A kérdés; mennyire jó az, ha az ember "lát". Azért van idézőjelben, mert most nem a látás optikai és agyi képfeldolgozó mechanizmusáról beszélek. Hanem arról ahogy a világ körülöttünk lévő dolgait, úgy általában felfogjuk és feldolgozzuk.
Hogy konkrét legyek, kisebbik lányom elszegődött egy projekthez dolgozni. Ő szabadúszó egyéni vállalkozó, valaki felvállalt egy komplex munkát, amihez toborzott alvállalkozókat, jó fizetéssel kecsegtetve. Persze ő is csak alvállalkozó, méghozzá egy másik alvállalkozó alvállalkozója és még a fene tudja milyen hosszú a lánc "feljebb". Azzal kezdődött, hogy senki nem tud semmit, a lehető legnagyobb az összevisszaság ( ez egy filmes projekt és a résztvevők nagyrésze nem beszéli ugyanazt a nyelvet), AZONNAL megpróbálták lealkudni az előre megbeszélt honoráriumot és már harmadik hete dolgoznak, de még mindig nincs aláírt szerződés. Közben az ugyancsak külföldi jelmez-, díszlettervező hisztizik. Már ez is rohadtul nem tetszik, de a lányom nyugtat, hogy "apu, ez MINDIG így megy a filmeknél". Attól tartok, hogy valaki "fent" akinek netán esze van ebben a kuplerájban, észreveszi, hogy sz@r az egész, kirúgja az alatta lévő láncszemet, amitől zuhan lejjebb mindenki a végén a gyerekemmel. Pénz persze az ablakban. De még mindig nem ez ami igazán a "látás" . A gyerek pont olyan mint én, eltekintve a nemi jellegektől. Remek szervező, született "természetes vezető". A természetes vezető az olyan, hogy ha egy egyenrangú csapatnak valamilyen feladat jut osztályrészül, szükségszerűen lesznek olyanok (és ezek nem feltétlenül, sőt többnyire nem önjelöltek), akik kitalálják a "mit-hogyan"-t és valahogy úgy alakul, hogy mindenki elkezd az ő utasításaiknak megfelelően működni. A lány "LÁT" a pályán. Tudja, hogy egy célt hogy lehet a leghatékonyabban megvalósítani. TUDOM milyen ez. Azt gondolná az ember hogy ez JÓ. IGEN, ha az elérendő cél szempontjából nézzük a dolgokat. De annak akit megvert a sors a "látás" képességével, rengeteg baja lesz azokkal akik másképp "látnak". Irigyei, gáncsolói lesznek. Különösen rossz a helyzet ha van kinevezett vezető aki tehetségtelenebb a "természetesnél". Tapasztalatból tudom milyen szörnyű dolog rossz főnökök keze alatt dolgozni. Én LÁTOK, ő meg NEM. 42 évi kenyérkereső pályafutásom után szinte egy kezemen (na jó legyen kettő) meg tudom számolni azokat a főnökeimet, akik jobbak voltak nálam, vagy legalább ugyanolyan jók. Azt mondja a gyerek: "Már MEGINT nekem kell megmondanom mindenkinek mit csináljon! Szerencsére volt egy nap amikor nem volt bent a főnök és akkor gyorsan átrendeztük a műhelyt, hogy a munkafolyamatok egymás után jöjjenek és ne kelljen mindennel ide-oda szaladgálni. Ha bent lett volna a felével se végeztünk volna, mert mindent el kellett volna neki magyarázni." ( kosztüm, kellék, asztalos, lakatos, textil, bőr, fúrfarag egy rakáson) Szóval nehéz a látók dolga.
Azt hittem ennek vége ha nyugger leszek. 14 éve nincs főnököm és nincsenek beosztottaim. Maga a mennyország. De tegnap reggeli kutyasétáltatás közben behív egy kedves jó ismerős az utcából. "Csak pár perc", mondja, OK kutyák addig elbóklásznak a kertben. Amúgy mérnökember, szép nagy házzal, nagy Mercedessel, okosnak néz ki, EDDIG minden rendben. Ha valaki nem emlékezne, egy szigeten lakunk, amit egyik oldalon a Balabán csatorna határol, a másik oldalon meg az RSD. Az RSD az államé, kezelője, mint minden folyónak a Vízügy. De a csatorna a városé. És utoljára talán a '60-as években volt karbantartva. Szóval kotorva, benőtt növényzettől kitakarítva, természetes eutrofizáció visszaszorítva. Azóta a szigeten megsokasodtak a nyaralók, amiknek nagyobbik része (bocs) a sz@rát a földbe eregeti, ha megtelik a pöcegödre simán kiszivattyúzza a Balabán csatornába, a fák dőlnek be a csodás rejtelmes vízi ösvénybe, amin minden évben végigcsónakázunk, gyönyörködve a fokozottan védett világ élőlényeiben. ( ha jól megnézed az ott egy teknős)
A fenéken felgyűlt méternyi iszap, a bokrok úgy benyomultak, hogy lassan kenuval is nehéz áthatolni rajtuk.
Nos a szomszéd nekiállt aláírásokat gyűjteni, hogy a város rakja rendbe a csatornát. Bizony erre nagy szükség van. De én LÁTOK. Látom, hogy nem olyan egyszerű, hogy gyakoroljunk nyomást a városvezetésre, hogy rakjon már oda a feneketlen zsákjából százmilliót (vagy többet) a csatorna kitakarítására. Mert erre nem lesz pénz. Nem mondom hogy elkezdek itt fontossági sorrendet felállítani, mert mindenkinek más a fontos. Egy biztos a város most is a "cipője mellett jár", a korábbi bukott FideszKDNP után sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrényekből, azaz olyan kötelezettség vállalások, teljesítendő, szerződések, amik mind mind most jelentkeznek majd, miközben egy "elvesztett" város nem sok segítséget remélhet az állampárt kasszájából. Most tessenek elképzelni egy közmeghallgatást a tárgyban, ahol elhangzik, általam is támogatva, egy javaslat a víz rendbetételére és feláll a város másik fele és elkezd ordibálni, hogy "Lóf@szt költünk majd a nyaralók puccos szigetére amikor az öregellátásra sincs pénz, sz@rok az utak, és különben is nem is a ráckeveiek kajakoznak, kenuznak ott, hanem mindenféle gyüttmentek, még Budapestről is!" És még a fene tudja hány és nyomós és még IGAZ érv is lesz az ellen, hogy akár egy forintot is költsön az ínségköltségvetéséből a város a szigetre. Én persze aláírtam az ívet, sőt még azt is bejelöltem, amit a korábbi aláírók közül SENKI, pedig ott volt rá a rubrika, hogy mind munkával, mind pénzzel is beszállnék a projektbe. De mindezt amit itt leírtam, hogy mért tartom reménytelennek a dolgot, elmondtam a kedves mérnök kollégának. Azt is hozzátettem, hogy egy esetben látom a dolgot megvalósíthatónak, hogy ha sikerülne a városnak valami állami, vagy EU céltámogatást szerezni kifejezetten erre a munkára. Egyébként teljesen felesleges vele foglalkozni. LÁTOM, hogy ez a helyzet. Erre a kolléga megsértődött. Elkezdett velem vitatkozni, hogy én vagyok az egyetlen aki ilyen negatív dolgokkal előjön. B+ ILYEN negatív a helyzet!! IGEN, ha álmokat kergetünk, örökösen csalódni fogunk! Most haragszik rám. Szóval sz@r dolog látni.
