Megmutatom mennyire elment a víz a Dunából. Ez volt az a tutaj, aminek az innen nézve bal oldalához kötöttem ki a csónakkal, amikor kimentem a partra. Aztán ahogy fogyott a víz, a végéhez, majd az onnan kitolt járóhoz. Na most már egyik se működik.
A komp amin a büfékocsi parkol félig a szárazon van, mellette a fehér motoros hajó negyedig, már csak a kis pontonok úsznak amiken ki-be járunk. Amapola még billeg ahogy járkálunk rajta, de gyanítom a kiel már az iszapban ül.
Csepregi Gyuri kikötő pontonja is kiült a partra.
Ha visszaemlékeznek azok akik itt voltak a parti partyn, az a nagy fatörzs amit kihúztunk a mederből, most ott bal oldalon teljesen kint hever a sárban. Ha befagy a víz annyira, hogy rá lehet menni, felvágom az egészet láncfűrésszel tüzelőnek. Bár valaki említette, hogy neki szólt a vízirendőr, hogy nem szabad az uszadékfát hasznosítani, mert az a "magyar állam tulajdona". Nos vagy a vízirendőr fejében nincs egészen rend, vagy az államéban (mondjuk ez utóbbiban biztos vagyok).Mert ha így lenne akkor szedje ki az "állam" és hasznosítsa, hogy ne képezzen veszélyes akadályt a hajózóknak. Akinek tulajdona van az törődjön vele, mert a tulajdon nemcsak jogokkal, hanem kötelességekkel is jár. Márpedig ha az uszadékfától én mentesítem a medret az "állam" helyett, akkor azzal én is rendelkezem. Oszt jónapot.
Szombat.
2011.11.26. 12:02 :: A Tengerész
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.