Festem a polcok deszkáit, meg a vasszerkezetet, illetve alatta a belső hajófeneket. Közben persze borzasztó nehezen tudok elférni a fuxban a cuccoktól. Már alig várom, hogy a baloldali polcrendszer kész legyen lefestve és felpakolhassak. Egészen megszoktam, hogy folyamatosan érkeznek a könyvért a kuncsaftok, úgy hogy ma kissé elszomorodtam, mert senki se jött. Viszont álljon itt egy rajz, amin egészen meghatódtam, egy öt év körüli kisfiúval volt a múlt héten valaki, akit annyira megihletett Amapola, hogy utána egyáltalán nem sírt az orvosnál az arcüreg tisztításkor, mert a hajóra gondolt közben és ezt küldték ma nekem. Sajnos valahogy ilyen szaggatottra sikeredett a másolás folyamán. A gyermeki fantázia "természetesen" kiegészítette a hajót árbocokkal is. Nagyon érdekes, hogy mennyire hangsúlyosan jegyezte meg a srác az orrderékszár végén lévő horgonyláncgörgőt, a dinghi darukarokat, meg a propellertengelyt. Akárcsak amikor gyerekkoropmban házat rajzoltam, soha nem felejtettem el a kéményfedkövet jó nagy "T" betű formán kihangsúlyozni.
Hétfő.
2008.12.15. 20:49 :: A Tengerész
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.