Ma is egész nap szinte folyamatosan esett az eső. Amikor egy kicsit abbahagyta vagy legalábbis szemerkélőre váltott, kimentem a partra (a csónakban csak állva evezve, mert leülni a vizes padra nem akaródzott) és a Syntexkereseknél kinyomtattuk abraxas rajzait. Kértem Attilától egy olyan vastag kartonlapot amit a spéci anyagaik közé elválasztónak raknak a gyártók, hogy ne karcolódjanak. Ez egy nagyon merev vastag prespánszerű, vagy 2mm vastag préselt papírlap, mérete azonos a dekorit táblával, tehát akkora, hogy ezen ki tudom szerkeszteni a boci palánkjait és kivágva kipróbálni az illesztést, mielőtt a végleges 6,5 mm vastag rétegelt lemezből az így készült sablonok alapján kivágom őket. Attila segített átvinni a lakatos műhelybe ahol kibérlek elsejétől egy 10 m2-es sarkot és ott fogom megépíteni Amapola bociját. Holnap nekiállok bevásárolni az anyagokat. Látom a kommentekből, hogy érdeklődést váltott ki az újabb patkánylátogatás a hajón, nos ezt nézzétek meg! 
Ilyen lyukat rágott a diót és napraforgót őrző vödör műanyag tetején! A szaglása tökéletes lehet a jószágnak, mert megérezhette a benne lévő anyag illatát a fedél repedésein keresztül és szép méretes nyílást rágott ki, amin tucatnyi diót kihordott és egy csomó napraforgómagot ott helyben elfogyasztott, mint az otthagyott héjak bizonyítják. 
Ma összeszedtem a diókat amiket eldugdosott az árboctőhöz, párat kirágott, a többit gondolom később kívánta elfogyasztani és a kiürített éléskamrája helyébe sajttal és szalonnabőrrel felcsalizott csapdát helyeztem el, kíváncsi vagyok mekkora sikerrel. A tűreszelővel "felérzékenyített" csapda környékén dió darabokat és napraforgót szórtam szét, hogy ha a csapdába nem is sétál bele azonnal, lássam, hogy egyáltalán meglátogatta e a helyszínt. Gondoltam rá, hogy kipakolom az egész területet ahol valószínűleg rejtőzhet, de hát a legkevésbé valószínű, hogy csak úgy hagyja magát agyontaposni, ha rábukkanok. Nyilván eliszkol hátra a "privát szféránk" irányába ahol sokkal nagyobb károkat okozhat, mint ott elől ahová elképzelhető, hogy a cockpitban lévő ultrahangos riasztó miatt bújt meg. Aztán az is lehet, hogy rég kiúszott a partra. Merthogy többször láttunk a part mentén vízben úszó patkányt, szóval sportos a jószág. Egyelőre békén hagyom a helyszínt, ez az egérnél is bevált tavaly, ami a hálókabinunkba költözött be télre. Akkor már a fűtött szalonban aludtunk és "J" frászt kapott tőle, hogy a hátul tárolt ruháit szétrágja plusz szétpisálja a hivatlan vendég. Ott először elkezdtünk pakolni, de rövid gondolkodás után leálltunk vele, inkább vettem egy csapdát, kiraktam sajttal és néhány óra múlva meg is volt a betolakodó.
Most sült gesztenye illat terjeng a szalonban, a kandalló tetején sül az anyag, délután amikor kieveztem a partra egy reklámzacskóban gesztenyéket találtam felakasztva a parton álló autóm tetőcsomagtartójára. Fogalmam sincs kitől származik az ajándék, de köszönjük szépen. Az ismeretlen látogató vajon be akart jönni, kurjongatott csak nem hallottuk? Nem tudja a telefonszámomat? Nem akart zavarni, mert tudta hogy éppen alvásidőben vagyok? Rejtély. De Isten tartsa meg a jó szokását, már ami a gesztenyét illeti!
