Miután szép idő volt, kivonultam a deckre és elkezdtem méricskélni, spekulálni. Ki kell találjam az árbocállítás, árboctalp megoldását. Mit, hogyan, hova. Ilyenkor mindíg vázlatokat készítek, egyiket a másik után tartom jónak, vagy helytelennek, szóval dolgozik az agyam. Az a legjobb ami a legegyszerűbb. Sajnos nem voltam eléggé körültekintő, mert az árboc készítésekor nem gondoltam rá, hogy egy keresztbe menő csapszegen forduljon az árboctalp felállításkor és középen vezettem az árboc tengelyében a két gégecsövet az árboclámpának, illetve egy tartalékot a majdan esetleg valami más felszerelendőnek. Namármost legegyszerűbb, ha keresztbe fúrom egy csapszeggel, de akkor pont elfúrom a kábelek csövét. Hiba. Ki kell valamit találjak.
Ma ezt írtam a Fialának.
Jónapotatengerész.
Amikor a hosszas jogi izét citálta a nevételfelejtettem kollegjával, az jutott eszembe, hogy betelefonálok, aztán jöttek a bunkó telefonok, ahhoz is szóltam volna, de amit próbáltam volna megfogalmazni, az nem fér bele egy-két mondatba, és miközben ezen töprengtem már jött is a megjegyzése, na ezt megjegyeztem; „nem elég civilnek lenni, annak is kell látszani!”. Szóval Fiala úr inkább leírom, aztán eldönti , beolvassa, vagy diliteli.
1. Aki nem megy el egy műsorba megbeszélni a problémáját, miután erre meghívták, hanem a homokzsákjai mögül jogászaival lövöldöz az vagy gyáva, vagy , felsőbb „elvárást” teljesít (de ismerős, a szocializmus diszkrét bája). Úgy alakult a médiavilág, na nem most, hanem amennyire én visszalátok úgy 60 éve, hogy csak az él meg, aki besorol valamelyik alomba, ahol az ott feltárulkozó emlőt szopja, hogy ne használjak obszcénabb képzavart.
2.És most a betelefonáló bunkók, kontra civilek. Nehéz egy olyan telefon után megszólalni ami a csorda valamelyik tagjától származik. És én most, mint szinte mindig egyesszám első személyben fogalmazok, de meggyőződésem, hogy nem egyedül vagyok ezzel, két dolgot tehetek, akár magamtól, akár mert maga egyfolytában basztat, hogy telefonjaimmal söpörjem már ki a szemetet a műsorból. Első megoldás: beszólok, hogy az elöző telefonáló egy ostoba bunkó, fogja be a pofáját! Eredmény? Nem fogja befogni, hanem tovább gyalázkodik. Második megoldás: beszólok és jó hosszan elkezdem megmagyarázni, miért téved a szegény, mit gondoljon végig, hogy megváltozzon a véleménye. Na ez meg nem fog sikerülni, mert 1, Maga úgy élesbevág a második mondatnál, mint a sicc, 2, de ha meg hagy kibeszélni, az elöző agymosott elintézi azzal, hogy na mit pofázik ez nekem, én tudom a frankót, a vezérem megmondta, a tengerész meg egy kommunista, zsidóbérenc, szóval szólni hülyeség. Persze azért most mégis megpróbálom, hogy jól ellentmondjak magamnak.
A hatalom megszerzésére mindig minden diktátor magához édesgette a tömegeket. Ez így volt a diktatúrákban és annak ellenére, hogy mást reméltem, így van a demokráciában is. Az antik Rómában (na itt kezd nem odafigyelni, majd szitkozódni az emberünk) a császár ehhez keresztényeket etetett meg az oroszlánokkal, ma politikai ellenfeleit, vagy simán azokat akik nem fújnak vele egy követ. Sőt! A demokrácia csődje, hogy az nyer aki többet hazudik a népének, aki több mézet ken a madzagra. Medgyesi Péter amikor az Orbán Viktorral vívott TV vitában azt mondta, hogy „valamit már kell adni az „embereknek” is”, akkor besöpört az urnákba plusz egymillió szavazatot. Az „emberek” arra vágynak, hogy valaki megkímélje őket a gondolkodástól, a megélhetés nehézségeitől, megmondja miben higgyenek és belerakja a fazekukba a csirkét. Aki elhiteti hogy erre képes, plusz a másik az gonosz, aljas, az nyer. Ilyen egyszerű. Ezzel „nyert” Néró, Hitler, Lenin , Sztálin, és igen Kádár, mert nekem ne mondja senki, hogy néhány évvel 56 után nem lett népszerű az „emberek” körében! Sőt Rákosi is, mert azok akik elmentek kékcédulázni mind ebben hittek. Na azért kellettek hozzá a szovjet fegyverek is. Aztán persze baromira csodálkoztak, amikor az Andrássy 60-ban találták magukat néhány év múlva. Nem véletlen, hogy ötvenhat győztesei és vesztesei mind kommunisták voltak.Bizony! Nagy Imre, Maléter Pál , Gyimes Miklós, stb. De nekem ne mondja senki, hogy az, hogy amikor ma emberek képesek bejelentkezni más szavazókörzetbe, hogy leszavazzanak ott valakit, az „más dolg”. Nem más! Ugyanaz. Tehát a demokráciában, ez már látszik, azok fognak a hatalomról dönteni, akik a leghülyébbek, mert azok válnak legkönnyebben hívővé. Anyám a Vadas testvérek gyárában ketlizte a zoknikat napi 12 órás müszakban 12 éves korától. A Vadas testvérek pesszimista zsidók voltak, amikor megérezték az „új idők szelét” eladták a gyárat és elpucoltak az országból. Anyám munka nélkül lett. Ráadásul apámat aki sofőr volt kivitték a Don kanyarba benzines tartálykocsikat sofírozni, ahol egyfolytában őt bombázták, a századából maréknyian tértek haza ott lett Istenhívő, mert az életbenmaradását isteni csodának tartotta. Anyám, hogy éhen ne haljon elment házmesternek az optimista zsidókhoz, na azokat aztán elvitték. A házban lakó nyilastestvér Felhőssy úr amikor átvette a halmat Szállasi, boldogan borult a kaput nyitó anyám nyakába, „Katikám, most lesz itt rend!” Na lámlám egy ember akkorrból aki elhitte, hogy mindenért a Kohn a bűnös, nem ám Horthy és alatta Bárdossy aki seperc alatt hadat üzent a Szovjetúniónak. Abban az időben aki nem azt gondolta mint „odafent” az kommunistának bélyegezték, Rákosi alatt meg revizionistának, horthisstának. Röviden, ” aki nincs velünk az ellenünk van”! Ez az én életemben egyszer , A későkádárizmusban fordult csak át „aki nincs ellenünk az velünki van” -ra . De ahogy látom mostanra visszafordult. És itt jön a szerencsétlen betelefonáló. Annyira hisz, annyira csőlátó, hogy nem veszi észre, hogy Orbán Viktor napról napra újraszüli az egypártrendszert. Csak azt látja, hogy van egy rádióműsor, amiben nem feltétlenül dicsőítik a vezérét, tehát le vele. Közönséges bolsevizmus. Mint a fasizmusban, mint a kommunizmusban, mint a pokolban. Úgy tűnik a demokrácia alapköve a hülyeség. Most éppen Gyurcsán Ferenc kezdi magához édesgetni a tömegeket, az az ember, akinek, meg elődeinek és pártjának köszönhetjük azt ami mára lett az országból . SOHA nem fogok elmenni se a bűnös szocik naggyűlésére, se a demagóg ostobaságokat puffogtató erőszakos focistáéra. Nem tudom a megoldást. Elvesztünk azt mondom.