Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @Műszaki: Na ez az a hülyeség amért nem gondolom követendőnek ennek a srácnak az elképzeléseit. ww... (2024.03.07. 19:50) Hétfő.
  • KAMA3: Én bevallom őszintén, hogy erre az időre (félig szándékosan) felfüggesztettem a blogod olvasását, ... (2024.03.01. 09:56) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Ha nem írok ne válaszolj!: Már lezártam. Majd építek egy ferde rampát amin feltolom a talicskát. ... (2024.03.01. 00:31) Szerda.
  • A Tengerész: @Paduc: Rémlik.... (2024.02.25. 02:14) Szombat.
  • A Tengerész: @akiga: Igen tudok róla. (2024.02.23. 08:39) Szerda.

Linkblog

Szombat-vasárnap.

2018.08.04. 17:23 :: A Tengerész

4-e szombat. Olyan meleg van, hogy semmilyen hasznos tevékenységet nem tudok végezni. Délelőtt még elcsolnakáztunk a piacra némi zöldségért, gyümölcsért meg a szokásos, reggelihez való libatepertőért, kenyérért, de aztán már csak a túlélésre hajtottunk. Ez már nekem is sok. A meleg elálmosít, leginkább csak aludnék. Amikor felébredek kicsit lógok a neten ( ebbe valahogy belebotlottam, eleinte nem is tudtam mit készítenek, csak a közepe táján jöttem rá, fantasztikus munka),   https://www.youtube.com/watch?v=t4mSNSd014g  aztán megint alszom. Csak a kutya aktív, ebéd utáni alvásomkor időnként bejön, megnézi nem ébredtem e már fel (tudja, hogy akkor jön a séta) aztán szomorúan kiballag és leheveredik vagy az ajtóba, vagy a matracára a cserépkályha elé, J mondja, hogy ezt olyan negyedóránként megismétli, de rendes, nem ébreszt fel. Aztán ha megyünk, nem érdekli a hőség szalad mint a villám. Igaz amikor visszatértünk azonnal összedőlt a tornácon az árnyékban. 

5-e vasárnap. J reggel korán kelt, vízibiciklivel mentek E-ékel a Pennybe bevásárolni. Nagyon stabil vízijármű a katamarán testével ( a régi típusúak közül való, ezen nincs vízicsúszda, szóval a súlypont is alacsonyan van, igaz a freiboardja nem túl magas. Motoroztak, szóval a biciklit nem a pedállal, hanem külmotorral hajtották. Egyszercsak egy motorcsónak elrepesztett mellettük fél méteres hullámokat verve. E gyorsan megváltoztatta a menetirányt, mert ekkora hullámzástól lesodródtak volna a decken felhalmozott szatyrok, de még fel is borulhattak  volna, szóval "venni kellett" a hullámokat. Ennek az volt a  következménye, hogy nekimentek egy horgászbójának. Tudnivaló, hogy a horgászok magántulajdonuknak tekintik a folyó minden négyzetcentiméterét, a vízen való közlekedést kizárólag beetetés céljából gondolják indokoltnak, az egész folyó tele van az etetett helyeiket jelző, vízből kiálló karóikkal, vízen úszó szarjaikkal. Na egy ilyen, flakonokból összegányolt vacakra akadtak fel. "Természetesen"  az egész szituáció nautikai vonatkozásaiból a horgász semmit nem fogott fel, a monostabil agyával csak annyit regisztrált, hogy az ő tulajdona megsértetett, ezért heves ordítozásba kezdett.  Hogy mért nem lehet azt a bóját kikerülni, hogy mért nem elég széles nekik a Duna és hogy biztos nincs vizijártasságijuk. Eszembe jutott egy régi eset, iszonyú vihar csapott le a Balatonra Földvár - Keszthely túraversenyen és voltam szerencsés 25-ös jolléval felborulni Fonyód előtt. A partról a horgászok látták a borulást és azt is, hogy egy, a nyílt vízen kint álló stéget arrébb tesznek a hullámok, majd felborítják. Egyből összerakták az eseményeket és amikor a felborult, majd árbocától megfosztva visszaállított  hajóval kievickéltünk a partra, készen volt az elképzelésük, hogy nyilván azért borult fel a stég, mert nekimentem, ergo fizessem ki a kárt. Az, hogy egy karc nincs a hajón a vas stéggel való esetleges összeütközéstől, nem számított érvnek. A végén némi erőt kellett mutatni, hogy elkotródjanak vackaikba.( szerencsére nem volt nehéz, Ákos, az egyik mannschaftom 100 kilós birkózó volt és hamarosan a Port Lacajból is érkeztek tucatnyian segíteni). Pár napja  Sári Pistát, aki csónakokat ad bérbe átkozta meg a horgász  szomszédja, hogy "robbanna le az összes motorod"... és lőn, másnapra két motor beállt. Szétszedve megbizonyosodott, hogy "valaki" cukrot tett a benzintankokba. Micsoda véletlen! Szóval a horgász márcsak ilyen.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr8414160995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása