy milyen jó lenne ha lenne saját diófánk. Viszont van az a mondás, hogy aki diófát ültet az már annak az árnyékában nem fog ülni és a gyümölcséből se fog enni. De ez ma már nem igaz. Ha az ember elszánja magát arra, hogy sokáig fog élni, akkor ha előnevelt konténeres facsemetét ültet, akkor néhány év múlva már teremni fog a fa.( amúgy meg magról nőtt fákra se volt igaz régen se, legfeljebb csak azért mert gyorsabban haltak a népek, emlékszem amikor a lányom született, voltunk "szedd magad" akcióban valahol diót szedni, cserépben keltettem ki nyolcat, abból kiültettem négyet, elloptak egyet, de háromból hatalmas fa lett a régi lakásunk a zuglói Adria sétány 5/C előtt) Hát rendeltem a neten ilyet https://www.youtube.com/watch?v=h0C-HXofAzY, meg J amikor mutattam mivel foglalkozom azt mondta akkor legyen mandula is, hát azt is rendeltem. Most a túlburjánzott kert felesleges növényeit fűrészeljük, nyessük, vágjuk, akkora tömeg zöldhulladék halmozódott fel, amit elvitetni képtelenség, inkább rendeltem egy aprítógépet és a vékonya megy a komposztba, a vastagja meg a jövő évi tüzelő közé. Eddig két mandulacsemete jött ( a mandula nem önbeporzó, ezért két eltérő fajtát kell ültetni, ilyeneket tud meg az ember ha elkezd okosodni), el is ültettem őket.
Mindeközben szaporodott a jószágállomány. Ugye idáig egy macska uralta a birtokot, de ez mostantól megváltozik. Úgy kezdődött, hogy a 12 házzal arrébb lakó Bözsikének (valaha ez az egész sziget az ő felmenőié volt állítólag) lett egy új kutyája a régi mellé ( amit én a külleme miatt csak Toprongynak hívok) egy végtelenül kedves virgonc 4 hónapos kölyök, igazi fajtiszta korcs, erőteljes dalmata jelleggel, aminek már a nagyszülei is meghatározhatatlan eredetű keverékek voltak, de olyan bájos kutya, ami mindenkit levesz a lábáról. Hát naná, hogy összehaverkodtunk vele. Hát erre Bözsike mondja, hogy van ám ennek a Fruzsi kutyának testvére is még kettő, vagy három, amiknek gazdát keresnek és akkor én elgyengültem. Mondom, küldjenek róluk képet és az egyiket kinéztem magunknak, megírtam hozzák el ( innen 60 km-re születtek) megnézzük, nem valószínű, hogy befogadjuk, mert középtermetű kutya lesz, J meg egy olyan apró kutyáért rágja a fülem időtlen idők óta ami befér a váltáskájába, de hátha... Szóval elhozták, úgy hívják, hogy Smiley, de én majd úgy fogom írni, hogy Szmájli, mert így szebb, amúgy meg illik rá a név, mert mindig mosolyog. Aggódtam mindenféle beszokási ceremóniától, azért mondtam az örökbeadónak, hogy egyelőre csak kipróbáljuk, ha nem jön ki velünk, vagy a macskával, vissza lesz adva, de meghallhatta a kutya, mert valami egészen parádésan viselkedik. Szobatiszta, pedig sose volt korábban lakásban, itt is kinti kutya lesz, csak amíg beszokik nem akartam a kertbe száműzni, mert a kerítés nem mindenütt zárt és megkötni láncra meg nem akarom. Elsőre körbeszaglászott a nappaliban, fogtam egy szőnyegpadló darabot, leraktam, ráállítottam és azt mondtam neki "itt lesz a helyed". Lefektettem, megsimogattam, adtam neki jutalomfalatkát ( a macska száraztápját használom erre a célra, egy szem pont elég egy dicséret mellé), attól kezdve oda fekszik, ha azt mondom neki, "menj a helyedre!"... na jó ez túlzás többnyire oda fekszik, ha nem épp az foglalkoztatja mit csinál J a konyhában. De ha lefekszik, működik a kikapcsolás funkció, elalszik, mint most is, megvacsorázott, idehoztam a szőnyegét a lábamhoz és miközben a gépen pötyögök jóízűen alszik. Időnként kinyitja a szemét, rám néz, majd alszik tovább. Érti a "nem szabad"-ot, ha rászólok azonnal abbahagyja a macska tányérjának kiürítését, papucsrágcsálást, WC papír tekercs elorzását és egyéb kutyaságokat. Kivételesen bent aludtam a házban miatta, aggódtam mi lesz éjszaka, odaraktam az ágyam mellé a szőnyegpadlóját, mindketten lefeküdtünk és végigaludtuk az éjszakát, ő néha horkol, lehet, hogy én is de azt nem hallom, ő meg még nem szólt, hogy zavarja. Ma még így alszunk, de holnaptól a hajón ismételjük mindezt. A hajóra ölbe kellett bevinni, mert a járón fél bejönni, de ez remélem oldódni fog, mert rendkívül gyorsan tanul. A korábbi gazdája szerint még sose volt rajta póráz, ennek ellenére gond nélkül sétáltunk tegnap pórázzal, se nem vonszolt, se nem húzatta magát, ma meg már póráz nélkül sétáltunk előbb a kertben, majd felbátorodva ( mármint én bátorodtam fel) az utcán is, vidáman szaladgál, szimatol az ismeretlen helyen, de nem szalad el messzire és hívásra, füttyre (ezt jutalomfalatkákkal tanítottam neki) azonnal visszajön. Jó kis "sűrű" állat, erőteljes izmokkal, mutatok pár képet a kikapcsolt állapotról, bekapcsolt nem nagyon fényképezhető, mert kissé túlmozgásos.
A macskával kezdetben voltak gondok, SZ morgott és felállt a hátán a taréja, C meg fújt rá, a farka olyan lett mint az üvegmosó kefe, a hátát felpúpozta és valamennyi karmát kiengedte, de gyors "nem szabad!!" után elcsendesült a páros, C nagyjából egész délután nem mert bejönni a nappaliba, a küszöbről tartotta szemmel a betolakodót, de ez annyira kifárasztotta, hogy a korábbi mozgalmas éjszakáival szöges ellentétben amikor én SZ-el bevonultam a hálószobába aludni, lefeküdt az ablakpárkányra és úgy tűnt halálosan kimerülve végigaludta az éjszakát, de reggelre sokat javult a viszony, ma délelőtt már így működtek
és azóta még tovább enyhült a feszültség, délutánra már békésen aludtak egymástól egy méternyire, mindezt 24 óra egy fedél alatt tartózkodás után. Azt hiszem mindkét jószágnak elég stabil az idegrendszere és ha lehet állatra ilyet mondani fejlett az intelligenciája.