Azt írja az IQnuku, hogy gratulál és marad olvasó. Köszönöm. Ha netán félreérthető voltam, elnézést, természetesen nagy öröm az nekem, ha drukkoltok és olvastok, csak azért ez egy rétegblog, tisztában vagyok vele, hogy sose fogok nagy olvasótábornak írni, nem vagyok egy Kiszel Tünde, vagy pláne Havas Henrik/Kelemen Annácska, (mennyivel jobban fogyna a könyvem!) akik nyilván mindíg olvasottabbak lesznek. Végül is ha kicsit megkaparjuk, az embert a létfenntartás és fajfenntartás alapvető ösztönei irányítják, a hajóépítés pedig eléggé kilóg ebből. (Bár a lenyugvó nap fényénél édeskettesben a cockpitban félszáraz vörösbort szopogatva kellemesen vacsorázni {létfenntartás} és utána....{a másik}, aki nem próbálta nem is tudhatja. És egészen természetes, hogy ehhez kell egy hajót építeni. Egyet már csináltam régen onnan tudom.)
Most, hogy kicsit pihenkélek itt a Balaton partján, gyártom a vázlatokat a további melókhoz. tettem néhány újabb elhatározást. Pl a grószshott hatszoros csigasorral lesz behúzva, mert azért elég méretes a grósz meg a csúcsvitorla együtt. Kitaláltam, hogy legyen elosztva a terhelés a bummon, hova húzzam be meg ilyesmi. Kaptam a JJ-től egy angol könyvet kölcsön, ami részletesen tárgyalja többek közt a kalsszikus (magyarul gaffos) jachtok rigjét, nagyrészével tisztában voltam, de egy két hasznos dolog is volt benne, amire jó, hogy rábukkantam. Zsong az agyam, pörögnek a kerekek, a gondolatok cselekvésre sarkallnak, szinte szétfeszít a tettvágy, ma haza is megyünk, felettük a cseresznyét, levágtam a füvet, vége a tespedésnek irány a hajó! (Amikor jár az agyam, gyakran motyogok is magamban, ha valaminek a végére jutok, bólogatok, vagy megcsóválom a fejem, J mindíg kérdezi min jár az eszem, pedig tudja, hogy naná, hogy a hajón, mondom is neki. Amikor fiatalabb voltam akkor mindíg a hajókon, meg a lányokon járt az eszem, mostmár csak a hajókon. Olyan ez mint a szerelem. Csak nem múlik el....)