Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @aiolosz: Köszönöm! Hát még én mennyire örülök neki! Volt egy rossz periódusom, amikor nemcsak az ... (2024.05.03. 07:44) Csütörtök.
  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.

Linkblog

Csütörtök.

2011.09.22. 20:28 :: A Tengerész

 

Folytattam a csörlőszerelést. A kis primitív OBIs fúrógépállvány nemcsak az eredeti funkcióra, hanem elfektetve faesztergának is működik. Csak a forgácsolást nem késsel, hanem sikítóra fogott csiszolótárcsával végzem. Egy kis mahagóni maradékból megesztergáltam rajta a csörlők fogantyúit. Amint összeraktam nagyjából az elsőt, mindjárt helyre raktam vele a horgonyt. Amikor "J" a helyére akarta húzni a horgonycsörlővel a horgonyt, kiderült, hogy az orrsudár tövében lévő görgőn nem megy át a sekli. Hoppá. Korábban amikor még kötél és egy kisebb sekli volt a horgonyon az még átfért, de most egy kéttonnás sekli, plusz egy csatolószem van a lánc és a horgony közt, ez már nem fér át a gurigán. Nem is baj. Úgyse volt ott a legjobb helyen a horgony, mert dobáskor ki kellett mászni az orrba és letaszigálni a horgonyt a gurigáról. Át lehetne persze alakítani, de valami jobbat fogok kitalálni, ami ráadásul azt a gondot is megoldja, hogy most a horgonylánc végigcsiszatolja a gunwale szegélylécét és a bowsprit oldalát. Ugye amikor kötél volt a horgonyon ez se volt baj, de most már ezzel is törődnöm kell.

Azt hiszem két napja áznak a blokkok az olajos latában. Egyelőre nem melegítettem az olajat, csak beleraktam a csigák mellé egy próba fadarabot, azonosat, mint amiből a blokkok fa részeit csináltam. Nos jobb eredményre számítottam. Alighanem muszáj lesz az olajat melegíteni, mert ahogy a képen látszik a metszeten, kb 1mm mélyen szívta be az olajat. (Azok a függőleges olajcsíkok csak a fűrész nyomán kenődtek a metszeti felületre.) Persze lehet, hogy az eredmény éppenhogy  pozitív, mert ha az olajat csak ennyire szívja be a fa, akkor talán a vizet se fogja jobban. Bár lehet, hogy tévedek. Mindenesetre fel fogom melegíteni az olajat 110 fokra. Aztán talán még olvasztott méhviasszba is megmerítem a blokkokat.

 

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr913246898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

laszló 2011.09.22. 21:59:10

Kedves Vilmos!.Kérlek ne légy türelmetlen.Ahány centi a faanyag vastagsága annyi hét hideg áztatás.A 105 fok felett roncsolódik a fa sejtszerkezete.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.09.22. 22:31:09

@laszló: Tehát azt mondod, hogy fog ez még beljebb is szívódni? Ez jó hír, fogom még áztatni, idő van. Ebben a 105 fokban biztos vagy? Hogy lehet, hogy amikor műszárítják a fát akkor nem károsodik? Azt 105 fok alatt csinálják?

Kis ember 2011.09.23. 00:36:33

"Meg kell jegyeznünk, hogy a lenolajkencés beeresztés, a száraz fának lenolajkencével
való alapos beitatása, mûszakilag szinte tökéletes megoldást
biztosított, lényegében ma sincs jobb. A lenolaj kismolekulájú, jól folyó
anyag, amely mélyen behatol a légszáraz fa hajszálcsövecskéibe."

Azért ennek tényleg el kell tartania egy ideig.

Kis ember 2011.09.23. 00:45:14

"A Bethell-féle eljárás (1838), amelyet Darcet tökéletesbített, abban tér el a Burnett-félétől, hogy a fát az evakuálás előtt nem gőzölik, s hogy a telítésre cinkklorid helyett 60-70 oC-ra fölmelegített, s karbolsavat tartalmazó kátrányolajat használtak, amelyet 8-10 atm. nyomással sajtolnak a fába. A meleg kátrányolaj a fát egész tömegében átitatja és kitűnően konzerválja. Megitatás előtt a fát magában a telítő kazánban (a régibb Bethell-féle eljárásnál külön szárítókamarákban) 3-4 óra hosszat 110-140 oC-nál szárítják, hogy könnyebben vegye föl a besajtolt olaj mennyiséget. Hideg és nem elég száraz fába csak nagy és hosszantartó nyomással lehet az olajat besajtolni. Teljesen száraz fa azonban szintén nem szükséges, mert igen sok olajat vesz föl."

Itt: www.tankonyvtar.hu/konyvek/faepites/faepites-6-4-telites

Ahogy nézem, nyomás nélkül mindig tökéletlen lesz a telítés, bár a cikk talpfákról szól.

Elnézést, hogy műszaki kérdésekbe kontárkodom.

akiga 2011.09.23. 00:58:34

Gombásodás, fa öregedés ellen én is a lenolajos dolgot hallottam mindenhol. Csak azért nem szeretik manapság, mert akkor eredményes, ha 4-5-15-ször bekenik egymás után. először valamivel hígítva, hogy mélyebbre szívódjon, aztán egyre tisztább olajjal.
De kerítésre egyik ismerős ráfestett egy gázolajból, használt műszerolajból, gombásodásgátlóból, és még kitudja miből álló házi keveréket, aminek következtében a következő 40 évben már nem kellett a kerítéshez nyúlni. Igaz, nem is volt szép fa színe, annyira azért nem volt vészes, olyan sötétbarnás, olajos, kocsi alatt álló akna fedő deszkára emlékeztetett. Rovarok nem hogy nem költöztek bele, de ha rászállnak, még ma is rögtön tovarepülnek róla.
Amúgy a gázolajt, már hallottam máshol is fa tartósításra. Elég mélyre hatol, és tökéletesen elzárja a fát a mindentől.

temtom 2011.09.23. 04:41:25

Hol vagy, Sün? :) (faipari mérnök) :) :) :)

Mihalik Péter 2011.09.23. 09:19:55

Barátom egyszerűen így csinálja: kukta tetejébe bringaszelep, bele olaj és a kezelendő fa, (feltéve, hogy belefér) és kompresszorral felpumpálja vagy 5-6 bar-ra. Keverék, amivel a fát kezeli:kb. 10% Bondex kültéri lakk+ 10% lakkbenzin+ 10% xylamon +70 % lenolaj. Az eljárás gyönyörű selyemfényű felületet eredményez.Kukta helyett kiszuperált teherautó légtartályt is lehet használni, vagy bármi mást, ami nyomásálló.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.09.23. 09:48:24

@Mihalik Péter: Tudod én vagyok az, aki szinte soha semmit se dob ki, "valamikor még jó lesz valamire". De a régi alumínium kuktákat pár éve amikor szép rozsdamentesre cserélük (mellesleg szarabbra) kidobtuk a régieket....A fene egye meg! Pedig volt 6 literes is. Megkérdeztem "J"-t hogy "nemelehetnee"...Na amit kaptam! (nem kuktát)

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.09.23. 09:50:13

@Mihalik Péter: Légtartály? OK nyomásálló edény, de csak csőcsatlakozása van. Hogy rakom bele az anyagot?

Mihalik Péter 2011.09.23. 10:35:48

@A Tengerész: Igen, jó kérdés...a légtartály valószínűleg nem alkalmas rá, ha csak az ember nem akar egyet átalakítani, kettévágni, szigetelni és békazárakkal ellátni. A kukta lenne az optimális megoldás..( régen emlékszem, még olyan is volt, hogy a kukoricás néni összehegesztett dupla kuktából árulta a cuccot...
Az újabb fajta kukták is jók erre, kérdés"J" mit szólna hozzá, ha a kezében egy füstölt csülökkel megtalálná az Általad elkommendált kuktát valahol a fedélzeten fullra pakolva olajjal 5 bár nyomással, sziszegve)jobb nem is gondolni rá...

laszló 2011.09.23. 18:34:19

@A Tengerész: Igen meggyőződésem,nem az a cél hogy telítődjön a faanyag, hanem az időjárás viszontagságait bírja.Ahány cm annyi hét elvét nem én találtam ki,régi trükk.105 fok biztos,ugyanis megváltozik az anyag tulajdonsága előnyére vagy hátrányára.A kőris képlékenyebb hajlíthatóbb lesz,de ez sok mindentől függ,ne menjünk bele.

Kis ember 2011.09.23. 20:03:05

@Mihalik Péter:

"sziszegve"

ööö ...ki sziszegne? :)
süti beállítások módosítása