Lásd mint alant. Hazarobogtam blogolni, meg virágokat locsolni, levélszekrényt üríteni. Aztán tűzök vissza még most este, mert nagyon nyomom a melót. Belecsaptam a hátsó árboc elkészítésébe. Úgy itéltem meg, és mint bebizonyosodott, hogy nagyon helyesen, hogy ezt nem lehet szabad ég alatt megcsinálni és ugye a Vizát elvitték. Bekéredzkedtem hát a Vízügyesek használaton kívüli félcsarnokába. Ennek túl azon, hogy eszményiek a körülmények, az az előnye is megvan, hogy a másik felét az asztalos cég bérli, akiktől a szorítókat kapom kölcsön, így nem kell azokat messzire cipelni. Elkezdtem összetoldani a léceket még a hajó melletti bakokon. Így néz ki egy toldás. A két vége a két anyagnak ferdére gyalulva és a síklapok összeragasztva.
Már mindent úgy csinálok, mint a régi profik, tehát nincs marással vacakolás. Mondjuk használok szalagcsiszolót, ami nekik annakidején még nem volt. Na szóval megcsináltam a hossztoldások egy részét még odakint, 5,40-es anyagot kaptam a Jafholz-nál és a mizzen árboca 7,50 hosszú. Helyenként a csomók miatt is toldanom kellett, mert a 30mm falvastagságú üreges árboc léceiben nem nagyon akartam csomókat bent hagyni. Ahol csomó volt elvágtam, kivágtam és összetoldottam a fákat. Ahol meg a szélesebbbeknél bent hagytam, ott kifúrtam és epoxival kidugóztam, mint a bummoknál már tettem. Megcsináltam a középső induló léckonstrukciót, quasi az árboc hosszmetszetét. (a képen jobb oldalt) Majd az alatta és felette lévő rétegeket. (bal oldalt) Összesen nyolc réteg van egymáson.
A fedett munkahely ideális.
Az itt tárolt irodabútorokat "sorba kapcsoltam" lefedtem az asztalosok selejt bútorlapjaival, hogy ne csöpögjenek össze a kifolyó ragasztóval, majd a lakatosoktól kölcsön kértem két 6m hosszú 40X60-as zártszelvényt, melyeket alaposan letakarítottam és ezek alkották az árboc gyalu/ragasztópadot. Az itt tárolt rajztáblára felraktam a hajó rudazatának tervrajzát, szóval "megadtam a módját". A rétegelve ragasztást és a hossztoldásokat gyakorlatilag éjjel-nappal, a ragasztó száradásának ciklusidejéhez és az asztalosoktól való szorító-kölcsönkérés idejéhez (szombat-vasárnap és hétköznap éjszakánként) igazítva végeztem a ragasztásokat.
Egy egyszerű hossztoldás, alatta az epoxival kidugózott csomók.
Meg egy kicsit bonyolultabb rétegelés, itt J éppen a 113. szorítót tekergeti,
mert az én kezeim ugyancsak megviseltek voltak a vége felé.
Mondjuk az ő piciny tenyerén is kezdtek jelentkezni a vízhólyagok.
Hétfőre elkezdtek összeállni a fák, csak egy ragasztás maradt éjszakára, majd elkezdtem a gyalulását a nagy husángnak elöször nyolcszögletűre, (ezen a képen, mely a tövét mutatja az árbocnak, jól látszik hol milyen lécet használtam) majd 16 szögletűre. Itt ért el a keddről szerdára virradó éjszaka, amikor úgy hajnali kettőkor úgy határoztam, hogy itt a vége egyelőre, felpakoltam az egész hóbelevancot a tetőcsomagtartóra, a szerszámokat a kocsiba, majd lefeküdtem aludni. Szerdán kihajtottam a csarnokból, kitakarítottunk, visszavittük a vasakat leadtam a kulcsot, a többit már Amapola mellett a tűző napon, ahogy szoktam.
Azért kis segédem is elfáradt.
Panaszkodott is, hogy fájnak a lábai, a szalonba való ki-be mászkáláskor a hokedlira való fel-lelépkedéstől, ezért ma megcsináltam gyorsan a mahagóni lépcsőt. Anyaga a Budapest Kongresszusi Központ kidobott szónoki pultja (erre támaszkodott Kádár és Berecz János, amikor a XIII. pártkongresszuson fényes jövőnket ecsetelték) és a Volga szálló (nyitott '71-ben a Vadászati Világkiállításra)bordás felvonó előtér korlátok, a bordák pont jó csúszásgátlók. A képen mellette a régi immáron funkcióját vesztett hokedli.
Nem panaszkodom, bár mások már hajóznak, amíg mi csak melózunk, ma ez az osztrák kötött ki velünk szemben.
Nagyjából minden a legnagyobb rendben, bár a derekam kicsit megfájdult az árbocemelgetésben, de egy gerincműtét és 35 év derékfájós tapasztalat után már eléggé tudom kezelni a dolgot. Na persze nem minden fenékig tejfel, a vakond például kitúrja a paradicsomot, ha sokat bosszant, vegyi fegyvert vetek be ellene, (genfi egyezmény ide vagy oda)bele fogom vezetni a klozetkifolyót a járatába! Na meg van sok szúnyog, főleg J akit csípnek, így alszik, mint a trópusokon, moszkítóháló alatt.