Amapola remekül viselte a majd kéthetes magányt, semmi gond, csak a paradicsomültetvényt verte fel a gyom, kicsit kihúzgáltam őket. A kultúrnövények a természet mostohagyermekei, míg a gyomok az édesgyermekei, így azok minden emberi erőfeszítés ellenére növekednek, szaporodnak. A paradicsomra egyébként is rájár a rúd, elöször a magról ültetett palánták amiket féltő gonddal nevelgettünk itthon az ablakban, kiugráltak az edényből, amikor kirobogóztam velük Amapolához, a magról újraültetetteket meg kitúrta a vakond, ahogy nézem tán három-négy ha kikelt és az erős késés miatt csak akkorra fog teremni amire éppen lefagy. Hát ebben a parasztműfajban nem vagyok a toppon.
Szóval minden a legnagyobb rendben, hajó ahogy otthagytam. Ledeszkáztam a baloldali padláda alját. Minden eleme könnyedén kiemelhető, így ha alatta takarítani, festeni kell nincs akadálya. Egyelőre így marad a kőris anyag, de a végén alaposan leápolom majd lenolajkencével és lelakkozom, mert nem tudom teljesen vízzáróra elkészíteni a tetejét, illetve olyan körülményes lenne, hogy nagy esőben, vagy felcsapódó hullámpermetnél ne menjen bele egy csepp víz se, hogy inkább nem kínlódok vele, ami fent egy kevés bemegy, az alúl kifolyik, a vitorlázás nem sivatagi sport, itt úgyse lesz olyan holmi ami tönkremegy, ha egy kis vizet kap.