Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • Sunny Days: :-) (2024.04.16. 19:15) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.
  • littke: Hat ezek szep kepek. (2024.04.06. 19:08) Szombat.
  • A Tengerész: @KAMA3: Az valóban mese habbal, hogy ilyen egyszerű szerszámmal le lehetne feszegetni a deszkákat.... (2024.04.04. 01:34) Kedd.
  • A Tengerész: @Műszaki: Na ez az a hülyeség amért nem gondolom követendőnek ennek a srácnak az elképzeléseit. ww... (2024.03.07. 19:50) Hétfő.

Linkblog

Vasárnap.

2019.02.03. 12:55 :: A Tengerész

Kerti munkához készültem, merthogy felmelegedett az idő, reggel már +5° volt, de rákezdett az eső. Na akkor indul a beltéri laborprojekt, sterilizálni kell a palántáknak a földet. Miután növénytermesztést tervezek, ehhez magam akarom a tavaly elrakott magokból előállítani a palántákat. Egyszer már csináltam ilyet, akkor még nem ilyen tudományosan álltam a dologhoz, csak úgy elültettem a magokat és vártam, hogy kinőjenek. Ki is nőttek, de a fele "megzápult", szomorúan kellett tapasztalnom, hogy a száruk előbb áttetszővé vált, aztán elvékonyodott, majd a mindössze két sziklevéllel és legfeljebb két levélkezdeménnyel rendelkező növénykék megadóan lehajtották fejüket a földre és kimúltak. Na ezt a  jelenséget hívják "palántadőlés"-nek, és a talajban lévő gombák okozzák. Ezeket kell az ültetés előtt elpusztítani. Utánaolvastam, a megoldás az, hogy hőfokszabályzós sütőbe kell tenni a földet és 30-40 percig 100 fokon tartani, ezt a gombák nem tudják átvészelni. Elsőre csak úgy beraktam a sütőbe a és rátekertem 100 fokra a szabályzót, de egy óra után se tetszett a dolog, mert ránézésre (miközben rendesen termosztált a sütő, tehát ki-be kapcsolt) se volt 100 fokos a föld a lábosban, a mellé tett edényben a víz még csak nem is párolgott. Na bedugtam egy érzékelőt az anyagba, hát még 50 fokos se volt. 


001_139.JPG

Miután 200 fokra állítottam 

004_77.JPG

na akkor kegyeskedett emelkedni a hőmérséklet

005_69.JPG

 és be is állt a kívánt értékre.

007_40.JPG

Miközben rendesen ki-be kapcsolt a sütő a műszer "rezzenéstelen mutatóval" állt a 100 fokon. Így tartottam fél órán át, majd kikapcsoltam a sütőt és most hagyom, hogy holnapig lehűljön, aztán jön az ültetés.

Egy kertész valószínűleg kikacagna a precízkedésért, de ha már egyszer csinálom, akkor CSINÁLOM!

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr7014605514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rónarider 2019.06.09. 18:14:20

Nincs benne semmi nevetséges, mai napig úgy adnak meg víztartalmi adatokat (mondjuk kukoricatermésből), hogy megmérnek egy adagot, aztán szárítószekrényben 105 C°-kon "súlyállandóságig" szárítják (a szárítószekrény polcai mérnek tömeget, ennyiben tudnak többet, mint egy sütő), kiveszik, megint mérik, a súlykülönbözet a termény víztartalma.

Gyakorlatban manapság gyorteszterekkel mérnek (amelyek nem ennyire pontosak), a víz jelenlétében változik az elektromos vezetőképesség a magvakban,ez alapján, de valójában sok mástól is függ, nem túl megbízható.

Szóval ha a recept 100 C° volt fél óráig, akkor pont hogy semmi nevetséges nincs a betartásában szerintem.
A 100 fok gondolom a kitartóképletek miatt kellett (azok nem hasalnak meg 40 fok körül, ahol a fehérjék kezdenek kicsapódni), a fél óra pedig hogy mindenhol egyenletesen legyen meg a 100 fok a talajban.

No meg agrármérnök vagyok, és jobbnak tartom ezt a módszert, mint a vegyszeres talajfertőtlenítést.

Jövőre a melegítés után esetleg visszapótolhatod a talajéletet a palántázóföldben, vannak erre különböző készítmények("baktériumtrágyák") Szerintem még mellényzsebnyi kiszerelésben is.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2019.06.10. 00:23:27

@Rónarider: Welcome aboard Rónarider! Időközben elprecíztelenedtem. A következő adag keltetéséhez már nem sterilizáltam a földet és hálistennek mégsem ért utol a palántadőléskór. Mindössze azt tartottam be, hogy egy csepp vizet se kapott fentről az elültetett mag, majd a kikelő növény, kizárólag az alatta lévő tálcából tudott vizet szívni a föld, így a palántadőlést okozó gombák nedvesség hiányában nem tudtak kifejlődni a zsenge szárakon.

Rónarider 2019.06.12. 08:59:33

@A Tengerész: Ha felülről fóliáztad, akkor ez még így is hatalmas mázli, de a későbbi bejegyzések tükrében hasonló hatalmas gratuláció is.
A gombák ellen a sterilizált talajon és vegyszereken kívül (főleg réz, lisztharmat esetén kén), a szellős, páramentes mikrokörnyezet a legjobb védekezés. Metszésnél is ez az egyik szempont, besüssön a Nap a koronába, szabadon járja át a legkisebb szellő is. Mindenesetre kiváló kertésszé kezdesz válni. Ez a szép benne, a lelkiismeretes munka meghálálja magát.
süti beállítások módosítása