De "nemszeretem" munkát végeztem tegnap és ma! A házban volt az egyik szobában, amit leginkább én használok egy heverő. Nagyon kényelmes, régi fajta, de csak egyszemélyes. Miután ebbe a szobába lehoztam a padlásszobából a dupla ágyat, ez feleslegessé vált. Két éve nagy fáradsággal felhúztam a tornác mennyezetére, hogy ne foglaljon helyet, mert sajnáltam kidobni, ugye "még jó lesz valamire". De már a tornác mennyezetén is fogytán a hely, be kellett lássam, hogy ezt a heverőt soha nem fogjuk használni semmire. Ahhoz már nem igazán szép, hogy értékesíteni lehessen, elajándékozni meg nincs kinek, amúgy a fuvar többe kerülne mint amennyit ér, szóval pusztulnia kellett. Szétbontottam. Nem egyszerűen szétvertem, hanem a készítéséhez képest fordított sorrendben lebontottam, mert kíváncsi voltam, hogy is csinálták régen a kárpitosok. Azt kell mondjam elképesztő precizitás volt egy ilyen egyszerű tucatbútorban ami olyan 50 éve készülhetett. Minden kézi munka volt és hagyományos anyagokból. Fa korpusz okuméból és mahagónival furnérozott forgácslapból. Fa kereten farost alaplap, rajta epeda-rugó, zsákszövettel borítva, sarkokon vattázva, rugókon vatelin borítás, azon körbe kézzel varrt szegéllyel afrik réteg ( az afrik az kókuszháncs, ifjú koromban amikor a lányok még nem borotválkoztak "odalent", a fanszőrzetnek is az volt a népszerű neve), arra rátűzve vastag afrik tömés, azon ismét vatelin, majd egy vékony vászon precízen körbevarrva és végül a bútorkárpit. Erre az ágyra vigyáztak, nem volt kiteknősödve, sehol egy törött rugó és a kárpiton sehol egy tisztátalanság. Komolyan mondom sajnáltam. Sajnáltam azt a magas színvonalú kézimunkát, amit valakik, azóta alighanem rég meghalt mester, meg a tanoncai beleöltek és most én elpusztítom a kezük munkáját. Legalább ebben a pár sorban had emlékezzek meg róluk. 
Két 15 kilós kutyakaja zsákot töltött meg az afrik.
Ez a vatelin, alul a textilek.
Ez a tűzött afriklap.
És végül a hibátlan epeda.
Nem tudom ilyen minőségű bútor készül e még manapság.
Más. Múlt héten bementem a hajózási felügyeletre, mert lejár a jövő hónapban a hajólevelem, vizsgáztatni kell a hajót. Azt hittem leülök amikor a jelentkezési lapon megláttam mibe kerül, 87000 Ft. De csak azért ilyen "olcsó", mert éppen 12 m hosszú, ha egy centivel hosszabb lenne, akkor már 111000 Ft-ba kerülne. Elhalasztottam a vizsgát jövő év tavaszra, úgyse megyünk addig a hajóval, így nyerek fél évet, meg spórolok a vizsgadíjra. Remélem nem emelik jövőre az árat. Azért elképesztő az összeg, mert pl. autóra ennek a töredéke a vizsgadíj, pedig ott erre fenn kell tartani egy komoly műszaki állomást. Aki nem tudná, a hajó vizsgáztatása meg annyi, hogy jön a hatóság képviselője, felolvassa az adott hajóméretre előírt kötelező felszerelések listáját, ellenőrzi azok meglétét és hogy nem járt e le a szavatosságuk és vége. Nagyjából 5-6 perc, plusz ugyanennyi a papírmunka.
Megint más. Jön ma a póstás és tértivevényes levelet hoz. De nem szeretem az ilyet! Legritkábban jelent jót, na most se. Tanúkén idéznek szabálysértési ügyben a budapesti központi vízirendészetre öt sorban ( ebből három sor a személyi adataim), a lap többi része, úgy 30 további sor a fenyegetés, hogy ha nem jelenek meg akkor annak milyen súlyos következményei lesznek. Semmi info, hogy miről van szó, minek kéne utánagondolnom, netán magammal vinnem, ha már tanúskodni hívnak. Na felhívom őket telefonon, illetékes ( ales.) elvtársnő házon kívül, de aki felveszi a telefont kérdezi miben segíthet. Mondom az ügyiratszámot, azt mondja sajnos telefonon nem adhat felvilágosítást, de ugye van nekem az RSD-n egy hajóm. Mondom "igen". Na azzal kapcsolatban van valami, mindenesetre a hajóval kapcsolatos papírjaimat hozzam majd magammal. Szóval alighanem magam ellen kell majd tanúskodnom, alighanem valaki feljelentett valamiért. Nos nem tudom milyen szabályt sérthettem meg, de elhatároztam (J már balhézik érte), hogy miután tiszta a lelkiismeretem nem fizetek egy vasat sem, ha megbüntetnek leülöm. Börtönben még úgyse voltam, majd mesélek a blogban róla, jövő hónap 17-én lesz a kihallgatás. Csak úgy eszembe jut, hogy 3 éve ellopták az autómat a lányomtól, akinek odaadtam használatra, két évig nyomoztak ismeretlen tettes ellen, miközben a tolvaj összes személyi adatát megadta a rendőrségnek a lányom, mert vevőként jelentkezett és a gyerek kijegyzetelte a személyijét mielőtt az elvitte az autót, volt három tárgyalás amire a tetteseket pórázon hozta ki a büntetésvégrehajtás, mert jelenleg is ülnek egyéb ügyben, de ítélet még nincs. Szóval muszáj valahogy rendet tenni, nem akarom magam nagyon belehergelni, de lehet, hogy most épp velem kezdik.
