Bent kuksolok a foxliban és mindenféléket alkotok. Néhány kép az elmúlt napok munkájáról.
Az a bizonyos horgonylánckamra sötétbarnával lefestve kívülről, belülről, jó nagy, az 50 m lánc elvész benne. Ideiglenesen egy forgácslappal letakartam, hogy ücsörögni, pakolni lehessen a tetején. A lánc a decken át a fent lelógó piros csövön ömlik alá. A felkarikázott 20mm átmérőjű drótkötelek a hajó daruzókötelei. (tudom, tudom P szerint tökéletesen feleslegesek, mert a darun mindíg van megfelelő emelőbrága, heveder, de én szeretem a biztonságot) Magam fuxoltam őket. Igazából a fuxolás(tengerészül piombálás) viseli a terhet, a békakörmök csak a kötélsziveket tartják kifordulás ellen.
A sötétebb szürke fedlap elől a kolliziós kamra válaszfalába vágott búvónyílást fedi.
A jobb oldalt a lánckamrától indul a satupad.
Mely belefut a jobb oldali polcrendszerbe.
Most azokkal az izékkel bíbelődök, amikbe be lehet dugdosni majd a polcokat elölről, oldalról lezáró léceket, (ezek a bükkfa deszkák még Balatonon a pincében és a padláson parkolnak és "lánykorukban" a Volga szállóban a folyosón a falakon voltak hivatottak megakadályozni a falak londinerkocsikkal való végigszántását) amik a hajó dőlésekor megtartják a polcokon felhalmozott dobozolt készleteket.
Csináltam néhány friss képet a betelelt Amapoláról. Elől az a bizonyos ponyva, ami megvéd a fuxban az esőtől hótól
Nagyjából lehullottak a falevelek, nem kell többet az avart sepernem a deckről.
A kép azért is fontos, mert hogy ide kell jönnie mindenkinek aki a könyvet keresi.