Na lezárult az autószerelés projekt is. Éppen ideje volt már, mint egy nagy kő feküdt rajtam és az volt az érzésem, hogy nem tudok a végére jutni. Ugye itt elkezdtem róla értekezni.https://amapola.blog.hu/2022/07/15/pentek_7535 A következő lépés az volt, hogy kicseréltem a szelepházfedél tömítését https://amapola.blog.hu/2022/07/18/kedd_382, amitől az olajcsepegés sokat enyhült, de nem állt meg teljesen, pedig nagy reményeket fűztem hozzá. Továbbra is bajom volt a kocsi alatt hentergéssel, mert minden alkalommal "tengeri beteg lettem" tőle, bár hogy már tudtam mi okozza, nem vettem annyira a szívemre és érdekes (vagy talán inkább természetes) módon, ahogy a hajón is megszoktam itt is egyre kevésbé viselt meg. Mindazonáltal nem rajongtam a kocsi alá bújkálásért, de muszáj volt rájöjjek, az az ici-pici szivárgás vajh hol van ami egyetlen aprócska csepp formájában jelenik meg a frissen aláterített kartonlapon 24 óra leforgása alatt. Erős lámpával kutakodtam, ronggyal amennyire csak lehetett szárazra töröltem minden olajnyomot (hullott a képembe az olajsár, J szedte ki a szakállamból).Na másnap nézem, a papundeklin semmi. Gyártottam egy elméletet, hogy igazából csak az az olaj csepegett még ami a korábban lecserélt szelepháztömítés alól jött, de ebben a rettenetes hőségben "leolvadt" a motorblokk oldaláról. De most, hogy alaposan letörölgettem amennyire csak lehetett felnyúlkálnom, végre megszűnt. Beindítottam a motort még reggel egy kicsit, aztán délután kivittem a Juditot, hogy álljon ott ha netán rosszul leszek és járó motornál bemásztam megint a kocsi alá lámpával. És elsőre elszomorodtam, mert láttam, hogy csillog az olaj ott ahol előző nap szárazra töröltem. Szóval MÉG MINDIG FOLYIK VALAHOL, ennyit az elméletről.
De aztán betuszkoltam a lámpát, hogy jobban lássak és egyszercsak észrevettem a blokk OLDALÁN a vezérmű felé néző oldalon menetirányban egy csavarfejet alatta alátéttel, ami akár tömítés is lehet. ÉS FELETTE már nem volt olajnyom, CSAK ALATTA. MEGVAGY ROHADÉK!! Kimásztam és nem törődve a tengeri betegséggel szerszámokat gyűjtöttem, mert láttam, hogy oda fel nem lesz egyszerű hozzáférni a csavarhoz, ami lentről még látszani is alig látszik. J adogatta a kulcsokat, de jól saccoltam, mindját elsőre, 12-es volt, csak csillaggal nem fértem hozzá, de volt racsnis is amivel icipiciket húzva vagy negyed fordulatot tudtam rajta húzni. Szárazra töröltem, és immáron erős meggyőződéssel hittem, hogy ez volt a 2-es számú hiba. Tehát folyatott a szelepháztömítés, ez a cserével megszűnt és itt alul volt ez a záródugó a motorblokk forgattyús ház oldalán, (ami nem azonos az olajleeresztő csavarral, mert az a teknő alján van) és nem volt rendesen meghúzva. A rend kedvéért tegnap mégegyszer beindítottam és aláfeküdtem, de porszáraz volt, szóval végre annyi balszerencse és oly sok viszály után megmutatta magát a hiba. Ma kiporszívóztam az autót és lemostam, olyan mint az új, holnap visszaviszem a barátnőjéhez Érdre a garázsába ahol árulja az autót. Egész megsajnáltam a kocsit, pedig alapjábavéve utáltam. Nálam volt majd egy évig, de nagyon nem nekem való. Sportkocsi, amire nekem nincs igényem, viszont nehéz bele beszállni fekvő helyzetbe, kiszállni meg szinte csak négykézláb kihengeredni az autó mellé, nem "véneknek való" kocsi. Nem való se vasat, deszkát cementes zsákot szállítani és csak két ajtaja van, és bár hátul is kényelmes, HA egyszer már valaki beült, de amikor J-vel és Icukával hármasban mentünk vele nyuggerjáratban a Lidlbe nagybevásárolni, akkor aki hátul ült annak duplán nehéz volt bevackolni oda. De hát gyönyörű klasszikus autó, nem egy mai barbár SUV, megértem, hogy a lányom beleszeretett, mert van stílusa a gyereknek és remek az ízlése. Az autó kifogástalan, két éve én vizsgáztattam, akkor lett rajta cserélve a katalizátor és két gömbfej, csont nélkül vizsgázott, azóta egy tank benzin ment ki belőle, szóval nem ment 200 km-t se. De hát el kell adni, mert a lány kiment élni Németországba és nem éri meg kint honosítani, magyar rendszámmal meg nem használhatja tartósan odakint. Jól jár vele aki megveszi, mert rendszeresen karbantartott hibátlan autó (most már, hogy megszüntettem az inkontinenciát) a klímája olyan, hogy meg lehet benne fagyni, minden működik rajta mint újkorában és ami a fő a karosszéria rozsdátlan. Mondom, ha lenne egy garázsom, megtartanám "vasárnapi" autónak ( ahogy Péter Icuka keresztfia mondta "Vili bácsinak lett egy csajozós" autója). De annak, hogy az utcán gazban, porban álljon, luxus.
