Tegnap délelőtt városbanügyintézés volt, délután felhegesztettem a darukarok tetejére a bikákat, amik a pozíció rögzítésre szolgáló kötelek bekötőpontjai (ezeket le kellett vágjam a befogáshoz amikor az ívet görbítgettük), lecsiszoltam és lefestettem két réteg alapozóval mindkettőt, ami jó döntés volt, mert éjjel elkezdett esni az eső, de mostmár nem tud rozsdásodni. Ma idebenti munka lesz, mert vagy esik, vagy éppen lóg a lába az esőnek, mert amit a legjobban utálok, hogy jól kipakolom a szerszámokat (a legkisebb munkához is rengeteg szerszám kell) és elkezd esni az eső, villámgyorsan kell elpakolni, na ehhez semmi kedvem.
10:39 Elhunyt Moldován Stefánia. http://hirszemle.net/article/elhunyt-moldovan-stefania-operaenekes Az Ódry Árpád színészotthon lakója volt. "J" ott töltötte az ápológyakornoki idejét és a kedvence volt "Stefike", ő meg a művésznő kedvence. Csak "J" fésülhette meg, pedig járt be fodrász is. Azt mondják ilyenkor a fiatalok, hogy "öreg volt már" (82 éves) én meg arra gondolok, hogy "csak" 15 évvel idősebb nálam. Borongós idő borongós hangulat....
14:29 Borúra derű. De tényleg. Kieveztem a partra, legszebb reményeimet megcáfolva, hogy ebben a szezonban már nem kell többet fűteni, elég az a két vödörre való fa ami idebent van, hozzak még egy nagy vödör parkettahulladékot, meg kivigyem a Szutyokcicának a maradékot amit "J" a paprikás csirke készítésekor kivagdalt. Visszafelé éppen a sólyás fiúkkal beszélgetek, amikor ketten közelednek rámköszönve. Egyikük meg is kérdezi, hogy megismerem e? Hát nagyon hajaz egy régi jóbarátra, aki eltűnt vagy 30 éve, de nem lehet az!! De amikor mondja, hogy a tejtestvérem, akkor kiderül mégiscsak! Ő az személyesen a Felker Józsi, akivel valóban a háború után ugyanannak a kecskének a tejével tartottak bennünket életben anyáink! Akivel egy iskolába, az "Ütegbe" jártunk és akivel tizenvalahány évet dolgoztunk együtt első munkahelyünkön a Vegytervben. Ezt az örömöt!!! Tényleg olyan ő mintha a testvérem lenne és most előkerült a semmiből, illetve a messzi Baden-Wüttenbergből. Jót beszélgettünk idebent a hajón és mostmár soha többé nem fogunk kikerülni egymás látóköréből. Tán vagy egy éve írta valamelyik kommentelőm, hogy vajh mi lehet vele, hát megvan! És jól van, éli a német nyugdíjasok felelőtlen életét. Kinemsz@rja le ezek után az időjárást? Meg azt, hogy hol settenkedik a halál a kaszával?