Ha péntek akkor sofőrnap, mint minden héten bevásárolni viszem a "lányokat". Kivételesen én is vásárolnék, beugrok a barkácsboltba, de nekem speciális tehetségem van ahhoz, hogy mindig olyasmit akarjak venni ami nincs. Most pl. M3-as csavar kellene a készülő nagyothalló készülékhez, na M4-től kezdődik, abból is csak süllyesztett fejű van, duplán nem jó nekem. Amúgy a menet rendszerint hentes, pék és végül a Lidl. Amíg a "lidliben" a hölgyek pakolják a kocsikat én bámészkodok, néha berakok J szekerébe egy csokit ( menthetetlenül édesszájú vagyok), de a múlt héten megismételtem a korábbi félédes vörösbort is, vessetek megvetően a mókusok elé, de ez az olcsó kategóriájú 2 literes PET flakonos Vino Rosso nekem kifejezetten ízlik, buborékos ásványvízzel fröccsnek iszom.
Néha veszek egy-egy szerszámot, határozottan meg vagyok elégedve az itt árult Park Side szerszámokkal. Nem profi minőség, de ár-érték viszonylatban verhetetlen. Például valamikor régen, amikor ifjan tranzisztorokkal mesterkedtem vadásztam a "harmadik kéz"-re,
de mindig sajnáltam rá a profi minőség borsos árát. Aztán felhagytam a precíz munkákkal amikor áttértem a hajó és házépítésre, nem is volt rá szükségem évtizedekig, de néhány hónapja megláttam itt akcióban és nem tudtam neki ellenállni. Pedig valószínűnek látszott, hogy soha az életbe nem lesz rá szükségem, de a szerszámokkal úgy vagyok mint a nők a cipőkkel. És most, hogy ezt a nagyothalló segédeszközt csinálom, nélküle nem is tudnék dolgozni.
Na szóval lődörgök a szupermarketben és látom az akciós könyveket. Hát majdnem megvettem... aztán mégsem. Mert tényleg nem kell, minden ott van a neten. A gyönyörű album címe " Az emberi test nagykönyve". 999 Ft. MINDEN benne van, részletesen, csodás képekkel és magyarázatokkal. Úgy belegondoltam, hogy ha csak 150 éve egy orvos EZT MIND tudta volna ami ebben a könyvben minden olvasó számára közérthetően le van írva, a legnagyobb professzor lett volna. (most el is kezdtem sajnálni, hogy nem vettem meg)
Mostanában állandóan Budapestre kell menni valamiért amit utálok, de muszáj. (J-t vittem fogorvoshoz hétfőn, egyedül el nem menne a világ kincséért se, jövő hétfőn megint kell menjek vele, úgy retteg a fogorvostól... Moldova jut eszembe aki Kádárt idézte a könyvében aki állítólag azt mondta, "aki nem fél a fogorvostól és a hatalomtól az hülye".) Kedden temetés volt, autóztunk, vonatoztunk HÉV-eztünk, mikor épp mi volt célszerű. Utazás közben mindig olvasok. A HÉV-en ez szinte lehetetlen. Nekem semmi bajom az 50 éves NDK szerelvényekkel. Szegény ország ne urizáljon, tudomásul veszem, hogy erre futja, megy, nem tapasztaltam, hogy elromlott volna és azért kellett átszállni pótlóbuszra, pontosan jár, azt kell mondjam, hogy tisztességesen karban van tartva, nem rohad a karosszéria mint a régi ruszki metrószerelvényeknek, szóval NEKEM jó. DE. A sínpálya valami elképesztő. Néha azon csodálkozom, hogy hogy a fenébe nem esik le róla, akkorákat ugrik a kocsi ennél a fertelmes 60 km/h maximális sebességnél. Ha az ember az állomáson belenéz a sínbe hosszirányú rövidülésben... mint az ökörhugyozás. XXI. század!! Mindeközben Szíjjártó úrhajózásról vizionál. https://24.hu/kulfold/2019/11/27/szijjarto-peter-urhajos-ur-2024/ Egyrészt nem tudom hogy jön a téma egy külügyminiszter szájába, másrészt miközben a nyelvem harapom el a HÉV-en és a minduntalan a kezemből kiugráló Ebookom után kapkodok, az jut eszembe, hogy mint a gyerek amikor a Jézuskával egyezkedik mit kapjon Karácsonyra.... esetleg mint amikor a tetű a holdra bámul, hogy egyszer még felmászik oda.
