Mit mondjak?! Itt a szivattyúról a két kép amit ma elküldtem a Bearingnek. Hozzányúlni már nem merek, mert ezeket a műanyagba behajtott önmetsző csavarokat nem lehet büntetlenül többször ki-be csavargatni, mert hamar kiszakadnak (pláne, hogy nyomás ellenében tart és biztosítja a tömítést), aztán vége.
19:31 Nem sokkal azután, hogy a fenti sorokat leírtam, éppen beöltöztem "külsősbe", hívott a Bearingtől "V" úr. A lényeg, nem hátrál ki mögülem a cég, abban maradtunk, hogy ezen a héten nem ér rá, de ha majd a jövő héten lesz náluk egy kipróbált, legalább 24 órán át üzemi nyomáson működő szivattyú, akkor cserélünk. Addig meg csepeghet ez az alárakott tepsibe, a lényeg, hogy tudjunk vizet folyatni a csapokból, mert enélkül a szivattyú nélkül csak főzni és tisztálkodni nem tudunk.
Úgy tűnik bevált a nádtömés a lékben, reggel és most este rálépkedtem és nagyjából ellenállás nélkül engedett, tehát 1. nem fagyott be igazán, a nád hőszigetelése visszatarthatta a hajó belsejéből átáramló veszteséghőt, 2.ha hellyel-közzel be is fagy majd, a nád felveszi a tágulást, nem képződik erő a jég és a hajótest közt. Az időjárás enyhülése is bejátszhat, nem mondom, hogy meleg van (bár annyira megedződtem, hogy a mínusz ötöt már ilyen ingujjas időnek érzem) de azért legalább 6-8 fokkal melegebb van mint két napja.
A tegnap dekopírral kivágott sablont ma finomítottam reszelővel, majd felfestettük a hajó lajstromjelét a gunwale külső oldalára. Most sokkal könnyebb volt, mint csónakból lett volna a vízen billegve. Miután ezt a kötelező, de szerintem teljesen felesleges számot utálom, szándékosan ilyen antikalligrafált módon készítettem el a sablont.
Délután kialakítottam a dinghy pár napja összeragasztott svertjének végleges formáját. (tabulatornak tetszeni fog, mert a rétegelt lemez csepp alakú kilépőéle "szintvonalaival" hasonlít a rétegelve ragasztott légcsavarokra) Némi csiszolgatás után szépen besuttyant a helyére.