Tegnap szerda, piacnap volt. Ez Ráckevén rítus. Kibringáztunk a Dunaparton elterülő "sor"-ra, igazából nem nagyon akartunk vásárolni, csak némi gyümölcs és kenyér amit vettünk ( 500Ft egy kiló őszibarack...azért ez durva...kezdhetnék politizálni, de hagyjuk), a lényeg nem ezen van, hanem a piacélményen. Visszatérve váratlan látogatónk érkezett. Ajtó mellett fehér galamb ősz bárd...helyett Maszat cica emelkedett. Elfogyasztotta a felkínált tejet és tepertőt. Mint aki azt mondja "megjöttem, mostantól itt lakom". Dörgölődzik, élvezi a simogatást, ölbemászik, amikor elaludtam ebéd után azzal riasztott fel, hogy rámugrott, ezt nem díjaztam, leraktam a földre mire durcásan leheveredett és elaludt J fekhelye mellett. Délután lecsózni mentünk MP-hez, ekkor szomorúan volt kénytelen tudomásul venni, hogy kicsuktuk a hajóból, még este későn is ott keringett a decken keresve a bejáratot, de az új ponyván már nincs ilyen lehetőség. Miközben zuhanyoztam a nyitott felső head ablakon keresztül nyávogott befelé, J persze beengedte volna, de én a plüssállatokon kívül mást nem engedélyezek tartósan a hajón.
Tegnap este viharos széllel és éjszaka esővel megjött az az erős lehűlés ami augusztus 20-ával szokott régebben érkezni. Mondjuk az eső az nagyon hiányzott, na nem nekünk a túrához, de a növényeknek. Így is késő már, amikor P-vel autóztunk tegnap, katasztrofális kukoricatáblák mellett mentünk el, minden kiégett, az idei nyáron óriási volt az aszály, szóval a mezőgazdaságon már sokat nem segít ez a kis eső. A macskák viszont aligha örülnek neki, Maszat már reggel ott volt a decken és szemrehányóan nézett be az ablakon hogy mi reggelizünk ő meg nem kap, amikor az ablakhoz közeledtem rám is nyávogott, J behívta a cockpitba, megetette, majd amikor leült olvasni, a macska úgy gondolta, hogy az ölébe telepedik, nagyon megsértődött amikor le lett téve a földre, sőt én kiraktam a deckre, mert olyan hideg lett, hogy visszavonultunk a jó meleg szalonba, nem szeretném, ha olyat csinálna a cockpitban ami után takarítanom kell. A doghouse egészen tökéletes, nem győzök ujjongani, egy csepp eső se jött be a viharos széllel.
Egyelőre dekkolunk itt Port Mihalikban amíg kicsit kijavul az idő, aztán továbbállunk, na nem messzire csak át a szokásos helyünkre a Viza oldalára, pár napra élvezve még a Ráckeve nyújtotta lehetőségeket.
