Olvasom a pár nappal ezelőtti blogbejegyzéshez még mindig sorjázó kommenteket. temtom, whale, rtcp,hegyvidéki, meg jómagam is foglalkoztunk a Duna dolgaival jócskán. Bizisten csak annyit tudok biztosan, amit már sokszor leírtam, hogy szakmai vitát akarok. Lehet érzelmileg árnyalni a dolgot, hogy már az ősember is... meg az Egyiptomiak...meg lám az osztrákok... de milyen csúnya....az élő vizek természetes szépsége. Juteszembe; egyiptomiak. Hogy is volt? A Nílus minden évben az árvíz hordta televénnyel megtrágyázta a földeket. DE! amikor lement a víz, mindenféle ravasz szerkezetekkel bizony öntöztek a parasztok! Az archimedesi spirális csigával, vedersoros kerékkel, több lépcsőben emelték a Nílus vizét csatornákba, egész lehetetlen helyekre eljuttatva a vizet, ahol árpát termeltek ott ahol ma sivatag van! Szóval megváltoztatták a természetes állapotot, azon a színvonalon ahogy a kor technikája lehetővé tette. Mit csináltak? VÍZGAZDÁLKODTAK. Egyet látok nap mint nap, mert itt élek az 1-es szakaszmérnökség területén, és mint a cseppben a tengert látom rajtuk keresztül a magyar vízügy sorsát. Se ember, se eszköz, se pénz. Azt hazudja a világ, hogy a XXI. század stratégiai nyersanyaga a víz. Nos ha ezt a gazdagságunkat így kezeljük, az olajra lefordítva azt jelenti, mintha mondjuk Kuvait felhagyna az olajkitermeléssel, mert nem természetes, elcsúfítja a sivatagot, amúgyis a teveszart úgy kell hagyni szikkadni a napon ahogy a teve odatette, az arab meg úgy szép ha rongyos ezt az egész olajvircsaftot csak a hülye fehérember forszírozza, de mi tökös arabok megmutatjuk, hogy nekünk Brüsszel nem diktál. Visszatérva az 1-es szakaszra, hálás vagyok, hogy itt lehetek, mert gyakran kapok olyan segítséget, ami nélkül sehol se lennék a hajómmal és még azt se tapasztalom, ami Magyarországon szinte természetes, hogy az emberi irigység gátja lenne a munkámnak. Éppen ellenkezőleg. Mindenki segít ha kérem és munkámat bizonyos fokú elismerés övezi olyanok részéről, akinek a sorsa az enyémnél alkalmasint sokkal nehezebb, mert a mindennapi megélhetésért kell megkűzdjenek. Kár, hogy ezek az emberek nem tehetik meg a vizekért, a hazánkért azt, amire képesek lennének. Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy ez egy rosszul menedzselt ország, immáron jónéhányszáz éve és nem is látok kiutat. Az én mintaországom Szingapúr. Ott a kínaiak az agyak, a malájok, tamilok, indonézek a kéz. Amit az agy elhatároz, hogy hasznos a nemzetnek az villámgyorsan megvalósítják a kezek. És mindenki boldognak és gazdagnak tűnik. Mondok egy példát. A régi Szingapúr olyan chinatownos volt, nekem még volt szerencsém eredetiben látni a '70-es években, amikor az még nem "működő skanzen" hanem eleven város volt. Büdös mocskos nyüzsgő. Aztán azt mondták, hogy ez nem jó. Hogy a szemét csúnya, hogy a kosz egészségtelen. És telerakták táblákkal a várost, rajta felirat, külvárosban 150, belvárosban 250 dollár (egy szingapúri dollár akkor volt 0,5 US dollár) büntetés a szemetelésért. És minden sarkon állt egy rendőr aki be is szedte. És akinek meg nem volt annyija, az ledolgozta közmunkán, vagy beválthatta botbüntetésre. (legalábbis ezt mesélték) És rá egy évre mentem ugyanazon az utcán és enni lehetett a járdáról, mert minden patyolattiszta volt. Nálunk elképzelhetetlen, hogy Budapestet kitakarítsuk. Nem. Mi világkiállítástól, futball VB-től, olimpiától, szóval lottó ötöstől várjuk a sorsunk jobbra fordulását. Megérdemeljük, hogy Kína privatizálja az országot. Nézzük a mi "agyunkat", a parlamentben ücsörgő acsargó pártokat. Az egyik, melynek 8 éve volt a tervei megvalósítására, bebizonyította, hogy nincsenek tervei, csak lopni tud. A másik éppen most építi azt a diktatúrát, melytől 40 évig tartott megszabadulni, a harmadik ködös álomvilágban él, azt mondja lehet más, de fogalma sincs róla, hogy hogyan, a negyedik masírozik, hátat fordítana Európának és derékbavállas harcosaival masírozva tanítatná rovásírásos kesztűbe dudálni a nyomorult putrikban tengődőket, meg a rajta röhögő pénzarisztokráciát. Programja semelyiknek sincs, megoldása se rövid, se hosszú távra. Ennyit a Dunáról.
Nem akar kitavaszodni. Műhelymunka volt ma is, szemerkélő esővel, készül az "oszlop" a távvezérlésnek. Hideg van, de legalább a viharos szél ami már hetek óta fúj elállt, végülis kárunk nem esett, egyedül a parti fákat madáretetőtelenítette a szél, de hát végülis a cinegék, rozsdafarkúak és feketerigók találnak már bőven természetes táplálékot, majd jövő télen csinálunk nekik másikat. Hogy ne irigyelje senki a hajósélet szépségeit, este letéve a szerszámokat, már pucérra vetkezve szembesültem azzal, hogy eldugult a klozetkifolyó, persze ez csak úgy derült ki, hogy túlfolyt a fekáliatank, na visszaöltöztem és nekiálltam sz@rt szivattyúzni a deck ürítőn át a Dunába, kellemes alkonyati elfoglaltság és holnap még ki kell találjam mit kezdjek a dugulással, mert kissé hideg még a víz a klasszikus "búvárkodom-kipiszkálom" megoldáshoz.
